642
parison Project —— ICP) és a Kormányzati Tevékenységek Osztályozása (Classification of the Function of the Government ——
COFOG) rögzít. Nélkülözhetetlen volt to- vábbá az egyes országok intézményi hátteré- nek megismerése, azaz annak feltérképezése, hogy a szociális kiadások mely csatornákon át jutnak el a kedvezményezettekhez.
A fentiek szerint részletezett kiadási és bevételi oldal szembeállításával készíthető el a szociális számla, amely egyúttal az SNA- hez kapcsolódó ún. satellite-rendszer kiindu—
lópontja is. Ez esetben természetesen bizto- sítani kell a nemzeti számlákhoz való szoros fogalmi és számszerű kapcsolódást.
A szociális kiadások nemzetközi összeha- sonlításálioz a három ország nemzeti valutá—
ban kifejezett adatait közös valutára számí- tották át. E valuta M— sajátos módon —— a zloty volt. A Lengyelország—wAnszti-ia össze- hasonlításhoz fel lehetett használni az 1985.
évi ICP eredményeként nyert vásárlóerő—
paritásokat. A Szovjetunió azonban akkor még nem vett részt e programban, ezért a
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
rubel—zloty paritás KGST-összehasonlítások- ból származik.
Az egy lakosra jutó szociális kiadások kö—
zös valutára átszámított szinvonalának össze—
hasonlítása azt mutatja, hogy az ausztriai mintegy 3—4-szerese a lengyelországinak, illetve a szovjetunióbelinek.
A nemzeti valutában kifejezett szociális kiadásoknak a GDP-hez viszonyított aránya Ausztriában 29, Lengyelországban 19, a Szovjetunióban pedig 17 százalék volt. Ugyan- ezen arány nem nemzeti, hanem közös valutában számítva az országok között sok- kal kevésbé szembetűnő különbségeket muta-
tott.
A vizsgált három ország a társadalombiz- tosítás finanszírozása tekintetében jelentösen eltért egymástól. Míg Lengyelországban és a Szovjetunióban a munkáltatók fizették a hoz- zájárulások 95, illetve 100 százalékát, addig Ausztriában csak 40 százalékát (34- százalékát pedig a munkavállalók).
(Ism.: Szálka Béláné)
TÁRSADALOMSTATISZTIKA
BAKER, M.:
AZ ÁLTALÁNOS ()RVOSOK MUNKATERHELÉSE (General medical practitioners' workload — Survey 1989—90,) —— Slatisticol News. 1991. 94. sz. 12—16. p.
Nagy-Britanniában az orvosokat a felül- vizsgáló testület javaslatai alapján fizetik, ezért e testület megrendelte egy korábbi, 1985—1986. évi felvétel megismétlését annak érdekében, hogy friss adatok álljanak ren- delkezésre az orvosok munkaterheléséről. A felvételt úgy állították össze, hogy választ kapjanak a következő három kérdésre is:
-— mennyi a gyakorló általános orvos (továbbiakban or- vos) átlagos heti munkaóráinak a száma, amelyet szolgá- latban tölt el, s miként változott a két felvétel között az óraszám (nőtt vagy csökkent);
— mely tényezők befolyásolják nagy valószínűséggel az orvos munkaterhelését;
—- az előzőkben kifejtett tényezők elemzése.
A felvétel elsősorban az orvos napi tevé- kenységét elemezte, és meghatározta a mun- kaidő lényeges elemeit. Eszerint az orvos leg- több időt az általános orvosi ellátásra fordít, de jelentős időt köt le a tanácsadási tevé- kenység, a magánbetegek ellátása, a kórházi konzultáció stb.
Kiszámitottak néhány érdekes statisztikai mutatót, mint az otthoni vizit átlagos idejét, a rendelőben való ellátás és a klinikai konzul- táció átlagos időtartamát. Nagy-Britanniá- ban az orvosok —— becslés szerint — hetente összesen 4,29 millió vizsgálatot végeznek. Ez azt jelenti, hogy bármely héten az összes
lakosság 8 százalékát látja orvos, másképpen fogalmazva, a népesség minden tagja évente átlagosan négyszer fordul orvoshoz. Az orvo—
sok hetente 26,25 órán át fogadnak betegeket rendelési időben, klinikán vagy otthon.
A felvétel az orvosok 13,6 százalékát, va- gyis 4000 orvost ölelt fel. A mintát az orvos életkora és a körzet nagysága (az ellátandó páciensek száma) szerint rétegezték.
A felvétel egy évre, azaz egy teljes 52 hetes ciklusra terjedt ki. Tekintettel arra, hogy ez egy korábbi felvétel megismétlése volt, a korábbi kérdőív lényegében nem változott, és főbb részei a következők voltak:
—— az orvos a vizsgált héten hány beteget látott el, hány emberrel foglalkozott;
— naplószerűen félórás szakaszokban, egy teljes nap (24 óra) tevékenységeinek leírása hétfőtől vasarnapig;
— a segédszemélyzet szerepének és az orvos munkájá- hoz való kapcsolódásának részletezése.
A vizsgálat első nyolc hete a próbafelvétel—
lel telt el. A minta méretét a kapott ered- mények matematikailag is elfogadható meg- bízhatósága határozta meg. A minta kivá—
lasztása rétegenként történt, természetesen a
reprezentáció biztosításával. A megbízható- ság a megengedhető határokon belül maradt
annak ellenére, hogy a mintának csupán 60 százaléka töltötte ki jól a kérdőívet.
A szerző végül értékeli a felvétel eredmé- nyeit, és megállapításait statisztikai elemzés- sel támasztja alá.
(Ism.: Hoványiné N. Eszter)
