A NEMZETI VAGYON FOGALMI RENDSZERE ' 501
közhatalmi jogosultságok révén. Ha ez a vagyoni megosztás beváltja a hozzáfűzött remé- nyeket, akkor az nem annak a következménye, hogy megváltozott tulajdonosi hovatartozá- suk, hanem annak, hogy gazdálkodásuk ellenőrzése vált intenzívebbé.
A tulajdonviszonyokban az éles határt továbbra is a társadalmi és a magántulajdon kö—
zött kell megvonni, a szövetkezeteket a társadalmi tulajdonhoz közelebb álló közbülső tulaj—
donnak tekintve. A társadalmi és magántulajdon között a tulajdonosi jogok gyakorlása tekin- tetében van egy el nem téveszthető vízválasztó: a magántulajdon mindig egyes személyek- ' hez kötődik, és személy szerint örökbe hagyható. Ez a jog a társadalmi tulajdonra nem áll fenn. A magánvagyonnak ez a tulajdonsága ugyanúgy vonatkozik a magánvállalkozás va- gyonára, a bármilyen részvénytársaság által kibocsátott részvényre vagy vagyonjegyre és egyéb személyes tulajdonban levő vagyontárgyakra.
Mindezek alapján a statisztikának, remélhetően teljes összhangban a közgazdaságtan—
nal, a jövőben is legalább négy fő tulajdonformát kell megkülönböztetnie. Ezek: 1. társadal- mi köztulajdon, 2. csoporttulajdon, 3. magántulajdon, 4. külföldi tulajdon.
Mindegyik csoport tartalmát később részletesen meg kell határozni, valószínűen néhány alcsoportot kell képezni minden csoporton belül, például az osztatlan közös vagyont eset- leg érdemes elkülöníteni a részvényvagyontól.
Ezzel együtt a statisztikának a jövőben el kell hagynia a ,,szöcialista szektor" megneve- zést, hiszen e fogalom minősítés nélküli használata inkább bizonytalanságot szül, mint tisz- tázást. Továbbá: a tulajdonviszonyok vizsgálata ezentúl nem végezhető el az egyes vállala- tok vagy szövetkezetek egészének egyik vagy másik csoportba való besorolásával, hiszen elvben bármely termelőegység többféle tulajdonos vagyonában lehet, tetszőleges kombiná- cióban. Emiatt a tulajdonviszonyokat a jövőben nem a termelés, a létszám vagy az állóesz- közök, hanem a tehermentes vagyon tulajdonosi részesedése alapján kell kimutatni. Ehhez a bizonylati alátámasztást a vállalati vagyonmérlegnek kell megadnia, amelyet elsődlegesen nem az adóhatóság vagy a Központi Statisztikai Hivatal céljára állítanak majd össze az új tí—
pusú vállalatok, hanem saját céljaikra, hogy pontosan rögzített és hitelesített vagyoni értékek és részesedések alapján végezhessék el a felosztható nyereség szétosztását. Egy ilyen va- gyonmérleg minden bizonnyal alkalmas a nemzeti vagyon értékének és tulajdonosok közöt—
ti megoszlásának a kimutatására is.
TÁHGYSZÓ: Nemzeti vagyon.
Peaiome
B ceoeM ouepke aeTop npouseonm umpoxuü oósop cucremu norm-mü Haumonanbnoro öoraT- cTea. B one oóocuoearmn cogepxanwn " knaccmbukaum eToro noname npifmmaet eo suma- Hue coo1'eeTc1'eylou4ue pekomengauuw CTaTMCTW-leCKVlX kouuccviü OOH " CSB.
OCTBHBBHMBaeTCH Ha COAeraHMM AeHeXHOl'O M Hauuouanbnoro óorarctsa, a aa'reM anamn—
aupyer npoóneMaTuky ouern MMylueCTBeHl-lblx KOMHOHGHTOB u omomennü coóc'reennocm e ctpepe Hauuouanbnoro ÖOl'aTCTBa.
SUMMARY
The study gives an overall review of the conceptual system of national wealth. Expounding the content and classiiicatíon of the concept the author accounts for the relevant recommendations of UN and CMEA Statistícal Committees.
The content of money supply and national wealth is also discussed, then valuation and owner- ship problems of the properties of national wealth are analysed,
A TERM ELÖSZÖVETKEZETEK_ HeiTÉKONYSÁGI És GAZDÁLKODÁSI MUTATÓI KÖZOTTI KAPCSOLAT
DR. FERENCZI ZOLTÁN
A többváltozós statisztikai módszerek -— a számitástechnikai lehetőségek növekedésé—
vel - az ökonómiai kutatások potenciális eszközévé váltak. E módszerek különös jelentősé—
ge abban áll, hogy egyrészt empirikus, nem kíséfletes megfigyelések tudományos vizsgála- tára adnak lehetőséget, másrészt egyidejűleg több ismérvet (mutatót) és ezek kapcsolatait is képesek kezelni. Az előzetes hipotézis nélküli, feltáró adatelemzések a kutató számára le- hetőséget adnak szakmai hipotézisek kidolgozására, amelyeket a továbbiakban már tuda—
tos kísérlettel ellenőrizhet. A hipotézis-alkotáshoz segítséget nyújthat a kutatástól függetlenül alakuló gazdasági jelenségek megfigyelése.
Több tanulmány foglalkozik a termelőszövetkezetek hatékonyságának alakulásával és mérésével. Jelen dolgozat a kanonikus korreláció—számítás segítségével a termelőszövetke- zetek parciális hatékonyságának és a gazdálkodás feltételeinek kapcsolatát vizsgálja.
A számítás adatbázisa
Ez a munka egy - Győr-Sopron megye 69 termelőszövetkezetére kiterjedő — nagyobb kutatás részeredménye. A ( 2 :— -ben leirtak figyelembevételével alakítottam ki azt a 13 parci- ális hatékonysági és 14 gazdálkodási feltételt ügyelgmbe vevő mutatót, amelyeknek megfi- gyelt értékei adják a vizsgálat adatbázisát. A mutatók megnevezésével párhuzamosan be- mutatom a mutatók átlagát és variációs koefficiensét is. (Lásd az 1 . táblát.) A vizsgálatot 1985.
és 1986. évi adatokkal végeztem el annak kimutatására, hogyan változik meg a kanonikus korreláció struktúrája a mezőgazdasági termelés szempontjából lényegesen különböző két évben.
A vizsgálat módszere
A kanonikus korreláció-számítás elméleti kérdéseit és eljárásait már többen ismertették.
(Lásd (3) - (6) .) itt csak azon ismeretekre térek ki, amelyek az eredmények értékelésé- hez feltétlenül szükségesek.
A kanonikus korreláció-számítás kétváltozócsoport kapcsolatát vizsgálja. Egyik válto- zócsoportot —— a többszörös korreláció-számításnálmegszokott módon — magyarázó válto- zóknak, a másik csoportot pedig eredményváltozóknak nevezzük. Tehát a magyarázó vál- tozók és az eredményváltozók megfigyelt értékei mátrixot alkotnak. Jelölje e mátrixokat X, il- letve Y. Ezek mérete N - n1_ illetve N - "2, ahol N a megfigyelések száma, m a magyarázó,
"2 pedig az eredményváltozók száma. Mivel mind a magyarázó, mind az eredményváltozók között is lehet magas korreláció, ezért külön-külön megkeressük a két változócsoport azon
HATÉKONYSÁGI És GAZDÁLKODÁSI MUTATÓK 503
főkomponenseit, amelyek között maximális a korreláció értéke. A kanonikus korreláció—szá—
mítás tulajdonképpen kettős főkomponens—elemzés, mégpedig a két változócsoport szimul- tán főkomponens-analízise, mivel megköveteljük, hogy az így kialakult ún. kanonikus válto- zópárok között a korreláció maximális legyen. így keressük azon u és v mesterséges kano- nikus változókat, amelyekre igaz:
u :X'a,illetvev:Y-b,
ahol a elemei feltételi súlyok, b elemei a következménysúlyók. A kanonikus korreláció-szá- mítás feladata ezen súlyok előállítása, valamint az u és a v vektorváltozók megfelelő változó—
párjai közötti korrelációk meghatározása.
1. tábla
"A krszámrtott mutatók átlaga és variációs koefticiense
Az 1985. évi Az 1988. évi
Sorszám, mutató variációs variációs
átlag koefficiens átlag koefficiens
(százalék) (százalék)
Parclális hatékon lmutatók
1. Bruttóterme ési néki—aiuto nettótermelési
érték (százalék) ... aa,3 17 38,7 a o 2. Egyforlnt bruttó munkajövedelemreiutó
bruttótermelési érték (forint) ... 51 10 22 6062 19
3. Égnyforint bruttó munkajövedelemrejutó
ótarmelési érték orint) ... 1915 19 2386 39
4. E lázam bruttó rnunri övedelemrejmó 756 51 563 63
v n reséa (fo n ...
5. Ezerionnrioyó ordftgsrajutó bruttó
tormeiésién k (forint) ... 1636 1 1 1708 27 6. Ezerforintfoi óráforditásrajutó nettó
termeléslén kdorint) ... 642 28 710 64
7. Ezerferintfolyó ráfordhásraiutó
vállalati Izom (forin!) ... . . . . 241 51 153 es
8. Egy hekt te erületre utó alaptevé—
kenyaélggzemltemelésl ék (1000forlnt) ... 33,4 31 32,8 30
9. Egyhe termőterületreiutó nettó
termelőt-lőnék (loooiorin ) ... 14,3 37 20,1 76
10. Egy heldártermőterületrelutó
gemég (1000forlnt) ... 5.4 53 M 87
1 1. erlorini nettó úllóeszközértékrejutó
bruttótermelési érték (forin? ... 1575 25 191 1 29 12. Ezerforint nettóúllóeszköz nőkrejutó
nettótermeléei érték (forint) ... 601 30 779 51
13. Ezerforint nettóúllóeezközénékrejutó
vúiiaiati reség (forint) ... 228 50 172 63
Gaz kodási ltétel mutatók
1. zemlterrnelésienékaleptevékenységre
jutó hangod! (százalék) ... 81,4 16 79.9 18
2. Alapt kenysóg üzemi termelési érték
nővénytermelésrejutó hányada (százalék) ... 53.44 20 st .7 21 a Aleptevélwn üzemilermelési enek
Gilette ésrejutó hányada (százalék) ... 36,3 30 37,2 28
4. Ezer nt bnmó munkalövedelemreiutó
önzeeeszköz (forint) ... 6200 25 6001 23 5. Ezeriorlnt önzeseszközértékrejutó
kélzlot (forlnl) ... . . . 453 14 481 15
6. Egyfőre utóvagyon toooforint) . . 420 25 470 25
7. Egyfóre utó bruttóál óeszkőzénék
_
1000fo neg ... 368 25 402 25
8. főrelut bruttó munkajövedelem
1 forint) ... 73 11 82,2 14 9. ruttóúiióeszkőzénékreimó
nettóállóeszközértókpzúzalék) ... 66,8 64 66) '62
10. Bruttóállóeszközénékrelutó
" ulláralüírt Nióesizkgzúáé: (százegglgúg... 21 ,2 32 24.6 37 ltségre ut n en
12 És: ha . iút'ó'lfőlfsxáv'm'i tí. ;; ... 54,9 12 5.3 12
. a s:
gyó éuűe ... 1858 48 2962 52
13. Köz fetsőfokú zottság korán a
nézze ... Vég ... .y... 13,7 26 13,7 26
14. he )utótermöhelyl pontszám
(pont) ...
45,4
14 45.41 14
504 . on FERENCZI ZOLTÁN
Az a és a b ismeretében tudjuk, hogy az eredeti változók milyen lineáris kombinációi ál— lítják elő a kanonikus változókat. A kanonikus változókat úgy értelmezhetjük, mint faktor—
analízisnél értelmezett faldorstruktúra—mátrixot.
A két eredeti változócsoportból előállított x és Y két első kanonikus változóját első ka- nonikus változópárnak, a két második kanonikus változóját pedig második kanonikus válto- zópárnak stb. nevezzük. A faktorok előállítása biztosítja, hogy bármely kanonikus változó csak a saját változópárjával korrelálhat.
2. tábla
A kanonikus változópárok konelációí és a Bartlett—próba eredménye a két időszakban
Kanonikus Kanonikus A Bartlett-próba Az (I-emp
$$$? Kom'wó értéke "ma' mágiának
1985—ben
1. ... 0,989 652,0 182 0,000
2 ... 0,947 447,0 156 0.000
3. ... 0,927 3242 132 0,000
4. ... 0,843 217,8 110 0,000
5. ... 0,771 151 ,0 90 0001
6... 0,667 102,3 72 0,0'1'1
7. ... 061 1 70,4 56 0,093
8. ... O,578 45,2 42 0,340
9. ... 0418 233 30 O,805
10. ... 0,369 12,9 20 0.883
1 1 . ... 0264 5.0 12 0,959
12. ... 0,120 1 ,1 6 0.982
13. ... 0,074 0.3 2 0,862
1986-ban
1 . ... 0,976 538,0 182 0,000
2. ... 0,926 3732 156 0.000
3. ... 0,B92 267,8 132 0,000
4. ... 0,780 181 ,9 110 0,000
5... 0,715 131 ,2 90 0.003
6... 0.659 92,5 72 0,052
7. ... 0,638 61 ,7 56 0279
8... 0,482 33,5 42 0,824
9. ... 0,414 19,2 30 O,937
10. ... 0295 9.0 20 0,983
1 1. ... 0.229 4,1 12 0981
12... 0,138 1.2 6 0877
13...
0,055 0,2 2 O,922
A kanonikus változósúly—mátrixot a következőképpen értékelhetjük: megnézzük, hogy a magyarázó változók (x,-k) kanonikus változóival melyx változók mutatnak legszorosabb korrelációt, majd azt, hogy az eredményváltozók (y,—k) kanonikus változóival mely y válto- zók állnak legszorosabb kapcsolatban (ezt a kanonikus változósúlyok jelzik). Ha egy kano- nikus változópár korrelációja szignifikáns, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a szóban for- gó kanonikus változópárhoz tartozó eredeti x, és y, változók isszoros korrelációs rendszert alkotnak.
így sorba véve az összes szignifikáns kanonikus változópárt, az eredeti változók teljes kaposolatrendszere kirajzolódik.
HATÉKONYSÁG! És GAZDÁLKODÁSI MUTATÓK 505
Az eredmények bemutatása
A Biomedical Statistical Program (BMDP) felhasználásával készült megoldás során megkapjuk mindkét változócsoport általános statisztikai értékeit. a korrelációs mátrixot, a többszörös determinációs együtthatókat a két változócsoport minden elemére, a csoporton belüli változókra és a másik csoport változóira. (Vizsgálatunk szempontjából ezek most nem lényeges információk.)
3. tábla
Kon'elációk a kanonikus változók és a vizsgált mutatók között, 1985
Az 1. — Az. A a A 4 Az a
Matah?
kanonikus változó
Parciális hatékonysági mutató
2. ... 0.570 0.577 0.433 0.026 0.236
3. ... 0.437 0.357 0.099 0.162 0.195
4. ... 0.487 0.062 0.209 0.397 0.021
5. ... 0.121 0.270 0.513 0.100 0.437
6. ... 0.201 0.263 0.502 . 0.105 0.541
7. ... 0.200 0.155 0.026 0.511 0.243
8. ... 0.352 0.524 0.427 ' 0.383 0.053
9. ... 0.163 0.726 0.237 0.329 0.129
10. ... 0.257 0.330 0.1 17 0.647 0.226
11. ... 0.668 0.438 0.457 0.015 0.141
12. ... 0.725 0.167 0.166 0.121 0.167
13. ... 0.129 0.010 0.354 0.520 0.102
1. ... 0.232 0.280 0.472 0.1 1 1 0.540
Gazdálkodási feltétel mutató
1. ... 0.504 0.523 0.661 0.056 0.032
2. ... 0.250 0.291 0.488 0.288 0.268
3, ... 0.151 0.176 0.351 0.255 0.456
4. ... 0.895 0.052 0.164 0.004 0.237
5. ... 0.354 0.282 0.656 0.048 0.276
13. ... 0.131 0.113 0.126 0.318 0.507
6. ... 0.721 0.063 0.152 0.180 0.056
14. ... 0.072 0.538 0.352 0.023 0.267
7. ... 0.916 0.062 0.024 0.160 0.060
9. ... 0.414 0.297 0.354 0.129 0.063
10. ... 0.133 0.319 0.230 0.220 0.073
1 1. ... 0.398 0.650 0.547 0.076 0.045
12. ... 0.087 0.181 0.043 0.760 0.269
8. ... 0.067 0.109 0.063
0.493 0.197
* Amuwók megnevezésétiásdaz mamam
Következő lépésben megtudjuk, hogy a kanonikus változópárok között mekkora az ún.
kanonikus korreláció. és azok közül hány szignifikáns. (Lásd a 2. táblát.) Ezután kiszámítjuk a kanonikus változósúlyokat (3. és 4. tábla), a továbbiakban pedig a redundancia-indexeket, amelyek a megfigyelési és a kanonikus változók közötti korrelációkból számíthatók ki. (Lásd az 5. táblát.) A program ezen kívül lehetőséget ad a kanonikus változók becsült értékeinek ábrázolására is.
506 on. FERENCZi ZOLTÁN
4. tábla Korrelácíók a kanonikus változók
és a vizsgált mutatók között, 1986
Az 1. A 2. A a A 4 Az a
Mutató"
kanonikus változó
Parciális hatékonysági mutató
2. ... 0.528 0.026 0.400 0.467 0.085
3. ... 0.078 0.443 0.259 0.302 0.024
4. ... 0.528 0.019 0.028 0.271 0.641
5. ... 0.342 0.521 _ 0.017 0.109 0.082
6... 0.341 0.523 0.012 0.1 10 0.081
7... 0.274 0.100 0.039 0.263 0.760
8. ... 0.537 0.410 0.492 0.420 0.065
9... 0.234 0.464 0.551 0.015 0.169
10... 0.382 0.034 0.299 0.387 _ 0.682
1 1 ... 0.532 0.197 0.537 0.304 0.014
12... 0.585 0.250 0.359 0.21 1 0.013
13... 0.067 0.269 0.179 0.242 0.795
1. ... 0.396 0.526 0.080 0.151 0.083
* Gazdálkodási feltétel mutató
1 ... 0.459 0.622 0.582 0.182 0.022
2 ... 0.335 0.463 0.386 0.201 0.303
3 ... 0.073 0.206 0.254 0.282 0.324
4 ... 0.828 0.045 0.326 0.032 0.065
5 ... 0.149 0.691 0.086 0.419 0.032
13 ... 0.184 0.022 0.045 0.202 0.269
6. ... 0.690 0.075 0.145 0.147 0.261
14 ... 0.198 0.423 0.364 0.280 0.035
7. ... 0.877 0.129 0.079 0.154 0.111
9... 0.305 0.418 0.344 0.147 0.134
10... 0.327 0.447 0.090 0.079 0.322
1 1 ... 0.619 0.359 0.351 0.462 0.074
12... 0.036 0.136 0.463 0.073 0.345
8 ... 0.064
0.051 0.389 0.374 0.139
* A mutatók megnevezését lásd az 1. táblában
A 2. tábla azt mutatja, hogy mindkét évben 5 szigniükáns (1 százalékos szignifikancia—
szinten) kanonikus változópár van. Látható, hogy 1985—ben általában magasabbak a kano- nikus korrelációk, mint 1986-ban. Az öt szignifikáns kanonikus változópár faktorstruktúrája segitségével választ adhatunk arra a kérdésre. hogy egyes hatékonysági mutatók mely gaz- dálkodási mutatókkal vannak szorosabb kapwolatban.
Első lépésként kiválasztjuk az adott sorban a legmagasabb korrelációs mutatókat. Ez arra is felhívja a figyelmet. hogy az illető kanonikusváltozó mely hatékonysági és mely gaz- dálkodási változókkal korrelál leginkább. így egy kanonikus változópár megmutatja. hogy az adott hatékonysági mutatók alakulását leginkább mely gazdálkodási mutatók befolyásolják.
Az első kanonikus változópár mindkét évben hasonló képet mutat. Azt mondhatjuk, hogy az egy főre jutó vagyon, az egy főre jutó bruttó állóeszközérték, a bruttó állóeszközér—
tékre jutó nettó állóeszközénék. valamint az ezer forint bruttó munkajövedelemre jutó ősz- szes eszközérték növekedése csökkentóleg hat az ezer forint nettó állóeszközértékre jutó bruttó és nettó termelési értékre, de növeli az egy forint bruttó munkajövedelemre jutó brut—
HATÉKONYSÁGI És GAZDÁLKODÁSI MUTATÓK 507
tó és nettó termelési értéket. Tehát az eszközellátottság növekedése csökkenti az eszközha- tékonyságot, de növeli a bérhatékonyságot.
A második kanonikus változópár alapján megállapítható, hogy 1985—ben (lásd a 3. táb—
lát) az egy hektárra jutó termőhelyi pontérték és az összes költségre jutó anyagköltség-mu- tatók kapcsolatban vannak az egy hektárrajutó alaptevékenység üzemi termelési értékkel és a nettó termelési értékkel, valamint az ezer forint bruttó munkajövedelemre jutó bruttó terme—
lési értékkel. Mégpedig: a termőhelyi pontszám és az anyagköltség arányának növekedése növeli a területi termelékenységet és a bérhatékonyságot is. 1986-ra is hasonló megállapítás tehető, de ez a harmadik kanonikus változópárban látható. (Lásd a 4. táblát.)
5. tábla
A kanonikus változó redundanciái
Felvételi Hatékonysági
Kanonikus változócsoport véltozócsoport De'eminúciós
változó tényező
(i) redundancia-indexe (százalék)
Rlxj Rlyi
1985-ben
1. ... 0210 0.158 977
2. ... 0,092 0.127 89,7
3. ... O, 1 1 7 0, 105 86.0
4. ... 0,061 0,079 71 ,O
5. ... 0,037 0,048 59.5
Összesen . . . o,517 0.517 -
1986-ban
1. ... O,200 O,157 95,3
2. ... 0.1 1 3 O,105 85,8
3. ... 0,082 0.081 79,6
4. ... 0,038 0,048 608
5. ... 0,023 0,084 51 ,1
Összesen . . . . 0,456 0.475 -
Megjegyzés: Rlxi azt jelzi. hogy az xvéltozók (gazdálkodási mutatók) variancláiának az y változók kanonikus változói (KH há- nyad részét magyarázzák, !?ny azt jelzi, hogy az y változók (hatékonysági mutatók) varianclélának az :: változók kanonikus ozól (KFt-) hányad részét magyarázzák, a determinációs tényező pedig azt ]etzl, hogy e i-edlk KH kanonikus változót : j-edlk KF kanonikus változó hány százalékban magyarázza meg. Végül a redundancia—lndexek összege pedig azt mmatia. hogy az 5 kanonikus változó a szóban forgó változócsoport varianciájának hányad részét magyarázza. Talán érdemes megemlheni, hogy e két vizsgált évben nincs lényeges különbség a kanonikus változópárok struktúrájában, az összrodundancia-indexben. Viszont észrevehetően nagyobbak a determináció: tényezők 1985—ben. mint 1988-ban. *)
A harmadik kanonikus változópár szerint 1985-ben az ezer forint összes folyó ráfordí—
tásra jutó bruttó, illetve nettó termelési érték kapcsolatban áll az üzemi termelési érték alap- tevékenységre jutó hányadával, és az összes eszközértékre jutó készletek arányával. Vagyis a költséghatékonyság ra csökkentőleg hat az alaptevékenység arányának és a készletek ará- nyának növekeclése, valamint a növénytermesztés arányának csökkenése. 1986-ban hason- ló következtetéshez vezet a második kanonikus változópár.
A negyedik kanonikus változópár azt mutatja, hogy 1985-ben a jövedelmezőség növek- szik az egy hektárra jutó költségvetési támogatás és az egy főre jutó bruttó munkajövedelem növekedésével. Ehhez hasonlót mutat az ötödik kanonikus változópár 1986-ban.
Az ötödik kanonikus változópárból megállapítható, hogy a költséghatékonyság és az új érték aránya növekszik az állattenyésztés arányának és a szakemberek arányának csökke- nésével. Ez az utóbbi észrevétel elég meglepő, de a vizsgálat 1986-ra is azt mutatja, hogy a szakemberek aránya egyetlen hatékonysági mutatóval sem áll korrelációban.
508 on FERENCZI ZOLTÁN
A vizsgálat utolsó lépéseként kiirathatjuk a kanonikus változók becsült értékeit. Ha eze- ket az értékeket a termelőszövetkezethez tartozó koordinátáknak tekinthetjük és kirajzoltat—
juk olyan koordináta-rendszerben, amelynek tengelyei a kanonikus változópárok, akkor vi- zuálisan is osztályozni tudjuk a vállalatokat az összetartozó gazdálkodási és hatékonysági mutatók szerint. Az első és a második kanonikus változópár összefüggései az ábrán látha- tók. Az ilyen ábrák felhasználásával mód van arra, hogy— a statisztikai sokaság figyelembe- vételével— becsüljük a szóban forgó termelőszövetkezet gazdálkodási feltételeinek ismere- tében a hatékonyságát, azaz adott feltételhez milyen hatékonysági mutatónak kellene tartoz- ni és fordítva.
A kanonikus változó'párok összefüggései, 1986
EMU VIITÚIDPII MIMA' VIITÚWR
ívű/ladia'fdllla/ őazüMHMM
— e
2— O
— e
- e
- e e
- e : e
_ .
O
- e e
- e.
1- .. . e
— e e
- l
- e— e
- e
- . ee
_ ne
0- .. eo
- . l .
- ene
— .
— . e
- el 0.
— e e
— . ne
—1— e
- ee .
— e
- e
- e
— e
-2 — "
nu —u —1.: 4.5 no ac ;: n —u 4; —u 40 a: 1.6 M
uram,/m lh/űwyw'
.Egy lmme/őuűnfkmr aki! Wren-ezer allit-am lme/Jszőra'tezef
A tengelyen a kanonikus változópárok standardizált értékei vannak feltüntetve. A jelek a termelőszövetkezetek elhelyezkedését szemléltetik. (A termelőszövetkezetek a kanonikus változópár becsült értékeinek kiíratása után azonosrthatók )
*
Tisztában vagyok azzal, hogy a többváltozós statisztikai módszerekkel nyert eredmé- nyek — éppen 9 módszerek és a statisztikai megfigyelések lényegéből adódóan — nem ab- r—f szolutizálhatók, másrészt sok esetben — a vizsgálat nélkül is - nyilvánvaló megállapítások tehetők. A nem kísérletből származó statisztikai adatok felhasználásakor a többváltozós sta- tisztikai módszerekkel nyert eredmények— még kielégítő szignifikancia-vizsgálat utánis ——
csak hipotézisnek tekinthetők, melyeket ,,kisérlettel" érdemes ellenőrizni. Úgy vélem, hogy a közgazdasági jelenségek vizsgálatában a fent bemutatott elemzés"igen sok, más módon nehezen megszerezhető információt adhat, illetve olyan kutatási hipotézis kialakításában se- gíthet, amely lehetővé teszi a továbblépést.