e IRODALMI SZEMLE e
Könyvísmertetések.
Chronigue de Ziv'res.
Statistiselies Handbuch der Öechoslovakischen Republik II. Zusammengestelt vom Statistisehen Staatsamte.
(A cseh-szlovák köztársaság statisztikai kézi- könyve Il.) Prága, 1925. 6564—172* oldal. A cseh- szlovák statisztikai hivatal egy testes kötetben adta ki statisztikai kézikönyvének második évfolyamát. A kézi- könyv elsö évfolyama 1920-ban jelent meg és mindössze 106 oldalon foglalta össze a legfontosabb adatokat a világháború után alakult új államról. Ezek az adatok azonban csak igen kis részben voltak az új statisz—
tikai hivatal saját adatgyüjtései és nem is vonatkoznak (csak kivételesen) a háború utáni évekre, hanem majdnem teljes egészükben az osztrák és magyar statisztikai évkönyveknek és egyéb statisztikai köz- leményeknek kivonatai, vonatkoztatva az új állam területére. Ezzel szemben a második évfolyam már 656 lapon tartalmazza az új államnak statisztikai adatait, többnyire az 1919—1923. évekről. Egyes adatközléseknél azonban 1924vigis megy. E magában- véve is terjedelmes első részhez még egy 172 lapos második rész járul, amely túlnyomólag az 1910. évi osztrák és magyar népszámlálás adatait dolgozza fel, a lehetőség szerint Cseh-Szlovákia mai területére vonatkozólag.'Ez a rész tehát semmi új adatot nem tartalmaz, csupán az osztrák és a magyar nép- számlálási .közleményekben közölt adatok vannak Cseh-Szlovákia mai területe szerint csoportosítva,
még pedig ott, ahol az adatok az osztrák és magyar közleményekben községenkint vannak közölve, köz- ségenkinti pontossággal, ahol pedig az adatok a for—
rásmunkákban csak nagyobb területi egységek szerint vannak meg, az Évkönyv osztrák rész adatait Cseh- országról, Morvaország-ról és az egész Sziléziáról adja, a magyar rész adatait pedig 16 ,,tót' és 3 ,,rutén"
vármegye szerint.'llyenformán a tót vármegyék közé számítja azokat a teljes megyéket is, amelyeket a trianoni határ derékon vágott ketté, mint: Hont, Nógrád, Gömör, Abauj—Torna és Zemplén vármegyék, ellenben nem számítja közéjük Komárom és Esztergom vármegyét, amelyeknek fele szintén Cseh—Szlovákiának jutott. Ezekről már kénytelen elismerni, hogy nem tót vármegyék. Nem logikus eljárás viszont, hogy Komárom városát a másik három tj. várossal (Pozsony, Selmecbánya, Kassa) a 16 tót vármegye területébe számítja, holott az földrajzilag sem esik ebbe a területbe, minthogy a körülötte lévő Komárom vár—
megye nincs odaszámitva.
Mindenesetre nagy és elismerésreméltó munkát
végzett a cseh-szlovák statisztikai hivatal, mikor az osztrák és magyar közleményekben feltalálható nagy anyagot állama mostani területére igyekezett átcsopor—
tosítani s az adatokat minden oldalról arányszámokkal is megvilágítani. Munkájának megbízhatóságához sem fér kétség, minden egyes táblánál közli a forrást, amelyből merített. Csupán azt kell kifogásolnunk, hogy az adatok összeállításában meglehetős rend—
szertelenség van, ami egyébként a statisztikai kézi—
könyvnek a főrészét is jellemzi. Ezt maga a statisz- tikai kézikönyv szerkesztője is elismeri s azzal védekezik, hogy kénytelen volt az adatokat abban a sorrendben közölni, ahogy azok elkészültek s igy a demográüai adatok azért kerültek a kézikönyvnek maj d—
nem végére, ami az általános nemzetközi szokással merőben ellenkezik, mert meg kellett várni a nép- számlálás eredményeit. Szerintünk ez nem lehet ok a fejezetek rendszertelen elhelyezésére, mert más statisztikai évkönyvek is úgy készülnek, hogy a később következö fejezetek esetleg előbb készülvén el, hamarább kerülnek szedésre, mint az elől lévő fejezetek. Ha az évkönyvnek az egész rendszere és beosztása előre meg van állapítva, az nem okozhat
nehézséget, sőt ebben az esetben később következő fejezeteket esetleg előbb is ki lehet nyomatni, mint a megelőző fejezeteket. Az előszó különben igéri, hogy ez a rendszertelenség a következő évfolyamban meg fog szünni.
Még nagyobbá. teszi a zavart, hogy a főrésznek is van egy külön függeléke, mely az egyes fejezetek- hez megínt újabb és újabb adatokat közöl, holott ezeket a függelékben közölt táblákat be kellett és lehetett volna osztania megfelelő helyekre. A második részben közölt visszatekintő táblák is jobban helyükön lettek volna a főrész megfelelő helyein, hogy az adatokat könnyebben össze lehessen hasonlítani az újabb adatokkal, azokkal, amelyeket már a cseh-
szlovák állami statisztikai hivatal gyüjtött. így
jobban feltünt volna, hogy pl. milyen nagy kii- lönbség van az elszakított Felvidékre vonatkozó adatok tekintetében a magyar és a cseh—szlovák népszámlálás adatai között és hogyan lettek tiszta magyar, vagy magyar többségű városokból vegyes, vagy éppen tót többségű városok a cseh népszámlálás adatainak világánál. Csak egy eldugott kis táblán (367. lapon) látjuk a tót és rutén Felvidék 1910. és 1921. évi népszámlálásának nemzetiségi adatait egy- mással szembeállítva, amiből kitűnik, hogy ezen a területen ,,a cseh—szlovákok" száma, a világháború
9. szám.
óriási pusztítása dacára, 342751 lélekkel, vagyis 20'1%-kal növekedett. A rnténeknél a növekvés már ,,csak" 31.799, vagyis 7'40/0, ellenben a németek száma 103.978—cal, tehát 3990/0-kal, a magyaroké pedig 315.979—cel, vagyis 29'50/0—kal csökkent. Igaz, hogy a nagy csökkenésben része van annak is, hogy a zsidóknak egy részét (155157) külön nemzeti- ségnek vették. De ez meg nem magyarázza meg a németeknél és a magyaroknál mutatkozó óriási arányú csökkenést A nemzetiségre vonatkozó adatok ugyan egyes járások szerint is közölve vannak, itt azonban hiányzik az 1910. évi adatokkal való össze—
hasonlítás. Meg kell tehát várni, míg a népszámlálási munka községekig terjedő részletezéssel közli az adatokat, hogy részletes adatok alapján mondhassunk ítéletet a cseh népszámlálás módszeréről.
V Statisztikai szempontból mindenesetre igen értékes és szép munkát végzett a cseh—szlovák statisztikai
hivatal ennek a hatalmas kötetnek a szerkesztésével,
ami annál dicséretreméltóbb, mert a prágai statisztikai hivatal csak a régi Csehország statisztikai anyagának gyűjtésére és feldolgozására volt berendezkedve és egyszerre több mint kétszer nagyobb lakosságú és azelőtt különbözö közigazgatás alá tartozott területek adatait kellett összegyüjtenie és egységes nevezőre hoznia. Ez még eddig nem mindenütt sikerült, mert mint az előszó maga is bevallja: ,,olyan új munkáról van szó, amelynek nincs meg az elegendő tradíciója".
És bár a cseh—szlovák statisztikai hivatal olyan nagy személyzettel van ellátva, amely két és félszeresen meghaladja azt a létszámot, amely annak idején Nagy- Magyarország statisztikai szolgálatát ellátta, mégis jó időbe fog kerülni, míg közleményei egyöntetű és rendszeres képet tudnak mutatni erről a történelem- és tradíciónélküli és amellett földrajzilag és néprajzilag is különös államalakulatról. K. A. dr.
Ungarisches Wirtschafts-Jahrbnch II. Jahr- gang 1926 Budapest. 344. oldal.
Re'sume'. L'anne'e II du ,,Ungarisches Wirt- sohafts-JahrbuchK a paru récemment. Des études écrites par des spécialistes guali/ie's nous ;; renseig—
neni sur les diffe'rentes branches de la production, le mouvement des marchandises et des valeurs, les prix et les salaires, donnant un clair tableau d'ensemble des conditions de la vie e'conomigue de la Hongrie en 1925 et des changernents y survcnus Cornple'tant les Annuaires Statistigues, cet ouvrage est une pré—
eieuse source pour connaítre la situation économigue du pays; il rendre de bons services non seulement dum milieuac économigues de la Hongrie, mais aussi á ceux de Pélranger. Cependant, pour en mettre plus fort en relief le caracté're de source, il serait sou- haitable d'y augmentcr graduellement les matériaum des tableaux statistigucs.
A háború utáni közgazdasági szakirodalom új- szerű és —— tegyük mindjárt hozzá —- értékes ter-
—586— 1926
mékei a gazdasági évkönyvek, melyek az egyes országok gazdasági viszonyainak lehetőleg minden vonatkozásban való ismertetését tűzik célul maguk elé. A gazdasági élet jelenségeinek statisztikai ala—
pon nyugvó vizsgálata napjainkban mind nagyobb jelentőségre emelkedik, hiszen a gazdasági életben a háború és az azt követő megrázkódtatások folytán előálló gyökeres változások hálás talajt és bőséges forrást nyujtanak a kutatás számára. Ezeknek a kn- tatásoknak, illetőleg azok eredményeinek összefogla—
lását nyujtják a gazdasági évkönyvek olymódon, hogy a gazdasági élet különböző ágazatainak ismer- tetését mozaikszerűen egymásmellé illesztve, abból a gazdasági állapotoknak, illetve az abban beálló vál- tozásoknak nagyvonalú, de hű képét nyerhetjük. A gazdasági évkönyv nem akar a statisztikai évkönyv helyettesítője lenni, bár céljukat tekintve egy úton haladnak. Míg a statisztikai évkönyvek adatkinesüket reflexiók, következtetések nélkül adják, a közállapo—
tokat egy adott pillanatra vonatkozólag rögzítik meg, azaz nyugvó történelmet reprezentálnak, a gazdasági évkönyvek nemcsak az adott időpontban mutatkozó gazdasági állapotokat tárják fel, hanem azon folya- matokat, a gazdasági erők azon mozgását is vizs- gálják, melyek az adott gazdasági állapotok kiala- kulását előidéztek. A gazdasági évkönyvek tehát kevesebbet nyujtanak a statisztikai évkönyveknél abban a vonatkozásban, hogy a gazdasági viszonyok- nak nem adják annyira tökéletesen részletezett ké—
pét, a gazdasági életnek hü fotográtiája helyett annak inkább nagyvonalú, s így könnyen áttekinthető váz—
tiikröztetik, többet nyujtanak viszont oly érte- lemben, hogy a gazdasági történések okainak és okozatainak feltárásával a tényleges állapotok meg- itélését jobban lehetővé teszik. A gazdasági év- könyveknek ama bizonyos szubjektiv jellegét, mely az adatok felhasználása és interpretálása körül je- lentkezhetik, erösen tompítja az a körülmény, hogy a gazdasági élet illetö ágának vizsgálatát arra leg- hivatottabb szakemberek eszközlik. A gazdasági évkönyveknek a szakirodalomban való értékét és jelentőségét még propagandisztikus jellegük is emeli, mert lehetővé teszik, hogy az egyes országok gazda—
sági viszonyainak kölcsönös megismerésén keresztül a gazdasági érintkezések intenzivebbekké váljanak.
Ezekből a meggondolásokból kiindulva, örömmel kell üdvözölnünk az Ung. Wirtsch. Jahrbüch 1925.
évre vonatkozó Il. évfolyamának megjelenését. A külföldi, hasonló tartalmú és irányú kiadványok mellé méltán sorakozik e munka, mely Magyarország 1925.
évi gazdasági állapotainak eleven képét vetiti felénk.
A termelés különböző ágaiban,_ az árú- és értékfor- galomban, az ár- és bérjelenségeknél, szóval agazda—
sági élet minden terrénumán mutatkozó viszonyokat, illetve beállott változásokat könnyen áttekinthetően állitja elénk, úgyhogy a munka áttanulmányozása után kellöen megvilágítva és összefüggően áll elöt-
