E S Z M E C S E R E
Olvasóink gyakran keresik fel leveleikkel a szerkesztőséget. E z e k b ő l k ö z l ü n k ebben a r o v a t b a n olyan részletekel, amelyek a folyóiratunk- ban megjelent Írásokkal kapcsolatban kritikai megjegyzéseket, b í r á l ó észrevételeket t a r t a l m a z n a k , s amelyek szélesebb körök érdeklődé- sére is számot t a r t h a l n a k . V á r j u k olvasóink t o v á b b i leveleit a szer- kesztőség címén (Budapest V., Pesti Barnabás u. 1. E L T E Pedagó- giai Tanszék).
C O N S U L T A T I O
Az elmiílL esztendő cikkeiben, konferenciáin sokszor került szóba Comenius n a g y p o s t b u m u s m ű v e , a De reruni humanarum emendatione consultatio catholica. A Magyar Pedagógia 70/3. száma LUKASZ KDEDYBACHA varsói professzor szép t a n u l m á n y á t közölte erről („Comenius és a korai felvilágosodás"), a 70/4. szám pedig terjedelmes részleteket közölt ebből a m ű b ő l WACZULIK MARGIT,fordításában. í g y olvassuk e fordítás élén a m ű címét magyarul: Egyetemes tanácskozás a világ b a j a i n a k megjavításáról. BAKOS JÓZSEF főiskolai tanár, a kiváló Comenius-kutató a buda- pesti Comenius-konferencián tartott előadásában kifogásolta ezt a címfordítást. K i f e j t e t t e : a res humana jelzős szerkezet egyesek szerint utal m i n d e n olyan dologra, a m i jelen v a n a v i l á g b a n , a m i az emberre vonatkozik, az embertől ered, de v a n n a k , akik e szakkifejezés jelentését k i t á g í t v a í g y fordítják: a t u d o m á n y , a politika és a vallás összessége, együttese, illetőleg m a g a a világ. E m ű b e n , amelyet a fenti cím jelöl, v a l ó j á b a n a világ, az emberi élet, az emberiség egyetemes re- formjáról v a n szó. A jeles filológus tehát pontos magyar fordítást k í v á n t , de u g y a n a k k o r a z t is h a n g o z t a t t a Melius J u h á s z Péterrel: ne csak „ g r a m m a t i c e , bötöre b ö t ö t " fordítson a fordító, lianem a m a g y a r nyelv sajátos jellegét is tükröznie kell szövegének. E m l é k e z t e t e t t BAKOS pro- fesszor a. D i d a c t i c a M a g n a 1957-i német fordításának előszavában említett — egyébként régóta közismert — fordítási elvre: „szószerint, amennyire lehet; szabadon, amennyire szükséges".
Sajnos, arra nem t e t t javaslatot, h o g y filológiailag szabatosan végül is hogyan kellene ezt a címet lefordítani.
E z t pedig fontosnak t a r t a n á m , mert a következő évtizedekben az a szakkifejezés fog meg- gyökeresedni a szakirodalomban eme „ ú j " Comenius-mű címeként, amelyet most k i a l a k í t a n a k a szakemberek, később m á r nehéz egy rossz m ű s z ó t ó l eltérni (gondoljunk csak HERBART dobos
„ m a g y a r " szakkifejezéseire, senki sem t u d j a m a m á r m e g v á l t o z t a t n i ezeket a jelentéstartalom megzavarása nélkül). Ezért azt javasolom: Comeniusnak ezt a m ű v é t Egyetemes Tanácskozás néven említsük e z u t á n , ebben — azt hiszem — m i n d e n szakember megegyezhet. A folytatásban szerintem nincs lényeges különbség a következő, á l t a l a m ismert variációkban: a világ b a j a i n a k m e g j a v í t á s á r ó l ; a világ bajainak kiküszöböléséről; az emberiség p r o b l é m á i n a k megoldásáról; az emberiség t á r s a d a l m i berendezésének reformjáról. Véleményem szerint e variánsok m i n d kifeje- zik a cím lényegi jelentését, de a hatalmas, hét kötetes m ű alapvelő t a r t a l m á t is.
K Ö R Ö N D I I S T V Á N ( G y ő r )
I S K O L A O T T H O N
A Magyar Pedagógia 70/4. s z á m á b a n DEÁK GÁBOR ismertette „ A napközitől az egcsznapos iskoláig" című t a n u l m á n y o m a t , amely a T a n í t ó k é p z ő Intezetek Tudományos K ö z l e m é n y e i soro- z a t á n a k VI. kötetében jelent meg. Az ismertető — ú g y vélem — t ö b b dolgot félreértett dolgoza- t o m b a n .
. 1. A t a n u l m á n y az iskolában folyó egésznapos nevelés formáival foglalkozik a n a p k ö z i t o l az egésznapos iskoláig. Megvizsgálja, h o g y az egyes f o r m á k m e n n y i b e n felelnek m e g a t á r s a d a l m i igényeknek, milyen objektív nehézségekkel, illetőleg pedagógiai p r o b l é m á k k a l küzdenek, és milyen pedagógiai előnyeik v a n n a k . Részletesen foglalkozik az egésznapos iskola ( m a m á r iskola- o t t h o n n a k nevezett forma) kísérleti tapasztalataival, az ú j szervezeti formából következő peda- gógiai tanulságokkal, p o z i t í v tapasztalatokkal.
A t a n u l m á n y n a k nem célja, hogy „végkövetkeztetésekben elemezze a napközis foglalkozások és a családi közösségek összehasonlítását", ahogy az ismertető írja. E z a n n á l is i n k á b b nehéz, sőt lehetetlen lenne, m e r t felvetődik a kérdés, h o g y a napközis foglalkozásokat milyen családi közös- ségek h a t á s á v a l kell összehasonlítani? A legjobb szociális, kulturális k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t élő,
.223
magas pedagógiai k u l t ú r á v a l rendelkező, vagy a két. sőt h á r o m m ű s z a k b a n dolgozó családok körülményeivel? Á l t a l á b a n a napközinek, de különösen az egésznapos iskolának, azaz az iskola- otllionnak az a célja, hogy a legjobb családi körülményei; által biztosított lehetőségeknél is pedagógiai szempontból többet adjon a gyermekeknek. (Szakavatott pedagógusok felügyelete mellett az ö n á l l ó tanulás megoldása, szabad idő k u l t u r á l t eltöltése, adottságok k i b o n t a k o z t a t á s a , m i n d e z a közös- ségi nevelés légkörében stb.)
2. N e m é r t ü n k egyet az ismertetőnek azzal a megjegyzésével, hogy „sok szülő szívesen le is m o n d a gyermek otthoni neveléséről". N e m az a széleskörű t á r s a d a l m i i g é n y , h o g y a gyermekeket valamiféle bentlakásos intézményben, a szülői nevelés légköréből kiszakítva n e v e l j ü k , ezzel a szülők t ú l n y o m ó többsége nem is értene egyet. A z iskolában folyó egésznapos nevelés bármi- féle f o r m á j a , ezen belül az iskola-otthon különösen arra törekszik, b o g y a n a p k ö z i t igénylő gyer- mekek számára az iskolában töltött i d ő t eredményesebbé, hasznosabbá és u g y a n a k k o r kelleme- sebbé, változatosabbá tegye.
3. A recenzió a következőket í r j a : .,. . . arra a kérdésre nem ad feleletel a dolgozat, bogy pó- tolja-e a n a p k ö z i a családi o t t h o n t , a n n a k légkörét, hensőségességét s t b . ? "
Válaszképpen a t a n u l m á n y b ó l idézném — minden t o v á b b i k o m m e n t á r nélkül — a követke- zőket:
,,Á t a n u l ó 8—17 óráig szakképzett pedagógusok irányítása és felügyelete mellett t a n u l és t ö l t i szabad idejét. D é l u t á n 5 órakor úgy megy haza, bog}' h á z i feladata nincs. Ü g y hisszük, n e m kell részleteznünk e tény jelentősegét m é g a z o k n á l a családoknál sem, ahol rendszeresen és helyesen foglalkoznak a t a n u l ó v a l , m u n k á j á n a k számonkérésével, ellenőrzésével, de különösen n e m azok- nak a családoknak az esetében, ahol k ü l ö n b ö z ő körülmények miat t az ellenőrzés csak rendszer- telen, vagy egyáltalán nincs.
A gyermek egyéniségének alakulása, de a családi közösség s z e m p o n t j á b ó l is n a g y j e l e n t ő s é g ű , ha az iskolából hazatérve a gyermek iskolai gondoktól, t a n u l m á n y i kötelezettségektől mentesen vehet részt, a család életében, m u n k á j á b a n , szórakozásaiban. Az ú j t í p u s ú egésznapos iskola a családi nevelésnek sem kötelezettségét, sem felelősségét nem veszi á t a szülőktől. E z nem is célja.
A J egésznapos iskola — mint. m á r e m l í t e t t ü k — nem a családi nevelés helyettesítője, hanem annak minél jobb kiegészítője kíván tenni." (A t a n u l m á n y k ö t e t 117. oldalán.)
Kiegészítésképpen megjegyezni k í v á n j u k , hogy a t a n u l m á n y kézirata 1969 j a n u á r j á b a n került a n y o m d á b a . Azóta az egésznapos iskola (mely az alsó tagozatban m á r sok helyen elterjedt forma lett), az iskola-otthon nevet vette fel. Ezzel n névvel is kifejezésre k í v á n j u k j u t t a t n i azt a törek- vésünket, bogy az iskola azoknak a gyermekeknek, akik „ k é n y t e l e n e k " reggel B-tól d é l u t á n 5-ig az iskolában tölteni az i d ő t , ne csak „ i s k o l á t " , hanem v a l ó b a n otthont is jelentsen.
RÓZSA EVA (Szeged)
.BliSZÉDM Ü Y E L É S
A T a n í t ó k é p z ő Intézetek T u d o m á n y o s Közleményeit ismertette a M a g y a r Pedagógia 70/4.
szániában DEÁK GÁBOR. A kötetben olvasható „Beszthltechnika a tanítóképzésben" c í m ű t a n u l m á - n y o m b ó l — e recenzió tanúsága szerint — arra következtetett, bogy a tanítóképzésben az i d ő s e b b pedagógusnemzedék előtt jól ismert fonomiiiuka pótlására vezettek be ú j a b b a n a beszédművelést, m i n t t a n t á r g y a t .
E m l í t e t t dolgozatomban egy t ö b b évig tartó kísérlet tapasztalatait leltein közzé, és javasol- t a m , hogy a t a n í t ó k é p z ő intézetekben tegyék kötelező t á r g g y á a beszédtechnikát, m i v e l a beszéd egyik legfontosabb eszköze az o k t a t ó — n e v e l ő tevékenységnek. J a v a s l a t o m a t az M M Pedagógus- képző Osztálya magáévá tette; megfelelő előkészítés u t á n már az 1970/71-es leinévben megkezdőd- hetett a beszédoktatás a Pedagógusképző Osztály irányítása alá tartozó valamennyi óvónő- és tanító- képző intéseiben, valamint a tanárképző főiskolákon. A z u t ó b b i a k b a n nemcsak a nyelvszakosok részesülnek ilyen képzésben, h a n e m m i n d e n szak v a l a m e n n y i tanárjelöltje is. í g y a közeli jövő- ben elérjük, hogy az alsó fokú oktatási intézményekben egyetlen kezdő nevelő senr n é l k ü l ö z i a beszédtechnikai ismereteket és gyakorlatot.
A z ú j t a n t á r g y neve: beszédmüvelés lett, m e r t nem p u s z t á n beszédtechnikai ismereteket n y ú j t , hanem a beszéd helyességének tudnivalóiba is bevezeti a h a l l g a t ó k a t . T á r g y u n k a t az óvónőkép- zőkben egy féléven át lreti 2 órában t a n u l j á k ; a t a n í t ó k é p z ő k b e n és a t a n á r k é p z ő főiskolákon két féléven á t heti 1 órában o k t a t j á k . A féléveket aláírással, illetve gyakorlati jeggyel z á r j u k .
A beszéd művelés programja egységes:
A beszédmüvelés helye és jelentősége a nevelőképzésben;
A légzés; A hangadás, a hangzás; Beszéljünk hangzáson!
A magánhangzói; képzése; .-I mássalhangzók képzése;
