.1046
végzett tevékenységek és a soha sem előze- tesen ismert átvevő részére teljesített szol- gáltatás. '
A piacorientált szolgáltatások statisztikai megfigyelése elméletileg nem jelent problé—
mát, hiszen a kifizetett ellenérték az eladott teljesítmény piaci értékének megfelelő me'- rőszám. Nehezebb viszont az érték—, ár- és mennyiségi komponensek szétválasztása, és sokszor csak az esetek szóma határozható meg. Ezért az árstatísztíkai megfigyelés ái- talában reprezentativ szolgáltatási árakra, időtartamában összehasonlítható mennyisé- gi komponensekre irányul. A kereskedelmi biztositó, hitelezési szolgáltatások statisztikai megfigyelésénél az értéket a bevételek és a kiadások közötti különbség adja.
A piaci tényezőktől független szolgáltatá—
sok definiálása, az ide sorolható tevékeny—
ségek meghatározása nehezebb, ugyanis a szolgáltató—átvevő viszony nem annyira jel—
lemző, és piaci viszonyok sem érvényesülnek.
Ilyenek:
— a térítésmentes állami szolgáltatások: közigaz- gatás, biztonsági, egészségügyi, oktatási szolgálta- tások;
—- a magánszervezetek térítésmentes szolgáltatá- sai: egyház. sportegyesületek. karitatív szervezetek:
— a háztartási tevékenységek, (: ..csínáld magad"
mozgalom teljesítményei;
— a vállalaton belüli szolgáltatások (például ku- tatás, fejlesztés, javítás).
Ezekre a szolgáltatásokra is jellemző, hogy más részére végzik, a szolgáltatások indivi—
duálisan nem meghatározottak, ugyanakkor nem tartalékolhatók; statisztikai megfigyelé—
sük nehézkesebb, a szolgáltatások értéke
közvetlenül nem mérhető, csupán azzal a
feltételezéssel, hogy adott esetben milyen piaci értéket képviselhet. Értékük input- és outputorientált ellentételezésként fogalmaz- ható meg, amennyiben az ínputorientáció a teljesítmény elvég)éséhez felmerülő költsé- gek és ráfordítások figyelembevételét jelen- ti.
A statisztikai vizsgálatok sokszor a szol- gáltatások funkcionális körülhatárolására is kiterjednek (fő- vagy melléktevékenység, köz- bülső vagy végső felhasználásra szolgáló te- vékenység). és ehhez a szolgáltatási szak- mák figyelembevétele szolgálhat segítségül.
A szolgáltatási statisztika információszük- ségletét úgy célszerű meghatározni, hogy az mind a tercier, mind az egyedi statisztikai adatgyűjtési rendszerekben egyaránt meg- figyelhető legyen. A statisztikai megfigyelési egység a szolgáltatóhely (amely fő- vagy mel- léktevékenységként végzi a szolgáltatást, te- rületi vagy szakmai szempontok szerint ki- választva). Legalább tízévenként szükséges a szolgáltató vállalatokról teljes körű adat—
gyűjtést végezni gazdasági ágak. jogi for-
ma, nagyság, területi eloszlás szerint. Az adatállományt az alapításhoz viszonyított
STATISZTlKAl IRODALMI FlGYELÖ
tevékenységmódosulás és a megszűnés megfigyelésével lehet karbantartani.
A szolgáltatási munkafolyamatokat -- csakúgy mint az árutermelésnél — nem fi—
gyeli meg a statisztika. Célszerű viszont a munkafolyamatok jellemzőiről, az alkalma—
zott termelési tényezőkről és költségekről adatokkal rendelkezni. Ezért ajánlatos repre- , zentativ felvételekkel adatokhoz jutni ágaza- ti részletezésben a munkavállalók számáról.
a teljesített munkaórákról. a kifizetett bér—
ről. a beruházásokról és a költségekről.Több évenként célszerű megvizsgálni a költségne—
meket, az előkészítő fázisok teljesitmény- típusait, és lehetőleg a létesítmények érté—
kéről, az egyes szolgáltatóhelyek működési engedélyétől és kötelezettségeiről is adat- felvételt végezni. Évente vagy negyedévente reprezentativ módszerrel lehet az alkalmo—
zottak számát és munkabérét megfigyelni és az adatokat teljeskörűsíteni. A szolgáltató vállalatok eredményének értékbeni megfigye- lése a bevétel alapján történik, a mennyiségi számbavétel azonban - a közlekedési ága—
zat árutonna— vagy utaskilométer—adataitól eltekintve —- nehézségekbe ütközik. Kiutat je—
lent viszont a deflálási lehetőség, amihez megfelelően kiválasztott és szolgáltatási faj- ták szerint csoportosított árindexek szüksé—
gesek. Emellett a közlekedés. az egészség- ügy. a biztosítás és hitelnyújtás területén speciális ismérvek megfigyelésére is szükség van.
A tercier szektor számos területéről (fod- rászat, tisztítás, jogi tanácsadás, kutatóinté- zetek, informatika, software- és lízing-válla-
latok stb.) a szolgáltatási statisztika csak más adatgyűjtések részét képező informáci—
ókkal rendelkezik. Hasonlóképpen hiányoz—
nak a szolgáltatásstatisztikai megfigyelések a piaci hatásoktól független területekről — az állam által nyújtott szolgáltatásokat ki—
véve —-, valamint az árnyékgazdaságról, a vállalati belső szolgáltatásokról.
A szerző a továbbiakban a szolgáltatási statisztika továbbfejlesztésének lehetséges te—
rületeit vizsgálja, a statisztikai rendszer t04 vábbfejlesztésének lehetséges ütemezését vázolja fel.
(Ism.: Kiss Ádámné)
SUDFELD. E.:
A SZÖVETSÉGI STATISZTlKAl HIVATALBAN FOLYÓ KUTATÁSOK
(Zu einigen aktuellen Aspekten der und Entwicklung im Statistischen Wirtschaft und Statistik. 1987. 'I.
Forschung Bundesamt.) -—
sz. 31—36. p.
A cikk rövid áttekintést nyújt a Német Szö- vetségi Köztársaság Statisztikai Hivatalában folyó kutatási tevékenység szervezeti kere-
STATISZTlKAl lRODALMI FIGYELÖ
1047
teiről, tervezéséről és a kutatások lebonyo—
lításáról, továbbá ismerteti a folyamatban levő kutatások célját, súlyponti kérdéseit és programját.
A statisztikai módszertan felülvizsgálata és korszerűsítése a Szövetségi Köztársaság tar- tományi statisztikai hivatalaival szoros együtt-
működésben valósul meg. Ezenkivül állandó tapasztalatcserét folytatnak a szakemberek a felsőoktatási intézmények tudományos kö—
reivel, nagyszámú bel- és külföldi kutató—
hellyel is. A múltban ritkán volt lehetőség
más intézmények eredményeire támaszkodni,
ezért az ilyen új típusú együttműködés külö- nösen előremutató. Az együttműködés egy sor tudományágat ölel fel, így például a népesedés- és szociális statisztika, a mező- gazdasági statisztika, a környezetvédelmi, () közlekedési statisztika területére is kiterjed.
A kutatások jelenlegi irányát meghatáro- zó főbb tényezők a következők:
— a felhasználók információk és hivatalos sta- tisztikai adatok iránti igénye állandóan nő:
—- a megkérdezettek válaszadási hajlandósága je—
lentősen megváltozott az utóbbi években;
— a Statisztikai Hivatal rendelkezésére álló anya- gi erőforrások egyre szűkösebbek;
— az adatvédelemmel szemben támasztott követel—
mények egyre szigorúbbakká válnak;
— az információs és kommunikációs technika el—
terjedése és alkalmazása terén történt előrelépés is új helyzetet teremt.
Mindezen túl a kutatási tevékenység olyan eszköz a Szövetségi Statisztikai Hivatal ke—
zében, amellyel a statisztika rendszere a vál—
tozó ágazati igényekhez hozzáigazitható.
A statisztikai kutatások szervezeti sémája a Szövetségi Statisztikai Hivatalban a követke- ző: Elnőkség. l. Általános és átfogó statiszti- kai feladatok — Módszertani kutatócsoport.
Il. Matematika. Gépi adatfeldolgozás. Mate—
matikai statisztikai módszertani csoport. Ill.
Népgazdasági mérlegszámítások, vállalati és makroelszámolásak. IV. Termelőágazatok, építőipar, környezetvédelem. V. Élelmiszer—
ágazat, mezőgazdaság, kereskedelem és közlekedés. VI. Árak, bérek, külkereskedelem.
VII. Pénzügyek, adók. Oktatás és egészség- ügy. VIII. Demográfia, munkaügyi. lakás— és összefoglaló nemzetközi statisztika — Egye- temen és egyetemeken kivüli kutatóhelyek (például statisztikai elmélet. gazdaság— és társadalmi statisztika és demográfia téma—
körben).
Az 1985-ben létrehozott Módszertani ku—
tatócsoport feladata a Hivatal kutatási és fejlesztési tevékenységének átfogó meg—
tervezése, a több részleget érintő kutatási feladatok esetén a tevékenység koordináló- sa, továbbá kapcsolattartás más, statisztikai kutatásokat folytató intézményekkel.
A kutatás és fejlesztés nem látványos mó-
don történik, hanem tartós és állandó felül- vizsgálat és továbbfejlesztés, korszerűsítés
révén valósul meg. A kutatási programok között kisebb és nagyobb lélegzetű. illetve egészen átfogó projektek is találhatók.
A kutatási program tervezéséhez hozzá!
tartozik a végrehajtás során igénybe venni kívánt dolgozók körének és számának meg- határozása is. Bizonyos témák kidolgozása külső kutatók bevonásával történik.
Az összefoglaló kutatási terv (,,For- schungsgesamtplan") a legfontosabb kuta—
tási irányokat tartalmazza 5 évre vonatkozó—
on, a prioritások megadásával. A jelenleg érvényben levő terv 1986 és 1990 közötti idő- szakra határozza meg a feladatokat. Min—
den részterv tartalmazza az adott kutatás vázlatát, célját, a végrehajtás szakaszait és a kutatás kapcsolódását más projektekhez.
Külső megrendelő által finanszírozott ku- tatás ma még legfeljebb kivételképpen for—
dul elő a Szövetségi Statisztikai Hivatalnál.
A projekteket általában úgy tervezik, hogy az saját erőből, (: rendelkezésre álló sze- mélyzettel elvégezhető legyen.
A szerző ezt követően a folyamatban levő főbb kutatási irányokat sorolja fel, ami a statisztikai adatgyűjtés, —feldolgozás és adatszolgáltatás körén túl a legkülönfélébb témákra terjed ki. Ezek jelentős része nem jelenik meg önálló kutatásként, mivel a fo—
lyamatban levő statisztikai munkához szo- rosan kapcsolódik.
A főbb kutatási irányok 1986 és 1990 kö- zött a következők:
— a háztartások termelő tevékenységének nyomon követése árukra és szolgáltatásokra kiterjedően. ez—
zel összefüggésben az árnyékgazdaság statisztikai megragadásának lehetőségei és határainak feltárá—
isa:
-— a környezetvédelem statisztikájának továbbfej- lesztése. összefüggésben az ENSZ Európai Gazda- sági Bízottság több mint 70 országra kiterjedő ilyen irányú vizsgálatával;
— a lakosságra vonatkozó adatgyűjtésben a né- pességnyilvántartá'sok felhasználása, az innen nyer—
hető adatok minőségének javítása;
- az egészségre ártalmas tényezők vizsgálata;
— a népgazdasági számítások végzéséhez szatel- lit—rendszer felállítása;
—- a népszámlálás és mikrocenzus lebonyolításá- nak tavábbfejlesztése;
—a telefoninterjúk felhasználási odatgyűjtésben:
-- lakossági időmérleg—vizsgálatok;
— a szolgáltatások statisztikai megfigyelésének to- vábbtejlesztése:
—- légifelvételek a termőterület—hasznosítás vizsgá- latáro;
-—az indexszámitások továbbfejlesztése.
terizált árindexszámitás;
—- a kötvénypiac mutatószám—rendszerének kidol—
gozása:
—- becslési eljárások alkalmazása. továbbfejleszté—
se.
lehetőségei az
kompu-
Ez a nem teljes körű felsorolás is meg- győzően bizonyítja a Szövetségi Statisztikai Hivatalban folyó kutatások sokszínűségét.
gyakorlati hasznát egyaránt.
(ism. : Csizmadia Magdolna)
