Burgess, Ch.: A szakképzettség, a szakmastruktúra és az új technológiák

(1)

STATISZYIKAI'WRODALMI' FIGYELÖ

923

GAZDASÁGSTATlSZTi KA

BEUAKÓV. A.:

Á BÉÉUf-iÁZASSTATISZTIKA KORSZERÚSITESE lesi A ruoomAnvos—Músum HALADAS

(Uszkorenie— naucsno-technicseszkago progressza i voproszü [szoversensztvovanija sztatisztiki kapital'no- go sztroi'tel'sztva.) — Vesztm'k Sztatisz—tiki. 1985. 11.

sz.— 14—23. -p. '

A Szovjetunió társadalmi—gazdasági fej- lődésének gyorsítását előíró határozat ér- telmében a gazdaságot intenzív fejlődési pályára._kell állítani: a növekedés forrása csak az állóalap-, anyag— és energiaigé- nyesség ,]csökkenése, a munkatermelékeny- ség emelkedése, a népgazdaság hatékony—

ságánakjavulása lehet. Ez megköveteli a termelés'technikai alapjainak megújítását, a legkorszerűbb színvonalra történő eme- lését. A beruházási tevékenységet át kell alakítani: az eszközöket azokra az ágaza—

tokra kell_összpontositani, amelyek a technikai haladás hordozói, illetve, ahol a beru—

házások a leggazdaságosabbak. A beruhá- zások koncentrációját fokozni kell. A hang- súlyt _a meglevő kapacitások legkorszerűbb szinvonalon történő felújítására, rekonstruk-

ciójára kell helyezni. ,

A felsorolt célok a statisztikával szemben is új,követelményeket támasztanak: mérni kell ajberuházások hatékonyságát, astech- nikaijxs'zínvonalra gyakorolt hatását. a struk- turapolitikában kijelölt új célok teljesülését, a beruházások jellegében végbemenő vál—

tozásakat. _

A beruházások eredményességét, haté- konyságát a legátfogóbb módon a terme—

lés, illetve a termelékenység alakulásán ke- resztül javasolja megfigyelni a szerző. Kü—

lönös jelentőséget tulajdonít a beruházá——

sok !újratermeiési szerkezetében (az új, a bővítőés a rekonstrukciós beruházások ará- nyóban) végbemenő változások mérésének.

Ez módszertanilag megoldott, de a beszá- molójelentésekbe még csak ezután épí—

tik be. Kiemelten ajánlja megfigyelni azok- nak a termelőegységeknek a beruházásait, amelyeknek a technikai fejlődés. a termelé- kenység növekedése szempontjából különö—

sen nagy jelentőségük van. A vizsgálandó kört az illetékes minisztériumokkal, iparigaz—

gatóságokkal együttműködve javasolja kije- lölni.,jA beruházások jellemzőinek megfigye—

Iésébe,bevlehe_t vonni a kivitelező építőipar statisztikáját is: a beruházások újraterme—

lési szerkezetének alakulása például a ki- vitelezőkön keresztül is megfigyelhető. 4

A—"beruházások koncentrációja a beruhá—

zásokgyorsabb megvalósítás-ót, :: befekte—

tett eszközök gyorsabb visszatérülésétt ered- ményezi. Ezért a koncentráció méréséta be- ruházások,.tényleges megvalósítási idejének

10'

(a termelés íelfutásának időszaka nélkül) a normatív, illetve a tervekben szereplő meg- valósítási időtől való eltérésévelk javasolja megoldani. További mutató lehet a megva- lósítás alatt álló beruházások összvolume- nének a tervezetthez történő viszonyítása.

A beruházások ágazati szerkezetének megváltoztatásával kapcsolatban fontosnak tartja az építőipar, valamint a beruházási célra termelő ágazatok tervezésének és sta—

tisztikájának javítását, mert a beruházási javak nem megfelelő összetétele az ága—

zati allokócióra vonatkozó tervek meghiú—

sulását vonhatja maga után. Részletesen foglalkozik a szerző az eszközök rekonst- rukciókra történő összpontosításával. Sta- tisztikai megfigyelések adataival bizonyítja a rekonstrukciók előnyeit. fontosságátzezek szerint az iparban a rekonstrukciós beru—

házások csaknem kétszer gyorsabban té—

rülnek _meg. mint az újonnan létrehozott kapacitások. Jelentősen csökken a megva- lósítási idő is. Az elérhető megtakarítások volumenét egy konkrét példán is érzékel—

teti: ezek szerint egy évi 230 millió rubel értékű takarmányt előállító kapacitás lét- rehozatala rekonstrukcióval a beruházási költségekben 57 százalékos megtakarítást biztosít, egyharmad annyi időt igényel, és több mint kétszer olyan gyorsan térül meg. mintha azt új telep építésével olda—

nák'meg. Az új munkaerő iránti igény he—

lyett munkaerő szabadul fel, s az építési hányad csökkenése miatt nagy megtakarí—

tások adódnak építőanyagokban is.

Mindezek után a rekonstrukciók megfi—

gyelésével kapcsolatos statisztikai felada.—

tokat részletezi a szerző. Szükségesnek tart—

ja. hogy a rekonstrukciós és az új beruhá- zásokról ágazatonként, minisztériumonként, iparigazgatóságoniként, illetve köztársaságon- ként. területenként rendelkezzenek adatok- kal. Ajá'rnlja, hogy a rekonstrukciók technikai színvonalának ellenőrzésére újítsák fel a két—három évente végzendő teljes ól—

lóeszköz-összeírás gyakorlatát. Végül kie—

meli a statisztika és a tervezés összhang—

jának szükségességét ezen a területen is.

(ism.: Koncz Mihály)

BURGESS. CH. :

A SZAKKÉPZETTSÉG. A SZAKMASTRUKTÚRA ÉS AZ ÚJ TECHNOLÓGIÁK

(Skill implications of new technology.) -— Em- ploymentGazette. 1985. október. 397—403. p.

Az ..új technológia" fogalmát Nagy-Bri—

tanniában- széles értelemben használják.

EZ.'O' szakkifejezés nem csupán az olyan

(2)

924

STATlSZTlKAl lRODMMl FIGYELÓ

innovációkat öleli fel. mint a robotok és a számítógéppel ellenőrzött rendszerek. amelyek lényegi átalakulásokat visznek a fel- dolgozóipari folyamatokba és az informá- ciókezelés módszereibe, hanem más olyan alapvető műszaki változtatásokat is, ome—

lyek a szakképzettség tartalmának válto—

zását is maguk után vonják.

A legismertebb példákat az információ- átviteli hálózatok és az információcserék alkalmazása nyújtja. Ezekkel már ma is egész sok ágazatban találkozunk. és nő- vekvő volumenben veszik őket igénybe a brit nemzetgazdaság egyéb területein is.

mint amilyen például a nagy- és a kiske—

reskedelem kapcsolata, a feldolgozóipar és az elosztó szervezet együttműködése. Tud—

nak ezenkivül olyan ágazatokról. amelyek újabban vagy támogatják az effajta fej—

lesztést, vagy már teljes mértékben ki is használják e korszerű eszközöket az inno- váció új területein. Friss példa a mikroszá—

mitógépek megjelenése, majd az érintett feldolgozó— és software-ipar gyors előre- törése.

Lehetséges, hogy hasonlóan gyors ("ex- ponenciális") fejlődés megy majd végbe a biotechnológiában és az optikai jeleket to—

vábbító kábelrendszerekben. Ha az új tech- nológia fogalmát ennyire szélesen értelmez- zük. akkor nyilvánvaló lesz: a foglalkozási-—

_szakkrépzettségi szerkezet igen nagy mér—

tékben szét fog ágazni. Ebből az a követ—

keztetés adódik, hogy az új szakismereteket és technológiai rendszereket nem csupán bizonyos műszaki és technológiai munkakö- rökben kell elsajátítani. hanem —- külön- böző formában — a munkaerő—állomány minden ,,szeletében". Érthető. hogy a brit Munkaerő—szolgálati Bizottság (Manpower Services Commission — MSC) már foglalkozik az új technológiákkal, továbbá ezeknek a szakmastruktúrára gyakorolt hatásával, és ugyanezt teszik a munkaerő-ellátásért és a szakmai képzésért felelős szervek.

A cikk szerzője (az MSC munkatársa) megkísérli, hogy az ún. Warwick-féle fog—

lalkozási jegyzéken alapuló tízéves adat—

sorral vizsgálja a foglalkozási szerkezet má- dosulását, különös tekintettel az új tech—

nológiák elterjedésére. Úgy találja. hogy a brit foglalkozási struktúra 1971 és 1981 közti változásai nagyon jellegzetesek. lgy pél—

dául a vezetési és az adminisztratív fag- lalkozásokban dolgozók száma a kérdéses tíz év alatt több mint negyedével gyara—

podott. Ez a gyors fejlődés egyrészt az adott funkciók növekvő fontosságára mutat.

másrészt arra a jelentékeny terjeszkedésre, amely a közszolgálatban ésa szociális ügyek szférájában megy végbe. A magas szin—

vonalú szolgáltatási foglalkozások. 'mint amilyenek az oktatás. az egészségügy és a

szociális gondoskodás foglalkozásai. létszá- mukat tekintve szintén jelentősen előretör- tek az 1971 és 1981 közötti fejlődéssel.

Az irányítás és a felügyelet alsóbb poszt—

jain a feldolgozóipar veszitett súlyából, mégpedig a szolgáltatások javára. ami az ellenőrök-felügyelők számának bővülésében.

illetve az ipari művezetők és más közvetlen termelésirányítók létszámának apadósában

mutatkozik meg.

A magasabb végzettséget igénylő műsza- ki faglalkozások növekvő fontossága jól nyo- mon követhető a tízéves létszámváltozás adataiban. A tudományos munkával és o technológiával összefüggő diplomás foglal—

kazásokban 1981 folyamán 28 számlákkal többen dolgoztak, mint tíz évvel azelőtt, és még ennél is nagyobb volt a létszámbővii—

lés a gépész- és repülési mérnökök. a ter- mészettudományi dolgozók, a rendszerelem- zők és az elektronikai mérnökök soraiban.

(Az említett arányok megítéléséhez tudni kell. hogy a nem katonai szférában foglal- koztatottak teljes száma 1971 és 1981 kö- zött 3 százalékkal csökkent.) Az egyetlen olyan diplomás műszaki foglalkozás.'amely- ben az alapul vett időszak végén kevesebb munkavállalót alkalmaztak, mint e periódus kezdetén, a villamosmérnöki volt. Amia nő- ket illeti: arányuk a műszakiak foglalkozási csoportjában közel megháromszorozódott a tíz év során. de érdekes példa, hogy még 1981-ben is csak minden tizenhetedik brit technológus volt nő.

Ellentmondásosnak tartja a szerző. hogy jóllehet állandóan élénk kereslet mutatkozik technikusokban. a műszaki rajzolók száma a tíz év alatt 31 százalékkal csökkent. A műszakiak legnagyobb foglalkozási alcso—

portja, az ún. műszaki és kapcsolódó fog- lalkozásúak létszáma 69 százalékkal emel- kedett, és még a gépészet területén is.

amely egyébként szűkül. a technikusok fog—

lalkoztatása több mint negyedével nőtt. A nők alkalmazása azonban itt sem zavarta- lan. Akárcsak a magasabb szakképzettsé—

get igénylő műszaki területeken, itt is kevés a leány és az asszony. Minden nyolc tech—

nikusi állásból csak egyben foglalkoztatnak nődolgozát. túlnyomórészt laboratóriumok- ban és bizonyos elektronikai munkakörökben.

A szerző szerint valószínű. hogy Nagy- -Britannia egyelőre korai szakaszában van annak a műszaki előrelépésnek. amelyet technológiai forradalomnak szokás nevezni.

Annyi azonban már látszik, hogyaz űj tech- nológiák kiszorítanak egy sor egyszerűbb.

hagyományos foglalkozást. miközben növe—

lik több közepes. illetve magas szakmai szinvonalú pálya. munkakör fontosságát.

lgypéldául az ipari robotok kétségkívül he—

lyettesítik az olyan igényes tudással ren- delkező dolgozókat. mint a fizikalakr som—i—

(3)

STATiSZTlKAl IRODALMI FIGYELÓ 925

ban a hegesztők vagy a szellemiek között a bonyolult összefüggéseket tartalmazó gyártási rajzok szerkesztői. A robattechnika ugyanis nagymértékben bővíti például a tervező mérnökök, az építészek és a műsza- ki rajzolók technikai lehetőségeit. Már mu- tatkoznak annak jelei is, hogy más rangos foglalkozások kiszorítása szintén megkez- dődött.

Az utóbbiakra a biztosítási szakágazat- bál hoz példákat a szerző. Az adott terü—

leten a számítógépek kezdenek átvenni olyan rutinmunkákat, amelyek korábban egyértelműen a beruházáselemzők, a lebo- nyolíták és a jogi tanácsadók feladatának

számítottak. E szakemberek most a legbo—

nyolultabb eseteknek szentelhetík figyelmü- ket, ám ez új — eddig szűk kör kiváltságá- nak számító — szakismeretek elsajátítására szorítja őket. Eltekintve azonban a szóban forgó nivóemelkedéstől, valójában kettős struktúraváltozás megy végbe (: nemzetgaz- daságban. Egyfelől létrejön a gyengén kép- zett vagy csakis az alapokat ismerő dolgo- zók tömege. másfelől egy nagy szakérte- lemmel rendelkező műszaki diplomás réteg alakul ki.

Kétséges -— vallja a szerző —, hogy az említett kettős tagozódás a leghatékonyabb és (: legkifizetődőbb módja lenne az em—

beri erőforrások hasznosításának. Bár a szakirodalom túlnyomó része azt sugallja, hogy a termelés és a szolgáltatások szer- vezési módját teljes mértékben a techno- lógiának kell eldöntenie. és ez többnyire igy is zajlik le. számos olyan terület ma—

rad, ahol sikeresebb egyensúly alakítható ki a hatékonyság és az emberi részvétel kö—

zött. A célszerűen megválasztott arányok a szaktudás fokozására serkentenek.

Az a jelenlegi aggodalom, hogy az új technológiák lényeges befolyást gyakorol—

nak az aktív népesség foglalkozási szer- kezetére, továbbá a közeli nagyarányú fe- leslegessé válástól való félelem, mintha el—

terelnék a figyelmet egy, a technikai vál- tozós okozta. legalább ennyire fontos kö- vetkezményről: a munka természetének és szakképzettségbeli tartalmának módosulásá—

ról. A brit nemzetgazdaság különböző ágai- ban folyó kutatások ezért két nagy téma- csoport köré összpontosulnak. Az egyik ar—

ra a kulcsszerepre vonatkozik, amelyet a vezetői döntések játszanak az innovációs folyamatban. Úgy találták, hogy a kifogás—

talan helyzetértékelés és a széles körű in—

novációs stratégiák kifejlesztése egyaránt üzleti érzéket és műszaki éleslátást igé- nyel. Az új technológiákat illető elhatáro- zások döntők, mert a célul tűzött innovációs folyamat és az ehhez kapcsolódó munka- szervezés, munkatartalom fő meghatározója a kialakuló foglalkozási szerkezetnek.

A másik kutatási témacsoport annak a szélesedő szakképzettségi igénynek a felde—

rítése, amelyet az új technológiák a szak—

ismeret valamennyi lépcsőtokán támaszta- nak a munkaerő-állománnyal szemben. (Er—

re —- és a kívánatos új szakmai tartalom- ra — jó néhány példát mutat be a cikk a következő feladatkörökben: a vezetés meg- újítása; a technikai szakismeretek: a gép- kezelés és -karbantartás; az irodai szakte- rületek; a műszaki hozzáértés; a vezetési információs rendszerek; a diplomás pályák:

a szakértői feladatok; atechnológusok—tech—

nológiák; a tájékoztatás.)

Ahhoz, hogy megfelelően irányítsák a technikai változásokat. az elképzeléseknek ki kell terjedniük a hosszabb lejáratú elő- nyökre és következményekre is. Például a technológusok egyre inkább arra kénysze—

rülnek majd, hogy részterületek igazgatóivá váljanak, és több tudományágat felölelő környezetben dolgozzanak. A technológu- soknak a mainál szélesebb körű hozzáér- tésre és rendszerismeretre is szükségük lesz.

Eltekintve attól, hogy — mint említettük — számos kézműves ismeret válik feleslegessé.

valószínűleg fennmarad az igény a sokol- dalúan képzett (több szakmával rendelkező) dolgozók iránt.

(Ism.: Somogyi Miklós)

GEGUA. V.:

A GRÚZ NÉPGAZDASÁG AGAZAT! KAPCSOLATI MÉRLEGE

(O mezsotroszlevom balansze narodnosgo hozjaj- sztva Gruzinszkoj SZSZR.) -— Vesztnik ztatísztikí.

1985. 10. sz. 35—39. p.

A Szovjetunióban az 1950-es évek végé—

től rendszeresen összeállítják a népgazda- ság ágazati kapcsolati mérlegét (ÁKM).

Először az egész Szovjetunióra készültek ezek a mérlegek, majd 1979—től kezdődően a köztársaságok külön ÁKM-et is összeállí- tanak. Az ágazati kapcsolatok mérlegeit egységes módszertan és ágazati nómenkla- túra alapján készítik. A köztársaságok ÁKM- je annyiban különbözik az egész Szovjetu- nióra vonatkozá ÁKM-től, hogy azok rész- letesebben tartalmazzák az adott köztársa- ságra jellemző ágazatokat, például Grúzia esetében a ,,teaipart" és az alkoholmentes italok (ásványvíz) termelését. Ezenkivül be- mutatja a termékek köztársaságok közötti

forgalmát is,

Az AKM-munka területén új jelenség az agráripari komplexumok ágazati kapcsolati mérlegének összeállítása. Ez a mérleg a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának módszertana alapján készül. Az adatok se- gitségével lehetőség van a köztársasági ag—