Duncan,O.D.–Cuzzort,R.P.–Duncan,B.: Statisztikai földrajz. A területi adatok elemzésének problémái

(1)

A STATISZTIKA ÁLTALANOS'ELMÉLE—TE És MÓDSZERTANA

DUNCAN, O. D.——CUZZORT, R. P.—DUNCAN, Bi:

STATISZTIKAI FÖLDRAJZ. ATERULET!

ADATOK ELEMZÉSÉNEK PROBLÉMA!

(Statlstical geography. Problems in analyz—

lng areal data.) Illinois, 1961. The Free Press, 01 Glencoe. 191 —l— VII p.

A társadalomtudományok legkülönbö-

zőbb érdeklődésű szakemberei (szocioló—

gusok, politikusok, közgazdászok, dee mográfusok, a földrajztudományok mű—

velői stb.) kutató és elemző munkájuk'

során gyakran kerülnek szembe kvanti- ,

tatív területi adatok elemzésének _ prob- lémájával. Az ilyen problémák megol- dása több szempontból is nehézségbe üt—

közik. Egyrészről az itt felhasználható

technika egészében véve mind a mai na- pig eléggé szegényes. Még a meglevő

módszerek is csak nehezen hozzáférhe—

tők, mivel legtöbb esetben az egyes szak- területek igen speciális kérdéseinek vizs—

gálatához idomulnak és általános meg- fogalmazásuk hiányzik. Másrészről e módszerekkel foglalkozó dolgozatok a

legkülönbözőbb tematikájú, ismert és

kevésbé ismert folyóiratokban jelentek

meg, így más specialitású szakember

nehezen bukkan rájuk. Ily módon a re—

ferált könyv minden szempöntból régóta aktuális igényeket kíván kielégíteni.

A kötet szerzői a Chicagói Egyetem

Kutató és Oktató Központjának, illetve a Kansasi Egyetem vezető munkatársai könyvükben szisztematikusan és igen tömören tárgyalják a területi adatok

elemzésének különböző módszertani

problémáit. A területi adatok felhasz-

nálásával végzett kutatások négy na-

gvobb típusát különböztetik meg a szer- zők. melvek mindeavike a módszertani feltételezések, a felhasznált (Választott

vagy rendelkezésre álló) adatok típusai

és az ezekkel végzett precíz operációk problémái segítségével jellemezhetők.

A szerzők által vizsgált számos omb-

léma közül a kötet azokat tárevalia részlete-sen, amelyek a területi eltérések

alkalmazott rendszeréhez

(szórás) statisztikai eszközökkel- való éa. .

telmezésével, a területi eloszlását mé sének a területi egységek ,,módesíth ságából" (bizonyos értelemben önké választhatóságából) * származó—* ne geivel és azzal a ténnyel ka _, ,, ,_

hogy sok mérték nem az elo-s ás pará—

métereihez, hanem a területi felosztás igazodik. En;

nek megfelelően a bevezető pontokat kö—

vető második fejezet olyan kérdésekkel foglalkozik mint a területegységek ésa területi adatok típusai, a területegység mint térbeli tartomány, a területegység

*mint hely vagy település, a területegy- ség mint a területegységek halmazának

eleme, a területegység kapcsolata más egységekkel stb. Ezek sorában a fejezet

sok speciális módszert ismertet részle-

tesen (például bizonyos egységek pontra

vonatkozó potenciáljának , kiszámítását), bemutatja a kapott eredmények értéke—

lésének és elemzésének technikáját. A

kötet e része kitér a területi adatok mi- nőségének csak a legutóbbi időben Vizs—

gált problematikájára is.

A harmadik és a munka nagy részét

kitevő fejezet ,,A területi adatok elem-

zése" címet viseli és olyan kérdésekkel foglalkozik mint a területi adatok cso—

portosítása. a területi eloszlások mérése (Hoover koncentrációs indexe, Bachi standard távolsága stb.), a térbeli struk—

túra elemzése, a területi változások ér—

telmezés-e (regressziós és matrix módsze- rek stb.), az egymással érintkező terület- egységek és a regionális osztályozás, va- lamint ,a területi változások időbeli as- pektusai stb.

A ,,Statisztikai földrajz", mint ezt a

szerzők maguk is megjegyzik, elsősorban

egymáshoz lazán kapcsolódó módszertani problémák halmaza és a feldolgozott

témák nem képeznek szerves egységet.

Ez. valamint a könyv anvaga világosan

tükrözi e kutatási terület pillanatnvi

eléggé elhanyagolt állapotát. A felmerülő

problémáikat ötletszerűen felvetődő, ad

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

927 hoc eljárással igyekeznek megoldani, és

a technikai fogások még távolról sem képviselnek valamiféle egységes elméle—

tet, egymáshoz egyáltalán nem, vagy csak igen lazán kapcsolódnak. Nehéz megál—

lapítani, hogy a már kidolgozott eljárá—

sok a kutatási terület milyen hányadát

fedik le, az azonban már a jelen kötet

alapján is világos, hogy elsősorban a területi eloszlások tömör jellemzőinek, valamint az ezen eloszlások időbeni vál- tozásainak elemzései igényelnek további intenzív vizsgálatokat.

A könyv élvezetes stílusban és igen precízen ismerteti az érintett anyagot, tárgyalásrnódja ennek ellenére mégis tömör. Mondanivalóját a legtöbb esetben szépen kidolgozott példákkal, konk—

rét területi adatok mély elemzéseivel il—

lusztrálja, ami nagyban segíti a kötet használhatóságát. Rendkívül hasznos az idevonatkozó legújabb irodalmat is ma-

gába foglaló, névmutatóul is szolgáló,

igen gazdag (több mint 12 oldalnyi) iro- dalomjegyze'k. Ily módon 0. D. Duncan, R. P. Cuzzort, és B. Duncan munkája azon túl, hogy összegyűjti és szisztematikusan feldolgozza a legúiabb kutatá- sok (részben a szerzők saját kutatásai- nak) eredményeit, egy valóban rendkívül értékes és számos tudomány területén

jól használható kézikönyv.

(Ism.: Tekse Kálmán)

EKEBLAD, FREDERICK A.:

STATISZTIKA! MÓDSZEREK A GAZDASÁGI ÉLETBEN

('I'he statistical method in business, apoli- cations of probability and inference to business and. other problems.) New York —- Lon—

don, 1962. Wiley. XIII-l—789 p.

A könyv a korszerű statisztikai mód-

szereket és ezek alkalmazását ismerteti.

A statisztika módszertanának alapele—

mein kívül megtaláljuk benne a mate- matikai statisztika legújabb eredményeit

is. Ezek, valamint a bemutatott mód—

szerek a statisztikai irodalomban általá—

nosan ismeretesek. Az anyag tárgyalás—

módja és a könyv szerkezeti felépítése azonban újszerű, Szerző anyagát a gaz-

dasági életben szükséges döntések elmé-

lete köré csoportosítja. A döntéselmélet—

ben a matematikán és gazdasági mozza-

natokon kívül utal a lélektani tényezők szerepére is.

A statisztikai sokaságra vonatkozó fej—

tegetésében szerző a halmazelmélet prob—

lémáira világít rá anélkül, hogy kifeje—

zetten ennek a terminológiáját használná.

Statisztikai sokaságon mindazon dolgok-

nak összességét érti, amelyekkel a

tanulmányozott kérdéssel kapcsolatban adott feltételek mellett találkozhatunk.

(Ez lényegében a matematikából ismert

halmaz fogalma.) Ezek a sokaságok kü-

lönböző természetűek, aminek a követ—

kezményeivel már az elemzés kiindulá—

sánál is számolni kell. Az a sokaság,

amely az elemzés tárgya, lehet ugyanis

ismert vagy ismeretlen, valóságos vagy feltételezett. A valóságos sokaság fogalma nem kíván magyarázatot. A feltételezett sokaság fogalmát egy példa segítségével világítja meg, amely lényegében egy egyszerű kártyajáték. Ki kell találni, milyen számok szerepelnek az egymás után kihúzott 4—5 kártyalapon. Azok- nak az eredményeknek az összes kombi- nációja, amely a kártyalapok kihúzása-

ból adódhatik, feltételezett sokaság. A

statisztikai sokaság lehet ezenkívül véges

vagy végtelen. E két utóbbi megkülön—

böztetése között azonban nincs merev választóvonal. Adott véges statisztikai sokaság is, annak ellenére, hogy elemei—

nek száma korlátozott, lehet végtelen, ha abból visszatevéssel választunk ki

elemzésünk céljára mintát.

A gazdasági döntésekhez rendelkezé—

sünkre álló információk általában csak a részsokaságokra terjednek ki. Az alap- sokaság ismeretlen. A gazdasági élet te- rületén szükséges döntésekhez nem is szükséges az alapsokaság ismerete, hanem egy újabb részsokaságé, amely azonban csak a jövőben fog kialakulni.

így a gazdasági döntések statisztikai alá- támasztása a következő lépésekre bont—

ható. Adott tények megfigyeléséből kell

kiindulnunk. Ez lényegében nem más, mint a reprezentatív statisztikából isme—

retes minta elemzése. Ebből a mintából következtetünk az ismeretlen alapsoka—

ságra. Ezeknek az ismereteknek a segit—

ségével megbecsüljük, hogyan változik adott időtartamon belül a jelzett alan—

sokaság. Ebből következtetünk arra a részsokaságra, amely ennek a jövőbeli alansokaságnak a kom'oonense. Az utóbbi részsokasáera vonatkozó ismereteink szük—

ségesek döntéseinkhez. Ez a gondolat—

menet az egész könyv tárgyalásmódjának

a vaza.

A statisztikai elemzés kulcskérdését szerző a sorok aszimmetriájában látja.

Megjegyzi, hogy az aszimmetria mérésé—

nek a problémájával a szakirodalom

kevéssé foglalkozik. Ennek két oka van.

Egyrészt eddig még nem sikerült az

aszimmetria mérésére elméleti szempont- ból teljesen elfogadható módszert kidol—