STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
KULFOLDI STATISZTIKAI IRODALOM'
A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA
DUNCAN. ]. W.:
AZ ADATOK BIZALMAS KEZELÉSE ÉS AZ EGYESULT ÁLLAMOK STATISZTIKAI RENDSZERÉNEK JOVÖJE
(Confidentiality and the future of the U.S. Sta—
tistical System.) — The American Statisticían. 1976.
2. sz. 54—59; p.
A cikk szerzőnek az Amerikai Statisztikai Társaság 1975. augusztus 25-i ülésén tartott előadását tartalmazza.
Az egyéni (magánszemélyek és vállalatok) adatközlések bizalmasságának védelmére az az Egyesült Államokban 1975. szeptember 25- én életbe lépett az információ személyes jel- legének megóvását szolgáló 1974. évi tör- vény. E törvény újabb igényeket támaszt a statisztikai nyilvántartási rendszerekkel szem—
ben. A szerző áttekinti a statisztikus felelős- ségét a statisztikai adatszolgáltatások bizal- mas kezelésében és a jövőben követendő el- járások néhány alapelvét.
A statisztikusok már korábban megállapi- tották. hogy az adatok bizalmas kezelésé- nek védelme fontos a statisztikai programok pontos teljesítéséhez: e védelem olyan kör- nyezetet teremt, amelyben biztosított a vá- laszadók önkéntes részvételének magas ará- nya.*A statisztikusok mindig gondosan vi- gyáztak arra. hogy amikor adminisztrativ nyilvántartásokhoz, címjegyzékekhez, egyedi beszámolókhoz jutottak hozzá munkájuk so- rán, védelmezzék az azonosítható adatokat, az adatszolgáltatók jogait. Ennek ellenére növekvő aggodalom tapasztalható manapság a közvéleményben a kormányzati adatgyűj—
tések (statisztikai és nem statisztikai) jellege és ezeknek az információknak a végső fel- használása tekintetében. Igy például a sta- tisztikust, amikor adóbegyűjtési bizonylatokat használ fel a jövedelemeloszlás becslésére, azzal ,,vádolják". hogy az adatokat olyan
' A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától
módon használja fel, amely esetleg nem egyezik az adatokat szolgáltató személy szándékával.
A probléma etikai kérdésként vetődik fel: helyes-e az adatokat olyan célra felhasz- nálni, amely ismeretlen az adatszolgáltató előtt? E kérdésnek még akkor is jelentősége van, ha az egyének jogai nincsenek is köz- vetlenül érintve.
E kérdéssel — amely az Egyesült Államok—
ban már az 1960-as évek közepén, az orszá- gos adatbankkal kapcsolatos tárgyalások során is felvetődött — számos jelentés tog- Ialkozott. A már idézett 1974. évi törvény fo- kozott védelmet biztosít az egyedi bizony- latok bizalmas kezelésének, és ___tájékoztatást nyújt az egyéneknek a szövetségi kormány egyedi és egyéni nyilvántartásainak típusai- róI. A törvény gondoskodik arról. hogy az azonosítható adatok csak az egyének elő- zetes hozzájárulásával Iegyenek nyilvános- ságra hozhatók. A törvény tartalmazza a vé- delem alá nem eső kivételeket is.
A szerző a továbbiakban az információk bizalmas kezelésének kérdésével foglalkozik.
Felhívja a figyelmet arra, hogy a köz- vélemény a számítógépben látja azt az esz—
közt, amelynek révén a különböző egyéni információk összegyűjtése, összehasonlitása és elemzése által az egyén szabadságjogai—
nak korlátozásától tart. Nehéz dolga van a statisztikusnak, mikor ilyen körülmények kö- zött tárgyal a nyilvántartások összekap- csolásárál, vagy az igazgatási nyilvántartá- sok hozzáférhetőségéről, hiszen számításba kell vennie az egyének attól való félelmét, hogy az eredmények a nem statisztikusok ré—
szére is rendelkezésre fognak állni.
A statisztikai szerveknek a kizárólag sta- tisztikai célokra (statisztikai beszámolás és kutatás) használt személyes adatok gyűjtésé-
kezdődően a "Statisztikai Irodalmi Figyelő"-ben a külföldi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.
A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv- és folyóiratcikk- ismertetésekre tagolódik. (Ezeket * választja el egymástól.) Az ismertetések szerzők, illetve ahol szerző nincs, a címek betűrendjében következnek egymás után.
928
nél az alábbi, törvényekben. illetve statiszti- kai szabványokban lefektetett alapelveket kell követniök:
1. az egyént személyes jellegű adatok szolgál—
tatásának kérésekor tájékoztatni kell arról. törvé- nyesen kötelezhető—e az adatszolgáltatásro, vagy megtagadhatja-e azt: tájékoztatni kell arról is. hogy az adatszolgáltatásnak vagy megtagadásának az adatszolgáltatást kérő szervezet tudomása szerint milyen következményei lehetnek;
2. biztosítani kell, hogy ne történhessen meg egyénileg azonosítható adatok felhasználása az egyénnek az adatrendszeir rendeltetéséről való isme—
retein kivül, hacsak ehhez az egyén kifejezetten hoz- zá nem járult:
3. biztosítani kell. hogy az adatrendszerből az egyénre vonatkozó adatok ne kerülhessenek ki jogi eljárások céljaira az egyén tudta nélkül.
A szerző véleménye szerint ezeken az alap- elveken kívül az Egyesült Államok statisztikai rendszerében a jövőben még a következő alapelveket kell követni:
1. a statisztikai szerveknek törvényben lefektetett védelemmel kell rendelkezniök a kizárólag statiszti- kai célokra gyűjtött információk bizalmas voltának megőrzése érdekében;
2. korlátozni kell a statisztikai adatok felhaszná- lását annak érdekében, hogy megakadályozzák az azonosítható adatok felhasználását olyan döntések- hez. amelyek adott válaszadókat érinthetnek; bizta- sitani kell az igazgatási, szabályozási vagy jogi célok és a statisztikai célok különválasztását az
STATISZTIKAI iRODALMI FIGYELÖ
adatoknál, még egy szervezeten belül is; a statisz- tikai szerveknél a statisztikai adatokat "védett sta—
tisztikai egységekben" kell elhel ami:
3. ellenőrzött feltételek mell megvalósíthatóvá kell tenni a ..védett egységek" közötti adatcserét (ennek a jövőben nagy jelentősége lesz); (
4. bizonyos esetekben hozzáférhetővé kell tenni az i azgatási adatokat (: statisztikusok számára az are- eti adatgyűjtéstől eltérő statisztikai felhasználásra (ezekre az esetekre éppen úgy fennáll az adatok bizalmas kezelésének kötelezettsége. mint a sta—
tisztikai szerv saját adatgyűjtéseire).
A szerző felhívja a figyelmet a statisztikai módszerek továbbfejlelsztésének szükségessé- gére. A jövőbeli fejlődés útját a társadalmi és demográfiai mérlegek kifejlesztésében lát—
ja. A statisztikusoknak ennek érdekében ki kell dolgozniok az összekapcsolása—k rend- szereit az oktatási, egészségügyi, igazság- szolgáltatási stb. adatok tekintetében. A sta- tisztikai egységek közötti ellenőrzött adat- áramlások hatékony megvalósítása érdekében fejleszteni kell többek között a csoportosí- tási módszereket, a nyilvántartások összekap- csolásánawk ellenőrzési módszereit. ki kell dol- gozni az összekapcsolandó adatok mennyi- ségi és minőségi szabványait és az etikai szabályokat.
(ism.: Kármán Tamásné)
GAZDASÁGSTATISZTl KA
ME§AROVIC. M. - PESTEL. E.:
FORDULÓPONTNAL AZ EMBERlSEG
(Mankind at the turning point. The second report to the Club of Rome.) New York. 1976. Signet. 210 p.
1968—ban alapították meg az ún. Római Klubot azzal a céllal. hogy a különböző tu- dományok képviselői az egész világot érintő problémákat megvitassák. 1972-ben jelent meg Meadows és munkatársai első kutatási jelentése a Római Klub számára a világ fej- lődési tendenciáinak elemzéséről és előre- becsléséről. Ebben a világproblémák vizsgá- latára Forrestemek az ipari vállalatok mű- ködése elemzésére és irányítására kidolgo- zott ,,ipari dinamika" módszerét alkalmazták.
Ez a módszer olyan modellt alkalmaz, amely- ben a vizsgált jelenségek között különböző pozitív és negatív visszacsatolások fordulnak elő. A modell azáltal dinamikus, hogy a különböző folyamatok (például a népesség növekedése, a szennyeződés. az ipari ter- melés) értékei kölcsönösen befolyásolják a visszacsatolásokon keresztül egymásnak a következő időszakokban felvett értékeit. A modell —- látszólagos bonyolultsága és igen nagy mérete ellenére -— tulajdonképpen igen egyszerű. Meadows és munkatársai — a mo- dellbe bevitt feltételezések következménye—
képpen.-— azt állapították meg, hogy a világ majdnem elkerülhetetlenül katasztrófa felé
halad. E katasztrófa oka lehet demográfiai (a népesség gyorsabban nő az élelmiszer—
termelésnél), fakadhat a környezet szennyee ződéséből vagy a természeti erőforrások ki-k merüléséből. Javaslatuk ezért a gazdasági és delmográfiai növekedés azonnali leállítása
vo t.
Ezt az első jelentést sokan bírálták, töb—
bek között a sussexi egyetemen működő ku- tatócsoport. Kimutatták, hogy a modell pa- ramétereinek nagy többsége nem statisztikai adatokon. hanem bizonytalan becsléseken alapul, a modell nem veszi figyelembe az árak alakulását és a termelő- és fogyasztó- egységek reakcióját az árváltozásokra, nem szerepelnek benne ,,társadalmi" visszacsato- lások. ezért túlságosan determinisztikus jelle—
gű. végül egyetlen egységként kezeli az egész világot, holott a különböző problémák többnyire országos vagy nagyobb regionális
szinten jelentkeznek. - ,
A világmodell újabb változatát, amelyet a—
második jelentés mutat be. új kutatócsoport dolgozta ki. Figyelembe vették az elhang—
zott bírálatok nagy részét. Ennek következ- tében mind a modell, mind az abból levont következtetések, javaslatok lényegesen eltér- nek a korábbiaktól. ,
A modell egy újdonsága. hogy a világot tiz régióra osztja, és a régiók számára kü-
