5—6. szám
——292— 1943
vissza Magyarországhoz, mégpedig azért, mert a domborzati viszonyok miatt a szlovák területről szinte megközelíthetetlenek stb. Az ily és hasonló tanulságokra rávilágitó térkép hivatva van arra, hogy német, olasz és egyéb (külföldi körök előtt is a valósághoz ohíven tárja fel a helyzetet s a fel—
vidéki sáv, főleg a magyar-szlovák nyelvhatármenti vidékek népének nemzetiségi (anyanyelvi) tagozó- dását. Az igen hasznos térképből magyar, német és francia kiadás jelent meg. Th. L. dr.
Jócsik Lajos: Idegen igában.
Louis Jócsik : Sous le joug étramger.
Budapest, l94l. 230 1. — pages.
Jócsik Lajos könyvében a felvidéki magyarság húsz éven át tartó elnyomatása és létért folytatott szívós küzdelme elevenedik meg az olvasó előtt.
Könyve nem puszta vádirat, szerzőt sokoldalúsága, alapos tájékozottsága, átfogó szemlélete megőrzik attól, hogy letérjen az objektivitás útjáról és csak sérelmeket hánytorgasson. Hogy könyve mégis a sérelmek sorozatát tárja fel, arról csak a volt cseh- szlovák állam tehet, mely kifelé demokratikusnak kendőzte magát, de ugyanakkor a kisebbségek és elsősorban a magyarság irányában imperialista politikát folytatott.
A gazdasági és szellemi élet különféle területeit vizsgáló fejezetekből valósággal megdöbbentően bontakozik ki az a tervszerűség, amellyel a cseh uralom a magyarság gazdasági létalapjának és szel- lemiségének megsemmisítésére törekedett. Szerző így ír erről: ,,Visszatekintve úgy hat a kisebbségi helyzet, mintha minden részletjelenség azonos köz- ponti érdek szerint tört volna a kisebbségek ellen, valami csodálatosan átgondolt rendszer vagy terv szerint". Sorra bemutatja a cseh államnak a kisebb- ségekkel szemben követett gyarmatosító jellegű gaz—
dasági politikáját, a visszafejlesztett felvidéki gyár- ipart, a magyarság tönkrejuttatott felső iparos és birtokos rétegét éppúgy, mint az egyeduralmat élvező cseh ipar érdekeit szolgáló agrárollóban vergődő, a földosztásnál kisemmizett magyar kis- birtokos— lés parasztosztályt.
Igen érdekes a könyvnek a csehek és szlovákok viszonyáról, a zsidóságról és a kisebbségi magyar- ságról írott sorai, éppúgy, mint az elnyomott ma- gyarság szellemi életét és magatartását tárgyaló fejezetei is.
Szerző ismeri a statisztika megvilágító és bizo- nyító erejét. Könyvet számsorok, táblázatok tarkít- ják, érveinek igen gyakran a statisztika kölcsönöz súlyt és tárgyilagosságot.
Jócsik Lajos érdekes és értékes könyve szo—
morú tárgya ellenére sem nyomasztó olvasmány, mert megnyugtató az az életerő, mely a felvidéki magyarság létét húsz éven át a legmostohább viszo- nyok között is biztosította. Szt. Gy. dr.
Kiss Elemér dr.: Tolna megye szövetkezeti élete közgazdasági és társadalmi szempontból,
Dr Éle'mir Kiss: Les coopératives du comitat de Tolna, au point de vue économigue et social.
A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egye—
tem Mező azdaságpolitíkai Intézetének Közleményei (Szerk.: I ríg Károly.) 3. szám.
Publications de l'Instilut de politigu: agrícole de l'Uní- versüe' des sciences technigues :! economiguzs de Budapest (ayant pourdirecteur Charles [ h ri g) ; na 3 Budapest, 1943. 70 l. — pages.
Kiss Elemér dr. könyve Tolna vármegye szö- vetkezeti életét vizsgálja a statisztika módszereivel abból a szempontból, hogy annak fejlettsége és a megye társadalmi, gazdasági viszonyai hogyan függenek össze. Módszere monográfikus. A szövet- kezetek fajtái közül csak a három legfontosabbat, a fogyasztási, hitel— és tejszövetkezeteket veszi vizs gálat alá, hogy e szűkebb körben annál nagyobb elmélyedéssel, az összefüggések minél alaposabb feltárásával végezhesse kutatásait.
Könyvének gerincét az a három fejezet teszi, amelyekben a népességnek, a birtokviszonyoknak és a belterjességnek a szövetkezeti mozgalomra való hatását vizsgálja. Szétágazó alapos elemzései soránaszerző sok olyan új megállapodást tesz, mely joggal tarthat érdeklődésre számot. így kimutatja azt az erős ösztönzést, amit az 1—10 kat. holdas birtokosok, illetve az 1—5 kat. holdas birtokok száma gyakorol a szövetkezeti életre. Szoros és érdekes összefüggést állapít meg a tényleges sza—
porodási viszonyszám és a szövetkezeti mozgalom elterjedtsége között, de nem kevésbbé érdekesek a felekezeti megoszlás és a szövetkezeti élet kap- csolatait feltáró kutatásai sem. Sok olyan össze- függést, melyek általánosságban, de inkább minő- ségi kapcsolataik révén ismeretesek, a szerző a sta—
tisztikai módszerek fokozott alkalmazásával szi- lárdabb, mennyiségileg is megragadható alapra helyez. Megemlítjük még, hogy a könyv megálla—
pításainak tudományos értékét nagyban emeli az a szigorú körültekintés, mellyel Szerző vizsgálatait végzi és az a gondos kritika, mellyel eredményeit mérlegeli. Kiss Elemér dr. sok szempontból új- szerű könyve ily irányú hazai statisztikai irodai-*
munk számára határozott értéket és nyereséget—
jelent. zt. Gy. dr. ,,
Graf Stephan Révay: Die ím'Belvede
gezogene ungarisch—slowakische Grenze.
Veröffentlíchungen der Ungarischen Statístischen Gese schaft. Nr. 14.
Budapest, 1941 és - et 1943 (két kiadás — 2 édítions). 79, és térképmellékletek — 79 pages avec cartes.
Stefano Révay: II confine ungaro-slovacct)
(Arbitrato del Belvedere 2 Novembre 1938.) Budapest, 1942. 78 l. és térképmellékletek - 73 pag
avec torles,
A Magyar Statisztikai Társaság még 1941-ben
adta ki magyar nyelven gróf Révay Istvánnak, felvidéki kérdés egyik legkitűnőbb szakértőjéne szinte egyedülálló helyi ismereteken és az idevág szakirodalom teljes áttekintésén nyugvó statisztikai
5—6. szam
tanulmányát a belvederi magyar-szlovák határról.
Ez a könyv, melyet a Szemle 1941. évi folyama
méltatottf) bő statisztikai alapon, a multba vissza- A pillantóan cáfolja meg Varsík Branislav szlovák egyetemi tanárnak a magyar-szlovák nyelvhatárról irott történet-statisztikai munkáját. Minthogy Var—
sikvnak ezt az irányzatos és általában, különösen pedig egyes részleteiben az objektív tudományos megalapozást nélkülöző művét a külföldön német nyelven mint a tudományosság látszatát keltő pro- paganda—munkát terjesztették, Révay rendkívül tár- gyilagos és szilárd alapokon nyugvó könyvét a _ Magyar Statisztikai Társaság még 1941-ben német nyelven is közreadta. Ez a kiadás rövidesen örven- detes módon elfogyott, úgyhogy belőle 1943-ban új kiadás is készült. Ezenkívül 1942-ben a mű külön olasz kiadása is napvilágot látott. Példányai a német példányokkal karöltve győzhetik meg a külföldi köröket az _első bécsi döntés megtámad- hatatlanságxáról, a szlovák könyv állításainak tart- hatatlanságáról, a felvidéki területsáv ősi és egy- két —— a Szlovákiában maradt magyar községek által amúgy is részben ellensúlyozott — félsziget- szerű szlovak betüremléstől eltekintve csaknem tel—
jesen törés—mentes magyar jellegéről.
Futo, Michele: Le relazioni economiche tra l'ltalia e l'Ungheria.
Estmtto dai fascicolz' No. 1—3, anno II, 1942 di ,,Rasseg'na d, Ungheria".
Budapest, 1942. 60 l. —— pages.
Magyarország és Itália között a szinte a hon- alapításkor megkezdődött jelentős politikai, kultu- rális érintkezés mellett számottevő gazdasági kap—
__293— 1948
csolatok is létesültek. Ezeknek a kapcsolatoknak bármely vonatkozásban való feltárása nemcsak tanujveléül szolgálhat a két ország klözt fennállt és fennálló barátságos viszonynak, hanem a minden irányú összeköttetések jövőbeli elmélyítését is elő—
mozdíthatja.
Futó tanulmánya a két baráti állam általános gazdasági kapcsolatainak bemutatását igéri ugyan a címében, valóban azonban csak Olaszország és Magyarország gazdasági viszonyainak egy — bár kétségtelenül a legfontosabb —- megnyilvánulásá—
ról: egykori és mai külkereskedelmi kapcsolatairól számol be. Először rövid áttekintést nyujt a két ország közti kereskedelem messzemultjáról, majd bővebben ismerteti Magyarország és Olaszország árucseréjét az első világháború előtti időben. A ta- nulmány további nagyobbik részét a két ország által az 1920——-—1941. évek közé eső időszakban le- bonyolított áruforgalom részletes ismertetésének szenteli. Nemcsak sokféle, általános és részletes statisztikai táblázatban mutatja be a tárgyalt orszá- gok külkereskedelmének alakulását magyar és olasz viszonylatban az említett időszak alatt, hanem a külforgalom számszerű alakulását messzemenően elemzi és magyarázza is. Rámutat mindazokra az egyezményekre és szerződésekre, melyek a két ország közti kereskedelmi forgalmat bármilyen irányban is befolyásolták.
A tanulmány az Itália és Magyarország közti gazdasági kapcsolatok történetének egy igen moz- galmas szakaszához szolgáltat értékes adalékokat.
G. G. dr.
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouwages arrivés á la bibliothégue de l'Office Central Royal Hongrois de Statistigue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications d*íntérét international et ouurages théorigues.) —— Denrées ez matieres pre- miéres agrícoles. Production et consommation dans les difíérentes parties du monde, 1934/1938. 223 l.
Institut inter—national d'agriculture. Rome.
La distribution des bovidés d'aprés ltáge, le sexe et la destination. 234—242 l. Institut inter—
national d'agriculture. Rome. 1942. (Klny. a Bulle- tin mensuel de statistig'ue agrieole et commerciale 19442. évi 6. számából.)
La distribution des porcs d*aprés l'áge, le sexe et la destination. 293—302 ]. Institut international d'agriculture. Rome. 1942. (Klny. a Bulletin men- suel de statistigue agrieole et commerciale 1942.
évi 7—8. számából.)
Útban a világuralom felé... Cion bölcseinek jegyzőkönyve és a berni protokoll per. Ford.:
Szabó István. Függelékét irta: Bosnyák Zoltán.
107 1. Budapest. 1942.
1) L. M. Stat. Szemle 1941. évf. 326—327. 1.
Gajzáyó László: A nemzetközi jog mivoltáról.
A nemzetközi jog leglényegesebb elemei 5 vonat- kozásai és ezeknek mai helyzete. 51 1. Budapest.
1943. (Értekezések a filozófiai és társadalmi tudo- mányok köréből. V. 12.)
Horn József dr.: A közgazdaságtan nemzeti rendszere. 86 l. Szeged. 1942.
Katona István dr.: A semleges tengeri kereske—
delem helyzete különös tekintettel a ,,háború" és ,,ellenség" fogalmának angolszász értelmezésére.
44 1. Budapest. 1942.
Sipos Sándor dr.: A pót- és műanyag jelentő- sége. 23 1. Budapest. 1943. (Az Országos nemzeti klub kiadványai. 67.)
Sipos Sándor dr.: Az ónérc és az ón világter- melésének megoszlása. 16 1. Budapest. 1943.
Szeberthy János: Az új Európa és Magyar- ország. Rendi társadalom—, gazdaság- és államszer- vezés. 327 1. Budapest. 1942, 2. kiad. 327 l. Buda—
pest. 1942.
Teufel, Harald: Die Frage des Untemehmer- gewinnes in der Volkswírtschaftslehre mit dem Versuch einer ganzheitlichen Unternehmergewinn-
