Mexikó

——889——-

9. szám. 1921

Óvatolt váltók 1927 július és augusztus hóban. 1)

Lettres de change protestées en. juillet el aoút 19211;

*Lettres de change proteste'es Ovatoltváltó

100 pengón aluli IDO—1.000 pengő ! 1.001—2000 pengő 2.000 pengón felüli osszesen , au—dessaus de 100 § de 100 [: 3.000 de 1.001 a 2.000 an-dessus ge 2.000 Lettres de Ch.

Hónap — Mais Pengős Pengos Pengos 72'1503 protcsíe'es

értékü óvatolt váltó autotal

db, db. db. *' db. ' d b.

píéces P §§ piéces P ; pieces § P §§ pieces § P § piát—es P §

! § . § §

Július — Jm'llet 1.166 80 689§ 5.038§1,799.610§ 655 998.007 390 2,077.637§3 7.249 4,955 9434 Budapest 402 27.659 1.650! 646077 237 372.407 192 1,134.951 ' 2481 2,181.994 : Augusztus—float 1366 98.581 6.231 2305 546 915 1,384.050 541 2,781 828§§ 9053 6 569,955 ;

Budapest 364 26.894 1710 623875 270 417.611 228 ,1394 8311§2.572 2,463.211

1) Ideiglenes adatok. —- Donnécs provisoires.

hó 1. napjától kezdve a kir. közjegyzők, illetőleg a törvény által előírt esetekben el—

járó kir. járásbírósagok szolgáltatják. A beszolgáltatott júliusi és augusztusi kimu- tatások közül egynéhány ugyan még nem

(Érkezett be, az adatgyűjtés frissesége érde—

kében azonban célszerűnek látszott a hiányzó adatok kihagy'ásaval egyelőre az

ideiglenes adatokat közzétenni, annál is in—

kabb, mert a jelenleg még hiányzó adatok a végleges eredményeket mar csak lényeg- telenül befolyásolják.

Az ideiglenes adatok szerint a július hóban óvásra került? 22.49 drb váltó érték—

összege 4,955.943 pengő volt. Az összes óva- tolásra került váltók értókösszegének több,

mint egyharmada §4l'0%) a 2.000 pengőn

felüli értékcsoportból került ki. Csaknem—

ilyen arányban vannak még képviselve a

100—10'00 pengő közötti értékhatárokon

belüli váltók (36370). Az óvás végett be—

mutatásra került táltók számának 34 2%-a

űrtékösszegének pedig 44 O%- a esett Bu—

dapestre.

Augusztus hó folyamán az ország terü—

letén 1.804—gyel több esetben és ],614.012 pengővel nagyobb összegű váltóó'ás tör—

tént, mint az előző hónapban. A növeke-

dés ez esetek számát tekintve 24'9%-os, az összeg szempontjából pedig 32'6%—os. Az

emelkedés túlnyomórészt a vidékre esett,,

amennyiben Budapesten az esetek száma mindössze 3 7%- kal, értékük pedig 12 970- kal novekedett.

:..IIIIU.-II-'IIII . III.-lll.lllll.lll.'-.l.-IIII ...-II....II'II II.-l"..'llll.-Il"-:

.

, :

* KON ULI ELENTESEK :

! Z J :

I

! :...'-ll.lll.'ll..llIII.B.-IIIICIIIIII..lIIIIIIIIIUIIÚII...IICIIIIIIIII.C.-Ill-III-IllIII.-ll-Ill-IIIICI...—Ill-IIIIIIIICIIIIII:

A Magyar Statisztikai Szemlében az egyes államokról megjelent utolsó konzuli jelentések:

, .§ _ _ §; . , § _ .

Allam neve §§É § Állam neve §E§§ Állam neve E§ § Allam neve ; %

Amerikai Egy Au §mad 703 Dánia . §§1925 420 Lettország _ .. Oroszország ' west 117

Ausztria. : 1027, Nt.) Észtország . § ': Mexikó Románíi .. 1026; 317

Bajororszá ID:? 360 Finnország. .. ( ll Nagy—Britannia Sz H. Sz. állam 1925 506'

Brazilia (. .. .. 1027 708 Franciaorszag .. '. 19 Németbirodalom Spanyolorszag 19251 424

Bulgária . .; .. . l$l27 698 Kanada § 1920§ 110 Norvégia Svájc .. .. .. 9127! 230

Cseh- Szlovákia. §§ 1926§ 223 Lengyelország § 1925§ 370 Olaszország Törökország . .. .. §f 1927§ 595

. '

Mex1ko.

Mexigue.

Közgazdasági szempontból az 1926. év Mexikó—

ban ki'-l időszakra oszlott. Az ipar és kereskedelem az év első felében a hel— és külpolitikai helyzet feszültsége folytán passzív volt s egyenletes, úgy- anél- szólvan vín'akozz'isleljes színvonalon maradt,

kül, hogy az előző esztendő első felében tapasztalt elég élénk gazdasági tevékenységet elérni tudta volna. Az ország intenzívebb gazdasági kibontako—

zása elé ugyanis két fontos politikai tényező helyezkedett 5 pedig elsősorban az Egyesült Álla-

9. szám.

——-890— 1927

mokkal szemben az úgynevezett olaj-, idegen-, tag- rár- és földbirtoktörvények szigorított végrehajtása miatt felmerült politikai ellentét, másodsorban a mexikói kormánynak a vallásgyakorlat kérdésében

elfoglalt engesztelhetetlen álláspontja.

Az év második felében-a gazdaságike'let remélt kibontakozását és javulását gátló körülmények és jelenségek már kezdtek formát ölteni, amennyiben az Egyesült Államokkal szemben a diplomáciai viszony napról napra feszültebbé vált. A vallás kér—

déseiben a kormány és az egyhaz közt támadt viszont oly élesedett ki, hogy a vallásos érzelmű lakosság nagy részének bojkottmozgalmához vezetett, mely az általános üzleti forgalom, de különösen a kiskereskedelem erős megbénításál eredményezte.

E tisztán nemzetpolitikai kérdéseken kívül azonban még egyéb tényezők is nagyban hozzájá—

rultak ahhoz, hogy az ország gazdasági helyzete megrendüljön.

Elsősorban az ezüstpénznek 20 százalékos élér—

téktelenedése hatolt zavarólag az iparra, kere—kede—

kontroverzia mérvben

lemre és a bariyászatra.

Lehangolólag hatott a petróleumtermelésben beállott feltűnő apadas is, amelynek oka a petró-

leum-törvény szigorított keresztülvitelében kere—

sendő. A pelróleumvállalatok ugyanis a kőolajter—

rasok kiaknázását korlátozták, hogy a kincstár jö—

vedelmet csökkentsék s ezáltal a kormányt némi engedmények—re szorítsák.

Nem kevésbbé árlallnuisnak bizonyult úgy a kereskedelemre, mint a mezőgazdaságra nézve az a tény, hogy az ország különböző vidékein felkelő- csapatok alaku-ltak, amelyek ranchokat, falvakatés utazókat fosztogattak, azonban megfelelő vezetők és egyöntetű szervezet hiányában, nagyrészt hama—

rosan megsemmisültek. Mindezen kedvezőtlen gaz- dasági jelenségek és gátló körülmények természete—

sen depressziót idéztek elő, amellyel szemben az or—

szág meglepő ellenállóképessóget fejtett ki, úgy- hogy a gazdasagi krízis jelenségei csak lassan és fokozatosan tudtak tért hódítani.

Az 1926. év tehat a lanyha gazdasági tevékeny—

ség évének nevezhető, Kétségtelen ugyanis. hogy Mexikóban a politikai élet az ország közgazdasági helyzetére nagy befolyást gyakorol.

Östermelés.

illezőgazdaság. Mexikó területe 1,983.259 négyzet—

kilométer. Ebböl kb. 400000 négyzeltzk'ilométer meg- művelésre nem alkalmas, mert részbeli sziklás hegy- ségekből, részben terméketlen homokos talajból áll.

A fennmaradó kerek 1,583.0l00 négyzetkilométernyi terület erdőségekre és mezőségekre oszlik.

Éghajlat tekintetében Mexikót három zónába szokas osztani, és pedig a meleg és tropikus vidékre,

az úgynevezett tierra caliente vidékére, amely a tenger színe felett 550 méteren aluli magasságigter- jed, a közepes égliajlatxtal bíró tieurra templada zóná- jara. amely 550 métertől számítva 1400 méter ma- gasságig nyúlik s végre a hideg tájvidékre, amely 1400 méternél magasabban fekszik.

Annak ellenére, hogy Mexikó számos éghajlati és területi előnnyel bír, a föld megművelése nem történik oly aranyban, mint amilyenre szükség volna, hogy a mezősazdasági termelés eredménye a belföldi szükségletet teljesen fedezze. Ez oknál

fogva sok élelmezési cik/k (búza, tengeri, burgonya, sőt gyümölcs ist a külföldről, különösen az Egye—

sült Államokból kerül az országba s az élelmiszer—

behozatal növekszik,

alaszz'tlllna.

évről évre ahelyett, hogy

Tény az. hogy a földművelés elhanyagolásának egyik oka részben a kormánynak ama intézkedésé—

ben is rejlik, amely elrendelte, hogy a nagybirto—

kosok földbirtokai elkoboztassanak s a vagyonta- lan belmszülöttek közt felosztassanak. A kis föld—

művelő, a bennszülött indio azonban a neki jutta- tott földet vagy lustaságból egyáltalán nem műveli meg, vagy megfelelő pénz hiányában ('sakis annyit művel meg,

szüksége van. Ma ilymódon még nagyszámú és nagy kiterjedésű földek hevernek parlagon.

amennyire életfennta r tásához okvetlenül

A kormány felvette prognammjába az alsó földművelő néposztály kulturális kiképzését. E cél—

ból számos új népiskola, töb—b mezőgazdasági alsóbb iskola s végre egy intagasabbl'okú gazdasági il'kltl- démia létesült. Egy állami gazdasági mintatelepen viszont gazdasági mérnököket képeznek ki. A sze- gényebb sorsú földtulajdonosok és kisgazdák ré—

szére mezőgazdasági hitelintézetek létesíttetlek.

Szóval a kormány törekszik megtenni mindent, ami alkalmasnak látszik [niezőgitazidalk intenzívebb földművelés vitelére képesíltessenek és

arra, hogy a

indíttassanak. Az eredmény _ főként a nedvesség hiánya miatt —— eddigelé meddő ma'adt.

1920—ban az időjárás Mexikóban a földművelő- mnnkát általánosságban nem hátráltatta; az egyes fontosabb Vélemények állása és termése 1926. év—

ben a következő volt:

Búza. A búzatermelő vidékek Mexikó úgyneve- zett ,,lmjio" zónájában, vagyis az alföldön feksze—

nek. Az évi termés a bizonytalan időjárás következ- tében gyakran igen váltakozó, mert a termőföldek a szükséges öntözési rendszer hiányában teljesen az esőzések rendszeres beálltára vannak utal 'a.

Az 1920. gyapottermi") földeknek nagy része szintén búzatermelésre használtatott fel.

Általában nagyobb területeket vettek művelés alá, mint máskor. A búzatermés az ország északi vidé—

kein kitűnő volt, a nyugati tengerpart vidékein, va—

azonban csakis normális—

évben a

lamint Mexikó-államban nak volt mondható.

9. szám.

,

4891— '1927

zza—:

Az 1920—1925. évben a búzával bevetett terü- let nagysága és a búzatermés eredménye, hivatalos statisztikai adatok szerint, a következő volt:

Bevetett terület Termés ezer

Év: hektárban m.-mázsaba

1920. évben 800.320 2.800

1921. ,, 900320 1.380

1922. , 1,000.000 3.700

1923. ,, 1,236.148 3.710

1924. ,, 568036 2.810

1925. , 482224 2.150

Az 1926. évi adatok meg nem jelentek meg.

Tengeri. Mexi'vkónak úgy az éghajlati, mint talajviszonyai a tengeri termelésere általában igen kedvezők; minden feltétel megvan arra, hogy az évi termés oly mennyiségű legyen, hogy abból az ország teljes szükséglete fedeztessék. Mindazonál—

tal az öntözési rendszer hiányos volta folytán szá- razság idején a termés még a helyi szükséglet fede—

zésére sem szokott elegendő lenni, s így az ország gyakran külföldi behozatalra van utalva.

Az 1026. évi tengeritermés, a földmívelésrügyi minisztérium jelentése szerint, 20,770.000 m.-mkázsát

tett ki.

Árpa. Félhivatalos jelentések szerint az 1926.

évi árpaterméxs közepes volt.

Rizs. A mexikói rizsterrnelés rendesen igen szép eredményt szokott felmutatni, az 1926. évi termés- eredmlény azonban nem volt elegendő arra, hogy az ország szükségletét fedezze.

Bab (Frijoles). Mexikó népességének egyik fő—

eledele a 'bab s ezért az országnak osaknexm vala-

mennyi Vildékón termelik. Az 1926. évi termés jó

volt.

Csicserí borsó. Az 1926. évi termés kielégítőnek bizonyult, annak ellenére, hogy az ország egyes vidékein kisebb területek kerültek megművelés alá, mint rendesen, mert a búzatermelés előnyben része—

sült. Az 1926. évi termés mennyisége 611 eZer mé- t-errmázsa volt.

Egyéb főzelékfélék. A naponta piacra kerülő főzelékfélék főleg a bennszülött indiok, valamint kínaik által műveltetnek. A termelési eljárás még meglehetősen kezdetleges s ezért a terméseredm'ény mennyiségileg és minőségileg nem olyan, mint ami- lyen több gonddal tehetne. Sok fogyasztó ezért az

Egyesült Államokból importált dobozos főzelékeket előnyben részesíti.

Paradicsom. Mexikó fő panadicsomtermelési vidékein, S'inlalioa-államban egyedül 15.000 hetk- bárnyi terület került megművelés alá, azonban az áradások 19264ban a termésben nagy károkat okoztak.

Gyümölcs. Mexikó terep és éghajlati előnyei- nél fogva elsőrangú gyümölcstermelő ország lehetne, ha erre a mezőgazdasági ágra több gondot fordita-

nának. A gyümölcs termelése azonban ezidőszerint még igen kezdetleges állapotban van s azért a helyi piacra ma még nagymennyiségű kaliforniai gyü—

mölcs kerül. Gyümölcsei közül a (banán, narancs, ananász, alma, körte, barack, szamóca említendő

meg. .

Cukornád. Mexikó talaja a cukornád műyelé- sére igen alkalmas; állítólag még Cortevs idejében vezették be termelését. A föld megművelése és a cukornád termelési eljárása az utolsó évtizedekig ,meglehetősen kezdetleges, sőt elhanyagolt volt s a szükséges közlekedési eszközök hiánya miatt kellő- képe—n kifejlődni sem tudott. Az utolsó évtizedben azonban a termelési eljárás nagy haladást mutatott fel s .modernizáltatott. A cukor árának alacsony jegyzése miatt az 1926. évi termés csökkent.

Kávé. A legnevezetesebb ikávtéülateitvények a

Chiapa's-államhan vannak, ahol 'a főbb kávéültlet-

vényeket németek bírják. A mexikói kávé, minő—

ségre nézve, a termelő vidékek szerint különböző,

ezért a kávé árak tekintetében is váltakozó.

Dohány. Mexikóban főleg Veracruz és Tepic államokban tterrnelxtetik. A dohány termesztése az utolsó években csökkent, mert a. mexikói dohány minőségre nézve sokkal erősebb, mint a külföldi dohány s ezért nagyobb mennyiségekben való expor—

tálásra alkalmasnak nem bizonyult. Ennélfogva csakis annyit termelnek, amennyi a belföldi fogyasz- tásra szükséges.

A gyapottermelés ezelőtt Mexikóban jól jöve- delmező gazdasági ág volt, ennélfogva az utolsó években a gyapotültetvények megművelésére külö- nös gondot fordítottak.

Mexikó évi gyapotterinelzése, két természeti ok- nál fogva, nagyobb inga'dozasoknak szokott kit—éve lenni és pedig elsősorban a gyapotültetvények kellő inegönitözésének lehetősége vagy akadályai folytán, azután a gyapotcserjélket pusztító férgek járvány- szerű fellépésének kisebb—nagyobb mérve következ—

tében.

Az évi gyapottermes mennyiségének a válto- zatos'sága az utolsó hat év termelési eredményéből kitűnik. Termeltek ugyanis 1921-ben 140.000 1922—ben 192.000, 1923-ban 161000, 1924-ben 293.000, 1925-ben 219.000, 1926—ban 378000 bált.

A mexikói gyapot a világpiacon ma már 'b'izo—

nyos szerepet játszik s előnye, hogy a mexikói gyapotoserje termése hosszabb fonalakat produkál, mint más országok pamutja.

A mexikói gyapotpiac úgyszólván teljesen az Egyesült Államok gyapotpiacának tőzsdei árjegy- zéseitől függ. Az 1926. évben elért alacsony árak következtében sokan arra határozták el magukat, hogy a jövőben a földeken gyapot helyett inkább búzát fognak termelni.

Heneguen (sisallcender). Mexikó legfontosabb rostnövénye az úgynevezett 'agave sisatenisis, amely-

ból ,a heneguen nevű sisalkender készül s mely fő-

leg Yuikwatan és Campeche államokban terem. A termés egy kis re'—szét axz onszágban magában dol—

gozzák fel, míg a maradéktermést az Egyesült Álla—

mokba exportálják. A heneguen iránti érdeklődés az elmult, évben az Egyesült Államokban erősen

megcsappant.

Inctle, A lechuguilla nevű növény

;nyerik a kender egy faját, az ixtle nefvű rostokat.

Minthogy a liechuguillra növény vadon nő és meg- művelést nem igényel, teljesen független az időjárás

jcséiyenör így az ierföldek értékesek.

leveleiből

Jam és kender. Jutta az ország egész területén

"vadon nő, a legnagyobb jutaföldek azonban Vera- cruz államban vannak. Úgy a juha-, mint a lenter—

més az ország szükségletének a fedezésére nem ele—

gendő, azért nyers jutát Ctalcutt—ából importálnak.

! Guayule, A guayule nevű cserjés növényből egy a guttaperkát pótló gumianyagot nyernek. Ezen növény főleg Mexikó északi államaiban nő vadon és kereskedelmi és ipari szempontból igen értékes árúcikk.

Gumífa. A castiilloa nevű gumit'a déli részén vadon nő. Az évi gutmitermés

millió peso értéket képvisel.

Mexikó kb. 20 Erdőgazdaság. Mexikó erdőségekben nagyon gazdag s különböző éghajlatú vidékein a legválto—

zatosabb fanemek találhatók. A tropikus partvidé- keken és a déli államokban a pálma, ébenfa, céd—

rusfa és értékes mahagónifán kívül még nagy- mennyiségű egyéb drága t'anemek fordulnak elő.

E fákat főleg bútorork gyártására használják fel.

A közepes és hidegebb xéghajlatok alatt viszont nagy- kiterjedésű tölgyfa, hükkfa, nyárfa, diófa, kőrista,

stl). erdőségek vannak.

A fákban való kemskedelem legnagyobb nyere- sége a kivitelben van. Az erdőségek védelme érde- kében a kormány mindezideig keveset tett.

Mexikó mezőgazdasági íerményei közül 1927—ben, ,a mexikói földmívelésügyi minisztérium hivatalos becslése és a mezőgazdák, valamint bizományosok egybehangzó jelentései szerint nagyobb termésered- ményt fognak felmutatni a nyugati tengerparton termesztett friss t'őzelékaéle'k, Mexikó egyéb terüle—

tén pedig a paradicsom, hab, hagyma, zöldpaprika dés eukordinnye.

_ A búza, tengeri, cukornád és heneguen term—érs—

'*eredménye ez évben valamivel kisebb lesz, mint az előző évben.

*valós'zínűleg el fogja érni s a csicseri borsó tenmwése _A gyapottermés a mult évi termést pedig "a szükséglet fedezésére elegendő lesz.

_ Állattenyésztés. Az állattenyésztés Mexikóban

*nlindig jövedelmezőnek bizo—nyult. Azt lehetne mon—

"dani, hogy az (állattenyésztők nagy nésze jómódban van s hogy egyesek gazdagokká is lettek;

Mexikó állatállománya a különböző forradalmi

"mozgalmak alatt időközönkint nagy változásoknak

alkotott oly

volt kitéve. Az 1926. évi állatállomány, hivatalos statisztikai adatok alapján, a következő volt: ló 963, szarvasmarha 5.121, juh 2.381, kecske 4.899, sertés

2.692, öszvér 621, szamár 731 ezer db. _

Az 1926. évi állatállomány az 1924. évihez vi- szonyítva tetemesen növekedett.

A tejgazdaság a nagyobb városok közel-ében kitűnően prosperál. Az állomány nemesítésére pe—

dig tenyészbikávkart és fajcsődöröket hoztak be az országba.

lpan

Mexikó a legfontosabb gyártmányok tekinteté—

ben ma még a külföldre van utallva, inert honi ipara, mely ugyan évről évre jobban kibontakozik, az or- szág szükségletének telje-s fedezésére ma még nem elegendő. '

Minthogy azonban Mexikó tulajdonképen ős- termelő ország, természeti kincsei közül elsősonban az ásványolaj és a tbányatemiékek ipara fejlődött ki elsőrangúvá s e két iparág hozza az állam—

háztartásnak a legszebb jövedelmet adók tekinteté—

ben. A bányaipar az ország gazdaságáre nézve fon—

tosabb és hasznosabb azért, mert ezen iparban na- gyobb tőkék vannak lefektetve, mint a kőolajipar- ban. A mexikói petroleum ugyanis nagyrészt nyens állapotban kerül a külföldre, főleg az Egyesült Álla- mokba is, ott finomítják; míg a mexikói bányater—

mékek, a nyersércek az országban dolgoztatnak fel.

A bányaipwar e szerint magasabb költséggel járó, nagyobb üzemvitellel dolgozik s adóstalisztikai számadatok szerint a kincstárnak körülbelül 75 szá- zalék hasznot hajt, míg az ásványolajipar az ország- nak csak 40 százalék kincstári jövedelmet hoz.

Mexikó általános ipari tevékenysége az 1926.

évben, a fentebb említett politikai jelenségek hatása alatt, meglehetősen mérsékelt volt, nevezetesebb munkasziinetelések azonban elő nem fordultak.

A bányászat az 1926. évben általánosságban kielégítő termelési tevékenységet fejtett ki, dacára annak, hogy az új mexikói bányatörvény, a ,,Ley de lndustn'as Minerales" a bányaipxar szabad fejlö—

dését részben hátráltatja, amennyiben kimondja, hogy az ország talajkinecsei elvben nemzeti tulajdont képeznek és azok kutatásához és kiaknázásához kormányenged—ély szükséges. Engedélyeket azonban csakis mexikói állampolgároknak, vagy idegen állampolgárok által a mexikói törvények alapján részvénytársaságoknak adnak meg, melyek kötelezik magukat, hogy bármely vitás kér- désben a saját idegen kormányaik védelmét nem fogják kérni. A törvény továbbá előírja, hogy az alkalmazott munkások 80 százaléka mexikói állam—

polgár legyen. _A bányák főleg nagyvállalatok kezei- ben vannak.

A mexikói termelési mennyisége

1926-ban magasabb volt, mint az előző évben. Az bánya srznt

9. szám.

—893—— . 1927

aranytermelés csökkent ugyan, de az ezüst terme—

lése az 1926. évben, az előző évi tenmele'ssel szem- ben emelkedett, főleg azért, mert az ezüst az ólom-, cink- és rézércek egyik 'mel'léktermwénye s ezen

*ércek termelése 1926-ban magasabb volt, mint az előző években.

A rézbányászat szintén fokozódott s a bánya—

vállalatoknak sikerült üzemi költségeiket esők- kenteni.

Az ólom termelése nemkülönben emelkedő ten- denciát mutatott fel. Nemcsak a régibb bányákban akinázt—ak nagyohlb eréllyel, hanem új bányákat is nyitottak meg.

Meglepő termelési emelkedést mutatott fel 1926—ban a cink aknázása. Oka lennek a nagyobb keresletben rejlik, mert a külföldön a cink terme- lése alábbszállt.

A mexikói bányaipiar termelési mennyisége (az 1926. év első kilenc hónapjában, az előző év hasonló időszakához arányí—tva a következő Volt:

A termés mennyisége

1925 1926

január— szeptember tonnában:

arany . . . . . ' 25 23

ezüst . . . . . 2.889 2.900

ólom . . . . . . 178662 206500 réz . . . . . . 54.596 56.200

"cink . . . . . . 51.795 95.500

higany . . . . . 39 41 '

antimon . .' . . . 1339 2.425 fehér arzénikínn . . T..)O'l 8.000 grafit . . . . . . 6.264 4.550

magnézium . . . , 3 4

kőszén . . . . . 1.444 1.000 Ásvány/olajipar. Habár az 1926. évi petróleum- produkció az 1925. évi termelési mennyiséget el nem érte, Mexikó a petróleumt—ermelő országok közt xma rmié'g' mindig a második helyet foglalja el.

Az 1925. év december hó 31—én életbelépett új petróleuvmtöwény s az azt kiegészítő szabályren- delelek egyes mexikói petróleumtársaságokm'il he—

ves ellenzósre találtak. A törvény ugyanis többek közt előírja, hogy a petnSlennrvállalatok, az általuk az 1917. évi alkotmány érvényessége előtt szerzett 'ásvz'niyolajfúnási és földtulajdo'njogailk—at, azoknak újból való érvényesítése és megerősítése végett, kel—

lően igazolják.

A mexikói kereskedelmi és iparügyi miniszté—

riumnál bejegyzett 147 petrólenmtársulat közül állí- tólag eddigelé máris 1125 vállalat vetette magát az új törvény rendelkezései alá, de 22 tánsulat' s ezek közül többnyire a legnagyobb amerikai vállalatok, a törvény intézkedései ellen óvást emeltek. A keres- . kedelmi és iparügyi minisztériumhoz 1926. év végéig

963 új fúrási engedmény megadása, illetve régi en- gedélyek megerősítése iránti kérvény érkezett be.

Mexikó petróleumipara az 1926. évben nehéz megpróbáltatáson ment keresztül. Az évi nyers ásványolajtermés kerek 146 millió köbméterre, vagyis 91 millió hordóra rugott, mely mennyiség Oroszország és Venezuela évi összes kőolajtermelésé—

nél ma még nagyobb, de félő, hogy a (mexikói pet'róleumtörvény szigorú rendelkezései folytán több nagyobb, amerikai tőkével dolgozó petróleumválla—

lat a munkát be fogja szüntetni, ami különben máris megtört—ént s Mexikót el fogja hagyni. Tény—

leg szó volt már arról, hogy a nagy amerikai tőke- pénzesek Venezuela és Kolumbia országokban fogják az ottani petróleumföldeket intenzívebben kiaknázni, mert megállapították, hogy főleg Vene—

zuelában .a Marracaibo-tó környékén a talaj ásvány—

olajban dúsgazdag.

Mexikó 1926. évi petróleumtermése 226%

millió peso értéket képviselt.

Az össztermerlés 6424 százaléka nehéz nyers- olaj, míg a maradék könnyű nyers-termény.

Az 1926. évi ásványolajtermelés az év kezdet—é- től az év végéig fokozatosan csökkent. Oka enne—k csakis a szigorított korm-ányrendeletekben kere—

sendő.

K'iviteli'e nagyrészt nyers ásványolaj kerül. Az országban vannak azonban petróleumfinomító gyá- rak, amelyek a nyers petróleumot modern módszer szerint dolgozzák fel. Az itt gyártott gazolint főleg az országban fogyasztják s ár tekinte-tében jogosu—

latlanul kétszer olyan drága, mint az Egyesült Álla—

mokban gyártott gazolin.

Textilipar. A mexikói textilipar csaknem kizá- rólag külföldi tőkével jött létre s tartja fenn magát ma is.

Pamutíonó- és szövőipar. Mexikóban számos pamutfonó- és szövőműhely áll üzemben, melyek többbnyil'e modern berendezéssel bírna—k. Gépeik úgyszólván kizárólag angol gyártmányok. A víz- és gőzerővel dolgozó gyári műhelyek lassan tért en- gednek a modernebb villamos erőgépeknek. A mexi—

kói pamntgyárhmányok kitűnő minőségűek. A gyár—

tott árúk főleg nyers és fehe'rílell pamutszövetek,

azután asztalt'erítöwk, kendők, futók, vászonneműek, nyomtatott perkálok s gyapjúval vegyített takarók.

Kötött árúk, főleg alsóruhára valók is állíttat- nak elő, de a gyártásnak ez az ága ma még kezdet—

leges. '

1926 végén 130 pnniutfonó-fós szövőgyár állt üzemben s csakis 23 gyár szünetelt. Az alkalmazot—

lak közül 33.200 férfi és 7.100 női munkás volt.

A gyapjúfonó— és szővőípar régi keletű s állí- lólag még 1541—ben, vagyisaz elsö alkirályok idejé- ben vette kezdetét Mexikóban, amikor is az első merinojuhokat hozták az országba. A főbb gyárt—

mányok: közönséges ruhaszövetek, kasmirok, laka—

sw

9. szám.

—894— 1927, *

tók, kalapok, kendők és szőnyegek. Az ország terü—

letén ma, 29 gyár áll üzemben s 3 gyár szünettel. Az ezen gyárak üzemtőkéje kb. 12 millió pesot tesz ki. Az alkalmazott munkások közül 4084 férfi, 915 nő és 502 gyermek.

A selyemhemyótenyésztés és selyemfonó- és szővőipar. Ezen iparág tulajdonképen újabb ere- detű. A kormány a selyemi-part minden tekintetben előmozdítja. E célból az érdekelt termelők ingyenes oktatásban részesülnek s szederfákat ingyen kapnak.

A mexikói selyemgyrártwáts ma még a helyi kerets- Iete—t fedezni nem képes s ezért a magas behozatali védvám ellenére, még nagy—mennyiségű nyersselyem kerü—l külföldről az országba, ahol feldolgozzák.

A bőr— és csetzőyyárak évi produkciója körül- belül 500000 darab bőrre becsülhető. A oserzőanyn—

gok olcsósága következtében a mexikói cserzőiptár tulajdonképen jövedelmező iparág ha a gyári üzemek modernül volnának berendezve.

Habár a mexikói cipőgyárak lehetne,

A cipőm/(irtás.

nagymennyiségű cipőt hoznak piacra, a teljes keres- lelct fedezni nem tudják, úgyhogy a cipőbehozatal, főleg jobb minőségű gyámtmányoklban, ma még eléggé nagy. A behozott árúk főleg az Egyesült

Államokból származnak.

Vas- és acélművek. Az ország területén vas- és acélművek nagy számmal

Mexikóban aknázott érc kitűnő minőségű és nagy mennyisége a vas- és racélöntödék, valamint valsfel—

dolgozó gyári telepek termelési tevékenységét nagy- b—an előmozdítja. Eddigelé főleg kisebb mezőgaz- dasági eszközök és olcsóbb szerszámok és gyárt- mányok állíttatnak elő, A kivitel még nem teljesen tökéletes s ezért a külföldi árúlkkal nem tud verse- vannak üzemben. A

nyetzn'i.

A papirpép és papirosípar. A mexikói papiros- produkció a honi kenesletet nem fedezi, ennélfogva nagymennyiségű papirost hoznak be a külföldről.

A bútorípar. Annak ellenére, hogy több jelen—

tékeny bútongyár igen jó minőségű bútort készít, a külföldi behozatal ma még eléggé magas, főleg a drágább kivitelű bútorokban. Minthogy Mexikó óriási erdőségek felett rendelkezik, amelyekben a legkülönbözőbb és legfinomabb fanemek találtat- nak, búttoripara elsőrangúvá fejlődhetnek ki. Nem érdektelen annak a ténynek a megállapítása, hogy a világháború előtti években a mexikói bútorimport

terén az Egyesült Államok után a második helyen mindjárt Ausztria-Magyvárország szerepelt.

A szappanipar. A mexikói kereskedelmi és ipar- ügyi miniszter közlése szerint Mexikó szappanipara szépen fejlődik. A külföldi szappannak Mexikóba való behozatala az utolsó négy évben évi 15 millió kilogrammról évi 8 és félmillió kilogrammra csök- kent. Az 1926. évi szappanbehozatal kerek 3 millió kilogrammot tett ki.

A cukoripar. Mexikó cukoripara már évek óta

nehéz válságon megy keresztül. Cukorgyá- rainak legtöbbje, melyek azelőtt hasonló cukor—

árák mellett még mindig egy kis haszonra számít—

haltak, az utolsó években állandóan veszteséggel dolgoztak. A következménye az volt, hogy a leg- több gyár csődbe jutott. Ennek oka abban a körül—

menyben keresendő, hogy az országban lezajlott forradalmak nagyrészt úgy a oukomádültetvény'e—

ket, mint a gyári telep—eket, azok berendezéseit és gépezeteit tönkretették. Késöbb azután a gyám—tulaj—

donosok folytonosan az agrláwrizmusderrorja alatt voltak kénytelenek szenvedni, munlkásaik pedig nagy bérköveteléselkkel álltak elő. Mexikó cukor—

termelése évente kerek 200000 tonnára rúg.

A porcellánípm'. Mexikó porcellánipara szé—pen fejlődik. A gyárakat új g—épevzett'ekkel látták el s a gyártás ma már teljesen modern alapon történik. A kormány arra törekszik, hogy a honi ipart magas behozatali vámokkal védje. A félporcellángyártás szintén kitűnő eredménnyel dolgozik. Az úgyneve—

zett losa, vagyis zománcos poroellánlemezek gyár—

tása elsőrangú-A kereslet nagy, mert főleg a tro—

pikus vidékeken a szobák fápadlózata helyett zo- máncos lemezeket használnak. A gyári tevékenység 1926—ban élénk volt,

A vegyészeti ipar. Mexikó vegyészeti ipara év—

ről-évre nagyobb arányokat ölt. A gyártmányok első'rangúak. A gyártás ma még főképen festékekre, imázakra, savakra, glicerincre, továbbá kozmetikus és pipererszerekre, mint krémekre és illlatszletnekre szo- rítkozik. A műtrágya gyártása kezd nagyobbodni.

A dohányipar. A mexikói dohánygyárak, föleg a cigarettagyártás terén kitűnő haszonnal dolgoz—

nak. Minthogy a cigarettafogyasztás az országban nagy, a termelés nagy arányokat ölt.

A faipar. Az országban összesen 45 kisebb—

nagyobb fűrészmalom áll ülemben, melyek nagy—

részt vasúti talpfákat és deszkákat gyártanak. A fa—

feldolgozó gyártelepek viszont főleg építészeti szük—

ségleteket, mint parkettpadlózatot, ajtó- és ablak- félfákat, burkolatokat, azután pedig ládákat gyár—

tának.

Az élelmezési cikkek gyártása. A húskonzenvek előállítása újabb keletű. A malom— és lté'sztailpar igen élénk tevékenységet fejt ki. Nem jelentéktelen a gyümölcskonzervitpar, amelynek gyártmányai jók és olcsók. Azt lehet mondani, hogy élelmezési cik- kek gyártásával az országban kb. ezer üzem foglal- kozik. A gyári telepeken használt gépei-ő összesen kerek 50 ezer lóerőre becsülhető s a vállalatokba fektetett össztők'e 268 millió pengő értéket ér el.

Mexikó általános ipari tevékenysége a nyomott helyzethez képest kielégítőnek mondható. A kor—

mány a honi ipar fejlesztését sokoldalú intézked-é- sekkel kívánja előmozdítani.

Mindezen kedvező momenwtumokkal szemben azonban a munkáskérdés és az ezzel kapcsolatos ne-

—— 895 ——

/ 9. szám. : 1927

hézségek képeznek folytonos akadályt. Hozzájárul— A DEhOZf'iligg5éftéke ezlgfzóPESOban

nark ehhez még azonkívül oly okok, mint például a x január—október (tőkehiány, a közlekedési nehézségek, magas szállí- Vas és vasáxruk _ 33297 29399

tási díjak, a termelők smewrveztetlenysége, a hirdetési Textiliáfk _ _ 48.424 40990 módszer hiányossága, szóval mind olyan fontos hé— Gyógy_ és vegyszerek 19219 20440 nyezők, amelyek az iparnak a szabad fejlődését na- Gépek és műszerek 37.553 35.477

gyon hátráltatják Járóművek 27.943 23.869

Kereskedelem és közlekedés.

Mexikó kereskedelme 1926-ban komoly válság elé került.

A nyomott hangulat már az év elején nnal—ko- dolt s az év első négy hónapjában lebonyolított uke- reskedelmi ügyletek alig voltak számothe'vők. Az árúcilkwkek fogyasztása nagyban csökkent, mert a vásárlóközönség vevőké—pesstég'e az általános drágu—

lás miatt gyengült. A nagy le'tszámcsökkentések által a munkanélküliek száma nagyon megszapo—

rodotlt.

Minthogy a fennálló kereskedelmi házak szá—

ma a Csökkent fogyasztással arányban nem állt, a versenyt ki nem bíró kereskedelmi házak likvidálni voltak kénytelenek s bebizonyult, hogy a fizetésképtelen kereskedelmi házak száma nagyobb volt, mint az újonnan alapított eégeké.

A hitel megszorítása külömben a kereskedelem- ben egészségesebb viszonyokat teremtett.

Az általános üzleti fongalom május havátó]

[szeptember hav'áig ugyan gyenge volt, de még eléggé reményteljes keretekben mozgott. Az év

utolsó három hónapjában azonban Mexikó keres- kedelmi helyzete a. kért mérvadó politikai tényező, (az amerikai viszály és a vallás kérdésében a lakos- ság által gyakorolt ellenlállás) hatása alatt kriti- kussá vált.

Külkereskedelem. Mexikó külkereskedelmi sta- tisztikája eddig csakis az 1926. év első tíz hónapjá—

ról ad részletes felvilágosítást?)

] d 6 s z a k Behozatal Kivitel Igggfelti millió pesobanl)

1924 I—X. 263'5 493'4 229'9

1925 I—X. 327'2 556'5 229'3

1926 I—X. 310'4 567'8 , 257'4

A fontosabb cikkek behozatala a nevezett idő- szakban, az 1925. évi ugyanazon időszakbeli beho- mrtallal szemben, a következő volt:

A behozatal értéke ezer pesoban

1925 1926

január—október

Élő állato'k 4.833 2.222

Állati termékek 28.995 30.360

Növényi tápszerek . 24.724 33.768 1) l peso : 2'68 pengő.

A behozatal az 1926. év első tíz hónapjában, az előző év ugyanazon időszakának behozatalával szemben, 16,884.419 peso értékkel csökkent.

Jelentt'ékenyen leszállt az 1926: évi' behozatal az a következő tételekbe—n: élő

állatok, vas és acél, valamint vas— és acéláruk, pa—

mut és gytaupjúárú'k, gépek és műszerek s végre kocsik.

1925. évihez arányítva

Nagyobb arányokat öltött az 1926. évi behoza- tal főleg az

neműek tételében, amennyiben a növényi tápszerek importja az 1925. évi 15,732.673 peso értékről 1926- ban 24,269.867 peso értékre emelkedett.

Mexikó legfontosabb cikkeinek kivitele az 1926.

év első tíz hónapjában, az előző év ugyanazon idő-

szakához hasonlítva, a következő számadatokat mu-

tatja fel: '

élelmiszerek, különösen a gabona-

A kivitel értéke ezer pesoban

1.925 1926

január—október

Élő állatok 766 1.714

Élelmiszerek 41300 50.210

Nyersgyapot, nyers ken- der és egyéb növény-

rostok 37.474 45.384

Fémek (főleg réz, ón,

ólom, cink) 91.695 128.527

Petroleum és termékei . 254.144 198.350

Nemes fémek . 107672 111677

Említésreméltó növekedést mutatott fel az 1926.

évi kivitel az 1925. évivel szemben: növényrostok,

növényi tápszerek, növényi termékek, nemesfémek és különösen az ipari fémek tételében.

Ezzel szemben visszaesés volt észlelhető a petróleum és melléktermékei kuivi'telében és a nö- vényi anyagok tételében.

Közlekedés. Vasutak. Mexikó vasúti vonalháló- zata 25.788 kilométer bosszúsággal bír. Építés alatt

10.000 kilométer hosszú vonal áll.

Hajózás. Mexikó és Európa, valamint Mexikó

és az Egyesült-Államok közt a 'tengerh—ajózású for-

galm—at külföldi hajóhársulatovk gőzösei bonyolítják

* le, A nemzeti hajójáratok csakis a partmelléki hajó—

zásra szorítkozunk s azt a Marina Mert-anti] Nacio- nal társaság hajói tartják fenn; a külföldi hajójá—

ratok között főleg a Compaüia Transa—tlantioa Espa- ftola, spanyol hajótársaság játszik szerepet.

62

Pénzügy.

Bankügy. Az 1926. évi banktevékenység az 1925. évben életbeléptetett bankrendszer újjászer- vezése után várt élénkséget elérni nem tudta s a hanküzletek az ipar és keresekederlem eléggé lanyha mozgalmat követték. Az általános politikai helyzet bizonytalansága által előidézett lassú termelési te—

vékenység okozta azt, hogy a letétek forgalma a bankokban és egyéb pénzintézetekben az előző év- ben tanusított emelkedő tendenciát elérni nem

tudta.

4 A diplomáciai feszültség következtében a kül- földi tőkebefektetések az 1925. évben elért magas- ságot távolról sem közelítették meg s az ország le- szállt terrnelési tevékenysége további újabb tőkék befektetését szükségtelenné tette. Egyes kereske- delmi házaik kénytelenek voltak tart'ailéktőkéikhez nyúlni, hogy folyó üzemköltségeiket fedezhessék. A hitel-, leszákmítoló— és záloiginitézetek jelentéseiből ki—

világlik, hogy a pénzintézetek még eléggé optimisták voltak akkor, amikor a közönség letétei már esők- keni kezdtek. Az év vége felé a bankok nagyobb hiteleket már nem adtak, s kinnt'ekvő követelései- ket kezdték bevonni,

Az 1926. év folyamán több bankintézet alapit- tatott azzal a kizárólagos oélzattal, hogy azok a mezőgazdaság javára dolgozzanak. E földhitelbam- kok (a jelzálog és földhitel kellő kibontakozását fog—

ják előmozdítani s törvényesen előírt szervezetük alapján úgy a földtulajdonosok. mint a hitelt nyujto tőkiepé'nze'sek érdekeit fogják hatásosan védeni.

%%

e IRODALMI SZEMLE

"1927

Pénzügyi helyzet. Az ezüstpénznek 1926. évben történt fokozatos elértéktelenedése különös jelen—

séget képezett 5 különböző okokra vezethető vissza.

A forgalomban lévő ezüst- és aranypénzkészlet az ipar és kereskedelem szükségletének határait tény- leg már évek óta túllépte. Az ezüstpénz értékének további eltolódása az ananypénzétől a mult év első kilenc hónapjában nem volt jelentékeny. Külön—

böző kedvezőtlen gazdasági és lélektani momentu- mok csakis az év vége felé gyakoroltak kimondott erős nyomást az ezüstpénz váltóertékére.

A mexikói ezüst peso a forgalomban 100 cen- tá*vost képvisel, tulajdonképeni alapértéke a mexikói aranypénzhez viszonyítva azonban csak 45 centé- vos. (1 peso értéke 268 pengő.)

Az államháztartás helyze-te a pénzügyminiszter jelentése/szerint, kedvező. Az 1927. évi költségvetés alapján

az állami bevételek:

kiadások:

329,687.906 peso 53 cent

295,997.448 peso 99 cent

33,690.457 peso 54 cent lesz.

az állami

a felesleg tehát

Ezen felesleglből a pénzügyminiszter 20 millió peso—t a mezőgazdasági öntözési művek tökéletesíté- sére 910 millió pesot az országutak további kiépí- tésére ó—hrajt fordítani. A maradék többletet az or- szág népességének a javára kívánja írni, amennyi- ben az adókat fogja csökkenteni.

Könyvismertetések.

Chronigue de livres.

Dr. Salle Tivadar Antal: Kőrösy józsef ha—

tása a statisztika fejlődésére. Értekezések a phi—

loso'phiai és társadalmi tudományok köréből. A M.

Tud. Akadémia II. osztályának rendeletéből szer—

keszti Fináczy Ernő osztálytitkár. II. kötet. 9. szám.

Budapest, a Magyar Tudományos Akadémia lki- adása, 1927. 240 1.

Dr Antoine Théodore Saile: Influence de Joseph Kőrősy sur l'évolutiou de la statist—igue. Budapest, 1927. 240 pages.

Re'sume'. Dans cet ouvrage, pam récemmeut, M.

Antoine Theodore Sai le fait conuaítre la vie, l'ac- tivi'te', ainsi gue la valeur etl'importance des travaux de Joseph Kőrősy, uu des slatiéticieus les plus émi-

mmts et d'une réputatiou mondiale de la' Hongrie.

La partie la plus importaute du livre est celle ou l'auteur esguisse, au point de vue de la théorie, de la méthodiologie et de l'histoire de la statistigue, lliu—

flueuce de Kőrö'sy sur le développement (les guestions statistigues.

Saile Tivadar Antal most megjelent könyvé- vel még 1920-ban megnyerte a Magyar Tudomá—

nyos Akadémia Pollák Henrik-féle pályadíjat. A mostoha viszonyok akadályozták meg a mű korábbi megjelenését. Örvendetes, hogy sikerült végre a nehézségeket leküzdeni és a könyvet közreadni.

S.-nek és pályamuntkája akadémiai bírálóihak íté- lete, mely szerint Kőrösy József a legkiválóbb ma-