• Nem Talált Eredményt

Deák Ferenc és Vörösmarty Mihály 1845

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Deák Ferenc és Vörösmarty Mihály 1845"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

Deák Ferenc és Vörösmarty Mihály 1845-ben, útban báró Wesselényi Miklóshoz megállt a Szabolcs megyei Téten és Apagyon, ahol a költő szalonkára vadászott

Deák és Vörösmarty humoros feljegyzése a szalonkavadászatról

Alól írt ezennel bizonyítom hogy T. Vörösmarti Mihál Úr, ki egyebiránt sokkal jelesebb költő, mint vadász, e’ mái napon Tét és Apagy között kilencz lövésre egy szalonkát lőtt. – Apagyon Majus 3-án 1845.

Deák Ferencz

Azon különbséggel, mint az egyszeri ember, ki két órai csiholás után végtére kiütött, ’s azt mondta: ejnye de egyszerre kiütöttem, ’s így a szalonka is egy lövésre, még pedig jó távolban esett el, a’ fölebb eléadottak’ valószínű részét nem tagadom.

Vörösmarty Mihály

MTA KIK K. 2./100. verzó

Fel-világosító Jegyzékek a’ túlsó lapon írottakhoz

Deák Ferenc Úr, ki Szala Vármegyében Kehidán lakik, és Vörösmarty Mihály Úr, ki sok jeles költői munkákat írt – edjütt utazván Erdélly országába Wesselényi Báró beteg barátjok

látogatására; – útjokba meglátogatták Bónis Sámuel Téten lakozó jó barátjokat, ’s onnan Tét szomszédságába Apagyon lakozó Zoltán János jó barátjokhoz is átaljöttek. – Ezen átjöveteli útban Vörösmarti Mihály Úr mint szenvedélyes vadász, az útfélen lévő tónál leszállott szalonkákat lőni. – Ekkor lőtt kilencz lövés után egy szalonkát /: mint van írva a’ túlsó lapon tréfásan Deák Ferencz Úr által / mint abból világosítottak fel, hogy a patrontárba kilencz üres tőltéstartó volt. – Ez világosítja fel a’ túlsó lapon írtakat. –

Képaláírás: Deák Ferenc tréfáshangú bizonyítványa Vörösmarty Mihály szalonkavadászatáról. 1845.

(MTAK KIK Kézirattár, K 2/100.)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Azon osztrák publicistáknak, a kik a magyar alkotmány- visszaállítását a monarchia fenállásának biztosításával nem vél- ték megegyezhetönek, a híres húsvéti czikkben,

szönhette a külföld szépirodalmi termékeiben. Nem szükség mondanom, hogy ilyen míveltséggel, ily kitűnő férfiú nemcsak díszére, hanem egyszersmind hasznára

A kiegyezési műnek, mint törvénynek valódi szellemét magyarázat, ismértetés, népszerűsítés által a magyar nemzet minden rétegében testté, és vérré,

A kiállított munkák elsősorban volt tanítványai alkotásai: „… a tanítás gyakorlatát pe- dig kiragadott példákkal világítom meg: volt tanítványaim „válaszait”

Körülbelül husz éve, hogy Tisza Kálmán, Deák Ferencz örökségét átvéve, a maga szel- leméből, melyről tudvalevőleg Deák Ferencz azt mondotta, hogy „süssétek

Deák Ferenc 1862-ben gyámleányához, Vörösmarty Ilonához írt levelén, 12 és a leány 1926-ban a Pallas Kiadónál megjelent emlékezésein 13 kívül nem találkozunk

„ a mely honban még a főváros is gátot vet a nemzetiség kifejlődésének, ott a lakosok összessége csak nép maraá, áe nemzet soha nem lehet”. E szerint

tőlünk várja leginkább boldogítását”.78 Érdemes megfigyelni, hogy Deák itt is, más esetekben is, ezt a 400 000 főt számláló nemesi nemzetet, vagyis a