A magyar középiskolák statiszikája az 1932/33. tanévig

;.n-unnnonnm.n.n.-u.n.!!-l-nun-non.-cucu-llll'l-UII-lnu-lnnncc-nul-'Ilo'nun-nau-nneonlnnoplalnn-o-n

; e IRODALMISZEMLE e §

Könyvismertetések.

Chronigue de Z ivres.

Az 1930. évi népszámlálás. ll. rész. Foglalko—

zási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagy—

vállalatok.

Le recensement de 1.930. 116 partie : Données sur les professions, suivant les communes et les endroz'ts habite's des territoires exte'rieurs des localite's, et sur les grandes entreprises industrielles et commerciales.

Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat 86. kötet.

Publications Statisttyues Hongroises. Nouvelle se'n'e.

Volume 86.

Szerkeszti és kiadja: a Mi kir. Központi Statisztikai Hivatal.

Rádigé el publíé par l'Of/ic: central toyal hongrois de staiisliguc.

Budapest, 1934. XXI! %— 92* —l— 492 lap. —— 17.

1934 december havában jelent meg az 1930.

évi népszámlálás foglalkozási adatait községek és külterületi lakotthclyek szerint közreadó, valamint az ipari és kereskedelmi nagyvállalatokat tartal—

mazó kötet, a népszámlálási kiadvány második része.

A kötet az 1920. évi népszámlálás foglalkozási köletével szemben tartalmilag lényegeset) bővült, s annak beosztása is megváltozott. A tartalom—

mutató —— az 1930, évi népszámlálás ]. kötetének megfelelően _— nemcsak a törvényhatóságokat, hanem a járásokat, megyei városokat és községe- tket :is felöleli, ami a kiadvány kezelhetőséget nagy—

ban előmozdítja. A 92 oldalra terjedő általános jelen- tés szövegét Thirring Lajos dr. írta, aki a nála meg- szokott sokoldalúsággal, értékes társadalomgazda—

sági tanulmány keretében ad átfogó képet a népes—

ség foglalkozási viszonyairól. A szöveghez 23 tör—

vényhatósági táblázat csatlakozik, amelynek gaz—

dag abszolút— és arányszámányaga a kötet hatalmas anyagának áttekinthetőségét növeli.

A részletes kiamnttastásoknál az 1920. évi 1, sz.

tábla az új kötetben két részre van bontva, ami az áttekinthetőséget növeli. Az 1. sz. tábla csupán a foglalkozási főcsoportok adatait öleli fel, míg a mezőgazdaság, kertészet és az ipar részletezése terjedelmének kétszeresére bővülve, a 2. sz. táblába került. E két tábla a városok és népesebb közsé- gek adatait ezúttal kerületek szerint is kimutatja.

A 3. sz. tábla a 20-nál több segédszemélyt foglal—

koztató bánya-, ipar—, kereskedelmi és hitelválla- latok fontosabb adata-it tartalmazza, községek sze- rinti részletezéssel. A tanyák, puszták, telepek és egyéb külterületi lakottbelyek néhány foglalkozási fő adatát nyilvánosságra hozó 4. sz., ezúttal első ízben közölt tábla egyenkinti sorokban és községi összesítő tételekben az összes külterületi lakott—

helyekről közli az ez alkalommal először fedolgo- zott foglalkozási adatokat.

A kötet az 1930. évi népszámlálás első részé—

ben alapul vett hármas országrószbeoszlást (Dunán-

túl, Alföld, Eszak) követi és a törvényhatósági rész

a közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék ligyelemhevételével készült. Budapest környéké- nek különleges helyzetére való tekintettel a Buda—

pesthez számítható községek és a Nagy—Budapest—

nek tekinthető egész terület adatait a kötet külön is közli. Közli ezenkívül a törvényhatósági jogú és megyei Városok, a 10.000—nél népesebb és ki—

sebb községek foglalkozási adatait is. A törvény- hatósági láblázatok és az arányszámok közlése lényegesen kibővült a multtal szemben. Az egyes részek előtt az eszközölt fontosabb módosításokat és jelentősebb szempontokat általános megjegyzé-

sek foglalják össze. H. 1. dr.

A magyar középiskolák statisztikája az

La slatistigue des écoles secondaires hongrm'ses jusgulü l'année scolaire 1932—33.

Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 91. kötet.

Szerkeszti és kiadja a Magyar kir. Központi Sta- tisztikai Hivatal. Szövegét írta: Asztalos József dr.

Publications Slatíslígues Hongroises, Nouvelle sért'e.

Volume 91. Rédzgá el publié par l'Ofűa' fanta/al royal hongmz's de statistigue. Texte par la Dr Jo- seph Asztalos.

Budapest, 1932. 122 l. —— p.

Ez az új kötet arról az iskolatípus—ról szól, mely—

ből a felsőfokú iskolák hallgatósága rekrutálődik;

tehát a legszervesebben kapcsolódik az] előző köz—

oktatásügyi statisztikai közleménye—kba. Megjelen—

tetésének időszerűség—ét ezenkivül egyrészt az első az 1883. évi XXX.

t.—c. félszázta-dos jubileum—a indokolja, másrészt az a körülmény, hogy a középiskolai tanitás egysége- sítését célzó 1934. évi XI. rt.—cikkel a középfokú oktatásügy történetében fontos fordulóponthoz ér- keztünk el.

A közlemény bőséges táblaa—nyagának tanulsá- gait tartalmas, alapos szöveges elemzés tárja az olvasó elé. Asztalos József dr. igen sok szempontra kitorjeszkedő általános jelentésének megállapításait 23 szemléltető szővegközötti tábla és több újszerű számítás twavnkítja, A kiadvány ll. részében helyet foglaló láblázatolk közül 11 összefoglaló kimutatás a középiskolák 1865/66—1919/20. évi fontosabb adatait, a megmaradt és elszakított területről be- számoló 1899/1900—1913/14. évi adatokat, az 1909/10—1932/33. években sikeres érettségi vizsgát tett tanulók vallás és minősít—ési fok szerinti meg—

oszlását, a középiskolák jelleg- és iskolanem—ek szerint tagolt 1920/21—1932/33. évi adatait, az

egyes intézetek 1910/11., 1924/25. és 1932/33. évi statisztikáját, valamint az utolsó öt év összefog—laló

75*

szerves középiskolai törvény,

12. szám.

adatait adja közre a tanulók nem, vallás, anyanyelv, nyelvtudás, kormegoszlás, tanulmányi eredmény, honosság, szülőik lakóhelye s foglalkozása szeri—nti tagolásáb—an. Ugyanezeket az adatokat és ugyan—

csak az 1927/28—1932/33. tanévekről találjuk meg a 12 részletes táblázatban, azonban itt a fonto—

sabb iskolocsoportok, valamint azokon belül vagy az összes osztályok, vagy az alsó és a felső foko—

zat kezdő és záróosztalyai, vagy pedig az egész alsó és felső tagozat szerint részletezve. Az egyes tanévek adatait nem külön—külön táblák ismerle—

tik, hanem a könnyebb összehasonlitbatoság érde—

kében a táblák a részl—etadatokat a hat tanxévről párhuzamosan tüntetik fel. Külön tábla számol be a IV. osztályt végzett, az érettségit tett tanulók pá- lyaválausztátsáuról, valamint az érettségi vizsgálatok eredményeiről.

Asztalos József (lr. bő francia kivonatban is közzétett beható tanulmányának első fejezetében a középiskolai oktatásügy és az iskolák *tömténetét festi meg. Megemlíti, hogy a ma is fennálló közép—

iskolák sorából az esztergomi szentbenedekrendi gimnázium a legősibb, mely mint káptalani iskola már az ezredik év körül működött. Egyébként azonban a legnégibb középiskolák megalapítása :) reformáció és az ellenreformáció korára esik. A leámyközépiskolálk a legújabb kor szülöttei; az első felsőbb leányiskola 1875-ben alakult meg s a többi is csupán lassan fejlődött, át felsőbb nép-, polgári és nőnevelő iskolából felsöbb leányiskolává, önálló leánygimnsáziumokká pedig csak 1901-től kezdve alakultak át. Ma, mint a középiskolai adatgyüjtés történetét bemutató fejezet után látjuk, a fiúközé'p- iskolák száma 121, ú. m. 29 gimnázium. 74 reál—

gimnázinm, 18 reáliskola; a régi Magyarország 1865/66-ban 165 középiskola—jell, közül 143, az 1914/15. évi 2303) közül 196 volt gimnázium. Ta—

nulságos adatok adnak képet a tanulók létszámá—

nak alakulásáról is: számuk a békebeli ország—

területen 1865/66—ban 31.991, 1914/15—ben 76.856, :)

mai területen pedig 1932/33-ban (55.327 volt. Emil-- tést érdemel, hogy az 1913/14-ben fennállott 229 gimnázium és neálllskola közül csak 109 (47%f:

esett a mai területre. Fájdalmas tény, hogy az el- szakított 120 iskola közül mindössze 20 újabb ke—

letű, a többiben tehá! a magyar nemzeti művelődés értékes régi tényezőit vesztette el. Valamivel kisebb e veszteség a középiskolások oldalán: a tanulók 1913/14. évi létszámának ugyanis 52%—:a esett Ma—

gyarország mai területére. Nagy kulturális előbbre—

haladás mutatkozik meg abban, hogy a leányközúp—

iskolák (felsőbb leányiskolz'zkl száma 1875/7643;in

a régi területen mindössze 1 volt (41 tanulóval), 1914515—ig ellenben 3530 s tnnnlólétszfuna (iBlB-m

1) A felsőbb leányiskolak nélkül. (le 1914'15—

ben a leánygimnáziumokkal.

—— 1060 —— 1934

nőtt, ma pedig Magyarországnak már 44 leány—

középiskolája van (13.683 tanulóval). Tanul—ságos fejezet foglalkozik a középiskolák fenntartóival;

igen jellegzetes például, hogy az állami iskolák békebeli elöretönésével szemben (1879/80—ban a la- nulók 11'5, 1914/15-ben ellenben 27'0%-a járt ál- lami iskolába) legújabban az államháztartás meg—

nehezedett helyzete és más okok következtében is az egyes felekezetek—re _az llSkOLHfGIlH'tRll'llú—Sból vala- mivel nagyobbodó rész haramiák. Az állami, kir.

kat. és községi iskolák három csoportjába ugyanis 1920/21-ben még a tanulók 56'0, 1932/33—ban pedig csak 51'4%—a járt. Az iskolák számának alakulása valamivel erőteljesebben [demonstrálja ezt az el- tolódást. A tanári személyzet létszámcsökkentxésé—

nek hatása tűnik ki végül abból, hogy a nyilvános tanulók egy tanárna jutó arányszáma 1920/21 óta

l7'0-ról 20'1-1'e nötvl.

A következő fejezetekben a tanulók létszáma- nak alakulásával ismerkedtünk meg. Megtudjuk pl., hogy az 1932/33. évi létszám 5'2%—a volt magán—

tanuló és nem is egészen egy negyede (22'9%-al leánytalnuló. Egy iskolám ugyancsak az 1932/33-as tanévben átlag 375, egy osztályra pedig 39'3 ta- nuló esett; ezek az adatok jelleg és 'i'skolanemek szerint elég nagy eltéréseket tárnak fel. A tanulók

kor. honosság, valamint

anyanyelv és nyelvismeret szerinti vizsgálata ha—

sonlóképen tanulságos. Nem meglepő, hogy az el—

szakított területekről származók száma és aránya (1932/33-ban 1'5%l egyre inkább összezsugorodik.

Feljegyzésre méltó továbbá, hogy csak az ág. h.

nem, lakóhely, valla s,

evangélikusok és a zsidóság képvisel-eto erőtelje—

sebb a népességi arányvsztámnál; azonban az elől)- bieké csak egy árnyalattal (61 helyett (%%), a zsidóságé viszont annál tekintélyesebb méntékben

(46 helyett 16'0%l: ugyanakkor a katolikus va!—

lásúak aránya 65170 helyett csupán 581 a nefor- mátusoké pedig 20'9 helyett csak 17'5%—ot ér el.

A tanulók szüleinek foglalkozásától számot adó összeállttásokból kiragadhatjuk., hogy e téren az őstermelés aránya mindössze 12'0%, a bányászat/é és iparé 168, a kereskedelem., hitel s közlekedése

24'4%; a közszolgálat és szahadt'oglalkozvásotc ka—

tegóriája ellenben 34"? s az egyeb foglalkozások csoportja 12'6%—os arányokkal szerepel. A társa—

dalmi megosztásról a tanulók szüleinek három fő—

csopomlba sorolása rajzol elég hű képet; e szerint a tanulók 51'3% tisztviselő szülők sarja (ideértve természetesen a különböző gazdasági ágakban ("o—p;—

lalkozlalott tisztviselőket is); önálló foglalkozású egyenek gyermeke volt 30'4%, a segédszemélyzet kö—

réből pedig a tanulók 18'3%—a származott. Érde—

kes. hogy a főiskolai sbatisztiaka szerint a legfelsőbb fokon még jobban az

tagul ez a különbség!

ertelmisegi osztály javára

12. szám. ——

1061 —-— 1934

A szöveges analízis további fejezetei a tanulók

osztályok szerinti megoszlását, tanulmányi ered-

ményeit;, érettségi vizsgálatait s pályaválasztási adatait világítják meg. A bennük sorakozó értékes adutösszeállításokbó'l fidekívánkozik annak meg- említése, hogy 1915/16-ban a régi oi'szágterüleiten 7.295, 1932/33—baun viszont a mai Magyarország középiskoláiban sem sokkal kevesebb: 6.111 tanuló tett sikerrel érettségit. Asztalos József dr. kultúr—

politilkiai szempontokból is nagyon figyelemre- méltó tanulmányát érdekes számításokkal fejezi be.

Ezek egyrészt— a középiskolai tanulók és a közép- iskolát végzettek népességi arányáról tájékoztatt—

nwk, ——- pl. arról, hogy a középiskola I—VIII. osz- tályába járóknak a 10—17 évesek számához viszo- nyított arányszáma a régi Magyarországon 1910/11- ben 24'7, míg a mai Magyarországon 1920/21—ben 40'0, sőt 1930/3l-ben 58'50/00 (a férfiaknál 911), a nőknél 25'9%o) volt —— másrészt nemzetközi viszony- latban igazolják a magyar középiskolai oktatás

fejlettségét és intenzitását. Th, I.. dr.

A magyar főiskolai hallgatók statisztikája az 1932/33. tanévben.

La statistiguc des étudicmts des écoles supe'rieures hongroises en 1932-33.

Ma ar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 90. kötet.

ggzerkesztette és kiadja a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.

Publicatzons Staiístígues Hongroises, Nouvelle sén'e.

Volume 90. Rédigée et publiée par l'Of/ice central royal hongrois de staiistígue.

Budapest, 1934. 48 l. — p.

A főiskolai hallgatókra vonatkozó statisztikai felvétel eredményeit önálló kiadványban most ne—

gyedízhen teszi közzé a Statisztikai Hivatal. Mint—

hogy szöveges ismertetését Szemlénk 1934. évi 1.

számai) Asztalos József dr. és 2. száma?) Jánki Gyula dr. tollából teljes egészében közölte, az adatok méltatását e cikkekre való utalással mellőzzük. AZ ismeplletésuhez csatlakozva a kiadvány méga főiskolai felvétel részletes eredményeit is közli táblázatos ösz- szeállitásokban.

Szádeczky-Kardoss Tibor dr. : A lakbér—

viszonyok alakulása Budapesten.

DV Tibor Szádeczky-Kardoss: Los conditions de log/ez íz Budapest.

Statisztikai Közlemenvel' dr.) 54. kötet, 4. .

város Statisztikai 81

Publícalíons Sto/i'stigucs i, izgc'es par Iz Dz Louis [.

Ill iif/iz lni.) Volume 54, numero 4. Publiaes par le Ihtiotiu de statísíítgm' de la villa de Budapest. 81 pages.

's7erkeszti: lllyefaloí I. Lajos adja. Budapest székesfő—

Szerző jórészben töretlen lilllljllll járó alapos és értékes tanulmímyúnzik l)(?l)['i'('ll;SC' tömören ll'lll-

1) Asztalos Jozsef dr.: A főiskolai hallgatók főbb adatai az 1932/83. tanévben. Magyar Statisz—

tikai Szemle 1934. Ill—26 !.

2) Jánkí Gyula dr.: A főiskolai hallgatók szn—

eiárlis és tanulmányi viszonyai az ltl32/33. tanévben.

Magyar Statisztikai Szemle. 1934. 8l——98. ].

tat rá a lakbérstatisztilkxai vizsgálódások jelentő—

ségére a közgazdaságtan, a társmlalompolítika s a penziigyi politika szempontjából. Egyben utal arra is, hogy a lakbérek alakulását befolyásoló összes tényezőket statisztikailag nem lehet megragadni.

A lakbérstatiszlika'i adatok értéke azonban így is oly nagy, hogy az idevágó adatgyűjtések fejlesz- téséhez világszerte fontos tudományos és gyakor- lati érdekek fűződnek. Ezért látjuk különös öröm- mel, hogy szerzö tanulmánya anyagának elemzés-ét megelőzőleg a lakbérviszonyok vizsgálatának mód—

szertani problémái és forrásai fel—elit leirt szemlét.

Minthogy a lakbéristiatisztika tárgya a lakás ára, mindenekelőtt azt a kérdést tisztázza, hogy ez alatt mi értendő: csupán a puszta lakbér—e, vagy pedig az egyéb költségek (központi- ifűtés stb.) is. A lak- béirs'tat—iszt'ikaei anyag első kézenfekvő csoportosí—

tása a lakbérek nagyságához igazodik. További szempont a lakás nagysága, minősége és felszere—

lése, a ház és a lakás fekvése. Utóbbi szempontok- nál megjegyzi, hogy Wiesel-nek azt a megállapítá- sát, amely szerint a lakáspiacon a lakók túlkínála- tánxak emelkedő vonala kettős irányban halad: ho- rizontálisan városnegyedek szerint kívülről befelé

és vertikálisan, minden háznál felülről lefelé eme—

letek szerint, a budapesti legújabb lokból-statisztika alig igazolja, Szerepet játszák a lakbérek alakulá—

sánál a házak fennállásának időtartama is, és tár- sadalmi szempontból jelentős a lakbéreknek a;

egyes lakások lakóival való szembeállítása. Hasonló—

képen érdekes az albérlők és ágybérlők által fizetett lakbéreknek a főbéír'lők iliaikbéi'évezl való szembe—

állítása. A lakbérek s a jövedelmek közötti kiap—

csolat kérdésének tárgyalásánál az ü. n. Schwabe—

l'e'le törvény (minél jobbmódú valamely család, annál nagyobb összeget— fordít a lakbérre, de az ősiszk'iaidásokhoz képest százalékosan annál keveseb—

bet) kivételleir—e figyelmeztet: ez ugyanis nem érvé- nyes azoknak a köz és mngántisztviselőknek s általában középosztálybclieknek lakbórviszonyairo, akiknek viszonylag csekély jövedelmük, (le nagyobb lakásigényeik vannak; o lakás nagysága továbbá nemcsak a jövedielemita'il, hanem lt családtagok szá- mától is függ. Mindez egyébként n mű elvi jellegű első fejezeteiben foglal helyet, Munkájának főanya—

gálioz az 1930. o'm' lmdnpcslí anyagának

szól—cas fővá m sui

népszámlálás igen Vizsgz'iláitz'xlioz :;

láttam—1930. évi eredményeinek rövid összefoglalása vezet el. Majd

gazdag analitikus

lnkás'slml iszt ikn

n rendes lakások lakásbérleti viszonyainak tömör ismeretése következik sorra. A könyv tulajdon—

kÚDiODi tői'zse't alkotó Vl. fejezetben o budapesti lakbérviszonyok 1930 Végi részletes taglalását talál- juk meg a következő szempontokra kitcrjesz'kedő—

leg: (: főbérleti lakások számának megoszlása a lakbér nagysága és városról—szek szerint; a lakbérek alakulása a lakás nagysága szerint: a lakbérek ala—