JABßNiCZKY LAJOS /!

/! ^m

i

jL Y

v

( /

a

ÍETA:

L E H O C Z K Y I I Y A D A R .

(V

I. ALTALÁNOS RÉSZ,

•

' W \\

JABßNiCZKY LAJOS I

KÖHYYTÁRA.

V Z )

^ , ï //

•yy/

U N G V Á R O T T ,

NYOMATOTT POLLACSEK /AIKSA KÖNYVNYOMDÁJÁBAN

1881.

I J f r , Qlxaáo/AJC- í / e ^

vil/uuJjuu

/ y? ,

Xy t ! Vi/«VMI- ír

I.

Bevezetés. Források. Levéltárak.

Vita mortuorum in memoria viv orum posita est.

Minden müveit lelkű és gondolkodni szerető emberben él a vágy, hogy azon kör és tájnak, melyben lakik s melyhez létele s érdekei köt- vék, múltját s történetét ismerje ; mert különös is lenne, ha távoli, ide- gen föld megismerése után törekednénk, mig azt, hol őseink hamvai nyugszanak, hol bölcsőnk ringott s anyáink Istent imádni tanitottak s melynek minden rögéhez kegyelet és érdek, keserű és édes emlék fűz, hidegen mellőznők. S épen azért nagy igazság rejlik ama régi közmon- dásban: „Turpe est in sua patria peregrinum esse" (rut dolog saját ha- zájában idegennek lenni.)

Engem is, ki immár egy negyed század óta lakom e megyében, kit családi és baráti kötelék, kegyelet és szeretet kapcsol e vidékhez, vezetett ama vágy arra, hogy nagy hazánk egyik nem osekély részét ké- pező B e r e g m e g y é n e k m o n o g r a p h i á j á t m e g í r j a m ; hogy e vég- ből annak múltját s jelenét tanulmányozzam s ecseteljem. Czélomul tűz- tem ki : a megye legjelentéktelenebb pontját is fölkeresni s feltüntetni ; az elhunyt s elfeledett ősök, rég nyomtalanul elporlott elődök, egykori gazdag s tekintélyes birtokosok, a közigazgatás, törvénykezés s helyha- tóságok terén hajdan buzgón szerepelt, az idők gyors röptében, a szá- zadok lefolyása közben azonban elfeledett egyének emlékét fölelevenít- sem ; mert szent igaz a z : hogy a z e l h u n y t a k é l e t e a z é l ő k e m - l é k e z e t é b e n g y ö k e r e z i k ; s ezt annál inkább vélem jogosan tehetni, mert az elmúlt 6-7 században, a meddig tudni illik írott emlékeink ter- jednek, a megye ősi családjai, csekély kivétellel, m a j d n e m teljesen kihal- tak s azok, kik az elhunytak helyére léptek, több-kevesebb idő óta ujakul

*

telepedtek le. Százakra megy a munkáin folyamában megnevezendő azon családok száma, kik az uj beköltözötteknek adtak helyet.

E tekintetben nem szorítkozom épen a kiválóbb családokra; meg- említem azokat is, kik egykor szerény körben iparosokul, vagy épen jobbágy okul éltek s munkálkodtak.

De a helyhatósági, közigazgatási és törvénykezési közélet fejlődése s lefolyása s megyénk területén lezajlott politikai esemenyek is oly gaz- dagok egyes mozzanatokban: hogy annak ismerete mindenkit, ki a me- gye múltját ismerni vágyik, érdekelni fog.

Tagadhatlan, hogy mindennek ecsetelésére s rendszeres képpé ala- kítására tömérdek adatra volt szükségem ; mivégből, fáradságot nem ki- méivé, éveken át kitartóan gyiijtém a nyers anyagot; számos köz- és magán levéltárban ezer ivre menő terjedelemben másolván le okmányo- kat s kivonatokat. E végből fölkerestem nemcsak a bereg- és ugocsame.

gyei, a nagyszőllősi Perényi-féle, a beregszászi, munkácsi, tarpai s más városi s a munkácsi uradalmi, hanem a budai királyi kamarai és orszá- gos, a pozsonyi káptalani, a leleszi konventbeli, Kassavárosi s egyéb köz- levéltárakat, melyekben mindenhol találtam Beregmegyére vonatkozó ada- tokat, minthogy megyénk hazánk történetében nem csekély szerepet ját- szott, sőt épen nem egyszer nagy események forrása, kezdeményezője s fejlesztője volt. Különösen fontos e tekintetben a b u d a i k a m a r a i l e - v é l t á r , mivel abba olvadt be az egykor Kassán székelt szepesi kamara irattára is, melynek kerületéhez Bereg is tartozott; és a l e l e s z i l e - v é l t á r , mennyiben e közhitelű hely közel esvén megyénkbez, az elmúlt hat század alatt a megye birtokosai s polgárai, ide nemcsak megőrzés végett hozták be fontosabb irataikat, hanem a konvent előtt tettek be- vallásokat, kötöttek vételeket és cseréket, tettek panaszokat, óvásokat, és a konvent küldöttei a kijelölt megyebeli királyi emberek társaságában eszközlék az 1848. évig divatozott ünnepélyes beiktatásokat, határjárásokat s egyéb jogügyleteket s különös királyi vagy nádori parancsok folytán, bünügyi vizsgálatokat is; miért természetes, e levéltár igen gazdag me- gyénk viszonyaira vonatkozó adatokban.

De a levéltárakon kivül felhasználtam más adatokat is ; igy, hogy a Magyar Tudományos Akadémia, a Történelmi Társulat s más magáno- sok ide vonatkozó kiadványait, adattárait, tüzetesebben nem említsem, né- hai t. barátom Z á g o n y i Károly, szernyei ref. pap s a megye múltja iránt hőn érdeklődő tudóst emelem ki, ki szives volt velem a megyei reformált egyház ügyeire vonatkozó számos adatokat közölni; még má- sok szintén adtak felvilágosítást. Különben valóban kevés az, mi Bereg- megyére vonatkozólag eddig nyomtatásban megjelent.

Az első e nemű munka e z : „Brevis notitia fundationis Theodori Koriatkovich, per J o a n n i c i u m B a s i l o v i t s , Cassoviae 1799.", ki e latin munkában a csernekhegyi Bazilrendü monostort s a munkácsi piis- pökséget tárgyalja. — 1834. évben megirta B a l a j t h y József „ M u n - k á c s " czim alatt e város törtenetét; valamint 1861-beD T a b ó d y Jó- zsef is ily czim alatt: „ M u n k á c s m ú l t j a é s j e l e n e . " Azonban ezen monographiák egyike sem terjedt ki a megye s annak más helyei- nek leirására s igy részletes munkám szerkesztésekor teljesen töretlen uton kelle haladnom.*)

Lehet, hogy monographiám egyes ágaiban néhol terjedelmesebb lesz, semhogy sokan szeretnék: szolgáljon azonban itt mentségemül, hogy még igy is számtalan adatot mellőznöm kellett, nehogy müvem túlzottan növekedjék ; viszont meg kell vallanom, hogy müvem ily ter- jedelmes alakjában is, főleg az egyes birtoklati viszonyok felsorolásánál, hézagosnak és csonkának fog feltűnni; mit ismét a szükségelt adatok hiányának kell tulajdonitanom ; nem lehetvén szerencsés minden óhaj- tott adatot megszereznem. Egyébiránt meg vagyok győződve, hogy ada- taim legnagyobb része még eddig nem látott napvilágot s igy ujdonsá- guk talán érdeket kölcsönzend müvemnek, annál inkább, mert szándé- kom idővel a kiválóbb okleveleket külön kötetben kiadni.

Jól tudom, hogy csekély erővel nagy czélt tűzék előmbe, midőn müvem megírásához fogtam s annál a mécs fényénél s kora hajnalban megszámlálhatatlan órákat tölték, de kecsegtet annak t u d a t a : hogy aka- ratom: szeretett hazámnak ez uton is szolgálni s nemzetünk történeté- hez, szellemi fejlődéséhez ezáltal is némileg járulni, — a munka gyön- geségeit némileg enyhitendi.

A megyében találtató levéltárakról.

A b e r e g m e g y e i l e v é l t á r .

Ez a megyeház földszinti öt szobájában van csinosan készült üveg- szekrényekben és fiókokban elhelyezve. A jegyzőkönyvek kezdődnek

1569. évtől és csonkán s hiányosan többnyire latinul folytattatnak a 17.

század végéig, azontúl némileg rendesebben, mig végre 1806. évi Julius 28-tól fogva általában magyarul vezettettek. A könyvek be vannak kötve s évszámmal megjegyezve.

*) 1753-ban a megye által nyújtott adatok alapján Bél Mátyás Bereg-rol is szer- kesztett leirást, mely azonban még kéziratban Yalószinüen sziutén a Duna viz-ében nyomtalanul elveszett.

Á levéltárban levő r é g i b b ü g y i r a t o k ekép osztályoztatnak : 1. Polgári perek 1611--1785-ig.

2. Tiltakozások s óvások 1549—1747.

3. Bevallások, adásvevések, átruházások 1571—1815.

4. Cerék 1606—1823.

5. Egyességek 1560—1801.

6. Osztályok 1570—1763.

7. Intetök 1570—1767.

8. Vizsgálatok 1621—1783.

9. Adóssági betáblázások 1751—1786.

10. Végrendeletek 1636—1723.

11. Adományok, beiktatások s más kiváltságok 1389—1734.

12. Levéltári átvételek 1573—1783.

13. ítéltetők 1545—1785.

14. Sürgetetők 1748—1785.

15. Királyi parancsok 1636—1785.

16. Királyi birósági rendeletek s parancsok.

17. Határjárási okmáűyok 1607—1780.

18. Folyamodások s panaszok 1626—1767.

19. Idézések 1614—1758.

20. Árvaügyek 1615—1787.

21. Jelentéstételek 1580—1785.

22. Meghatalmazások 1747—1786.

23. Vegyesek 1761—1785.

Az ujabbi iratok a törvénykezési s közigazgatási ágak szerint el- különítve őriztetnek, úgyszintén a számadási s egyéb ügyiratok. Kár, hogy II. József halála után a megye azon időszak irományait elégette s csupán a népmozgalmi táblázatokat hagyta meg.

A fölöslegessé vált iratok selejtezését a megyei bizottság 1878-ik évben elhatározván, az most foganatosittatik.

A m n n k á c s i u r a d a l m i l e v é l t á r .

Ez a munkácsi kastély déli sarkán két földszinti szobában van el- helyezve, hol az iratok részint zárral ellátott szekrényekben, részint nyi11 polczokon tartatnak csomagokba kötve. Az irományok tárgyaik szerint vannak csomagolva. 1827-ben Eőry András tollnok és lajstromozó ren- dezte a levéltárt és készitett hozzá tárgymutatót.

E szerint helyeztettek akkor az I. szekrénybe: az uradalom ado- mányozására, főispáni beiktatásokra, szerzeményekre, peresügyekre, javi-

tásokra s egyes családok jogaira vonatkozó iratok 49 csomagban, s az úrbériek 41 csomagban. 1—90 k.

A II. szekrénybe tétettek: az uriszék jegyzőkönyvei 1726-tól kezdve, a bünügyi, polgári törvénykezési, közigazgatási és úrbéri eljárási ügyira- tok 91—137-ig terjedő csomagokban.

A III. szekrénybe jutottak : különféle közigazgatási, hatósági, kor- mányszéki rendeletek, kibocsátványok, megyei gyűlések határozatai s in- tézkedései 1739-től fogva; a Keglevics-féle 1749. és Kvassai-féle 1772-ki bizottsági összeirások ; adóügyi, sérelmi, pénzügyi, zsidótürelmi, egészség- ügyi, inségi, katonai, hadügyi, fölkelési és segélyezési, egyházi, kegy- urasági, lelkészség!, papi, közlekedési, vízszabályozási, árvaügyi, tanügyi és történelmi iratok 138—156. csomagokban. Úgyszintén uradalmi keze- lési és szabályzati iratok, jelentések, utasitások 157—195. sz. csomagok-

ban; végre a gazdasági, erdészeti, építkezési, iparügyi és kereskedelmi tárgyak 209—222. sz. csomagokban.

A IV. szekrényben vannak : a bérletekre, királyi kisebb haszonvé- telekre, árverésekre, jobbágyi munkákra főpénztári számadásokra s egyéb ily természetű tárgyakra vonatkozó csomagok 196—208. számok alatt.

S igy 1827-ig 222 csomagba soroztattak a meggyült iratok. Azóta is történt némi ujabb rendezés és lajstromzás, de nem egészen a kellő rendszer szerint. Az évenkénti iktató és tárgymutató könyvek rendesen vezettetnek, még pedig — n é m e t n y e l v e n .

A két pinczealaku alszobában elhelyezvék a különféle gazdasági és erdészeti hivatalok s a főpénztár számadásai rengeteg mennyiségű nagy könyvekbe bekötve, melyeken „ R a t i o n e s a n n i . . " van feljegyezve.

Úgyszintén százakra rúgnak a különféle régibb iktató s tárgymutató köny- vek, robotlajstiomok s egyéb jelentéktelenebb csomagok.

A levéltárban őriztetnek továbbá az eredeti királyi kiváltságok, sza- badalmak, adományozások s egyéb fontosabb tárgyakra vonatkozó okmá- nyok. Régi iratok azonban nem találtatnak, a legidősb eredeti oklevelek a XVII. századból valók s ezek vételekre s úrbéri összeírásokra vonat- koznak. Ezek közt legérdekesebb Lorántffi Zsuzsannának 1649-ki úrbéri összeírása ékes magyar nyelven. Az úgynevezett koronaperben, mely a munkácsi uradalom visszavételére vonathozott s a mult század közepén folyt, a leleszi, egri, pozsonyi s más hiteles helyekről számos érdekes másolat találtatik.

8

IL

A megye föld- és helyrajzi ismertetése.

1. Földrajzi helyzet és terület.

Bereg várra egye, hazánk éjszak-keleti szélén, a keleti hosszúság 40—41 s az éjszaki szélesség 48—49 fokai közt fekszik, ámbár délnyu- gatról Vásáros-Namény, T.-Szalka, Vid, Adony, Kerecseny, Mátyus és Lónya még a 39° 55—60' közé esnek épen ugy, mint keletről a 4 1 ° végére jutottuk fent Szkotárszka, Hukliva és Dorosó, valamint lentebb Bilkén tul Lukova és Miszticze.

Az éjszaki szélesség 4 8 ° első tiz percznyi vonalára esnek délről Tivadar, Tarpa, Vári és Csetfalva, a 25—30' közé Munkács és az ezzel egy vonalban fekvő Nagy-Dobrony, N.-Lueska és Krajna Martinka ; végre az utolsó 50—60' vonalra esnek legfelül Kis-Rosztoka, Bukócz és La- ^ turka magas hegyeikkel.

Nagyobb tájékozás végett nem lesz érdektelen megyénk vidékeinek földrajzi fekvését itt Lipszki, Kreil, a háromszögelési (A ) és az orszá- gos építészeti igazgatóság ( A 4 - ) méretei szerint tüzetesen elősorolni.

Helynév hosszúság szélesség meghatározó

Nagy-Bereg 40° 25' 2 " 48° 12' 55" Lipszky

Beregszász 40 19 8 48 11 30 »

Kaszony 40 8 0 48 14 40 _»

Munkács 40 24 7 48 25 48 n

„ a vár 40 22 10 48 25 12 «

„ a kath. templom 4 0 27 12 48 26 13 Kreil

„ a gúla 40 21 2 1 48 25 59 n

„ a nagy hegyi gúla 4 0 21 15 48 11 30.! ²⁶ A

» » „ 40 19 52.⁷⁸ 48 14 oá A +

Tarpa 40 12 16 48 5 19 Lipszky

Vári 40 23 3 43 6 28 »

Zápszonyi hegy 40 6 18-14 48 19 54.7 8 A + Alsó Vereozke 40 46 0 48 45 8 Lipszky

40 48 22 48 45 52.² Kreil,

T e r m é s z e t e s h a t á r a i a megyének: éjszak-keleten a verec-z- kei hágónál a hazánkat á szomszéd Galicziától elválasztó Kárpátok, mik Beszkid néven ismeretesek; innen magas hegyek gerinczein és oldalain, Zsupánya és Szvalyovka felett Hidegpatak határánál közösen Dorosó felé húzódik a vonal, mely Máramarostól választja el megyénket; majd fel- megy a határ Veretecsőnél és Huklivánál a havasra, melynek tömbjein részint a vizválasztó gerinezen, részint az oldalán húzódó ösvény jelöli a határt. A Nagyhegy (Veliki vereh) oldalából egy hosszú nyelv több hullámszerű ormával benyúlik Máramarosba a Kruhla nevű bérczig, majd a Sztoj nevű magas csúcs alatt fekvő Jalovátől kezdve a Bereznikkel ha- táros hegyeken át megy a vonal a Boiló és Gyil hegyeken keresztül Buzsoráig és Szinyákig, majd Lukova és Miszticzén tul a nagyrákóczi és alsósáradi határok mentében. Kisfaludnál a Borsova folyó, mely Felső- Remete, Nagy-Bereg és részben Sáros-Oroszinak határait érinti, szolgál határul Ugocsa részéről, Csetfalvánál pedig a Tisza folyó választja el megyénket Szatmártól, Y.-Naménytól fogva pedig Eszeny és Szalókáig Szabolcsmegyétől ; Kis-Dobronynál az agtelki határon a Latorcza folyó képezi a határt Bereg és U n g közt, majd fentebb nyugatról a Sztára nevű patak, mely Dubróka és Bacsava mellett Orlova és Gajdos felől foly; fent éjszakról Patkanócznál a Hotár nevű bérez képezi a határt, hol a gerinczeken és völgyeken át húzódik a szidorfalvai terület végén a Mencselik nevü orom, majd feljebb a Bili Kamen, Kruhla, Olenyován tul a Korna, majd az Osztra hora, legfentebb a kisrosztokai határ, Bu- kócznál a Zelemen hegy, Borszucsina és Latnrka felett pedig a Beszkid szolgálnak határokul.

E szerint Beregmegyének közigazgatási h a t á r a i : nyugat-éjszakról Ung, éjszakról Galiczia, keletről Máramaros, délről Ugocsa és Szatmár, dél-nyugatról pedig Szabolcsmegyék.

2. A megye térrajzi alakja és terjedelme.

Thuróczi László 1768-ban Nagyszombaton megjelent művében Ma- gyarország alakját keletről nyugat felé tekintve, egy ószerü római csá- szárfejhez hasonlítja, melynek görbült orrát Abauj, Zemplén, Ung, B e - r e g és Máramaros megyék képezik ; e szerint mi az arcz legkitűnőbb részére, az orrára jutánk. Megyénk alakja egyébiránt rendetlen, mert több kiálló szögeivel és liorpadásaival egy kiterített medvebőrhöz hason- lítható. A zsdenovai és szkotárszkai völgyek fent, valamint lent a bilkei és miszticzei s tulfeltil a dobronyi vidék, valamint a puznyákfalvi táj ki-

szögeléseket képeznek, mig a Tisza félkörben keriti az alsó lapályos részét.

Legnagyobb hossza Kis-Bosztokától, az éjszaki határ legvégsőbb pontjától Csetfalva déli határáig képzelt egyenes vonalban 8 my. 9234 tn., legkeskenyebb, a szögvégéit kivéve, Perekreszna-Bukócz táján 8514 m., Zbun, A.-Yereczke és Pereszirova közt 2 my. 2758 m., azután len- tebb Szolocsina és Szaszókán át 2 my. 3600 m . ; végre legnagyobb szé- lessége Miszticze és Lónya közt 7 my. 6787 m., mig a buzsorai mára- marosi határtól, Kis-Abránkán, Papgyörgvfalván, Sztánfalván és Munká- cson át képzelve Kis-Dobronyig már csak 6 my. 687 m., N.-Bereg, Be- regszász, Darócz, Gelényes és Adonynál a Tiszáig pedig csupán 4 my.

774 m. széles. Térképileg is szemlélve, a megye középpontja Munkács.

S. Távolsága a budai délkörtől.

A zápszonyi hegynek, a gúlánál, a budai délkörtől keletre 253,547, a szélességi körtől éjszakra 93857 ; a beregszászi Nagyhegynek pedig a délkörtől keletre 270471 s a szélességi körtől éjszakra 84568 méter.

4. Ter nagysága

megállapítására nézve a vélemények eltérők. Schvartner Márton 1811-ki statisztikájában megyénk terjedelmét 67.4 3 5 • m é r t ' f ö l d r e t e t t e ; Fényes Elek 1847-ki leírásában 67.4 8 3 D m f d r e ; az 1854-diki hivatalos összeál- lítás szerint pedig tett 649/10 mfdet.

A mult század végén Görög Demeter szerkesztett megyénkről tér- képet s oly pontosan, hogy Németh László, győri evang. gymnasiumi igazgató annak alapján kiszámitá, miszerint megyénk területe 67.01 • mfdet tesz. Igaz, hogy előtte Novotni statisztikai müvében ugyancsak e térkép nyomán tévesen tevé megyénket 52 Dmfdnyivé.

Hunfalvi János jeles müvében „A magyar birodalom viszonyainak l e í r á s a i b a n Ficker számítása szerint (1 osztr. D m f d = 1.04524577 föld- irati D m f d , vagyis 1 osztr. D m f d = 10,000 hold 1600 D°, 1 földirati pe- dig = 9567.1 2 8 hold.) Beregmegye terjedelmét 67.7 0 0 6 D m f d r e teszi.

Végre Keleti Károly „Hazánk és népe" czirnii müve szerint, megyénk terjedelme 64.77 D m f d e t , vagyis 647,700 holdat tenne s igy az ország

területének l.38°/o képezi. Az 1866-ik évi adósorozati munkálat szerint ellenben a megye térfogata 651,924 hold és 1345 öl. Hajdan azonban

il

különösen a XIV.—XY-dik századokban megyénk kelet felől kissé kiter- jedettebb volt, mert ahoz Bronyka, Dollia, Hosszumező, Kereczke, Kus- nicza és líókamező is tartoztak, melyeket Hunyadi János Dolhay Amb- rus kérelmére 1454-ben Máramaroshoz csatolt, majd Dolhay hűtlensége miatt Mátyás király 1465. körül i^mét Bereghez, végre néhány év mulva ujolag Máramaros megyéhez kapcsoltatott. Ugy szintén tartozott a XV.

században ide JRákócz, most ug.ocsamegyei helység, valamint a XIII. szá- zadban Szalóka, most szabolcsmegyei falu ; 1836-ig (29. t. cz. szerint) Falu Dobos helysége Szatmárhoz, a helyett pedig onnan Tar f a mező- város csatoltatott Bereghez, végre az 1854—1861-ki időszakban Eszeny és Agtelek szabolcsmegyei faluk is a beregmegyei hatóság alá tartoztak.

A legújabb, 1879-ik évi statisztikai kimutatás szerint Beregmegye t e r ü l e t e 3727.19 ü k i l o m e t e r , vagyis 37.27 • m y r i a m e t e r .

5 . I C g a l j é s l é t v i s z o n y o k ,

A hazánk éjszak-keleti szélén s a keleti hosszúság 40—41 és éj- szaki szélesség 48—49 fokai közt fekvő Beregvármegye változatos éghaj- latát osztályozni s meghatározni, még most kissé nehéz, idő előtti fel- adat. A Munkácsnál kezdődő róna s a galicziai határvonal felé nyúló hegyes táj közötti égalj természettanilag véve oly eltérő egymástól, mint aránylag Arvaé és Csongrádé s épen azon körülmény, hogy a megye egy része lapályos, másika pedig bérezés, okozza a légtünetek oly szem-

betűnő változatosságát. így fent, az u. n. Verchovinán, ritkán érik meg a bab (paszuly) és tengeri s az Ínséghez szokott lakók megelégszenek burgonyával, zabbal, kevés árpával és zöld borsóval, inig ellenkezően a Munkácstól dél és nyugatfelé elterülő gyönyörű s áldott rónaságon, a legszebb búza, jó bor s Beregszász vidékén nem ritkán asszu s a legfi- nomabb dinnye díszlik.

Megyénk tèrképileg véve egyenlő éjszaki szélességi fokon fekszik Zemplén, Szabolcs, Gömör, Zólyom, Hont, Bars, Trencsin, Nyitra s Po- zsony vármegyékkel, tovább pedig az ország határain tul Bécs, Lincz s München városokkal, valamint egy keleti hosszúság alatt Szatmár, Ko- lozsvár, Déva, Hunyad, Mehádia, Orsova és Viddinnel ; s így területün- kön nem annyira a földrajzi helyzet, mely minden tekintetben kedvező, mint inkább természetes viszonyai okai az égalj különbözetének.

Munkácstól lefelé buja növényzetű, kellemes légü sik föld terül el, mely középszámitás szerint, 59Y8 ölnyire, vagyis 112 méternyire fekszik a tenger színe felett ; ellenben a Munkácstól éjszakfelé eső terület, hova-

tovább fokonkint emelkedik, inig fent 6 myr. 8273 m. folyamában magas havasokban végződik. Igy éjszak felől Kálnik 119, Patkanócz 304 s az ettől alig egy óra járásnyira fekvő Pusnyákfalva már 439, az itteni grófi major 510 méternyi magasságban fekszik ; keletnek menve Holubina 205. Zsdenova 4 6 3 méternyi magasan áll a tenger szine felett. E tájon emelkednek, beárnyékolva s rideggé téve az alattok elterülő vidéket az 1679 m. magas S z t o j , az 1405 m. magas Huszla, az 1473.50 m.

magas Polonina rovna, az 1408 m. magas Osztra hora havasok, melyek- nek alján csupán zab és burgonya terem, a házi kertekben pedig a ten- geri és paszuly csak sinylik. Legmagasabb pont megyénkben az 1679 méternyi magas Sztoj bérez, ellenben a legalantabb fekvő helység H e - t y e n , közel a Tiszához, mely csak 104 méternyire fekszik a tenger szine felett.

S z o l y v a déli öblében sem terem meg a szőlő, jóllehet azt a XVII.

század urbáriumai szerint, itt és Iglénczen s a vizniczei völgyön némi csekély eredménynyel megkisérlék, ellenben az 1 my. 5172 m. alantabb fekvő Munkácson már jó zamatu szőlőnedvet szűrnek. Itt a legmagasabb szőlőhegy a Lovácska 299.G6 m., Nagyhegy 276 m é t e r ; a délnek fekvő Beregszásznál az ardai hegy 246.6 0 s a zápszonyi 193 5 5 méternyi ma- gas, melyek kitűnő borral kedveskednek.

A megye lapályos téréin s az előfoku hegyei közt, mint a Hát- vidéken, Loho, Hribócz s Szerencsfalva tájain jókor megterem a barack, cseresznye, dió, medgy, szilva, alma, körte s minden kerti vetemény ; el- lenben a Yerchovinában a szilva savanyu marad s gyakran az egész ter- més hirtelen elfagy. I t t a fák csak május közepén, ellenben az alsóbb vidéken már április elején kizöldülnek s lombjaikat oktober végéig meg- tartják.

»Midőn a Tisza körül s Beregszász vidékén már aratnak, akkor Alsó-Vereczkénél a rozs még csak virágzik s a zabot szeptember vége felé kötik apró kévékbe s száritás végett felfűzik magas póznákra. Mig Munkácsnál a kikelet már tavasz végén jelentkezik, s a hó olvad, addig a hegylakók még vigan szánkáznak s élvezik a kandalló örömeit, mi nem ritkán május végéig is eltart. Igy az őszi zord napok is sokkal elébb ál- lanak itt be, mint a megye alsóbb végén. Kár hogy ekkorig a phyto- és zoophaenologiára kevés figyelem fordíttatott.

A magas határhegyek, a Kárpát nyúlványai védik ugyan a megyét az éjszaki u. n. lengyel szelektől, de a helyett az év legnagyobb részén át a nedves éjszak-nyugati légáramlat uralkodik; többi részén pedig majd a lanyha dél-nyugati, majd a száraz éjszak-keleti szél alkalmatlankodik ; ez utóbbi annál tartósabban, minél lapályosabb a tér s a tiszavidéki idő-

járásra ez a legnagyobb befolyással van, szerfelett szárítván a róna ta- lajt. A hegyek közt s kivált a havasok magaslatain az éjszak-nyugati szól a kiválóan uralkodó, mely különösen a nap-éjegyenkor 3 — 4 napig is orkánkép dühöng s néha a fákat s épületeket is megrongálja. Az er- dőkben ily szélvész gyakran egész hegyoldalokról ledönti a faállományt, nyárban pedig a havasokon legelő marhákat riasztja szét, melyek ve- szettként menekülnek a közeli erdőkbe. Ily fergeteg nem egyszer a nyár derekán hoz halálos csapást a havason utazókra, mint 1865. junius 15.

történt, midőn az ólmos eső és fagylaló viharok miatt több, a szolyvai vásárról lovon és gyalog haza felé ment máramarosi orosz férfi és nő lovastól esett áldozatul, a mint az a huklivai halottak könyvébe beje- gyeztetett.

A hegyek s különösen a lombos magaslatok inkább vonzzák ma- gokhoz a felhőket és szeleket mint a róna, azért itt több a jég és sza- pora (zápor) eső és hó, valamint a léghullámzás, mint a lapályon, hova a tapasztalat szerint, leginkább a déli, úgynevezett alföldi szél szokott hozni esőt. Átalában véve a megyénkbeni légtünetek folytán délen a sik- földön tiszta, felhőtlen nap, a középhegyeken esős s a magaslatokon ha- vas időjárás a túlnyomó. így mig 1857-dik évben K a s z o n y b a n 223 tiszta és csak 75 esős nap mellett 67 borús nap eső nélkül volt, addig az arány Yereczke vidékén megforditva állott, hol egy évre, ha több nem, 270 esős és havas nap bizonyosan jut.

A legnagyobb h i d e g télen át a havas vidéken gyakran 24—25°, lentebb Munkács táján 18—20°, ellenben Beregszászon 12° felül ritkán keményebb, de annál forróbb itt és főleg a Tisza körül azután a nyár heve, mely gyakran tropikus hőséggé válik 3 8 — 4 0 fokra is emelkedik, eső hiányában az egész tért kiégetvén. így például az 1868-diki nyár szo- katlanul száraz volt, ugy, hogy Munkács környékén kerteink kopáron maradtak ; ellenben 1863-ban, midőn a szokatlan nagy aszály az alföl- det tönkre tette, megyénk a legbujább termésnek örvendett, lévén eset, hogy az őszi rozsvetés husz magot adott.

Megyénk felső tájain az időjárás csodálatosan változik, annyira, hogy az idegent, a szokatlanul hirtelen, 1—2 óra alatt beálló változások kellemetlenül meglepik. Gyakran a hőmérő néhány óra alatt 20 foknyi különbséget mutat. Például nyárban a hegyek közötti szorulatokban a a tikkasztó forróság 4 - 2 7 ° mellett, egyszerre elborul az ég s a szakadó esőnél néhány perc alatt 6 fokra, sőt 0 alá esik a hőmérő. Azért itt okosan teszi, ki magát meleg öltönynyel ellátja. — Az égalj a Rozgyila nevü hegy tul és innenső oldalain oly szembetűnő, hogy midőn Szent-

Miklós körül eső van, Zsdenova ésHukliva tájain bizonyosan hó fehéríti

meg a hegyeket, igy télben is, Zsdenova és Munkács közt 6—7 foknyi különbség észlelhető, mig amott reggelenkint 12—13°, addig Munkácson 6—7 fokú a fagylaló hideg. A hegyek közt átalában meleg napokra hű- vös éjek következnek, melyek sok meghűlés és betegségnek okai. 1851- ben márczius végén volt Munkácson + 24° meleg, juliusban ellenben csak + 10, mi azonban ritkán fordul elő ; azonban január hónapban nem egyszer lehetett a földeket szántani.

Beregszász körül tart a tél nov. közepétől márczius végéig, Mun- kácson április közepéig, Szolyva körül október elejétől májusig s a he- gyek közt september közepétől nem ritkán május közepéig.

Őszkor és télben sürü k ö d ö k boritják a vidéket ; de a havasokra és hegyekre nem ritkán nyárban is oly sürü köd száll, hogy két lépés- nyire sem enged kilátást, mi nem egyszer okozza, hogy a havasokon jártas ember is napokig tévelyeg. A havasok ormain ragyogó hó junius közepénél előbb ritkán tűnik el, s addig meleg napokra nem igen szá- molhatni, mig a jó meleg tavaszi esők a hóleplet le nem mossák, mi aztán rendesen a patakok és folyók áradását is eredményezi. A dér so- káig szokott tartani s gyakran váratlanul is beköszön, azért a kertésznek Orbán napig (május 25-ig) kell, hogy vigyázó legyen. Nem egyszer má- jus 30-án, sőt junius elején is az ültetmények és szőlők teljesen elfagy- nak. 1874. évben a legszebb tavaszi napok után, melyekben április kö- zepén a gyümölcsfák teljesen kivirágzottak, azon hó 20—30-án fagylaló derek mindent ismét elpusztítottak, május 1. 2. napjain meg épen több * centiméternyi hó boritá a földet, a minthogy május 18-19-dikén is Mun-

kács és Beregszász környékén ismét havazott.

Néhány év előtt, midőn a Tisza még szabályozva nem volt, kiapad- hatlan mocsárok boriták megyénk túlnyomó részét Munkács, Gát, Bereg, Kaszony, Hetyen, N.-Lucska, Dobrony és Ignécz körül, miknek bűzhödt kigózölgése megrontá a levegőt s igy nem vala csoda, hogy a régi leírá- sok egészségtelennek kürtölék a megye levegőjét; most hála Istennek mindez megváltozott; buja növényzetű területünket a legüdébb, ozonbő lég környezi, mely az életet itt tartóssá s kellemessé teszi.

Sajnos, hogy 1871-ik évig senki se gondolt a légtüneti és delejes észleletek feljegyzésével, hogy azok alapján a légnyomat, páranyomat, nedvességi viszonylat, felhőzet, szélirány és erősség, felhőhuzam, delejes elhajlás, ozon és hőmérsék közép fokát, valamint a csapadék magassá-

Í 5 gát s átalában az időjárást meghatározni lehessen1). Ekkor azonban Mun- kácson és Alsó-Vereczkén szervezett a m e t e o r o l o g i a i é s f ö l d d e - l e j e s s é g i m a g y a r k i r á l y i b u d a p e s t i k ö z p o n t i i n t é z e t ész- lelési állomásokat, melyek összeköttetésben állván a központi állomással, az eszközlött feljegyzések azáltal rendszeren felhasználtattak. Munkácson 1872. évig dr. D i t z H e n r i k , uradalmi tanácsos, azután S c h v a r z Ig- nácz távirdász, Alsó-Vereczkén pedig G r r a b o v s z k y Nándor urad. tiszt- tartó foglalkoztak a feljegyzéssel, e végből elláttatván a központi intézet- től nyert müeszközökkel, a meteorologiai észleletekre szolgáló lég, suly, hő, nedv és eső s különösen a dr. Greissler-féle h ő m é r ő k e t használ- ván s észlelési időül a 7, 2 és 9 órákat alkalmazván.

M u n k á c s , mely a Ferótól számitott geográfiái hosszúsági 40 25 és szélességi 48 23 fokok közt, 122 méternyi magasan, Alsó-Vereczke pedig, mely a geogr. hosszúsági 40 48 és szélességi 48 43 fokok közt 451.4 méternyi magasan fekszik a tenger szine felett, az eddigi észlele- tek alapján következő eredményeket bir felmutatni, megjegyeztetvén, hogy a hőmérséklet Celsius-fokokban, a lég- és páranyomat pedig, vala- mint a csapadék magassága milliméterekben fejeztetik ki.

*) Ez alkalommal megemlítem, hogy a munkácsi uradalmi levéltárban jegyzé- kekre akadtam, melyek az 1804. junius hónaptól kezdve 1810. dee. végéig terjedő idő- szakban észlelt időviszonyokat jelzik s a gazdatisztség által vezettettek. Természetes, hogy e feljegyzésekben fokokról vagy szélirányról szó sincs s a légviszonyok egysze- rűen különféle jelekkel felíüntetvék. Eszerint volt 1804 jun.-decemberig tiszta nap 76, felhős 46, esős 72, havas 14 (nov. 2.), vihar és villámos 6, szeles 15. — 1805. évben tiszta nap 118, felhős 60, esős 129, havas 40 (okt. 2.), villámlott s dörgött 19 (ápril 15-től sept. 28-ig), ködös 2 (okt. 15. nov. 9), szeles 49. — 1806-ban: tiszta nap 116, felhős 62, esős 123, havas 31 (nov. 11.), viharos 24 (febr. 27. sept. 3.) ködös 5, szeles 56. — 1807-ben: 131 tiszta nap, felhős 75, esős 114, havas 23, viharos 9, szeles 44.

— 1808-ban: tiszta nap 138, felhős 92, esős 87, havas 35, viharos 16 ( á p r . 8. szept.

30.), ködös 6, szeles 43. — 1809-ben: tiszta nap 141, felhős 74, esős 119, havas 27 (ápr. 13. nov. 19.), villámos 26, ködös 8, szeles 17, és 1810-ben: tiszta nap 116, fel- hős 84, esős 123, havas 23, (máj. 28. sept. 9.) villámos 8, ködös 6, szeles 82, jégeső 0, mig a többi években jégeső összesen csupán hétszer, t. i. 1806-ban 5, és 1809-ben 2-szer fordult elő. — 1810-ben aug. 23-tól okt. 8-ig csak egyszer, sept. 7. v o l t e s ő , azonban már okt. 11-én d é r állott be s tartott okt. 21-ig. Ez évben szél uralkodott 82 napon, mig más években feltűnően kevesebb, igy 1809-ben csak 17 napon (?). Dér szintén ritkán jelentkezett, 1806—1809-ig nem többször mint 12-szer (?) 1808. április 22-én félkilenczkor reggel földrengés észleltetett. Kétségtelen, hogy e jegyzetek felüle- tesen s hiányosan vezetvék s meteorologiai tekintetben alapul nem szolgálhatnak.

Tárgy Hely Ev J a n u á r

nap nap

F e b r u á r Mártius

nap

Április

nap

1 A hőmérséklet havi és évi középértékei a közv. észlelés után 2. A hőmérséklet va- lódi (24 órai) havi és

évi középértékei 3. A hőmérséklet ha- vi és évi maximuma 4. A hőmérséklet ha- vi és évi minimuma 5. A légnyomat havi

és évi középértékei 6. A légnyomat havi és évi maximuma 7. A légnyomat havi

és évi minimuma 8. A páranyomat ha- vi és evi középértékei 9. A viszonyos ned-

vesség havi es évi minimuma 10. A csapadék havi

és évi öszletei 11. Legnagyobb csa padék-mennniség 24

óra alatt 12. A felhőzet havi

<38 évf középértékei 13. A szélirányok e l oszlása százalékok-

ban

A-Vereczke Munkács A-Vereczke

Munkács A-Vereczke

Munkács A-Vereczke

Munkács A-Vereczke

Munkács A-Vereczke

Munkács A-Vereczke

Munkács A-Vereczke

Munkács A-Vereczke

Munkács A-Vereczke

Munkács A-Vereczke

Munkács A-Vereczke

Munkács Munkács

14. Beregszász vidéki csapadékviszonyai

A-Vereczke

Beregszász 1871. Csánk Nándor jegy-

zetei szerint

1871.

Szélirány N . '

S.

S.

N.

N.

S.

S.

N . Csapadék Napok sz Maximum

26

— 1.6

— 1.8 8.0 9 —12.0

N.|

E.

E J E.

&

W w w N.

E.

E.

E.

w

w w

13

20.1

13.

3.8 27 14

— 1.8

— 2.0

10.0 --12.0

6 21.8

4.9 27

2

6.2

5.9 21.2

— 5 . 0

18

14.8 5.

5.9 20

1 9.7

9.5 23.8

0.8

17

34.5

11.

7.1

zetek 1871. év roi.

lájus J u n i u s ! J u l i u s Au 2,'lHtUS O Septemb. Oktober Novembr Decembr é V

i T ö ~ ^{nap 0 1 n a p} 0 n a p " a p 0 n a p j 0 n a p 6 n a p J 0 n a p o

1 7 . 5 1 1 . 7 6 . 4 3 . 8 - 1 0 . 0 1 7 . 7 2 2 . 0 2 0 . 3 1 4 . 7 8 . 4 6 . 3 - 7 . 3 1 7 . 2 1 1 . 5 6 . 1 3 . 7 - 1 0 . 3 1 7 . 5 2 1 . 7 2 0 . 1 1 4 . 6 8 . 2 6 . 2 - 7 . 4

1

6 3 0 . 4 9 1 8 . 1 1 2 9 . 4 1 + 5 . 3

1 9 2 7 . 3 3 1 3 1 . 1 1 4 2 9 . 0 6 2 5 . 2 1 1 7 . 0 1 0 1 4 . 6 1 7 . 7 jul. 31 ^{3 0 . 1}

2 0 1 . 8 1 4 - - 6 . 2 2 7 - 3 . 4 1 3 - 2 4 . 4

1 1 0 . 2 2 2 1 4 . 2 3 1 1 0 . 8 2 0 4 . 3 1 3 - 0 . 4 7 « 2 . 6 3 1 - 1 9 . 9 31 dec - 1 9 . 9 - 2 2 . 9 2 4 . 8 2 1 . 0 2 4 . 9

4 6 . 2 4 9 . 5 5 2 . 5

1 2

5 0 . 5 5 3 . 6 4 9 . 4 5 5 . 5

1 2 3 2 . 7 1 4 3 4 . 5 6 3 1 . 2 1 3 3 6 . 6 1 8 5 4 . 0 5 5 4 . 1 3 1 6 0 . 4 2 6 0 . 9 1 4 6 2 . 3 6 6 0 . 1 1 3 6 7 . 8 2 6 0 9 . 6 2 0 8 . 0 9 1 0 1 0 . 8 1 1 0 . 9 2 9 3 6 . 6 2 5 3 8 . 7 5 4 5 . 1 2 6 3 6 . 4 2 3 6 . 7 9 3 8 . 7 2 3 5 . 1

8 . 5 5 . 8 5 . 3 2 . 2

1 2 . 1 1 6 . 7 1 5 . 5 1 1 . 5 7 . 8 6 . 8 2 . 8

23 10

3 3 1 8 2 8 5 6 0 o _{Li 7 4}

9 3 2 10

23 6 6 1 6 4 8 1 7 6 7 7 7 1 5 7 4 5 5 5

1 1 8 1 1 0 7 3 1 7 3 4 4

2 2 9 5 4 5 8 8 4 9 1 7 4 5 2

1 0 3 7 . 5 2 6 2 7 . 4 4 1 8 . 8 1 0 3 2 . 7 2 1 2 . 0 3 1 7 . 4 5 1 3 . 4 2 8 3 4 . 6 4 1 6 . 1 1 9 , 3 1 . 4 1 1 9 . 9

3 . 1 2 . 1 1 . 8 4 . 7 2 . 9

5 . 9 4 . 1 4 . 6 4 . 8 5 . 2 8 . 1 6 . 9

1 2 5 1 0 1 9 1

ri

7 1 3

) 1 0 2 6 5 5 1 6 5 6 8 1 4 0

2 1 1 5 0 8 1 3 1

1 2 3 3 4 5 0 1 2

1 1 0 5 1 4 1 5 2 0

1 7 4 0 7 1 2 1 2 0 0

2 1 4 3 9 0 7 1

2 4 1 1 1 2 6 3 1 2

3 8 2 5 3 9 7 3 5

6 1 8 8 0 8

6 5 0 0 1

0 2 6 1 1 _« 1

7 1 8 1 4

1 1 4 1 1 1 2 4

2 7 6 5 29 24

26.6

1 C\

14 6 19 52 2

26.6

1 C\ 57.0 43.7 19.0 18.5 21.4 74.7 ^{2 9 . 4} 3 8 1 . 5

12 21

17 26

5 6 9 10 19 ^{1 4 131 nap}

3 7.9 21 10.6 26 20.5 1 ; 8.5 1 26 6.9 4; 11.0

1 1

19 12.2 ² 9.8 jnl. 2G 2 0 . 5

T á r g y

1. A hő 111 ér s ók let havi és évi középértékei a közvetlen

észlelés után 2. A hőmérséklet valódi (24 órai) havi és évi középértékei o. A hőmérséklet havi és

évi m a x i m u m a 4. A hőmérséklet havi és

évi m i n i m u m a 5. A hőmérséklet havi és

évi ingadozásai 6. A l é g n y o m a t havi és

évi középértékei 7. A légnyomat l i ari és évi

m a x i m u m a

8. A légnyomat havi és évi m i n i m u m a

9. A légnyomat havi és évi i n g a d o z á s a i

10. A p i r a n y o m a t havi és évi középértékei 11. A viszonyos nedvesség

havi és évi középértékei 12. A viszonyos nedvesség

havi és évi m i n i m u m a 13. A csapadék havi és évi

öszletei

14. A napok száma, me- lyeken csapadék esett 15. Legnagyobb csapadék

mennyiség 24 óra alatt 16. A felhőzet havi és évi

középértékei

17. A szélirányok eloszlása

százalékokbnn

Hely J a n u á r

nap 0

1 F e b r u á r J Martins j Á p r i l i s

!nap| 0 jnap! 0 jnap 0

Munkács 0 . 4 0 . 5 5 . 6 1 3 A

A-Vereczke 2 . 9 2 . 9 2 . 0 9 A

Munkács 0 . 5 0 . 3 5 . 4 13.Î A-Vereczke

29 30

3 . 1 3 . 2 1 . 8 9 . 1

Munkács ²⁹ 30 7 . 0 2 7 5 . 8 >> 1 L)J 2 0 . 4 2 8 2 4 . ^

A-Vereczke ⁸ 4 . 5 1 5 . 0 3 1 1 9 . 4 2 1 21.4

Munkács 1 - 1 4 . 4 ¹⁴ ₁₅

7

- 5 . 4 2 2 O.l 8 3.4 A-Vereczke 1 - 1 8 . 3

14 15

7 - 1 4 . 8 2 2 - 6 . 2 9 I X Munkács ^{2 1 . 4}

14 15

7

11.2 2 0 . 3 21.C A-Vereczke 2 2 . 8 1 9 . 8 2 5 . 6 20A

Munkács 5 1 . 7 5 6 . 1 5 1 . 2 4 8 . 1

A-Vereczke ^{2 2 . 7 2 6 . 3 2 0 . 8 19.1} Munkács 2 6 2 . 0 5 6 2 . 5 4 6 7 . 1 1 2 5 7 . 1

A-Vereczke 2 3 0 . 8 5 3 2 . 7 3 3 7 . 4 3 0 3IX Munkács 9 3 5 . 9 2 7 3 3 . 1 2 6 3 4 . 7 2 1 39.S

A-Vereczke 9 6 . 4 2 7 4 . 8 2 5 5 . 3 17 1 1 . '

Munkács ^{2 6 . 1 2 9 . 4 3 2 . 4 18.£}

A-Vereczke 2 4 . 4 27.9 32.1 19.;

Munkács

A-Vereczke 3.6 3.6 4.5 6.(

Munkács

A-Vereczke 93 8 9 85 7 6

Munkács

A-Vereczke 7 5 7 3 61 3 1 39 3 0 3 0

Munkács 42 9 19«

A-Vereczke 66 n _{( 7 52 116}

Munkács 8 ⁸

A-Vereczke 12 ^Q o 6 15

Munkács

1 3

17 A-Vereczke 1 8 2 5 ₃ ¹ 3 2 19 9 32

Munkács 6.8 5.6 4.1

A-Vereczke ^{3 . 9} 2.4 2.9 2A Munkács N.

N. E.

E.

S. E.

S.

s . \ v .

w .

N. W.

6 66 4 3

0 0 1 0 1 0

9

63

2 0

3

0 0 1 0 1 0

1 5

4 6

33

0

1 1 1 1

A-Vereczke N.

N . E .

E.

S. E.

S.

s . w . w . N . W .

7

5 1 5

0

8

2 1 2 3 2 1

25

1 6

8 2 2

1 4 1 0

24

6 8

6

O o

4 1 3 1 8

4 2

1

o o 26 12 ,

8

4- a

36 ,

4

9

a e t e k 1 8 7 2 . e v W ï L

Május j J u n i u s J u l i u s Augustus

,p: o ! nap 0 aap| 0 nap 0 1 9 . 8 1 8 . 6 2 0 . 5 1 9 . 7 1 5 . 9 1 4 . 7 1 7 . 0 1 6 . 7 1 9 . 5 1 8 . 4 2 0 . 2 1 9 . 4

2 i

1 5 . 5 1 4 . 5 1 6 . 7 1 6 . 5

2 i 3 2 . 4 2 6 2 6 . 5 3 1 3 0 . 2 2 3 2 . 2 1 3 0 . 2 7 2 3 . 0 3 1 2 6 . 8 2 3 0 . 6 2 1 2 . 1 17 1 0 . 4 2 3 1 3 . 0 2 7 1 1 . 1 1 5 . 4 17 8 . 0 2 2 1 0 . 0 5 9 . 4 2 0 . 3 1 6 . 1 1 7 . 2 2 1 . 1 2 4 . 8 1 5 . 0 1 6 . 8 2 1 . 2 4 8 . 1 4 7 . 0 4 7 . 6 4 7 . 5 2 0 . 9 1 9 . 9 2 1 . 1 2 0 . 7 1 5 9 . 6 1 6 5 3 . 0 2 1 5 2 . 8 2 6 5 3 . 0 1 3 1 . 4 1 5 2 5 . 9 2 1 2 5 . 3 2 6 2 4 . 9 o 4 1 . 8 1 2 3 9 . 7 16 4 1 . 3 4' 3 9 . 2 .0 1 5 . 3 1 1 2 . 3 6 1 4 . 8 4 1 2 . 7

1 7 . 8 1 3 . 3 1 1 . 5 1 3 . 8 1 6 . 1 1 3 . 6 1 0 . 5 1 2 . 2 9 . 3 9 . 9 11.0 1 1 . 1

7 2 8 0 7 8 8 0

>3 2 0 4

14 ^{4 6} 11 3 2 8 3 9

1 3 2 5 3 9 6 8

1 1 6 1 5 5 1 0 3 1 2 4

1 0 1 5 8 1 5

1 3 1 9 1 4 1 5

1 7 5 2 4 1 2 1 0 2 5 1 4 12 3 5 3 0 2 9 5 4 1 2 5 3 0

2 . 1 4 . 3 2 . 4 4 . 4 2 . 0 4 . 8 3 . 6 4 . 5

2 3 3 4 3 3 6 2

4 9 3 1 5 1 3 3

13 2 3 o

O ₁

o 0 0 0

1 3 0 0 0

0 3 0 0

3 5 1 3 4

0 5 0 0

7 8 18 3

2 4 5 6 1 6

7 5 1 1

1 0 0 7

0 1 1 9

3 3 j 2 9 ; 6 2 5

I

! 17 4 4 1 5 3 3 4

Septemb.

nap

Okiober

nap|. 0

Novemb Decemb.

nap 0 nap| 0 nap

8 8

3 0 3 0

28 rr 5 21 21

17.2

1 3 . 4 1 7 . 1 1 3 . 3 2 7 . 9 2 5 . 0 7 . 0 0 . 7 2 0 . 9 2 4 . 3 4 9 . 9

22.2

5 4 . 8

28.0

3 7 . 0 1 1 . 5 1 7 . 8 1 6 . 5

10.5

9 1 9 4 4

i 4 5 1 5 6

! 11

i 20

2 6 1 5 2 1 1 3 1

3 . 5 4 . 9 4 8 3 2

0 0 0 0 12

9 4

6 p

o

0

3 3 4

34 16

13

1 4

21

21 1 3 . 7

9 . 3 1 3 . 4 9 . 0 2 2 . 4

20.2

4 . 4 - 0 . 2 18.0

2 0 . 4 5 0 . 7 2 3 . 3 5 6 . 0 2 9 . 8 2 5 4 2 . 2 2 5 , 1 5 . 1

13.8:

1 4 . 7 7 . 2

14 19

1 4

16

2 7 2 7

8 4

26

7 0

8

7 9 17

3 . 5 4 , 2 5 6

12 0 0 0 0

9 j 2 4

! 0

| I

0

; 1 60

Î 7

Í 1 8

9 . 7 6 . 4 9 . 5 6 . 1 1 5 1 8 . 0 15 1 5 . 6

6 2 . 3 1 7 - - 2 . 6 1 5 . 7 1 8 . 2 5 1 . 0 2 3 . 1 7 5 9 . 6 8 3 0 . 7 1 2 3 8 . 2 1 2 9 . 2 2 1 . 4 2 1 . 5 6 . 0 8 3 1 5 5 1

2 9 5 4 11 9 4 6 4 2 1

6 . 2 5 . 4 7 2 1 2 1 5 0 0 0 0 0 0 0 2 1 0 8 8 0

1

4 4

26

3 0

3 0 3 0

10 10

3 1

12 12

4 . 9

2.6,

4 . 7 2 . 4

16.2

1 4 . 8 - 4 , 0 - 1 0 . 0

2 4 . 8 5 0 . 4

21.8 62.6

3 2 . 9 4 0 . 1

11.0

2 2 . 5 2 1 . 9 4 . 8

86

4 4 7 1 1 2 3

1 4 1 3 1 3

22

6 . 4 5 . 5 3 6 4 4

10 1

9

0 0 0 2

9 3

0 0 66 1 U

raajus

2 1 — 2 2

august 2 januai' 1 j a n u a r 1

márt. 4 márt. 3 febr.27 febr.27

1 1 . 9 8 . 5 1 1 . 7

8.2

3 2 . 4 3 0 . 6 - 1 4 . 4 - 1 8 . 3 4 6 . 8 4 8 . 9 4 9 . 9 2 1 . 9 6 7 . 1 3 7 . 4 3 3 . 1 4 . 8 3 4 . 0

máj. 23

jul. 5.

7 . 3 8 3

20

i 1 1 4 2 1 4 6 4 1

3 . 9

7

10 6 2

3 3 5

! 12 Í

Tárgy Hely I Január Február Mártius Április

[napi 0 n a p j 0 nap 0 n a p 1 0

1.

2.

o o.

4.

5.

6.

m ( .

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

A hőmérséklet havi és évi középértékei a közv. észlelés után

A hőmérséklet va- lódi (24 órai) havi és

évi középértékei A hőmérséklet ha- vi és évi maximuma

A hőmérséklet ha- vi ós évi minimuma A hőmérséklet havi és évi ingadozásai A légnyomat havi és évi középértékei

A légnyomat havi és évi maximuma A légnyomat havi

és évi minimuma A légnyomat havi és

évi ingadozásai A páranyomat ha- vi és évi középértékei A viszonyos nedves-

ség havi és évi kö- zépértékei A viszonyos ned- vesség havi és évi

minimuma A csapadék havi és

évi öszletei A csapadékos napok

száma Legnagyobbcsa- padék-mennyiség 21

óra alatt A felhőzet havi és évi középértékei

A szélirányok

Alsó- Vereczke

N.

N. E.

E.

S. E.

s. w.

w.

N. W.

0.7

21 0.6 21; 9.3 31 -6.0

I 15.3

í 23.6 5131.1

02.7 28.4 4.3

88

l | 34 14 9|

20! 6

i 0

0 0 0 73 0 20

-1.3

17 -1.5 28 11.8 19

14.0 31 28.8

22.5 32.9 10 10.7

22.2 17

, 8

89

27 56 10

5

24 5 5.0

0 0 0 0 0 31 0 69

25 12

5.1

4.8 15.

-3.' 8 19 4 26 19.2 20.7 30.7 09.0 21.7 5.3

82

25 j 25 I 20

11 21 7

5.0 0 0 0 0 0 52 1 47

10 24

5.6 5.4 23.6 -2.5 26.1 18.0 27.3 10.6 16.7 5.5

81 '

27

I 5 9

13

30 10 5.8

0 0 0 0 0 36 0 64

setek 1&7B. érről.

Május J u n i u s J u l i u s Augustus Septem*;. Oktober NovembrjDeeembr e V

»I 0 n a p | 0 n a p | 0 [napi 0 n a p | 0 napi 0 nap| 0 In a p | 0 n a p [ 0

11.2 15.7 18.4 17.8 12.3 10.6 2.7 3.5 7.9 10.9 15.4 17.9 17.5 12.2 10.3 2.5 3.7 7.7 22.2 24 34.0 10 34.0 25 31.2 15 25.3 14 22.2 5 19.6 13 5.0 j u n . 24.

j u l . 10. 34.0 -2.0 9 4.8 18 10.0 16 ¹⁵ 9.0 27 2.0 29 0.2 21 -15.9 31 24.0 ^{dec. 31.} -24.0 24.2 29.2 24.0 22.2 23.3 22.0 35.5 29.0 58.0 18.1 21.2 23.1 24.3 23.1 23.6 21.5 27.0 22.2 24.5 4 28.4 18 29.6 16 30.0 26 31.5 28 32.2 13 30.4 9 39.6 ^dec. y 39.6 13.2 8 _711.1 24 ^718.1 31 15.9 1 6 7 1 3 . 7 21 15.0 23 04.3 17 07.2 j a n . 21 702.7 11.3 17.3 11.5 14.1 17.8 17.2 26.1 32.4 36.9 7.9 9.8 10.9 10.9 8.7 7.7 5.1 3.3 6.9

78 75 73 74 82 80 86 87 81

36 4 29 5 24 25 33 15 42 14 43 6 42 31 49 ^{j u l . 5} 24 116

19 107

12 125

5 90

9 75

8 7

17 86

10

16 775

141 23 19 24 2 17 28 25 6 18 6 7 1 23 17 7 ^{j u l . 2} 37

7.2 6.0 5.1 3.5 6.3 6.2 5.9 6.0 5.7

1 0 0

1

0 68 2 27

1 0 0 1 0 67 0 30

0 0 0 0 0 27

1

72

0 0 1 0 0 35 0 6 3

0 0 0 0 0 46 4 5 1

0 0 Q

o 0 0 57 6 35

1

0 0 0 0 45 13 40

7 4 1 0 0 36 11 41

1

0 0 0 0 48

3 47

Sajnos, hogy a munkácsi észleldei állomás 1873. évben megszün- lettetett s a helyett Szalmáron állíttatott fel, s igy jelenleg csupán Szoly-

>sn történnek az ottani uradalmi gazdatiszt által feljegyzések.

Megyénk különben e tekintetben az éjszaki felföldhöz csatoltatott, mely Pozsonytól észak felé a kis Kárpátokkal kezdődvén, magában fog- lalja a Kárpátoknak a Tisza felső részéig terjedő egész éjszaki ivet. a Yág, Nyitra. Garam, Ipoly és Hernád folyók területeivel együtt.

6 . M e g y é n k m a g a s s á g i v i s z o n y a «

Megyénk délnyugati része sik föld, melyet éjszak-keletről fokonkint emelkedő hegyek vesznek akkép körül, hogy azok a megye és illetőleg hazánk határánál a legnagyobb magasságot érik el. A magyar meden- czének egyik széle benyúlik megyénk területébe is, jelesül Naménynál a Tiszánál, hol a finom hamuszerii nyíri homok is látható még, hova to- vább azonban a talaj kötöttebbé és tömöttebbé válik.

Területünk legnagyobb emelkedései éjszak-keleten vannak, hol a . Kárpátok ágazatai, a havasok és a Beszkid hegylánczolata magaslik.

A szakadozott és hullámszerű lánczolatos emelkedések vagyis hegy- ségek magassága különböző, annálinkább, mert viszonylagosan t e k i n t v e ^ ez a talajnak a tengerszintfeletti magasságától függ. Igy a legalantab- ban fekvő H e t y e n csupán 9 9 x 5 , mások szerint 104 méternyire fek- szik az Aquilea melletti Adriai tenger színe felett; a Tisza legkisebb viz- ;

állása Naménynál 101 m. s a szernyei mocsár kifolyása Gátnál 108 mnyi magasságban van, mig fentebb Munkács már 128 és ismét feljebb a he- gyek közt a paszikai latorcza-hid 165, Holubina 205, Polena (postaház) 273, Uklina 313, F.-Hrabonicza 433, Alsó-Vereczke 452, Zavadka 489, Hlubokapatak 510 és Yolócz 500 méternyire fekszik a tenger szine fe- lett s e tájon az égbe emelkedő havasok közepes magasságú 1263 mé- ternyi.

Általában elfogadandó, hogy a megyének á/s részét magaslatok és hegyek borítják, a föld szine különösen az éjszak-keleti részeken szám- , talan kisebb-nagyobb völgyek és horpadások által erősen szétszaggatott, mely mélyedések közt legnagyobbak az éjszakról nyugatfelé húzódó La- torcza-völgye, a voloczi, vicsai és vócsi völgy, az éjszakról keletre vivő zsdenovau ploszkói, a keletről éjszakra tartó sztrojnai. lent az ilosva-bil- kei, irsavai, borsovai, vizniozei, bubuliskai sat. völgyek, melyeken keresz- tül többnyire kisebb-nagyobb patakok és folyók hömpölyögnek.

Kitaibel Pál szerint az éjszaki hegyek a Vágnak déli fordulásától kezdve a Latorczáig szakadatlan lánozolatban húzódnak, mig e folyótól kezdve azután az éjszak-keleti hegyek keletre terjedvén, itt már havasi jelleget vesznek fel. A Kárpátok három (éjszak-nyugati, éjszak-keleti és dél-keleti) főrésze közül ugyanis az Ék. határláncznak, mely rendesen Kárpáti vagy magyar erdős-hegységnek (innen a „Verchovina") nevez- tetik, a Poprád szorosától kezdve, tart e hegylánezolat kiterjedése Mára- ramaros DK. sarkáig, Erdély határáig. Ungvártól 8 órányira E.-ra emel- kedik Uzsok mellett a magas Beszkid hegy, mely e Kárpát vonal közép- pontjának tartatik s innen megyénk ÉK. határát környező hegység is e nevet viseli. E hegylánezolat különben Poprádtól fokonkint emelkedvén, Ung és Beregben már magasabb hegyeket mutat, melyek azután Mára- marosban még inkább növekednek. Nálunk a Beszkid és a havasok kö- rüli völgyület és terület V e r c h o v i n á n a k neveztetik s Alsó-Verecz- kén tul van a Beszkiden Galicziába való átjárás, mely hágó vagy nye- reg 802 me ter magas.

Minthogy megyénk felső részén Szolyvától kezdve a galicziai ha- társzélig az úgynevezett kárpáti homokkő tulnyomóbb, ez oknál fogva a növényzet itt általában nemcsak buja és viruló, hanem a kőzet sajátsá- gos szinben tünteti elő a hegyes-völgyes vidéket. Gyönyörű látványt nyújtanak az egymás felett emelkedő egymáshoz, majdnem hasonló alakú hegykupok megszámlálhatlan sokasága és a szük völgyeket és erdők ol- dalait ékesitő sötétszürke palarétegek és kékesszürke s mállási helyeiken fehér vagy sárgás homokkőszirtek, melyek csodálatos alakzatokat mu- tatva, folytonos változatossággal gyönyörködtetik a szemlélőt. Es mit mondjak az ünnepies csendben nyugvó, nyaranta ambra illattal eltelt, virágokkal borított, télen át pedig ragyogó fehér lepellel borított s üde levegőt árasztó regényes, szük és mértföldekre terjedő völgyekről, me- lyek megyénk felső tájain mindenhol oly kedves, vonzó bűverővel bír- nak, melyeket minden vadságuk mellett, oly örömest látogat, oly szíve- sen üdvözöl az idegen utazó. Jó kedvvel halad rajtok keresztül a ter- mészet nagy müvén elmerengő, bájain gyönyörködő e m b e r ; bámulva nézi a völgyek közepén sötétzöld szinti éger, hamvasfüz, rezgő, ezüst le- velii nyárfák és számos egyéb különféle fa és bokor közt elrejtve, kel- lemesen csörgedező, itt-ott zúgva rohanó folyókat és patakokat, melyek- nek medrét óriási hömpölyök, kisebb-nagyobb kövek, itt-ott mohhal és folyondárral befutott dült fák és törzsök borítják ; jól esik nézni, midőn a szokatlan tájkép kiegészítéséül, a vidékbeli pór, a zúgó mély medren át helyezett vékony szálon, rúdra támaszkodva, átsiet, vagy a havasok aljai karaván gabonával telt zsákokkal terhelt lovakon ülve hosszú sor-