Ökonometriai modell terve az ágazati kapcsolatok összevont mérlege alapján

ÖKONOMETRIAI MODELL TERVE AZ ÁGAZATI KAPCSOLATOK ÖSSZEVONT MÉRLEGE ALAPJÁN'

HULYÁK KATALIN

A kísérlet célja a magyar népgazdaságra kidolgozott ökonometriai modellek

továbbfejlesztése. az évek óta kidolgozásra kerülő ún. ÁKM kismérlegek informá—

ciótartalmának hasznosításával.

A KSH Ókonometriai Laboratóriumában eddig kidolgozott modellek — mint az

ökonometriai modellek általában — a nettó termelési érték létrejöttét és felhasz- nálását, az exportot. importot, foglalikoztatottságot stb. magyarázó, sztochasztikus.

kölcsönösen összefüggő egyenletekből álló rendszerek. elsősorban a nemzetijöve- delem-számítások köréhez kapcsolódtak. Amennyiben az ökonometriaí modellezést mint az elemzés és előrejelzés egyik módszerét, fokozottabb mértékben akarjuk a teljes népgazdasági mérlegrendszerhez illeszteni és annak megfeleltetni. igen fon—

tosnak látszik a mérlegrend'szer egyik, legtöbb elemzési lehetőséget magában rejtő elemével, az ágazati kapcsolatok mérlegével történő összekapcsolás. Már az M-2.

modell kidolgozásánál felmerült, hogy a modellt. A és B változatban dolgozzuk ki, ahol a B változat az input-output számításokhoz kapcsolódott volna. Jelenleg célra—

vezetőbbnek látszik egy új modell kidolgozása. amely egyetlen modell keretében igyekszik a két igénynek eleget tenni, vagyis az ökonometriai modellek gyakorlata szerint magyarázza a nettó termelést és a végső felhasználást, de a modell szerves részeként az ÁKM-ből átvéve az ágazatközi termelési kapcsolatokat és a végső fel—

használás ágazati szerkezetét is tartalmazza.

A modell jelenlegi kidolgozása mellett több körülmény szól. A közelmúltban tértünk át a bővített tartalmú népgazdasági mérlegrendszerre. Az áttérés eddig nem alkalmazott kategóriák bevezetését is jelentette. Ezek átvétele az ökonometriai modellezésben is időszerű. A jelenlegi elszámolások az anyagi termelésen kívül a társadalmilag szervezett módon folyó nem anyagi tevékenységek eredményét is fi- gyelembe veszik. Indokolt a nem anyagi szférát a modellezésben is szerepeltetni.

Az M—2. modell változóinak értékelése 1959. évi változatlan árakon történt.

Azóta áttértünk az 1968. évi árszínvonalra a változatlan áras számításoknál. (Ezt

az 1968-ban bevezetett új gazdaságirányitási rendszer is szükségessé tette.) Új mo—

dellszámításainkat is az 1968-as változatlan árszínvonalon fogjuk végezni.

A fennálló lehetőségek. illetve korlátok tekintetében a modellszerkesztési mun—

kához a vizsgálandó változók összehason'litható idősorainak hosszúsága. valamint a kidolgozott ÁKM-mérlegek az irányadók. Az új tipusú elszámolási kategóriák éves

' Az 1971. október 18—20 között Siklóson megrendezett ll. Magyar ÁKM Konferencia ..Az Ágazati Kapcsoloti Mérlegek összeállításával és felhasználásával kapcsolatos matematikai módszertani problémák"

tárgykörű ülésén elhangzott előadás.

846 HULYAK KATALlN

idősorai l968—as árszínvonalon az 1960—1970. évekre állnak rendelkezésre. Ez a tizenegy éves időszak nagymértékben korlátozza lehetőségeinket, mivel az idő—

sorok hosszúsága (mintanagyság) és a modell nagysága (változók és egyenletek száma) közötti arányoktól nagymértékben függ a modellből levont következtetések , megbízhatósága, realitása. Előre le kell szögeznünk, hogy a rendelkezésre álló adatok csak egy kis méretű (legalábbis a modell sztochasztikus részét illetően kis méretű), erősen aggregált modell specifikálását teszik lehetővé.

Ami az ágazati kapcsolatok mérlegeit illeti, igen előnyös a helyzet. A kismérle— ,

gek 1959-től minden évre rendelkezésre állnak. A mérlegsorozat azonban nem , i968-as árakon és nem az új rendszerben (a nem anyagi ágak szerepeltetésével)

készült. Mivel a modell az ágazatközi kapcsolatokat sztochasztikus módon nem vizs—

gólja. nincs is szükségünk egész mérlegsorra, hanem egyetlen évi mérleg alapján elindulhatunk. Ez a mérleg az 1968. évi ágazati kapcsolatok összevont mérlege.

A MODELL FELÉPlTÉSE

A tervezett modell egységes rendszer keretében sztochasztikus egyenleteket,

identitásokat (definíciós egyenleteket) és mérlegegyenleteket tartalmaz. Szerkezete két fő blokkra, a sztochasztikus és a nem sztochasztikus blokkra osztható. Az előb- bibe a sztochasztikus egyenletek. az utóbbiba a mérlegegyenletek sorolhatók, iden- titások mindkét blokkban szerepelnek.

A modell a népgazdasági (anyagi és nem anyagi) termelést hét ágazatra (szer—

vezeti elhatárolásban) bontva tartalmazza. Ez a hét ágazat a következő:

ipar, építőipar,

mezőgazdaság. erdőgazdálkodás. vízgazdálkodás.

szállítás és hírközlés, kereskedelem,

nem anyagi tevékenység,

egyéb (vámok és értékkülönbözetek).

Az ágazatok az összevont ÁKM-mérlegből további összevonásokkal származ—

tat'natók.

A modell sztochasztikus blokkja az ágazatokban keletkezett hozzáadott érték

létrejöttét és az összes hozzáadott érték különböző irányokban történő felhaszná- lását vizsgálja sztochasztikus egyenletek segítségével. A hozzáadott érték kate—

góriája (nettó termelési érték —l— amortizáció) az ÁKM szemléletében az importtal kiegészítve a teljes végső felhasználás forrását jelenti. Mivel a folyó termelő fel—

használást az ÁKM összefüggései magyarázzák, ágazati sztochasztikus termelési függvényeinkben csak a folyó termelő felhasználás nélküli. hozzáadott értékek létrejöttét vizsgáljuk az elsődleges termelési tényezők (állóalap és munkaerő) függ- vényében. A modellnek hat termelési függvénye van (az egyéb ágazatra termelési függvény nem értelmezhető). E függvények magyarázó változói az ágazatban fog- lalkoztatott létszám. valamint az egy faglalkoztatottra jutó bruttó állóeszköz—állo-

mány. A mezőgazdasági függvényben ezekhez még egyéb speciális változó, az idő—

járás és —- esetleg — a műtrágya—felhasználás mutatója járul. Egy identitás fogja össze az ágazatokban keletkezett értékeket összes hozzáadott értékké. Sztochasz- tikus egyenletek magyarázzák továbbá a végső felhasználás főbb irányainak alo—

kulását. (A végső felhasználást ágazati eredet szerint ÁKM—összefüggések alapján

fogjuk csak figyelembe venni.) A belföldi felhasználásból a lakosság összes fo—

gyasztását (két részre: anyagi és nem anyagi fogyasztásra bontva). valamint a

'OKONOMETRIAI MODELL

847 népgazdasági beruházásokat emeltük ki. ily módon a lakosság fogyasztására vonat- koztatva két fogyasztási függvényt és a beruházásokra egy beruházási függvényt irtunk fel. A fogyasztási függvények magyarázó változói az összfoglalkoztatottság, a reálbér és a kereső—eltartott arány. A beruházásokat az összes hozzáadott érték és a beruházások előző év végi befejezetlen állománya változóival magyarázzuk, ahol az előbbi változó a forrás oldalról, az utóbbi pedig az előző évekről áthúzódó és kényszerítő erővel ható beruházások oldaláról kívánja a népgazdasági beruházá,—

sok alakulását magyarázni. Az összes belföldi felhasználás fő tételeit összefoglaló identitásban még két exogénnek tekintett változó: a közösségi fogyasztás és a készletfelhalmozás szerepel. Az összes belföldi felhasználás és az export összeg—

zését kifejező identitás a végső felhasználást definiálja.

Sztochasztikus egyenletekkel magyarázza a modell az export és az import adat- sorát, az előzőt a folyó termelő felhasználással csökkentett rendelkezésre álló összes forrás, az utóbbit pedig két változó. az összes hozzáadott érték és az export függ—

vényében.

Az elmondottakon kivül a sztochasztikus blokk még két identitást tartalmaz.

egyik a nettó termelési értéket definiálja, a másik pedig a termelési és felhasz—

nálási oldal egyezőségét fejezi ki. amely szerint az összes belföldi felhasználás értéke megegyezik az összes hozzáadott érték és a külkereskedelmi egyenleg össze—

gével.

A modell sztochasztikus blokkja tehát összesen tizenhat egyenletet (ebből 11 sztochasztikus és 5 identitás) tartalmaz tizenhat endogén változóval. Ez a blokk a modellből kiemelve külön is identifikált, ami paraméterbecslését lehetővé teszi.

A nem sztochasztikus blokk az 1968. évi ágazati kapcsolatok összevont mérle- géből származtatott egyenleteket tartalmaz. Ezek az egyenletek az ágazati hozzá—

adottérték—adatokból a ráfordítási együtthatók matrixának felhasználásával az ága—

zati bruttó termelési értékeket határozzák meg. majd egy identitással ezek össze- gét, a bruttó nemzeti termelést definiálják. Az (E-A) matrix segítségével fejezzük ki az ágazati bruttó termelésekből kiindulva a végső felhasználás ágazati megosz- lását.

Felmerül a kérdés, hogy hogyan képezhetik ezek az ÁKM-ből átvett összefüg—

gések egy ökonometriai. így végső soron sztochasztikus modell részét. A sztochasz—

tikus blokk paramétereinek becslését idősorok felhasználásával, valamely pora—

méterbecslési módszer alkalmazásával nyerjük, a nem sztochasztikus blokik para- métereinek (az ÁKM—együtthatóknak) az értékét a modellbe kívülről visszük be, tudva azt, hogy annak becslése (számítása) nem sztochasztikus úton történt. Mivel eléggé megalapozott feltevések szerint a jelentős ráfordítási együtthatók csak kis—

mértékben változnak, egy ilyen. viszonylag rövid időszakra vonatkoztatott modellben

— amelynek nem célja a folyó termelő felhasználás szerkezetének elemzése — eze- ket változatlannak tételezhetjük fel. Értéküket mint külső információt vihetjük a modellbe.

A modell nem sztochasztikus blokkjában szereplő mérlegegyenletek tehát tulaj—

donképpen olyan egyenleteknek tekint-hetők. amelyek a megfigyelési időszak évei közül identitás formájában csak az 1968-as évre állnak fenn. A megfigyelési idő—

szakban felölelt többi évre csak közelítően teljesülnek. Az eltéréseket (nem a szó megszokott értelmében vett reziduumokat) az adott év struktúrájának és az 1968-es évinek az eltérése okozza. A hét ágazatra vonatkoztatott bruttó termelési érték és végső felhasználás, valamint a bruttó nemzeti termelés a változók minősítése sze- rint újabb tizenöt endogén változója a modellnek. A fenti tizenöt egyenlet ezekre vonatkozik.

848 HULYAK KATALIN

Összegezve a kétféle blokk adatait: a modellnek harmincegy endogén vált—o-

zója és harmincegy egyenlete van.

A modell egyenleteinek megoldásához részben (a sztochasztikus egyenletek-

ben) a változók értékeit (idősoroit) és a poraméterbecslési módszerek technikáját.

részben az 1968-es ágazati kapcsolatok összevont mérlege ráfordítási együtthatói—

nak motrixót használjuk fel.

A MODELL EGYENLETEI,

VALAMINT ENDOGÉN ES EXOGEN VÁLTOZÓI A. Sztochasztikus blokk

hízaá—l—al-f-l-agml—l—u

héxaé-l—aá Éji—kai mé—l—u

O 1 .6 2

m V

m___ m Éli m m m- m .-

h—ao—l—a1 m-l—azm—l-asu—l-aAmu—l—u

m

51

h": aál-l— a; wí—l— aá' msz %— u

ök

hkzaá-l—af m—í—l—aá mk—l—u

m

Im:

hna: ana_*_ anc ,a "'l' anammzuJr u

n 1 m" 2

hi-l-hó—l—hm—l—hu-l-hk—l-hna—l-hrzzh

fazőZ—l—B'1'rl—53m—i-őgl—l—u

fm: BTl- Ba'ari—Bzam—l—ng—u

szyo—l—mhlyzb—l-u

blzfa$fna*fb_*_fk__*_fké

ezöo—l—ö1(h—l—i)-l—u izma—l—w1h—l-wze-l-u

vizbf—l—e nzh—a

blzh—l-i—e

ÚKONO METRIAI MODELL 849

8. Nem sztochasztikus blokk

hi

, _,_M.__._.___

* 1—1*ai

e ___hí

' X 1—1*ae

xm __hf'n"

1—1 *am

! s hsz

:: (. _—.. **** ————

X 1-1 *a sz

hk

k ___.w",_" ,. .,

x 1—1 *ak

no __ h?"

x 1—1 *a na

( _,,,,,hr_,

x 1—1 *ar

1* x : x

vfí

vfé

Vim

vi: Visz :: (E—A68)X—l"i

vik

vfna Vir

ahol:

x és vf — az ágazati bruttó termelések és végső felhasználások oszlopvektora.

1* a 1' de' . . . stb. — az A68 ráfordítási együtthatók matríxának megfelelő oszlopösszegeí, i — a kiegészítő import ágazati struktúrában vett vektora.

C. A változók magyarázata Endoge'n változók:

hí — hozzáadott érték az iparban hé — hozzáadott érték az építőiparban

3 Statisztikai Szemle

850 HULYAK KATALIN

hm —- hozzáadott érték a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás. vízgazdálkodásban hsz —- hozzáadott érték a szállítás és hirközlésben

hk -— hozzáadott érték a kereskedelemben hna -- hozzáadott érték a nem anyagi ágakban hr — hozzáadott érték az egyéb ágazatokban h - hozzáadott érték (összesen)

fa —- lakosság összes anyagi fogyasztása ina —— lakosság összes nem anyagi fogyasztása fb — népgazdasági beruházások

bf — belföldi felhasználás összesen

9 — export

i —— kiegészitő import

vf —— végső felhasználás összesen n — nettó nemzeti termelés

xi —— bruttó termelési érték az iparban xé —— bruttó termelési érték az építőiparban

xm —- bruttó termelési érték a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vizgazdálkodásban xsz - bruttó termelési érték a szállítás és hírközlésben

xk — bruttó termelési érték a kereskedelemben xm — bruttó termelési érték a nem anyagi ágakban x' — bruttó termelési érték az egyéb ágazatokban x —-— bruttó nemzeti termelés

vfí —— végső felhasználás az iparból vfé —— végső felhasználás az építőiparból

vfm — végső felhasználás a mezőgazdaság. erdőgazdálkodás. vízgazdálkodásból vfsl — végső felhasználás a szállítás és hírközlésből

vik — végső felhasználás a kereskedelemből vff'ü — végső felhasználás a nem anyagi ágakból vf' — végső felhasználás az egyéb ágazatokból Exogén (predeterminált) változók:

állóeszköz-állomány bruttó értéke az iparban állóeszköz-állomány bruttó értéke az építőiparban

állóeszköz-állomány bruttó értéke a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdál- kodásban

állóeszköz—állomány bruttó értéke a szállítás és hírközlésben állóeszköz—állomány bruttó értéke a kereskedelemben

állóeszköz-állomány bruttó értéke a nem anyagi ágakban foglalkoztatottak átlagos létszáma az iparban

foglalkoztatottak átlagos létszáma az építőiparban

foglalkoztatottak átlagos létszáma a mezőgazdaság. erdőgazdálkodás. vízgazdál—

kodásban

foglalkoztatottak átlagos létszáma a szállítás és hirközlésben foglalkoztatottak átlagos létszáma a kereskedelemben

foglalkoztatottak átlagos létszáma a nem anyagi ágakban időjárási változó

műtrágya-felhasználás változója reálbérindex

összfoglalkaztatottak száma kereső-eltartott arány

befejezetlen beruházások állománya (előző év végén) közösségi összes fogyasztás

készletfelhalmozás

állóeszközök értékcsökkenése (összesen)

A MODELL FELHASZNÁLÁSA

A sztochasztikus ökonometriai modellek verifikálását, vagyis az idősorok alap—

ján történő becslését követően. lehetőség nyílik a strukturális, majd a redukált f rma paramétereinek alapján a változók közötti kapcsolatok elemzésére s a mo—

OKONOMETRIAI MODELL

851

dellel előrejelzések végzésére. A tervezett modellkísérlet főleg az előrejelzés szem—

pontjából képes teljesebb képet adni, mint az előzőleg kidolgozott modellek. (A

paraméterek elemzésének vonatkozásában szóba jöhető sztochasztikus blokk lé-

nyegesen összevontabb — és ezért információban szegényebb —, mint például az M—2. modellben volt, s így valószínűleg ahhoz képest nem nyújt lényegesen újat.) Mivel a tervezett modell változói és összefüggései alapján az időszak ágazati kapcsolatainak összevont mérlegét is tartalmazza, a modellel tervezett előrejelzések során az ágazati kapcsolatokat is előrebecsülhetjük. amire eddigi modelljeink nem voltak alkalmasak. Az egyenletrendszer redukálását követően a modell blokkre- kurzr'v szerkezetét felhasználva, az előrejelzés menete a következő. Az exogén vál- tozók (állóeszközök, munkaerő, reálbér stb.) feltételezett értékeiből kiindulva be—

csüljük o sztochasztikus blokk endogén változóit: az ágazatokban keletkezett hozzáadott értékeket, a végső felhasználás összegét és a felhasználás fő irányait (a lakosság fogyasztását, a népgazdasági beruházásokat). az exportot és importot.

Ezek után a becsült ágazati hozzáadottérték-adatokból az ÁKM—egyenleterk alapján meghatározzuk a becsült ágazati bruttó termeléseket, majd ezekből kiindulva ugyancsak az ÁKM-összefüggések alapján előállítjuk a végső felhasználás becsült vektorőt is, amely a sztochasztikus blokkban már összegében előrebecsült végső felhasználás ágazati eredetét (összetételét) is előrebecsli. lgy az exogén változók feltételezett. a strukturális együtthatók becsült és az ÁKM-együtthatók 1968-as ér—

tékeit felhasználva a modell összes endogén változójára előrejelzett értékeket ka—

punk, amelyek konzisztens rendszert alkotnak. Az endogén változók becslésein kí—

vül. illetve azt követően előrejelzett belső és oldalsó ÁKM-négyzeteket is előállít- hatunk, amelyek természetesen igen erősen függenek a bázisul felhasznált 1968-as struktúrától, de amennyiben feltételezhetjük, hogy a következő évek struktúrája sem fog lényegesen megváltozni, ezek az előrejelzések hasznosak lehetnek az in- formáció teljesebbé tétele szempontjából.

Ha a belső matrixot AX—szel, az oldalsót Vf—fel jelöljük, ezek becslései — AX és Vf —- a következők:

§?; o.. o§ §er o.. o§

§ l

!, ,_ ' § A

A §0 xf .§ A, §0 r": §

Axl :AGS §. vtzFSS §. :

A , l A

§0 ... xt§ §O ... 9,

Megjegyzés. Az FSB—as matrixot az 1968. évi ÁKM—mérlegből szórmaztatjuk úgy. hogy olyan ágazati és iránybeli megoszlást kifejező motrix tegyen, amely az előrejelzett végső felhasználás irány- és ágazati vek- tort az 1968. évihez hasonló struktúrában osztja szét.

Befejezésül meg kell említeni a modellnek, a rendszer blokkrekurzív szerkeze—

tében is megnyilvánuló hiányosságát, amennyiben a sztochasztikus blokk és az ÁKM- (nem sztochasztikus) blokk között nincs visszacsatolás. A sztochasztikus blokk által előállított változók bekerülnek az ÁKM-blokskba, amely részükre előirányoz egy bi- zonyos folyó termelő felhasználási és végső felhasználási struktúrát. de ez már nem

hat vissza a sztochasztikus blokkra. Ez annak a következménye. hogy konstansnak

feltételezetttechnológiai koefficiens matrixra támaszkodunk.

3-

852 HULYAK KATALIN

A tervezett 1971. évi ex post és az 1972—1975. évekre vonatkozó ex ante előre- jelzések során az 1968. évi technikai koefficiens matrixon kívül más évek koefficiens

matrixaival (mint konstans együtthatókkal) is fogunk számításokat végezni. Mivel a technikai együtthatók konstans voltára tett feltétel a modell prediktív képességét is

korlátozza, főként az előrejelzési kísérletek céljából a technikai koefficiensek előre-

jelzésével, esetleg más kutatásokból átvett előrejelzett A matrixok felhasználásá-

val is megkíséreljük a modell információtartal—mát bővíteni. lgy annak ellenére,

hogy a becslés szempontjából konstans együtthatókat tételeztünk fel, legalább' az

előrejelzési eredmények javítása céljából a technikai koerfficiensek változásának

vagy legalábbis változási irányának figyelembevételére is lehetőségünk lesz.

PEBIOME

Hacromgnü ouepx coaepxm-r 'reK'c'r norman, npeac—raBAeHHoro aBTopom Ha comm-m- Igeífrcs c 18 ne 20 ox'rxópn 1971 razza Hagnouaxbnoii Kourpepengnn no memo'rpacneabm

óaAchaM.

LIeAbxo nanomeunoi—i B c'ra'rbe monenu —— noaoőno nponoanamnmcn ao cux nap a Stro- Hwome'rpmecxoi'x AaőopaTopm—x ECY malmi—namam excnepnmem'am — aaxmotiae'rcx !: oőpaaoBa- mm Tauoü cnmyAbTaHHox'fx cuc'remm ypaanem—xü, Koropan co CTOpOHbI npoussonc'rna n HCHOAD—

BOBaHHH c mommgbro croxac'rmrec'max ypaener—mü nenarae-r aoax—xx—muoseune u HCHÚAbSOBaHHe nponyxgm—x no lme'roü cronmoc'm. Hoaan nep-ra moaenn coc'rou'ra'rommro ona oprannwecxn ynnsana c memo'rpacnenbm őaAaHCOM, npnuem cnozmblü memo'rpacneaoü óanauc oőpasye'r mo cyxgec-ray 'laCTb mogenu. Tatum oőpasom B nponaeoanmmx c moaelebro excnepnmen'roa umee'rcs Boamomnocrb AM yue'ra naar—mmm: causeü memay npoueaonc'rseunbmn o'rpacnnmn, a Tam—ze o'rpacneaoro cex'ropa Komar-mrd ncnonbsonanun.

Ocuony MDAEAH coc'raamm'r pam Bamneümux nepemer—mmx memo-rpacneabrx őanancon 1959—1970 roncs u Bpemename puma npovmx xoeni'xc'rnem-ibxx noxasa'reneí'i. flomnmo e'roro :; mortem, BKMOHEHa ma'rpnga Text-nmecxnx Koaepmuguen'roa, pazpaóo'raunan OTHOCHTeAbHO 1968 rom caozmoro memo'rpacnesoro őananca nosoro nme, coaepmargero nenerme Ha mas orpacma.

C TO'lKl/I sperma csoero c-rpoemm mortem; coaepmm croxac'ruuecknü n Hec'roxacm—

eecxnü 6onu. B croxacmuecxom 6Aloxe c'oaepma'rca nponsaonc'rnennme cpynxgnn 6 npons—

aozrc'rnennmx o'rpacnei'l, mac (pymcglm no'rpeőnemm, rpyiixmm u uaemnunocru KBUHTaAOBAO- menni, a Taxme suttogta a umnop'ra. Hecroxac'muecxuü ÖAOK ny'reM ncnormzonam—m mar- px—xgm Texmmecxnx Koeipcpngneu'ron B (popme ypaaaenm'v'x memorpacneaoro Gamma oőecne- nmeae'r Boamomnocrb nepexoaa Ha BaAOBle CTOHMOCTb npoayxgnu uooaepmn'r Beaumocazsn, smpamamrgne o'rpacnesoe npoucxomaenne nonetmoro HCHOADSOBaHHH-MOABAI: conepmn'r 06- ugyan cum-om 31 enaoreuuym nepemermyxo !: 31 ypaaneuue.

B xoae HCHOAbBOBaHHH mortem Hameueuo nposenenne pe'rpocneK-manbrx " nepcnex'ma—

aux eger-mrc. l'lyreu emx excnepnmen—roa o'ruocu—renbno v-mc'roífr c'roamocrn nponyxgnu mom- HO IIOAy'lHTb Temze npomosm, Ko—ropme npenoc'rannmo'r Bosmomnoc'rb mm onpeaeneunn Tax- me a orpacneaoü c'rpyx-rypm Texyxgero memo'rpacnesoro nponssozxc'mennoro KCHOAbSOBüHHS n Koneuuoro ucnoxbsosannx. Ha ocnonam—m mortem—r momno HOAY'JHTD Buy'rpenmoio " őoxo- BYIO marpngu nporuoanpyemoro nemo-rpadAeBor-o őaAanca.

SUMMARY

The study was given as a lecture on the second Hungarian Conference on lnput—Output Balances organized from lBth to 20th October, 1971.

The aim of the model discussed in the study -— similarly to other model experiments oi Laboratory of Econometrics of the Hungarian Central Statistical Office —— is to set up such a simultaneous eauation system which presents the creation and use of net production with stochastic eauatíons from the side of production and consumption. it is a new characteristic of the model that it fits in the input-output balance, moreover the combined input-output balance actually represents a part of it. Thus, in the course of experiments carried out with the model, the interrelations of productive branches, as well as the sector of final consump- tion. can be taken into account.

UKONOMETRlAi MODELL

853 The basis of the model is constituted by series of most important variables of input- output tables of the years 1959—1970, and by time series of other economic voriobles. ln addition, the model includes the technological coefficient matrix, aggregated for two branches. of the new-type combined input-output balance, prepared for the year 1968.

The model consists of stochastic and non—stochastic blocks. ln the stochastic block pro- duction functions of six productíve branches. two consumption functions. investment, export and import functions as well as identities of these fields. are included. The non-stochastic block includes eauotions describing the transition to gross production by the help of the technological coefficient matrix in the form of balance eguatíons and also the origin of final uses by branches. The model compríses 31 endogeneous variables ondl 31 eguations in total.

In the course of using the model following the estimotion it has been planned to carry out ex-post and ex-ante forecasting experiments. Through these experiments forecasts of net production could be obtained, by means of which the current productive consumption and the branch structure of final consumption can also envisaged. On the basis of the model inner and side matrixes of the forecost input-output balance can be obtained too.