Ebben az összefüggésben felvetődött az OTTKT 6. főirány és az OKKFT B2 programok viszonyá- nak problematikus volta. A két program viszonya, kapcsolódási pontjaik nem teljesen tisztázottak ma még. Fontos kérdés, miképpen lehet őket időben és tartalmilag összehangolni. Nagy veszélyt jelentene ugyanis, ha túlságosan függetlenednének egymástól. Elszigetelt művelésük olyan iskolarendszeri kutatásokhoz vezethet, amelyek nincsenek szinkronban a tartalmi fejlesztéssel. A tartalmi kutatások sem lehetnek kellőképpen hatékonyak, ha elszakadnak az iskolarendszer fejlesztésére irányuló kuta- tásoktól. A bizottságnak lehetőséget kellene kapnia a két program párhuzamos követésére, ez is hozzájárulhatna a megfelelő tartalmi összhang biztosításához.
Bartal Andrea
*
AZ MTA PEDAGÓGIAI BIZOTTSÁGA
NEVELÉSTÖRTÉNETI ALBIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉRŐL
A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának Neveléstörténeti Albizottsága 1981 októberében tartotta új személyi összetételében az első ülését.
Az Albizottság elnöke Köte Sándor tájékoztatást adott a Pedagógiai Bizottságnak a Nevelés- történeti Albizottság tagjaira, elnökére és titkárára vonatkozó döntéséről. Ezt követően megemlékezett a nemrég hirtelen elhunyt Földes Éváról, a neveléstudományok doktoráról, az Albizottság tagjáról, a neveléstörténet kiváló kutatójáról.
Az ülés f ő témája az Albizottság 1981-1983. évekre szóló munkatervének a kialakítása és elfogadása volt.
Az Albizottság egyetértett azzal, hogy a munkaprogram meghatározásánál figyelembe kell venni a Pedagógiai Bizottság célkitűzéseit; a Neveléstörténeti Albizottság funkcióját, sajátos feladatait a hazai neveléstörténeti kutatók-oktatók szakmai továbbfejlődésével, a publikációs lehetőségek elősegítésével kapcsolatban; a következő évek legfontosabb neveléstörténeti eseményeit, évfordulójt.
Az Albizottság titkára Balogh László előterjesztette a következő évekre javasolt munkaterv főbb témáit, ismertette az 1982-84. évek legjelentősebb neveléstörténeti évfordulóit. A hozzászólásokban számos kiegészítést, további feladatot fogalmaztak meg. Az Albizottság megállapodott abban, hogy üléseit negyedévenként tartja, ésfl következő évek programját ennek megfelelően alakítja.
*
A Neveléstörténeti Albizottság 1982-ben előadássorozatot kezdeményező szomszédos országokban folyó neveléstörténeti kutatómunkáról, azok témáiról, illetve a kutatások eredményeiről. Valószínű, több éves munkaprogram keretében lehet csak megvalósítani ezt a nagyszabású tervet. A hazai kutatókat azonban hozzásegítheti a magyar neveléstörténetben még feldolgozásra váró területek, témák feltárásához, illetve a nemzetiségek vonatkozásában is a kutatási feladatok pontosabb meg- határozásához. Egy későbbi időpontban bizonyára szükségessé válik nemzetközi konferencián is megismerni és megvitatni a kutatási tapasztalatokat és problémákat.
Nagy László születésének 125. évfordulója alkalmából (1982. június 27.) az Albizottság részt vesz a Nagy László Emlékbizottság által szervezett emlékülés előkészítésében és a tudományos üléseken előadások vállalásával. Az Albizottság igyekszik elősegíteni, hogy minél több területen - intézmények, iskolák, pedagógiai folyóiratok stb. - Nagy László pedagógiai örökséghez méltó szinten emlékezze- nek meg munkásságáról, a mának is szóló és a mai oktatási-nevelési gyakorlatban is alkalmazható gondolatairól, tapasztalatairól.
•295
Fontos feladat, hogy a neveléstörténészek áttekintsék a Magyarország történetét bemutató — Akadémiai Kiadónál megjelent - köteteket abból a szempontból, hogy azokban a feldolgozás során mennyire sikerült érvényesíteni, felhasználni a neveléstörténeti kutatások eddigi eredményeit; milyen szemléleti és kutatásmódszertani kérdésekről szükséges eszmecserét kezdeményezni, illetve folytatni a történészek, és neveléstörténészek között. Valószínű, elsőként az 1848-1890-es évek történetét átfogó kötetről szervez vitát az Albizottság, elsősorban történészek, filozófusok meghívásával.
Az MTA Neveléstörténeti Albizottsága a továbbiakban is együttműködik a Magyar Pedagógiai Társaság Neveléstörténeti Szakosztályával. Ennek egyik formája a közös vitaülések és felolvasó ülések szervezése. Ilyen közös ülésen kívánja megvitatni az Albizottság a neveléstörténet oktatásának helyzetét, tapasztalatait a felsőfokú oktatási intézményekben. Tartalmi, metodikai és szervezeti kérdésekben egyaránt szükséges a véleménycsere és a közös, illetve egységes álláspontok kialakítása a nevelés- történeti oktatás hatékonyságának növelése érdekében.
Jelentősebb neveléstörténeti évfordulók 1982-ben: Friedrich W. A. Fröbel (1782-1852) szül. 100.
évf.; Bogdán Nawroczynski (1882-1974) szül. 100. évf.: Eduárd Spranger (1882-1963) szül. 100.
évf.; Wilhelm Wundt (1832-1920) szül. 150. évf.; Clara Zetkin (1857-1933) szül. 125. évfordulója. - Bárány György (1682-1757) szül. 300. évf.; Fővárosi Pedagógiai Intézet 70 éve kezdte meg működését (1912 február); Kodály Zoltán (1882-1967). szül. 100. évf.; Magyar Pedagógia 90 évvel ezelőtt jelent meg; Nagy László (1857-1931) szül. 125. évf.; Quint József (1882-1929) szül. 100. évf.; Teszársz Kálmán (1882-1952) szül. 100. évfordulója.
A következő évben, 1983-ban a közoktatáspolitikus és pedagógus Kemény Gábor születésének 100.
jubileumi évfordulója (1983. június 1.) áll az Albizottság munkaprogramjának előterében. Az MPT Neveléstörténeti Szakosztályával közös emlékülésen foglalkozunk Kemény Gábor munkásságával, napjaink nevelésügyére is termékenyítően ható haladó pedagógiai örökségével.
Ugyancsak jubileumi évforduló kapcsán emlékezünk a magyarországi középiskolák alaptörvényére, az 1883. évi XXX. törvénycikkre. A 100 évvel ezelőtt - 1883. május 23-án - szentesített törvénycikk, a polgári közoktatási rendszer alapjainak megteremtésével, a magyar neveléstörténet kiemelkedő jelentőségű dokumentuma lett. Az előkészítő munkával, a tc. elfogadásával, megvalósítá- sának körülményeivel, jelentőségével, elemző-értékelő előadások formájában kiván foglalkozni az Albizottság.
Az MPT Neveléstörténeti Szakosztályával közösen szervezett felolvasó ülésen szeretnénk lehető- séget biztosítani az egyetemes és a magyar neveléstörténet hazai! kutatóinak, az új kutatási eredmények bemutatására, megvitatására. Ehhez - a már folyó kutatások mellett - az 1982-84-es években szokatlanul nagy számú és jelentős neveléstörténeti évforduló is adhat ösztönzést, a gyakorlott és a fiatal kutatóknak egyaránt.
Végül 1983-ban folytatjuk az - 1982-ben kezdődő - előadássorozatot a szomszédos országokban folyó neveléstörténeti kutatásokról, azok témáiról és legfontosabb eredményeiről. Ezek az előadás- sorozatok - külföldi kutatók meghívásával, illetve részvételével — előkészítik egy nemzetközi nevelés- történeti konferencia összehívását az 1984-85-ös években.
Jelentősebb neveléstörténeti évfordulók l983-baií\ Wühelm Dilthey (1833-1911) szül. 150. évf.;
Nikolai Frederik Severin Grundtvig (1783-1872) szül. 200. évf.; Albert Petrovics Pinkevics (1883-1939) szül. 100. évfordulója. - Ballai Károly (1883-1947) szül. 100. évf.; Bárány Ignác (1833-1883) szül. 150. évf.; Felsőfokú tanítóképzés 25. éves; Galilei Kör megalakításának 75. évf.;
Kemény Gábor (1883-1948) szül. 100. évf.; Középiskolai alaptörvény: az 1883. évi XXX. tc. 100.
évf.; Szőnyi Pál (1808-1878) szül. 175. évf.; Wargha István (1808-1876) 175 éve született.
Balogh László
•296
