A nemzetközi információ-rendszerek és koordinálásuk

(1)

SZEMLE 911

re az akció következtében a településfej—

lesztési előnyök jól érvényesülnek. Az emlí- tett és más társas építések bebizonyították.

hogy a közös beruházások népgazdasági szempontból gyümölcsözők.

A vándorülés harmadik napján. április 26- án a záróülésre került sor.

A vitavezetők beszámolói után Nyitrai Fe—

rencné dr., a KSH első elnökhelyettese, a Szekció elnöke mondott zárszót. Megköszön- te a helyi párt-, állami és társadalmi szervek vezetőinek, munkatársainak a szervezésben

nyújtott segítségét és támogatását.

Méltatta az ülésszak jelentőségét a torta- lékok feltárásának vizsgálatában. Kifejezte reményét, hogy az ülésszakon elkezdett gon- dolatsorok többségére a Szekció további

munkájában nemcsak visszatér, hanem ösz- tönözni is fogja a jobb, termelékenyebb gazdasági munka lehetőségeinek vizsgálatát.

Külön üdvözölte a Szekció ülésszakain rend- szeresen részt vevő vendégeket, valamint azo—

kat (: fiatal közgazdászokat, akik szép szám- ban vettek részt a Vándorülés munkájában.

Szólott arról az elhatározásáról, hogy az ok- tív. fiatalabb közgazdászok. iparstatisztiku—

sok munkáját a Szekción belül intenzívebbé fogja tenni.

Befejezésül bejelentette. hogy a Szekció X.

Vándorülésének megtartását Győrben tervezik. Erről a tárgyalások már megkezdődtek.

a részletekről előreláthatóan a Szekció ősszel sorra kerülő ülésszakán adnak tájékoztatást a

szervezők.

A NEMZETKÖZI INFORMÁCIÓ-RENDSZEREK ÉS KOORDINÁLÁSUK

HAJDÚ IMRE

A Data for Development International Association (Nemzetközi Szervezet a Számi- tástechnika Fejlesztésére) Marseille-i köz- ponttal működő nem gazdasági eredményre dolgozó szervezet, amely az állami szintű gaz- dasági irányítás információ-rendszere téma- körben a nemzetközi tapasztalatcserét és együttműködést igyekszik elősegíteni. Függet- len szervezet, amennyiben mentes minden politikai, nemzeti vagy kereskedelmi érdekelt- ségtől. és független bármely állam kormá- nyától. politikai hatalmától csakúgy, mint bármely vállalkozástól stb. Ugyanakkor élvezi az ENSZ Fejlesztési Programja és az ENSZ Tudományos és Műszaki Hivatala hivatalos támogatását.

A szervezet széles körben terjeszti az adat- gyűjtés, -szervezés, -kezelés témakörrel ösz- szefüggő szakismereteket; meghatározza a központi és a helyi vezetés adotrendszeré—

nek általános elveit, illetőleg ajánlásokat dolgoz ki adott kulturális. társadalmi—poli—

tikai és gazdasági környezetben működtet- hető rendszerekre; közreműködik az állami információ-rendszerekkel kapcsolatos szab- ványok kidolgozásában.

A szervezet jelenleg hat területi egységre, vonatkozó fejlesztési program keretében fej—

ti ki tevékenységét úgy, hogy megbizottai — fejlett országok fejlesztési szakemberei - a fejlődő országokban. azok kormányainak tá- mogatása mellett a helyszínen irányítják a fejlesztési programok megvalósítását. Emel- lett a szakértők tapasztalatainak, ismeretei- nek terjesztésére kiadványokat bocsátanak ki, szemináriumokat, szimpóziumokat rendez—

nyelvterülete, Afrika 1 Közép—Kelet,

Délkelet-Ázsia, francia nyelvterülete,

India—Pakisztán.

Afrika angol Latin-Amerika,

nek. A kiadványok többsége esettanulmány, de kiadtak két könyvet is. és negyedévenként megjelenő rendszeres kiadvány a Data for Development News/etter, amelynek 1977. ok—

tóberi különszámát és annak alapján az in—

formáció-rendszerekkel foglalkozó nemzetkö- zi szervezeteket, programokat ismertetjük.

A kiadvány szerzői a bevezetőben megál- lapítják, hogy az elmúlt tíz évben fokozódó érdeklődés volt megfigyelhető különböző nemzetközi szervezetek részéről az informá- ció-rendszerek, illetve az ezekkel foglalkozó kiadványok iránt. E megnövekedett érdeklő- dés egyrészt annak a felismerésnek köszön- hető. hogy az információ a mai társadalmak gazdasági és társadalmi fejlődésének lénye- ges eleme, másrészt annak az igénynek, hogy különösen a fejlett gazdasággal rendelkező országokban felhalmozódott információk a fejlődő országok részére könnyebben hozzá- férhetők legyenek. Ezek mellett számos konk- rét kérés is ösztönözte a szervezet vezetőit, hogy rendszerezve összefoglalják és közre- bocsássák az információ—rendszerekre és az e téren folyó tevékenységre vonatkozó isme-

reteket.

A rendszerezés első lépéseként választ kell adni arra a kézenfekvő kérdésre, hogy jelen esetben mit kell információ-rendszeren érte- ni. Ennek meghatározásához három nagy csoportba sorolják a tágabb értelemben vett

információ-rendszereket:

általános információ-rendszerek, (: tömegkommuni—

káció (televizió, rádió stb.) eszközeivel kapcsolatos.

a nyilvános szolgáltatásokra irányuló rendszerek:

adatrendszerek, a statisztikai információ-rendszerek és a vezetési információ-rendszerek (management information systems), illetve ezek óllamvezetési és irá—

nyítási célú alkalmazásai:

tudományos és műszaki információ—rendszerek, ame—

lyeknek feladata egyrészt információkat biztosítani a

(2)

tudományos és a termelőtevékenységhez. másrészt közreadni az e téren elért eredményeket (szabadal- makat. szabványokat. kutatási eredményeket).

Bár az érdeklődés mindhárom csoport iránt egyaránt nagy. a szervezet csak a második csoporttal, a szűkebb értelemben vett infor- máció-rendszerekkel foglalkozik részletesen.

Ennek ellenére a kiadvány szerkesztése során elsősorban a harmadik csoportra vonatkozó dokumentumok gyűltek össze a felkért közre—

működőktől. Ennek okát abban látják a szer- kesztők, hogy a műszaki információ-rendszerek könnyebben meghatározhatók, emellett a statisztikai információ—rendszerek nagy ré- szének leirása katalógusszerű dokumentáció formájában már korábban rendelkezésre áll.2 Az összegyűjtött nyersanyag birtokában a kiadvány céljául azt tűzték ki. hogy tájé—

koztatást adjon a hozzáférhető ismeretekről, egyes esetekben bemutatva a rendszerek lét—

rehozásának módját és azok működését. Ez- zel kettős feladatot kívántak megoldani:

— megkísérelték az érdeklődést olyan irányba te—

relni, amely lehetővé teszi az erők ésszerűbb felhasz- nálását;

— áttekintést kívántak adni a jelenleg már létező és a kifejlesztés alatt álló információ-rendszerekről.

valamint néhány jelentősebb nemzetközi szervezetről.

1. A NEMZETKÖZI lNFORMÁClÓS FELADATOK OSZTÁLYOZASA

A kiadvány az osztályozást több irányú megközelítés alapján végzi el. Ennek ered- ményeként először három kategóriát hoz lét—

re. amelyekbe az információ-rendszereket működési területük szerint sorolja be, majd az információ—rendszereket az előbbi kate- góriákba tartozásuktól független funkciók szerint osztja szét négy csoportba.

a) A működési terület szerinti osztályozás A nemzetközi szektoriális információ-rendszerek. A tudományos és műszaki információ—

rendszereket legtöbb esetben meghatározott információszükséglet kielégítésére hozzák lét- re. Kifejlesztésük alatt és működésük közben különböző tényezők hatása érvényesül. Je—

lentős a hasonló témakörben működő nem—

zetközi szervezetek hatása, különösen az ENSZ szervezetében működőké, Befolyásoló tényező adott országon belül az egyes feladatok megosztottsága minisztériumok között, valamint az egyes tudományágak hagyomá-

nyos osztályozása.

Az ENSZ különböző szervezetei. illetőlea ügynökséaei működési területének megfelelő fő információ—rendszerek a kizivetkezr'ik.3

! Directory of international statistics. Statistical Pa—

pers. Ser. M. No. 56. U. N. New York. 1975. 296 old.

3Az információ-rendszerek, programok, projektek, szervezetek rövidítéseinek angol megfelelőit a dolga—

zat melléklete tartalmazza.

lNlS — a Nemzetközi Atomenergia Ugynök- ség (lAEA) Nemzetközi Nukleáris Információ—

rendszere. Számítógépes módszerekkel 1970 óta tárolja és karbantartja a nukleáris tu- dománnyal és a kutatásokkal kapcsolatosin- formációkat. A közreműködőktől kéthetenként kb. 2500 adatot gyűjtenek össze, és tesznek hozzáférhetővé mágnesszalagon, mikrofilm- lapon. illetve nyomtatott kiadványuk, az ATOMlNDEX útján. A rendszer jelenleg a nukleáris információk 90 százalékával ren—

delkezik.

AGRlS —- az ENSZ Élelmezési és Mezőgaz—

dasági Szervezetének (FAO) Mezőgazdasági Tudományos és Műszaki Nemzetközi infor—

máció-rendszere. Működési elve hasonló az lNlS-éhez. Technikai szempontból az lNlS szá—

mos tapasztalatát hasznosította a szabvá—

nyokl eljárások tekintetében. A rendszer 1975 óta működik, és becslések szerint az új me—

zőgazdasági információk 30 százalékával ren- delkezik. Mennyiségét tekintve az információk gyarapodása kb. 250000 új tétel évente. Ki- adványa az AGRlNDEX.

Jelentős mezőgazdasági információ-rendszer még a fejlesztés alatt levő CARIS és az AFSlS rendszer. Az előbbi az élelmezés, a mezőgazdaság, az erdőgazdaság és a belvi- zi halgazdaság tudományos és műszaki ku—

tatási, az utóbbi a tengeri halászat informá- ció—rendszere.

llS — az ENSZ iparfejlesztési Szervezetének (UNlDO) Ipari Tudakozó Szolgálata. Ellen—

szolgáltatás nélkül ad felvilágosítást a fejlő- dő országoknak ipari jellegű problémákkal kapcsolatos kérdéseikre. A Szolgálat az egész világra kiterjedő — kb. 400 intézményt kitevő

— hálózata segítségével az adott kérdésben leginkább hivatott szakértők közreműködésé—

vel adja telvilágosításait. Emellett az UNlDO ,,lndustrial Development Abstracts" (Szemel—

vények az Ipari Fejlődésről) cimmel sorozat—

szerűen publikálja az ipartejlesztéssel kapcsolatos jelentések. tanulmányok rendszere- zett kivonatait. Tervezik szélesebb körű ipari és műszaki információbank létrehozását, az

NS bázisára építve.

lNPADOC — a Szellemi Javak Világszerve;

zetének (WIPO) Nemzetközi Szabadalom- nyilvánvtartó Központja. Adatbázis-rendszer—

ben tárolja 39 ország szabadalmi leírásait és védjegyeit, világviszonylatban a dokumentu—

mok kb. 80 százalékát. A tárolt adatok meny—

nyisége évi 800 OOO-rel növekszik. A központ 1973 óta működik.

lSONET —— a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) információs Hálózata. A Há- lózatot az ENSZ Titkárság Információs Köz—

pontja hozta létre, és 1976 óta működik.

WWWV— a Meteorológiai Világszervezet (WMO) Globális Időjárás Figyelő Szolgálata.

Adatbázisban tárolja a különböző időjárási jellemzők idősorait, felhasználva a fejlett

(3)

SZEMLE

technika (távadatközlés, távérzékelés) lehető- ségeit.

lSlS (ILO) — az ENSZ Nemzetközi Munka- ügyi Szervezetének (ILO) lntegrált Tudomá- nyos lnformáció-rendszere. Általánosított in- formációtároló és -visszakereső rendszer. Az ENSZ számos szervezete (lLO. lDRC, FAO, UNESCO stb.) alkalmazza, jelenleg ki- lenc országban. Alkalmas mind közvetlen (on—line), mind kötegelt (batch) adat—vissza- keresésre. A felhasználó kulcsszavakkal és logikai műveletekkel (vagy. és, nem) határoz- hatja meg a keresési szempontokat. Kidol- gozás alatt van minicomputeres változata is.

A nemzetközi multidíszciplinórís informá—

ció—rendszerek. A nemzetközi információ- rendszerek egyre inkább multidiszciplináris alapokon fejlődnek tovább. A figyelem az olyan általános kérdésekre irányul, mint a gazdasági és társadalmi fejlődés, a környe- zeti. népesedési kérdések. szemben a pon- tosan meghatározható területekkel. A leg- több ilyen törekvés az ENSZ általános, ke- resztmetszeti testületeinek, az ENSZ Környe- zetvédelmi Programja (UNEP). az ENSZ Tit- kársága és az ENSZ Regionális Bizottsága égisze alatt figyelhető meg. Számos informá- ció-rendszer egyidejűleg több ENSZ intéz- mény támogatását is élvezi. A létező és tervezett multídiszciplináris információ-rendsze—

rek témáik szerint három csoportba sorolha- tók. E témák a következők:

— a gazdasági és társadalmi fejlődés (DEVSlS);

— a környezeti és népességi tényezők (GEMS, MEDI, IRS, POPINS):

— a tudományos és műszaki ismeretek átadásának módszerei (SPiNES, DARE).

A továbbiakban ezeket mutatjuk be.

DEVSlS — a Nemzetközi Fejlesztési Kutató Központ (lDRC) Nemzetközi információ—rend—

szere a fejlesztési ismeretekről. Két terüle—

ten fejti majd ki tevékenységét. Az egyik a számítógépes információkezelés, a másik a decentralizált nemzetközi együttműködés megvalósitása, Az előbbi tekintetében először a jelentős szakirodalomra ad bibliográfiát le—

írásokkal, kivonatokkal és a dokumentumok- ra jellemző egyéb adatokkal kiegészítve (DEVlNDEX), majd egy későbbi fázisban azokról a forrásokról és szolgáltató szervek- ről ad tájékoztatást, amelyektől a felhaszná—

lók részletesebb információkat is kaphatnak (DEV PROFILE). Működési rendszerében a DEVSIS hasonló az lNlS, illetőleg az AGRlS rendszerhez. A decentralizált nemzetközi együttműködés megvalósítása, helyesebben szorgalmazása tekintetében a DEVSIS célja, hogy információit főleg a közreműködő nem—

zetek még nem vagy csak szűk körben pub- likált jelentéseinek, tanulmányainak stb. gyűj- tése útján szerezze. Tervezik regionális köz—

pontok létrehozását is, ilyen például a CLADES, Latin-Amerikában.

9 Statisztikai Szemle

913

Az 1960-as évek óta működik hasonló cél—

lal a Fejlesztési Tájékoztató Szolgálat (DRS) a Nemzetközi Fejlesztési Szövetség (SiD) fel-

ügyelete alatt.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja je—

lenleg két információ-rendszer létrehozását készíti elő.

GEMS -— a Környezetvédelmi Figyelő Világ- rendszer számítógépes módszerekkel adatbá—

zisszerűen tárol elsősorban numerikus infor- mációkat.

MEDI —— a Tengeri Környezetvédelmi Ada- tok és információk Tájékoztató Szolgálata, a- mely az UNESCO támogatását is élvezi, az előbbiekhez hasonló módszerekkel. de főleg

leíró jellegű adatokat tárol.

Mind a GEMS. mind a MEDI automatikus visszakereső rendszerrel teszi hozzáférhetővé

az adatokat.

lRS -— a Környezetvédelmi lnformációforrá- sok Nemzetközi Tájékoztató Szolgálata feladata a környezetvédelemmel kapcsolatos in—

formációforrások azonosításának és leírásá- nak nemzetközi szintű szabványosítása.

POPINS —- a Népesedési információ—rendszer, amelyet az ENSZ Titkárságának Népe- sedési Főosztálya készít elő.

SPlNES — az UNESCO Tudományos és Mű—

szaki Módszerek lnformációcseréjét Szolgáló Rendszere. Gyűjti, feldolgozza és terjeszti a tudományos és műszaki ismereteknek a fej—

lődés érdekében való alkalmazásával kapcsolatos bibliográfiai és számszerű adatait.

Az alapítók szándéka szerint szolgáltatásai széles körben kielégitenék a gazdasági, politikai vezetés, a nemzetközi szervezetek, ku- tatóintézetek stb. igényeit. Működésének kí—

sérleti szakaszában (1976—1982) indításként összeállították egy 12 000 fogalomból álló te- zauruszt angol nyelven, és tervezik annak francia, spanyol és orosz fordítását. Tervezik központi feldolgozó egység létrehozását is az

adatok tárolására és terjesztésére.

DARE —— a Társadalom— és Humán Tudo—

mányok lsmeretanyagának Adatvisszakereső Rendszere4 a társadalomtudományokkal kapcsolatos információs bázist négy állományra

osztja: .

intézmények és szakértői csoportok.

szakemberek és tanácsadók.

tapasztalati kutatások.

folyamatos kutatási dokumentumok.

Három fő alrendszer létrehozását tervezik.

Ezek: az állományok karbantartása, vissza—

keresése és tárgymutatóval ellátása. A rendszer alapvető funkciója automatikus kapcso—

latot létesíteni az állományok elemei között.

Az irányítás—koordináció információ-rend- szerei. E harmadik csoportba azok a nem-

4A DARE kifejlesztésében Maitényl' György és dr.

Vásárhelyi Pál vezetésével magyar szakértők vettek részt.

(4)

zetközi információ-rendszerek tartoznak. amelyek a különböző célra specializálódott egy- ségek és a különböző problémacsoportok közötti koordinációt szolgálják. (Ebből kiin- dulva (: központosított, illetőleg az általános információ-rendszer kifejezést is indokoltnak tartják.) A következő rendszerek tartoznak

ebbe a csoportba.

CORE — az ENSZ információ—rendszerek Szervezetközi Testületének (lOB) Fejlesztési Tevékenységek Általános Nyilvántartása a központosított tájékoztató rendszerek közé tartozik. Feladata az ENSZ különböző szervezetei által a fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban létrehozott projektek nyilván- tartása.

lSlS (CES) —— az Európai Statisztikusok Ér- tekezletének (CES) integrált Statisztikai ln—

formáció—rendszere általános célú rendszer.

A rendszert 1973 óta folyamatosan fejlesztik, és a tapasztalatokat a Számítástechnikai Ku- tató Központban (CRC Bratislava) évente megrendezett lSlS-szemináriumokon cserélik ki. A jelenleg napirenden levő témák az adatbázis-kezelés, a meta-adatbázisok. az adatelemzés és gazdasági rendszer-modelle—

zés, az interaktív rendszerek stb.

UNlSlST -- az UNESCO Kormányközi programja a tudományos és műszaki információk területén való együttműködés megvalósításá- ra. A program egyik feladata, hogy lehető- séget adjon olyan nemzetközi információ- rendszerek fejlesztésére, amelyek a különbö- ző rendszerek közötti kompatibilitást valósí- tanák meg. E munka keretében az UNlSlST közreműködik az ARKISYST (Építészeti Nem- zetközi információ-rendszer), a WlSl (Infor-

matikai Információs Világrendszer) és az lSDS (Nemzetközi Adatsor-rendszer) előkészítésé- ben.

b) A szintek szerinti osztályozás

Az előbbi. a működési terület szerinti osz—

tályozás mellett számos más szempont szerinti osztályozás lehetséges: már működő vagy tervezett rendszerek; korszerű (számitó- gépes) vagy hagyományos módszerekkel mű- ködő rendszerek (ezen belül a számítógépe- sítettség mértéke szerint osztályozva); egy-

szerű vagy bonyolult feladatokat ellátó rendszerek. A kiadvány a rendszereket funkciójuk és bonyolultságuk szerint csoportosítja má- sodlagosan és négy, szintnek nevezett cso—

portot hoz létre.

Tárolási, karbantartási, szerkesztési funk-

ciók. E szint_tárgyalásánál a kiadvány előre- bocsátja, hogy a szintre jellemző funkciók természetesen megtalálhatók a magasabb szinteknél is. Ugyanakkor az ide sorolt rendszerek közül több tartalmaz bonyolultság szempontjából szintjéhez képest fejlettebb elemeket, amelyek alapul szolgálhatnak a

funkciók bővítésére. Ide sorolható például az AGRIS, az lNlS. az lSONET, a DARE, az 1505

stb.

Visszakereső (batch és on-Iine) és kivona- toló funkciók. E szint jellemző képviselője az 1515 (ILO) rendszer, amely egyszerű. de igen hatékony módon elégíti ki a szinttel szemben támasztott követelményeket. lde tartozik még többek között a CARlS, a GEMS. a MEDI. U CORE, a DEVSlS második fázisában stb.

Az információk elemzése és szelektív ter—

jesztése. A feladat az ide sorolt rendszerek részéről a felhasználók különböző csoportjai—

nak információkkal valá kiszolgálása. Mivel a hangsúly a csoportok különbözőségén van, lényegessé válik a szolgáltatás szelektivitása.

E tekintetben megnő a szellemi erőforrások szerepe megelőzve a teljes számítógépesí- tettség igényét. Igy például az lNPADOC vagy a DRS stb. szolgáltatásai sincsenek je—

lenleg automatizálva. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nem tervezik az automati—

záltság fokozását. sőt a szellemi erőforrások fent emlitett megnövekedett szerepe indokol—

ja az interaktív ember—gép kapcsolat lehe- tőségének biztosítását is. Az említett rendsze- reken kívül ide sorolhatók még az lSlS (CES), és a WWW. a szolgáltatás szelektiv jellegét tekintve pedig az ATOMINDEX, az AGR-

INDEX, és a DEVlNDEX.

lnformációcsomagok és elemzések. Aköny—

nyen hozzáférhető módon tárolt információk általában több célra is felhasználhatók. A szolgáltatások hagyományos és egyúttal leg' általánosabb módja, hogy a felhasználók kérdéseire egyedi választ állítanak össze a

rendelkezésre álló adatokból.

A szolgáltatások ilyen formája mellett egyre nagyobb szerepet játszanak az egyes szakterületek adataiból összeállított kataló—

gusok. kézikönyvek a normák. szabványok definícióiról stb. csakúgy, mint a rendszere- sen megjelenő kiadványok. ilyenek többek között az UNESCO. az ILO, az UNlDO stb.

által kibocsátott periodikák (lnternationalSo- cial Science Journal, International Labour Documentation Supplementary List, UNIDO Newsletters, UNISIST Newsletters stb.).

2. AZ ENSZ KOORDINACIÓS POLlTlKÁJA

Az ENSZ és szervezeteinek politikáját az információ-rendszerek tekintetében az a meg—

győződés határozza meg, hogy a műszaki in—

formációk jelentős szerepet játszanak a fej- lődő országok gazdasági és társadalmi fej- lődésében. A műszaki információk kulcssze—

repét a fejlettségi szintek kiegyenlítődésében három tényezővel magyarázzák:

—— a fejlődő országok rendkívüli mértékben kényte- lenek műszaki ismereteket importálni. és a legjobb dölrztés érdekében lsmerniök kell a létező alternatí- vá at;

(5)

SZEMLE

— a nemzetközi ismeretek megosztása új alternati- vák megismertetésével visz közelebb a műszaki prob—

lémák megoldásához, segiti a helyi kutatómunkát és a fejlesztés érdekében tett erőfeszítéseket;

-— a műszaki fejlesztéssel együtt járó társadalmi——

gazdasági és környezeti hatások rendszeres elemzése szempontjából a műszaki információk cseréje alapvető

fontosságú.

A fejlesztési célú információs rendszerek—

kel szemben támasztott követelmények telje- sülését az alábbi jellemzők vizsgálatával le—

het mérni: sebesség, teljesség és a felhasz—

nálóhoz juttatott információk alkalmazható- sága. A hatékonyság fokozása érdekében ki kell terjeszteni az információ-rendszereket és -szolgáltatásokat a bibliográfiai tájékoztatá- son túl a személyes kapcsolatokon alapuló tájékoztatással, beleértve a felhasználótól érkező visszacsatolást is. Tágabban kell ér- telmezni a műszaki információ fogalmát is.

Az egyszerű technikaikérdéseken túl ide ér- tendők a tudományos, műszaki és irányítási ismeretek is, amelyek lehetővé teszik a szük- séges eszközök és szolgáltatások meghatáro- zását, fejiesztését, megtervezését, előállítását és terjesztését. A tervezési szakasz kiemelke- dően fontos mozzanata a felhasználók és igényeik meghatározása a helyi feltételek fi—

gyelembevéteiévei. Ugyancsak növeli a haté—

konyságot a területi elv következetes érvé- nyesítése.

Követelmény, hogy az információszoigálat földrajzilag is közel legyen a felhasználóhoz, támogassa az ismeretek alkalmazásában és gyakorlati értékesítésében. Ez az elv az in- formáció-rendszerek bizonyos decentraiizáció- jót és az országokon belüli, illetve az orszá- gok közötti koordináció párhuzamosságát

igényli.

Az ENSZ két bizottsága foglalkozik inten- zíven a műszaki információkkal: az Admi- nisztratív Koordinációs Bizottság (ACC) és a Tudományos és Műszaki Bizottság (CSTD).

Alapelveik a következők:

— egységes álláspontokat kell kialakítani, hogy o nemzeti és nemzetközi szintű kezdeményezések kiegé- szítsék és erősítsék egymást:

—— a reális költségtényezők és a hasznosság alapján szigorú prioritási kereteket kell kialakítani;

— meg kell határozni fentiek megvalósításának le'- péseit.

A műszaki információcsere—hálózat a meg- tervezésével megbizott Ugynökségközi Fel- adatok Szerve elképzelései szerint több el—

különült csomópontra és az ezek között ki- alakított kapcsolatokra épülne. Ezek a cso- mópontok egyidejűleg lehetnek a műszaki in—

formációk forrásai és felhasználói is. mind regionális, mind nemzetközi szinten, illetve mind az állami, mind a magánszektorban, A hálózat hatékony működése elsősorban a részt vevő szen/ezeték szándékától és ténv' leges együttműködésétői függ. A hivatkozott elképzelés szükségesnek látja az ENSZ koor- dinációs tevékenységének fokozását és a már

9.

915

meglevő információs rendszerek és informá- cióforrások integrációját. Kulcskérdésnek te- kinti a kompatibilitást, például a tekintetben, hogy a felhasználónak nyújtott információk azonos szabványokat alkalmazzanak stb.

A kormányközi tudományos és műszaki in- formációs együttműködés programjával kap—

csolatban a kiadvány részletesen tárgyalja a már említett UNISIST létrehozásának körül—

ményeit, a program feladatait és kapcsoló- dását a műszaki információcsere—hálózathoz.

A rendszerben három szempont érvényesül:

— koordináció-politika:

— a normatívák, irányvonalak és szabványok fej—

iesztése;

- az információ-rendszerek tervezése és alkalma- zása oktatásának gyakorlata.

Ezek szellemében tervezték meg az 1977—

1982. évekre vonatkozó programot. Kiegészí- tésképpen támogatni akarják o tervídőszak alatt a tagállamok (jelenleg 48) ,,informá- ciós infrastruktúrájának" fejlesztését is.

Fontos állomás az UNISIST fejlődésében az Általános információs Program Kormányközi Tanácsának létrehozása 1977-ben azzal a feladattal, hogy átvegye az UNiSiST Kor—

mányzó Bizottságától az ügyek folyamatos in—

tézését.

Az UNiSiST információ-rendszerek terve—

zése és alkalmazása mellett súlyt helyez a témával kapcsolatos ismeretanyag szervezett átadására is. Ennek érdekében nemzetközi célszervezeteket hoztak létre, amelyek fő szerepe a számítástechnika tudományának és az információ—rendszereknek a fejlesztés eszkö- zeiként való széles körű elterjesztése. Ez utóbbiak közül tevékenységük szerinti csopor—

tositásban a következők a legfontosabbak.

Dokumentációs központok:

CLADES — Gazdasági és Társadalmi Dokumentáci—

ók Latin'Amerikai Központja:

OECD — a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Központja;

UNiDO Ciearinghouse for industrial information — az információgyűjtés, —osztáiyozás, -szoigáitatás köz—

ponti ügynöksége.

Oktató és továbképző tevékenység:

Nemzetközi Számítóközpont (lCC) Fejlesztési Osztálya (Genf):

SZÁMOK, Budapest (ezeken kívül iyam jellegű továbbképző stb. formában oktató tevékenységet).

Oktatásügyi számos tanfo—

végeztek Értekezletek, szemináriumok és munkacsoportok:

lFlP — Nemzetközi információfeidoigozási Szövetség és más szakositott nemzetközi szövetségek;

FIACC — Ut Nemzetközi Társaság Koordinációs Bi—

zottsága;

iCSU — Tudományos Uniók Nemzetközi Tanácsa:

iSlS — Szeminárium (CRC Bratislava).

Tanácsadó és szakértő tevékenység:

iBi — Nemzetközi informatikai Szervezet.

.

A kiadvány második része a nemzetközi szervezetekre vonatkozó fontosabb informá—

(6)

ciókat rendszerezi, a szervezetek következő legfontosabb ismérveit mutatva be:

— története és célja;

— jogállása (különösen az ENSZ vonatkozásában):

— belső szervezete;

— tagsági rendszere;

—— alaptevékenysége;

-- tevékenysége az információ-rendszerek területén;

— tevékenysége a fejlesztés eredményei és céljai tekintetében.

Az ismertetett szervezeteknek itt csak a fel- sorolását adjuk: CES, CLADES, CRC, ESCAP.

iBi, ICC, IFAC, IFIP, iLO, iSO, OECD. SZÁ- MOK, UNDP, UNESCO. UNIDO. az ENSZ Statisztikai Bizottsága és Statisztikai Hivatala,

WHO, WIPO, Világbank.

A kiadvány befejezésül bibliográfiai közöl.

és az információ-rendszerekkel kapcsolatos szervezetek. programok és projektek megne- vezéseinek és közhasználatú rövidítéseinek felsorolását adja, valamint tájékoztatást ad az egyes szervezetek munkájában részt vevő

tagországokrói.

AZ INFORMÁCIÓ-RENDSZEREKKEL FOGLALKOZÓ NEMZETKÖZI SZERVEZETEK. PROGRAMOK

ACAST —- Advisory Committee on the Application of Science and Terminology to Development (CSTO)

ACC — Administrative Committee on Co-ordination (UN system)

AGRINDEX — Az AGRIS rendszeres bibliográfiája AGRIS —— international information System for Agri—

cultural Sciences and Technology (FAO)

AOE — information Service on industrial Eauipment and connected Technologies (UNIDO)

ARKISYST — international information System for Architecture (UNESCO)

ASFIS — Aauatic Science and Fisheries information System (FAO)

ATOMINDEX — Az szolgálata

CARIS — Current Agricultural Research information System (FAO)

CES -— Conference of European Statisticlans (ECE) CIS — international Occupational Safety anci Health Information Center (iLO)

CLADES -— Latin American Center for Economic and Social Documentation (ECLA)

CORE — Common Register of Development Activities (IOB)

CRC — Computing Research Center (Bratislava) CSTD -—- Committee on Science and Technology for Development (UN/ECOSOC) ,

DARE -— Data Retrievai System for Documentation in the Social and Human Sciences (UNESCO)

DEVINDEX — Announcement Service generated from DEVSIS

DEVSiS — international information System for the Development Sciences (iDRC)

DRS — Development Referrai Service (SiD—OECD) ECE — U. N. Economic Commission for Europe ECLA -— U. N. Economic Commission for Latin Amer- lCG

ECOSOC — U. N. Economic and Social Council ESCAP — U. N. Economic Commission for Asia and the Pacific

FAO — Food and Agricultural Organization of the United Nations

FIACC -— Five international Association: Co—ordi- nating Committee (see UNESCO)

INIS nyomtatott tájékoztató

GEMS —- Global Environmental Monitoring System (UNEP)

GIP - General information Programme (UNESCO) lAEA — international Atomic Energy Agency (United Nations)

iBi -— Intergovernmental Bureau for lnformatics iBRD — The international Bank for Reconstruction and Development (World Bank)

ICA — intergovernmentai Council for Automatic Data Processing

lCC — The International Computing Center at the United Nations (General)

ICIS — international Centre for industrial Studies (UNIDO)

. ICSU — The international Council of Scientific Un-

iOnS

lDCHEC -— intergovernmental Documentation Centre on Housing and Environment for the countries of ECE iDRC — international Development Research Centre (Canada)

iiíAC —— international Federation for Automatic Con-

tra

iFlP -- International Federation for information Pro-

cessing

IFLA —- International Federation of Library Associa- tions

llS -— industrial inauiry Service (UNIDO) iLO — international Labor Organization

iNDiS — industrial Abstract information Service (UNIDO)

INIS — international Nuclear information System (lAEA)

lNPADOC ——- international Patent Documentation Centre (WIPO)

iOB — inter-organization Board for information Systems

IPC — international Patent Classification (50.000 címszó, lNPADOC)

IRlA -— institut de Recherche d'infarmatiaue et d'Automatiaue (France)

IRPTC - international Register of Potentiaiiy Toxic Chemicals (UNEP)

lRS —— international Referral Service (UNEP) lSDS —— international Serial Data (UNESCO—UNISIST)

iSlS (CES) — integrated Statisticai information Sys- tem (CES)

ISIS (iLO) — Integrated Scientific Information Sys- tem (iLO)

iSO — international Organization for Standardiza—

tion

iTlB — international Technologicai Information Bank (UNIDO)

ITU -— International Telecommunication Union MEDI - Marine Environmental Data and information Referrai Service (UNESCO/UNEP)

MEDLINE — Medical Literature Analysis and Re—

trievai Systems On-Line (U. S. National Library of Medicine)

OECD - Organization for Economic Co-operation and Development

OST —- Office for Science and Technology (UN/ESA) POPINS — Popuiation information System (Popula- tion Division of the U. N. Secretaritat)

SDI -— Seiective Dissemination of Information Serv—

ice (UNIDO)

SiD — Society for international Development (OECD) SPINES —- Science and Technology Pollcies informa—

tion Exchange System (UNESCO)

SZÁMOK —- The international Computer Centre (Bu- dapest)

UNCTAD — United Nations Conference on Trade and Development

UNDP — United Nations Development Programme UN/ECOSOC —- United Nations Economic and So—

cial Council

UNEP — United Nations Environment Programme System

(7)

SZEM LE

917

UN/ESA —- United Nations Department of Economic and Social Affairs

UNESCO -— United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization

UNIDO — United Nations Industrial Development Organization

UNlSiST -— lntergavernmental Programme for Co- operation in the field of Scientific and Technological

information (UNESCO)

WDRS -— World Data Referral Service (UNlSlST) Wt)lO — World Health Organization (United Na- tions

WHIS —- World Health information System (WHO) WlPO — World Intellectual Property Organization WlSl — World information System on lnformatics (UNESCO/IB!)

WMO -— World Meteorological Organization WWW — World Weather Watch (WMO)

MAGYAR SZAKIRODALOM

DR. DENKINGER GÉZA:

VALÓSZlNÚSÉGSZÁMiTÁS Tankönyvkiadó. Budapest. 1978. 264 old.

A mű a Marx Károly Közgazdaságtudomá- nyi Egyetem tankönyve. A könyv azonban nemcsak az egyetemi hallgatók, hanem azok érdeklődésére is számot tarthat, akik alap- és középfokon szeretnének megismerkedni a valószínűségszámítással, vagy matematikai statisztikai tanulmányaikat kívánják megala- pozni. Szinte olvasmányos stílusban, egysze- rű, kerek példák segítségével is szemlélteti a szerző az egyes fogalmakat, tételeket.

A könyv anyaga az egyetemi oktatásnak megfelelően két szintre bontható. Az általá- nos szint anyagát az emelt szint, a többdi- menziós valószínűségi változóknak és ezek jellemzőinek, valamint a speciálisabb eloszi lástípusoknak a tárgyalása egészíti ki.

A könyv első fele a valószínűségszámítás klasszikus alapjainak következő fejezeteit tár- gyalja:

-— eseményaigebra,

— a valászínűségszámítás elemei,

— valószínűségi változók és jellemzőik,

— a nagy számok törvénye,

— a kétdimenziós eloszlások és jellemzőik.

A kombinatorika tárgyalását az indokolja, hogy jelenleg nem tananyag a középiskolák—

ban. viszont (: valószínűségszámításban fel- merülő ún. csoportalkotási kérdések tárgya—

lásának alapjául szolgál.

Az első fejezetben bemutatja a szerző a permutációk előállítási módjai közül (: lexi- kografikus sorrendet. és tételesen bizonyítja a különböző, illetve az egyforma elemeket tartalmazó elemrendszer permutációi számá- nak meghatározását. Ezután ismerteti az is- métléses, illetve az ismétlés nélküli kombiná- ciókat. A következő alfejezetben a variációk- kal foglalkozva ismerteti az n különböző elemből készíthető k-ad osztályú ismétléses variációk számának meghatározását, majd röviden bemutatja az ismétléses és az ismét- lés nélküli mintavételi eljárásokat. A továb- biakban először a binomiális, majd a pali- nomíális tételt bizonyítja be. A binomiális együtthatók fontosabb tulajdonságai közül az

ún. Pascal-háromszöget, az együtthatók szimmetria—. illetve összegtulajdonságát, valamint Cauchy-féle tulajdonságát mutatja be.

Ezután a szerző megismerteti az olvasókat a valószínűségszámitás egyik gyakran használt segédeszközével, a generátorfüggvényekkel.

Az .,Eseményalgebra" című fejezetben a szükségszerű és a véletlen események bemu- tatása után az elemi és az összetett esemé- nyekkel, az eseménytér fogalmával, valamint az eseményekkel végezhető műveletekkel foglalkozik, majd néhány egyszerűbb esemény—

algebrai fogalom és tétel ismertetése után az eseményalgebra fogalmát tisztázza.

A harmadik fejezetben a relatív gyakori- ság felhasználásával definiált valószínűség axiómáinak bemutatása után olyan tételek- kel ismerkedhetünk meg, amelyek segítségé- vel adott események valószínűségének isme—

retében, velük valahogyan összefüggő más események valószínűségét meghatározhatjuk.

Hasonló felépítésben közli a feltételes való—

színűség fogalmát, axiómáit és tételeit is.

majd a teljes valószínűség tétele és a Bayes—

tétel levezetése és illusztrálása után az ese—

mények függetlenségének fogalmát vizsgál- ja.

A ,,Valószínűségi változók és jellemzőik"

című fejezetben az egy- és többdimenziós valószínűségi változó, valamint a teljes ese- ményrendszer fogalmának bevezetése után a legáltalánosabban ismert és felhasznált diszk- rét valószínűségeioszlások, a karakteriszti- kus, a hipergeometriai, a binomiális, vala—

mint a Poisson-eloszlás bevezetése követke- zik. Logikusan követi ezt az eloszlásfüggvény, valamint a folytonos valószínűségi változókra definiálható sűrűségfüggvény fogalma. Ez utóbbin belül kiemeli az egyenletes, a nor- mális és az exponenciális eloszlású valószínű- ségi változók jelentőségét. Foglalkozik a tá- pasztalati sűrűségfüggvénnyel is. de csak olyan mértékben, amennyi ahhoz szükséges, hogy az elméletet a gyakorlathoz köthesse.

Definiálja diszkrét és folytonos valószínűségi változó esetére a várható érték fogalmát, majd néhány fontosabb tételt bizonyít be. A szórás fogalmának bemutatása után levezeti az említett eloszlások első két momentumá- nak a megfelelő oaraméterektől fiioaő érté—