Olaszország. Idegenforgalom

(1)

4. szám ——392—

1937

Idegenforgalom.

Movimento turistico.

Riassunto. Le bellezzc naturali, i monumenti storíci,il clima eccellente eminentemente iauorevole al ristabilimento della salute deten'orata e le cre—

azíoni della tecníca modema ed i lwvon' pubblici recentemente eseguiti sono faltori che di anno in anno attraggono in Italia un gran numero di turisti di tutti i paesi. Tutti guesti fattori hanno con- tribuito a rendere il mouímento turistico attivo delPItalia talmente svíluppato, che ormai non elé, che il movimento turistico attivo della Francia che possa gareggiare con esso. Nello sviluppo del movi—

mento turistieo che sta progredendo di continuo ha una parte precípua PE. N. 1. T. un organo centraliz- zato in modo perfetto che svolge pure un'attivitá importantissima nel campo della statistica. I dati piü recenti pubblicati da guesto enie e dall'Annua- rio statistico uf/iciale che abbiano a disposizione, per ció che tiguarda i turisti e i risultati economicí, si riferiscono alllanno 1933, mentre guelli rispetto alla nazionalíta dei turisti e alle tegioni visitate, si riferiscono alllanno 1931. Secondo guesti dati nel 1933 2 mílíoni e mez'zo di slranieri sono passutí per le frontiere italiane. Le stazíoni clímatiche, dl cura e di turismo prese in considerazíone dalla statistica, furono visitate nel medesimo anno da 2'3 mílioni di persone, 36'9% delle guali erano stranieti. Nei luoghi summenzionati i iurisli hanno passato 24'8 milioni di notti, di cui 5-5 mílíoni si tiferiscono a stranierí.

Le entrate derivantí dal movimento turistico mitigano considerevolmente il passivo della bilancia commerciale delllltalia. A mi riguardo si puö sta—

bilire che mentre nel 1929 il %% del passivo del _bilancio del commercio estem di 6'4 miliardi fu compensato dalliattívo del movimento turistico, siimato a 2-1 miliardi; nelllanno 1933 il pas- siuo del commercio estem, di 1'4 miliardi, fu coperto per il 78% dall'attiuo del movimenlo turistico di 1'1 milíardo. Secondo í dati dell'anno 1931 gli stranieri furono tappresentati in maggior numero

dai Tedeschí (24'8%), seguirono gli Americani

del Nord con una percentuale del 12'7%. In guest!

anno gli Ungheresi furono rappresentati con una percentuale del 3'7% sul complesso dei forestíeri, Ouasi la meta (487975) dei turisti ungheresi visító il Camaro e dintorni, 1'11% Venezia e díntorni,

menire l,8'6% visító la Riviera ligure.

In Ungheria le spese relative al movimento turistico nel 1935 ammontarono a 25"? milioni dí pengő oro, mentre le entrate relatíve si stímarono a19'6 miliom' dí pengő ero. Budapest, merce la sna posizione naturale e le sue istítuzioní culturali ha la parte preponderante nel movimento turistico del paese. Nel 1935 206000 stranieri visitarono

Budapest, ui passarono 990000 notti e la somma spesa sí stimö a M'] milíoní di pengő oro. Per guanio riguarda la ripattizione pet nazionalitá dei turistí che sí recano a Budapest, i datí a disposi—

Zíone si rifetiscono solianto a guelli che abilano in alberghi e pensioni. Nel 1936 167195 di tali forestieri, con 628209 pemottamenti furono tenuti in evidenza. La maggíor parte venne dalla Ger- mania (142976), dalliAustria (13:8%) e dalla Ceco—

slovacchía (12'2%). In guell' anno 12.942 turisti di origine italiana alloggiarono a Budapest, cioé il 7'7% dí tutti gli stranieri, e ví passarono 45.585 notli.

L'importo totale delle somme spese dagli Italiani du- rante il Ioro soggíorno fu stimata a 920000 pengő om in cifra tonda. Non disponíamo di nessun data ríguardo gli IlaIiani alloggiantí in apparta—

menti priuatí e (Juelli visitantí altre regioni del paese, si puó supporre tuttauia che la summa spesa dagli Italianí nel 1936 raggiunge i I'] milíoni pengő om. I dati della tabella N. 2 cí dimostrano il falta gradevole che il numero degli ltaliani visitanti l'Ungheria aumenta di continue.

*

Az idegenforgalom jelentőségét többféle, különösen kulturális, egészségügyi, politikai és pénzügyi szempontból lehet méltatni. E mozgalomnak valamely területtel szemben való iránya alapján megkülönböztetést kell tennünk aktív és passzív idegenforgalom

között. *

Az aktív idegenfmgalomról az idegen—

forgalmi kérdés egyik kíváló olasz szak—

értőjel) nyomán megállapíthatjuk, hogy az legelső sorban valóban nagyszabású tőkén, az ország természeti és kultúrális kincsein alapul. Az aktív idegenforgalomnak (alapja, azonban a megfelelő berendezkedés és az ügyes propaganda is. Ami az előbb emlí- tett alapot, a természeti és [kultúrális kin—

cseket illeti, ebben a tekintetben Olaszor—

szág világv-iszonylatban egészen elsőrendű helyet foglal el. Itt az idegenforgalom fel—

lendülését mozgató turisztikai hajlam úgy- szólván minden sajátos megnyilvánulásá—

ban nagyszabású vonzerőket talal. Az isme- retszerzési turisztika itt találja a művészeti alkotásoknak, a történelmi emlékeknek nagybecsű tárházát. A művelt világ vallási túrisztíkájának Róma a legnagyobb cél- pontja. Az egészségi túrisztikára nézve nagy vonzerő az olasz tenger és az olasz

1) Prof. Angelo Mariotti: Lezioni di Economía Turistica, Roma, MCMXXVH.

(2)

4. szám —893— " 1937

napfény, de a túrisztika egyéb irányait ked— ' velőknek és művelőknek is, a zene barátai- nak, a modern technika és közberendezések viizsgálóinak és másoknak, kivételes figyelemre kell méltatniok Olaszországot. Ami pedig az aktív idegenforgalo—mnak előbb említett másik fontos alapját, a megfelelő idegenforgalmi berendezkedéseket és az idegenforgalmi propagandát illeti, ezen a téren Olaszország ugyancsak nagyszabású eredményeket mutathat fel. Az idegenfor—

galmat Olaszországban kitünő központosí- tott szervezet, az Enit, (Ente Nazionale Industrie Turistiehe) irányítja. E szervezet által irányított munka nagyfejlettségű szál- lodaipar és kitünő közlekedési berendezke-

dések közreműködésével bonyolódik le.

Az olasz idegenforgalmat irányító köz- ponti szervezet nagyméretű statisztikai te- vékenységet is folytat, amely feltárja előt—

tünk e fontos mozgalomnak jelentőségét és számos mozzanatát. E statisztika két külön- :álló felvétel eredményeit mutatja be, éspe—

dig egyrészt a gyógy—, üdülő- és túrisztikai fontosabb helyek forgalmának, másrészt a határátlépésekben megnyilvánuló mozga—

lomnak az adatait. A főeredmények tekinte- tében rendelkezésünkre álló utolsó adatok az 1983. évre vonatkoznak. Ezek szerint 1933-ban külföldi személyek részéről tör—

ténő határátlépés 2,528.308 esetben figyel- tetett meg. Az említett összes esetek közül 36'5% a vasúti, 59-1% a közúti, 4'3% a hajózási, végül 0-1% a légi forgalom kere- tében bonyolódott le. Az olaszországi fontosabb és statisztikai megfigyelés körébe vont gyógy—, üdülő- és túrisztikai helyekre 1933—

ban 2,271.641 személy érkezett; ezek közül

1,433.108 személy, tehát 63'1% belföldi, 838533 személy, vagyis 36995 külföldi volt. E vendégek a szóbanlévő helyeken 1933—ban összesen 24,770.755 éjszakát töl- töttek el, amiből 19,231.172 éjszaka a bel—

földiekre, 5,539.583 éjszaka pedig a kül—

földiekre esik. A külföldiek részéről a ha- táron lebonyolódó belépési esetek a leg- gyakrabbak augusztus, szeptember, április és július hónapokban voltak, a legritkáb—

bak januárban és februárban, amikor 1/3-át sem érték el a júliusiaknak és augusztusi—

aknak. V

Az aktív idegenforgalomnak olyan ha- talmas eredményei ezek, amelyekkel Fran- ciaországon kívül a világ egyetlen állama sem diesekedhetik. Ennek a forgalömnak a pénzügyi eredmény—ei természetesen szintén rendkívül jelentékenyek és elsősorban az ezekben rejlő aktívumok szolgálnak iki'i

egyenlítésére annak a tekintélyes passzí- vumnak, amely Olaszország külkereske- delmi mérlegében mutatkozik. Azoknak a nagy változásoknak következtében, amelyek az utóbbi évek folyamán az értékek—

nek nemzetközi mozgási lehetősége terén mutatkoznak, az Olaszország és a külföld közötti viszonylatban, úgy a külkereskede—

lem, mint az idegenforgalom értékegyen- lege igen jelentékeny eltolódásokat tüntet fel. A külkereskedelmi passzívum érték—

összegénél éppen úgy, mint az idegenforgalom aktívumának véritékösszegénél, 1929 és különösen 1930 után tetemes zsugorodás észlelhető. A külkereskedelem értékösszegé- nek zsugorodása azonban sokkal nagyobb, mint az idegenforgalom értékösszegéé. A külkereskedelmi passzívum 1929—ben 6'4 milliárd lira, az idegenforgalmi aktívum ugyanebben az évben, —— a megejtett szá—

mítások szerint —— 2-1 milliárd lira volt, úgyhogy a külkereskedelmi passzívum 3370-ban nyert az idegenforgalmi aktívum révén kiegyenlítést. Az 1933. évben a kül- kereskedelem passzívuma 14 milliárd lira, az idegenforgalom kiszámított aktívuma 1-1 milliárd lira, tehát az előbb említett

összegnek 78%-a.

Az olaszországi aktív idegenforgalom alakulását mutató részletesebb adatok kö—

zött különös figyelmet érdemelnek azok, amelyek az Olaszországban megfordult kül—

földieknek és az ezek által eltöltött időnek az olaszországi tartózkodási helyek és a külföldiek lakóhelyét képező országok sze- rinti megoszlását mutatják ki. Az utolsó ilyen részletes adatok, amelyek rendelke—

zésünkre áll-anak, az 1931. évre vonatkoz—

nak. Utalá—ssal ezeknek az adatoknak az alapján összeállított és ezúttal bemutatott táblázatunkra, megállapíthatjuk, hogy az Olaszországban bejelentett külföldiek kö—

zött a szóbanlévő időtartam folyamán a legnagyobb, éspedig 24-8%-os arányban a németek szerepelnek, akik után az észak- amerikaiak következnek 12-7%-os részese- déssel. Ezt megközelíti az osztrákok 108 és

az angolok 10-4%-os részesedése. A magya—

rokra az Olaszországban járt külföldiekből 3'7% esett ebben az időben, ami arányla—

gosan elég jelentékeny részesedés, ha figye- lembe vesszük, hogy Magyarország nem szomszédos Olaszországgal és a jugo-*

szláviaiak aránya csak 1-2% volt. Egy—egy külföldi személy átlagosan kereken 6 na- pot töltött Olaszországban. Az eltöltött időt véve alapul, a külföldiek látogatása a lega erősebb; éspedig az egészhez viszonyítva

29*

(3)

[_ 4; Szám —394— 1937

1. Az Olaszországban járt külföldiek százalékos megoszlása Olaszország egyes területrészei és a külföldiek lakóhelye szerint 1931—ben.

Ripavtizíone percentuale dei turisti forestiem' in Italia secomlo compa'rtt'ment'i dell'Italia e paese di prove/M'—

enza dei forest'iem' nel 1931.

Az Olaszországban megfordult külföldiek lakóhelye -— Paesi dí proueníenza dei turisíi forestieri

53 _, be 'ÉÉ -_

53 -_ 'E S .S § ? 5 h-É _e §N ;). 9

§ : a) ;; "3—5 59 03 ? * :: _ § ._ $

: § ,: zs : ; _ ,; G ;; s a §

, § § 10; 733330 30813 ': % ae * *-

Tartomanyok es * § § (É S §, ufo m$ § 55353 § mi o B 73 T §

. . '" —._ — :? m NJ 3.4 ;: e; § ; en 3 §

Compartzmentz ais, e FD' %occ ! ve§ ha! nee-É H! § § "UP.meg .s§ em:geg—É § ; giga! %% a:§ w§ : aa **:

55 . 1 eg- .a Gst-*— ; aze — es; x igex' !

;: N ;. m $— 2 ;. _; 3" H §) __3 N R eu *m 8 !)

es

_u— ₀ _E

e

_?,

s s

_a

8

_W

ae % uri—%s

_.?) _w _Ede):

' §§E§ % % ági—§ ee

0 cm:_ N % É. xrcux .o a)

en— ;: k N % ne o ""a GM -—. a net m bm -— zab-(DU *a) N

%S e %f § % %a es coef- ag E 5350 % § ; ese e %

zo :; cca 2 (c ;: DL) 2 ma zim m (cheap; o ; u.i wme a: o

Piemonte 17'0 24'0 4'8 110 B'? 1'8 12 06 3'3 14 97 1'6 0'8 0'6 0'3 12'8 2'3 3'1100'0

Liguria . 15'0 7'6 l'S 26'6 2"? 18 1'8 0'7 3'3 3'0 7'9 5'8 3'9 1'4 0'5 8'3 5'5 2'9 lOO'O Lombardia. . 12'9 10'8 1'9 156 4"? 2'0 2'0 O'ő 3'5 1'3 16'8 1'9 0'8 1'0 DB 137 2'5 8'2100'0 Venezia Tridentina 4'2 l'3 0'6 535 221 1'4 5'1 0'2 3'7 O'l 24 O'?) O*2 1'1 0'1 25 G'?) (H) lOO'O

Veneto . . . . . 10-5 7-1 2-4 19-0 11-1 5-9 7-7 1-2 5-0 06 3-9 3-1 0-2 4-3 0-5 11-2 1-9 4—4 IOO'OI)

Venezia Giulia e Zara 3'3 1'2 0'4 22'4 27'3 18'7 14'8 6'1 0'9 0'3 I'l 2'1 0'2 2'0 0'7 2'5 05 05 1000

Emilia . . 6'8 6'5 0'8 18'7 23'2 3'0 116 06 17 l'l 5'0 0'9 1'3 0'8 03 9'7 2'9 5'2100'0

Toscana 14'6 101 2'5 14'5 4'5 2'4 24 03 4'5 1'0 5'5 1'0 0'5 1'6 0'3 27'8 3'8 3'2 lOO'OR

Marche A 7'5 8'9 2'8 258 134 46 52 18 I'?) 1'5 4'3 3'1 05 2"? 03 8'5 1'3 7'2 100'0

Umbria . 14'3 13'2 2'6 13'8 25 l'?) 1'5 02 'B'? 05 2'6 05 02 1'5 0'0 369 27 2'2100'0

Lazio . , . . 12'9 9'6 25 15"? 4'9 3'4 2'0 0'7 3'8 1'8 4'0 2'1 0'5 1'9 04 210 4'0 9'3 lOO'O

Abruzzi e Molise 9-1 5—1 0-8 26-8 12-3 6-9 1-8 36 0—4 0-9 2-4 5—4 0-9 1-5 0-5 7—2 6-8 7-6 leo-0 Campania. 10-9 7-3 20 110 3-9 1-7 1-5 1-4 4-3 1-5 2-3 36 1-4 1—5 1-3 29-9 5-1 9-4100-0

Puglie 7'2 3'6 0'9 14'6 3'5 2'6 2'8 5'3 I'?) 09 1'9 25'7 06 (H) 04 7'1 13 19'4100'0

Lucania . 24 6'0 — 42'2 18'9 7'2 4'2 -— 2'4 3'0 2'4 3'6 3'6 1'2 — 1'2 — 6'7 100'0

Calabrie 90 111? 1'4 30'7 6'1 (3'9 1'1 07 09 0'7 6'8 1'1 1'6 l'l 03 151 20 3'2100'

Sicilia . . . 11'2 8'0 1'0 32'9 6'8 3'2 3'1 0'7 4'0 0'6 66 14 0'5 l'? 03 130 2'7 23 100'

Sardegna , . . l . . 12'6 19"? E'] 21'5 59 43 0'8 0'8 2'8 4'8 47 121 05 31 03 4'1 0'2 0'7 lOO'O

Királyság — Regno. 10-4 72 1-7 24'8 10-8 3-7 4-8 1-2; 3—5 ul :-7 2-5 1-0 1-8! 0—4, 12-7s 2-6 4—1100-0

22'0% —os volt Venezxa Tr'identma terule- Idegenforgalmi Viszonylatban Magyar—

tén, ahol Bolzano, Merano, Arco és több hegyi és tavi üdülőhely fekszik. Ezután Li—

guriát, tehát Genova és az olasz Riviera vi—

dékét látogatták a legerősebben a külföl—

diek, amennyiben az általuk Olaszország—

ban eltöltött egész időből 18'6% esik erre a területre. A következő, külföldiek által leg—

látogatottabb környék Venezia—Giulia és Zara, vagyis főként a Guarnero, Fiume, Pola, Trieszt és Zara vidéke; ezekre a helyekre a külföldiek egé-sz tartózkodási idejéből 13'8% jut. A szóbanlevő vonatkozásban még a Firenzét magábanfoglaló Toscana- ról, a Milánót és Paviát magábanfoglaló L-ombardiáról, a Velencét magábanfoglaló Venetoról és a Rómát magábanfoglaló Lazio—

ról kell megemlékeznünk. Ezeknek része- sedése 8'7, 8—2, 72, illetve 5270-es. A ma—

gyarok által Olaszországban töltött időből 48'7% jut a Guarnerora és környékére, 11'0% Veleneére és vidékére, 8'6% a Ri- viera—vidékre, 7'8% a Bolzano-Merano kőr—

nyéki területre, 5'4% F irenze're és környé—

kére. Az Olaszországban járt magyarok összesen egy újabb, Magyarországon meg—

ejtett számítások szerint az 1935. év folya—

mán 37 millió aranypengőt költöttek el.

ország helyzete egészen más, mint Olasz- ourszágxé. A természeti és kultúrális kincsek—

nek abból a nagy tőkéjéből, amely, amint mondottuk, az idegenforgalom legfőbb alapja, Magyarország a trianoni békeszer- ződéssel rendkívül sokat veszített, s bár az utóbbi időben a kultúrális értékek gyűjtése terén az ország nagy haladást tett és bizo- nyos természeti kincseinek az értéke is egyre inkább kidomborodik, a háború végével szűkre szabott keretek között megközelítő—

leg sem lehetséges az idegenforgalom ered-r ményeiben olyan méretekre gondolni, amelyek az olaszországival parhuzamba állít—

hatók volnának. Az adott körülmények kö- zött Magyarország aktív idegenforgalmat, bár figyelemre méltó fejlődést mutat, eddig nem hozhatott annyi bevételt, amennyi ki—

adás a passzív idegenforgalom kapcsán je—

lentkezik. A mérleg passzív egyenlege azonban ez idő szerint nem mondható jelenté—

kenynek. Az 1935. évre vonatkozólag az idegenforgalommal járó kiadások 252 mil- lió, az ezzel járó bevételek pedig 196 mil—

lió aranypengőre becsültettek.

Magyarország aktív idegenforgalmáb—am Budapest forgalma játssza a legjelentéke—

(4)

4. szám — 395. —.— 1937

2. A budapesti szállodákban és penzíókban megszállt külföldi és ezen belül az olaszországi

lakosok száma és azok tartózkodási ideje.

Numero e permanenza in giomate dei forestieri e fra guesti degli italiam' negli alberghi di Budapest.

Budapesten szállodákban és pen- ziókban megszállt

Numero dei forestieri neglí al- berghí di Budapest

összes külföldiek!

_ olaszok

Ev, hónap totaleggifores- ilalíam'

Anm, mesz által el_ által %

töltött töltött

száma napok száma. napok

n o perma- perma-

umer mmm numero nenza in gíor— in gior—

nale nala

1931 ... 99.171 307047 3.770 11.635 1932 ... 93.763 306097 6.449 19.975 1933 ... 101936 344623 5.221 13.342 1934 ... . . 110457 334933 6.11321.883 1935 ... 133039 507159 3.003 29.543 1936 össz. _ tot. . . 167.195 62320912942 45.535

$$$—jan. — gen. 5.996 24.736 309 1.141

febr.—febbr. 5.555 21.192 273 931 márc.—mar. 10.144 36.800 365 1.514

ápr. — apr. 12.714 45.914 1.907 6.072 máj. — mag. 13.737 73.069 1.400 4.339 jún. — giug. 15.950 60.310 1.165 4.372 júl. _ lugl. 19.335 71.433 307 3.010 aug. — ag. 29.139101793 2.916 9520 szept.—— sett. 22.547 85.686 2.173 7.367 okt. —— ott. 11.416 43.037 631 2.054

nov. — nov. 7.185 29.246 357 1388 dec. —- dic. 7.827 34 938 639 2.827

nyebb szerepet. A magyar főváros szép fekvése és kultúrberendezései egyre jobban növekvő mértékben vonják magukra a nem—

zetközi utazások kedvelőinek a figyelmét.

A Budapesten megforduló külföldiek száma 1935-ben 206.192, az általuk eltöltött éjsza- kák száma 980639 volt, az ennek folytán elköltött összeg 14'1 millió aranypengőre

becsültetett.

Abban a tekintetben, hogy a Budapes—

ten megforduló külföldiek miképen oszla- nak meg azon országok szerint, ahol lakó- _ helyük van, csak a szállodákban és penziók—

ban bejelentettekről állanak adatok rendel- kezésre. A Budapesten 1035—ben járt 206192 külföldiből 133089 volt szállodákban meg—

szállva. A budapesti szállodákban és pen—

ziókban megszállt külföldiek összes száma 1936—ban 167105 volt, akik itt összesen 628.209 éjszakát töltöttek el. Ez a forgalom a legerősebb augusztus, azután szep—

tember, május és július hónapokban volt;

a leggyengébb februárban és januárban. A budapesti szállodákban megfordult kit—.l- földiek között a lakóhelyüket képező or-

szágok szerint, az eltöltött időt tekintve, első helyen a németek állanak 14-9%-os, a második helyen az osztrákok 13-8%-os, a harmadik helyen a cseh-szlovákiaiakl2'27 — os részesedéssel. Ebben a nemzeti sorrend—

ben a hatodik helyet foglalták el az olaszok, akikről 12.942 bejelentés tartatott nyilván, összesen 45.585 éjszaka—i tartózkodással. Az olaszok említett tartózkodása révén ki—

adásra került összeg kereken 920000 aranypengőre becsültetett. A magánlaká- sokban megszállt olaszországi lakosok számára nézve nincsenek adataink, feltéte—

lezhető azonban, hogy e szám nem volt je—

lentékeny. Éppen úgy nem állanak elég megbízható adatok rendelkezésünkre azok- ról a látogatásokról, amelyeket olaszok Magyarországnak Budapesten kívüli ré- szein tettek. Ezeknek a száma sem lehet figyelemre méltó, úgyhogy valószínűleg nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy az 1936. év folyamán túrisztikai és hasonló célú utazások alkalmával az olaszországi lakosok által Magyarországon elköltött ösz- szeget 1'1 millió aranypengő körüli ösz- szegre beesülhetjük.

A 2. sz. táblázat adatai, amelyek a budapesti szállodáknak és penzióknak a külföldi és külön az olasz vendégeink szá- máról, valamint az ezek által Budapesten eltöltött időről nyujtanak tájékoztatást, ör—

vendetes bizonyítékot szolgáltat arról, hogy Olaszország lakosainak Magyarország iránti érdeklődése az utóbbi évek folyamán rend—

kívül erős mértékben megnövekedett.

Különösen nagy ez a növekedés az 1935. és az 1936. években, úgy, hogy 1936- ban már több mint .kéteszeranlnyi időt töl- töttek az olasz vendégek Budapest szállo—

dwáiban és penzióiban, mint 1934-ben. Ez a fejlődés kétségbevonhatatlan tanuságot tesz arról, hogy Magyarországon és a magyar fővárosban azok az olaszok, akik ide jön- nek, jól érzik magukat és a magyarországi utazásaikon szerzett benyomásaikról ott- hon megemlékezv-e, honfitársaikban egyre inkább felébresztik a kedvet az iránt, hogy meglátogassák Magyarországot, ahol nem- csak sok érdekes látnivalót, hangulatos szó- rakozást nyújtó alkalom, hanem szívből jövő meleg rokonszenv és szeretet is fo—

gadja őket. Ez a szeretet méltó visszhangja kíván lenni annak a baráti érzésnek és szimpátiának, amelyet a magyarországi tú—

risták olaszországi utazásaiknál az olasz közönség részéről mindenkor tapasztalnak.

Szigeti Gyula dr.