A Z E S E T G R A M M A T I K A E L Ő Z M É N Y E I É S N É H Á N Y E L M É L E T I K É R D É S E
KELEMEN IMRE—DR. SZABÖ ISTVÁN
A z e s e t g r a m m a t i k a e g y i k alaptétele: a m o n d a t főeleme az ige, ennek jelentése meghatározza a mondatszerkezetet, az u t ó b b i az előbbiből felépíthető.
Ez a tétel egyben a k é t pólusú, két oszlopú, két íőrészes mondatszerkezet elvének tagadását is j e l e n t i . A z elmélet m i n t e g y 20 éves m ú l t r a t e k i n t h e t vissza, de előzményei1 s o k k a l régebbiek. í r á s u n k b a n ezekre is k i t é r ü n k .
A dualista mondatszerkezet elvétől, a m e l y lényegében a k ö z v e t l e n össze- t e v ő k s z e r i n t i szerkezetelemzésnek, tehát a C h o m s k y - f é l e g r a m m a t i k á n a k is alapja, m á r évszázadokkal ezelőtt is e l t é r t e k , és az i g e k ö z p o n t ú szerkezetleírást a l k a l m a z t á k . Comenius t a n í t v á n y a i a l a t i n m o n d a t o k elemzése közben i l y e n szerkezeti sémákat í r t a k a t á b l á r a :
nobis m i s e r a b i l i t e r
A m o n d a t k ö z é p p o n t j á b a n tehát az ige van, s az jelentésénél f o g v a (bár ezt Comenius i d e j é n b i z o n y á r a n e m m o n d t á k k i ) k ü l ö n b ö z ő b ő v í t m é n y e k e t k ö t le.
(Ez az ábra persze a felszíni g r a m m a t i k a i v i s z o n y o k a t f e j e z i ki.) L. részleteseb- b e n Bakos József (1965:160)-. A m ú l t században pedig Brassai Sámuel (1863:11) t e t t — szinte k ö l t ő i h a n g v é t e l ű — h i t e t az igeközpontúság m e l l e t t :
1 Előzményeken nemcsak az esetgrammatikai gondolatrendszer egyes elemeinek különböző időben különböző nyelvészeknél való megjelenését értjük, hanem az esetgrammatikusokkal egyidejűleg alkotó nyelvészeknek az esetgrammatika elméletével egybevágó, de teljes rendszerré nem szerveződött egyes megálla- pításait is.
- Comenius mondatelméletére Bakos professzor hívta fel a figyelmünket, és az ő szíves engedelmével idézzük kutatása ezen eredményét.
transgressione sua
.175
„ I g e n is, a m o n d a t l e l k e — soká k e r e s g é l t e m a l k a l m a s a b b azaz kézzel- f o g h a t ó b b k i f e j e z é s t , de k ö z é p p o n t , pólus, sarok, t e n g e l y , gerincz, törzs stb., m i n d n e m f e l e l t e k m e g e s z m é n y e m n e k — a m o n d a t l e l k e h á t az i g e . "
M a j d uo. m e g is m a g y a r á z z a m i t é r t ezen:
„ A m o n d a t m i n d e n t ö b b i r é s z e i t az ige k o r m á n y o z z a , azok p e d i g egyenesen v a g y k ö z b e n j á r á s s a l hozzá s i m u l n a k , t á m a s z k o d n a k , a l k a l m a z k o d n a k , t ő l e f ü g g e n e k és r e á v o n a t k o z n a k . "
K á r o l y S á n d o r (1963) s z e m l é j e a l a p j á n v o l t m ó d u n k b a n m e g i s m e r n i T e s n i é r e (1959) m o n d a t e l m é l e t é t , m e l y e t az esetelmélet e g y i k k ö z v e t l e n előz- m é n y é n e k t e k i n t h e t ü n k . A z i g e i k a p c s o l ó d á s i é r t é k v a g y v a l e n c i a és az a k t a n t ( K á r o l y S á n d o r f o r d í t á s á b a n : cselekvéshordozó) f o g a l m á t T e s n i é r e vezette be, e n n e k e l ő z m é n y é t p e d i g B ü h l e r n é l (1934) „ L e e r s t e l l e " elnevezés a l a t t t a l á l j u k meg. E f o g a l m a k az e l m é l e t a l a p k a t e g ó r i á i v á v á l t a k . B ü h l e r n é h á n y m e g á l l a - p í t á s á n á l érdemes m e g á l l n u n k , m e r t v i z s g á l a t u k b ó l k i d e r ü l , m e l y g o n d o l a t a i t v e t t é k át egyes m a i e s e t g r a m m a t i k u s o k , pl. F i l l m o r e . (Rendszere b í r á l a t á t L . Szabó I s t v á n c i k k é b e n , j e l e n k ö t e t . )
A szerzőnél elég e g y é r t e l m ű m e g f o g a l m a z á s b a n t a l á l j u k azt a, k é s ő b b más s z a v a k k a l m e g f o g a l m a z o t t g o n d o l a t o t , h o g y egyes s z ó f a j o k h o z t a r t o z ó szavak ú n . „ ü r e s h e l y e k e t " ( v a l e n c i á t v a g y kapcsolási é r t é k e t ) t a r t a l m a z n a k , m e l y e k e t más szófajhoz t a r t o z ó s z ó k k a l k e l l k i t ö l t e n ü n k :
„ . . . die W ö r t e r einer b e s t i m m t e n W o r t k l a s s e eine oder m e h r e r e L e e r s t e l l e n u m sich e r ö f f n e n , die d u r c h W ö r t e r b e s t i m m t e r a n d e r e r W o r t k l a s s e n a u s g e f ü l l t w e r d e n m ü s s e n . "
( K . B ü h l e r , 1934:173) Azaz b i z o n y o s szófajok szói j e l e n t é s ü k a l a p j á n bizonyos v o n z a t t a l r e n d e l - k e z n e k . B ü h l e r t k ö v e t i k a m a i e s e t g r a m m a t i k u s o k a b b a n is, h o g y az a l a n y t s z i n t é n az ige e g y i k v o n z a t a k é n t f o g j á k f e l . A z az állítás v i s z o n t , h o g y az
„ ü r e s h e l y " m á s szófajhoz t a r t o z ó szóval t ö l t h e t ő k i , m a m á r nehezen l e n n e e l f o g a d h a t ó , hisz p l . névszó is v o n z h a t n é v s z ó v a l k i f e j e z e t t cselekvéshordozót v a g y i g é t : a deszka felfürészelése, a levél megírása, tanulni akarok stb. B ü h l e r - n e k persze n e m t e h e t ü n k s z e m r e h á n y á s t : ő a h a g y o m á n y o s n y e l v i f o g a l m a k b a n g o n d o l k o d v a a f e l s z í n i s t r u k t ú r a jelenségeit v i z s g á l j a a s z ó f a j o k s z e m p o n t j á - b ó l , eközben a m é l y e s e t - g r a m m a t i k a egyes e l e m e i is f e l b u k k a n n a k g o n d o l a t - m e n e t é b e n . A szerzőnek a v o n z a t t a l kapcsolatos i s m e r e t e l m é l e t i e s z m e f u t t a t á s a i (i. m . 248) sem t e l j e s e n f o g a d h a t ó k el. A m o n d a t o t n e m azért b o n t j u k f e l össze- t e v ő k r e ( m o n d a t r é s z e k r e , c s e l e k v é s h o r d o z ó k r a ) , m e r t v a l a m i f é l e „ h a t á s o s v i l á g - f e l f o g á s " ezt s u g a l l j a , h a n e m m e r t a v a l ó s á g a d o t t s z i t u á c i ó j á b a n az a d o t t t é n y e z ő k ( a k t a n t o k ) — a c s e l e k v ő , a cselekvés t á r g y a , eszköze stb. — t é n y l e g e - sen j e l e n v a n n a k . A z ismét h e l y é n v a l ó m e g á l l a p í t á s a B ü h l e r n e k , h o g y k a p - csolási é r t é k e n e m c s a k az i g é n e k , h a n e m a m e l l é k n é v n e k is v a n , m i v e l az u t ó b b i v a l a m i l y e n t u l a j d o n s á g o t j e l ö l , a t u l a j d o n s á g n a k p e d i g m i n d i g v a l a m i - l y e n h o r d o z ó j a v a n , azt v a l a m e l y dologra, j e l e n s é g r e v o n a t k o z t a t j u k . Kétséges v i s z o n t , h o g y ez a szófaj k i z á r ó l a g egy h e l y é r t é k ű elem, a m i n t ezt a szerző á l l í t j a (i. m . 303). A hajlamos szó p l . k é t „ ü r e s h e l l y e l " r e n d e l k e z i k : vki hajla- mos vmire. A r r a is t a l á l u n k u t a l á s t B ü h l e r n é l (i. m . 246), h o g y a v o n z a t m ö g ö t t v o l t a k é p p e n k a t e g ó r i á k és ezek k ö z t i r e l á c i ó k h ú z ó d n a k : a kulcs sző pl. zárás- r a — n y i t á s r a szolgáló t á r g y a t j e l ö l , és e j e l e n t é s e r é v é n v a n e g y h e l y é r t é k e : azon t á r g y neve, a m e l y e n az a d o t t cselekvést v é g e z z ü k : a bőrönd kulcsa, a ház
kulcsa stb. A n y e l v i k a t e g ó r i á k és k a t e g ó r i a - r e l á c i ó k rendszerét K á r o l y S á n d o r (1970) dolgozta k i beható részletességgel.
A m a i e s e t g r a m m a t i k u s o k és a vonzat m é l y e b b összefüggéseit vizsgáló nyelvészek B ü h l e r (i. m . 235) n y o m d o k a i n j á r n a k a t e k i n t e t b e n is, h o g y az idő-, h e l y - és m ó d h a t á r o z ó i elemeket n e m s o r o l j á k a v o n z a t fogalmához. V ö . pl. M o l n á r I l o n a (1969). Ezen álláspont helyességében ismét n e m a k a r u n k k a t e - g o r i k u s a n állást f o g l a l n i , t é n y azonban, h o g y egyes m a g y a r igekötős i g é k kötelezően h e l y h a t á r o z ó t v o n z a n a k : beugrik (az árokba), felmászik (a fára) stb. A z i l y e n esetekben, ú g y t ű n i k , a h e l y h a t á r o z ó kötelező vonzattá l é p elő.
M o l n á r I l o n a á l l á s p o n t j á t , m e l y szerint m i n d e n cselekvés t é r b e n és i d ő b e n z a j l i k s ezért a t é r - és időhatározó n e m t e k i n t h e t ő v o n z a t n a k , némileg m ó d o - sítani látszik szükségesnek. ( B á r az érvelés n e m megalapozatlan).
A f e n t e m l í t e t t elődöket k ö v e t i E l e k f i László (1966) is, a k i az igei s t r u k - t ú r á k leírására bevezeti (a l o g i k á b ó l kölcsönzi) a p r é d i k á t u m - f ü g g v é n y t , és az ige kapcsolási értéke szerint m e g k ü l ö n b ö z t e t egyváltozós, kétváltozós, h á r o m - és négy változós p r é d i k á t u m - f ü g g v é n y e k e t (szerkezeteket), i l l e t v e ezek igéit3. A szerzőnél a kapcsolási é r t é k szerinti osztályozást megelőzi a jelentés s z e r i n t i osztályozás, de nincs utalás a r r a , hogy a k e t t ő k ö z ö t t b á r m i l y e n összefüggés lenne. H o l o t t bizonyos esetekben ez az összefüggés e g y é r t e l m ű e n k i m u t a t h a t ó . A létezést j e l ö l ő igének az a l a n y o n k í v ü l azért n e m lehet más cselekvéshordo- zója, \ m e r t a létezés n e m átható, h a n e m a létező dologba z á r t állapot ( a m i persze n e m azt j e l e n t i , h o g y a létező d o l g o k nincsenek egymással k ö l c s ö n - hatásban). A cselekvést j e l ö l ő ige á l t a l j e l ö l t cselekvés ezzel szemben v a g y magára a cselekvőre i r á n y u l (visszahat) v a g y a k ö r n y e z e t v a l a m e l y o b j e k t u - mára, a t r a n z i t i v i t á s tehát szorosan összefügg a jelentéssel. A jelentés és szer- kezet összefüggésének g o n d o l a t á t M o l n á r I l o n a (1967) az i g e i vonzatok v i z s g á - lata kapcsán eléggé h a t á r o z o t t a n fogalmazta m e g :
,,A s t r u k t ú r á k g r a m m a t i k a i jegyeinek leírása m i n d i g csak a váza, a g e r i n c e annak, a m i t v a l a m e l y ige m a i n y e l v i é l e t é r ő l e l m o n d h a t u n k . H a az í g y k a p o t t k é p e t f i n o m í t a n i a k a r j u k , a k k o r elsősorban szemantikai... o l d a l r ó l k e l l t o v á b b v i z s g á l n u n k az igei s t r u k t ú r á t . " (I. m. 40. A szerző kiemelése.) K á r o l y Sándor (1970:95—136.) a valóságdarabok és a valóságviszonyok tükrözésére (leképezésére) szolgáló n y e l v i j e l e k e t i l y e n osztályokba s o r o l j a : t á r g y a k (dolgok, szituációk) n y e l v i j e l e i : N, A ; m e n n y i s é g l e j e k : Am m, és a tér-, i d ő - , m ó d b e l i v i s z o n y o k j e l e i : D, B ; k a t e g ó r i á k a l k o t j á k a n y e l v l o g i k a i - s z e m a n t i k a i bázisát. A k a t e g ó r i á k k ü l ö n b ö z ő r e l á c i ó k b a l é p h e t n e k egymással.
Ennek kifejezésére a szerző f ü g g v é n y e k e t használ: pl. dolog és cselekvés v i s z o - n y á n a k kifejezésére Rc s e l (N, V ) f ü g g v é n y t (ahol R = reláció, csel = cselekvés), dolog és dolog (egyik lehetséges) v i s z o n y á n a k kifejezésére R i (N1, N2) : N1 azonos N2- v e l (pl. 'Ede t a n á r ' ) stb. A z így l é t r e h o z o t t f o g a l o m k a p c s o l a t o k e g y ü t t szi- tuációt a l k o t n a k . A szituáció p e d i g s z i n t a k t i k a i kifejezést k a p , a m e l y n y e l v e n - ként, de egyazon n y e l v b e n is k ü l ö n b ö z ő lehet. Ez a n y e l v l e í r á s tehát g e n e r a t í v
3 Az egyváltozós prédikátum-függvények igéi közé tartoznak a létjelölő és törté- nésjelölő igék: létezik, van, nincs, abbamarad, hervad, fénylik stb.; a cselekvést
(aninak különböző alfajait) jelentő igék a kétváltozós, háromváltozós és n é h á n y esetben négyváltozós prédikátum-függvények központi tagjai: csinál vmit kérdez vmit cselekszik vmit; háromváltozós: ad vkinek, vmit, köt vmit vmihez (vkit vkihez) stb.; négyváltozósnak nevezhető a hoz ige: vmit vkinek tudo- mására hoz.
10 177
s z e m a n t i k a i koncepciót k ö v e t : j e l e n t é s t a n i - l o g i k a i v i s z o n y o k b ó l i n d u l k i , és a s z i n t a k t i k a i r e l á c i ó k a t az e l ő b b i e k m e g v a l ó s í t á s a k é n t , k i f e j e z é s e k é n t f o g j a fel. Jelentés és s z i n t a k t i k a i szerkezet v i s z o n y á n a k ez a megközelítése k ö v e t - kezetesen é r v é n y e s ü l a m o s z k v a i s z e m a n t i k a i iskola k é p v i s e l ő i n e k és az a m e - r i k a i g e n e r a t í v s z e m a n t i k u s o k n a k a m u n k á i b a n . M a g a K á r o l y Sándor (i. m . 128.) is u t a l a saját és a g e n e r a t í v s z e m a n t i k u s o k módszere k ö z t i r o k o n s á g r a és k ü l ö n b s é g r e :
,,Ez az eljárás l é n y e g é b e n a m o d e r n g e n e r a t í v s z e m a n t i k a i t ö r e k v é s e k h e z h a s o n l í t , azzal a k ü l ö n b s é g g e l , h o g y 1. a kapcsolódás szabályai a l i s t á b a szedett r e l á c i ó k o n b e l ü l v a n n a k m e g a d v a ; 2. h o g y a kapcsolódási szabá- l y o k n e m s z i n t a k t i k a i a k a szó n y e l v t u d o m á n y i é r t e l m é b e n , h a n e m sze- m a n t i k a i - l o g i k a i s z a b á l y o k . "
A 2. k ü l ö n b s é g h a n g s ú l y o z á s a s z e r i n t ü n k n e m i n d o k o l t , m e r t a kapcsoló- dási s z a b á l y o k a t a g e n e r a t í v s z e m a n t i k u s o k többsége — , de az i n t e r p r e t a t í v s z e m a n t i k u s o k is — s z e m a n t i k a i - l o g i k a i s z a b á l y k é n t k e z e l i k . Vö. pl. M c C a w l e y (1968). A z e s e t g r a m m a t i k u s o k (generatív s z e m a n t i k u s o k ) és az i n t e r p r e t a t í v elmélet h í v e i k ö z ö t t i v i t a m á s i k t á r g y a a j e l e n t é s t a n i és g r a m m a t i k a i k a t e g ó r i á k összefüggése. A g e n e r a t í v s z e m a n t i k a s z e r i n t nincs szükség k ü l ö n g r a m m a t i k a i szelekciós szabályokra és s z e m a n t i k a i kapcsolódási s z a b á l y o k r a . M c C a w l e y sze- r i n t m i n d e n szelekciós s z a b á l y s z e m a n t i k a i kapcsolódási szabály:
„ . . . a n y piece of i n f o r m a t i o n w h i c h m a y f i g u r e i n t h e semantic r e p r e s e n - t a t i o n of an i t e m m a y f i g u r e i n t h e selectional r e s t r i c t i o n . . . a n d no o t h e r i n f o r m a t i o n ever f i g u r e s i n selectional r e s t r i c t i o n s . "
( M c C a w l e y 1968:134) M c C a w l e y a g r a m m a t i k a i k a t e g ó r i á k a t teljesen k i z á r j a a szitamatizálódás f e l t é t e l e i k ö z ü l :
„ . . . t h e v a r i o u s n o n - s e m a n t i c f e a t u r e s attached t o nouns, p r o p e r varsus c o m m o n , g r a m m a t i c a l gender, g r a m m a t i c a l n u m b e r p l a y no r o l e i n selec- t i o n . " (Uo.)
B i z o n y í t á s á b a n számos n y e l v i t é n y t s o r a k o z t a t fel. Benign jelentésénél f o g v a csak a daganat szóval k o m p a t i b i l i s : benign tumour, (jóindulatú daganat), name ige látszólag csak ( + T u l a j d o n n é v ) j e g y ű f ő n é v v e l k o m p a t i b i l i s , v a l ó j á b a n azon- b a n — hangsúlyozza M c C a w l e y — n e m - t u l a j d o n n é v is l e h e t e szó t á r g y a :
1. a) They named their son John.
b) They named their son something outlandish.
H a s o n l ó a n l á t s z a t s z a b á l y n a k m i n ő s í t i M c C a w l e y azt az esetet, a m i k o r a szelek- ciós szabály s z á m k a t e g ó r i a f ü g g v é n y e :
2. a) 'I counted the boys' b) + 'I counted the boy' c) 'I counted the crowd.'
(2b) m e g s é r t i count ( + T ö b b e s szám) szelekciós k o r l á t o z á s á t , ezért g r a m m a t i k a i - lag d e v i á n s ; (2c)-ben a z o n b a n szintén egyes számú t á r g y a v a n count-nak, ez mégsem deviáns, m e r t crowd m i n t g y ű j t ő n é v egyedek összességét j e l e n t i és így s z e m a n t i k a i síkon k i e l é g í t i count szelekciós szabályát.
M c C a w l e y á l l á s p o n t j á n a k elfogadása a g r a m m a t i k a i és j e l e n t é s t a n i k a - t e g ó r i á k teljes összemosását jelentené. H a ugyanis a szelekciós s z a b á l y o k a t á l t a l á b a n kapcsolódási szabályként értelmezzük, beleértve a segédszóknak a
főszókkal való k a p c s o l ó d á s i szabályait is, a k k o r azt l á t j u k , h o g y sok esetben t i s z t á n g r a m m a t i k a i k a t e g ó r i a ( g r a m m a t i k a i i s m é r v ) az a l a p j a a kapcsolódás- n a k , hisz a szófaj g r a m m a t i k a i k a t e g ó r i a . N é v e l ő k és d e t e r m i n á n s o k á l t a l á b a n csak n é v s z ó k k a l , határozószók n é v s z ó k k a l , i g é k k e l és h a t á r o z ó s z ó k k a l k a p c s o - l ó d h a t n a k ; k ö t ő s z ó k k ö t ő s z ó k h o z , p r e p o z i c i ó k p r e p o z í c i ó k h o z n e m j á r u l h a t n a k ( k i v é v e persze a g r a m m a t i k a i m e t a n y e l v e t ) . Eset (vonzat) és k o m p a t i b i l i t á s p r o b l é m á i r ó l L . m é g Szabó I s t v á n elemzését (jelen k ö t e t ) . I t t csak a n n y i t , h o g y M c C a w l e y á l l á s p o n t j a szélsőségesen s z e m a n t i k a i visszahatás a g e n e r a t í v g r a m m a t i k a szélsőséges f o r m a l i z m u s á r a , a m e l y r e K a t z , a f o r m á l i s n y e l v l e í r á s h í v e v á l a s z o l s a m e l y e t többé-kevésbé m e g g y ő z ő e l l e n é r v e k k e l cáfol. K a t z á l l á s p o n t j a a z o n b a n u g y a n o l y a n k a t e g o r i k u s , m i n t M c C a w l e y - é , a m i k o r l e - szögezi:
„ . . . i t r e m a i n s an o p e n q u e s t i o n w h e t h e r i n f o r m a t i o n t h a t f i g u r e s i n se- m a n t i c r e p r e s e n t a t i o n s can also f i g u r e i n s y n t a c t i c selection. G r a n t e d t h a t such i n f o r m a t i o n f i g u r e s i n selection, i t m a y o n l y f i g u r e i n s e m a n t i c selection (i. e., e n a b l e us to m a r k s e m a n t i c anomalousness r a t h e r t h a n s y n t a c t i c i l l - f o r m e d n e s s ) w h i l e s y n t a c t i c selection is accomplished by informatian that figures only in syntactic representations."
K a t z (1970:135.) A m i k i e m e l é s ü n k — K . I.
A c á f o l a t r a M c C a w l e y (1971) v i s z o n t c á f o l a t t a l válaszol. E n n e k elemzésétől el- t e k i n t ü n k . M i n d k é t á l l á s p o n t eléggé m e r e v . V a n n a k j e l e n t é s t a n i t é n y e k b ő l levezethető g r a m m a t i k a i f o r m á k , de v a n n a k t e l j e s e n f o r m á l i s k o n s t r u k t u m o k is.
N é z z ü k m e g e b b ő l a s z e m p o n t b ó l az orosz n y e l v o l y a n k a t e g ó r i á i t , m i n t az élőség-élettelenség, a g r a m m a t i k a i n e m és a természetes n e m . A z orosz n y e l v b e n az élőség-élettelenség látszólag t i s z t á n g r a m m a t i k a i i s m é r v . A n ö - v é n y e k és n é h á n y más alacsonyabb r e n d ű é l ő l é n y neve g r a m m a t i k a i l a g az é l e t t e l e n k a t e g ó r i á b a t a r t o z i k ; a m i t o l ó g i a i személyek, b e l e é r t v e a v a l l á s i h i e - d e l m e k o l y a n f o g a l m a i t , m i n t angyal, ördög stb. v i s z o n t a g r a m m a t i k a i élőség k a t e g ó r i á j á b a t a r t o z n a k . U g y a n c s a k élő a halott ember (mertvec), a j e l e n t é s - á t v i t e l b ő l származó Moskvic, Zápor ozec stb. A szók t á r g y i jelentése e k a t e g ó r i á - b a n h e l l y e l - k ö z z e l szerepet j á t s z i k : az e g y é b k é n t semleges n e m ű dit'a, zivotnoje csak egyes s z á m b a n m i n ő s ü l é l e t t e l e n n e k (,Ja v i d e l eto l i c o v o dvore'), t ö b b e s számban a z o n b a n g r a m m a t i k a i l a g is é l ő k é n t v i s e l k e d n e k (,Ja v i d e l e t i h l i e v o d v o r e ' , ,On r a z v o d i t d o m a s n i h z i v o t n y h ' stb.). A z a l a c s o n y a b b r e n d ű l é n y e k ( v í r u s o k , b a c i l u s o k ) élősége v a g y élettelensége k ö r ü l i ingadozás is azt m u t a t j a , h o g y e g r a m m a t i k a i k a t e g ó r i á b a n j e l e n t é s t a n i t é n y e k n e k is szerepe v a n . A szláv n y e l v e k b e n és a n é m e t b e n a n e m is t i s z t á n g r a m m a t i k a i k a t e g ó r i á n a k számít. A b i o l ó g i a i n e m azonban ( m i n t s z e m a n t i k a i j e g y ) számos esetben m e g h a t á r o z z a a g r a m m a t i k a i n e m e t . A z orosz n y e l v b e n a személyt j e l ö l ő f ő n e v e k g r a m m a t i k a i n e m e szinte m i n d i g a természetes n e m , v a g y i s K a t z t e r m i n o l ó g i á j á t h a s z n á l v a ( + M a l e ) v a g y ( + F e m a l e ) j e g y f ü g g v é n y e ( n é h á n y k i v é t e l t az élőség-élettelenség k a p c s á n e m l í t e t t ü n k ) , o l y a n n y i r a , h o g y ez n é h á n y esetben az e g y é b k é n t végződés m e g h a t á r o z t a g r a m m a t i k a i n e m a l ó l i k i v é t e l e k e t p r o d u k á l t : papa, Pet'a, podmaster'je, a h o l az a d o t t f ő n é v a j e l ö l t s z e m é l y b i o l ó g i a i n e m e f o l y t á n t a r t o z i k az a d o t t g r a m m a t i k a i n e m h e z (az a d o t t esetben a h í m n e m h e z ) . A z i d e g e n e r e d e t ű , az orosz n y e l v n é v s z ó i n a k n e m b e l i v é g z ő d é - sétől e l t é r ő végződésű, s z e m é l y t j e l ö l ő f ő n e v e k g r a m m a t i k a i n e m é t m i n d i g
10* 179
a j e l ö l t személy természetes n e m e határozza meg: eta madam, molodaja ledi, nas port'je, staryj kuli, elegantnyj maestro stb. A z idegen eredetű á l l a t n e v e k á l t a l á b a n a g r a m m a t i k a i h í m n e m k a t e g ó r i á j á b a t a r t o z n a k , de az a d o t t á l l a t állat természetes nemére u t a l ó cselekvés esetén a j e l e n t é s t a n i k a t e g ó r i a m i n t - egy előtör, e l ő v i l á g l i k a f o r m á l i s i s m é r v mögül''.
A n é m e t n y e l v b e n a n e m h a s o n l ó k é p p e n f o r m á l i s k a t e g ó r i a , mégis a sze- m é l y t j e l ö l ő f ő n e v e k neme i t t is a természetes n e m f ü g g v é n y e . (Az általános szabály m e l l e t t persze v a n n a k k i v é t e l e k : das Fráulein, das Madchen, das Weib stb.)
G r a d y (1970) az igét v e t i alá sajátos szemantizált elemzésnek: k i m u t a t j a , hogy egyrészt a V P V összetevőjén b e l ü l N ( o u n ) elemek v a n n a k , másrészt V összetevő e d d i g g r a m m a t i k a i n a k m i n ő s í t e t t k a t e g ó r i á i s z e m a n t i k a i alapegy- ségként (szémaként) is f e l f o g h a t ó k . A szerző szerint V - n b e l ü l csak az i d ő k a t e g ó r i á t k i f e j e z ő elem t e k i n t h e t ő igének (vagyis t ö b b segédigét t a r t a l m a z ó V - b e n csak az első segédige), a t ö b b i e l e m pedig N - k é n t kezelendő. T e h á t (3)-ban
(3) Peter m a y have been s t r o l l i n g i n t h e p a r k ,
csak may az ige, have p e d i g névszó és az ige tárgya, been szintén N és have tárgya, strolling pedig been t á r g y i N - j e . A szerző szerint v a l a m e l y k o m p l e x összetevőnek k é t f é l e g r a m m a t i k a i f u n k c i ó j a v a n és ennek m e g f e l e l ő e n k é t f é l e szerkezeti leírása lehetséges: may have been strolling az egész m o n d a t reláció- j á b a n v i z s g á l v a ( i n t e r n a l g r a m m a r ) V , de a m o n d a t viszonyrendszeréből k i - emelten és az összetevő e l e m e i k ö z t i v i s z o n y ( e x t e r n a l g r a m m a r ) s z e r i n t : V + N + N + N ; á g r a j z b a n k i f e j e z v e :
V m a y
N oo O b j ( N oo = ige f ő n é v i i g e n é v i vonzata) have
N — e n O b j ( N — e n = szenvedő m e l l é k n é v i igenév) been
N - i n g I
N - i n g O b j ( N - i n g = cselekvő m e l l é k n é v i igenév) s t r o l l i n g
4 'Etot simpanze serdits'a', viszont ,Simpanze kormila svojego det'onysa.' ('Ez a csimpánz dühös'. 'A csimpánz a kölykét táplálta.')
A szerző szerint ezt az elemzést a történetiség is i n d o k o l j a , m i v e l m i n d e n i g e - név, az i n f i n i t i v u s is, t ö r t é n e t i l e g névszó. A z N P abszolút g r a m m a t i k a i k a t e g ó r i a jellegének megkérdőjelezése u t á n (Bach, 1968) G r a d y i l y m ó d o n a V P abszolút g r a m m a t i k a i jellegét is kétségbe vonja. A V P s z e m a n t i k á j á t elemezve a szerző leszögezi (i. m. 12., 41., 43.), h o g y a n y e l v n e k k é t e g y f o r m á n alapvető rendszere v a n : a s z i n t a k t i k a i és a j e l e n t é s t a n i rendszer, és v a l a m e l y n y e l v i j e l vagy j e l s o r a k é t rendszer tengelyének metszésvonalán l e v ő k a t e g ó r i á k segítségével h a t á - rozható m e g :
m o d á l i s ige
g r a m m a t i k a
(may)
——-—— szemantika ( + lehetőség)
és m i n d e n , f o r m á v a l b í r ó n y e l v i egységnek s z e m a n t i k á j a is van, a m e l y n e k a f o r m a a hordozója. E z u t á n — és az á l t a l u n k vizsgált összefüggésben ez a l é n y e g
— f e l s o r o l j a V azon jelentéselemeit, a m e l y e k e t h a g y o m á n y o s a n g r a m m a t i k a i k a t e g ó r i a k é n t t a r t o t t u n k számon; i l y e n e k :
feltétel"' ( + V a l a m e l y cselekvés v é g r e h a j t á s a v a l a m e l y f e l t é t e l t ő l függ) megengedés'' ( + V a l a m e l y cselekvés v é g r e h a j t á s a megengedett)
azonosság7 ( + A azonos B - v e l ) v a g y ( + A B k a t e g ó r i á b a t a r t o z i k ) Passivum8 ( + A z a l a n y á l t a l elszenvedett, az alanyon végzett cselekvés) stb.
N é h á n y modális igeIJ s z e m a n t i k a i t a r t a l m a
' m a y I ' + N oo ( + N a g y o b b valószínűség a jövőben) ' m a y I I ' + N oo ( + Megengedés a jelenben)
' M i g h t ' + N oo ( + K i s e b b valószínűség a jövőben) v
' o u g h t to' + N oo ( + E n y h é b b kötelesség a jövőben) ,may' + have + en ( + N a g y o b b valószínűség a m ú l t b a n ) ' m i g h t ' + have + N en ( + Feltételes valószínűség a m ú l t b a n ) stb.
Ezen s z e m a n t i k a i i n f o r m á c i ó a l a p j á n a V P V elemének j e l e n t é s t a n i felépítése:
5 'I would sing if I could.'
6 'You may leave.'
7 'George is a dentist.'
8 'The bank robber has been arrested.'
9 'Gradynél shall, will segédigék is ide tartoznak időviszonyt kifejező jelen- tésükben is.
.181
V m o d a l
I
N a g y o b b valószínűség a m ú l t b a n
I I
m a y + h a v e + N - e n
I.
( + T á p l á l é k o t m a g á h o z vesz)I
m a y h a v e e a t e n
A cselekvés i r á n y á t ( t á r g y á t ) is s z e m a n t i k a i k a t e g ó r i á n a k véve a passzív szer- kezetre v o n a t k o z ó i n s t r u k c i ó is m e g a d h a t ó f é l i g , s z e m a n t i z á l t á g r a j z b a n , és az egyes s z e m a n t i z á l t k a t e g ó r i á k a t l i n e á r i s a n k i t e r í t ő á g r a j z a k ö v e t k e z ő :
P a t i e n t
(Cselekvéstárgy)
G y ü m ö l c s
V P
M o d á l i c
V a l ó s z í n ű l e g a m ú l t b a n
V N oo
A p p l e s
N é n i Létezé;
I
N e m
I "
T á p l á l - kozás
m a y have been e a t e n
A g e n t (Cselekvő) P r e p N
I 1
b y Joe
! I
Ez az á b r a azonban n e m k ü l ö n b ö z i k l é n y e g e s e n a C h o m s k y - f é l e m o n d a t a l k o t á s i m e c h a n i z m u s t ó l , hisz a k ö z p o n t i k a t e g ó r i a , a m e l y b ő l a m o n d a t k i b o m l i k , i t t i s S, az e s e t g r a m m a t i k a ( g e n e r a t í v s z e m a n t i k a ) pedig n e m S - b ő l , h a n e m V - b ő l (annak jelentéséből) hozza l é t r e a m o n d a t o t . G r a d y módszere csak r é s z l e t - m e g o l d á s o k b a n t é r el a s t a n d a r d e l m é l e t t ő l . Ezért s o r o l j u k m u n k á j á t az eset- g r a m m a t i k a e l ő z m é n y e i közé.
A z e l ő z m é n y e k k ö z ö t t e m l í t h e t j ü k v é g ü l Z s i l k a J á n o s (1975) r e n d s z e r é t , a m e l y e l t é r u g y a n a t u l a j d o n k é p p e n i e s e t g r a m m a t i k á t ó l , de n é h á n y m e g á l l a - pítása — ,,. . . a s z i n t a k t i k a i rendszer s z e m a n t i k a i l a g m e g a l a p o z o t t " (i. m . 13.) és „ . . . az e l e m jelentésének s t r u k t ú r á j a e g y sajátos m ó d o n m a g á b a n hordozza
a n y e l v e n b e l ü l létét biztosító s z i n t a k t i k a i összefüggéseket." (i. m. 14.) — az u t ó b b i v a l r o k o n alapkoncepcióra u t a l .
A z esetelmélet, a m e l y a jelentés és a s t r u k t ú r a sajátos összefüggéseit is f e l t á r n i i g y e k s z i k — és ezért a C h o m s k y - f é l e rendszernél s o k k a l a d e k v á t a b b n y e l v l e í r á s — számos megoldandó k é r d é s t is felszínre hozott. í r á s u n k b a n ezek e g y n é m e l y i k é t is j e l e z n i a k a r j u k . (L. részletesebben Szabó I s t v á n írását, jelen kötet.) F ő célunk az v o l t , hogy r á m u t a s s u n k : az elsősorban Ch. F i l l m o r e nevével f é m j e l z e t t nyelvészeti rendszer egyes e l e m e i m á r évszázadok óta j e l e n v a n n a k a nyelvészeti gondolkodásban. F i l l m o r e m u n k á i b a n az elődökre szinte alig h i v a t k o z i k . Ezt a hézagot a k a r t u k p ó t o l n i és r á m u t a t n i : nincs teljesen ú j —•
a n y e l v t u d o m á n y n a p j a a l a t t sem.
IRODALOM
Bach, E (1968): Nous and Noun Phrases. In Universals in Linguistic Theory. Eds. E.
Bach, R. T. Harms. London
Bakos József (1965): Comenius tankönyvei. Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, III. Szerk. Dr. Bende Sándor
Brassai Sámuel (1863): A magyar mondat (Az ige a mondat sarka). Magyar Akadé- miai Értesítő, I. Szerk. Toldy Ferenc. Pest
Bühler, K. (1934): Sprachtheorie. Jena
Elekfi László (1966): Az igék szótári ábrázolásáról. Szótártani tanulmányok. Szerk.
Országh László. Bp.
Grady, M. (1970): Syntax and Semantics of the English Verb Phrase. The Hague, Paris
Károly Sándor (1963): Tesniére szintaxisa és a szintaxis néhány kérdése. Általános Nyelvészeti Tanulmányok (Ált. Ny. T.), I. Szerk. Telegdi Zsigmond.
Károly Sándor (1970): A mondat szemantikai-logikai és morfémastruktúrája össze- függésének egyfajta értelmezése. Álít. Ny. T., VII. Szerk. Telegdi Zsigmond Katz, J. J. (1970): Interpretative Semantics vs. Generative Semantics. In Foundations
of Language, No 6.
McCawley, J. D. (1968): The Role of Semantics in a Grammar. In Universal^ in Linguistic Theory. Eds. E. Bach, R. T. Harms. N e w York, London
McCawley, J. D, (1971): Interpretative Semantics Meets Frankenstein. In Foundations of Language, No 7.
Molnár Ilona (1967): Igei vonzatstruktúrák a magyarban. Az ige grammatikája és szemantikája. Szerk. Károly Sándor. Bp.
Tesniére, L. (1959): Elements de syntaxe structurale. Paris Zsilka János (1975): A jelentés szerkezete. Bp.
.183
T H E F O R E R U N N E R S OF C A S E
G R A M M A R A N D S O M E T H E O R E T I C A L P R O M L E M S R E L A T E D TO IT
BY IMRE KELEMEN AND DR. ISTVÁN SZABÓ
A s t h e t i t l e o f t h i s p a p e r suggests, t h e a u t h o r s do n o t w a n t to present h e r e a n e w s y s t e m of deep ( s e m a n t i c ) cases ( t h u s a d d i n g y e t a n o t h e r scheme to t h e a l r e a d y c o m p l i c a t e d t h e o r y ) , l e t alone d i s c o v e r n e w cases ( t h e i r n u m b e r too is n u m e r o u s a n d h a r d t o s u r v e y ; cf. I . Szabó's p a p e r i n t h i s v o l u m e ) . W e h a v e set ourselves t h e m a r e m o d e s t t a s k of c o l l e c t i n g a n d r e v i e w i n g b i t s of t h o u g h t s , s t a t e m e n t s a n d t e n e t s scattered i n v a r i o u s w o r k s p u b l i s h e d l o n g b e f o r e F i l l m o r e , C h a f e or A n d e r s o n b r o u g h t o u t t h e i r — o t h e r w i s e suggestive
— c a s e - g r a m m a t i c a l d o c t r i n e s . O n e q u a l i f i c a t i o n , h o w e v e r , is i n o r d e r h e r e b e f o r e w e proceed w i t h o u r a n a l y s i s . B y f o r e r u n n e r s w e m e a n n o t o n l y those l i n g u i s t s , t h e i r ideas a n d tenets w h o ( w h i c h ) preceded c a s e - g r a m m a r i a n s i n t i m e , b u t also those c o n t e m p o r a r y p h i l o l o g i s t s w h o s e a p p r o a c h t o g r a m m a r is s i m i l a r to or i d e n t i c a l w i t h F i l l m o r e ' s o r h i s f o l l o w e r s ' ; these l i n g u i s t s — e . g., L . E l e k f i , I. M o l n á r , J. Z s i l k a , t o m e n t i o n j u s t a f e w H u n g a r i a n s — h a v e f o r m u l a t e d a n u m b e r of ideas consonant w i t h c a s e - g r a m m a t i c a l dogmas, a l t h o u g h these ideas h a v e n o t y e t d e v e l o p e d i n t o f u l l - f l e d g e d t h e o r i e s , or h a v e developed i n a s l i g h t l y d i f f e r e n t d i r e c t i o n , as i n t h e case of S. K á r o l y or J. Z s i l k a . L e t us c o m m e n c e t o r e v i e w c a s e - g r a m m a t i c a l t h i n k i n g i n a c h r o n o l o g i c a l order.
C o m e n i u s (J. A . K o m e n s k y , 1592—1670, a l i n g u i s t a n d e d u c a t i o n a l r e f o r - m e r ) b r o k e o f f w i t h t h e l o n g - s t a n d i n g t r a d i t i o n of r e g a r d i n g a sentence as a , , t w o - p i v o t a l " ( S u b j e c t — P r e d i c a t e ) c o n s t r u c t i o n (an a p p r o a c h also k n o w n as l i n g u i s t i c d u a l i s m ) , a n d v i e w e d a sentence as a o n e - c e n t r e d s t r u c t u r a l e n t i t y w i t h t h e V e r b i n t h e c e n t r e a n d o t h e r c o n s t i t u e n t s ( i n c l u d i n g t h e S u b j e c t ) b e i n g i n i t s „ f i e l d of g r a v i t a t i o n " , i, e., t i e d to i t g r a m m a t i c a l l y . W h e n p a r s i n g a sentence, he h a d h i s s t u d e n t s w r i t e the V e r b i n t h e c e n t r e a n d t h e o t h e r sentence p a r t s a r o u n d i t , w i t h l i n e s c o n n e c t i n g t h e m w i t h t h e centre. T h i s a p p r o a c h is v e r y s i m i l a r to t h a t o f p r e s e n t - d a y case g r a m m a r i a n s .
S. Brassai (1800—1897) also t o o k his s t a n d i n f a v o u r of v e r b - c e n t r a l i t y a p p r o a c h . H e c o u c h e d his v i e w s i n these p a t h e t i c — e v e n a l i t t l e poetic — w o r d s (op. cit., p.11): „ Y e s , t h e V e r b is t h e s o u l of t h e sentence. I h a v e l o n g b e e n l o o k i n g f o r o t h e r t e r m s w h i c h m i g h t be m o r e a p p r o p r i a t e t o denote t h e c o n c e p t : centre, pole, c o r n e r , a x i s . . . b u t n o n e of these is m o r e p r o p e r . . . T h e V e r b governs a l l t h e o t h e r p a r t s of t h e sentence, a n d t h e y . . . d e p e n d o n i t , a r e r e l a t e d to i t . "
K . B ü h l e r a n d L . T e s n i é r e h a v e also c o n t r i b u t e d t o t h e c a s e - g r a m m a t i c a l t h i n k i n g . (Cf. t h e references i n t h e B i b l i o g r a p h y . ) T h e l a t t e r i n t r o d u c e d t h e n o t i o n of A C T A N T , a t e r m w i d e l y used b y p r e s e n t - d a y c a s e - g r a m m a r i a n s ; to t h e f o r m e r w e o w e a deeper u n d e r s t a n d i n g of w h a t G O V E R N M E N T (as a g r a m m a t i c a l concept) is. H e e x p l i c a t e d i t i n t e r m s of L e e r s t e l l e (open slot) or valence: each V e r b (or r a t h e r each P r e d i c a t e , i n c l u d i n g t h e A d j e c t i v e ) has one (or several) „ o p e n s l o t s " b y v i r t u e of its m e a n i n g , a n d t h e a c t a n t s are i n s e r t e d , as i t w e r e , i n t o these „ e m p t y places". G o v e r n m e n t t h u s c o n c e i v e d has also become p a r t of t h e c o n c e p t u a l s e t - u p of F i l l m o r e a n g r a m m a r . S o m e of B ü h l e r ' s
s t a t e m e n t s t h o u g h — i t is p o i n t e d o u t f u r t h e r o n i n t h e paper — c o u l d h a r d l y be acceptable t o t h e l i n g u i s t of t o d a y . T h e c l a i m t h a t the , , e m p t y places" can o n l y be f i l l e d i n b y w o r d s of a n o t h e r w o r d class, e. g., is u n t e n a b l e i n v i e w of cases l i k e the imposition of martial law etc. w h e r e imposition g o v e r n s martial law; n o r can w e accept h i s c l a i m t h a t A d j e c t i v e s t a k e o n l y one a c t a n t ( K . B ü h l e r , op. cit., p. 303), N is prone to sg, B is liable to punishment, etc., are t w o - p l a c e a d j e c t i v a l Predicates ( a n d such c o n s t r u c t i o n s can, no d o u b t , be f o u n d i n o t h e r languages as w e l l ) . W e h a v e t o a d m i t , h o w e v e r , t h a t m a n y o f B ü h l e r ' s i n s i g h t f u l r e m a r k s h a v e d e e p l y i n f l u e n c e d a n d e n r i c h e d t h e l i n g u i s t i c t h i n k i n g of t o d a y . H e r i g h t l y o b s e r v e d , e. g., ( K . B ü h l e r , op. cit., p. 246) t h a t categories, t h e i r r e l a t i o n s a n d i n t e r d e p e n d e n c i e s u n d e r l i e G O V E R N M E N T . T h i s v i e w is n o w s h a r e d b y m a n y g e n e r a t i v e g r a m m a r i a n s a n d c a s e - g r a m m a r i a n s : C h a f e , M c C a w l e y , F i l l m o r e , K á r o l y , b y the M o s c o w s e m a n t i c i s t s : M e l ' c u k , Z o l k o v s k i j , P a d u c e v a a n d others. L . E l e k f i (op. cit.) also f o l l o w s t h e same l i n e of r e a s o n i n g as w e l l as J. Z s i l k a (op. cit.)
S o m e g e n e r a t i v e s e m a n t i c i t s — w e p o i n t o u t f u r t h e r — go as f a r as c l a i m i n g i n t h e i r a r g u m e n t a t i o n t h a t a l l r u l e s of c o l l o c a t i o n a n d c o m p a t i b i l i t y are t h e r u l e s of s e m a n t i c categories. M c - C a w l e y , e. g. (op. cit., p. 134) contends t h a t „ . . . a n y piece of i n f o r m a t i o n w h i c h m a y f i g u r e i n the s e m a n t i c represen- t a t i o n of a n i t e m m a y f i g u r e i n t h e selectional r e s t r i c t i o n . " T h i s is a n e x t r e m e , s e m a n t i c a l l y i n s p i r e d v i e w u n w a r r a n t e d b y l i n g u i s t i c facts —• w e emphasise
— a n d K a t z ' s (op. cit.) f o r m a l i s m is e q u a l l y e x t r e m e a n d e v e n d o g m a t i c . W e do n o t accept e i t h e r s t a n d a n d o n t h e basis i f e x a m p l e s t a k e n f r o m Russian w e t r y t o i l l u s t r a t e h o w s e m a n t i c a n d g r a m a t i c a l categories i n t e r s e c t , h o w t h e y are i n t e r r e l a t e d : podmaster'je ( c r a f t s m a n ) , e. g., belongs t o t h e m a s c u l i n e g e n d e r , despite i t s e n d i n g ( a c c o r d i n g t o t h e f o r m a l g r a m m a t i c a l r u l e of g e n d e r i n R u s s i a n i t s h o u l d b e l o n g to t h e r e u t e r g e n d e r ) ; a n d t h e r e a s o n f o r t h i s is s e m a n t i c : i t denotes a n a d u l t m a l e ; some categories, o n the o t h e r h a n d , are p u r e l y g r a m m a t i c a l : mertvec (corpse) is r e g a r d e d as a n i m a t e (despite t h e s e m a n t i c c o n t e n t of t h e w o r d ) . S i m i l a r l y i n G e r m a n : das Weib, das Fraulein are g r a m m a t i c a l l y n e u t e r (despite d e n o t i n g f e m a l e persons), b u t w e r e f e r back to those N o u n s b y sie r a t h e r t h a n b y es w h e r e , o b v i o u s l y , s e m a n t i c considera- t i o n s are at w o r k .
F i n a l l y w e analyse M . G r a d y ' s (cf. op. cit.) s y s t e m at some l e n g t h i n t h e a r t i c l e . H i s w o r k b e i n g accessible t o a n y b o d y w h o reads E n g l i s h , t h e r e is no need t o g i v e a précis of his t h e o r y here. W e h a v e t h o u g h t i t u s e f u l t o trace t h e h i s t o r y of c a s e - g r a m m a t i c a l t h i n k i n g b a c k s e v e r a l c e n t u r i e s i n t o t h e past p a r t l y because (at least, t h i s is our c o n v i c t i o n ) w e can b e t t e r u n d e r s t a n d t h e present state of a t h e o r y — a n d n o t o n l y of a t h e o r y — i f w e l o o k at i t s r o o t s a n d i t s p a s t ; w e also w a n t e d to show t h a t some e l e m e n t s of case g r a m m a r have l o n g been p r e s e n t i n H u n g a r i a n a n d i n E u r o p e a n l i n g u i s t i c t h i n k i n g . (The last c o n c l u s i o n — a t r i v i a l one — m i g h t be t h a t t h e r e is n o t h i n g c o m p l e t e l y n e w u n d e r t h e s u n of l i n g u i s t i c s either.)
