Cseh-Szlovákia nemzetiségei

2. szám

—115—— 1938

Cseh-Szlovákia nemzetisége-í.

Les nationalités de Tehe'co-Slovaguie.

A cseh—szlovák köztársaság területén a világ- háború vége óta két népszámlálás zajlott le: az 1921. és az 1930. évi. Mindkét népszámlálás a nem- zetiségi hovatartozást is kutatta s az idevágó ada—

tokat a belföldi és a külföldi honosokról külön mutatta ki. Egy cseh-szlovák hivatalos statisztikai kiadványban rendelkezésre állanak ezenkívül Cseh—

Szlovákia mai terület—ére átszámítva az 1910. évi magyar ' és osztrák népszámlálások anyanyelvi

adatai is; ez az adatforrás azonban csak a bel—

földi honosokat részletezi anyanyelv szerint, mig a külföldiek számát csupán egy tételben adja meg.

A békebeli és a háború utáni adatok egybevetése tehát csak a belföldi lakosságtól lehetséges; de az összehasonlítás még így sem tökéletes, hiszen az 1910. évi ntépszámlálásban a zsidó nemzetiség még egyáltalában nem szerepelti) s az MNO—ben táblán- kon az egyéb anyanyelvűek adatában foglalt cigá- nyok háború előtti és háború utáni kimutatása egyik népszámlálás alkalmával sem volt teljesen homogén. Az 1. sz. tábla azonban Cseh-Szlovákia nemzetiségi viszonyainak 19110—19310. évi alakulá- sáról mindezt és a többi zavaró körülményt (,,anya-

nyelvi" és ,,nemzetiségi" statisztika elvi külön—

bözősége stb.) figyelembevéve is elég jó és az ellenőrzésre, az adatok mérlegelésére szintén alkal—

mas képet adhat.

A tábla adatai szerint a cseh lakosságnak, valamint a szapora tót s rutén néptömegeknek a térfoglalásával szemben a többi nemzetiség 1910 óta elég erősen a háttérbe szorult. A kisebbségek

—— kivált a magyarság és a németség —— számában mutatkozó eltolódásokat az államfordnlattal járó bizonyos körülmények (menekülés, kiutasítás stb.), a zsidóság külön nemzetiségként való kimutatása, a külföldi honosok lélekszámának az állampolgár—

sági joggyakorlat következtében mutatkozó meg—

növekedése csak részben igazolja; sok tekintetben a népmozgalmi és a vallási adatok is erősen ellent- mondanak a hivatalos kimutatások nyujtotta ta—

nulságoknakgl s arra derítenek fényt, hogy a ki—

sebbségek lélekszámának a cseh-szlovák részről hivatalosan kimutatott adat csupán alsó határa.

Az 1. sz. tábla adatainak mérlegelésénél ter- mészetesen mindezt figyelembe kell venni. Cseh—

1) Az izraelita vallásúak azonban 1921-ben és 1930—ban leginkább az elcsatolt Felvidéken, kivált

Ruténi'áhan (itt 92'7%-ban) jelentkeznek zsidó n—emzetiségktént, míg a történeti tartományokban, főleg Csehországban (ahol mindössze 210'3%-uk nemzetiségileg is zsidó) nagyrészt valamelyik nem- zetiséghez számíttattak hozzá.

2) Pl. 1921 és 1930 közt az elcsatolt Felvidéken a magyarságnak elég jelentős természetes szapo- rodása volt s a református vallásúaknál tényleges szaporodás is jelentkezett; a magyar nemzetiségűek 1930-ban kimutatott száma ennek ellenére alacso- nyabb az 1921. évinél.

, 1. Cseh-Szlovákia nemzetiséget 1910—1930.

Les nationalite's de Tchéeo-Slovaguie, 1910—1981.

Nemzetiség (anyanyelv) Nationaliíé (langue matemelle)

1910 1921 1930

I. Szám szerint: —— En nombres l

4) Belföldi honos lakosság:

Cíloyens du pays Cseh — Tehégues .

Tót — Slovagues . . . . . Rutén, orosz, ukrán —— Ruthe-

6,843.89O 6,796.343 7,406.493 1,694.424 1,967.87O 228227?

nes, Russes, Ukrainiens. 438.505 461.449 549.169 Német — Allemands . 3.752.850 3,123.624 3,23l.688 Magyar — Hongrois . 1,069.978 744.621 691.923

Zsidó — .]m' s . . . 180504 186642

Lengyel —- olonais . 159802 75.987 81.737 Roman —— Roumains . . . 13.401 11.174 13.004 Szerb, horvát, szlovén ——- Ser—

bes, Croates, Slovenes 4.110 2.107 8.118 Cigány — Tziganes . . . . . 8.478 82.209 Egyéb és ismeretlen —— Aulres

el habítanls de nationalíté

incomz. . . 40.664 1.306 1.310

Belföldi honos lakosság együtt

Citoyens du pays, ensemble 18,512.124 18,373.463 14,479.565 17) Idegen honos lakosság:

Ressortissants étrangers. 87362 238361 249371 Mindössze —— 'lot. gén. Itt,—599486 13,612.424 14.729.536 II. Százalékban : 0/o

a) Belföldi honos lakosság:

Citoyens du pays

Cseh — Tehégues . 46'9 50'8 51'1

Tót — Slovagues . . . . . 126 M'? 158

Rutén, orosz, ukrán —— Ruthe'

nes, Russes, Ukraíniens . 3-2 3'4 3'8

Nemet __ Allemcmds . 27'8 23'4 22'3

Magyar — Hongroís . 79 56 48

Zsidó —— Jugs . , . . 1'3 1'3

Lengyel — olonaz's . 1-2 0'6 0'6

Román — Roumains. . . O'] 01 01

Szerb, horvát, szlovén — Ser—

bes, Croates, Slovenes 00 0 () 0'0

Cigány — Tziganes . . . , . (P] 02

Egyéb és ismeretlen —— Auzres et habitanís de nationalité

inconn. . . . . . . . . 0'3 0'0 0'0

Belföldi honos lakosság együtt ! 100'0 ! 100'0 ! 100'0 Citoyens du pays, ensemble 1 994 ), 98'3 1 98'3 b) Idegen honos lakosság:

Ressortz'ssants étmngers . . 06 I'? I'?

Mindössze —— 'lot. gén.

Szlovákia nemzetiségi megoszlása azonban már a tábla nyers adatai szerint is erősen megosztott.

Hiszen az 1910-ben 46'9%-os cseh lakosság aránya még 1930—ban is csak kevéssel haladta meg az 50%-ot (51-1%). A két nagy népességű kisebbség, a németség és a magyarság százaléka viszont nép—

számlálásról népszámlálásra csökken, sőt a cseh statisztika szerint a magyarságnak még az abszolút száma is egyre fogy, míg a németeknél 1921 után némi tényleges szaporodás jelentkezett.

Az országos végadatoknál sokkal változato- sabb képet mutat az egyes nemzetiségek területi elhelyezkedésének a vizsgálata. Az ország négy nagy része szerint tagolt 2. sz. táblázat ezt a bel- és külföldi honosságú lakosság együttes száma alapján jellemzi. E szerint 1930—ban, a németek aránya a történeti Csehországban megközelítette

2. szám — 116 — 1938

2. Cseh-Szlovákia nemzetiséget 1) a cseh-szlovák hivatalos statisztikai kiadványok szerint ország- részenkint 1921—1930.

Les nationalités 1) de Tche'co-Slovaguie en 1921—1930, par régions, d'aprés les statist-igues officielles tchéco-

slovagues.

, Csehország Aggtgazglrázzigg Szlovákia Ruténföld $$$;5zlggzlgzi

Nemzetiseg (anyanyelv) Boheme Moravia et Sílésie Slovagme Rutheme Slovagm'e mtiére

Nationalíté (langue malernelle) _—

1921 1930 1921 1930 1921 1930 1921 1930 1921 1930

!. Szám szerint— En nombres

Cseh —— Tchégues . 4,382.816 4,701.924 2,367.962 2,603.063 71.733 120.926 9.477 20.719 6,831.988 7,446.632 Tót -—- Slovagues . . . . . 18.319 30.146 8.973 13.906 1,953.153 2,252.128 10.506 13.792 1,990.951 2,309.972 Rutén, orosz, ukrán — Ruthé-

nes, Russes, Ukraim'ens 10.505 16.769 2.838 5.888 88.954 95.359 374738 450925 471030 568.941

Magyar — Hongrois 6.135 8.214 914 3.213 648241 592337 105723 116805 761013 719569

Német — Allemands 2,230.213 2,326.090 831366 823730! 145824 154.821 10.658 13.804 3,218.061 3,318.445

Zsidó — lui 3 12.578 15.697 23.121 21.396 73.621 72.678 81.185 95008 190505 204779

Lengyel — olonaís . . 3.365 8.568 100.326 89.126 6.022 7.023 559 610 110272 100322

Szerb, horvát, szlovén — Ser-

bes, Croates, Slovénes . 2.806 2.112 1.795 2.637 1.119 1.084 171 193 5.891 6.026

Román — Roumaíns . . 422 712 151 254 588 427 10.867 12.777 12.028 14.170

Cigány — Tziganes . . . . 163 31 86 1% 8.067 31.188 444 1.442 8.760 32.857

Egyéb és ismereti. —— Autres et habitcmts de nationalité in-

conn. . . . . . 3.288 4.118 1.445 1.601 922 1.822 270 282 5.925 7.823

Összesen — Total 6.670610 7,109.376 3,338.977 356501!) 2,998.244 3,829.793 604.598 725.857 13,612.42414,729.536

Il. Százalékban. —— %

Cseh — Tchégues . . . 65-7 66-2 70-9 730 2-4 3—6 1-6 2-9 502 505

Tót -— Slovagues . . . . . 0-3 0-4 0-3 04 65-1 67-7 17 1-9 14-6 15-7

Rutén, orosz, ukrán —— Ruthe—

nes, Russes, Ukrainiens 02 0-2 01 0-2 3-0 2-9 62'0 62-2 3'5 3-8

Magyar —— Hongrois 0-1 0-1 0-0 01 21-0 178 17'5 15-9 5-6 5-0

Német — Allemands 33-4 327 240 231 4-9 4-0 1'8 1-9 23'0 22'5

Zsidó —— JuIiJS . 02 02 07 00 2-5 2'2 13-4 131 1'4 1-4

Lengyel —-— olonais . . 01 0-1 3-0 2-5 0-2 0-2 01 01 0-8 0-7

Szerb, horvat, szlovén -— Ser—

bes, Croates, Slovénes . 00 00 01 0'1 00 00 00 00 0-0 0-0

Román —— Roumams . . 0-0 0-0 0-0 00 0-0 0-0 1-8 1-8 0-1 0-1

Cigány —— Tziganes . . . . 00 00 00 00 0'3 0.9 01 02 01 02

Egyéb és ismeret]. — Aulns et habítants de nationalíté in—

conn. . . . . . . 0'0 01 00 00 0-0 01 00 00 01 01

Összesen -— Total 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 100-0

1) Belföldi és külföldi állampolgárok együtt. — Y compris les ressorlíssants étnmgers.

az 1/3—0t (32'7 %) és Morvaországban s Sziléziában is %__1/5 között volt —(23'1*%), a magyarság aránya viszont Szlovákiában 6117-81%) és Ruténiában (15'9%) állott a legmagasabban. Az utóbbi ország—

részben a zsidóság (l.3'r1*%) is számottevő nemzeti—

ségként jelentkezett. A tábla adataiból kitűnően a kisebbségek lélekszámában mutatkozó wmi—11930.

évi eltolódások is általában kedvezőtlenek; sőt 1—91-O-hez viszonyítva lélekszámuk visszaesése még jelentősebb, hiszen az utóbbi békebeli népszámlá- láskor az idegen honosok nélkül a csehországi németek száma 2.477930 (1316'8%) s a Morvaország és Szilézia területén élő n'éme'tajkúaké 101443?

(31-1%) volt, a magyarság 1910. évi száma pedig a hazánktól Cseh—Szlovákiához csatolt egész terü-

leten —— magyar adatközlés szerint 1,066.685-öt

tettí) s aránya 30-3%-ot (Szlovákiában 306, a Ruténföldön 29'6%—ot) ért el.

1) A cseh-szlovák hivatalos statisztika szerint (1. 2. sz. tábla) 1930-ban az egész elcsatolt Fel- vidéken (Szlovákiáhan és a Rut—énföldön együtt) a magyar nemzetiségűek száma 708142 (l7'5%)

volt; más becslések szerint viszont az 1 milliót is

meghaladta, sőt kb. 109 millió lehetett.

A 2. sz. tábla még arról is tanuskodik, hogy a Kárpátok hegyláncolata a cseh és a tót nemzeti—

ség között máig éles határt húz. Cseh-Szlovákiá- nak ez a két nemzetisége egyébként e nagy természetes határtól nyugatra, ill. keletre általában elég nagy és részben összefüggő tömbökben tele- pül. Az ugyancsak összefüggőbb területen lakó s szűkebb hazájában, a Ruténföldön erős abszolút többséget képviselő ruténség tudvalevően a hosz—

szúranyúló ország legkeletibb csücskét szállja meg, míg a szintén meglehetősen zártan tömörülő német lakosság néhány népesebb szigettől eltekintve ki- fejezetten határszéli településű s a Cseh-Szlovákia túl lakó németajkúakkal alkot közös nyelvterüle-tet. Ugyanilyen határszéli település jel- lemzi a magyarajkúak nagyobb, összefüggően tele- pült tömegét is; de a magyarság ezenkívül az el—

csatolt Felvidék jelentős részét is át— és átszövi és egyes helyeken tekintélyes nyeflvszigeteket is alkot.

Cseh-Szlovákia nemzetiségei közül területileg tel—

jesen elszórtan azonban tulajdonképen csak a zsidó- ság el, amit viszont városias tömörülési jellege—

indokol.

határain