H A D T Ö R T É N E L MI I R O D A L OM

H A D T Ö R T É N E L M I I R O D A L O M

Jánossy Dénes; A Kossuih-emigráció Angliában és Ameriká- ban, 1851-1852. I. kötet. K i a d t a A M a g y a r Történelmi Társulat, Budapest, 1940. A „Magyarország U j a b b k o r i Történetének F o r r á - sai" sorozatban. Negyedrét, fűzve, 895 lap.

A szakemberek körében most m á r nélkülözhetetlenné vált r e n d k í v ü l t a r t a l m a s „Fontes''-sorozat eery ú j a b b h a t a l m a s kötet- tel szaporodott. Jánossy Dénes, a s z a b a d s á g h a r c u t á n i Ivossuth- kérdés egyik legalaposabb ismerője, teszi közzé ebben a kötetben

a Kossuth-Emigráció angliai és a m e r i k a i t ö r t é n e t é n e k 159 e r e d e t i okiratát, levelét és 474 oldalból álló gazdag t a r t a l m ú t a n u l m á n y b a n összefoglalva t á r g y a l j a Kossuth életének ezt az egyik legérdeke- s e b b időszakát. Az Országos Levéltár 48-as g y ű j t e m é n y e i b e n ; főleg pedig a n n a k K o s s u t h - h a g y a t é k á b a n , a bécsi Haus-Hof und Staatsarchiv, a porosz, olasz, angol és a m e r i k a i l e v é l t á r a k b a n folytatott igen beható b ú v á r k o d á s a i n a k e r e d m é n y e ez a n a g y m u n k a , amelynek értékét növeli az a k ö r ü l m é n y , hogy Jánossy eze- ket a levéltárakat a helyszínén személyesen k u t a t t a át. É r t h e t ő tehát, hogy a maga elé tűzött feladatot nemcsak kitűnően, de gyökeresen is megoldotta. Kevés történeti m u n k á r ó l á l l í t h a t j u k , hogy t á r g y á t teljesen feldolgozta, kimerítette, J á n o s s y n a k ez a kötete azonban azok közé a m u n k á k közé tartozik, amelyeket az olvasó a teljes megelégedettség érzésével tesz le, a b b a n a meg- győződésben, hogyr erről a t á r g y r ó l többet, a l a p o s a b b a n írni m á r aligha lehet. C s u p á n részletkérdések, az eseményekben szereplő személyek életének felderítése g y a r a p í t h a t n á még esetleg egy-egy vonatkozásban t u d á s u n k a t , de Kossuth szerepéről, ebben az idő- szakban, egyéniségéről, hatásáról többet és kimerítőbben ismertetni, mint ahogy ezt Jánossy tette, alig lehetséges.

A bevezető t a n u l m á n y hét fejezetben foglalkozik Kossuth sze- repével és működésével az 1851. és 1852. évben. I d ő r e n d b e n H a j n a l I s t v á n n a k : „A Kossuth-Emigráció T ö r ö k o r s z á g b a n " című m u n k á j a és j á n o s s y n a k egy, a közelmúltban német nyelven megjelent t a n u l m á n y a közé esik. amelyet f o l y ó i r a t u n k 1940. III—IV. f ü - zetében ismertettünk (Die Ungarische Emigration und der Krieg im Orient). A k ö n y v az Emigráció törökországi t a r t ó z k o d á s á n a k utolsó n a p j a i v a l és Kossuthéknak az Unióba való szállításával k e z d ő d i k . A törökországi i n t e r n á l t s á g k o r l á t a i b ó l k i s z a b a d u l v a , e k k o r kezd Kossuth egyénisége k i b o n t a k o z n i . Legelső beszédével, melyet a „Missisipi" h a j ó f e d é l z e t é n mondott, elindította r a g y o g ó

ékesszólásával azoknak a szónoklatainak sorozatát, amelyeknek köszönhette, hogy m m d Angliában, mind A m e r i k á b a n fel t u d t a nem csak a közvéleményt rázni, h a n e m ez államok k o r m á n y á n a k sok t a g j á t is meggyőzni a m a g y a r szabadságharc ú j r a i n d í t á s á n a k .

m i n t az e u r ó p a i szabad fejlődés z á l o g á n a k szükségéről. J á n o s s y érdekesen v á z o l j a Anglia k ö z é p e u r ó p a i p o l i t i k á j á t s az angol s a j t ó szerepét a m a g y a r k é r d é s é b r e n t a r t á s á b a n , P a l m e r s t o n állás- p o n t j á t és rokonszenvét Kossuth k í v á n s á g a i v a l szemben. Színes és a f i g y e l m e t elejétől végig lekötő e l ő a d á s á b a n szinte szemeink előtt bontakozik ki Kossuth szerepe és jelentősége és az emigrációs mozgalom m i n d e n eseménye. Kossuth angliai t a r t ó z k o d á s a csak á t m e n e t volt a m e r i k a i még n a g y o b b s z a b á s ú szerepléséhez. Érde-

kesen fejtegeti J á n o s s y az a m e r i k a i politikai és közéletet, amely- nek k ö z p o n t j á b a n Kossuth, s z á n d é k á n k í v ü l bele k e r ü l t az ame- r i k a i b e l p o l i t i k a i e s e m é n y e i b e , a m i k o r az a k k o r k i é l e s e d e t t r a b - szolga-kérdés k ö r ü l folyó v i t á k b a n m i n d e g y i k p á r t őt a k a r t a meg- n y e r n i szószólójául.

A K o s s u t h - e m i g r á c i ó a m e r i k a i s z e r e p l é s é b ő l m á r e d d i g is is- m e r t ü k n a g y j á b a n a volt k o r m á n y z ó ottani életének részleteit, de hogy az a m e r i k a i a k Kossuthot m i l y e n hihetetlen lelkesedéssel, fe- j e d e l m e k n e k k i j á r ó ü n n e p s é g e k k e l f o g a d t á k és k ü l f ö l d i e k n é l szo- k a t l a n r a j o n g á s s a l v e t t é k körül, azt J á n o s s v n a k ebből, főleg az a m e r i k a i e g y k o r ú h í r l a p o k és o k m á n y o k t a n u l m á n y o z á s á b ó l me- rített előadásából t u d j u k meg. Nem túlzás, ha a m e r i k a i „Kossuth- lázról" ír a szerző, a tömeglelkesedésnek és segítőkészségnek o l y a n m e g d ö b b e n t ő e n n a g y m é r e t ű jelenségei t á r u l n a k szemeink elé J á - nossy előadásából, a m e l y e k szinte p á r a t l a n u l á l l n a k a XIX. szá- zad vezető személyeinek és eseményeinek történetében. A töré- k e n y szervezetű és A m e r i k á b a n j ó f o r m á n á l l a n d ó a n betegeskedő Kossuth, ékesszólásával ezekben az é v e k b e n M a g y a r o r s z á g r a for- d í t o t t a az ú j világrész figyelmét. Benső lelkesedéstől és hivatás- t u d a t t ó l f ű t v e , m a g á t n e m c s a k egy ú j a b b m a g y a r s z a b a d s á g h a r c előkészítő a p o s t o l á n a k és szervezőjének t a r t o t t a , de az eljövendő e u r ó p a i f o r r a d a l m a k egyik vezérének is. A m e r i k a i k ö r ú t j a , az Egyesült Államok k ü l ö n b ö z ő v á r o s a i b a n — egy-két z a v a r ó moz- z a n a t o t leszámítva. — a d i a d a l m e n e t e k s z a k a d a t l a n sorozata volt 1851-ben. D e a m e r i k a i t a r t ó z k o d á s a n e m c s a k ü n n e p l é s e k b ő l állott.

J á n o s s y k ö n y v é b ő l m e g i s m e r j ü k széleskörű t á r g y a l á s a i t állam- f é r f i a k k a l , az emigránsok sorsáról való gondoskodását, az eljö- vendő m a g y a r h a d s e r e g felszerelésére, felfegyverzésére vonatkozó m u n k á s s á g á t és egy n a g y s z a b á s ú h a d i k ö l c s ö n megszervezését, a ,.Kossuth-dollár" g y ű j t é s é n e k tervét. A k ö n y v utolsó fejezetében Jánossy, az események megértésének teljessége érdekében foglal- kozik a h a z a f e l s z a b a d í t á s á r a T ö r ö k o r s z á g b a n . O l a s z o r s z á g b a n és M a g y a r o r s z á g b a n f o l y t a t o t t titkos m o z g a l m a k k a l . Az o k i r a t t á r g a z d a g t a r t a l m á b ó l k ü l ö n ö s e n érdekesek M a k k tüzérezredes ka- landos tervezgetései. az angol, osztrák és a m e r i k a i konzulok, kö-

\ e t e k jelentései és titkos útasításai. az A m e r i k á b a h a j ó z ó emigrán- sok n é v j e g y z é k e i és H ü l s e m a n n a m e r i k a i o s z t r á k k ö v e t j e l e n t é s e i .

j á n o s s y h a t a l m a s k u t a t ó m u n k á t végzett. K ö n y v é n e k é r t é k e nem c s u p á n sokfelé k i t e r j e d ő és m i n d e n részletkérdéssel b e h a t ó a n foglalkozó lelkiismeretes a d a t g y ű j t é s e , h a n e m a d a t a i n a k szigorú b í r á l a t a és értékelése is. N e m c s a k e l m o n d j a , l e í r j a az eseményeket, h a n e m egy-egy l e z á i t időszak u t á n összefoglalva t á r g y a l j a és vilá- g í t j a meg Kossuth fellépésének m i n d e n oldalát. Az angliai és ame- í i k a i események leírásánál n e m c s u p á n a Kossuth k ö r ü l t ö r t é n t

»dolgokat í r j a le, h a n e m e két á l l a m m a g a t a r t á s á t a s z a b a d s á g h a r c

<Jatt és u t á n is. í g y t e h á t m e g a d j a a k e r e t e t és h á t t e r e t Kossuth -ottani szerepléséhez. A n g l i á b a n P a l m e r s t o n , A m e r i k á b a n W ebster személyében M a g y a r o r s z á g b a r á t a i t i s m e r t ü k meg. S z e r e p ü k a ma- g y a r s z a b a d s á g h a r c ügyében, sok t e k i n t e t b e n hasonlít a m a g y a r szabadsággondolat p á r t f o g ó j á n a k , a b é k e k ö z v e t í t ő lord S t e p n e y - nek szerepéhez, II. Rákóczi F e r e n c felkelése alatt.

Kossuth A m e r i k á b a n a p á r t o k k e r e s z t t ű z é b e jutott. Azért j ö t t A m e r i k á b a , hogy a m a g y a r ü g y b e való b e a v a t k o z á s t kieszközölje.

Sokan ezt nem helyeselték. A rabszolga k é r d é s b e n az abolicionisták

— vagyis a rabszolgák f e l s z a b a d í t á s á é r t k ü z d ő k — szerették volna, ha Kossuth az ő ü g y ü k e t is szóvá teszi beszédeiben. Ékesszólását m i n d k é t p á r t szerette volna f e l h a s z n á l n i az Unió a k k o r legégetőbb belpolitikai kérdésében.

Mint m i n d e n emigráns, Kossuth is a b b a a h i b á b a esett, hogy a m a g y a r ügy jelentőségét az e u r ó p a i , sőt — A m e r i k á v a l kapcso- latban — a v i l á g p o l i t i k á b a n túlbecsülte. Mint J á n o s s y igen jól jellemzi, sok t e k i n t e t b e n elméleti r a j o n g ó volt, aki k í v á n s á g a i t , reményeit e g y é r t e l m ű e k n e k t a r t o t t a a v é g r e h a j t á s s a l . A m i k o r látta, hogy r e m é n y e i b e n csalódik, néha t ü r e l m e t l e n n é vált és ezzel ma- g á n a k és az ü g y n e k á r t o t t . így p é l d á u l F i l l m o r e a m e r i k a i elnök- nél való b e m u t a t k o z á s á n á l . Bár t u d t a , hogy ilyen a l k a l m a k k o r c s u p á n az u d v a r i a s s á g i látogatás k e r e t é n belül f o l y t a t o t t beszél- getésről lehet szó, v á r a t l a n u l a nemzetek önrendelkezési j o g a i n a k é r d e k é b e n k é r t e az U n i ó n a k a m a g y a r ü g y b e való való valóságos b e a v a t k o z á s á t . T a p i n t a t l a n fellépése kínos visszatetszést k e l t e t t ; ennek k ö v e t k e z m é n y e volt hűvös f o g a d t a t á s a a s z e n á t u s b a n . Leg- n a g y o b b közvetlen h a t á s a B a t t i m o r é b a n volt. De 1852 elején a lel- kesedés m á r kezdett lohadni. Az ü n n e p l é s e k közé sokszor kínos ellen tüntetések vegyültek, ú g v h o g y a m i k o r Kossuth A m e r i k á t el- h a g y t a , v o l t a k é p e n azzal az érzéssel szállt h a j ó r a , hogy b á r a kö- zönség n a g y rétegében rokonszenvet t u d o t t ébreszteni, a m a g y a r iigyet lényegében n e m t u d t a előmozdítani. Az A m e r i k á b a n g y ű j - tött segélyösszegek n a g y része p e d i g elkelt az emigráció mozgal- m á n a k megszervezésére, h a d i s z e r e k v á s á r l á s á r a , a m i k e t sohasem lehetett M a g y a r o r s z á g b a szállítani.

J á n o s s y előadásából m e g á l l a p í t h a t j u k Kossuth h i h e t e t l e n ü l n a g y szónoki készségét. A m e r i k á b a n mondott, igen g y a k r a n rög- tönzött beszédeit, ötletesség, k i f o g á s t a l a n szerkezet és m i n d i g al- kalomszerűség jellemezte. Hatásos f o r d u l a t a i v a l , színes hasonla- taival a n n y i r a le t u d t a kötni hallgatóságát, hogy a m e r i k a i k ö n y - vekben még később is a világ leghíresebb szónokai között emle- gették és beszédeinek k i v o n a t a i t sokáig p é l d a k é p e n idézték.

A k ö n y v elolvasása u t á n teljes m é r t é k b e n e g y e t é r t ü n k J á n o s s y ítéletével az emigrációs m o z g a l m a k e r e d m é n y é r ő l . Kossuth mély hazaszeretete, hite a m a g y a r állam önállóságában, e l p u s z t í t h a t a t - lan e n e r g i á j a elveinek h a n g o z t a t á s á b a n , p á r a t l a n sikerei A n g l i á b a n és A m e r i k á b a n , k o r á n t s e m voltak elegendők ahhoz, hogy az euró- pai világ k é p é t megváltoztassák és az abszolút h a t a l m a k össze- t a r t á s á t és ellenállását l e k ü z d j é k . E g y é v i e m b e r f e l e t t i erőfeszíté- sének t r a g i k u m á t és terveinek e l k e r ü l h e t e t l e n összeomlását ezek .a k ö r ü l m é n y e k okozták és elősegítették a világ k ü l ö n b ö z ő álla-

maiban élő emigránsok torzsalkodása, alkalmatlansága, árulása, vagy megértés nélküli kritikája. Finom lélektani megfigyeléssel állapítja meg Jánossy végül, hogy Kossuth munkásságának siker- telenségét az a körülmény is fokozta, hogv „ . . . egyébként fenn- költ egyénisége, a lelkében élő romantikus politikai hajlamokat legyőzni nem tudta, amelyek őt aztán állandóan clyan remények- kel bátorították fel, sőt cselekedetekre ösztönözték, amelyek a Habsburg-monarchia szerves kialakulásával szemben, minden reál- politikai alapot nélkülöztek."

Őszintén kívánjuk, hogy Jánossy hatalmas munkájának II.

kötete is minél előbb napvilágot lásson. Ilyen alapos felkészült- séggel összeállított munka nem csupán a történetírás forrásainak, de az egyetemes történeti irodalomnak is értékes gyarapodása és a korszerű történetszemlélet és történetírás minden követelményé-

A világháború 191-4—1918. Különös tekintettel Magyarországra

A múlt év végén jelent meg, a m. kir. Hadilevéltár monu- mentális művének IX. kötete, mely az 1915 május elejétől június, végéig terjedő időt öleli fel.

Ezen aránylag rövid időszakba esik azonban a világháború két nagyjelentőségű és döntő eseménye: a győzelmes gorlicei áttörés és Olaszország fegyveres beavatkozása a nagy mérkő- zésbe. Mindkettőnek a már megszokott tárgyilagossággal és szakavatottsággal való ismertetése a d j a a jelen kötet főtartalmát.

A b e v e z e t ő f e j e z e t igen színes k é p e t ad „Az á l a l á n o s poli- t i k a i és k a t o n a i h e l y z e t k i a l a k u l á s á r ó l 1915 t a v a s z á n " , m e l y b o n y o l u l t , de r e n d k í v ü l é r d e k e s volt. Az O s z t r á k - M a g y a r mon- a r c h i a h a d e r e j é n e k zöme — a hosszú és v é r e s k á r p á t i csata á l t a l e r ő s e n i g é n y b e v é v e — szinte t e h e t e t l e n ü l , a M a g y a r o r s z á - got v é d ő K á r p á t o k h o z volt k ö t v e . A k ö z p o n t i h a t a l m a k h a d - viselése s ú l y p o n t j á n a k a k e l e t i (orosz) h a d s z í n t é r r e v a l ó á t h e l y e z é s e erősen e l ő t é r b e l é p e t t . D e u g y a n a k k o r h a l a s z t h a - t a t l a n m e g o l d á s t k í v á n t a t ö r ö k szövetséges m e g s e g í t é s e e g y Szerbia elleni ú j a b b h a d j á r a t révén és az olasz kérdés, azaz Olaszország b e a v a t k o z á s á n a k lehető elhárítása. D e nem kevésbbé fontos volt a m é g semleges á l l a m o k : R o m á n i a , B u l g á r i a és G ö r ö g o r s z á g m e g n y e r é s é n e k lehetősége. M i n d e z e n p r o b l é m á k m i b e n l é t é t , v a l a m i n t b e f o l y á s u k a t a k ö z p o n t i h a t a l m a k k a t o n a i t e r v e i r e , v i l á g o s a n és m e g g y ő z ő e n t á r j a elélik a k ö t e t első f e j e - zete. E sorozatos p r o b l é m á k g y o r s m e g o l d á s á t m e g n e h e z í t e t t e m á r e l e v e az a k ö r ü l m é n y , h o g y A u s z t r i a - M a g y a r o r s z á g n a k és N é m e t o r s z á g n a k n e m volt e g y s é g e s k a t o n a i vezetése és főleg, h o g y nem volt közös f ő p a r a n c s n o k a . N é z e t e l t é r é s e k a h a d m ű v e - letek vezetését illetően, szövetségesek között, szinte elkerülhe-

t e t l e n e k , d e k ü l ö n ö s e n a k k o r , a m i k o r a k é t v e z é r k a r f ő n ö k e , C o n r a d és F a l k e n h a y n k é t t e l j e s e n k ü l ö n b ö z ő e g y é n i s é g v o l t .

Nem kevésbbé érdekes a következő fejezet, mely

a gor-

licei áttörési csata tervének keletkezését ismerteti: a két had-

vezetőség errevonatkozó hosszas tárgyalásait (az elvi ellentéte-

ket csak nehezen sikerült áthidalni), azután a hadműveleti terv

kialakítását és ezzel kapcsolatban az áttöréshez szükséges erő biztosítását, ami nem volt könnyű feladat; végül pedig a min- dent felölelő és a legkisebb részletre kiterjedő, határozottan pél- dás támadási előkészületeket. Ezen előmunkálatoknak az ad külö- nös érdekességet, hogy ez volt az első hadászati és harcászati szoros együttműködés osztrák-magyar és német kötelékek között.

Lebilincselő a csata k e z d e t é n e k leírása. Első ízben a l k a l m a z - t a k „tüzér tömegtüzet" a keleti h a d s z í n t é r e n ; több m i n t 700 löveg a r á n y l a g kis t e r ü l e t r e összpontosított megsemmisítő tüze, mely az utolsó n e g y e d ó r á b a n p e r g ő t ű z z é fokozódott, készítette elő a gyalogság r o h a m á t . M e g e m l í t j ü k itt, h o g y a 4. h a d s e r e g egyes t ű z é r k ö t e l é k e i ez a l k a l o m m a l h a s z n á l t a k első ízben k ö n n y - fakasztógázzal töltött g r á n á t o k a t . É r d e k e s , h o g y ezen v a l ó b a n pokoli tüzelés ellenére, a hatás, tekintettel a r e n d k í v ü l erősen kiépített állásokra, i n k á b b erkölcsi volt. Az orosz első v o n a l védői szinte m e g d e r m e d t e k és e g y részük h a r c n é l k ü l a d t a m e g magát. Ott, ahol a z o n b a n a k ö z p o n t i h a t a l m a k t ü z é r s é g é n e k h a t á s a n e m volt oly beható, g y a l o g s á g u n k csak véres k ü z d e l - mek u t á n hatolt be a szívósan v é d e t t orosz á l l á s o k b a .

Az áttörés azonban négy-öt kilométer mélységben sikerült;

az orosz arcvonal megingott. A mintaszerű támadási előkészü- letek és azok pontos megvalósítása meghozta a döntő sikert, mely ú j iskolát teremtett jól kiépített, tartós állások áttörésére.

Az oroszokat — amint a mű kiemeli — a támadás nem lepte meg. Érdekes, hogy az ugyancsak példás német titoktartási intézkedések ellenére, már április közepe t á j á n tudták, hogy közös osztrák-magyar és német támadás készül a felső Visztula vidékéről. Hogy a kellő rendszabályokat mégis elmúlasztották, annak több oka Arolt. Az amúgy is nehézkes felső orosz vezetés áttöréstől nem tartott; túlságosan el volt foglalva a s a j á t táma- dási terveivel; azonkívül számoltak a tehermentesítő francia- angol támadással és a közeli olasz beavatkozással.

Az eredményes áttörés után azonnal megindult a siker ki- aknázása, a támadást folytató osztrák-magyar és német had- seregek részéről. Az üldözés első üteme, amelyhez nemsokára a kárpáti arcvonal is csatlakozott, a San folyó elérésével ért véget. Lzt, „Közép-Galieia visszafoglalását" ismerteti a negye- dik szakasz, amelynek egyik nagy eredménye Przemysl újbóli elfoglalása volt, m á j u s végén.

Időközben, m á j u s 25-án, O l a s z o r s z á g h a d a t üzent a Mon- a r c h i á n a k . A szövetségesek a z o n b a n e n n e k e l l e n é r e t o v á b b foly- tatták t á m a d ó h a d m ű v e l e t e i k e t a keleti h a d s z í n t é r e n és m i u t á n j ú n i u s hó f o l y a m á n , h e l y e n k é n t súlyos h a r c o k á r á n , az orosz ellenállást letörték, visszafoglalták Galícia fővárosát, L e m b e r - get is

A kötet második nagy eseményét az ötödik fejezet, „Olasz- ország beavatkozása", foglalja magában.

Bevezetésképpen megismerjük — nagyszerűen megírva — az Osztrák-Magyar monarchia és Olaszország egymáshoz való viszonyát, a hármas szövetség megkötésétől, m a j d a két szövetsé- ges közötti ellentétek keletkezésének hátterét. Rávilágít a szer- kesztő az olasz külpolitikára a világháború kitörésekor és a

„semlegességi nyilatkozatra'", m a j d a r á k ö v e t k e z ő hosszas diplo- máciai t á r g y a l á s o k r a , a m e l y e k n e k f ő t á r g y a o s z t r á k - m a g y a r t e r ü - l e t e k n e k á t e n g e d é s e volt és végül a h a d ü z e n e t r e , a m e l y 23 évi f e n n á l l á s u t á n f e l b o n t o t t a a , , h á r m a s szövetséget".

M e g i s m e r j ü k a z u t á n az olasz h a d i t e r v e t , m e l y n e k l é n y e g e : t á m a d ó f e l l é p é s az Isonzon át L a i b a c h , m a j d K l a g e n f u r t és M a r - b u r g felé, ö s s z h a n g b a n a Zagreb i r á n y á b a n t á m a d ó szerb h a d - s e r e g g e l ; o n n a n p e d i g az orosz c é l k i t ű z é s h e z a l k a l m a z k o d v a : B u d a p e s t v a g y Bécs felé.

Az o s z t r á k - m a g y a r h a d v e z e t ő s é g 1914 a u g u s z t u s e l e j é n . O l a s z o r s z á g semlegességi n y i l a t k o z a t a u t á n , a z o n n a l gondosko- dott a d é l n y u g a t i h a t á r b i z t o s í t á s á r ó l . M i k o r p e d i g 1915 m á j u - sában O l a s z o r s z á g h a d r a k e l é s e m á r k é t s é g t e l e n n é vált, C o n r a d t e r v e az volt. h o g y t á m a d ó l a g lép fel, h o g y az olasz h a d e r ő t m i n é l e l ő b b m e g s e m m i s í t s e . M i k o r a z o n b a n a galíciai s i k e r e k e l l e n é r e r e m é n y t e l e n n e k látszott, h o g y a szükséges n a g y erőt e r r e a c é l r a e l ő t e r e m t h e s s e , e g y e l l e n t á m a d á s g o n d o l a t á v a l fog- l a l k o z o t t az esetleg b e t ö r ő o l a s z o k r a , L a i b a c h v a g y M a r b u r g v i d é k é r ő l . Mivel a z o n b a n G a l í c i á b a n a h e l y z e t csak lassan é r e t t , a z o n k ' v ü l F a l k e n h a y n n a g y o b b n é m e t e r ő k n e k az olasz h a d - s z í n t é r r e vitelét e l l e n e z t e , „ C o n r a d e g y e l ő r e a p u s z t a v é d e l e m mellett h a t á r o z o t t , d e e l l e n t á m a d á s i s z á n d é k á r ó l n e m m o n d o t t le".

Az olasz k a t o n a i e l ő k é s z ü l e t e k e t olvasva, c s o d á l k o z v a álla- p í t j u k meg. h o g y a h a d e r ő 1914 n y a r á n n e m volt ü t é s r e kész á l l a p o t b a n , a m i n t ezt m a g a C a d o r n a t á b o r n o k is e g y i k h á b o r ú s e m l é k m ű v é b e n m e g á l l a p í t j a : .,11a A u s z t r i a - M a g y a r o r s z á g a sem- legességi n y i l a t k o z a t u t á n a z o n n a l t á m a d , a k k o r m a j d n e m véd- telenül t a l á l j a az országot." A helyzet 1915 tavaszáig j a v u l t , de a h a d e r ő ü t ő k é s z s é g e a k k o r sem állott e g y e n e s a r á n y b a n az olasz k ü l p o l i t i k a e r ő s z a k o s t é n y k e d é s é v e l .

M e g i s m e r j ü k 'a t o v á b b i a k b a n az olasz hadsereg szervezetét, mozgósítási és felvonulási előkészületeit és ezzel szemben a leg- kisebb erővel megszervezett o s z t r á k - m a g y a r előkészületeket a dél- n y u g a t i h a t á r biztosítására. Ezen utóbbi f e l a d a t o t a világháború kitörésétől 1915 m á j u s á i g m a j d n e m k i z á r ó l a g k ü l ö n b ö z ő n é p - felkelő a l a k u l a t o k teljesítették, v a l a m i n t a tiroli és voralbergi ..Standschützen'" testületek, azaz népfelkelőköteles, v a l a m i n t ö n k é n t e s e k b ő l a l a k í t o t t polgári lövészegyesületek. C s a k m á j u s második felében k e r ü l n e k n a g y o b b k ö t e l é k e k az olasz h a t á r r a . Mégpedig az eddigi ..Balkáni h a d e r ő " , azaz a XV. és XVI. h a d - test, m a j d p e d i g a VIT. h a d t e s t is. A d é l n y u g a t i arcvonal leg- felsőbb p a r a n c s n o k á v á J e n ő főherceg vezérezredest, az i n n s b r u c k i h a d t e s t egvkori p a r a n c s n o k á t nevezték ki.

Az ellenségeskedés megkezdésekor a h a d m ű v e l e t i helyzet, a m i n t a felsoroltakból l á t t u k , az olaszoknak kedvezett. E n n e k ellenére komoly v a g y é p p e n döntőjellegű k e z d ő s i k e r e k r e nem t e t t e k szert, a m i n t azt a lezajlott harcok ismertetéséből megálla- p í t h a t j u k . Olaszország h a d b a l é p é s e — l e g a l á b b az első négy hét a l a t t — n e m befolyásolta a n a g y h a d i h e l y z e t e t .

A IX. kötet többi fejezetéből még k i e m e l j ü k a n y u g a t i f r a n - cia h a d s z í n t é r e n lezajlott „ I p e r n k ö r ü l i harcokat'" és az „artoisi tavaszi c s a t á t " és h o z z á f ű z z ü k , hogy a francia-angol t á m a d á s o k

a kitűzött célt, a német állások áttörését nem érték el. Ugyan- akkor a német arcvonal helytállása lehetővé tette, hogy a köz- ponti hatalmak május és júniusi hadműveleteiket az orosz és az olasz hadszíntéren lényegileg zavartalanul megvalósíthatták. Meg- említjük, hogy a németek Ipernnél intéztek első ízben gáztáma- dást fúvó eljárással.

Felöleli a kötet még a tengeri eseményeket és a német búvár- hajók első szereplését.

A „Visszapillantás" végül igen szemléltetően vonja össze az 1915 május- és június-havi politikai és katonai eseményeket, és kiemeli azok kihatását az egész hadi helyzetre.

Ismét csak elismeréssel kell adóznunk a magyar királyai Hadi- levéltárnak, hogy bár napjaink nagy eseményei iátszólag elhomá- lyosítják az utolsó világháborút, mégis lankadatlanul tovább megy kitűzött célja felé. hogy az 1914—18. évi nagy háború történetét és vele magyar vezérek és magyar katonák szereplését meg- örökítse.

vitéz Németh Lajos Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. XIV. rész.

Budapest. 1940. Grill kiadóvállalata. Negvedrét, fűzve, 432 old il, 28 melléklettel.

Nyáron került a könyvpiacra Bánlaky altábornagy magyar hadtörténeti sorozatos munkájának XIV. része. Az 1567. és 1604 évek közötti korszak hadieseményeivel foglalkozik. Könyvét három fejezetre tagolja. Az első, Miksa és Báthory István háborúit ismer- teti 1567-től 1576-ig. János Zsigmond szerepe. Báthory erdélyi fe- jedelemsége, lengyel királysága. Békés Gáspár lázadása e fejezet főrészei. A második. Rudolf királyságának első felében, 1577-től 1592-ig lezajlott hadiesemények összefüggő leírása. Ebben a fe- jezetben találjuk a Báthory alatt Lengyelországban foglalkozta- tott magyar katonaság szereplésének adatait. A harmadik, leg- hosszabb fejezetet a szerző a hosszú, 15 éves török háború korá- ban lezajlott magyar hadiesemények ismertetésének szenteli. (1593- 1604.) A hadjáratokat időrendben tárgyalja, hadszínterek szerint.

E korszak nevezetesebb hadműveleteinek, csatáinak és v á r h a r c u - nak történetét, eddig megjelent köteteinek jól bevált módszere szerint tárgyalja. Legrészletesebben a háromnapos m e z ő k e r e s z t e s i

c^ata (1596. október 23—26.) változatokban gazdag lefolyását írja le. és elfogadja Komáromv Andrásnak azt a nézetét, hogy ez a csata fordulópont volt a nemzet életében. Bár a vereség tagadha- tatlanúl súlyos csapást mért a nemzetre, de nem verte le. sőt ellen- kezőleg ezután kezdett a hosszú tespedés után ismét erejének és er- köl esi fölényének tudatára ébredni.

Mint sorozatának eddigi köteteiben. Bánlaky altábornagv ebben a könyvben is igen kimerítő, bőséges forrásanvagot sorol fel, és ezzel megkönnyíti e korszak hadtörténetével foglalkozók munkáját. Kitűnően tervezett, világos helyzetvázlatok, csatatér- képek. és a várharcok egykorú képeinek másolatai igen célszerűen élénkítik és egészítik ki a szöveget. A szerzőnek az eseményeket ^s azok következményeit magyarázó és méltató megjegyésein, továbbá

a seregszervezés, felszerelés kérdéseivel foglalkozó ismertetésein felismerjük széleskörű hadtörténeti tájékozottságát és helyes íté- letét. Elkerülhetetlen, hogy egy ilyen szerteágazó és mégis össze- függően tárgyalt hadtörténeti sorozat egy-egy kötetében tévedé- sek ne csúszhassanak be, amik azonban semmit sem vonnak le a munka egyetemes értékéből. Csak megismételhetjük, amit Bánlaky e munkájának eddigi köteteiről mondtunk. Hézagot pótol, és nél- külözhetetlen segédeszköz lesz minden időben a magyar hadtör- ténet eseményeinek tanúlmányozásánál és feldolgozásánál.

Markó Árpád.

Dr. vitéz Timon Béla: Irányelvek a hadtörténelem és a had-

A nagy tudományos felkészültségű szerző, szűkre mért köny- vecskéjének célját a következő szavakkal jelöli meg: „Munkámmal azt a célt kívánom szolgálni, hogy mindazokat, akik a hadtörté- nelemmel szeretnek foglalkozni, de különösen a fiatalabb hadtör- ténetírókat figyelmeztessen, hogy a hadtörténetírás csak akkor maradhat meg az általános történettudomány egyik elismerten is kívánatos és a nemzeti gondolatot is éltető tudományágnak, ha annak művelői nem restelnek a hadtörténetírásnak, mint önálló tudományágnak alapvető kérdéseivel is foglalkozni. Erre minde- nekelőtt azért is van szükségük, mert csakis tudományos alapon művelt hadtörténetírás tarthat számot arra, hogy az általános tör- ténettudomány keretein belül helyezkedhessék el, mint élő és való tudomány. Minden ami ezen kívül esik, az lehet élvezetes olvas- mány ugyan, de soha sem . lesz „tudomány", legfeljebb szépiro- dalom."

Céljának elérésére a könyvecske a hadtörténelem alapfogal- mainak mélyenjáró boncolgatásával kezdi el mondanivalóját. A háborúnak, mint a világtörténést alakító különféle lelki- és ter- mészettani megnyilvánulások egyik alkotó láncszemének fogal- mából indul ki. Ez lényegében — a gyakorlattal is elsajátítható, de csekélyebb értékű mesterség jellege mellett — kétségtelenül a művészetek legnehezebbike: a hadművészet. Megértéséhez és tudo- mányos kutatásához elsősorban a hadtörténelem beható ismerete vezet el, illetőleg a hadügy történetének alapos tanulmányozása.

A hadtörténelem az általános történelem keretein belül különleges tudományág, vele az általános történelem és így a történettudo- mány átfogó ismerete nélkül tudományosan nem is foglalkozha- tunk. Tárgyköre pedig mindazokra a tényezőkre is kiterjed, me- lyek a háborúval kapcsolatosak és reá befolyással vannak. Ezek tágabb értelemben a hadtörténelem segédtudományai és együtt- véve alkotják a hadtudományokat. Szűkebb értelemben pedig a hadtudomány a háború lényegét teszi beható vizsgálat tárgyává.

A háború lényegének, mint a népek egyik életmegnyilvánulá-

sának kutatásához nemcsak a hadtudományoknak, hanem a békés

élet háborúval kapcsolatos tudományainak, végül a politikai tör-

ténetnek beható ismerete is szükséges, minthogy a háború nem

más, m i n t a b é k e p o l i t i k á n a k k a t o n a i eszközök igénybevételével való továbbvezetése. E n n e k a t o v á b b v e z e t é s n e k — i m m á r h a d v e - zetésnek — szilárd a l a p j a a h a d m ű v é s z e t t u d o m á n y a és p e d i g a h a d á s z a t — a „stratégia- és a h a r c á s z a t — a „ t a k t i k a " —. A h a d - vezéri művészet, illetőleg a h a d v e z e t é s elméletének k u t a t á s a során f e l b u k k a n a h á b o r ú bölcseletének kérdése is, mellyel a k k o r talál- k o z u n k , h a a h á b o r ú elméletének á l t a l á n o s elveit, t e k i n t e t t e l e g y é b t u d o m á n y á g a k elveire és az emberi megismerés n a g y r e n d s z e r é r e vesszük szemügyre. Ilyen értelemben a h a d f i l o z ó f i a f o g a l m a össze- esik a h a d t u d o m á n y o k r ó l s z ű k e b b é r t e l e m b e n — vagyis a h á b o r ú lényegéről — f e l á l l í t a n d ó á l t a l á n o s hadelmélettel. A h a d t u d o m á - nyok f e j l ő d é s e t e h á t n a g y á l t a l á n o s s á g b a n két i r á n y b a n k ö r v o - n a l a z h a t ó : 1. a f e n k ö l t , ö r ö k k é t a r t ó — ez a filozófia ú t j a — és 2. az elmúló, földi — ez az a l k a l m a z o t t t u d o m á n y o k ú t j a — m e l y a g y a k o r l a t i életbe vezet.

Fontos tisztázni a „ t ö r t é n e t " szó lényegbeli jelentését is. R a j t a á l t a l á b a n m ú l t b a n és jelenben l e j á t s z ó d o t t e s e m é n y e k e t é r t ü n k . T ö r t é n e t t u d o m á n y i s z e m p o n t b ó l azonban csakis o l y a n eseménye- ket és c s e l e k m é n y e k e t kell é r t e n ü n k , m e l y e k szorosan az emberi életre és emberi c s e l e k m é n y e k r e v o n a t k o z n a k , k i r e k e s z t v e az em- ber természeti f e j l ő d é s é r e v o n a t k o z ó ismereteinket. T o v á b b m e n v e , ma a „ t ö r t é n e l e m " elnevezéssel j e l ö l j ü k m a g á t a t ö r t é n e t i s m e r e t e t , a t ö r t é n e t k u t a t á s t és a t ö r t é n e t í r á s t , vagyis egy szóval k i f e j e z v e , m a g á t a t ö r t é n e t t u d o m á n y t is. A t ö r t é n e t t u d o m á n y n e m lehet más, m i n t a m ú l t ismertetése, l é n y e g é n e k f e l t á r á s a . T e h á t n e m tör- v é n y t szab, h a n e m összefüggéseket teremt, f o r m á t alkot, hogy eb- ből a m ú l t felismerhető legyen, vagyis n e m más, m i n t a múltról való s z á m o t a d á s és ebben v a n a jellegzetessége. A m ú l t n a k meg- ismerése azonban csak a k k o r t e l j e s é r t é k ű , h a az t u d o m á n y o s k u t a - tások a l a p j á n j e l e n t k e z i k s e n n e k elérésére a s z a k e m b e r teljes, de egyben k i m ű v e l t t u d á s a szükséges. Emellett a t ö r t é n e t í r á s ne legyen c s u p á n az események i d ő r e n d i csoportosítása, h a n e m a múlt kérdéseinek értelmes m a g y a r á z a t a .

A szerző a k ö v e t k e z ő f e j e z e t e k b e n a t ö r t é n e t í r á s f e j l ő d é s é n e k jellegzetes egyéniségein, módszereiken, a térténeti m ó d s z e r t a n a l a k u l á s á n , az u r a l k o d ó szellemi á r a m l a t o k és világnézeti felfo- gások b e f o l y á s á n , m a j d a t ö r t é n e t t u d o m á n y bölcseleti k a p c s o l a - t a i n vezeti végig az olvasót.

A jelenkori t ö r t é n e t t u d o m á n y i m ó d s z e r t a n részletezését a for- r á s k u t a t á s és a f o r r á s b í r á l a t elveinek a l a p o s ismertetésével kezdi.

Sorra veszi a t ö r t é n e t t u d o m á n y f o r r á s a i t , a h a g y o m á n y t , az o k - levelet és egyéb írásos a n y a g o t , a közvetlen megfigyelést, a t ö r - téneti t á r g y ú költészetet, a regét és legendát, a f e l i r a t o k a t , élet- rajzot, r ö p i r a t o t , k é p z ő m ű v é s z e t i a l k o t á s o k a t és még sok mást, m i n d e g y i k n é l b e h a t ó a n m u t a t j a meg az értékelés, f e l h a s z n á l á s és rendszerezés s z e m p o n t j a i t .

Külön fejezetben t á r g y a l j a ezután a h a d t ö r t é n e t í r á s h e l y z e t é t az általános t ö r t é n e t í r á s keretein belül, m e r t hiszen itt s z a k t ö r t é - neti m u n k á r ó l van szó, s ez a t ö r t é n e t í r ó n a k a m á r előbbiekben k i f e j t e t t széleskörű t u d á s t e r ü l e t e n kívül, a h á b o r ú v a l a k á r k ö z v e t - len, a k á r közvetett k a p c s o l a t b a n álló k a t o n a i t u d o m á n y o k a l a p o s ismeretét is fontos kötelességévé teszi. Ilyenek a hadseregszervezés,.

a szabályzatok, a katonai és gazdászati közigazgatás az ellátás, a fegyverzet és felszerelés, műszaki ismeretek, a katonai földrajz és tereptan. A hadtörténetírás forrásanyagában első helyen a katonai iratok állanak, ezek között különleges helyet foglal el a tábori irat. A katonai forrásanyagok és iratok ismertetése után a külön- böző forrásanyagok őrző- és lelőhelyeiről: a könyvtárakról, mú- zeumokról és levéltárakról, ezek feladatáról és berendezéséről, valamint a történeti kutatásban elfoglalt fontos feladatáról szól a könyvecske következő fejezete.

\ égezetül a hadtörténelmi kutatások elvégzéséhez és értéke- lésük helyes kialakításához szükséges történeti segédtudományok tömörre fogott ismertetése után, a főbb bölcseleti irányok és rend- szerek érdekes fejezetével zárja be szerző értékes kis könyvét. Az elsőnek említett fejezetben a nyelvtudományról, az írástörténetről, az oklevéltanról, a pecséttanról, az éremtanról, a származástanról, a címertanról, a kortanról és a földrajzról, mint történeti segéd- tudományokról ír, lényegüket ügyesen összefoglaló tömör ismer- tetést, egyben mindenütt felemlíti, a legjobb forrásmunkákat is.

A bölcseleti redszerekről szóló fejezetben, Piaton, Aristoteles, Szent Ágoston bölcseletvilága után. Schopenhauer és Nietzsche rövid felemlítésével. Darwin, Marx. Hegel történetszemléletével foglalkozik, majd részletesen tárgyalja Comte Ágoston hatását az újabbkori bölcselet kialakulására és felemlíti követői közül Buckle és Bourdeau túlzásait, végül az expresszionista történetszemléletet ismerteti gróf Kayserling, Frobenius és Lessing munkái nyomán, Herder világnézeti felfogásával zárva le ezt a tartalmas és széles látókört tanúsító fejezetet.

A szerző zárószavát idézem: „ . . . n e m tankönyvet akartam adni, hanem olvasmányt, mely olvasóját gondolkodásra késztesse és így mintegy önként elvezesse a tanulás, a folytonos továbbkép- zés szükségességének felismeréséhez."' Ez kétségtelenül teljes mér- tékben sikerült is neki, mert külön ki kell emelni a munka köz-

\ etlen, érdekes és gördülékeny mondatait, ami a tárgynak egyéb- ként tudományosan elvont és tömörített jellegével szemben a szer- zőnek ritka rátermettségét mutatja és eléggé nem hangsúlyozható érdeme.

Seléndy Andor.

Báró Petrichevich Horváth Emil: A Petrichevich család nap-

Petrichevich Horváth Károly naplója. Második rész III. kötet.

A szerző kiadása. Budapest, 1941.

A c s a l á d t ö r t é n e t i m u n k a h á r o m n a p l ó t és a n a p l ó í r ó k é l e t r a j - zait közli. Közülök Széplaki Petrichevich H o r v á t h L á z á r n a p l ó j a 1837 és 1838 évből való, t o v á b b á 1848—1850 évi keleti ú t a z á s á n a k leírásából áll, végezetül p e d i g keleti á t á z á s á b ó l írt egyes leveleit is t a r t a l m a z z a . Feljegyzései és útleírásai i n k á b b művelődéstörté- neti, illetőleg i r o d a l o m t ö r t é n e t i s z e m p o n t b ó l b í r n a k jelentőséggel, í r ó j u k széleskörű műveltsége és belletrisztikai tevékenysége foly- tán. H a d t ö r t é n e l m i a d a t o k a t nem t a r t a l m a z n a k . É r d e k e t e k p é l d á u l az 1858-i pesti á r v í z r ő l írt n a p l ó j e g y z e t e i .

Báró P e t r i c h e v i c h H o r v á t h J á n o s a l t á b o r n a g y n a p l ó j a 1848 f e b r u á r h a v á t ó l m á j u s végéig, a bécsi f o r r a d a l m i idők eseményeit í r j a le; a z u t á n R a d e t z k y t á b o r n a g y olaszországi h a d j á r a t á b a n s z e p t e m b e r végéig eltöltött idejéről, szól, m a j d ismét a bécsi for- r a d a l m a t t á r g y a l j a . A n a p l ó f e l j e g y z é s e k nem e g y k o r ú írások, ha- nem Petrichevich H o r v á t h J á n o s 8 év m ú l v a , visszaemlékezésként r ö g z í t e t t e m e g őket, a m i n t ő m a g a is m o n d j a : „ . . . mielőtt még a mostan előttem még meglehetős tiszta f é n y b e n álló események k é p e i h o m á l y o s a b b r a f o r d u l n á n a k , m e r t m á r i s az idő n é m e l y a d a t o k szoros k r ó n i k á i r e n d j é t e m l é k e m b ő l bizonyos m é r t é k b e n k i t ö r ü l t e . " — Ez a m a g y a r á z a t a a n n a k , hogy a n a p l ó egyes ese- m é n y e k keltét n e m említi, v a l a m i n t , hogy későbbi történéseket időrendileg előrehozva t á r g y a l .

Báró P e t r i c h e v i c h H o r v á t h J á n o s n a p l ó j a h a d t ö r t é n e l m i l e g kétségtelenül érdekes és értékes m u n k a , b á r a m a g y a r s z a b a d s á g - h a r c r a és a m a g y a r f o r r a d a l m i idők m o z g a l m a i r a vonatkozólag alig t a r t a l m a z v a l a m i a d a t o t . Ez a z o n b a n érthető, m e r t írója, a bécsi m a g y a r testőrség a l h a d n a g y a k é n t , természetesen a bécsi események f o r g a t a g á b a n állott. Részletes visszaemlékezéseit 1848 március 13-ával kezdi, a bécsi f o r r a d a l m i m o z g a l m a k m e g i n d u l á - sával és színes leírást ad a város forrongó képéről, a n é p t ö m e g e k h a n d a b a n d á z á s á r ó l . R e n d k í v ü l érdekesek feljegyzései a hivatalos körök, de főleg az u d v a r és F e r d i n á n d császár tehetetlen, erély- telen viselkedéséről. Neki, m i n t testőrtisztnek, n e m c s a k t á g k ö r ű mozgási lehetősége volt az u d v a r n á l , h a n e m mint ben fentes, töb- bet t u d o t t és látott, m i n t m á s ; feljegyzései tehát közvetlenségük f o l y t á n becsesek. M á j u s 17-én a császár e l h a g y t a a forrongó f ő v á - rost, m i r e a m a g y a r testőrség t a g j a i — a k ö v e t k e z ő n a p o n — a császár v é d e l m é r e u r u k a t k ö v e t n i a k a r t á k . Fz gróf \ écseyr Ágos- ton t e s t ő r k a p i t á n y ellenszegülése k ö v e t k e z t é b e n m e g h i u s u l t és kö- v e t k e z m é n y e az volt, hogy a m a g y a r testőrséget meg is s z ű n t e t t é k . Báró Petrichevich H o r v á t h J á n o s n a k is elment a k e d v e a haszon- t a l a n n á vált testőri élettől és R a d e t z k y t á b o r n a g y I t á l i á b a n mű- ködő hadseregéhez való áthelyezését kérte.

Az olasz h a d j á r a t r ó l szóló n a p l ó j e g y z e t e i csak vázlatosan fog- l a l k o z n a k a h a d m ű v e l e t e k k e l , i n k á b b a nevezetesebb szereplőkről

— k a t o n á k r ó l és politikusokról — beszélnek.

Bécsbe s z e p t e m b e r 28-án érkezett vissza, ahol m á r a m a g y a r testőrségnek csak töredékeit t a l á l t a . . . a többi t á r s a i k a testőrséget o t t h a g y t á k , honvédek közé á l l a n d ó k . " A n a p l ó további része a bécsi októberi f o r r a d a l o m kitöréséről, L a t o u r gróf h a d ü g y m i n i s z - ter meggyilkolásáról és az a l k a l m a z o t t k a t o n a i intézkedésekről szól. E z u t á n még R a d e t z k y tábornagy', gróf Széchényi István és báró Jósika S a m u h a l á l á r ó l írt h o s s z a b b - r ö v i d e b b visszaemléke- zésekkel, végül p e d i g az 1859. évi f r a n c i a - s z á r d h a d j á r a t n é m e t - nyelvű megemlékezésével fejezi be b á r ó Petrichevich H o r v á t h J á n o s a l t á b o r n a g y n a p l ó j á t . Ez u t ó b b i b a n érdekesek és kevéssé ismertek k ü l p o l i t i k a i fejtegetései. Erősen b í r á l j a gróf G y u l a i F e r e n c és gróf W i m p f e n F e r e n c t á b o r s z e r n a g y hadviselését a m a g e n t a i , illetőleg a s o l f e r i n o i csatavesztéssel k a p c s o l a t b a n .

Az a r á n y l a g f i a t a l o n e l h ú n y t P e t r i c h e v i c h H o r v á t h K á r o l y n a p l ó j a i n k á b b ö n é l e t r a j z 1776—1808 évekből. A tisztán m a g á n -

jellegű visszaemlékezésekből l e g f e l j e b b az 1805. évtől kezdve, a napoleoni h á b o r ú k a t m é l t a t ó feljegyzései t a r t h a t n a k némi törté- nelmi, illetőleg h a d t ö r t é n e l m i é r d e k l ő d é s r e számot.

A k i a d ó m i n d h á r o m n a p l ó í r ó ősének életleírását is közli és p e d i g Petrichevich H o r v á t h L á z á r r ó l K o m á r o m y F e r e n c n e k 1853- b a n megjelent m u n k á j á t is, e g y é b k é n t pedig s a j a t tollából. Báró Petrichevich H o r v á t h Emil — J á n o s a l t á b o r n a g y n a p l ó j á n a k köz- lésével — k é t s é g k í v ü l j ó szolgálatot t e t t a m a g y a r h a d t ö r t é n e t - i r o d a l o m n a k .

Seléndy ylndor.

R é d v a y I s t v á n d r . : Huszáraink hazatérése 1848j49-ben. 8°, 414 1. sok k é p p e l . K i a d t a a vitézi rend Z r i n y i - c s o p o r t j á n a k iro- d a l m i és művészeti szövetkezete; n y o m t a a „ J ö v ő " k ö n y v n v o m d a ,

1941.

\ itéz Rózsás József a vitézi rend Z r i n y i - c s o p o r t j á n a k köz- p o n t i vezetősége nevében, f a j s z e r e t e t t ő l f ű t ö t t előszót írt ehhez a m u n k á h o z s ebben azt m o n d j a : „ M a g y a r o k voltak. A k a d á l y o k - k a l és k ö v e t k e z m é n y e k k e l mitsem törődve, ú t r a k e l t e k . "

E b b e n a p á r szóban b e n n e van az, hogy hőseink kötelessé- g ü k e t teljesítették s m á s k é n t talán e g y á l t a l á n nem is cseleked- h e t t e k volna, m e r t hiszen m a g y a r o k voltak és m a g y a r v é r ü k p a - r a n c s s z a v á t sem okosság, sem fegyelem, sem pedig félelem nem t u d t a b e n n ü k e l h a l l g a t t a t n i . A h a z a h í v t a ő k e t ; m a g y a r o k voltak, t e h á t ú t r a k e l t e k .

Milyen szép ez és j ö v ő n k s z e m p o n t j á b ó l milyen m e g n y u g - tató, hogy a n y u g a l o m , a békességes jólét i d e j é n torzsalkodásra, s z é t h ú z á s r a h a j l ó m a g y a r v a l ó b a n ilyen.

D e voltak olyanok is. a k i k a c s á s z á r n a k fogadott h ű s é g ü k h ö z r a g a s z k o d t a k . A szerző — anélkül, hogy e l j á r á s u k a t m e n t e n i a k a r n á — érdekesen világít be ezek lelkébe. A n n a k m e g á l l a p í - tásával, hogy ezek a k a t o n á k s z e m b e h e l y e z k e d t e k n e m z e t ü k k e l s ezen a t ö r t é n e l m i t é n y e n senki és semmi nem v á l t o z t a t h a t , azt m o n d j a , h o g y az egész nemzet s ennek k a t o n a f i a i is k é t f é l e lelki b e á l l í t o t t s á g ú a k voltak. A nemzet egyik fele emlékezett a t a t á r - d ú l á s r a , a m á s f é l s z á z a d o s t ö r ö k p u s z t í t á s r a s h á t á t szívesen ve- t e t t e a m ű v e l t és kisebb veszélyt jelentő g e r m á n s á g n a k , hogy a keletfelől f e n y e g e t ő b a r b á r h o r d á k k a l szembenézhessen. Ez a szá- zadok f o l y a m á n é p o l y mély g y ö k e r e t vert a nemzet egyik felének lelkében, m i n t a m á s i k é b a n a függetlenségnek, az önállóságnak i m á d a t a . Ez a k é t f é l e lelki beállítottság szakította a labancok és a k u r u c o k p á r t j á r a a nemzetet s ennek kebelében a tisztikart.

A szerző n é g y f e j e z e t r e osztotta művét. Az elsőben a es. kir.

huszár helyzetét, á l l a p o t á t és életét ismerteti. A császári u d v a r meggyőződése az volt — m o n d j a — hogy a vegyes n é p e l e m e k b ő l összetevődő birodalom csak a k k o r töltheti be történelmi h i v a t á - sát, ha az össz-monarchia eszméjének megfelelő és ezt az eszmét m a g á é n a k valló, egységes h a d e r ő r e t á m a s z k o d h a t i k . A XIX. szá- zad h a r m i n c a s és negyvenes éveiben a cs. kir. hadsereg az össz- birodalom f o g a l m á n a k m á r v a l ó b a n eszményi megtestesítője volt.

A tisztikar nem csak a birodalom h a t á r á n belül élő nemzetiségek

fiaiból t e v ő d ö t t össze, h a n e m — különösen a f r a n c i a f o r r a d a l o m u t á n — rengeteg idegent f o g a d o t t be kebelébe. A h a d s e r e g tag- j a i b a n alig élt, v a g y éppenséggel lángolhatott a nemzeti érzés, a n n á l erősebben f e j l ő d i k ki viszont a „hadseregszellem.'' Aki nem szokott meg, a n n a k szöknie kellett. Az egységes „ a m a l g a m i z á l t "

t i s z t i k a r r a l ellentétben, a legénység f a j i s a j á t o s s á g a i b a n é r i n t e t - len m a r a d t . A h u s z á r s á g kebelében m a g y a r s z e m p o n t b ó l j o b b volt a helyzet. A huszár — m é g p e d i g tiszt és legény e g y a r á n t — meg- m a r a d t m a g y a r n a k ; h a b á r a ..hadseregszellem" őt is századokig kísértette, nem t u d t a m e g n y e r n i soha, m e r t a h u s z á r s á g szinte z á r t testület volt s a h u s z á r a m a g a f a j t á j a k ö r é b e n élt. Még öltözetében is m e g h a g y t á k m a g y a r n a k .

A II. fejezetben a szerző a m a g y a r k o r m á n y n a k az idegenben állomásozó h u s z á r e z r e d e k h a z a e n g e d é s é é r t vívott k ü z d e l m é t is- merteti. 1848 t a v a s z á n a k eseményei csak n é g y h u s z á r e z r e d e t talál- t a k i t t h o n ; nyolc még m i n d i g idegenben állomásozott. A k i r á l y ismételten elrendelte, hogy az olasz földön harcoló h u s z á r e z r e d e - ken kívül, az összes többieket h a z a r e n d e l j é k , d e az mégsem tör- tént meg, mert a bécsi k o r m á n y mást a k a r t . E k k o r a Honvédelmi B i z o t t m á n y vette kezébe az ügyet s K o s s u t h n a k a h u s z á r s z á z a d o k - hoz intézett f e l h í v á s á n a k , melyet m e g b í z o t t j a i vittek cl a M o n a r - chia n é g y é g t á j á n idegenben t a r t ó z k o d ó huszárokhoz, n a g y o b b h a t á s a volt, m i n t a k i r á l y i r e n d e l e t e k n e k . „A h u s z á r o k s z o m j a s a n szívták m a g u k b a Kossuth k i á l t v á n y á n a k sorait"' és a z t á n v a k - m e r ő e l s z á n t s á g g a l v á g t a k n e k i az e z e r veszéllyel b e s z e g e t t ú t n a k .

A III. f e j e z e t b e n Gácsországból. v a l a m i n t az A u s z t r i á b ó l és Csehországból h a z a t é r ő h u s z á r o k regényét í r j a meg a szerző.

M e r t valóban regénybeillő, a h o g v a n az egvszerű m a g y a r vitézek tisztjeik vezetése alatt, vagy azok t u d t a nélkül, sőt a k a r a t a elle- n é r e ú t r a k e l t e k . Ü t j ü k . pl. Csehország k a t o n a s á g g a l bőségesen m e g r a k o t t f ö l d j é n , m e g s z a k í t á s nélkül folyt. C s a k a b r a k o l n i és harcolni á l l t a k meg. ha m á r ezt az u t ó b b i kellemetlenséget seho- g y a n se k e r ü l h e t t é k el. Tigrisként h a r c o l t a k h a kellett a t o v á b b - j u t á s é r t s h a eközben meg is f o g y a t k o z t a k , legtöbbször á t v á g t á k m a g u k a t . Mégis m e g t ö r t é n t , hogyr egyes osztagok fogságba estek:

ezeket h a d i t ö r v é n y s z é k elé á l l í t o t t á k és megtizedelték. Az ismert n e v e k h e z a szerző egyszerű altisztek és k ö z h u s z á r o k egész légió- j á n a k nevét s o r a k o z t a t j a . M i n d m e g a n n y i a g y a f ú r t , t a l á l é k o n y ezermesterét, rettenthetetlen hősét.

A IV. fejezetből m e g t u d j u k , h o g y a n tett eleget a m a g y a r test- őrök n a g y többsége az ország hívó s z a v á n a k és vére p a r a n c s o l a t - j á n a k .

A f e j e z e t e k h e z o k m á n y t á r csatlakozik. Ebben a szerző az Országos- és a H a d i l e v é l t á r összesen hét oklevelét teszi közzé. Az oklevelek a h a z á j u k b a eljutott, illetőleg fogságbaesett h u s z á r o k névsorát t a r t a l m a z z á k . A névsor — m i n t a szerző h a n g s ú l y o z z a — n e m teljes. Hihető, hogy még sokan j ö t t e k h a z a azokon kívül, k i k - nek neve egyelőre R é d v a y jóvoltából most n a p v i l á g r a k e r ü l t .

A szerző szeretettel és iigvbuzgalommal végzett k u t a t á s a kö- zepette, sok eddig ismeretlen f o r r á s a d a t r a b u k k a n t s így sikerült a s z a b a d s á g h a r c legrokonszenvesebb f e j e z e t é n e k i r o d a l m á t érté- kes l a p o k k a l g a z d a g í t a n i a . E g y é b k é n t pedig n y u g o d t a n megálla-

p í t h a t j u k , hogy a szép t á r g y h o z méltó jó m u n k á t végzett. Könyve- t ö r t é n e l m i s irodalmi érték. Régen olvastunk ilyen zamatos n y e l - vezettel megírt m u n k á t .

Ajtay Endre.

Vidos G é z a : A emescsói Török Ignác tábornok. 8°, 60 I. S z é - k e s f e h é r v á r , 1941, a szerző k i a d á s a .

Az ismert k a t o n a í r ó a Nemescsói T ö r ö k Ignácról elnevezett 2. h o n v é d u t á s z - z á s z l ó a l j kötelékében eltöltött . . f e l e j t h e t e t l e n "

szolgálati éveinek emlékére s b a j t á r s a i i r á n t érzett h á l á j á n a k és szeretetének jeléül í r t a meg a n a g y n e v ű v é r t a n ú élettörténeté1.

Török I g n á c 1795-ben született a G r a s s a l k o v i c h hercegi c s a - lád u r a d a l m á h o z tartozó Gödöllőn. A t y j a , idősebb Ignác, V a s v á r - megyéből s z á r m a z o t t ide.

A serdülő i f j ú k a t o n a p á l y á r a v á g y o t t s a t y j a ezt a p á l y a - v á l a s z t á s á t nem ellenezte. így k e r ü l t az i f j ú ennek a k o r n a k leg- m a g a s a b b szintű k a t o n a i s k o l á j á b a , a bécsi cs. kir. m é r n ö k i a k a - d é m i á b a .

1811-ben l é p e t t be az a k a d é m i á b a . A kétéves előkészítő t a n - f o l y a m elvégzését, polgári iskolában végzett t a n u l m á n y a i r a való tekintettel, n e m k í v á n t á k meg tőle. Az ötéves k i k é p z ő t a n f o l y a m elvégzése u t á n . m i n t a n é g y l e g k i t ű n ő b b t a n u l ó egyike, „ h a d m é r - n ö k i testületi h a d a p r ó d " lett s m a g a s a b b k i k é p e z t e t é s e végett még egy évet az a k a d é m i á n töltött. ( U g y a n a b b a n a k i t ü n t e t é s b e n részesült öt évvel később. 1825-ban. Bolyai Bolyai J á n o s is.)

T ö r ö k első szolgálati helye Peschiera v á r a volt. A v á r n é g y - szögnek ebben a G a r d a - t ó p a r t j á n lévő pillérében megismerte az olasz t a r t o m á n y o k b a n meghonosodott v á r é p í t ő r e n d s z e r t . 1818 n y a - r á n — m á r m i n t f ő h a d n a g y — terepfelvételi m u n k á b a n vett részt, m é g p e d i g a tiroli Peutelsteinben. 1822—27 közt a velencei helyi erődítési igazgatóságnál teljesített szolgálatot s eközben századossá l é p e t t elő. 1827-ben a k o m á r o m i erődítési helyi igazgatósághoz h e l y e z t é k át. E k k o r i s m e r t e meg azt a v á r a t , m e l y életében ké- sőbb sorsdöntő szerepet vitt. Egyévi megszakítással 1850 tavaszáig teljesített K o m á r o m b a n szolgálatot: közben a lipótvári erődítési helyi igazgatóság élén is állott. 1850-ban G a l í c i á b a helyezték.

1855-ban s z á z a d p a r a n c s n o k k é n t az á r k á s z t e s t ü l e t b e került. Szá- z a d a élén előbb P i a c e n z á b a n , m a j d — 4 évig — M a n t o v á b a n állo- másozott. 1857-ben azonban visszahelyezték a h a d m é r n ö k i k a r b a . G a l í c i á b a r e n d e l t é k és T a r n ó w b a n l a k t a n y a - és t á b o r é p í t ő m u n k á t b í z t a k reá. 1859-ben m i n t százados, m á s o d ő r m e s t e r a m. kir. ne- mestestőrség k ö t e l é k é b e k e r ü l t s e z u t á n a h a d m é r n ö k i k a r b a n

„ s z á m f e l e t t i k é n t " t a r t o t t á k n y i l v á n . G á r d a s z o l g á l a t á n a k ellátása mellett a h a d m é r n ö k i t u d o m á n y r a o k t a t t a a nemes i f j a k a t . Hall- gatói közé t a r t o z n a k itt a többi k ö z ö t t : G ö r g e y A r t ú r , K l a p k a G y ö r g y , M á r i á s s y János, I v á n k a Imre.

1846-ban T ö r ö k ismét visszakerült a h a d m é r n ö k i k a r b a . E l ő b b a lembergi igazgatósághoz osztották be, később p e d i g a karlováci erődítési k e r ü l e t i g a z g a t ó j a lett. 1848-ban alezredessé lépett elő

s rövid a r a d i m ű k ö d é s e u t á n , még ez év őszén K o m á r o m v á r á n a k erődítési i g a z g a t ó j a lett. A v á r p a r a n c s n o k a u g y a n e k k o r a 72 éves beteges, t ö r ő d ö t t Mertz F r i g y e s Vilmos a l t á b o r n a g y volt. iMészáros h a d ü g y m i n i s z t e r k é s ő b b M a j t h é n y i I s t v á n b á r ó e z r e d e s t n e v e z t e k i az öreg osztrák s z á r m a z á s ú tiszt mellé a d l á t u s n a k , h o g y így e fontos vár m e g t a r t á s á t biztosítsa. M a j t h é n y i n y o m b a n k ö v e t e l t e is, hogy a v á r b a n e m z e t ő r c s a p a t o k v o n u l h a s s a n a k be, viszont m e g a k a d á l y o z t a , hogy oda ú j a b b s o r k a t o n a s á g o t helyezzenek. V a - lóságos h a r c k e z d ő d ö t t e k k o r a k o m á r o m i v á r é r t a bécsi és a b u - d a p e s t i k o r m á n y között. B a t t h y á n y i f e l s z ó l í t á s á r a a v á r tiszti- k a r á n a k 48 órán belül n y i l a t k o z n i a kellett, h o g y aláveti-e m a g á t f e l t é t e l n é l k ü l m i n d e n b e n a m a g y a r k o r m á n y p a r a n c s a i n a k ? Szep- tember 28-án a z u t á n Mertz á t a d t a a v á r p a r a n c s n o k s á g o t T ö r ö k Ignác alezredesnek. E b b e a tisztikar ö r ö m m e l beleegyezett. T ö r ö k a z o n b a n — n e m ú g y , m i n t M e r t z — e l i s m e r t e a n á l a j ó v a l f i a t a l a b b s es. kir. ő r n a g y b ó l egyszerre kinevezett M a j t h é n y i ezredes r a n g - elsőbbségét, á t a d t a neki a v á r p a r a n c s n o k s á g o t s ő maga, M a j - thényi a l á r e n d e l t j e k é n t t o v á b b r a is erődítési igazgató m a r a d t .

Török n a g y b u z g a l o m m a l és eréllyel látott hozzá a v á r megerő- sítéséhez s ezen a t é r e n igen szép e r e d m é n y t é r t el. M a j t h é n y i látta ezt s eleinte bízott is a v á r ellenállásában, k é s ő b b azon- ban, m i k o r W i n d i s c h g r ä t z m i n d t ö b b g y ő z e l m e t a r a t o t t , e g y - szerre megingott. E k k o r a védelmi t a n á c s f e l s z ó l í t á s á r a T ö r ö k vette át a v á r p a r a n c s n o k s á g o t . E b b e n az á l l á s á b a n a k o r m á n y 1849 j a n u á r 20-án — m á r m i n t ezredest — megerősítette.

Hogy Török milyen tökéletes munkát végzett a vár megerő- sítése terén és hogy parancsnoki tisztségében milyen jól bevált, azt az eredmény bizonyítja. Többen vetették szemére állítólagos erélytelenségét, de aki ellenállt és rendületlenül kitartott helyén, az mégis csak ő volt.

Mikor Lenkey tábornok 1849 április 10-én bevonult a várba, átvette Töröktől a parancsnokságot. Ekkor Török — időközben szintén tábornokká léptették elő — újabb bizonyságát adta önzet- len hazafias gondolkodásának. Lenkey, később pedig Guyon alá- rendeltjeként ismét az erődítési igazgatóság élére állott, mert érezte, hogy hazájának itt teheti a legjobb szolgálatot.

De nem sokáig maradt ebben az állásban. Átadta Thaly Zsig- mond őrnagynak s Debrecenbe útazott. Itt Kossuth magához ren- delte és azonnal „kinevezte hadmérnökkari főigazgatónak, aki ezen állásra való rátermettségét szakszerű és komoly tevékenysé- gével igazolta."

Előbb Buda várának rombolási tervét készítette el ú j tiszt- ségében. majd. a honvédsereg előnyomulása után, Esztergom—

Párkány sánctáborának megtervezésével bízták meg. Az ő terve alapján épült meg a szegedi hídfő; s ha ez nem váltotta be a hoz- záfűzött reménveket, annak oka semmiesetre sem a megépítés módja volt.

A szegedi sáncok elhagyása után, Török is az Aradra vissza- vonuló kormányhoz csatlakozott, Kossuthtól Aradon azt az utasí- tást kapta, hogy készítse el a vár nagyszabású kiépítésének ter- vét. u gyanekkor Radnánál hídverőmunkát végeztetett. Ezek voltak utolsó tevékenykedései. Az augusztus 13-i fegyverletétel

Hadtörténelmi K ö z l e m é n y e k XLII. 9

u t á n , a többi t á b o r n o k k a l együtt, ő is fogságba esett. A f ő ő r h á z - é p ü l e t 63—64-es szobáit jelölték ki fogdahelyiségéül.

A h a d b í r ó s á g előtt nemesen, f é r f i a s a n viselkedett. Büszkén vallotta, hogy m i n t m a g y a r ember, n e m t e h e t e t t m á s k é n t . U g y a n - ilyen b ü s z k é n lépett o k t ó b e r 6-án a b i t ó f a alá.

A szerző igen komoly, szép m u n k á t végzett. K u t a t á s á n a k sokoldalúsága, a l a p o s s á g a m e g é r d e m e l m i n d e n dicséretet. D e leg- n a g y o b b é r d e m e az, hogy n e m c s u p á n a v é r t a n ú élettörténetét is- m e r t e t i meg olvasójával, h a n e m a Török személyével összefüggő e s e m é n y e k r ő l és i n t é z m é n y e k r ő l is tiszteletreméltó t á r g y i s m e r e t - tel és érdekesen számol be.

Ajtay Endre.

Galánthai és Fraknói Gróf Esterházy Antal levelei felesé-

B u d a p e s t , 1940. S á r k á n y N y o m d a . N a g y n y o l c a d r é t , f ű z v e 159 oldal, 3 k é p p e l és h á r o m n e m z e d é k r e n d i t á b l á v a l .

Gróf E s t e r h á z y Móric áldozatkészségéből látott n a p v i l á g o t ez az é r d e k e s k ö n y v , E s t e r h á z y A n t a l gróf k u r u c t á b o r n a g y le- veleinek egy sorozata. Az Országos Levéltár g y ű j t e m é n y é b e n ta- l á l h a t ó leveleket dr. Szabó István levéltárnok, a M a g y a r T u d o m á - n y o s A k a d é m i a t a g j a , v e t t e g o n d o z á s b a ós összefoglaló t ö r t é n e t i bevezetéssel l á t t a el. A m a g y a r t ö r t é n e t és ebben az esetben k ü - lönösen a m a g y a r h a d t ö r t é n e t i r o d a l m á n a k értékes g y a r a p o d á s a ez a m u n k a , m e r t egy, sok fontos esemény k ö z é p p o n t j á b a n sze- r e p l ő f ő ú r belső l e l k i v i l á g á r a derít f é n y t .

E s t e r h á z y A n t a l 1676-ban született. F i a t a l k o r á b a n m i n t hu- szártiszt lépett a császári hadseregbe. 1697-ben m á r a kolonics- h u s z á r e z r e d k a p i t á n y a k é n t t a l á l k o z u n k vele a n é m e t - f r a n c i a h a d - s z í n t é r e n . A k ö v e t k e z ő é v b e n T e m e s v á r a l a t t s ú l y o s a n m e g s e b e - sülve, vitéz kézi t u s á b a n török fogságba esett és a karlovitzi bé- kéig a H é t t o r o n y b ö r t ö n é b e n raboskodott. 1700 óta m á r m i n t a Kolonics-ezred p a r a n c s n o k a vett részt a s p a n y o l örökösödési há- b o r ú r a j n a i h a d m ű v e l e t e i b e n , Közben, 1701-ben, t a r t o t t a esküvőjét gróf Nigrelli M á r i a A n n á v a l , a Kassán székelő f e l s ő m a g y a r o r - szági császári f ő k a p i t á n y , Nigrelli O k t á v t á b o r s z e r n a g y l e á n y á - val. Mint a k k o r szokásos volt, E s t e r h á z y t f i a t a l felesége egész f ő ú r i h á z t a r t á s á v a l k ö v e t t e a h a d s z í n t é r r e . O n n a n 1702 telén jöt- t e k haza. E s t e r h á z y , m i n t Komárom m e g y e f ő i s p á n j a és p á p a i f ő k a p i t á n y , bécsi p a r a n c s r a h a d b a s z á l l t az a k k o r még p a r a s z t - l á z a d á s n a k t a r t o t t Rákóczi-felkelés ellen. D e a zólyomi csata után f e l i s m e r t e a h a t a l m a s nemzeti megmozdulás lényegét és h a z a f i a s voltát s t i t o k b a n t á r g y a l á s o k a t kezdett a felkelőkkel. 1704 má- j u s á b a n a z u t á n n y í l t a n is csatlakozott Rákóczihoz, aki őt tábor- n o k k á . rövid idő m ú l v a p e d i g t á b o r n a g g y á nevezte ki. Rákóczi z á s z l a j a a l a t t sok c s a t á b a n és h a d m ű v e l e t b e n vett részt és személves b á t o r s á g á v a l különösen a legelső koroncói c s a t á b a n t ű n t ki. Az ő t e r v e és j a v a s l a t a szerint i n d u l t meg Kassán az első m a g y a r hír- l a p , a k u r u c sereg helyzetjelentéseit közlő Mercurius Veridicus.

A felkelés b e f e j e z t é v e l E s t e r h á z y a b u j d o s ó k keserű sorsát vál- l a l t a . Lengyelországból török f ö l d r e költözött. 1717 á p r i l i s á b a n

egy, bújtlosó m a g y a r o k b ó l és idegenekből álló, t ö r ö k - t a t á r had segítségével igyekezett Rákóczi zászlaját mégegyszer visszavinni Magyarországba, de vállalkozása k u d a r c o t vallott. 1722-ben, Ro- dostóban, pestis szólította el az élők sorából. F ö l d i m a r a d v á n y a i t , a fejedelem h a m v a i v a l együtt, 1906-ban hozták Kassára s ma is ott nyugszik a Dóm fejedelmi sírboltjában, u r á n a k oldalán, aki- hez élete utolsó p i l l a n a t á i g törhetetlen hűséggel ragaszkodott.

Szabó István jólsikerült könyve Esterházy magánéletének 1701-től 1706-ig terjedő idejéből közöl 65 eredeti levelet, amelye- ket feleségéhez német nyelven írt. A levelek jelentősége azonban nemcsak az. hogy megismerjük belőlük egy melegszívű, feleségét őszintén szerető fiatal f é r j megható gondoskodását és családi éle- tüknek sok — ma már művelődéstörténeti értékű — mozzanatát, hanem az is, hogy feleségét leveleiben természetesen tájékoztatta a személye körül lefolyt eseményekről is és így sok ú j adatot tudunk meg a felkelés első éveiben betöltött szerepéről. Az ilyen levélgyüjtemény, különösen, ha ilyen szakavatott és minden leg- apróbb részletkérdésre körültekintő gondossággal figyelő törté- netkutató és író kezébe kerül — mint Szabó István — nélkü- lözhetetlen segédforrása nemcsak az illető személy életleírásának, hanem az illető korszak történetének is. Csak azt sajnálhatjuk, hogy ez a könyv nem jelent meg már a Rákóczi-centennárium előtt, mert lényegesen megkönnyítette volna az Esterházy mű- ködésével, főleg pedig a kurucokhoz való átpártolásának körül- ményeivel akkor foglalkozók munkáját.

Függelékül Esterházy három levelét közli Szabó, amiket még 1701-ben, házassága előtt írt Nigrelli Máriához és feleségének egyetlen megtalált levelét, amelyet 1708 j a n u r á r j á b a n intézett a Rákóczi táborában tartózkodó Des Alleurs francia altábornagy- hoz. A gyűjteményt bevezető összefoglaló tanulmány, nem csupán keretet ad e leveleknek, hanem rövidre fogott, de kitűnő sze- mélyi jellemzés is. A szerző minden levelet nagy gonddal látott el megfelelő szövegmagy^arázatokkal. a néha csak egy-két szóban odavetett, jelentéktelennek látszó megjegyzéshez is kimerítő ér- dekes magyarázatokat fűzött. Esterházy leveleit eredeti helyesírá- sukkal közli, ami nem volt könnyű munka, mert nem is szólva a kuruc tábornagy nehezen kibetűzhető kézírásának átültetéséről, mint helyesen mondja: „Esterházynak a német nyelvtant meg- csúfoló nyelvezete, de a délnémetes tájszólás és a fonetikus írás is igen megnehezíti a megértést."

Alapos, kitűnő munkájával Szabó István teljesen elérte azt, amire vonatkozó óhaját bevezető tanulmányában így fejezi ki:

„Ha a történelem más szereplőit is mindig megláthatnánk a sze- retettjeikkel váltott napi gondolatok tükrében, egyéniségük két- ségtelenül emberi vonásokkal meggazdagodva telne meg s Ester- házy leveleinek nem csekély érdeme, hogy ilyen tanúságot tehet- nek." E gondolatát továbbfűzve, mi pedig örömmel állapíthatjuk meg Szabó nem csekély érdemeként, hogy ezt a munkát Ester- házyra vonatkoztatva kitűnően elvégezte és a törhetlen hazafi- ságú kuruc tábornagy arcképét néhány jellemző, színes vonással gazdagította.

Markó Árpád.