"9—12. szam
(egyébként dolgos kenyérkeresök lehetnek és csak ritkán olvadnak be a nagyvárosi kriminalitásnak legsötétebb csoport_jaba,a vagyonelleni cselekmények visszaesöi
közé.
Befejezésül még a fiatalkorú bünözök
területi eloszlására vonatkozóan rendelke- zésünkre, álló adatokat ismertetjük.! Elítélt fiatalkorú bűnözők aránya "hi-ban
' az 1929—1935. évek
Elkövetés helye
Budapest . . . . ; saj 11-7t 88
Egyéb tj. városok l 11-0 166 ; 12-1
Megyei városok . 176 l 21'4 " 183
Egyéb községek. [ 63'3 ; 50-3 ! 60'8
Ezek az adatok különösen is jellemzők a fiatalkorúak erkölcsi viszonyaira már
azért is, mert itt az elkövetési hely rend—szerint az állandó lakhellyel is azonos és így a környezetre is fényt vet, amelyben a
fiatalkorú életét tölti. Viszont az össze-
hasonlitásokra kevésbbé alkalmasak ezek az adatok azért, mert nem áll rendelkezé—sünkre oly kimutatás, amely a lakosságnak kor szerint való megoszlását a felosztásunk- nál alapul vett helyeken t'eltüntetné. Az összesítő adatokat szemlélve a fiatalkorú
kriminalitásnak aránylag kedvező képét
—— 4162 —— 1944 '
látjuk a fővárosban. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban, hogy a fiatalkorú lakosság aránya a vidéken nagyobb és hogy a vidéki lakosság csupán kenyérkereső kor- ban törekszik a főváros felé. söt a fővárosi munkásság nem ritkán küldi gyermekeit vidékre, rokoni felügyeletre bízva azokat.
Szembetűnöen magas a megyei városok fiatalkorúinak bűnözési aránya, aminek okait alapos szociál-pszichológiai kutatással kellene megállapítani. A vidéki, falun élő fiatalkorúak bűnözése nem haladja meg a
lakossági számarányt. A fiúk és leányok
részvételi arányát tekintve, kitűnik,hogya városokban a leányok magasabb aránnyalszerepelnek a fiatalkorúak bíróságai előtt
mint a fiúk, míg a vidéken az utóbbiak aránya a nagyobb. Falusi környezetben a l lanyok ritkábban kerülnek el a háztól és ígyln'incselekmények elkövetésére alkalmat adó viszonyok közé sem jutnak. A kenyérkere—
setre utalt városi leány erkölcseit ellenben a munkahelyek, cselédtársak korán megfertő-
zik és őt az alkalmi bűnözők csoportja felé
terelik.Reméljük, hogy terjedelmében a folyó- irat kereteivel Összeegyeztetett (: vázlatos ismertetés is betekintést nyujt a bűnözésnek az 1929—4938. évtizedben való területi meg—
oszlásáha. Az észlelt jelenségeknek részletei-
ben is oknyomozó feltárása hálás feladat
volna bűnügyi statisztikusaink számára.;luer György dr.
IRODALMI SZEMLE
._.—v ——
Könyvismertetések. — Chronigué de livres.
(C'est le Journal de la Société Hongroise de Statistigue gui rend compte en frangais dans sa ,,revue des publications hongroises". des ouvrages statistigues publie's en Hongrie.)
Les ttuctuatíons économígues aux États-Unis et dans le Royaume-Uní, 1918—1922.
DépartementEconomigue, Financier et du Transit. Société des Nations.
Geneve, 1942, 104 1. —— pages.
A háború végével felmerülő gazdasági problé- mák nyomása már a háború folyamán is .erösen jelentkezett és az ezek megoldására való felkészülés erősen foglalkoztatta a gazdaságtudo- mányt. A bizonytalansági tényező mindenesetre annyira nagy volt, hogy a tudományos vizsgáló- dások alkalmas anyagán] inkább csak a mult háború gazdasági következményeinek vizsgá- latára szorítkozhatott a lelkiismeretes kutato hogy
az események let'olyásálu'd bizonyos általános ér—
vényű igazságok felismeréséhez jusson el, melyek ezúttal is maradek nélkül felhasználhatók. A Nem' zetek Szövetsége Gazdasági Osztálya által kiadott er- tékes tanulmány az Amerikai Egyesült Államok és az Angol Egyesült Királyságban bekövetkezett gaz- dasági eltolódásokat vette komoly vizsgálat alá az 1918—1922. években, mégpedig azért ezt a két or—
szágot, mert mintLovetluy, az osztály igazgatója, az elöszóban kiemeli, az összes európai országok—
kal ellentétben, ennek a két országnak közgazda—
ságíxt befolyásolták legkevésbbé a nyersanyagprob—
témák a szóbanforgó időpontban.
9-—-12. szárn
A vizsgálódások módszere, mely széles statisz- tikai bázison állva, előbb az alkalmazott gazdaság—
politikát ismerteti, majd pontokban foglalja össze a konkltizriólkatv— feltünő egyezést mutat az esemé- nyek lelttolyására nézve. Az ellenségeskedések meg—
szűnéséhez egy rövid bizonytalansági periódus kapcsolódott, mely a technikai átállítással és az állom összefüggésben. Ebben az első csekélyebb mélységű hullárm'ölgyben a munkanélküli-ség meg szintén kisebb méretű volt ú j naori enitálódással
és nem jelentett tulajdonképeni igazi problémát.
Ez! az időt azonban csakhamar egy mintegy 13 hó—
napos fellendülés 'követte, mely az árak t'ellszöké- sével járt együtt. Ez a spekulációs válság azonban csakhamar összeomlott és a munkanélküliség csak ezután öltött-t igen komoly méret—eket.
A szóbanforgó
ha lmozodott
15 hónapos fellendül—és a fel- állott összefüggésben, éppen ezért a tanulmn'my vizsgálódásának főszeni-
vá sárlóerőrel
po—ntiu nem annyima a gazdasági átmenettel járó átállási problémák megvilágítása, hanem a felhal- mozódott vásárlóerő kihatása a ciklikus gazdasági helyzetvál'tozásokra.
Az amerikai közgazdászok a ciklikus helyzet- vál—tozások lieköszlinlésében a
előtti gazdálkodáshoz való visszatérést üdvözölték,
holott ez a háborúval állott okozati összefüggés—
ben. A (háborús árhausse a
normális, háború—
legtöbb áru keresleti és kínálati viszonyait megváltoztatta és ez a kii—
lönlegets helyzet a fegyverszünet beállta után is tartott még egy ideig. Ennek okai a kínálati olda- lon egyrészt a közép— és keleteurópai országok le—
romlott termelési apparátusában rejtettek, — miáltal az egyesült államokbeli áruk továbbra is tartani tludták magukat úgy a belső, mint a külső piacokon, — másrészt a szállítási viszonyok lassú konszolidálódásn —— lévén elsösorban hajótérről szó —— szintén az Amerikai Egyesült Államoknak kedvezett. A keresleti oldalon egyrészt a lelhalmo.
zódo'tt kormány inflációs
politiíkája voltak azok a tényezők, melyek a há- ború utáni fellendülés kialakításában közreműköd—
vásárk'wrő, másrészt a
tek. A vásárlóerő felhalmozódás mértékére mi sem jellemzőbb, minthogy a magas kamatláb, valamint a kincstár és a Federal Reserve tlanlks kedvező el—
bánása folytán 1919—ben 21 dollár
,,Liberty llonds" volt forgalomban]. A kormány inflációs politikáját egyrészt al tette szükségessé,
milliárd
hogy a hadikiadások nem szüntek meg azonnal, másrészt az idegen kormányoknak nyujtott hitelek
a jelen és fenntartása érdekében
szintén ebben az irányban hatottak. A magánban—
jövő export
kok nagymértékben t'eliszíva a kormány adósságait, szintén hilelkiterjeszléses politikát folytattak a mo- rális és legális (korlátok ledőltével, vagyis a fegy—
—— 463 —— 1944
verszünet pillanatától.A Federal Reserve Banks ka- matlábát még a válság beálltával sem csökkentette.
Ha most már azt a kérdést tesszük vizsgálat tár- gyává, hogy a felhalmozódott vásárlóerő és a fel—
halmozódott szükségletek, e'lsősorban milyen terit-
leloexn indították el a fellendülést az átmeneti perió- dusban, úgy az ipar primátusa a szembetűnő. A táplálkozási szükségletek legnagyobbrészt szét- megsemmisülnek az idők folyamán, míg a ruházati, lalkás, a gépi és egyéb használ-ati tárgyakban való szükséglet nem évült el, sőt az idö folyásával egyre kényszerítöbben lépett fel.Bzzel magyarázthatt'), hogy a fellendülés is elsősorban ezeket az iparágakat vette szárnyára 1918 decem- ber és 1919. február között. mim! ezt az autó-, lak- berendezési-, cipő., textil—_ ruházati., vas- és gépipar foglalkoztatot'tságána—k vizsgálata bizonyítja. A nehézipar foglalkoztatottsága mindenesetre később indult meg csupán, az építkezési ipare' pedig a na- gyon élénk kezdet. után ellanyhullt az építkezési költségek tartós magassága miatt. Az aktív keres- let árhaussera Vezetett, az áru- és nyersanyaghal- mozás— spelkutrfciója pedig még siettette a fellendü- lés iramát. Egy ilyen fellendülés kényszerűen ösz- szeosmláshoz kellett, hogy vezessen. A bérek a lét—
fenntartási költségekkel együtt emelkedtek, de az árhausse különösen :! tartós áruk keresletét így is aláásta.
folynak és
1919 utolsó és 1920 első negyedében, különö- sen midőn 1920 elején a hiteleket is megvon—ták, Európa is lassan visszanyerte gazdasági erejét és a szállítási viszonyok fokozott rendezöde'se is az U. S. A. áruk helyzetét rontotta. A válság 1920 nyarán már érezhető volt és őszre teljesen kiélese—
dett. Ebben nagyrésze volt a fogyasztók "sztrájk—
jának" is, akik tartózkodtak a bevásárlásoktól az egyre hanyatlóbb árakra svpek'ulálva. A háború alatt
kitünően bevállt ,Jl'lar Industries Board" beszün- tette a tevékenységét a fegyverszünetlel, holott a
kínálati változtak lényegesen ez
időpont—tól, mint az már a fentiekből kitűnt. A ke- resleti
viszonyok nem
viszonyok lényeges változása folytán —- minthogy az állam helyét ismét a magángazdaság foglalta el — az egyszerű árellenőrzés sem lett volna ugyan kielégítő megoldás, de legalábbis a
nyersanyagok és ruházati cikkek árainak ellenőr- zése jelentékenyen elnylht-tette volna a válság erős- ségét. Kincstári oldalon a Federal Reserve Banks szintén nem fejthette ki fékező hatását, minthogy
a kincstár szükségletei miatt nem emelhebte kamat- lálbát, a magánbankok restrikciós politikája pedig még súlyosbította a helyzetet.
A válság ennek ellenére gyors lefolyású volt és az 1921—es év már az ipari termelés stabilizáció—
32*
9—12. szám
ját mutatja az 1920-as term—ellés maximumánát 30 ,%-kal alacsonyabb fokon.
' Az Angol Egyesült— Királyságban az események alakulása a vizsgálódás időpontjában nagyban és egészben hasonló volt. csupán a külkereskedelem és a nemzetközi fizetési mérleg fokozottabb fon-
tossága folytán álltak elő nagyobb eltérések.
Il. R. dr.
Schweizerisches Volkseinkommen 1924, 1929 bis 1938.
Beitráge zur schweizerischen Statlstik, Heft 9.
Kiadja a Szövetségi Statisztikai Hivatal.
Bem 1941, 94 t. — pages.
Nemzeti jövedelem megállapítására irányuló becsléseket az első világháború előtt csak magá- nostok végeztek, azóta azonban az államok egyre inkább felismerték azt, hogy a mai értelemben vett modern igazdavságkutatási tevékenység köréből nem lehet kikapcsolni a nemzeti jövedelmi számításo- kat, amelyek arra vannak hivatva, hogy egy állami életet élő nép gazdasági telcesitőképességét s ennek pónzértidkben kifejezhető tárgyi eredményét lemér- jék. Ez a meggondolás sok államban arra a. belá—
tásra vezetett, hogy az ilyen számításokat magáno- sok helyett hivatalos kormányszervek végezzék, amelyek inkább rendelkeznek olyan hivatalos és pontos adatokkal, amelyek a számítások elvégzésé—
hez szükségesek s amelyeket magánosok csak na—
gyon körülményesen, vagy sehogysem tud—nak meg- szerezmi. Mindezek következtében sok államban az állami statisztikai hivatalok végzik az ilyen számí- tásokat s így pl. a német, dán, angol. amerikai,
lengyel, statisztikai
rendszeres közléseket találunk a nemzeti jövedelem alakulására vonatkozólag, más államokban pedig, mint pl]. Magyarországon, Ausztriában, Bulgáriában, Belgiumban, Japanban, Szlovákiában a kormány—
znmtrtiall szoros kapcsolatban álló s attól támogatott különböző konjunktúrakutiato intézetek állították ezeket a számításokat kutató tevékenységük tenge- jugoszzláv stb, évkönyvekben
lyébe. Ismet más álamokban, mint pl, Csehszlová—
kiiában, Kanadában,
ban, Norvégiában stb. a nemzeti bankok végzik el
Finnországban, Görögország-
a nemzeti jövedelem alakulására vonatkozó becslé- seket. A fejlődés az elmúlt két évtized folyamán te—
hát egyre inkább a hivatalos, vagy
sz*aktestüleitek feladatkörébe utalta a gazdaságkuta- tásmak ezt az igen fontos ágát s ez alkalommal félhivatalos
Svájc is azoknak az államoknak a soraiba lépett, amelyeknek statisztikai hivatala hivatalos munka- tervébe illesztette ezeket a számításokat. (A számí.
tási feladatot dr. Julius Wyler, a hivatal másod-ad—
junktusa oldotta meg.)
Mindenki, aki érdeklődik a nemzeti jövedelmi statisztikai
számítások nemzetközi és pnoblémál
__ 45; _ 1944
iránt, örömmel veszi kezébe ezt a mélyreható ata—
possággatl megírt, a svájci viszonylatban különleges nehézségeik áthidalása után elkészített becsléseket tartalmazó munkát, amely iskolapéldája annak, hogy miként kell egy nemzet gazdasági erőkifejté- sének forrásait megfogni akkor, amikor a szokvá- nyos nemzeti jövedelmi számítások céljára szolgáló legfontosabb és pótolhatatlan
hiányzik.
szinte alapanyag
Svájcban ugyanis ez volt a ihe'lyzet. Itt a nem- zetli jövedelmi becslések két legiontosabb alappil- lére hiányzik, mégpedig egy jó termelési statisz- tika s egy jól megalapozott jövedelemadóisttatiszltika.
Szerző mégis ritka leleményességgel oldotta meg feladatát.
Kutatásainak eredményeit öt fejezetben ismer- teti. A bevezető részben érdekes fejtegetéseket kel")- zöl a nemzeti jövedelem fogalmi meghatározásai—
nak különbözőségéről s ()tllltek a kiilönt'éleségnek az okairól. Ö maga nem is nyujt, definiciót, hanem ehelyett mindjárt az etc—jén lezközli a svájci nemzeti jövedelem szerkezeti összetételét. Eszerint a svájci nemzeti tiszta jövedelem a következö allkatelermek' ből tevődik össze:
A) A nem önálló keresők munka- és szolgálati jövedelme.
]. Pénzbeli kifizetett bérek, fizetések, tisztelet.
díjak.
2. Természetbeni bérek (Natmrallohn)
3. A nem a munkavállaló kezeihez a munka- adó által fizetett inunkásbiztosítási járulékok.
B; Az önálló kervxők munka— és tőlcejőlwdvlnze (vegyes jövedelmek).
1. A nahme).
2. Önt'inanszírozás értéke (Selbstversorgung, a tulajdonosok pénzbevétele (Geldent—
vendéglősöknél, fogadósoknál, parasztoknál, stb.).
3, Fel nem használt tiz—leti [nyereség, levonva a veszteséget (nicht verbrauchte Gescháiftsgewinne).
C) Tőke'jöved'elem (tiszta tőkehozmlélc).
l. Pénzben kiflizetett kamatok és nyereségek.
2. Fogyasztás-i javak (Ertragsgutes) használata (lakáshasználat a tulajdonos által).
3. Nem kifizetett üzleti nyereség. levonva a veszteséget (nicht ausbezahlte Gescháütsgcwimnei.
A szierkuezetib összetétellhöl világosan kitűnik, hogy a számítások az ü. n, személyi módszer alap- ján végeztettek.
A jövedelemmel rendelkező személyek számí!-
nak pontos körülhatárolása után szerzö bemutatja
a svájci nemzeti jövedelem összefoglaló főtábláza- tát_ amely —- a részletadatokkal kiegeszitve —— a következőkben tükrözi vissza a svajci nemzeti jö- vedelem huilítmzását az 1924—1938. évek között:
