Ugy tartják, hogy háládatlan az a táj, mely savanyuvizeiről neve-zetes s valóban h a végig nézünk ama szép völgyeken, melyeken e for-rásaink bugyognak, ugy e mondat valóságán alig kétkedhetünk.- Többnyire kevéssé termékeny rideg öblekből állnak e területek, melyeknek csak a természettől nyert bájdus képletök n y ú j t némi kárpótlást. E tér megyénk-ben Sztrojnától, Olenyáig mintegy 22 kilóm, hosszú és Paszikától Ole-nyáig m. e. 18 kilomt. széles.
Itt, hol az úgynevezett Kárpáti homokkő közeledik a Mnnkács tá-ján már magasztos nagyszerűségében feltűnő trachytkőzethez,
Beregvár-m eg y e éjszak-keleti területén, leginkább a homokkő-képleten és pedig a trachithegységek közelében neocen rétegekből fakadva, vannak a külön-féle alkatrészü, égvényes, sós, vasas és kénes ásványforrások, melyeket
uem csak a táj regé uyes Sfcèpsège, lécének üdítő volta, hauèu» a forrá-sok közvetleo jótékony hatása miatt ís oly szivesen látogatnak, s annál üdítőbb hatást gyakorolnak, mert itt, hol e hegyek közt felváltva mész-rétegek is fordulnak elé, az édesvizű források is bő tiszta ós hideg viz-zel kínálkoznak,
Ez ásványforrások különben már régóta ismeretesek. így szolyvai savanyuvizről már egy 1463. évben Bolhái Ambrus kérelmére, Mátyás király parancsa folytán, a leleszi konvent által eszközölt havasi határjá-rásról szóló okmányban történik említés; 1709-dik évi február l - j é n pe=
dig II. Rákóczy Ferenoz, az akkori munkácsi herczegség fejedelmi ura meglátogatta e forrást időtöltésből, midőn a közelfekvő szentmiklósi kas-télyából, a látogatására Ígérkezett Sziniavszky Ilona herczegnő, lengyel országi főtábornokné (Grande Generale de Pologne) elé ment s reá az, nap hiába várakozott. (Rákóczy Tár, I- köt. 185 lap).
Számosok az e tájon felbugyogó ásványforrások. Némelyek körül nem rég fürdő keletkezett, azon forrásnál, melyet néhány évtized előtt még csak egyszerű faodu köritett s melyből a vidék falusi népe kalap-ból, kéregdobozból vagy fejszével kifaragott csipő alakú faedényböl itta az üditő, ízletes savanyu vizet; ma már pompás csarnokok emelkednek és tágas szállodák kínálkoznak, mig közöttök terebélyes hársfák árnyé-kában, homokos sétányokon, müveit, díszes vendég sereg mulat.
Más, tán hatályosabb forrás, hozzáférhetlensége miatt, folytonosan elhagyatottságában hever s csak a vadászok, szénégetők s koronkint e g y ^ * gyógyulást kereső pór által látogattatik.
Az ily magán forrás gyógyerejét igénybevevő pórcsalád, szép szám mai, apró-cseprő hozzátartozóival jelenik meg a Szentkutnak (Szvjata;
kernicza) elnevezett forrásnál körötte gallyakból gunyhót rögtönöznek a különben is árnyékos erdő lombjai alatt, a talajba gödröt vájnak vagy beütött fenekű hordókat — kádakul — állítanak fel s az azokba merí-tett szentvizet (szvjatiji wody) izzó kövekkel melegítik, melyben azután az egész család több óráig elüldögél, mig főtt rák módjára kipirulva, ki-szállanak, azon biztos hitben, hogy köszvényök, csuzok a vizben elol-v a d t ; s egyszersmind azon balhitben, hogy a kór annál bizonyosabban:
ott rekedjen, egyes ruhadarabokat, foszlányokat aggatnak a közeli ágakra és csalitra s egy-két nap múlva a legmegelégedettèbb kedélylyel térnek haza, fűnek fának ajánlgatván a biztos gyógymódot.
Innen van, hogy megyénkben az ily források közelében, gyakran az ut mentében is láthatni ily felaggatott ruhadarabokat vagy rongyokat.
Különben az ily kezdetleges fürdőkezelés már csak azért is lehet néha üdvös, mert a szenvedő legalább ez alkalommal mosdik meg tisztára, mi-nek jó hatása el nem maradhat.
<
m
Nem rég, a fürdők keletkezêseig, még az értelmesebb családok ily egyszerű módon élvezék az ásvány viz forrásait; több napig kedélye-sen eltanyáztak a zöldelő völgyben felállított lombsátorban s megelége-detten élvezték a gyönyört, melyet a helyzet szokatlansága nyújtott. S lehet, ők sokkal boldogabb órákat töltöttek az ily méla magányban, távol a világ zajától; mint utódaik, kik a vendégektől hemzsegő tereken pom-páznak. Hogy különben ásványforrásainkat már ős hajdankorban hasz-nálták, arra fentebb érintett hagyományos s a pogánykorból eredő elne-vezések: s z e n t k u t a k é s s z e n t v i z e k , tesznek bizonyságot, mint melyek közül egykor áldozatokat tettek s igy e helyeket, különös tiszte-letben tartották.
Mi már most az egyes ásványforrásokat illeti, mindenek előtt meg-jegyziik, h o g y m e l e g f o r r á s o k é s h é v v i z e k megyénkben nem
lé-teznek. A fekvési magasságot tekintve: első helyen áll a szinyáki hideg kénesviz-forrás, mely 664 ós az Almamezőnél fekvő Zanyka, mely 425 méternyire fekszik a tenger szine felett ; mig a Bégánv melletti forrás
106 mtnyire legalacsonyabb területen van. A 48° 33' 20" éjszaki szé-lesség és 40° 39' 0" keleti hosszúság alatt fekvő, leginkább a Latorcza és Pinye-folyók völgyeiben találtató számos ásványos vizek következő osztályokba sorozhatok: 1 hideg kénes vizre, 2. savanyu vagy borviz és égvényes vizekre; 3. tiszta konyhasós, 4. vasas vagy aczélos és gáliczos vizre s végre 5. semleges és ismeretlen minőségű hideg forrásokra. Ál-talában savanyuvizeink abban különböznek a többi ily nemű ásványvi-zektől, hogy borsavas szikéleget (Sódat) tartalmaznak, kénsavat pedig nem vagy igen csekély mennyiségben ; mi az itteni forrásokat kitűnően jellemzi és jövőjöket biztosítja.
Nem kétlem, hogy gyántás és kőolajos források is fognak idővel felfedeztetni e tájon, mert hiszen a szomszéd Ungmegyében már is fel-merültek ilyenek s Máramaros hasonnemü területén is mutatkoznak.
Már a múlt században találkoztak természettudósok, kik megyénk némely ásványvizeit leirás és tüzetes elemzés alá vevék. Igy 1875-ben Sebeök András, beregmegyei orvos elemzé a paszikai, hársfalvi (nelipinai), szolyvai, holubinai és szolocsinai vizeket; ezekből a hársfalvit valamint a szuszkóit még 1755-ben gróf Schünborn Jenő Ervin megvizsgálás végett Bécsbe felvitette, a nélkül, hogy az eredménye ismeretes lenne. E szá-zad elején K i t a i b e l P á l irt terjedelmes értesítést ásványvizeinkről is ;
1823-ban Wranics József, munkácsi gyógyszerész vegyelemzé az iványi forrást; Cserszky Antal, orvostudor megvizsgálá a ploszkóit 1823 és az alsó-hrabóniczait 1823-ban; ezt ugyanakkor Gottstag, munkácsi
gyógy-m
saerész is és 1843-ban Toguio Lajos ; 1859-ben dr. Wachtel Dávid (Be-schreibung der Kurorte und Mineral-Quellen Ungarns czimü müvében) 4 5 forrást emlit megyénkből, melyhez az adatokat kétségtelenül a T ö r ö k J ó z s e f által 1848-ban ily cim alatt: „a két magyarhaza első rangú gyógy-vizei ós fürdőintézetei" kiadott miiből s a munkácsi uradalom levéltá-rában levő gazdatisztsógi jelentésekből merítette. A hársfalvi, szolyvai s környékbeli vizekről dr, Kaiiovszky Lajos, volt fürdő ós forrásbérlő is irt értekezést 1871. é v b e n ; valamint 1874-ben e sorok szerény irója is mertetést a hársfalvi fürdőről,
1. A k é n e s v i z e k
közé tartozik 1. a s z i n y á k i (kékbérczi) fürdő kénmeszes vize, mely egy hasonnevű 1031. 69 mtnyi magas hegy oldalában levő forrásokból fakad. Ezen nagy, kővel kirakott medenczébe összegyűlő viz kékes szinii, tejedző, de a pohárban tiszta és átlátszó, erős könkénegszagu, sós és kesernyés, mely a légen sárgás csapadékot rak le. Alkatrészei : kénsavas szikéleg, keseréleg és mészéleg, szikhalvag, mészhalvag. szén^
savas keserélegből, mészéleg és iblanyból áll.
1830. évig, úgyszólván, teljesen elhagyatva sinlődött, jóllehet, mint a hraboniczai területen levő kénes forrásról, Landgraff és Otto, kik a munkácsi ós sz.-miklósi uradalmakat 1781 rendszeresen összeírták, épen ugy megemlékeznek, mint a holubinai és szolyvai ásványvizekről is. A k k c ^ csak a favágók és pásztorok keresték fel ós i s m e r t é k ; ez utóbbiak ké-sőbb rühes juhaikat és k e c s k é i k e t jó sikerrel fürösztették benne, mi-nek következtében a vizmi-nek gyógyereje feltűnővé válván, azt elébb csak.
egyes környékbeli családok kezdék használni, m a j d azonban mindinkább látogattatván, végre a két forrásnál (melyeknek egyike maiglan is „kecskef o r r á s n a k " neveztetik), 1832. évben a munkácsi uradalom tisztsége e g y -szerű fürdőhelyiséget emeltetett. Ekkor vizét a munkácsi gyógyszerész elemezvén és gyógyhatásúnak igazolván, a tulajdonos egy fizetéses szolgát helyeztetett oda felügyelőül, ki az év végén beszámolván, 5 f r t 36 krnyi jövedelmet beadott. 1833ban a vendégek ellátása végett korcsmaházat emeltetett az uradalom s utat kezdett vágatni a hrabonic/ai völgyön á t ;
1834-ben a főforrás körül kiirtatta a fákat s az ut csináltatását folytatta 1835-ben a felügyelő (Leviczky Bazil) gondatlanságából meggyúlt a ven-dégház s megégett két szoba, melynek költségével a felügyelő terhelte-t e terhelte-t terhelte-t ; ugyaoakkor ez épületerhelte-t megnagyobbiterhelte-tterhelte-taterhelte-toterhelte-tterhelte-t s a fürdő kiadaterhelte-toterhelte-tterhelte-t bérbe Beidl Lipótnak 4 3 f r t é r t a korcsma pedig Ohrenstein Márkusnak egy évre 27 írtért, 1839-ben állíttatott az uradalom egy zuhanyt, melynek egyes használatáért az árszabály szerint, 2 krt. kellett fizetni. Igy
fo-konklnt emelkedett e vadon magaslaton a fürdőintézet, mig később ér-demlett jó hire folytán vendégei mindinkább szaporodván, a helyiség is bővíttetett, annyira, hogy 1873-ban már két terem, 10 fürdő és 20 lak-szobából álló, svajczi Ízlésben épült, tágas erkélyekkel ellátott épületek dí-szítek az üde légtől s zöld lomboktól környezett intézetet, melyet tá-volról is fölkeresnek szenvedők, kik itt rövid idő alatt mindennemű kü-tegek, csúzos és köszvényes bajok, görvélyes daganatok és rögzött fe-kélyek, hasüregi zsigerekben rejlő kórok, aranyér, rásztkór, női bajok, idegkórok, mint görcs, szélhűdés, méh- és búkór s belférgek okozta nya-valyák ellen biztos és gyökeres gyógyulást találnak. A bér jelenben 715 frt, s azt több év óta Telgarecz Márton kezeli. Évenkint most 120—130 vendég szokott itt tartózkodni.
A szinyákihoz némileg hasonló vizet tartalmaz a Szerencsfalva mel-letti Lázon fekvő könkéneg szagú „szent forrás", a patkanóczi községi erdőbeli, a szidorfalvi Szoluncsok nevü s a Trostini hegy alatt fekvő, valamint a felső vizniczei Szoloczina nevü, a hribóczi és a drágabárt-falvi k o r o s z t á n k a néven ismert forrás, melv orosz elnevezés a r ü -' o h e s t jelenti s gyógyhatását népiesen kifejezi.
II. S a v a n y u v a g y b o r v i z s é g v é n y e s
vizeket tartalmaznak általánosan érintve a következő f o r r á s o k : a p o l e -n a i , égvé-nyes vasas, szolyvai, vas és ké-nme-ntes, ploszkói, égvé-nyes va-sas, hársfalvai, vava-sas, olenai égvényesi, paulovai, égvényes, konyhasós, volóczi, nagybisztrai vasas, s a p a s z i k a i . mely a hasonnevű faluha-tárában, a Latorcza balpartján, a Szolyva-felé menő ut közelében egy homok- ós mészkő hegy tövében, terebélyes bükkfák árnyékában f a k a d ; savanykás vizénél az utasok megállapodnak és falatoznak ; a köznép azt tartja, hogy e viz elveszti erejét, ha a folyón átviszik, miért is legin-kább csak helyben szokott fogyasztatni, gyógyereje pedig köszvény és kütegek ellen, a balhit szerint, csak akkor hatályos, ha kilencz po-hárnyi töltetik egy kancsóba s e viz éjjen át megszaporodik. Fekszik különben 148.56 mtnyire a tengerszine felett. A fönebb felhozott források kitünőbbjeiről alább tüzetesebben, valamint a s z o l c s i n a i L u h i -f é l e torrrúsokról.
III. K o n y h a s ó s h i d e g v i z e k
bugyognak Drágabártfalván, a falu területén, belső telkeken, s ettől távo-labb nyugotra az országút mentében egy kies kopár völgyben. E forrá-sokat a kincstár tilalmazza és magas palánkkal körül keritteti, sőt őri-zetére a helységben sólovagot tart. Ehez hasonló források jeleotkeznek
0 2 I a szomszéd Maszárfalván, Závidfalván, Ardánházán és Feketepatakon (Ti
nava). Ugy látszik, hogy e tájon bő kősó-rétegek rejlenek.
IV. V a s a s v a g y a c z é l o s é s g a l i c z o s v i z e k :
az i v á n y i i , Munkácstól nyugotra egy óra járásnyira, mely a hasonnev helység szélén, terebélyes nyárfák árnyékában, 150.77 méternyi maga
san a tenger szine felett fekszik. E kellemes, látogatott és jó hirnek öi vendő kis fürdőnek sajnos, csak egy szük forrása van s azért terjedés korlátoltatik. A barna, ülepedést lerakó gyógyvizet Wranics József ele mezvén, talált annak egy fontnyi vizében: 2 szemer ketted szénsava szikéleget, 1 szemer mészéleget, 3/4 sz. vaséiecset és 1. szemer kovaio>.
det, s ennélfogva a vizhatása kitűnőnek bizonyult az alkotmányos gyön geségek, a gyomor és belső rendetlen áliapotja, vérpangás, ideges je.
lemü kórok és női bajokban. Valóban számos már-már kétségbeesett szer vedő nyerte itt erejét vissza. Bére most 410 frt, vendégeinek szám 80—100. — Kútjának vizmenyisége 24 óra alatt m. e. 25 hectoliter. , fürdőhelyiségen találtatik öt vendégszoba és 5 fürdőzárka.
Hasonló alakú forrás találtatik Ujklenóczon a pataknál, Medenczé a kisfaludi határnál „Vinicski" nevü ; Ilonczán (a Gyilon, Szemeretsir pataknál), Feketepatakon, Szalicsics nevű ; Szentmiklóson a Holicsk erdőben „Szentforrás", Szidorfalván „Sztesziszkai forrás" s mások, me lyek az ismeretlenek sorozatában említtetnek.
Mindezen források elhagyatvák s legfeljebb egyes pórcsaládoktól hasi uáltatnak.
V. I s m e r e t l e n m i n ő s é g ű
s ekkorig határozott elemzés alá nem vett vizek közé sorolhatók A s z á s z ó k a i , Zzdimirben, „Segyesor", vasas és sósnak mondatik A k i s m a r t i n k ai, a Szokolüpatak völgyében, „ S z o l o t v i n a nevű, sziksós és vasas.
A „ S z o b a t i n i " a Háthegyen, ilküczi völgyben, salétrom és ké.
nesnek mondatik.
A k l a s t r o m f a l v i „Burdankő", ugyanolyan.
A b r e z i n k a i , „zdorowa kernicza" — egészség kútja — n é v alat ismertetik, vasas és kénes. E forrás inár az 1781. évi összeírásban h a tályosnak, köszvény ellen hasznosnak állíttatott, melyet a szenvedők für désre használtak.
A p o d h e r i n g i , a köszüki és szentiuiçzi két forrás vas tartalmú a Szarkahegyen levő pedig könkénegszagu szent forrásnak és küteg, szem és fej fájás ellen hatásosnak tartatik.
«
A t i m s o r i, kénes.
A z s d e n o v a i határban van három, egyik Hiszcsova Voda, a má-sik „Michnovics" s a harmadik a Huszla havas alatt kucsillo név alatt ismertetik, kén és sós izüek ; ugyanolyan
a b u k ó c z i a Dracsineczen (tövises).
a k i c s o r n a i a Sztrihalynán.
A 1 a t u r k a i vas, konyhasó és kéntartalmú.
A s z i d o r f a l v i na mlaki nevü szent forrás timsósnak mondatik s görcs és szemfájás ellen használtatik.
Az a l m a m e z ő i hürki hegyi savanyúvíz köszvény ellen szabadon használtatik.
A a l s ó h r a b ó n i c z a i kén és meszesnek tartatik.
A f e l s ő h r a b ó n i c z a i vasas és konyhasós.
Az i v á s k ó f a l v i , Diibi hegy alatti török-nevü forrás timsós s köszvény és csontszaggatás ellen üdvösnek mondatik.
A nagy és k i s m o g y o r ó s i , könkéneg szagú.
A p e r e k r e s z n a i két forrás szintén, valamint az o r o s z v é g i z s o m i n a i vasas tartalmú szent forrás, melyhez a pórok sünien jár-ván fürödni, a vizet gödrökben izzó kövekkel melegiték; köszvény és idegrángatás ellen hatásosnak tartatik, 1872. évben fürdőt- és
vendég-lőt is állíttatott itt a tulajdonos uradalom, mely azonban két év múlva elhamvadt.
A s z u s z k ó i két forrás kénes.
A h o lu b i n a i Ruzsánszki nevü viz, mely állítólag meszes, s ként
és vasat is tartalmazna, savanvkás ize miatt italul szabadon használtatik, 7 o » annyival inkább, mert az ut közelében áll.
Az u j k 1 e n ó o z i kőnkénegszagu.
A h a n k o v i c z a i (Szolotvina). sós izü vizet a szarvasok és va*
<lak kedvelik.
A r o s z o s i (növi kva?/., uj savanyuviz) kénes, ennek vize meg épen fogfájás ellen tartatik hatályosnak.
A m u n k á c s i , mely a felső Schönborn felé vezető ut jobb olda-láu az erdőszélen van, kőukénegszagu.
A r á k os i é s { r u s z k ó c z i , valamint a k l a c s a n ó i ( a három keresztnél), a s z u n d á k f a l v i (a Finosa hegy alatt), a b é g á n y i , mely a Soványvölgyben fekszik s Osereséger neveu ismertetik, ugy a k a-s z o n y i fürdővize ia-s vaa-saa-snak éa-s erőa-sítőnek tartatik.
A f e l s ő v i z n i c z e i forrás, mely a s z o l o n c s u k i korcsmánál az útnál fakad, vasas és kénes.
A n a g y b i s z t r a i határban négy f o n á s van, melyek izzó kövek-»
64 4 kel melegittetve, a néptől köszvény, görcs és főfájás ellen használtatnak,
Ezek fekszenek: a Medvepatak völgyében, a Kicsera alatt, a Lisztanka felett az Obányánál, s a Truszovi bérez — kicsera — alatt. A S z t r o j -n a i határo-n, V i c s a alatt és a kvaszovi patak-nál levő források vasas savanykások s a nép által fürdésre és kellemes italul használtatnak ; va-lamint a s z o l o c s i n a i határban az ut mellett bugyogó források. Ez utóbbiak közül azon két forrás, mely a Kicsera hegy tövében fekve L u h i * ) nevü kaszálón fakad, nem rég nagy hirre vergődött. E tiszta égvényes savanyuvizek a nyákhártyák, főleg a gyomor és légutak nyák-hártyáinak hurutos bántalmainál jó hatásuaknak bizonyultak.
A „ M a r g i t g y ó g y f o r r á s " czim alatt ismert itteni vizet B e r -t a l a n P á l , vol-t nyiregyházai gyógyszerész hoz-ta forgalomba, ki 1872 év óta, midőn ipja dr. Karlovszky Lajos, ki a területet az Ulihanec?
jobbágy családtól mintegy 600 frtért megvette, e telepen lakokat emel-tetett s a hat holdnyi lapályt szép kertté átalakitá. — Vizét dr. 111 o s-v a y Lajos 1877. és-vben s-vegyelemezte.
Ellenben a Margit-forrástól mintegy száz méternyi távolságban ugyan azon területen fakadó s a gróf Schönborn család tulajdonához tartozó 1879-ben nyitott E r z s é b e t nevü forrás vizét K l e t z i n s k y V. vegytanár a viedeni cs. k. kórház kórvegyészeti vegymühelyében ele-mezvén, abban szintén igen hatályos alkatrészeket talált.
* m
A II. pontban emiitett források közül néhány jelentőségre emel-kedvén, nem lesz érdektelen azokat tüzetesebben megismertetni.
A h á r s f a l v a i fürdő s z o l y v a i n a k Í3 neveztetik azért, mert e helységtől alig 1/i órányira fekszik Hársfáivá nevü orosz falu nyugot;
szólén, melynek keleti látkörét a magas Sztoj s a mármarosi havasok ékitik, mig a fürdő körül fokonkint emelkedő lombos, bükkös erdők te-rülnek el. Talaja 194 mét. magasan van a tenger szine felett. Távolsága Munkácstól 22.758 km., B e r e g s z á s z t ó l 53.102 km. és Ungvártól 60.687 km., s minthogy 1871. évtől az Északkeleti vasút Munkácsig e tájjal érintkezik, Budapestről e városba 12 óra alatt elérhetni, mi a tá-volságot úgyszólván elenyészteti s az utazást a valóban gyönyörű vidé-ken kéjessé teszi. A tervezett Munkács-Sztryi vaspálya e fürdőt (közvet-lenül fogja érinteni.
E forrást már a 18. században látogatták és jó eredménynyel hasz-nálták ; ennek tulaj donitható, hogy vize már 1781-ben leirásban
ismer-*) Luh anuyit tesz oroszul mint rét. „Margit" nevét az itt eltemetett Kar-lovszky Margittól, Bertalan nejétói nywé a forrás.
teteit s minthogy az értelmi osztálybeliek is kezdek látogatni, ez okon Beregmegye 1798-ban felhivta a tulajdonos munkácsi uradalmat, hogy a hatásos forrásnál rendes fürdőépületeket emeltessen, sőt e végből Ló-nyay László alispán a tervet is bekivánta. Ennek folytán az ott már régibb időkből fennállott szeszfőzde helyiségeiből egy rész fürdőházzá alakíttatott át. 1800-ban fürdő-felügyelőül egy gazdasági szolga alkal-maztatott, kinek fizetése 24 frt és 6 köböl rozsból állott ; ugyanakkor a főforrás négyszegű kövekkel rakatott körül és a hársfaliget ültettetett, mely maiglan kellemes sétatérül szolgál. 1802. évben a szeszgyár nyolcz-üsttel nagyobbittatott s Paulicsek nevü bérlő szamára lakházul 1804-ben a béreslak idomíttatott át. Akkor még oly kezdetleges volt a fürdőinté-zet, hogy abban kenyeret és bort sem lehetett kapni, a kádak pedig oly rövidek valának, hogy azokban alig lehetett leülni ; nemsokára azonban élelmesebb bérlő kezébe jutván, az uj hat kényelmesebb kádat is készít-tetett. Minthogy pedig a nyilt konyha szemközt a fürdővel s ahoz nagyon közel állott, ez a fürdőház megé tétetett, hol akkor az istállók valának.
A kertnek fele a vendégek használatára bocsáttatott, kik magok szok-ták volt asztalaikat ellátni s a közös konyhán főzetni. Majd D e r c s é n y i János indítványára, aki állitá, hogy 1804. évben a szobránczi fürdőben hétezer kádfürdő felhasználtatott s ekkép a hársfalvait is lehetne élveze-tesebbé tenni, Rácné és Póchyné úrhölgyek helyet kértek kijeleltetni magoknak, hogy azon az uradalom anyagából lakot építtessenek ; egy-szersmind meghagyatott a szolyvai gazdatisztségnek, hogy vendéglősről gondoskodjék,-minek folytán 1805-ben Schuszter Ferencz nevü ungvári vendéglős bérelte ki a fürdőt száz rénes forintért oly feltétel alatt, hogy ő csupán kávét, csokoládét, punchot, barbarast és likőrt mérhessen. A szerződés szerint biztosíttatott neki a szükséges széua 30 krval mázsán-kint és a tűzifa ölenmázsán-kint 2 frtért. A bérlő, hogy üzletéhez kezdhessen,
150 frtot kapott kölcsön az uradalomtól 6°/0 kamatra, kibérelte egyúttal Munkácson is a kávéházi jogot 12 frtért évenkint oly módon, hogy ad-dig, míg az uradalom külön helyiséget építtetne, ő magán bérházban nyisson kávéházat, tartson „biliárdot" (tekeasztalt), de szeszes italt mér-nie megtiltatott. Azonban már 1808-ban elvétetett tőle minden bérlet s a fürdő is házilag kezeltetni rendeltetett. Ez időbeli árszabályból kitűnik, hogy egy vendégcsalád fizetett naponkint egy teremtől 30, szobától 20, konyhától 7 és egy fürdésért 10 váltó krajczárt. 1810-ben állíttatott egy tekéző pálya (kegelbahn). 1821-ben jövedelmezett a fürdő 155 frt ós 1 krt; ekkor az italmérési jogot senki sem akarván kibérelni, továbbra is az uradalom házilag kezeltette s az étkezde egy vendéglősnére bízatott.
Ekkor az istállóból egy lakház alakíttatott 5 1823-ban pedig egy uj
kocsi-§
66 t szili építtetett s a vendéglősné, a vendégek panaszára részegeskedés rendetlenkedés miatt elcsapatott. 1824-ben a fürdő kezelését — bé:
hiányában a h á r s f a l v a i f ü r é s z m e s t e r v e t t e át," ki az idé végével 224 frt 12 krral számolt be. Ez évben a zsidók részére kíil lakhelyiségek és konyha építtettek. 1826-ban kivette a fürdőt Janovsz nevü urad. erdőtiszt, kinek számára 1827-ben egy külön lakház era tetett. 1829-ben kibérelte a fürdőt nemes Ajtay Imre, ki azon évb gróf Rhédey Lajos, beregraegyei főispán helytartót, uradalmi utasi;
folytán, itt időzése alatt illően ellátván, azért később az uradalmi tis-ségnek 36 frt 55 krnyi számlát küldött be, mi bérébe betudatott. 182 ban három u j szoba állíttatott s egy kis kut kövekkel rakatott ki. 18.V ban Stern S. D. lett a bérlő; 1834-ben a kocsiszín lakszobává változ' tott át. 1837-ben ismét Ajtay lett a bérlő. 1839-ben zuhany építtetett tekéző pálya csarnokszerüleg befedetett s a bedűlt tánczterem kijav tátott, később kezelte Granovszky János, nyűg. gazdatiszt, ki alatt sz tén javítások történtek. Ekkép a fürdő, mely fokonkint nagyobbittat(
kivált a múlt tizedben dr. Karlovszky Lajos bérlő tapintatos kezeli alatt (ki a fürdőért ezer és a szolyvai és polenai savanyúvíz források*
bór fejében külön 2500 frtot fizetett) annyira emelkedett, hogy az íj nyeknek megfelelőleg immár abban most 68 lak és 22 fürdőszoba, tc terem és konyha találtatik s a kellemetes kinézésű fürdő árnyékos rét, részint erkélyekkel ellátott emeletes, részint folyosókkal biró fc szinti kényelmes és svajczi alakú tágas lakok ós fedett sétány diszitik.
volt bérlője Matl József, 1878-ban Dudorovics Árpád ós Kiorán FI s 1879 óta dr. Sehlezinger Kálmán, ki itt savó és hidegvizgyógyir zetet is létesített. Az 1,90 tntnyi mélységű s ugyan oly széles, hom'
volt bérlője Matl József, 1878-ban Dudorovics Árpád ós Kiorán FI s 1879 óta dr. Sehlezinger Kálmán, ki itt savó és hidegvizgyógyir zetet is létesített. Az 1,90 tntnyi mélységű s ugyan oly széles, hom'