Az értékelés dilemmái

(1)

1. lecke

Általános értéktani ismeretek

PÉNZÜGYI SZÁMVITEL

(2)

Hogyan is kezdtük anno?

(3)

SZÁMVITEL FELADATA

A vagyon és a vagyonváltozások megragadása, nyomon követése és megjelenítése

GAZDASÁGI ESEMÉNYEK

KÖNYVVITEL

Beszámoló:

Mérleg, EK stb.

bizonylatok

1. lecke

(4)

Alkalmazzuk ezt egy konkrét vagyonelemre!

Ekkor lényegében egy vagyonelem életpályáját követjük le a számvitel

eszközeivel

Ebben a folyamatban kulcsszerep jut

az értékelésnek

(5)

KEZDETI MEGJELENÍTÉS

KÖVETŐ ÉRTÉKELÉS

KIVEZETÉS

BEKERÜLÉSI ÉRTÉK BEKERÜLÉSI

ÉRTÉK

KÖNYV SZERINTI

ÉRTÉK KÖNYV SZERINTI

ÉRTÉK

MÉRLEGÉRTÉK MÉRLEGÉRTÉK ÉRTÉK-

KORREKCIÓK ÉRTÉK- KORREKCIÓK

VAGYON RÉSZEK

ÉLET PÁLYÁJA

és

A KAPCSO- LÓDÓ ÉRTÉ- KELÉS

BEMUTATÁS

1. lecke

(6)

Az értékelés dilemmái

• Mit mutasson a mérleg?

– Bekerülési érték – Aktuális(?) érték – Potenciális érték

• Mi a fontos(abb)?

– Vagyonérték – Eredmény

• Realizált

– tényleges piaci (eladási) ár – könyv szerinti érték – „mennyit kaptam érte és én mennyit fizettem érte”

• Nem realizált (rejtett tartalék)

– Becsült (várható) piaci ár – könyv szerinti érték

– „mennyit kaphatnék érte és én mennyit fizettem érte”

Attól függ!

Attól

függ!

(7)

Kiindulási alapok

• Értékelési elvek

– Vagyonrészek értékelési módja és az eredmény (ezen keresztül a saját tőke) közötti összefüggés

• Realizációs elv

• Időérték elv

• Üzemgazdasági becsérték elv

• Értékelési eljárások

– Az értékelés tárgyának megragadási módja

• Egyedi és csoportos

– és az értékelési elvek érvényesülését biztosító értékek

• Múltbeli (bekerülési érték), jelenbeli (aktuális érték), jövőbeli árak (használati, hozadékérték)

• Eredmény szemléletmódja

– Teljesítés szemléletű, elhatárolás alapú – Pénzforgalmi szemléletű

1. lecke

(8)

A pénzügyi számvitel kiindulási alapjai

• Dinamikus mérlegelmélet (Schmalenbach-i szemlélet)

• vállalkozás folytatásának elve

• Realizációs értékelési elv

– Múltbeli (bekerülési) értékre épülő könyv szerinti érték

• Realizált (teljesítésszemléletű, elhatárolás alapú) eredmény elsődlegessége

• NB!

– Elsődleges cél: realizált eredmény kimutatása: eredménykimutatás – Másodlagos cél: a realizált eredmény alapján álló vagyonérték:

mérleg

• A mérlegérték nem a fordulónapi (aktuális) érték/árviszonyokat tükrözi, de tükrözheti (lásd értékkorrekciók modelljei)

• mérlegérték (főszabály szerint) nem lehet magasabb a bekerülési értéknél!

(9)

Az eszközök életpályája

Az értékelés a vagyonrészek életpályájának számviteli lekövetése

BEKERÜLÉS

KIVEZETÉS BEMUTATÁS

F O R D U L Ó N A P O K

E L S Z Á M O L Á S

BEKERÜLÉSI ÉRTÉK

kszé₀

KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK

kszé_n MÉRLEGÉRTÉK

kszé_i

1. lecke

(10)

Nézzük ezek után az eszközök

kezdeti értékelését!

(11)

Kezdeti megjelenítés

• A mérlegképes vagyonrészek bekerülési értékének meghatározása, és felvétele a könyvviteli elszámolásokba

• Bekerülési érték: gyűjtőfogalom, amelynek tartalma függ

– Bekerülés jogcímétől (beszerzés, saját előállítás)

– Vagyonrész megjelenési módjától (mennyiségben és értékben is kifejezhető, csak értékben kifejezhető)

– Értékelés módjától (egyedi és csoportos)

1. lecke

(12)

Bekerülések azonosítása

bekerülési jogcímek az eszközök körében

• Beszerzés: gyűjtőfogalom a gazdálkodó külső környezetéből beáramló eszközök keletkezésére

– Kapcsolódó értékelési kategória: Beszerzési ár

• Saját előállítás: gyűjtőfogalom a gazdálkodón belül létrejött eszközök keletkezésére

– Kapcsolódó értékelési kategória: Előállítási költség

– Részköltségen (közvetlen költség + felosztott közvetett költség) alapul

(13)

És mi a helyzet a forrásokkal?

• A vagyon kettős vetülete (E=F) alapján a bekerülések során források is keletkez(het)nek, amelyek bekerülési értéke

nyilvánvalóan összefügg a kapcsolódó eszköz bekerülési értékével

• Így például

– Beszerzéshez kapcsolódóan kötelezettség (is) keletkezik

– Előállítás során a felmerülő költség kötelezettséget is keletkeztethet

• A források bekerülési értékét összefoglalóan névértéknek nevezzük

1. lecke

(14)

ESZKÖZÖK BEKERÜLÉSI ÉRTÉKE

• „az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg

hozzákapcsolható tételek együttes összege.” (Sztv. 47. § (1) bekezdés)

• Részei

BEKERÜLÉSI JOGCÍM KEZDŐ ÉRTÉKE +/–

JÁRULÉKOS TÉTELEK

(15)

Bekerülési érték általános felépítése

Bekerülési jogcímhez tartozó kezdő (alap)

érték

Bekerüléssel összefüggő járulékos tételek

1. lecke

(16)

Beszerzési jogcímek

a) Vásárlás

b) Apportként átvett c) Térítés nélkül átvett

d) Követelés ellenében átvett

e) Megszűnt részesedés ellenében átvett f) Többlet

Ügyeljünk a szóhasználatra: bekerülés – beszerzés - vásárlás

(17)

Bekerülési jogcímek kapcsolata

BEKERÜLÉS

BESZERZÉS SAJÁT ÁLLÍ-ELŐ-

Vásárlás ^Apport-^ként TÁS

átvétel

Térítés nélküli átvétel

Követelés ellenében

átvétel

Részesedés ellenében

átvétel

1. lecke

(18)

Bekerülések értékelése

• Beszerzés: beszerzési ár

• beszerzési jogcím kezdő (alap) értéke

• - (számlázott) engedmények

• + Felárak

• + beszerzéshez kapcsolódó szállítási, rakodási, üzembe helyezési, bizományosi, finanszírozási stb., stb.

díjak, tételek*

• + beszerzéshez kapcsolódó (le nem vonható) adók^, vámok

• Saját előállítás: előállítási (közvetlen) költség**

• előállítás során közvetlenül felmerült és az előállítással szoros kapcsolatban álló költségek

• + megfelelő mutatók, jellemzők alapján megbízhatóan felosztható (közvetett) költségek

*részletesen lásd az egyes vagyonrészeknél!

**Kapcsolódó ismétlés: részköltségek, értékelés alapjául szolgáló költség

(19)

Beszerzési ár kezdő (alap) értékei

• Vásárlás

– Számlázott vételár

• Apportként átvétel

– Társasági szerződésben rögzített érték, amely nem haladhatja meg az aktuális piaci értéket

• Térítés nélküli átvétel

– Piaci érték

• Követelés, részesedés ellenében átvett eszközök

– Szerződés vagy megállapodás vagy vagyonfelosztási javaslat szerint

• Többlet

– Piaci érték

1. lecke

(20)

Járulékos tételek

• Mindaz, ami nem merült volna fel, ha az adott vagyonrészt nem szereztük volna be

– Számlázott engedmény (-), felár, bizományi díj, szállítási, rakodási díj, belföldiesítés költsége (vámterhek), beszerzéshez kapcsolódó le nem vonható adók, illetékek, alapozási, szerelési,

üzembe helyezési költség, hitel megszerzésének járulékos költségei, időarányos hitelkamat,

időarányos biztosítási díj, kapcsolódó

devizakötelezettségek árfolyamkülönbözetei (+/-), tervezés, előkészítés, lebonyolítás, betanítás

költségei, stb. stb. stb.

(21)

A járulékos tételek részleteivel az egyes

vagyonrészek kapcsán részletesen is foglalkozunk

Bemelegítésként emeljünk ki ebből a nagyon vegyes összetételű, nagy számosságú halmazból

két általános jellegű tételt!

(22)

1. A kapott engedmények rendszere

• Számlázott: az alapügylet értékét (beszerzési árat) helyesbítő (csökkentő) elszámolás

– Áfa helyesbítés is kapcsolódik hozzá

• Nem számlázott: az alapügylet értékét (beszerzési árat) nem módosító, közvetlenül az eredménnyel szembeni elszámolások

– Áfa helyesbítés nem kapcsolódik hozzá

(23)

Számlázott engedmény

BESZERZŐ (VÁSÁRLÓ)

ÉRTÉKESÍTŐ (ELADÓ) ALAPÜGYLET

Eszköz vagy szolgáltatás beszerzés

Eszköz vagy szolgáltatás értékesítés

(bevétel elszámolása)

SZÁMLÁZOTT ENGEDMÉNY

Eszköz vagy szolgáltatás bekerülési értékének és a

kapcsolódó előzetes áfa csökkentése (szállítói tartozással szemben)

Az elszámolt bevétel és a kapcsolódó fizetendő áfa

csökkentése (vevői követeléssel szemben)

1. lecke

(24)

Számlázott engedmény PÉLDA

BESZERZŐ (VÁSÁRLÓ)

ÉRTÉKESÍTŐ (ELADÓ) ALAPÜGYLET

T. Anyag – K. Szállító 10.000 T. Előzetes áfa – K. Szállító 2.500

T. Vevők – K. Árbevétel 10.000 T. Vevők – K. Fizetendő áfa 2.500

SZÁMLÁZOTT ENGEDMÉNY (10%)

T. Szállító – K. Anyag 1.000 T. Szállító – K. Előzetes áfa 250

T. Árbevétel – K. Vevők 1.000 T. Fizetendő áfa – K. Vevők 250

1. lecke

(25)

Nem számlázott engedmény

(csak áttekintő jelleggel!) BESZERZŐ

(VÁSÁRLÓ)

ÉRTÉKESÍTŐ (ELADÓ)

Mennyiségen (forgalmon) alapuló: rabatt

Egyéb bevétel Egyéb ráfordítás

Határidő előtti kifizetésen alapuló: skontó

Pénzügyi bevétel Pénzügyi ráfordítás

További részleteket lásd a Vevők és Szállítók témakörnél!

1. lecke

(26)

2. A beszerzéshez (forgalomhoz) kapcsolódó adók

• Egyfázisú

– Csak egyszer, az első belföldi forgalomba kerüléskor kell megfizetni, ami az eladó oldalán beépül az eszköz eladási árába, így a beszerző oldalán minden esetben a bekerülési érték része lesz

• Belföldi előállítás esetében az előállító az értékesítéskor fizeti meg az adóhatóságnak, amit az eladási ár részeként áthárít a vevőre (akinél a bekerülési érték része lesz)

• Import esetében az importáló a belföldiesítés részeként fizeti meg az adó(vám)hatóságnak (megnövelve az eszköz bekerülési értékét)

• Összfázisú

– Minden forgalmi tételhez kapcsolódóan fizetni kell, az ár elkülönült része: általános forgalmi adó

• Előzetesen felszámított áfa

– Levonható

– Le nem vonható

(27)

Beszerzéshez kapcsolódó egyfázisú adók

• Minden esetben növelik a beszerzési árat

• Jellemző példák

– Jövedéki adó (alkohol, benzin, cigaretta)

– Termékdíj (gumiabroncs, akkumulátor, csomagolás, elektronikai berendezések stb.) – Regisztrációs adó (személygépkocsi)

– Vám

– Népegészségügyi termékadó (neta)

– Biztosítási adó (biztosítási szolgáltatáshoz kapcsolódik) – vagyonszerzési illeték (ingatlan, gépjármű)

• Sajátos, mert minden beszerzésnél meg kell fizetni

1. lecke

(28)

Beszerzésekhez kapcsolódó áfa

• Általános eset: az áfa semleges

– levonható

• Nem része a beszerzési árnak

• Az állammal (NAV-val) elszámolandó adó részeként a fizetendő áfa-val szemben csökkentő tételként

elszámolható (lásd 466. számla)

(29)

Beszerzésekhez kapcsolódó áfa

• Kivételes (korlátozó) eset: áfa nem semleges

– Áfa tv előírásai alapján részben vagy egészben nem vonható le

– annak az összegnek a sorsát osztja, amivel kapcsolatban felszámították

• Eszköz bekerülési értékének része vagy

• Elszámolt költség része

– Esetei

• Tételes tiltás (például személygépkocsi, benzin, taxi szolgáltatás, telefon-szolgáltatás egy része stb.)

• Általános tiltás (adómentes tevékenységek)

• A feladatoknál: egyértelműen megadjuk, ha nem levonható, tehát a számviteli elszámolásokhoz nem kell ismerni a kapcsolódó áfa tv. előírásokat

1. lecke

(30)

Nézzük meg az életpálya végét!

Milyen értékelési helyzetek adódnak a vagyonrészek kivezetése során?

(31)

A kivezetések értékelési problémai

• Egyedileg azonosított eszköz kivezetése

– A könyv szerinti érték egyedileg meghatározható, beazonosítható

• Egyedileg nem azonosított eszköz kivezetése

– A könyv szerinti érték meghatározása értékelési eljárások alapján

1. lecke

(32)

KIVEZETÉSEK ÉRTÉKELÉSE: könyv szerinti érték meghatározása

KIVEZETETT VAGYONRÉSZ EGYEDILEG AZONOSÍTHATÓ

KIVEZETETT VAGYONRÉSZ EGYEDILEG NEM AZONOSÍTHATÓ

NINCS ÉRTÉKELÉSI

PROBLÉMA ÉRTÉKELÉSI PROBLÉMA

ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK

ÁTLAGMÓDSZEREK SORRENDISÉGRE

ÉPÜLŐ DIKTÁLT ÁRAK

MEGOLDÁS NINCS (évközi) ÉRTÉKELÉS

(33)

ÁTLAGMÓDSZEREK

• Folyamatos (gördülő) átlagár-számítás

– Minden bekerülés után aktualizáljuk és a következő csökkenést ezzel árazzuk

• Időszaki (halmozott) átlagár-számítás

– Adott időszakra az időszaki összes beszerzés alapján számított és az adott időszak összes csökkenésre alkalmazott átlagár

1. lecke

(34)

SORRENDISÉGRE ÉPÜLŐ ELJÁRÁSOK

• Lényege: a beszerzések időrendjébe, vagy a bekerülési értékek nagyságrendjébe rendezett halmazból, a sorrendképzés

logikája szerint számoljuk el a csökkenéseket

• Fajtái

– Időrendi sorrend

• FIFO, LIFO

– Nagyságrendi sorrend

• HIFO, LOFO

(35)

Megnevezés F I F O ^{L I F O}

Angol elnevezés first in – first out last in – first out Jelentése először bevételezett készlet kerül

először kivezetésre

utolsónak bevételezett készlet kerül először kivezetésre Zárókészlet értéke utolsó árakon első (legkorábbi) árakon

Átlagárhoz képest

áremelkedés esetén

felértékel leértékel

árcsökkenés esetén

leértékel felértékel

A számviteli törvény előírásai szerinti

minősítése

Legjobban megfelel!

Árcsökkenésnél kimondottan jó, áremelkedésnél ugyan felértékel,

de csak az átlagárhoz képest, a tényleges beszerzési árnál viszont

nem értékel magasabbra.

Sztv. tételes előírásainak nem

felel meg!

Áremelkedés esetén jó lenne, de árcsökkenés esetén nemcsak az átlagárhoz, hanem

a tényleges beszerzési árhoz képest is felértékel,

1. lecke

(36)

A FIFO ELV MŰKÖDÉSE

5 4 3 2 1

Csak lejátszva értelmezhető!!!

(37)

A FIFO ELV MŰKÖDÉSE

• 1. beszerzés 100 db, egységár 200 Ft/db

• Felhasználás 350 db

• Mennyi lesz a felhasználás értéke FIFO szerint?

• (100*200)+(160*220)+(90*190)

1. lecke

(38)

Megnevezés F I F O L I F O

Angol elnevezés first in – first out last in – first out Jelentése először bevételezett készlet kerül

először kivezetésre

utolsónak bevételezett készlet kerül először kivezetésre Zárókészlet értéke utolsó árakon első (legkorábbi) árakon

Átlagárhoz képest

áremelkedés esetén

felértékel leértékel

árcsökkenés esetén

leértékel felértékel

A számviteli törvény előírásai szerinti

minősítése

Legjobban megfelel!

Árcsökkenésnél kimondottan jó, áremelkedésnél ugyan felértékel,

de csak az átlagárhoz képest, a tényleges beszerzési árnál viszont

nem értékel magasabbra.

Sztv. tételes előírásainak nem

felel meg!

Áremelkedés esetén jó lenne, de árcsökkenés esetén nemcsak az átlagárhoz, hanem

a tényleges beszerzési árhoz képest is felértékel,

(39)

A LIFO ELV MŰKÖDÉSE

1 5 4 3 2

1. lecke

(40)

A LIFO ELV MŰKÖDÉSE

• Mennyi lesz a felhasználás értéke LIFO szerint?

• (300*230)+(50*190)

(41)

Megnevezés L O F O H I F O

Angol elnevezés lowest in – first out highest in – first out Jelentése legalacsonyabb áron

bevételezett készlet kerül először kivezetésre

legmagasabb áron bevételezett készlet kerül először

kivezetésre Zárókészlet

értéke legmagasabb árakon legalacsonyabb árakon

Átlagárhoz képest felértékel leértékel

A számviteli törvény előírásai

szerinti minősítése

Nem alkalmazható!

Ármozgástól függetlenül mindig felértékel, és mindig a legmagasabb áron bevételezett

készlet marad raktáron, ami értékelési szempontból nem felel meg az Sztv. előírásainak

Nem alkalmazható!

Ármozgástól függetlenül mindig leértékel, és mindig a

legalacsonyabb áron bevételezett készlet marad raktáron, ami – tekintettel az

óvatosság elvére – megfelel(het) a számviteli törvénynek. Viszont a valódiság

elve alapján a mérlegérték vitatható lehet.

1. lecke

(42)

A HIFO ELV MŰKÖDÉSE

5 4 3 2 1

(43)

A HIFO ELV MŰKÖDÉSE

• Mennyi lesz a felhasználás értéke HIFO szerint?

• (300*230)+(50*220)

1. lecke

(44)

A LOFO ELV MŰKÖDÉSE

5 4 3 2 1

(45)

A LOFO ELV MŰKÖDÉSE

• Mennyi lesz a felhasználás értéke LOFO szerint?

• (200*190)+(100*200)+(50*220)

1. lecke

(46)

DIKTÁLT (standard) ÁRAS MÓDSZER

• az évközi mozgásokat egy előre rögzített (tervezett, elszámoló, diktált) áron számoljuk el és időszakosan (pl. havonta vagy

évente) helyesbítjük a tényleges bekerülési értékre.

(47)

A számviteli törvény az alábbi eljárásokat engedi alkalmazni:

– Átlagmódszerek – FIFO módszer

– Diktált áras módszerek

Az értékelési eljárások részletes kifejtésére az érdekelt vagyonrészeknél kerül sor

1. lecke

(48)

És most nézzük a bekerülés és kivezetés közötti

időszakot!

ÉRTÉKKORREKCIÓK

(49)

Értékkorrekciók lényege

• Az eszközök állományát nem befolyásoló, csak az eszköz értékét módosító kiigazítások

• Fajtái

– Rendszeres (folyamatos)

• Oka: gazdálkodói döntés, üzemgazdasági, technológiai szempontok érvényesítése

– Nem rendszeres (eseti)

• Oka: gazdálkodótól független, külső környezeti hatások

1. lecke

(50)

FOLYAMATOS ÉRTÉKKORREKCIÓK

AZ ESZKÖZÖK ÉLETPÁLYÁJA SORÁN

• A tárgyi eszközök használatából adódó rendszeres leírások: időszakra vonatkozik

• Oka: a tárgyi eszköz tevékenységhez való hozzájárulásának megjelenítése

– (terv szerinti) értékcsökkenési leírás

– Részletesen lásd a tárgyi eszközök témakörnél

(51)

ESETI ÉRTÉKKORREKCIÓK

AZ ESZKÖZÖK ÉLETPÁLYÁJA SORÁN

• a piaci környezet értékítéletének

megváltozásából adódó, (általában) a

fordulónapon elszámolt eseti helyesbítések:

időpontra vonatkozik

• OKA: a könyv szerinti érték és az aktuális érték (használati/piaci/valós érték) eltérése

1. lecke

(52)

ESETI ÉRTÉKKORREKCIÓS MODELLEK

• Bekerülésiérték-modell (Cost model)

– értékkorrekciók: csak a bekerülési érték erejéig az eredménnyel szemben, amely közvetlenül a könyv szerinti értéket is módosítja

• Átértékelési modell (Revaluation model)

– értékkorrekciók a bekerülési érték fölé is, de csak a saját tőkével szemben, amely nem lesz a könyv szerinti érték része

• Valós érték modell (Fair value model)

– értékkorrekciók a bekerülési értéktől függetlenül az eredménnyel szemben, amely a könyv szerinti értéket is módosítja

(53)

Bekerülésiérték-modell

• Értékkorrekciók csak a (folyamatos értékkorrekcióval helyesbített) bekerülési értékig értelmezhetők

– Elszámolás az eredménnyel szemben – Könyv szerinti érték megváltozik

Bekerülési

érték KSZÉ₀

KSZÉ₁

értékvesztés

visszaírás

KSZÉ₂ visszaírás

KSZÉ₀

1. lecke

(54)

KÖNYVELÉS A BEKERÜLÉSI ÉRTÉK MODELLBEN

ESZKÖZ (bekerülési érték)

Bevétel Értékvesztés ^{Ráfordítás}

1000

400 400

300 300

KSZÉ₀= 1000

KSZÉ₁ = 1000-400 = 600 KSZÉ₂ = 1000-400+300 = 900

(55)

Átértékelési modell

• Értékkorrekciók a (folyamatos értékkorrekciókkal helyesbített) bekerülési érték felett is értelmezhetők

– Bekerülési értékig (azonos a bekerülésiérték-modellel)

• Elszámolás az eredménnyel szemben

• Könyv szerinti érték megváltozik – Bekerülési érték felett

• Elszámolás a saját tőkével (Értékelési tartalékkal) szemben

• Könyv szerinti érték nem változik meg

Érték- helyesbítés Bekerülési

érték

KSZÉ₀

KSZÉ₁

értékvesztés visszaírás

1. lecke

(56)

KÖNYVELÉS AZ ÁTÉRTÉKELÉSI MODELLBEN

Bekerülési érték

Bevétel Értékvesztés ^{Ráfordítás}

1000

400 400

KSZÉ₀= 1000

KSZÉ₁ = 1000-400 = 600 KSZÉ₂ = 1000-400+400 = 1000

400 400

Értékelési tartalék Értékhelyesbítés 500

500

Nem lesz a könyv szerinti érték része!

Mennyi a piaci érték?

(57)

Vegyük észre, hogy

• A visszaírás elszámolásának előfeltétele, hogy korábban értékvesztést számoljunk el

– A visszaírás tehát korlátos

• Az értékhelyesbítés elszámolásának nem előfeltétele az értékvesztés

– Az értékhelyesbítés (elvileg) korlátlan lehet

1. lecke

(58)

Valós érték modell

KSZÉ₀

Bekerülési érték

KSZÉ₁

KSZÉ

₂

-VÉK

+VÉK

• Értékkorrekciók a (folyamatos értékkorrekcióval helyesbített) bekerülési értéktől függetlenül

értelmezhetők

– Elszámolás az eredménnyel szemben – Könyv szerinti érték megváltozik

VÉK=valós érték különbözet

1. lecke

(59)

KÖNYVELÉS A VALÓSÉRTÉK-MODELLBEN

Bevétel ESZKÖZ ^{Ráfordítás}

400 400

900

KSZÉ₀= 1000

KSZÉ₁ = 1000-400 = 600 KSZÉ₂ = 1000-400+900 = 1500

900 1000

A valósérték-modell további kérdéseivel nem foglalkozunk!

1. lecke

(60)

Értékkorrekciók a magyar számviteli szabályozásban

Áttekintő összefoglalás

(részletesen lásd az egyes vagyonrészeknél)

(61)

Használatból eredő (folyamatos) korrekciók

• Terv szerinti értékcsökkenés: a tárgyi eszközök (és immateriális javak) pénzben kifejezett hozzájárulása az adott évi tevékenységhez

a) hasznos élettartam b) maradványérték c) leírás módja

becslés

57. – 119-159.

Részletesen lásd a Tárgyi eszközöknél

1. lecke

(62)

PIACI KÖRNYEZET ÉRTÉKÍTÉLETÉNEK MEGVÁLTOZÁSÁBÓL EREDŐ (eseti) KORREKCIÓK

Egyszeri (fordulónapi) kiigazítások a piaci érték változása miatt

LEÉRTÉKELÉS FELÉRTÉKELÉS

MERT: az aktuális (piaci) érték tartósan és jelentősen eltér a könyv szerinti értéktől

Számvitelpolitikai kérdés

(63)

Vegyük elő az eredménykimutatás témakört!

• Nézzük meg, hogy az előbb tárgyalt értékkorrekciók hol jelennek meg az eredménykimutatásban!

1. lecke

(64)

A beszámoló hatása az értékelésre

• Az egyes témaköröknél minden esetben külön kitérünk a beszámolóformák hatására is

• Témánk szempontjából releváns (egyedi) beszámolóformák

– Éves beszámoló (ÉB)

– Egyszerűsített éves beszámoló (EgyÉB)

– Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló (MEGyÉB)

(65)

Eseti értékkorrekciók és a beszámoló kapcsolatának VÁZLATA

• Éves beszámoló

– Mindhárom modell alkalmazható – Kötelező: értékvesztés, visszaírás – Választható: értékhelyesbítés

• Egyszerűsített éves beszámoló

– Mindhárom modell alkalmazható – Kötelező: értékvesztés

– Választható: visszaírás, értékhelyesbítés

• Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló

– Csak a bekerülésiérték-modell alkalmazható – Kötelező: értékvesztés, visszaírás

• DE! Kkt, Bt saját döntés alapján eltekinthet az alkalmazástól

– Nem alkalmazható: értékhelyesbítés

Az értékelés további részleteivel az egyes vagyonrészeknél foglalkozunk!

1. lecke

(66)

Mit jelent, hogy egy eljárás választható?

• A gazdálkodónak a számviteli politikájában kell rögzítenie azokat a választásokat, amelyeket a számviteli törvény biztosít.

• Például: az (egyszerűsített) éves beszámolót készítő gazdálkodó a számviteli politikájában egyértelműen rögzíti, hogy

– „Az értékhelyesbítést alkalmazzuk.”

Vagy

– „Az értékhelyesbítést nem alkalmazzuk.”

• Ugyanígy érvényesül a többi -hat, -het szabály is

(67)

Mit is kell tudni a MEGyÉB-ről?

• A választás feltételeit a számviteli törvény tartalmazza:

– vállalkozások, akik nem kötelezettek könyvvizsgálatra és megfelelnek a nagyságrendi kritériumoknak (és más okból sem kötelezettek éves beszámolóra!)

• Az alkalmazás részletszabályait a 398/2012. Kormányrendelet tartalmazza

• Külön számviteli politika nem szükséges

– A számviteli törvény szerint döntést igénylő témákat a rendelet tételesen szabályozza

• Üzleti év = Naptári év

• Beszámoló: M+EK a rendelet mellékletében megadott formátumban (eltérni nem lehet)

• Számlakeret a rendelet mellékletében megadott tagolásban, számlarend nem szükséges

– De vannak döntést igénylő témák

• Beszámolókészítés napja

• Kis értékű tárgyi eszközök, készletek elszámolása (lásd majd az érintett vagyonrészeknél)

• Bt, Kkt döntése az értékvesztés/visszaírás alkalmazásáról

– Ezekről a mérlegen külön tájékoztatást kell adni (mivel nincs KM!)

1. lecke

(68)

JELEN TANANYAG

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN KÉSZÜLT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL.

PROJEKT AZONOSÍTÓ: EFOP-3.4.3-16-2016-00014

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KÖZGAZDÁSZ KÉPZÉS TÁVOKTATÁSI TAGOZAT

LECKESOROZAT

A LECKE TARTALMA, ILLETVE ALKOTÓ ELEMEI ELŐZETES, ÍRÁSBELI ENGEDÉLY MELLETT HASZNÁLHATÓK FEL.