STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÖ 1153
TÁRSADALO MSTATISZTI KA
CONGDON, P. - SHEPERD. J.:
KlS KÚRZETEK
TARSADALMISZERKEZET-VÁLTOZÁSA NAGY-LONDON TERULETÉN
(Small-area social change in Greater-London.)
— Journal of Economic and Social Measurement.
1985. 13. sz. 49—67. p.
1971 és 1981 között London lakossága 7.45 millióról 6.71 millióra csökkent, ezen belül az aktív keresők száma 4.08 millióról 3.6 mil- lióra. Ezt a csökkenést nem követte minden társadalmi osztály és réteg létszámának a változása, azaz a foglalkozási struktúra igé- nyeihez igazodó életútváltások. generációk közötti mobilitás. A városból történő elköl- tözések és beköltözések lassan átrendezik London társadalmi térképét. A cikk elemzi London lakosságának társadalmi összetéte- lében bekövetkezett változásokat és bemu- tatja az egyes városrészek társadalmi po—
zíciójának változásait. Az elemzés London 755 körzetének demográfiai—foglolkoztatott- sági adataira támaszkodik.
A korábbi statisztikai elemzések már je—
lezték, hogy az elvándorlás és az állásmeg- szűnések miatt belső London népessége job- ban csökken, mint Londoné általában. Álta- lános megítélés szerint is érvényesült az a tendencia. hogy a belváros elöregedett, kor- szerűtlenné vált bérlakásaiből a magasabb jövedelmű rétegek kiköltöztek, és a külváro- sokban építettek családi házakat. A tanul—
mány egyik lényeges megállapítása, hogy ez a tendencia az elmúlt évtizedben megállt.
és a belvárosok társadalmi presztízse ismét növekszik. A szerzők megkockáztatják azt a feltevést. hogy a belvárosok lassú javulása nemcsak Londonban érvényesül, hanem Nagy-Britannia városainak többségében is.
A tendencia megfordulásában alapvető szerepe volt a lakástulajdon—formák megvál—
tozásának. Bizonyos vállalkozói, értelmiségi foglalkozásúak életformájuk révén erőtelje- sen kötődnek a belvároshoz. Közülük egyre többen vállalták azokat a lakásvásárlási ki- adásokat, a drága lokásátalakitó és —fel- újító költségeket, amelyek eredményeként az elavult bérházakban öröklakásokat alakitot- tak ki. A lakóház-felújításokkal párhuzamo- san ismét nőtt ennek a rétegnek az aránya a belkerületekben, mialatt az ipari munka—
helyek megszűnése következtében csökkent a képzetlen fizikai dolgozók száma.
Az elemzés London 1971. évi és 1981. évi kis térségi statisztikáinak (SAS — Small Area Statistics) foglalkozási adatain alapul. Klasz- teranalízis révén határozták meg azokat a társadalmi csoportokat, amelyekbe az egyes személyeket foglalkozási. beosztási jellemző- jük, kulturális—pihenési szokásaik hasonlósá-
ga alapján sorolták be. Például a szakmun- kósaknok négY. az értelmiségieknek öt cso—
portját különböztették meg a fenti szempon- tok alapján. Kismértékben zavarta az ősz—
szehasonlitást. hogy az 1971. évi adatok az összeírt népességre. az 1981. évi adatok pe—
dig az állandó népességre vonatkoznak. Or—
szágos méretekben 1981-ben csak átlagosan 0.8 százalék volt a különbség körzetenként az összeírt és az állandó népesség száma között, de ez a különbség különösen jelen- tős volt a városok belső kerületeiben. Emel—
lett az ideiglenesen ott tartózkodók össze- tétele jelentősebben is eltérhet az állandó lakosokétól. Emiatt a—tanulmány megállapí- tásai nem abszolút számok összehasonlitá- sán, hanem arányok összevetésén alapulnak.
A számítás jelezte azokat a rejtett társadal- mi változásokat is. amelyek esetében az alapvető arányszámok lényegesebb társadal- miszerkezet—változásra nem utaltak, de az egyes társadalmi rétegek belső szóródása je-
lentősen megemelkedett.
Az egyes körzetek relativ társadalmistá- tus-változását a szerzők regressziós modell segitségével mutatták ki. A modell választ ad arra. hogy London társadalmi—gazdasági súlya hogyan változott meg a hetvenes évek- ben az országon belül, hogyan változott meg az egyes kerületek státusa Londonon belül, és hogyan változott meg az egyes körzetek egymáshoz vagy a fővárosi átlaghoz viszo- nyitott helyzete. A tanulmány a korábban átlag alatti státusú belvárosi körzetek javu- lását a ..dzsentrifikáció" kifejezéssel. az át—
lag feletti státusú kertvárosi körzetek pozí- ciónövekedését az ,,intenzifikáció" kifejezés-
sel jelöli.
A cikk ún. szegregációs területi indexeket is számol körzetenként. Ezek szerint —— bár az eredmények értelmezését több kutató vi- tatja —- a hetvenes években csökkent az egyes rétegek, esetleges etnikumok főváro- son belűli polarizáltsága, mérséklődött a szegregációra való hajlandóság vagy lehe- tőség. Külön figyelmet szentel a tanulmány azokra a körzetekre, ahol a társadalmi struktúra átalakulása ellenkező irányú, mint a Londonban érvényesülő általános tenden—
cia.
A közigazgatás országos centralizáltságá- nak fellazulása. a decentralizáció irányába történő közigazgatási reform számos közhi- vatalt megszüntetett a belvárosban, vagy létszámában csökkentett. Az ipari munkahe- lyek száma is csökkent a belvárosban. A ke—
vesebb hivatalnok és ipari munkás helyét a szolgáltató hálózatban foglalkoztatott vállal- kozók, szellemi dolgozók, szakmunkások fog- lalták el. Londonban például tíz év alatt 53
1154 STATISZTIKAI lRODALMl FlGYELO
százalékról 62 százalékra emelkedett a szol- gáltatásban dolgozók aránya. a belvárosi Hackney kerületben 44 százalékról 59 szó- zalékra.
A képzetlen dolgozók aránya tíz év alatt 6.8 százalékról 5,6 százalékra csökkent a fő- városban. de egyes körzetekben arányuk a felére zuhant. Bizonyos, hagyományosan se- gédmunkás körzetek megszűnőben vannak.
például Newham kerület Canning Town kő'—
zetében 18.1 százalékról 8.8 százalékra csök- kent az arányuk. Jelenleg is Kelet- és Dél- kelet London területére koncentrálódik (: se—
gédmunkásság, itt a dokkok. az ipari—épí—
tőipari munkahelyek biztosítanak számukra munkalehetőséget. Az állások itteni csökke- nése miatt egyre több képzetlen munkás dolgozik a szolgáltató szférában. ezért a belváros egyes körzeteiben — például West- minster kerületben — nőtt az arányuk. A se- gédmunkások aránya azokban a külvárosi kerületekben sem nőtt. ahol —- például Hull- dingtonban —, növekedtek a foglalkoztatási lehetőségek. A képzetlen dolgozók területi eloszlásának változása nem igazolja azokat a korábbi aggodalmakat, miszerint ez a ré—
teg Ieromló belvárosi gettókba. elhanyagolt bérlakásokba tömörül.
A szakmunkások aránya 22,3 százalékról 19,6 százalékra csökkent a jelzett időszak- ban. Egyes kerületekben —-— például Haringey- ben - a csökkenés nagyobb volt (25 szó- zalékról 20 százalékra csökkent az arányuk.) A külső kerületekben, ahol az ipari munka- alkalmak száma lényegesen nem csökkent, a szakmunkások aránya csak kismértékben mérséklődött (például Barking kerületben).
Belterületi arányukat a bérlakások eladásá- nak a folyamata is csökkentette, ez a réteg ugyanis kevésbé vállalhatta a magas vásár—
lási és felújítási kiadásokat.
A betanított munkások aránya (16%) vál—
tozatlan maradt. korábbi területi eloszlásuk egyenletesebbé vált. Változatlan maradt a beosztott szellemi dolgozók. hivatalnokok aránya is (37%). de csökkent korábbi szeg- regáltságuk, fellazultak a korábbi hivatal- noknegyedek. A belvárosi közhivatalok kör- zetében korábban sok egyedülálló, fiatal hivatalnok élt bérlakásban. Részben a hi- vatalokban foglalkoztatottak létszámának csökkenésével, részben a bérlakásoknak öröklakásokká történő átalakításával párhu- zamosan itt csökkent a beosztott szellemi dolgozók aránya. Az elővárosok korábbi hi- vatalnoknegyedeiben is növekvő a közepes jövedelmű szakmunkásréteg aránya. Ugyan- akkor a szolgáltató szféra elterjedésével a munkáskerületekben növekedett a beosztott szellemi dolgozók száma. A közepes jöve- delmű munkás— és szellemi rétegek térbeli közeledésének politikai következménye is volt, az utóbbi évtized ilyen szempontból ked-
vezett a kevésbé radikális, mérsékelt irány- zatoknak.
A szakértelmiségiek. vállalkozók létszáma abszolút mértékben is nőtt, miközben a ke- resők száma lényegesen csökkent. Arányuk 15 százalékról 17 százalékra emelkedett.
ezen belül a belvárosban kissé jobban (HS százalékról 14,5 százalékra). A külvárosok- ban arányuk magasabb (18.6 százalék), egyes kerületekben (Chelsea. Kensington.
lslington) polarizáltabb a jelenlétük. Ham- mersmith kerület Palace körzetében például 19 százalékról 35 százalékra emelkedett ará- nyuk. Ennek ellenére nem állítható. hogy szegregálódik ez a réteg, arányuk ugyanis éppen az elhanyagolt belső körzetekben nőtt gyorsabban. A magánbérlakások száma itt 17 százalékkal csökkent. és az elköltöző hi- vatalnokok és munkások lélekszámát részben pótolta a kevesebb. de nagyobb öröklaká- sokba költöző vállalkozói—szakértelmiségi re'—
teg. A belvárosok ..dzsentrifikációjával". tár- sadalmi presztízsének növekedésével párhu- zamosan kismértékben növekedett (..intenzi- fikálódott") egyes korábban is magas presz—
tízsű elővárosok (Croydon, Sutton, Merton Hillingdon) társadalmi státusa.
(Ism.: Fekete Gyula)
VO RONCOVA. L.:
A TÁRSADALOMSTATISZ'HKA FEJLESZTÉSENEK KÉRDÉSEl
(Voproszü szoversensztvovanija szocial'naj szta—
tisztikl.) - Vesztnik Suatisztikí. 1968. 7. sz, 5—10. p.
A Szovjetunió Kommunista Pártja XXVll.
kongresszusának határozatai nagy feladato- kat állítanak a társadalomstatisztika elé.
Ezek közül a legfontosabbak: az 1986 és 1990 közötti. illetve a 2000-ig terjedő idő- szakra előirányzott szociális program telje- sitésének részletes, komplex elemzését elő- segítő módszertani kérdések megoldása. va- lamint az állami statisztikai szervek által szolgáltatott széles körű statisztikai bázis mind hatékonyabb felhasználása a szocialis- ta életmód és az azt alakító tényezők ár—
nyaltabb jellemzése érdekében.
E feladatok megoldása céljából a Szovjet- unió Központi Statisztikai Hivatala megfe- lelő intézkedéseket hozott a népesség és a demográfiai folyamatok, a rendelkezésre ál- ló munkaerőforrások és hatékony kihaszná—
lásuk. a lakossági jövedelmek és a fogyasz- tás alakulásának. a fizetőképes kereslet ki- elégítésének, a lakásviszonyok és a kommu- nális ellátás alakulásának, az egészségügy, testnevelés és sport. valamint az oktatási rendszer fejlődésének s a lakosság kulturális intézményekkel történő ellátottságának sta—
tísztikai tanulmányozása érdekében.
