730 STATISZTIKAI IRODALMI mamut ;
lekmény társadalmi veszélyességét, a bűn-
üldözés fokozódását fejezik ki stb.Egyes bűncselekmények csak úgy de—
ríthetők fel, ha leleplezésükben a társa—
dalom hatékony támogatásával is szá- molni lehet. Mindezekre való tekintettel
a bűncselekmények nemzetközi tanulmá—nyozását elsősorban a rendőrségi statisz— , tikára alapozzák. Ezek az adatok a bűn- cselekményeknek valamivel nagyobb körét ölelik fel, mint az elítélésekre vo- natkozó adatok. .
(Ism.: Kovacstcs József)
*
Lakásügyi reprezentativ vizsgálat Franciaországban, 1955. október
(Une enouéte par sondage sur le liogement, Oc—
lobre 1055.) Etudvs Stalistioucs. 1957. No ?" 35-—
48. n
A francia Állami Statisztikai és Gaz—
daságkutató Intézet a franciaországi la—
kásviszonyok tanulmányozása céljából
1955-ben reprezentatív Vizsgálatot haj-tott végre. _
Az adatfelvétel nem terjedt ki amező—
gazdasági lakosság lakásviszonyainak
vizsgálatára, valamint az ún. másodla—
gos lakásokra (például kórházak, kaszár—
nyák stb.).
A megfigyelés .aránya településkate—
góriánként a következő volt'
községek és kisvárosok 1 23000
Párizs környéki települések és közép—
nagyságú városok l '. 1000
nagyvárosok és külvárosalík l : 500
A megkérdezett családok száma kb.
10000 volt.
Az adatgyűjtésre használt kérdőív a következő három különálló részt tartal—
mazta'
l. a: lakásra és a családra vonatkozó ál'aiános adatok,
2. lakbérek,
3. a lakók véleménye.
Az általános kérdések megegyeztek
azokkal akérdésekkel, amelyeket az 1954.évi lakásösszeírás alkalmával is feltet- tek. Az általános kérdések között szere—
pelt az azonosítási kérdéseken kivül pél—
dául a családfő kora, a lakáshasználati iogcím, a beköltözés időpontja és körül—
ményei (lakáscsere, lakásvásárlás, abent—
lakás jogának öröklése, munkaadó által
iuttatott lakás stb.). továbbá a lakás fel—szereltségére vonatkozó kérdések. A ké-
céljaik.
melmi berendezések közül csak azokat , vették figyelembe, amelyek a család ici—_
zárólagos rendelkezésére állottak. *
A lakbérek vizsgálatánál külön mutat—
ták ki a tényleges lakbér és külön alak- bérrel kapcsolatos egyéb terhek —— mint például a szemétpénz, szennyvízcsatorna—
díj, vízdíj, a közös házrészek világítása és tisztítása, felvonódíj stb. —— összegét.
A központi fűtés és melegvízszolgáltatás költségeit nem vették figyelembe. Nem—, vették figyelembe az iparosoknál és ke- reskedőknél az üzlethelyiség bérét sem.
Az új (1948 óta épült) és régi lakások
együttes átlagos negyedévi bére 1955 vé—gén 6800 frank volt a különféle lakbér—
hez kapcsolódó díjak nélkül; ezekkel együtt 7700 frank. Az új lakásoknál az átlagos negyedévi lakbér 17300 frank,
terhekkel együtt 18 200 frank ryolt.
A lakóknak a lakásokról mondott vé—
leménye szubjektiv szükségleteik vizsgá- latára adott módot. Ily módon lehetőség nyílt a szubjektív szükségletnek a tech—
nikai normákon alapuló objektív szük—
ségletekkel való szembeállítására.
A felvétel anyagának sokoldalú "kom—
binációs feldolgozása a franciaországi la-
kásviszonyok keresztmetszetét mutatja be. A megkérdezettek 22 százalékának
az volt a véleménye, hogy lakásviszo—nyaik rosszak, szeretnének lakást változ-
tatni. Ehhez hozzászámították azőkat a családokat (8 százalék), akiknek lakás—
viszonyai saját megítélésük szerint rosz—
szak, de nem akarnak lakást változtatni.
A megkérdezettek 5 százaléka megfele—
lőnek találta lakásviszonyait, de szere—
tett volna elköltözni. Végül 65 százalék meg volt elégedve lakásával.
Az elégedetlenségnek két főoka volt.
Túlságosan kicsi volt a lakás az esetek
60 százalékában, komfort nélküli volt az
esetek 50 százalékában.A vizsgálatok megállapították, hogy különösen rosszak voltak a fiatal háza- sok (1953. január 1. után kötött "házassá—
gok) lakásviszonyai. A fiatal házasok 12 százaléka szállodában, bútorozott szobá—
ban vagy albérletben lakott.
Franciaországban a nem kielégítő la—
kásviszonyok között élő családok száma becslés szerint 1 500000 és 2500 000 kö- zött volt. A lakásviszonyok különösen rosszak a nagyvárosokban, elsősorban Párizsban. (Ism.: Fórizs Margit)
