Budapest külső kerületeinek kereskedelmi hálózatáról

SZEMLE

azaz tovább kell specializálni a termelési

folyamatot.

A szükségmegoldásból származó koope—

ráció értékét a minimálisra kell csökken- teni, a felesleges kooperációt pedig teljes

egészében ki kell küszöbölni. A közel- múltban már több olyan intézkedés tör-

tént, amelyek célja a kooperáció helyes megszervezése.

551

A statisztikai megfigyelés egyik legfon—

tosabb feladata, hogy ellenőrizze ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtását. Ezért szükséges a minisztérium kibocsátott ter-

melésének, valamint a kooperáció volu—

menének vizsgálata.

Az elemzés másik célja, hogy megfi—

gyelje a minisztériumi kibocsátott terme- lés értékét főbb szektoronként. Szemlélte—

tésül bemutatjuk az alábbi táblát.

A minisztériumi kibocsátott termelés megoszlása százalékban

9. tábla 1 9 5 5

Megnevezés I. II. III. IV.

Összesen

negyedévben

Exportra ... 32,3 33,4 34,8 37,9 34,9

Belkereskedelem részére ... 15,1 12,7 13,0 12,8 12,6

Beruházásra (felújításra) ... . . . 23,6 23,8 22,9 25,3 24,1

Egyéb szervek részére (nem beruházásra) ... 29,0 30,1 29,3 24,0 ESA

Minisztériumi kibocsátott termeléa ... I 100,0 ! 100,0 * 100,0

A fenti táblából látható, hogy a kibo-

csátott termelés volumene milyen arány- ban oszlik meg az egyes fontosabb célok szerint. Ennek elemzése igen fontos, mert rámutathat a meglevő aránytalanságok—

ra.

!!

A fentiekben csak dióhéjban mutattuk meg a minisztériumi kibocsátott termelés

megállapításának menetét. Ahhoz, hogye

mutató alapján megfelelő operatív intéz—

kedéseket tehessünk, a levont következ—

tetéseket jobban hasznosíthassuk, szük—

séges, hogy az irányító szervek minden

minisztériumban kidolgozzák és megszer-

vezzék a kibocsátott termelés számbavé—

teli módszereit.

Palik József

Budapest külső kerületeinek kereskedelmi hálózatáról

A főváros külső kerületei kereskedelmi hálózatának problémája szinte egyidős a szocialista kereskedelem kialakulásával.

A népi demokratikus rendszer jellege, a

munkásosztály vezető szerepe előtérbe he—

lyezte a munkáslakta külső és peremke—

rületek jó ellátását. Ennek egyik előfel—

tétele afimegfelelő bolti és vendéglátóipari

hálózat. ,

A különböző állami, társadalmi és ta—

nácsi szervek, de a dolgozók részéről is állandóan napirenden levő kérdés a külső és belső városrészek kereskedelmi háló—

zata közötti különbség, a külterületi háló- zat számszerű és színvonalbeli — tényle—

ges és vélt —— hiányosságai. Szükségesnek mutatkozik ezért, hogy e kérdés helyes megválaszolása céljából részleteiben vizs—

_gáljuk és elemezzük a külső és peremke—

rületek kereskedelmi hálózatát és ezek

alapján határozzuk meg a további fejlesz—

tés irányát, az üzlethálózat egészséges

szakmai és telepítési arányait,

E cikk keretén belül nem kívánunk rész- letesen foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy

a főváros egész üzlethálózata számbelileg és minőségileg mennyire megfelelő. Ha

mégis érintjük a főváros egész hálózatá—

nak kérdését, úgy ez elsősorban az egyes jellemző területek összehasonlítása érde—' kében történik.

Vizsgálataink során eddig csupán a

bolti kiskereskedelemmel foglalkoztunk.

a vendéglátóipari hálózat hasonló jellegű

elemzésére és ismertetésére csak későbbi

időpontban kerülhet sor.

*

Budapest lakosságának ellátásában a főváros kereskedelmi hálózata egységes egészet alkot, a vizsgálatnál tehát a fővá—-

ros teljes hálózatából kell kiindulnunk.

Az összehasonlítás lehetősége érdekében a terület jellege és a laksűrűség, valamint gyakorlati tapasztalatok alapján a fővá- rost három —— külső, belső és vegyes —-—

területi övezetre osztottuk. Ez a felosztás csupán az elemzés megkönnyítése céljá-

ból történik, és természeténél fogva nem lehet teljesen pontos. Mégis a kerületi sa—

játosságok ellenére a hármas csoportosí- tás lehetővé teszi a hasonló jellegű kerü—

letek együttes vizsgálatát és elemzését.

Felosztásunk szerint a külső területi Öve—

zethez tartozik a III., IV., X., XIV., XV., XVI., XVII., XVIII,, XIX., XX., XXI. és XXII. kerület. (A Nagy—Budapesthez újó—

lag csatolt kerületeken kívül ehhez az

övezethez számítjuk tehát fekvésük és jel—

legük miatt a III., X., és XIV. kerületet.)

A belső övezeti területhez tartozik az I., V., VI., VII. és VIII. kerület. (A Nagy—

körút mentén elterülő sűrűn lakott, erő-

sen beépített kerületeket és a némileg

eltérő jellegű I. kerületet számítjuk ide.

Az utóbbi a_ kisebb eltérés ellenére legin-

kább ehhez a csoporthoz sorolható.)

A vegyes területi övezethez tartozik a

II., IX., XI., XII. és XIII. kerület. (Az öve—

zetre jellemző, hogy mindegyik kerület egyaránt rendelkezik belvárosi jellegű,

sűrűn lakott, forgalmas városrészekkel és

ritkábban beépített külvárosi jellegű te- rületekkel.)

HALÓZATI KÖVETELMÉNYEK A KULSÖ

KERULETEKBEN

A hálózattal való ellátottság kérdésében

éles határvonalat kell vonni a lakosság mindennapos szükségleteit kielégítő, va- lamint azon üzletek között, amelyek tar—

tós, nagyobbértékű és ritkábban keresett

árukat hoznak forgalomba. Az utóbbi ka—

tegóriába tartozó cikkek árusítása ugyan-

is kevesebb üzletet igényel, és elhelyezé—

sük központi, nagyforgalmú helyen indo—

kolt. Megfelelő kihasználásuk csak ilyen helyen biztosítható. Idetartoznak az

olyan árucikkeket forgalmazó üzletek,

amelyeket jellegüknél fogva országosan

is csak néhány üzletben szükség/es árusí—

tani (például zongora, különleges bútorok stb.), valamint az olyan speciális és szo—

rosan szakositott üzletek, melyeknek gaz;-

daságos működése csak a főváros fő üzleti negyedeiben lehetséges (nylonüzlet. se- lyem szaküzlet, márkás porcelánüzlet stb.). A külső és peremkerületekben ilyen üzletekre nincs szükség. A lakosság kü—

lönleges árucikkek vásárlása esetén szí-

vesen keresi fel a belső városrészekben levő speciális szaküzleteket.

Kisebb mértékben vonatkozik ez a meg- állapítás azokra a nagyobb értékű ruhá—

zati és egyéb iparcikkekre, melyeket a la—

kosság ritkábban vásárol. A kialakult vá—

sárlási szokások szerint ezeket az áruté- leségeket inkább ott vásárolják, ahol le-

hetőség van több üzletben és áruházban

tájékozódni és válogatni. A ruházati és egyéb iparcikkekben a ,,külső" Városré—

szeken ilyen széles hálózat kiépítésére

nincs lehetőség, nem is lenne gazdaságos.

Bár a külső és peremkerületek központ—

jaiban természetesen szükség van ruhá—

zati és egyéb szaküzletekre, valamint áru—

házakra, nyilvánvaló, hogy ezek aránya nem érheti el a belső városrészek forgal—

mas üzleti negyedeinek hálózatsürűségét.

Más a helyzet a mindennapi cikkek

árusításánál (élelmiszer, háztartási cik—

kek, rövidáru stb.). Ennél a kategóriánál a főváros egész területén szinte azonosak a követelmények. A jó ellátás érdekében

meghatározott számú üzletet és eladóhe—

lyet kell biztosítani az ellátandók számá—

tól függően. Bizonyos mértékig számolni kell azonban még a napicikkeknél is az—

zal, hogy a belső kerületek forgalmas út—

vonalain —— az átmenő forgalom miatt — nagyobb kapacitásra van szükség. Az át—

menőforgalom kismértékben vidékiekből, nagyobb mértékben a város központjában dolgozó külterületi lakósokból adódik. Az utóbbiak száma nagyrészt a külterületi hálózat áruellátásának színvonalától, az üzletek nyitvatartási idejétől, a külterü—

leti üzletek számától és sürüségétől függ.

Az üzlethálózat kapacitása (üzletek és eladóhelyek száma) mellett igen fontos az üzletek egyenletes — napi cikkeknél a lakossághoz lehető legközelebb történő ——

telepítése. Itt is különbségek vannak a külső és belső területek között. A belső területek sűrű és magas beépítése, na—

gyobb laksürűsége miatt az eladóhelyek—

nek —— a lakosság számától függő — na-

gyobb számát egymáshoz közeleső és

SZEMLE

553

több eladóhellyel rendelkező üzletekben

kell biztosítani. Igy viszonylag nagyobb kényelmet lehet nyújtani a vásárlóknak.

Ezeken a helyeken például az élelmiszer- üzletek hatósugara általában

méter.

A külső kerületekben a ritka és ala-

csony beépítettség, a kisebb laksűrűség

miatt például a megfelelő élelmiszer háló- zat-kapacitást kevesebb eladóhelyes és természetesen egymástól távolabb eső

több üzlettel kell biztosítani. Azwegyes

élelmiszerüzletek hatósugara itt (sem le—

- het azonban (több, mint általában 4—500

méter.

*

Az egész fővárosi hálózatot tekintve te—

hát a külső és belső kerületek között bizo—

nyos kapacitásbeli és színvonalbeli kü—

lönbséget találunk. Ezt a különbséget a

városépítési adottságok, az ellátási köve—

telmények, a vásárlási hagyományok és nem utolsó sorban a gazdaságosság indo- kolják. A napicikkeket forgalombahozó

üzletekre ez kismértékben vonatkozik.

A KULTERULETEK KERESKEDELMI HALÓZATÁNAK FEJIJÖDÉSE

A külterületek kereskedelmi hálózata a felszabadulás előtt elhanyagolt, kismére- tű, főleg szatócsboltokból állt. Az üzletek színvonala rendkívül alacsony volt, meg sem közelítette a belső városrészekben levő üzleteket. Kevés volt az iparcikk szaküzlet, áruház egyáltalán nem volt.

A külterületeken számszerűleg több

árusítási hely volt mint ma. Például a

XIV. kerületben 1939—ben 390 élelmiszer bolt működött, számuk jelenleg 282. A XX. kerületben 1941-ben 1515 önálló ke- reskedő volt. Jelenleg 573 üzlet látja el a lakosságot.

A vásárlási helyek számának csökkené-

se ellenére a hálózati kapacitás lényegé—

ben nem csökkent. Becslésünk szerint egy

'üzletben átlagosan két eladó dolgozott, így az említett XIV. kerületi 390 élelmi—

szerüzletben 780 eladó működött. A. je- lenlegi 282 egységben is ugyanannyi az eladóhelyek száma. Hasonló a helyzet a XX. kerületben is. Az üzletek számának csökkenése a tényleges kapacitás lénye—

ges változása nélkül nemcsak e két kerü-

100—150 '

letre, hanem a főváros egész területére is

jellemző.

A felszabadulást követő években a kül—

ső városrészeken is sok üzlethelyiséget la- kásnak és egyéb célra vettek igénybe. A

magánkiskereskedők inkább a belső város—-

részekbe húzódtak. Ezekben az években a külterületi lakosság vásárlási lehetősé—

gei kedvezőtlenek voltak. A különféle fo—

gyasztási szövetkezetek (Afosz, Konzum stb) kevésszámú üzletei is inkább a belső kerületekben vagy a külső kerületek köz—

pontjában helyezkedtek el.

A szocialista kiskereskedelem kialaku—

lásának első idejében az állami kereske—

delem nagyrészt a belső városrészeken

terjeszkedett, mivel itt voltak a nagyobb

kapacitású és színvonalasabb üzletek.

1950—től azonban a szocialista kereskede- lem igen nagy súlyt helyezett a külső te—

rületek hálózatának megfelelő kiépítésé—

re, a külső és belső kerületek közötti kü—

lönbség maximális csökkentésére. Ez atö—

rekvés különösen az elmúlt három évben

járt eredménnyel.

Ha összehasonlítjuk a főváros 1951. évi élelmiszer kiskereskedelmi hálózatát az 1955. évi állapottal, az alábbi képet kap- juk:

A budapesti boltok számának alakulása ővezzlck szerint

, A boltok száma. In dex-

Övezet 1951! 1 1955. 1951.év———íoo

évben

Külső ... 3500 2427 71 Belső ... 2760 1700 62 Vegyes ... 2630 1558 59

deszant 88.90 5685. I 64

* Az 1951_ évi hálózati számoknál némi eltérés lchlesc'ges az egyes övezetek között, mivel a magán- kiskereskedelem kerületenkénii megoszlása csak 1952.

évről állott rendelkezésre. Ezt az arányt alkalmaz- tuk az 1951. évi megoszlás megállapításánál is.

3

Míg axfővárosban a hálózati egységek

száma 36 százalékkal, addig a külső kerü—

letekben csak 29 százalékkal csökkent.

A magánkiskereskedők számának csök—

kenése nagyobb arányú volt a külső ke—

rületekben, mint Budapest többi részein.

^Az éIeImiszcrkiskereskedelmí hálózat alakulása

1951—1955. években számos korszerű, nagyméretű üzlet nyílt a külső kerületek—

ben. (Például a III. kerületben a Flórián

téren, Újpesten az Árpád és Bajcsy Zsi—

linszky út sarkán, a Váci út 100. sz. alatt,

a X. kerületben a Zalka Máté téren, a

XIII. kerületben a Váci út 108 sz. alatt, a XIV. kerületben a Thököly út 89. sz.

alatt, Rákoshegyen, Rákospalotán s Hu—

bay téren, Pestlőrincen a Béke téren, Kis- pesten az Ady Endre út 118. sz. alatt,

Pesterzsébeten a Kossuth Lajos utcában,

Csepelen 'az RM Művek bejáratánál, Bu- dafokon a Dózsa György téren és sok más helyen élelmiszerüzletek; a X. kerületben a Zalka Máté téren, a XIV. kerületben a Bosnyák téren, Sashalmon, Rákoskeresz—

túron, Pestlőrincen a Béke téren, Kispes—

ten, Pesterzsébeten nagyméretű ruházati üzletek; Újpesten felépült az ország egyik legkorszerűbb nagyáruháza stb.)

Néhány kivétellel a külső területek üz—

lethálózatát fogják bővíteni azok az üzle-

tek, melyek az újonnan épülő lakótele-

peken, lakóházak földszintjén létesülnek.

Az eddig megnyílt üzleteken kívül a második ötéves tervben több mint 200 új

bolt épül az új lakóházak földszintjein a főváros területén. Ezek szinte kivétel nél—

kül a külső kerületekben létesülnek (pél-

dául" a József Attila kertvárosban, a Ke—

repesi úti,'a Nagy Lajos király úti, az Ul- lői úti, a csepeli, az albertfalvai stb. lakó—

telepeken). _

A külterületek hálózata az 1951—1955,

években nagy mértékben fejlődött. Vizs—

gáljuk meg, hogy a külterületi hálózat a

követelményeknek jelenleg mennyiben fe—

lel meg, illetve milyen helyzetben van a másik két övezet kereskedelmi hálózatá—

hoz képest.

HÁLÓZAT! KAPACITÁS

Az egyes övezetek hálózati kapacitását, a hálózati kapacitás megoszlását az egyes

A magánkiskereske— A szocialista kiskeres—

delmi boltok száma Index: kedelmi boltok száma Index:

övezet __ 1951. *—__7 """""" mai.

mert, ! 1955- 2100 _a_lee_ s za,

évben évben

_" ' .

Külső _ _ 2497 629 25 1003 1798 1793

Belső .. _ 1985 694 35 764 1006 131,7

Vegyes ... 1923 546 28 726 1012 139,4

Összesen ... ! 6405 1869 29 I 2493 ! 3816 153,1

övezetek lakosságának, valamint az öve- zetekben levő boltok és eladóhelyek szá—

mának a főváros lakosságának összlétszá—

mában, illetve a fővárosi boltok és eladó—

helyek összes számában elfoglalt aránya mutatja legszemléltetőbben.

A budapesti kiskereskedelmi hálózati kapacitás megoszlása övezetek szerint

A la- A Az eladó

Övezet kosság boltok helyek

megoszlása százalékban Külső ... [ MA 41,1 38,0 Belső ... 277 32,9 38,7 Vegyes ... 27,9 26,0 233

mm 100,0 Összesen ... ! 100,0

A külső kerületeknél a boltok és eladó- helyek részaránya alacsonyabb, mint a la—

kosságé, a boltoknál kisebb, az eladóhe—

lyeknél nagyobb mértékben. Ez abból adó—

dik, hogy a belső kerületekben vannak az egész várost, sőt oaszágot ellátó speciális

iparcikküzletek, áruházak és itt jelentke—

zik az átmenő forgalom is. Az eladóhe—

lyeknél különösen a nagy áruházakokoz—

zak az eltolódást.

Világosabb képet kapunk, ha a hálózati kapacitást nem globálisan, hanem szak—

mánként vizsgáljuk. Különösen érdekes az élelmiszereket árusító üzletek kapaci- tásának elemzése.

A budapesti éleImiszerkískereslcedelmi hálózaíi kapacitás megoszlása övezetek szerint

Az élelmiszer—

A lakosság

l el lf—

Övezct ___—_ boltok bÉÉÁéÉ

megoszlása. százalékban

Külső ... 44,4 423 433;

Belső ... 27,7 29,9 29,o Vegyes ... —... ! 27,9 274 263 Összesen ... ; 1oa,0 ! 100,0 ! 1009

1

SZEMLE ⁰

1 C::

A külső kerületekben az élelmiszerüzle—

teknél már jobb a helyzet. Az élelmiszer-

üzletek, illetve eladóhelyek részaránya

szinte azonos a lakosság arányával. Bár a tényleges kapacitást az eladóhelyek je—

lentik, az eladóhelyeknek az üzleteknél

magasabb aránya mégsem pozitív jelen—

ség. Az eltérés azt mutatja, hogy a külte—

rületeken a szükségesnél nagyobb mér- tékű az üzletek központosítása, pedig a lakosság kényelmes vásárlási lehetőségé—

nek biztosítása érdekében az eladóhelye- ket több kisebb üzlet között kellene el—

osztani. -

A budapesti iparcikk-kereskedelmi hálózati kapacitás megoszlása övezetek szerint

A ruházati Az egyéb iparcikk- A lakosság

Övezet boltok eladóhelyek boltok eladóllelyek

megoszlása százalékban

Külső ... 444 29 7 20,l ! saj 29,6

Belso ... . 27,7 49 5 66,1 42,4 49,9

Vegyes ..._ . 27,9 20 8 1:;,s 23,9 20,5

Összesen ... 100,o * ma,!) * 100,o 100,o 100,0

A ruházati szakmában mutatkozik meg A: eau boltra jutó lakosok száma eaues

leginkább a belső kerületek nagyobb há— fővárOSOkb""*

lózati kapacitása. Különösen látszik ez az Yáms rő

eladóhelyek arányánál, ami abból adódik, **ka --- 93

, , , ,. . London ... 98

hogy peldaul a nagyaruházak (az mpestl Bukarest 296

kivételével) mind a belső kerületekben _____________________ 187

vannak. Az egyéb iparcikküzleteknél már

valamivel kisebb az eltérés a külső és bel—

ső övezetek között, mivel ezek között olyan típusú üzletek is vannak, amelyek

mindennapi szükségletet elégítenek ki

(például a háztartási boltok). A háztartási boltok övezetek közötti megoszlása az

alábbi kedvező képet mutatja.

A budapesti háztartási boltok és ezek eladóhelyeínelc megoszlása ővezelek szerint

A la- A Az eladó Övezet kosság boltok helyek_

megoszlása százalékban

Külső ... 44,4 45,0 43,5

Belső ... . , 27,7 30,0 31,6 Vegyes ....... DLL 25,0 24,9 A

Összesen ... 100,0 i 1004) mm

l

Még közelebb jutunk a hálózati kapaci- tás elemzéséhez, ha azt vizsgáljuk, hogy egy boltra, egy eladóhelyre hány lakos jut.

A fővárosban az összes szakmák tekin- tetében egy üzletre 187 lakos, egy eladó—

helyre 85 lakos jut.

Összehasonlításképpen közöljük három európai főváros hasonló adatait.

Budapest

* A Szovjetunió, valamint a többi népi demokra- ,tikus ország hasonló adatai nem állnak rendelke—

zésre.

A nyugati városok üzletelnek nagysága, valóságos kapacitása nem ismeretes előt—

tünk. Feltehető, hogy ezekben a városok—

ban igen sok az utcai árus és az egy—két személyes bolt. A magánkiskereskedelem visszaszorítása előtt nálunk is hasonló volt a helyzet. Ez a hálózat túlméretezett

volt, az üzletek számának csökkentése el—

látási zavart nem okozott.

A fővárosban az egy boltra, egy eladó- helyre jutó lakosok száma szakmánként a következő:

A hálózalsűrűség Budapesten szakmánként Az egy eladóhelyra Az egy

boltra

jutó lakosok száma Megnevezés

Élelmiszerklskereskedelem . 314 153

Ruházati kiskereskedelem . 4200 471 Egyéb lparcikk kiskeresk. . 525 303

Az egy boltra, az egy eladóhelyre jutó

lakosok száma övezetenként 1955—ben Bu?

dapesten a következő:

A kiskereskedelem hdlómtsűrűsége övezetenként

Egy élelmiszerklskeres— Egy ruházati kiskeres- Egy egyéb iparcikk-

kedelmi * kedelmi kiskereskedelmi

Övezet boltra ! eladóhelyre boltra eladóhelyre boltra ! eladóhelyre

jutó lakosok száma. '

Külső . ... 862 136 6320 1105 514 356

Belső . . . . ... 290 143 2350 209 406 . 212

Vegyes ... 319 160 5650 1003 604 377

Mint már az előzőkben utaltunk rá, a tényleges kapacitást jelentő eladóhelyek

száma az élelmiszerkiskereskedelemben

legkedvezőbb a külső kerületekben. Avi-

szonylag alacsony boltszárn a túlzott köz—

pontosításból adódik. Ennél a kérdésnél

rán kell mutatni arra, hogy bár elsősorban a megfelelő üzlethelyiségek hiánya az oka ennek a helyzetnek, hozzájárult ehhez az is, hogy a kereskedelmi szervek nem lát—

ták eléggé a lakosság közelében levő kis

üzletek jelentőségét és fontosságát. A korszerű nagy üzletek kialakítása termé- szetesen továbbra is egyik fejlesztési irá—

nya a szocialista kiskereskedelmi háló—

zatnak, de ez feltételezi, hogy különösen élelmiszerüzletekből a szükséges üzletsű-

rűség mindenhol biztosítva legyen. A fej—

lődés későbbi szakaszában az előrerende-

lés, házhozszállítás és önkiszolgálás szé—

leskörű elterjesztése esetén ez a kérdés

némiképpen módosul.

A ruházati cikkek közül a különféle rö—

vidárukra a lakosságnak gyakran van

szüksége, így ezeket feltétlenül széles kör—

ben kell árusítani a külső kerületekben is. Külön szakűzletek jövedelmezősége kétséges, ezért az látszik a legmegfele—

lőbbnek, hogy a KÖZÉRT üzletek válasz-

tékát bővítsék ki ezekkel a cikkekkel.

Az új üzletnyitásoknak bizonyos mér—

tékig határt szab a gazdaságosság szem-

pontja. Míg a külső és belső övezetek élelmiszer és napicikk üzleteinél az egy

eladóhelyre eső forgalomban nincsen lé- nyegesebb eltérés, addig a nagyobbértékű

"cikkeket árusító üzleteknél már jelentő—

sebb különbségek vannak.

Az elm elmlóhelgre jutó forgalom a belső kerületek—

ben a külső kerületekhez viszonyítva szakmánként (1954. december)

Szakma Külső ker. :: 100

Élelmiszer Rövidáru Háztartási Sport—játék Méteráru

A hálózati kapacitás övezetenkénti vizs- gálata a jellemző tendenciákat nagy álta—

lánosságban mutatja. A problémák azon- ban nem övezetenként, hanem inkább ke- rületenként jelentkeznek. Meg kell vizs—

gálnunk tehát az egyes kerületek hálózati

kapacitását. Az 557. oldalon levő tábla mutatia, hogy a lakosság számából, a bol- tokból és az eladóhelyekből milyen arány- ban részesednek az egyes kerületek.

Kevésbé kedvező képet kapunk, ha az ezer lakosra jutó boltok és eladóhelyek

számát vizsgáljuk kerületenként.

Az 1000 lakosra jutó boltok és eladóhelyek száma Budapesten

(1955. január)

Az ezer lakosra Az ezer lakosra

jutó jutó élelmiszer- kiskereskedelmi Kerület

eladó— eladó-

bOltOk helyek bolt/Oli helyek

száma Külső övezet

III. 5,3 10,5' 3,0 6,4

IV. 6,1 13,3 4,2 _ 7,4

X. 4,9 10,8 2,7 7,2

XIV. 4,5 9,7 2,8 6,0

xv. 4,6 7,9 2,6 45

XVI. 3,9 8,9 3,0 5,8

XVII. 4,1 8,3 2,5 5,6

XVIII. 4,1 8,8 2,7 6,2

XIX. 5,4 10,7 3,5 ti,?)

XX. 5,0 10,0 3',2 6,1

XXI. 4,7 HA 2,9 7,4

XXII. 4,9 10,6 3,1 7,0

Belső övezet

1. 4,0 9,6 2,2 6,6

V. 8,9 27;2 3,7 8,1

VI. 5,7 12,1 2,9 6,5

VII. 6,1 20,5 3,9 7,8

VIII. 6,1 13,9 8,6 6,3

Vegyes övezet

II. 4,6 9,5 2,9 5,9

IX. 6,S 13,2 4,5 s,0

XI. 4,5 8,7 2,9 4,9

XII. 3,7 7,2 2,3 4,8

XIII. 4,8 10,2 3,0 6,8

Az egész hálózatot tekintve a külső ke-

rületek, Újpest kivételével, mind a bol—

SZEMLE

567

A hálózati kapacitás megoszlása kerületenként (1955. január)

Az élelmiszer-

A lakosság A boltok Az ————t—————————————

Kerület eladóhelyek boltok ! eladóhelyek

megoszlása százalékban;

III. 4,0 4,0 3,6 8,9 4,0

IV. 4,4 5,3 5,0 6,8 5,1

X. 3,5 3,2 3,2 3,0 3,8

XIV. 5,6 4,7 4,4 6,0 5,2

XV. 3,5 3.0 2,3 3,0 2,4

XVI. 2,9 2,6 2,2 2,7 2,6

XVII. 2,3 1,8 1,6 1.8 1,9

XVIII. 3,7 2,8 2,8 2,9 3,5

XIX. 3,9 8,9 3,5 4,3 4,0

XX. 5,5 5,2 4,7 5,5 5,5

XXI. 3,0 2,7 2,9 2,7 3,4

. XXII. 2,0 1,9 .l,8 2,0 2,3

Külső övezet (d,! 41,4 38,0 42,7 4328

I. 2,6 2,0 2,1 1,8 2,6

V. 3,6 5,9 7,8 4,2 43;

VI. X 53 5,7 5,6 4,9 5,3

VII. 7,6 9,5 I3,2 9,3 9,I

VIII. 8,6 9,8 10,0 9,7 8,1

Belső övezet 27,7 32,9 38,7 29,9 29,6

* II. 5,2 4,0 4,2 4,6 4,7

IX. EA 7,0 6,1 7,6 6,7

XI. 5,6 4,7 3,9 4.9 4,1

XII. 3.6 2,5 2,2 2,6 2,7

XIII. 8,1 7,2 6,9 7,6 8,4

Vegyes övezet 27,9 26,0 233 27,4 26,6

Budapest össz. 100,o —100,o 100,0 100,o 100,0 tok, mind az eladóhelyek tekintetében a

fővárosi átlag alatt vannak. A belső ke—

rületek, az I. kerület kivételével, az átlag felett, a vegyes kerületek, a IX. kerület kivételével, az átlag alatt vannak.

A lakosság ellátása szempontjából leg—

fontosabb élelmiszerkiskereskedelmi há—

"lózat már egyenletesebb képet mutat. A

fővárosi átlagtól való eltérés nagyobb az

eladóhelyeknél, mint a boltoknál. Pél- dául a XI. kerületben a boltok száma el—

éri a fővárosi átlagot, az eladóhelyek szá- ma az átlagnál jóval alacsonyabb. Ezlát-

szatra nem kedvező, ténylegesen azonban

az a helyzet, hogy a kerületben több a la-

kosság közelében levő kisebb kapacitású

üzlet, a kerület belső útvonalain pedig ke—

vés a sokeladóhelyes üzlet.

A kerületek között legkevésbé jó hely- zetben a hegyvidékkel rendelkező kerüle-

tek vannak, az I., a XII. és részben a XI.

kerület, ezenkívül a Budapesthez csatolt kerületek közül azok, melyek korábban nem mint önálló Városok 'működtek.

Az ún. vegyes kerületeknél a külső ré—

szek üzletekkel kevésbé vannak ellátva, mint a belső területek. Ha az egész háló—

zatot tekintjük, ez természetesen igaz, különösen látszik ez például a XIII. kerü—

letnél, ahol a Szent István körúton van az iparcikk-üzletek nagy része. Az ellátás szempontjából leginkább fontos élelmi—

szer hálózatnál azonban az adatok szerint a kerületek külső részein nem rosszabb a helyzet. Például a XIII. kerület lakos-

ságának 49 százaléka lakik a külső része—

ken, és ugyanott van az összes élelmiszer üzletek 57 százaléka. Kis eltéréssel ha—

sonló a helyzet a IX; és a XI. kerületben

xs.

Külön kell beszélnünk a XII. kerület hálózatáról, mely adottságai miatt elüt a

töbi kerülettől, A kerületben a felsza—

badulás előtt főleg jómódú emberek lak-

tak, akik nagyrészt gépkocsival rendel-

keztek, szükségleteiket Pesten szerezték be. Emiatt itt jelentősebb kereskedelmi

hálózat nem alakult ki. A lakosság össze—

tétele a felszabadulás után megváltozott, az üzlethálózat azonban nem fejlődhetett kellőképpen, mivel megfelelő helyiségek nem állanak rendelkezésre. A kerületben

a fejlesztés szinte kizárólagos módja kis üzletházak, pavilonok épitése.

UZLETSÚRÚSÉ G

Mint már említettük, a külső területe-

ken a beépítési adottságok, a ritka beépí- tettség miatt az üzletsűrűség jóval kisebb, mint a belső és a vegyes kerületekben.

Egy négyzetkilométerre a külső üvezetben 103, a vegyes övezetben 206, a belső öve—

zetben 1562 üzlet jut. A belső kerületek [_ üzletsűrűsége tehát tizenötszöröse a külső kerületekének. Ez a szám azonban nem mutatja a teljes valóságot. Ha a külön—

féle övezetek laksűrűségét is összehason-

lítjuk, láthatjuk, hogy a belső övezetben

a laksűrűség mintegy tizenkétszer ak—

kora, mint a külső övezetben. Az a kisebb

aránytalanság, ami még így is mutatko—

zik, részben a belső területek szívóhatá—

sából, de részben abból adódik, hogy a külső területek üzletsűrűségénél még ja—

vítani valók vannak.

A laksűrűség és az üzlels'űrz'íség övezetenként

Az egy nógyzetkilométerre jutó Övezet,- lakoírüzama üzletek—száma a külső a külső

övezet övezet

ezer fő százalé- darab százalé—

; kában ! kában

Külső ... 21,0 100 103 100 Belső ... 246,7 1175 1562 1516 Vegyes ... 41,4 195 206 200

Amig a belső övezetben az egész háló—

zatot tekintve egy négyzetkilométerre ti-

zenötször több üzlet jut mint a külső öve-

zetben, addig az élehniszerüzleteknél ez

a különbség tizenháromszoros.

A laksűrűség és az élemiszerkiskereskedelmi üzletsűrűség övezetenként

§ Az egy négyzetkilométerre jutó

élelmiszer-kis- lakosok száma kereskedelmi

Övezet üzletek száma

' a külső a külső

övezet övezet

' ezer fő százalé- darab százalé-

k kában kában

Külső ... 21,0 100 64 ; 100 Belső ... ,. .. 246,7 1175 850 1329 Vegyes ... 41,4 195 130 204

Az üzletsűrűség vizsgálata lényegében azt mutatja, hogy az üzletek milyen tá—

volságban vannak a vásárlók lakhelyétől.

Amíg a hálózati kapacitás övezetenkénti megoszlása a legfontosabb napicikkek te—

kintetében nem mutat a külső övezetben különösebb hiányosságot, addig az üzlet—

sűrűségnél már látható a külső kerületek

hátrányos helyzete.

A tizenkét külső kerület közül csupán háromban haladja meg az üzletsűrűség a laksűrűséget. Különösen nagy az eltérés a XII. és a XX. kerületben, ahol még je—

lentős beépítetlen részek vannak. A belső

kerületekben kivétel nélkül magasabb az

üzletsűrűség a laksűrűségnél. A vegyes kerületeknél a budai, hegyvidékkel ren—

delkező kerületek kivételével hasonló a helyzet. Az élelmiszer—hálózat viszonya a laksűrűséghez valamivel jobb, bár lénye- ges különbség nincs, hiszen különösen a

külső kerületekben az összhálózat túl—

nyomó része élelmiszerüzlet.

%

BOL'l'TlPUSONKÉNTI MEGOSZLÁS, SZAKOSÉTÁS , A három szakágazaton (élelmiszer, ru—

házat, egyéb iparcikk) belül érdemes fog-

lalkozni az egyes bolttipusok megoszlásá-

val is. Az élelmiszer főágazaton belül pél- dául van fűszerüzlet, édességbolt, húsüz- let, konzervbolt. A különböző bolttípusok

a lakosság ellátásában különféle szerepet töltenek be. Egyes típusok fontosabbak,

mások kevésbé. ,

Az alábbi táblákban bemutatjuk, hogy az egyes övezetek milyen mértékben van- nak ellátva a különféle típusú üzletekkel.

(A mutatókat az egyes övezetek lakossá—

gának és a különféle típusú üzletek típu- son belüli arányának hányadosából ké-

peztük. A mutató IDO-tól való eltérése azt

szemlélteti, hogy a lakosság számához vi—

SZEMLE

559

szonyítva mennyire arányos az egyes bolttípusok övezetenkénti részesedése.)

Élelmiszer

Külső * Belső *Vegyes Uzlettípns

övezet

Fűszer ... 120,0 80,0 82,0 123,0 119,0 98,0 — 94,0 155,3 118,3 123,0 112,0 159,0 1044)

—— 36,0

116,0 104,0

1459 mm

A külső övezetben azoknak az üzletek—

nek az aránya, melyek alapvető cikkekkel látják el a lakosságot, jónak mondható.

Például a fűszer, a hús, s idesorolhatjuk a vegyesüzleteket is. A belső övezetben

az egyes szaküzletek magasabb aránya nem jelent egyúttal jobb ellátást is, mi—

vel például a tejet, az édesárut stb, a kül-

ső kerületekben nemcsak szaküzletekben, hanem fűszerüzletekben is árusítják.

Ruházat

Külső I Belső !Vegyes

Úzlettípus —————————

övezet

Textil—móterám ... 58,0 221,0 47,7 Vegyesmházat ... 52,0 195,0 83,0

Konfekció 7B,2 176,0 59,5

Rövidáru 79,5 114,5 120,0

Áruház . . . 52,7 220,0 595

Cipő ... 65,8 167,0 87,9 Bórdíszmű ... 49,0 257,0 85,5 A ruházati szakmában általános a kül—

ső övezetek kisebb részesedése, ezen belül a szorosan szakosított üzleteké indokolt.

Nem indokolt azonban például a rövidáru üzletek kisebb aránya.

Egyéb iparcikkek

Külső ! Belső lVegyes

Úzlettlpus

övezet

Háztartási ... 1014) 109,0 90,0 Papir ... 98,0 116,0 97,0 Úveg ... 47,0 2609 26,0 Vas ... 10253 98,6 98,0 Óra. ... 15,1 268,0 69,0

OFOTÉRT .... ... 48,0 220,0 68,0

Sport-játék ... 55,2 185,0 87,0 Illatszer ... 45,5 195,0 89,0 KERAVILL . ... 65,4 177,0 79,0 Bútor ... 79,0 ] 66,0 68,0 Dohány ... 849 132,0 943 Könyv . . . . ... 64,0 206,0 54,0 Tűzelö ... 121,0 87,4 79,0

Az egyéb iparcikk csoporthoz tartozó

szaküzletek közül a külső kerületekben

szükséges még kisebb fejlesztés, továbbá

a leggyakrabban keresett háztartási jel—

legű iparcikkeket az élelmiszer üzletek—

ben fokozott mértékben és választékban kell árusítani.

TECHNIKAI ELLÁTOTTSÁG

A kereskedelmi hálózat technikai ellá—

tottsága általában nem kielégítő. Az el—

múlt években az üzemeléshez leginkább szükséges felszerelési és berendezési tár—

gyak pótlásánál előnyben részesítették a külső kerületek üzleteit; s így a külső kerületek részesedése javult, sőt jónéhány felszerelési, illetve berendezési tárgynál a többi övezetnél jobb a részesedési ará—

nyuk.

Emles gépek és felszerelési tárgyak övezetenkénli százalékos megoszlása

Külső] Belső lVegyes

_mm,,m__ Össze- Megnevezés övezetek részesedése sen

százalékban .

Géphűtésű szekrény 27 18 55 100

Jégszekrény ... 47 25 28 100

Órl'o'gépek ... 59 15 1 26 100

Húsóaráló ... 43 26 31 100

Sonkavátgó ... 25 44 31 100

Kenyórszeletelő .. - 46 28 26 100

Gyorsmérleg ,. . 48 25 27 100

Tolósúlyos mé .g 63 15 22 100

Pénztárgép ... 48 23 29 100

Úzletpult ... 54 25 21 100

Úzletállvány ... 52 25 23 100

! ü ZLliTl RAKTÁRAK

A külterületek üzlethálózatának fej—

lesztése során minthogy elsősorban az árusítóhelyiségek számát kellett növelni, szükségképpen meg kellett alkudni olyan

helyiségekkel is, amelyek üzemeltetés szempontjából nem megfelelők. Ezidő—

szerint különösen nehezíti a munkát az

üzleti raktárak hiánya. Bár ez fővárosi, sőt országos probléma, legérzékenyebben mégis a külső kerületeket érinti. Egész Budapesten egy üzletre átlagosan 16,3 négyzetméter raktárterület jut, a külső

kerületekben még kedvezőtlenebb a hely-

zet. Minthogy megfelelő készletek elhe- lyezése általában nem lehetséges, több- szöri szállításra van szükség, ami elvonja a bolti dolgozókat az árusítási tevékeny—

ségtől, túlzsúfolttá teszi az eladó— és ve—

vőteret. A második ötéves terv során fon—

* tos feladat az üzletek megfelelő raktárak—

kal való ellátása.

N YITVATARTÁS

Az üzlethálózat átgondolt, tervszerű nyitvatartási rendszere hozzájárulhat a hálózat egyenletes működéséhez, esetle- ges kisebb hiányosságok kiküszöbölésé—

hez. A rosszul megállapított nyitvatartási rendszer —— még megfelelő hálózat esetén is —-— ellátási zavarokat okozhat. A háló—

zat növelésének legegyszerűbb és legol—

csób módja a nyitvatartás idejének meg-

hosszabbítása, több kétműszakos üzlet be—

állítása. Ez természetesen csak akkor in—

dokolt, ha nem megy a gazdaságosság ro—

vására. Jelenleg a külső kerületekben ke—

vés a kétműszakos üzlet: amíg a belső övezetben például az összes fűszerüzletek

38 százaléka, a vegyesövezetben 37 szá—

zaléka a kétműszakos, addig a külső öve- zetben ez az arány csak 27 százalék. Ala—

pos vizsgálat után, a helyi követelmé-

nyeknek megfelelően, szaporítani kell a külső kerületekben is a kétmüszakos üz-

letek számát. ;fígá

,LÉ'I; . 3

után A főváros külső kerületei keres,, asni hálózatának vizsgálatánál csupán a' kerü—

letekig tudtunk eljutni, mivel részlete—

sebb adatok nem állanak rendelkezésre.

Az eddigi elemzések, melyek az egyes öve—

zetek és kerületek egymáshoz való viszo- nyát, üzletekkel való ellátottságát mutat—

ták be, csak az alapvető tendenciákat és

a korábbi időponthoz viszonyítva a fejlő- dést tárják elénk Nyilvánvaló, hogy egy

ip

kerület összesített adatai mögött is sok olyan tényező húzódik meg, melyekre a számok nem mutatnak rá. Ezt a hiányos-

ságot úgy igyekeztünk pótolni, hogy az

adatok statisztikai feldolgozásával egy—

idejűleg az egyes külső kerületek hálóza—

tát a helyszínen vizsgáltuk felül. A hely-

színi vizsgálatok alátámasztották az elem- zés útján nyert megállapításokat. Meg—

mutatták azt a fejlődést, mely az elmúlt

években a külső kerületekben bekövet- kezett.

Mindezek mellett azonban számos hiá—

nyosság is van még a külső kerületek ke-

reskedelmi hálózatában. Nagykiterjedésű városrészek vannak, ahol kevés az üzlet, és a lakosságnak sokat kell gyalogolnia a napi szükségleti cikkek bevásárlása cél—

jából, például Békásmegyeren, Kőbá—

nyán, a Sibrik Miklós telepen, Pestimrén

stb. Fontos üzemi kerületekben az ezer lakosra eső boltok száma még kevés, így például a XI. kerületben. Egyes külső ke—

rületek üzleti központjaiban nincsenek megfelelő szaküzletek, például a III. ke—

rületben stb. Nem kielégítő a raktárhely—

zet, és javítani kell a nyitvatartási rendu szeren is.

Összegezve a külső kerületek boltháló—

zatának helyzetét, arra a megállapításra

juthatunk, hogy az elmúlt években jelen—

tős javulás következett be. A legfontosabb

cikkeket árusító üzletek aránya eléri a

belső és vegyes övezeteket. A még meg-

levő hiányosságok kiküszöbölése érdeké—

ben azonban az elkövetkezendő években a fővárosi üzlethálózat fejlesztésén belül továbbra is a külső kerületeket kell előnyben részesíteni.

Rubin Endre

Hozzászólás

Tűű Lászlóné ,,Az önköltségi mutató helye a vállalati termelés gazdaságosságának elbírálásában" címü cikkéhez

Tűű Lászlóné cikke olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek szoros kapcsolatban

vannak a Magyar Nemzeti Bank pénz—

ügyi ellenőrző munkájával. Szeretném ezért a cikkben foglaltakat a bankmnnka során szerzett egyes tapasztalatokkal ki—

egészíteni.

Az 1955—ben bevezetett megkülönböz—

*Slatisdi'kai Szemle, 1966. 2. sz, 128—434, old.

tető hitelezés alkalmazása során a Ma—

gyar Nemzeti Bank különbséget tesz a jól és a rosszul működő vállalatok kö—

zött. A negyedévenként végzett minősív

tés természetesen csak összevont, főbb

mutatók alapján történhet. A cikkben tárgyalt általános ellenőrzési problémán belül tehát a Magyar Nemzeti Bank

szempontjából külön is igen lényeges

kérdés, hogy a vállalat tervszerű, helyes