AZ OMKDK MISKOLCI FORDlTÓ IRODÁJA
A REGIONALIS SZAKKÖNYVTÁRI INTEGRÁCIÓ SZOLGALATÁBAN Zsidai József
a Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának igazgatója
Előzmények
Hat esztendővé] ezelőtt, 1972 elején kezdtem használ
ni sajátos frazeológiámban a „totális könyvtár'' kifeje
zést. Ez a formula lényegében a kutató, az olvasó abszolút értelemben vett kiszolgálását testesíti meg.
Leegyszerűsítve a következő folyamatról van szó:
tájékoztatás (gépi úton vagy hagyományos módon);
eredeti irodalom kézbeadása (saját állományból vagy könyvtárközi kölcsönzés útján); nyelvi akadály esetén fordítások (vagy fordításmásolatok) szolgáltatása.
A „totális" jelző a szolgáltatások láncszerű rendszeré
nek és logikájának következetes véghezvitelét, mint céltudatos, meg nem torpanó munkamódszert is jelké
pezi. Ismételve: a könyvtári kiszolgálást az olvasó teljes ellátásáig, teljes megelégedéséig kell vinni. A szükséges dokumentumokat meg kell keresni, meg kell találni, és azokat az olvasó számára feldolgozható, hasznosítható állapotban kell átadni.
Munka közben nincs helye a nem.a nincs szavaknak; a megoldást nem lehet magyarázkodásra fölcserélni, a könyvtáros csak igen-igen ritkán juthat vakvágányra.
Ebben az igényes könyvtári szolgáltató rendszerben a könyvtár szervezetéhez simuló fordító részleg vagyfordi- tóiroda új jelenség, de egyben a totális információszolgá
lat egyik sarkalatos eleme, akárcsak pl. a számítástech
nika.
Vidéki körülmények között a fordítóiroda működése a könyvtárközi együttműködést, tágabb értelemben a regionális szakkönyvtári integráció fejlődését és az infor
mációszolgálat kiteljesedését segíti elő.
Az előzmények sorában egy kis történeti adalék megörökítése is ide kívánkozik. ,A korszerű szakkönyv
tár az 1970-es években" címen még 1972-ben előadást tartottam Debrecenben, Veszprémben, Szegeden és Mis
kolcon a Magyar Könyvtárosok Egyesülete helyi szerve
zete rendezésében. Ez alkalmakkor exponáltam először a
„totális könyvtár" és ezen belül a fordítóiroda kifejezést mint új donságot, vagy mint funkció-módosító szükségsze
rűséget. A gondolatkör időszerűségét az idő igazolta, mert ennek nyomán alakultak meg az OMKDK szervezé
sében a vidéki fordítóirodák, Debrecenben (1972.októ
ber), Veszprémben (1972.november), Miskolcon (1973 szeptember l,\ 1974. december 31-ig a KGM MTT1 szervezetében). A három iroda teljesítménye 1977-ben együttesen elérte a havi 15 ezer oldalnyi fordítást.
A miskolci iroda működése, teljesítménye és tapasztalatai
Szervezet és működés
Az OMKDK Miskolci Kihelyezett Fordító Irodája a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyv
tárának keretében működik. Élén irodavezetői minőség
ben az egyetemi könyvtár igazgatója áll, mellékfoglalko
zású munkaviszonyban; munkájában 4 munkatárs segíti.
Közülük 3 fő könyvtári dolgozóként szintén mellékfog
lalkozásban vállalt munkát a fordítóirodában; 1 fő pedig napi 5 órás munkaidővel főfoglalkozású OMKDK alkal
mazott.
Az irodavezető feladatai a vezetési ügyek általában, ellenőrzések, a problémás esetek és a panaszok megvizs
gálása és ezekben döntéshozatal, végül a beszámolók és jelentések készítése.
A napi 5 órás főfoglalkozású dolgozó végzi a fordítási megrendelések átvételét és iktatását, a fordítási megbí
zások kiadását, a kész fordítások átvételét és minősítését, valamint a fordítói díjak számfejtését.
Egy fő részfoglalkozású dolgozó megkéri a fordítási engedélyeket az Országos Fordításnyilvántartástól, to
vábbá folyamatosan, tételesen ellenőrzi a pénzügyi ügy
vitelt.
Egy fő részfoglalkozású adminisztratív alkalmazott feladata a kész fordítások szállítóleveleinek kiállítása és mindennemű adminisztratív, gépírói munka ellátása.
A hivatalsegéd végzi a postázást, a kézbesítést és a pénzkezelést.
351
Ziicfai. J.: Az OMKDK Miikolci Fordító Irodája .
Az OMKDK az Egyetemvárosban lévő 15. sz. posta
hivatalnál takarékbetétkönyvet nyitott az Iroda számára.
E pénzforrásból az iroda minden hó elsején kifizeti a fordítói tiszteletdíjakat. Az erről készített jelentést és a szállítólevelek másolatát - a további kötelespéldányok
kal együtt — a budapesti központhoz továbbítjuk a tárgyhó 4-ig. A vállalatoktól a fordítások árbevételét - a szállítólevelek alapján - az OMKDK gyűjti be.
A munka rendben megy, zökkenők nélkül, az OMKDK irányításával és a szükséges mértékű egyetemi ellenőrzés mellett. A munka során mindkét fél korrekt és rugalmas magatartásával szolgálja a közös ügyet.
Fordítási megrendelések
A fordítóiroda a borsodi iparvidék köze! száz válla
lata, kutatóintézete és egyetemi tanszéke számára készít rendszeresen fordításokat. A fordítandó anyag temati
kája a munka fontosságát is reprezentálja. Hatalmas feladat a borsodi körzetben folyó vegyipari koncentrált beruházások segítése; a vállalatok fejlesztését szolgáló import gépi technika gépkönyveinek magyarra átülte
tése; a KGST közös beruházásban megvalósuló Oren- burgi Gázvezeték Guszjatyin-Bogorodcsány körzetében folyó építési beruházások dokumentációjának orosz nyelvre fordítása (a terveket a miskolci ÉSZAKTERV készítette); a MEDICOR Művek miskolci gyára intenzív export tevékenységéhez a műszerleírások idegen nyel
vekre történő fordítása; gyártmányfejlesztést szolgáló kutatásokhoz tudományos anyagok fordítása; stb.
A jelentősebb megrendelők a Diósgyőri Gépgyár, a
„December 4" Drótművek, a Borsodi Vegyi Kombinát, az Ózdi Kohászati Üzemek, a Borsodnádasdi Lemezgyár, a Földtani Kutató Fúró Vállalat,az Északmagyarországi Vegyi Művek, a MEDICOR Művek, az ÉVM
ÉSZAKTERV, a Lenin Kohászati Művek, a Borsod Megyei Nyomdaipari Vállalat, a Tiszai Kőolajipari Válla
lat, a KGM Tüzeléstechnikai Kutatóintézete és a Nehéz
ipari Műszaki Egyetem tanszékei.
A tematika és a megrendelők kiemelt reprezentánsai országos méretű és népgazdasági szintű gazdasági tevé
kenységhez kapcsolják a regionális fordító szolgálat közreműködését. A tőkés valutát hozó exporttermékek szöveges felszerelése mellett az igen drága gépi berende
zések mielőbbi termelésbe állítását is eredményesen támogatja az iroda.
Teljesítmény
Az 1. táblázat adatai tanúsítják a borsodi körzetben folyó fordítói tevékenység életrevalóságát.
A tervezés során 1974-ben mintegy évi 3 millió Ft-nyi elérhető árbevétellel számoltunk, amely kb. évi 75 ezer oldal fordításnak felel meg. A tervezett csúcs 80%-át már
1. táblázat Az OMKDK Miskolci Kihelyezett Fordító Irodája
főbb teljesítményadatainak alakulása
Fordítási teljesítmény Árbevétel
oldal 1975=100 Ft 1975-100
1975 32 000 100 1 297 478 100
1976 46 765 146 1 990 814 153
1977 58 886 184 2 494 731 192
1978
l - I V ho 23 537 — 987 576
-
1977 végére, azaz 3 év alatt sikerült elérni. A havi 5 ezer oldalnyi, tehát napi 200 oldalt meghaladó teljesítmény nem kis dolog. A borsodi iparvidék számára ez felbecsül
hetetlen segítség; a budapesti fordítási terhelést pedig némileg enyhíteni tudja. Ez utóbbi nem elhanyagolható szempont, különösen nem, ha a debreceni és a veszprémi regionális központok teljesítményét is figyelembe vesszük.
A fordítások nyelvi megoszlásáról 1976-ban készült részletes felmérés, összefoglaló eredményeit a 2 táblázat szemlélteti.
Az adatokból kitűnik, hogy az oldalak számát tekint
ve a német nyelv részesedése 20 610 oldallal 44,0%; az 2. táblázat Az 1976. évi fordítások nyelvi megoszlása
Fordítási teljesítmény
db % oldal %
Német 954 36,4 20 610 44,0
Angol 703 26,8 13 188 28,2
Orosz 748 28,5 9 725 20.8
Cseh 76 2,9 1 029 2,2
Francia 58 2,2 646 1,4
Olasz 27 1.1 640 1.4
Lengyet 35 451 1.0
Bolgár 6 0.2 198 0,4
Szerb 6 0.2 97 0,2
Japán 3 0,1 G8 0,1
Spanyol 2 0,1 36 0,1
Svéd 3 0,1 34 0,1
Finn 1 21
Holland 1 0.1 13 0,1
Román 1 10
Összesen 2624 100,0 46 765 100.0
352
TMT. 25. évf. 1978/7-3.
angolé 13 188 oldallal 28,2%; az oroszé pedig 9725 oldallal 20,8%. A fordítások számát tekintve az orosz nyelvé a második hely. A német nyelv elsőbbségét több okkal lehet magyarázni. Hazánk igen intenzív gazdasági, beruházási kapcsolatokat tart fenn mind az NDK-val, mind az NSZK-val, így a gép- és technológiai import nagy mennyiségű fordítást eredményez. A japán és amerikai cégek NSZK-beli leányvállalatai is általában német nyelvű dokumentációval szállítanak technikai berendezéseket. Találkoztunk már szovjet és román gépek német nyelvű gépkönyveivel is. Tapasztalataink szerint az angol és orosz nyelv viszont a kutatást-fejlesz
tést szolgáló tudományos szövegekben előzi meg a német részesedés arányát.
A fordítók
1977-ben 187 fordító közreműködésével folyt a munka. Közülük 164 fő (88%) volt mérnök és technikus.
A mérnökök és technikusok ilyen magas aránya kedve
zően befolyásolja a fordítások szakmai és nyelv színvona
lát. De nem is tudnak másfajta képzettségűek ezen a területen versenyre kelni, mert szaknyelvi felkészültségü
ket nem tudják szinten tartani. Köztudott ugyanis, hogy a műszaki szótárak messze elmaradnak a műszaki és tudományos fejlődés szókincsteremtő léptéke mögött.
A mérnök, az alkotó szakember benne él az új ismeretek sodrásában, részese vagy megfigyelője az új szakkifejezések életreketésének; így ö, és csakis ő tudja azokat helyesen alkalmazni. Számára és a magyar ipar és kutatás számára is ennél sokkal fontosabb azonban az új eredmények, az új technológiák megismerésének ténye és ezáltal az adaptáció előmozdítása. Az sem mellékes szempont, hogy a sok vidéki mérnök bekapcsolása a fordítási munkába egyidejűleg a műszaki szakmai tudás
szint általános emelését is szolgálja; tudásuk teljesebb kiaknázása országos érdek.
A fordító szolgálat regionális, integrációs mozzanatai
A fordítóiroda megszervezését az egyetem ez irányú érdekei alapján határoztuk el. Abban a hitben fogtunk hozzá élihez a munkához, hogy az oktatást és a kutatást, az oktatókat, a kutatókat és az érdeklődő hallgatókat (tudományos diákköri tagokat és a diplomaterven dol
gozókat) ezáltal gyors és szakszerű fordításokhoz tudjuk juttatni. A várakozásnak megfelelően az egyetem köti le a fordítási kapacitás 10— 12%-át. Egyetlen esztendőben, 1977-ben pl. az egyetem 336 esetben adott megrendelést az irodának.
Az a tény, hogy a fordítóiroda szolgáltatásai nem korlátozódnak az egyetemre, hanem kifelé is kínálja azokat, eleve regionális, integrációs jelenség, A vállalatok
és egyéb intézmények számára is rendelkezésre álló fordítási szolgálat lényegében véve az egyetemi könyvtár szervezeti szabályzatában is rögzített regionális funkció érvényesülését fejezi ki: a regionális feladat nem csupán papírra vetett óhajok foglalata, hanem gyakorlatban realizálódó szakmai elv.
Az egyetemi könyvtár állományával is segíti a fordító
iroda munkáját, ezáltal regionális funkcióját szintén demonstrálja. 1977-ben pl. 314 esetben adott a könyvtár xerox másolatot a külső megrendelők fordítási címanya
gaihoz. Jó néhány vállalat megbízhatóan ismeri a könyv
tár állományát, különösen kurrens folyóiratait. Ennek alapján akkor is az egyetemi állományból kémek másola
tokat a fordításokhoz igen gyakran, ha saját gyűjtemé
nyükben is megvan a szóban forgó folyóirat. Erre bizonyára a folyóiratok helyi használatának gyakorisága miatt és állományvédelmi megfontolásokból kerül sor.
Az Ózdi Kohászati Üzemek 1977-ben 176, a miskolci
„December 4 " Drótmüvek 75 megrendeléshez kért másolatot az egyetemi könyvtártól a fordítóiroda szá
mára.
A kérelmek zöme az egyetemi könyvtár főgyú'jtőkö- rébe eső folyóratokat érinti. így 1977-ben a Metallurg (SZU) 24; a Sztal (SZU) 21; az IVUZ Csernaja Metaüur- gija (SZU) 15; a Berg- und Hüttenmánnische Monats- hefte (Ausztria) 19; a Draht (NSZK) 17; aA'ewe Hütte (NDK) 10; az Ogneuporü (SZU) I I esetben bizonyult forrásműnek.
A regionális szempontok kapcsán a fordítók személye is érdemes egy-két mondatra. Az iroda igyekszik a fordításokat úgy irányítani a fordítókhoz, hogy azok szakmájuk elevenébe vágó tudományos újdonságokhoz jussanak. Az ideális az volna, ha a fordítás a mérnökök
számára nem robotmunkát, hanem vonzó, izgalmas továbbképzést, az ismeretek fejlesztésének permanenci- áját jelentené. Az iroda így áttételesen a mérnöki
tudásszint helyi emelését is hatékonyan segíthetné.
Az egyetem adja a fordítók 10%-át, ennyivel tudja támogatni a könyvtár regionális törekvéseinek kielégíté
sét.
A regionális fordítási tevékenység három év alatt családias közösséget teremtett. Ebben a közösségben a fordító nem lesz annyira magányos és személytelen, mint a nagy irodákban. Az emberibb stílus nemcsak a fordítót helyezi elviselhető környezetbe, hanem a fordításügynek is hasznára válik, mert az iroda, a megrendelő és a fordító együttműködése és közös munkája így kitűnően szervezhető.
A regionális fordítási tevékenység célja az a nagyszerű lehetőség, amely a mindennapi munka során a fordító szolgálat közvetítésével az általánosabb, átfogóbb, maga
sabb rendű integráció javára szolgál. A vállalatok és az egyetemi könyvtár között lévő eleven munkakapcsolat sűrűn kínálja a messzebbre tekintő párbeszédeket, ame
lyek a sokoldalú együttműködés fejlesztését elősegítik. A három vidéki fordítóiroda együttesen pedig kézzel fog- 353
Zsidai, J.: Az OMKDK Miskolci Fordító Irodája .
ható markáns bizonyítékot szolgáltat az integráció meg
valósíthatóságára, következésképpen annak távlatait vilá
gítja be.
Az OMKDK érdeme és szerepe
A regionális fordítóiroda gondolata vidéken született, és gyorsan sarjadt életre, ahogy erről már beszámoltam.
Az OMKDK fogékonyságát dicséri viszont az a tény, hogy a gondolat felkarolásához volt fantáziája és bátor
sága. Megérezte, hogy országos feladat részbeni decentra
lizálására van lehetőség, és ezáltal a hazai információügy új színnel gazdagodhat.
Nem akármilyen gazdagodásról van szó, hanem a korszerű információs szervezet, a korszerű információs modell formálódása megy végbe. Mert hiszen a fordító
irodák vidéki telepítése a regionális integráció egyik alapvető ihletője. Az irodák központi összefogása pedig magasabb rendű országos integráció első nagy vívmánya, sikere és mintaképe. Ügy gondolom, hogy az új konst
rukció lényege, érdeme és nagyszerűsége éppen annak bizalomépítő küldetésében van.
Az OMKDK névjegyében méltóságot kifejező „orszá
gos" jelző ezen az úton is realizálódhat. És talán észre sem veszi senki, hogy eközben vidéken levő szakirodalmi állományrészek, könyvtáros szakemberek, felkészült mérnök szakfordítók és reprográfiai kapacitások mint potenciális tartalékok és tétlen energiák aktivizálódnak a hazai kutatás és fejlesztés javára. Országosan is hasznos ez az irányváltás, már csak azért is, mert az itt készülő fordítások kötelespéldányai közhasználatra válnak az Országos Fordításnyilvántartás közvetítésével.
Feltételezem továbbá, hogy az OMKDK információs és gazdasági politikája is sok tapasztalattal gazdagodik a vidéki fordítóirodák teljesítménye nyomán. Egyidejűleg az anyaintézmény terhelése is némileg enyhül, miként erre már utaltam.
Miután szilárd meggyőződésem, hogy az integráció az a jövőbe mutató szervezeti rendeződés, amely esélyesen nézhet szembe az információs kihívással, ezért a sokol
dalú kapcsolatok kiépítése útján a fordítóiroda bizalom
építő küldetését valóban történelmi küldetésnek tartom.
Ebben az OMKDK-t is történelmi érdem illeti meg.
© ® ( § <D <|)
ZSIDAI J.: Az OMKDK Miskolci Fordító Irodája a regionális szakkönyvtári integráció
szolgálatában
Az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ Miskolci Fordító Irodája 1975. január óta működik. Az első évben teljesített 32 ezer nagy szab-
354
ványoldal fordítás 1977-re 59 ezer oldalra növekedett.
Az Iroda 187 külső fordítót foglalkoztat. A legtöbb fordítás német, angol és orosz nyelvről készül (az
1976-ban elkészített összes fordított oldal 93%-a). A megrendelők elsősorban a borsodi iparvidék vállalatai, kutatóintézetei és az egyetemi tanszékek.
* * •
ZSIDAI, J.: The Miskolc Translation Office ofthe Hungárián Technical Library
and Documentation Centre at the service of the régiónál integration of specíal libraries
The Translation Office in Miskolc of the Hungárián Technical Library and Documentation Centre has been in operation since January 1975. Its activities have developed from 32 000 standard pages translated in the first year to 59 000 in 1977. The Office employs 187 part-time translators. The majority of translations (93 per cent of the totál of the translated pages in 1976) were made from Germán, English and Russian.
* * *
} K R Z I A H , Pl,; <J>minaji Biopo nepefwton O M K / J K B r . MüuiKOJibue Ha c;iyat6e periiOHa.ibHoü mixer- paiiHH cneuiiajibHbix OHÓ.irroTeK
(t> n;ina.i Eiopo nepeBoaoB BenrepcKofi uenrptuib-
HOH TexHHiecKoS ÓHO-IKOTCKH H neHTpa n a y m i o i í H TexH Hie c K o i í HtrdpopMatiHH (OMK/J.K) cnyHKiiH- oHnpyeT c HHsapH 1975 r . KojiHiecrBO nepeBOflOB, Bt.mo.™eHHbix B 1975 r . cocTaBJin;io 32 T H I C tnpa- H H U craHjiapTHoro cpopMaTa, B 1977-OM rosy - 59 TbIC. PaÖOTbl BbinOJIrlHIOTCH 187 BrieiUTaTHblMH ne- peBOA*THKaMH. EOAbDJHHCTBO n e p e B O J O B BbinOilH- HIOTCH C n e M e n i í o r r j , a t i r . i H H C K O r o H p y c c K o r o aaw- K O B , H X o6i>eM B 1976-OM roay cocTas.iH.i 93 Bcex BbinoJiHeriHbix Eiopo nepesoaOB,
* * *
ZSIDAI, J.: Das Mískolcer Übersetzungsbüro der Ungarischen Technisch-Wissenschaftlichen Zentralbibliothek und Dokumentatíonszentrum im Dienste der regionalen Integration
der Fachbibliotheken
Das Übersetzungsbüro des OMKDK in Miskolc funk- tioniert seit Január 1975. Die im ersten Jahr erreichte
Produktion von 32 000 Standardseiten Fachübersetzun- gen stieg in 1977 auf 59 000 Standardseiten. Das Büro bescháftigt 187 Fachleute als beauftragte Übersetzer.
Die meisten Fachübersetzungen (93% aller in 1976 verfertigten Übersetzungen) werden aus dem Deutschen, Englischen und Russischen in die ungarische Sprache fertiggestellt.
