• Nem Talált Eredményt

H A D T Ö R T É N E L MI I R O D A L OM

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "H A D T Ö R T É N E L MI I R O D A L OM"

Copied!
14
0
0

Teljes szövegt

(1)

H A D T Ö R T É N E L M I I R O D A L O M

Póka-Pivny Béla dr.: Csőnkafranciorszúg két integritási harca és Szent Jeanne d'Arc. 8°, 208 lap, 20 ábrával. A Magyar Külügyi Társaság kiadása. Budapest, 1950.

A szerző külpolitikai tanulmánynak mondja könyvét. Valójá- ba n azonban sokkal mélyebben szánt. Párhuzamos barázdái a francia múltnak és a magyar jelennek történetbölcseleti rétegeit feszegetik. Csonkafranciaország két integritási harcát elemezve, nemcsak a reintegrációnak külpolitikai útjait, hanem végsőfokon a nemzeti feltámadás lélektani alapfeltételeit keresi. És meg is találja a hegyeket elmozdító, bilincshatárokat szétfeszítő nagy erőt — a liithen. Az a nemzet, amely hisz feltámadásában: fel is tud támadni.

Ez az egyik nagy igazság, amely a szerző művéből kiragyog.

A másik alaptétel ugyancsak a jobb jövő reményét sugározza felénk, s az úgy hangzik: Az igaz ügy végül mindig győz.

Rendkívül érdekesek azok a hasonlóságok, amelyeket a szerző a francia és a magyar sors között kimutat. Ezek az analógiák más- képpen szólnak hozzánk és másképpen a francia nemzethez. Olya- nok. mint azok a csillagok, amelyeknek más a színük ha felénk közelednek és más színű a fényük, ha távolodnak tőlünk. Ezek- nek az analógiáknak a tükrében mi magyarok megláthatjuk mind- azokat a tévedéseinket, amelyeken elbotlottunk; a franciák viszont saját történelmi eseményeikből olvashatják itt ki, hogy milyen kegyetlen igazságtalanságot követtek el velünk, a trianoni szerző- déssel. És ezért igen ajánlatos volna, hogy ez az érdemes mű francia nyelven is megjelenjék.

És még egy igen komoly és megfontolandó tanulsága a műnek, hogy az uralkodó család belső viszályai milyen szerencsétlenséget jelentenek az országra és az uralkodócsaládra is. Végül pedig meg- állapítja a szerző, hogy minden vesztett háborúnak szinte kikerül- hetetlen következménye a forradalom.

A mű tartalmából csak az érdekesebb hadtörténelmi részek kivonatát adhatjuk.

A Százéves Háborút az angolok indítják meg a franciák ellen. Politikai okokból nem a legrövidebb úton. Flandria felől, hanem Guyenből indítják meg a hadjáratot déli Franciaország ellen. Legelőbb a francia haditengerészettel kellett leszámolniok.

Ez hamar megtörtént. Az angol flotta, a francia hajóhad par an cs- nok ügyetlensége miatt. Eclusenél magában a kikötőben meg- semmisítette a franciák hajóit és csapatait. (1540.) A francia par- tok most már védtelenül álltak. Edward Délfranciaország ellen indult: de a szelek visszanyomták flottáját észak felé. Normandiá- ban szállott partra, de a Páris felől közelgő francia sereg elől észak

(2)

felé tért ki. Apály idején átgázolt a Somme-on, míg a nyomában levő franciák csak másnap, a dagály elvonulásával mehettek át a vízen. Másnap volt a crécyi csata (1546), a franciák első

mohácsi vésze. Következménye, hogy Calais kikötője angol kézre jut (1547) és két századon át ott is marad, tárt útat biztosítva Franciaország felé.

Az angol sereg g y ő z e l m é n e k oka az, hogy m á r az á g y ú t hasz- n á l j a s ezzel a f r a n c i a lovasságot, ha n e m is p u s z t í t j a , de meg- i j e s z t i ; t o v á b b á , hogy a f r a n c i á k , a k i k n e k nem volt ijjász c s a p a - t u k , az angol i j j á s z o k ellen olasz zsoldosokat f o g a d t a k fel, a k i k azt m o n d t á k , h o g y az esőben elázott az i j j u k h ú r j a ; mivel p e d i g az olasz nyilasok az első s o r b a n v o l t a k és e l t á v o l í t á s u k nehéz volt, a f r a n c i a lovasság előretörése nem lehetett egységes, ami az ango- lok v é d e k e z ő m u n k á j á t k ö n n y ű v é tette.

A második nagy vereséget délnyugaton, Poitiers mellett (1556) szenvedték a franciák. A francia király is angol fogságba esett.

A francia sereg teljesen megsemmisült. Ez a középkori, taktikát nem ismerő feudális hadsereg, nehéz vaspáncéljaival, vadul vag- dalózó lovasaival, akik ha egyszer lefordultak a lóról, nem tudtak saját erejükből felszállani — egyébként sem igen ért sokat.

A vereség u t á n szomorú k o r s z a k k ö v e t k e z e t t F r a n c i a o r s z á g r a . A f o g s á g b a keriilt k i r á l y h e l y e t t a 19 éves t r ó n ö r ö k ö s u r a l k o d o t t , aki c s a k h a m a r rossz t a n á c s a d ó k b e f o l y á s a alá j u t o t t . Az angol fog- ságból becsületszóra h a z a b o c s á t o t t nemesség, h o g y a v á l t s á g d í j a t f e l h a j t s a , i r g a l m a t l a n u l zsarolta s végül f o r r a d a l o m b a h a j t o t t a a n é p e t . A központi h a t a l o m ö s s z e r o p p a n á s a f o l y t á n , katonai szerve- zetű r a b l ó b a n d á k á r a s z t o t t á k el a vidéket. Angolok, f r a n c i á k ve- gyest. Sőt k ü l f ö l d i e k is b e j ö t t e k rabolni, a n g o l o k n a k nevezve ma- g u k a t . F o r r a d a l m i feszültség m i n d e n ü t t . P á r i s n á l a d a u p h i n had- serege f a r k a s s z e m e t nézett Páris p o l g á r m e s t e r é n e k f e g y v e r e s p á r t - híveivel.

A fogságban levő J á n o s k i r á l y , c s a k h o g y hazatérhessen, sú- lyos b é k e f e l t é t e l e k e t vállalt. A t r ó n ö r ö k ö s b e f o l y á s á r a azonban a R e n d e k ú g y h a t á r o z t a k , hogy F r a n c i a o r s z á g e l u t a s í t j a a feltétele- ket. E r r e a n y i l t k i h í v á s r a az angol k i r á l y az egész nemességgel és n a g y sereggel h a j ó r a lilt, s Páris alá vonult, de nem k o c k á z t a t t a az ostromot. Az u j a b b b é k e t á r g y a l á s o n az angolok F r a n c i a o r s z á g t e r ü l e t é n e k egy h a r m a d á t k a p t á k meg s ezenfelül igen n a g y 'pénz- beli j ó v á t é t e l t .

Az időközben meghalt király helyett A. Károly néven a dauphin lépett a trónra, s szigorú, de bölcs és igazságos kormány- zással lassan rendbehozta a lezüllött országot s észrevétlenül ál- landó hadsereget és erős tüzérséget szervezett. Kiépítette a vára- kat: hajóhadat épített. Családi politikával szövetségeseket szer- zett s a kasztiliaiak híres nagy flottáját megnyerte céljának.

Ezekután elérkezettnek látta az időt, hogy támadásba men- jen át. Minden francia vele érzett már. Egy csapásra hatvan akvitániai város kiverte az angol megszálló csapatokat. A kasz- tiliaik hajóhada megverte az angol flottát. Az angol király és a Fekete Herceg ú j haddal, s ú j hajóhaddal indultak meg Angliá- ból, hogy jóvátegyék a vereséget, de a vihar visszanyomta, széjjel- verte őket.

(3)

\ . Károly az angol partok ellen tüntetett; emiatt az angolok esak kisebb sereget indíthattak útnak. Flotta hiányában nem tá- madhattak több irányból, hanem Calaisban szálltak partra s úgy vonultak dél felé.

\ . károly Du Guesclint nevezte ki teljhatalmú vezérré. A kemény, de ravasz és óvatos hadvezér soha nyilt csatába nem bo- csátkozott. Rajtaütésekkel, hadicselekkel kifárasztotta és szétzül- lesztette az angolokat. Hiába mentek az angolok Párisig. Még a lakosság is elvonult előlük. Senkit sem találtak. A hideg, az éh- ség, s az örökös rajtaütések pusztították el csapataikat. Végered- ményben csak három parti kikötőváros maradt kezükön: Bor- deaux, Bayonne és Calais.

E csúf vereség után a Fekete Herceg és az angol király egy- másután elhaltak. \ . Károly még ravatalon volt. amikor a franciák szövetségesei, a kasztiliai tengerészek gyújtogatni kezdték az angol parti városokat.

Az angol hódítás összeomlott, s az összeomlás nyomán Angliá- ban is megindult a forrongás.

A franciák szerencsétlenségére bölcs királyuk szintén meg- halt. Uj idők, u j emberek jöttek.

A Százéves Háború második része francia polgárháborúval indult meg. A polgárháborút pedig az uralkodóház tagjainak viszálykodása okozta. Első mozzanata a Quebeki csata, amely a történelemnek egyik legkülönösebb ütközete. A genti polgárok óriási sereggel vonultak fel és egymás támogatására egész front- jukat összeláncolták, s vízszintesen álló karógyűrűt helyezve ma- guk elé, zárt tömegben nyomultak a franciák ellen. Csakhogy a francia lovasság lándzsája hosszabb volt, mint a genti katonák előre tartott karója, s így a gentiek első sora védtelenül ki volt téve a franciák lándzsáinak. A gentiek megkísérelték a hátrálást, azonban láncgyűrűjük az egész sereget körülfogta s a hátrálok nyomása a belső csapatokat agyon préselte. Huszonhatezren mor- zsolódtak így össze. A franciák alig vesztettek néhány száz embert.

A francia királyi család tagjainak széthúzása azonban csak- hamar odáig juttatta a dolgokat, hogy a koronáért versengő her- cegek — egymás ellen — az angolokat hívták segítségül, akik hol az egyik, hol a másik pártot támogatva, saját céljaikat követ- ték, s a versengő pártok fegyveres erejét egymás után leverve, elérték azt, hogy Franciaország ismét pénz és haderő nélkül állt.

\ . Henrik angol király most már nyíltan színt vallott s megkezdte a háborút Franciaország ellen. Kihívására a francia nemesség Azincourt mellett táborba gyűlt, s lovagiasan előre kitűzte a csata helyét és napját. A csata előtti napon eső esett. A francia lovagok, nehogy a sárban beszennyezzék magukat, nyeregben töltötték az éjt, míg az angolok mindent jól előkészítve, lepihentek.

Reggel a franciák nehéz lovassága a felázott földön a csata- jelre alig tudott megindulni. Egyébként is oly sűrűn állottak a franciák, hogy egyetlen nagy, tehetetlen tömeget alkottak. Nagy- nehezen megindították a szárnycsapatokat. A lassan mozgó töme- get az erdőben elrejtett angol ijjászok oldalba fogták: a nyilaktól megvadult lovak erre vissza fordultak, s még inkább gátolták a középhadat. Az angolok erre előtörnek s iszonyú mészárlással vég-

(4)

zik be a csatát. Leölték vagy elfogták a francia nemesség színe- javát. A francia nemzeti eszme megtestesítője, az orleansi herceg is fogságba esett. A végzetes csatavesztés után a francia „labanc"

és „kuruc" párt, a burgundiak és az armagnaeok nem hogy össze- fogtak volna, hanem tovább is farkasszemet néztek egymással Párisnál. Armagnac g r ó f j a a városban, a brandenburgi herceg a városon kívül. Armagnac g r ó f j a ugyan kuruc tettre szánta el magát: Harteurt akarta visszavenni az angoloktól, amivel nemzeti hőssé válhatott volna; de terve nem sikerült.

Az angolok Párissal egyelőre nem törődtek. Hagyták, hogy a két p á r t tovább ölje egymást. A párisiaknak egyelőre az volt a legfontosabb, hogy megszabaduljanak a gascognei haramiáktól, akik

rabolták-nyúzták őket. Ezért a polgárság éjjel titokban beboesá- totta a burgundiakat, akik le is verték a gaseogneiek nagy részét.

Amíg a két párt odahaza egymást ölte, a londoni fogságban síny- lődő francia nemesség — amelynek kiváltására évek óta semmi sem történt, — egy harmadik pártban tömörült, s azt üzente haza, hogy ha nem kötnek békét, leteszik a hűségesküt az angol ki- rálynak.

Az 1420-ban létrejött troyesi békeszerződés Franciaország tel- jes gúzsbakötését jelentette. Főbb pontjai: a franciák elismerik az angol király igényét a francia trónra; s az eddig elfoglalt terü- leteken kívül, minden olyan terület, amelyet az angolok még el- hódítanak. az angoloké lesz.

Fszerint a békeszerződés egyúttal szankcionálta a háború foly- tatását. Franciaország területének mintegy felerésze az angolok kezére került. Orleans vára volt Csonkafranciaországnak északi őrtornya, amelynek bukása végleg megpecsételte volna Francia- ország sorsát. E körül folyt a harc, amikor szent Jeanne d'Arc lángoló hazaszeretetével és fanatikus hitével megragadta és sze- mélyes tragédiája dacára is győzelemre vitte a francia lobogót;

hiteit, akaratot és erőt öntve az elcsüggedt franciák lelkébe. Jeanne d'Arc szerepe világszerte ismeretes. De a szerző megvilágításában az ismert események is az újság erejével hatnak. A szerző ezen igen értékes könyve után most már türelmetlenül v á r j u k „A Nem- zeti feltámadás ú t j á n " című sorozatnak további köteteit is.

K ispalóc.

Rátz Kálmán: Az oroszországi cseh-szlovák légió története.

Budapest, 1930. A szerző kiadása, Madách-nyomda, 128 lap. Ára 4 pengő 60 fillér.

A szerző orosz hadifogsága alatt átélt tapasztalatai, egykorú orosz újságok és a világháború után megjelent ilyen tárgyú iro- dalom felhasználásával állította össze érdekes munkáját. Tömören ismerteti a szláv kérdés előzményeit s a csehek erőfeszítéseit még a világháború kitörése előtt és annak első idejében, hogy a nagy entente, főleg pedig Oroszország a szláv eszme apostolainak ismerje el őket. Az első szökött katonákból alakult Kiewben a cseh druzsina, amelyet, bár orosz tisztek vezettek, a hadvezetőség még sem akart az orosz csapatokkal egyenértékű csapatnak elismerni és feladatául főleg a kémkedést, lazítást, s legfeljebb az őrszolsrá-

(5)

latot tűzte ki. Az orosz forradalom kavarodásában ez a cseh ala- kulat azután mindjobban előtérbe furakodott és a nagy tömések- ben átszökő tisztek és legénység segítségével, eleinte dandárrá, majd hadosztállyá, hadtestté, végül hadsereggé bővült.

1917. június végén e cseh dandár résztvett a zborow-koniuchii ütközetben és jellemének, faji tulajdonságainak megfelelően, nem azzal tüntette ki magát, hogy az ellenség arcvonalát szívós, véres küzdelemben legyűrje. Győzelmét annak köszönhette, hogy olyan arcvonalrészek felé indította „támadásait" ahol a propagandával már előkészített cseh zászlóaljak tárt karokkal nyitottak neki utat. Az orosz kommunizmus terjedése idejében, Massarik a légiók semlegessége mellett foglalt állást és az egész cseh légiót a f r a n c i a harctérre szerette volna átszállítani; de az oroszok a Moszkván keresztül való átvonulást nem engedték. A cseh légió erre vissza- fordult és Ázsián keresztül igyekezett a j a p á n tengerpartot elérni.

Ltjában mindenütt kétszínű, alattomos módon szerepelt, hírhedt vezérei Sirovy és G a j d a légionárus tábornokok vezetése alatt és Janin francia tábornok támogatásával. Színleg Kolesak tengernagy fehér gárdáját pártolta, de amikor érdekei úgy kívánták, hideg- vérrel árulta el az ellenforradalomnak ezt a tragikus sorsú veze- tőjét. Az Oroszországban sínylődött magyar hadifoglyok csak gyűlölettel tudnak visszaemlékezni a légió szerepére, mert a csehek a magyar hadifoglyokat nem csak a krasznojarszki és cseljabinszki fogolytáborban, hanem út jókban mindenütt, ahol tehették, legyil- kolták és sanyargatták. A szerző szerint ez a bánásmód volt az egyik oka annak, hogy sok magyar katona önként belépett a vörös hadseregbe csupán azért, hogy a csehek keze alól kimeneküljön.

1920. tavaszán szállottak a cseh légió alakulatai Wladiwostok - ban hajóra s tengeren tértek vissza Európába, ahol honfitársaik mint „a szláv eszme harcosait" ünnepelték őket.

A szerző kétségkívül nagyon érdekes m u n k á j á n a k egy hibá- ját azonban nem hallgathatjuk el. A mű tartalmából kitűnik, hogy a légió szervezésére, működésére vonatkozó adatai hitelesek lehet- nek. De minden komoly történelmi munkának elkerülhetetlen kö- vetelménye, hogy a szerző jegyzetben nevezze meg forrásait, főleg ott, ahol rendeleteket szószerint icléz, vagy hadműveleti intézke-

déseket közöl. A munka végén feltüntetett forrásjegyzék nem ele- gendő. Különösen fontos ez ilyen munkánál, amely — mint kívá- natos volna — külföldre is kikerülhet. Ha ott ellenvélemények vagy támadások látnának napvilágot, akkor a szerzőnek minden állítását okmányokkal kell igazolnia. Forrás utalások nélkül, szak-

körök e munkát nem ismerhetik el teljesen hiteles történelmi műnek. M. Á.

Dr. Óvári-Avary Károly: Báró Mednyánszky Cézár emlékezései és vallomásai az emigrációból. — 8° 236 lap. Singer és Wolfner kiadása. Budapest, 1930.

Báró Mednyánszky Cézár a szabadságharc- alatt a honvédsereg f ő p a p j a volt. Emlékiratainak hadtörténelmi vonatkozású része már meg is jelent folyóiratunk 1929. évfolyamában. Dr. Óvári-

(6)

A vary Károly most az egész emlékiratot közzétette, igen jó szolgá- latot téve vele a magyar mémoire-irodalomnak.

Báró Mednyánszky Sándor Cézár 1824 június 9-én született Beckón. Francia származású anyja a papi pályára szánta s az i f j ú főnemes 1847 június 20-án be is lépett a papi rendbe. Mint a főrendiház tagja, résztvett az 1847/48-i országgyűlésen. 1848 őszén egy felvidéki plébánia élére került.

Amikor Windisch-Graetz serege az országba tört, a hazafias érzésű és romantikus lelkű fiatal pap, mint tábori lelkész, Görgey seregébe állott s résztvett annak minden harcában, Budavár vissza- vételéig. Görgey hadügyminisztersége alatt, a hadügyminisztérium osztályfőnöke s az egész honvédsereg főpapja lett.

A világosi fegyverletétel után Franciaországba menekült.

Eleinte rokonainál élt. Colmarban, majd később Párisban telepe- dett le. Tagja lett az ottani magyar Comiténak és diplomáciai téren kezdett hona érdekében működni. Kossuth egyik politikai megbízottja lett, a francia nemzetgyűlés balpárti köreiben.

Időközben itthon halálra ítélték s „in effigie" fel is akasz- tották.

Mednyánszky teljesen a republikánus szabadgondolkodók hatása alá került Franciaországban. Ú j környezetében revízió alá fogta őseitől öröklött hitét s a vallásbölcseletben keresett meg- nyugvást. 1851 elején letette a papiruhát s mint elegáns világfi vett részt a párisi, majd később a londoni társaséletben, \lagas.

karcsú termetével, finom metszésű arcával, előkelő modorával, szellemes mondásaival és alapjában véve vidám természetével mindenkit lebi I incselt.

Párisban egy gazdag nagyiparos és nemzetgyűlési képviselő leányával váltott jegyet, de anyja hallani se akart erről a házas- ságról, melynek kedvéért a protestantizmusra is át szándékozott térni Mednyánszky. Erre — mint exporteur — világkörüli útra indult. Ütja közben, Ausztráliában, egy bandita rálőtt s a golyó balkarját roncsolta szét, 1854 április 2-án.

A nyomorékká vált és szerelmében is csalódott bujdosó a francia Riviérán keresett enyhülést. Mikor állapota már-már javulófélben volt, egy fiatal német hercegné gyújtott benne újabb szenvedélyt. Az ebből keletkezett bonyodalmak közepette 1857 április 20-án megmérgezte magát.

A közlő bőséges magyarázó jegyzetekkel is ellátta a mind- végig nagyon érdekes feljegyzéseket, ezzel is megkönnyítve meg- érthetésüket.

Mindazoknak, akiket a szabadságharc s a rákövetkezett emigráció története érdekel, melegen ajánlhatjuk Mednyánszky

Cézár emlékiratát. —o.

Rózsás József: Magyarosan, katonásan. Első rész. 8 95 1. Buda- pest, 1929. Ára 2 pengő 60 fillér.

Nem hadtörténelem, de minden fiatal hadtörténetíró is ha- szonnal olvashatja.

Fölötte kemény fába vágta a fejszéjét ennek a füzetnek

(7)

érdemes szerzője. Meg akarja tisztítani az erre annyira rászoruló magyar katonanyelvet attól a sok-sok csúnya hibától, amely — különösen 1869 óta — egyre vastagabb rétegben rakódott reá.

Malmot hajthatna már az a temérdek tinta, amely ebben a kér- désben elfolyt. Tegyük hozzá: eredménytelenül, mert az ilyen félszázados makacs bajt vajmi nehéz orvosolni.

Se szeri, se száma azoknak a gombamódra termett és — sajnos — most is egyre szaporodó rossz szóknak és szólásmódoknak, amelyekből lassacskán egy egészen különös, sokszor szinte érthe- tetlen „honvédnyelv" alakult ki. Nem volna baj, ha ez a nyelv csak parancsokban és rendeletekben élné világát; de az a bökkenő, hogy a hadtörténetirodalomba is mindegyre jobban befurakodik.

Ennek a honvédnyelvnek az a legjellemzőbb sajátsága, hogy mindenáron el akar az élőbeszédtől távolodni. Ügy ír, ahogyan senki se beszél s ahogy írni se volna szabad. Ezt részint nyaka- tekert mesterszók gyártásával éri el, részint pedig azzal, hogy amit a rendes magyar próza egy-két szóval találóan meg tud mondani, azt a honvédnyelv valami cikornyás körülírással fejezi ki.

Valamikor így írtunk: „Visszavonultunk, mert az ellenség megnyomta jobbszárnyunkat". Most ez így hangzik: „Hátrafelé irányuló mozdulatot hajtottunk végre, mert érezhetővé vált az ellenségnek a saját jobbszárnyra gyakorolt nyomása". Igenis:

a saját jobbszárnyra, mert nincs már „csapatunk", „szárnyunk",

„állásunk", de van helyettük „a saját csapat", „a saját szárny",

„a saját állás". Mintha bizony így beszélnénk: „A saját kutya el- veszett' s nem azt mondanók: „A kutyám elveszett".

De nincs többé „négyökrös szekér" se, mert helyét a „négy ökörrel fogatolt országos jármű" foglalta el.

Bizony jól teszi a szerző, ha az ilyen vagy hasonló fonákságok felett pálcát tör.

Ügy látjuk, hogy kellő hozzáértéssel és felkészültséggel látott a gyomlálás nehéz munkájához. Könyvecskéjét 5 fejezetre osztotta, melyek közül az I. a nyelvről és életéről általában szól; a II. „fon- tosabb tudnivalók a magyar nyelvről" címet kapott. A 111. fejezet- ben a magyar nyelv idegen elemeit tárgyalja: a IV.-ben a helyes beszéd- és írásmódról, végül az \ .-ben a hivatalos helyesírás főbb szabályairól szól.

A III. fejezetben az idegenszerű szólásokat és szolgai fordí- tásokat jegyzékbe is foglalta. Ebből azonban kimaradt egy egész sorozat rosszabbnál-rosszabb szó és kifejezés. Talán ezek minde- nike nebántsvirággá változott már s így nem szabad többé hozzá- nyúlni? íme. egy bokrétára való, a leggyakrabban előfordulók köziil:

Fegyverbe lépni, iratok betekintése, viszonyok bepillantása, tüzér míímester, lövegmozdony, útkereszteződés, összpontosítás, parancsőrtiszt, járőr, előgondoskodás, teljtartalmúlag, szem elől téveszteni, újonc-kiképzést élvezni. megegyezendő feltétel, csapatot bevetni, támadásba lépni, összhossz, összhalottak, erődítészet, sikam, lökem. kézenfekvő, harccselekmény, hadiunottság, akadályt venni, ujoncsorvány. szigorlati lelet, küllemtan, kellálladék, összetes állomány, árkot kiemelni, országos jármű, lövést leadni,

(8)

elszabadságolni, kioktatni, kivizsgálni, kiértesíteni, megérdeklődni, kiút, díjlovaglás, túlerő, megbeszélés, arc-támadás stb. stb.

Jó lenne, ha az érdemes szerző ezeket is besorozná könyvének

remélhető ú j a b b kiadásába. —y.

Leone Andrea Maggiorotti: Gli arcliitetti militari italiani in Ungheria e specialmente acl Agria. Melléklet a „Rivista d'Arti- glieria e Genio" 1950 augusztusi füzetéhez. 8° 28 oldal. Roma, 1950.

Bárha egykori várainkról elég sok ismertetés jelent már meg, aránylag keveset hallunk építésük történetéről és legtöbbször nem t u d j u k megnevezni azokat az építészeket, akiknek tervei nyomán egyik vagy másik várunk épült.

Maggiorotti táborszernagy, a római „Instituto dellArchi- tettura Militare ltaliana" igazgatója, a szakember avatott tollá- val ír erről a kérdésről, az olasz levéltárakban végzett kutatásai alapján.

A szerző különös szeretettel szól nemzetünkről s a hajdani magyar-olasz kapcsolatokról, melyeknek felújítását őszinte örömmel üdvözli.

Füzetének első felében általánosságban foglalkozik az olasz katonamérnökök és építészek magyarországi működésével. Ez főként azóta volt nagyon élénk, amióta a később uralkodóvá lett olasz bástyarendszer nemcsak Itáliában, hanem más államokban, így hazánkban is t e r j e d n i kezdett.

De már a bástyarendszer megszületése előtt is találkozunk Magyarországon olasz katonai építőmesterekkel. Az első, akinek nevét a feljegyzések megörökítik, az 1. L lászló királyunk szolgá- latában állott Paolo Santini volt (1440).

Mátyás királyunk uralkodása alatt a bolognai Aristotile Fioravantit, Benedetto da Majanot és d e m e n t e Camiciát, majd a nagy király halála után, Giovanni Altonit találjuk hazánk- ban. Fioravanti a budai királyi palotán is dolgozott.

Az olasz bástyarendszer, — amelynek itáliai nyomai 1480-ig nyúlnak vissza — nálunk már csak a mohácsi vész után kezdett meghonosodni.

I. Ferdinánd és János király, továbbá János Zsigmond és Báthory István erdélyi fejedelem, sok olasz mérnököt hívott hazánkba, hogy elavult várainkat az ú j a b b és jobb rendszernek megfelelően alakítsák át.

János király zsoldjában volt az a csak ,.il Bologna" néven ismert olasz építész, aki Buda várának átépítéséhez fogott. Hír- neves olasz mérnök volt nálunk Gabrio Serbelloni, továbbá Filippo Tornielli di Novara is. Az utóbbi Komárom várának újjáépítésével foglalkozott; résztvett Székesfehérvár védelmében (1545), amely- nek balsikerét egy másik olasz katonamérnök, Ottavio Sc-rosato terhére írták. Ez ott el is esett.

Nagyvárad várának 1569 és 1596 közé esett átépítésén egy egész csapat olasz katonai építész dolgozott. Az elsők, akiknek nevét ismerjük, a Genga testvérek voltak, (Fabio, Simone és Fulvio), akiket Báthory István hívott be. Később ott találjuk

(9)

Achille Tarduccit, majd 1598-ban Giovanni Marco Isolaiii grófot is, aki török hadifogságban halt meg. De a legjelesebb talán Domenico Ridolfini di Camerino volt. Résztvett Báthory István

— akkor már lengyel király — orosz háborúiban s ott sikerrel alkalmazta saját találmányú tiizeslapdáit. 1582 után ismét Váradon dolgozott, de már 1584-ben — nem tudni hol — meg is halt.

Ugyancsak Váradon foglalkozott Ottavio Baldigara is. Ez részletes memorandumot terjesztett Báthory István elé, a vár fogyatkozásairól.

Említést érdemel az 1579-ben elhalt Camillo Adriani, aki sok magyar vár tervrajzát készítette el. De, sajnos, ezek a rajzok vagy elkallódtak, vagy legjobb esetben is, lappanganak valahol. A győri vár bástyázott homlokzatának tervét Antonio Lupicino dolgozta ki. Claudio Cogorano Vác és Eger várainak átalakításán dolgozott s az utóbbinak elestekor (1596 október 15.) török fogságba jutott.

A vár elvesztését Guaro várnagy rovására írja, aki „folyton aludt és minduntalan változtatta szállását, úgy hogy nem lehetett meg- találni'.

Germanico Savorgnano, jeles mérnök, szintén minálunk műkö- dött: majd Prágát erősítette meg s 1600-ban halt meg Bécsben.

Bécs várának átalakítására Pietro Paolo Floriani di Macerata készített egy tervet, amelyet Rudolf császár és király nagy elis- meréssel fogadott. Ugyancsak ő több magyarországi vár megerő- sítésén is dolgozott.

Pest, Magyaróvár, Győr és Pozsony várának rendbehozásával a toscanai Giovanni Pieroni foglalkozott. A W 11. század közepén Francesco Antonellit, majd a század végén a bolognai Luigi Fer- dinando Marsigli grófot találjuk Magyarországon. Az utóbbinak sokoldalú működése eléggé ismeretes.

I anulmányának második felét Eger várának szenteli a szerző.

Ismerteti középkori alakját egy tervrajz nyomán, amelyet Pataki

\ idor dr. talált a karlsruhei levéltárban; majd azt fejtegeti, hogyan alakult át ez az elavult erősség a bástyarendszer szabályai szerint.

Mint írja, Niecolo da Milano, alkalmasint több más olasz épí- tésszel együtt, már 1526-ban behatóan szemügyre vette a várat s 1542-ben dolgozott is rajta. Azok közül, akik Dobó István kapi- tánysága alatt építkeztek az egri várban, Alessandro da Vedano tűnik fel először, aki 1540 és 1548 között az egyik bástyát építette.

A többi bástya — a szerző szerint a XVI. század harmincas évei- ből való.

A törökök készülődésének hírére, Dobó még Maffeo da \ ezzát, Gregorio da Menasiót és Bartolomeo da Tiranát is magához hívta.

Ezeknek vezetése alatt 1000 kézműves és az egész megye jobbágy- sága dolgozott a váron, amely — mint tudjuk — ki is állotta a törökök 1552-i ostromát.

Az ostrom után szükségessé vált tatarozómunkát, Antonio A oltolino alapos szemléje után, részben Giovanni Maria Spezia de Casa vezette. Azonban a vár még ekkor se felelt meg az egyre fokozódó követelményeknek. Ennélfogva 1560-ban megbízták Paolo da Mirandolát, hogy vizsgálja meg a várat s alkalmazza reá az erődítő tudomány legújabb vívmányait.

(10)

\ a g y <>, v a g y O t t a v i o Baldigara, készítette a z o k a t a t e r v e k e t , a m e l y e k n e k n y o m á n — 1558 u t á n — ú j j á é p ü l t az egri vár. Való- színűleg B a l d i g a r a t e r v e z t e a z o k a t a b á m u l a t o s f ö l d a l a t t i folyosó- k a t , a m e l y e k n e k f e l t á r á s á n o l y a n n a g y b u z g a l o m m a l és sikerrel dolgozik P a t a k i Vidor dr.

Ezek a folyosók az a k k o r m á r szokásos a k n a h a r c c é l j a i r a é p ü l t e k — m i n t e l l e n a k n á k — h a l l g a t ó d z ó f ü l k é k k e l is ellátva.

Ez a f ö l d a l a t t i a k n a f o l y o s ó rendszer, Maggiorotti t á b o r s z e r n a g y m e g á l l a p í t á s a szerint u n i k u m , m e r t e k k o r a m é r e t e k b e n egész E u r ó p á b a n sehol se t a l á l h a t ó .

Ügy h a l l j u k , hogy a t u d ó s szerző nem á l l a p o d i k meg azon a ponton, a m e d d i g m o s t a n i értekezésével e l j u t o t t . F o l y t a t j a levéltári k u t a t á s a i t s az egri és v á r a d i v á r r ó l egy-egy n a g y o b b t a n u l m á n y t készül írni, a m e l y e t örömmel v á r u n k .

Most nem f e j t e g e t j ü k t o v á b b e n n e k a f ü z e t n e k k i v á l ó a n érde- kes t a r t a l m á t , de i d e i k t a t j u k z á r ó s o r a i t :

„ C o m u n q u e siamo t u t t i ben lieti che i g r a n d i nomi di M a t t i a C o r v i n o e di S t e f a n o B á t h o r y , t a n t o inclini alla coltura italiana, si ricolleghino a quelli dei m o d e r n i ungheresi, s e m p r e a n i m a t i da eguali sentimenti di p a r t i c o l a r e r e c i p r o c a a m i c i z i a verso di noi, nella c o m m u n e marcia delle nostre nazioni verso il loro radioso destino."

Gy. J.

A L u d o v i k á s L e v e n t e . 1950. évf. júniusi füzet. B u d a p e s t , 1950.

A L u d o v i k a A k a d é m i a a l a p k ő l e t é t e l é n e k 100-ik és a levente- k ö r f e n n á l l á s á n a k 10-ik é v f o r d u l ó j á n , a L u d o v i k á s L e v e n t e ün- nepi k ö n t ö s b e n j e l e n t m e g és a H a d a k U t j á n című m e l l é k l e t é b e n a L u d o v i k a A k a d é m i a t a n á r a i n a k v i l á g h á b o r ú s h a d i é l m é n y e i t

hozta. E z e k b e n a h a d t ö r t é n e l m i e p i z ó d o k b a n c s a p a t a i n k hősi k ü z d e l m e i n e k o l y a n e l e v e n és színes k é p é t k a p j u k , a m i l y e t a v i l á g h á b o r ú összefoglaló h a d t ö r t é n e l m e s e m m i e s e t r e sem n y ú j t - hat. H a r c á s z a t i t a n u l s á g o k s z e m p o n t j á b ó l is igen becsesek ezek a l e í r á s o k . D e t a l á n ennél is é r t é k e s e b b , a m i n d e n e g y e s h a d i - é l m é n y b ő l k i c s e n d ü l ő t a n u l s á g , h o g y a c s a t á k a t m é g ma, a tech- n i k a s z á z a d á b a n sem a f e g y v e r e k és g é p e k d ö n t i k el. h a n e m : a n a g y o b b l e l k i e r ő , az e r ő s e b b a k a r a t .

S z i n a v Béla t á b o r n o k r o h a m z á s z l ó a l j á n a k t ö r t é n e t é t m o n d j a el a Piavétói—Nagyrécséig. A testileg elcsigázott, n a g y r é s z t ki- k é p z e t l e n pótlegénységből álló zászlóalj, hihetetlennek látszó fel- a d a t o k a t oldott meg. A p a r a n c s n o k a k a r a t o t , l e l k e t tudott önteni a h a l á l r a f á r a d t c s a p a t b a m i n d a d d i g , amíg a d e s t r u k c i ó végleg alá n e m ásta a l e g y e i m e t .

Petricsevics százados sieleci f e g y v e r t é n y é b e n is a z akarat m ű v e l t csodát. 1915 f e b r u á r 28-án az oroszok k é t d a n d á r r a l r a j t a - ütéssel e l f o g l a l t á k Sielec f a l u t s b e n n e h á l ó g y a l o g e z r e d ü n k e t , sok v o n a t t a l és n é h á n y üteggel e g y ü t t e l f o g t á k .

P e t r i c s e v i c s a k ö r ü l z á r t házból e g y t u c a t r a v a l ó e m b e r é v e l k i t ö r t , m e g l e p t e és l e f e g y v e r e z t e az u d v a r o n álló orosz csapatot

(11)

s kiszabadított foglyainkkal lépésről-lépésre kiverte az időköz- ben egy hadtestté növekedett oroszokat.

Öszlányi Kornél százados az 1914-i szerbiai hadjáratból kö- zöl részleteket; főleg azt emeli ki. hogy a fanatikus szerb polgári lakosság mennyi veszteséget és nehézséget okozott csapa- tainknak.

Bay Miklós a ludovikásoknak a háború alatt való kiképzé- sét, lelkivilágát, elképzelését a háborúról és a saját tűzkereszt- ségét í r j a le.

A melléklet még a következő cikkeket tartalmazza:

Ralsay László: Ardzeli vállalkozás.

Nagy-Józsa Kálmán: Műszaki felderítésen.

Puy Jenő: Emlékek az olasz harctérről.

Kálmán Béla: Tüzrajtaütés hatása s a parancsolás lehetősége é j j e l és ködben.

Almay Béla: Ludovikások a székely hadosztályban.

Kis palóc.

Der Feldkamerad. Monatsblätter zur Unterhaltung und Be- lehrung. Reichenberg. — 5. Jahrgang. Folge 1—9.

Ha bárki átolvassa ezeket a havonként megjelenő füzeteket, önkéntelenül azt fogja kérdezni, hogy miért nincsen nekünk is ilyenfajta, könnyű irályban, amellett tanulságos módon szerkesz- tett folyóiratunk? A Feldkamerad nemcsak a hadviselteket ér- dekli, hanem mindenkinek figyelmét leköti, mert az egyes cikkek nem szárazon, hanem élvezetes módon megírt hadieseményeket tartalmaznak, fűszerezve sok apró és humoros epizóddal, amilye- nek majdnem mindnyájunk emlékében élnek.

Mivel a füzetekben folytatásokban közölt hadiesemények van- nak. azért ismertetésünkben függetlenül a füzet számától, össze- foglalva tárgyaljuk a cikkek tartalmát.

K. B. tart. főhadnagy — a volt 99. gyalogezred háborús sze- replését í r j a le. Az ezred úgy az orosz, mint az olasz hadszintéren mocsok nélkül megőrizte régi hirnevét és a háború végéig híven megtartotta a zászlójára tett esküjét.

A leírás csak röviden és tömören sorolja fel a nagy esemé- nyeket, azonban világosan kidomborítja az ezred fegyvertényeit.

Czak-Korontvár Jenő ezredes, a bécsi 21. vadászlóalj utolsó hősi küzdelmét ismerteti a világháborúból. Igen érdekes és való- ban tanulságos esemény. A zászlóalj az olasz front összeomlása után folytonos harcok közepette vonult vissza s akkor sem adta meg magát, mikor az ellenség már minden oldalról körülfogta. Az olaszok — becsülve a bátor ellenfelet — a legszebb tiszteletadás mellett, fegyveresen engedték elvonulni a zászlóaljat.

Gallian Ottó szku. főhadnagy az olasz hadifogságból való szökését í r j a le. Viszontagságos és fáradságos bujdosás után sike- rült neki hazájába visszajutnia.

Stróbl Károly János a hadisajtó osztálynál beosztott hadi- tudósító, humoros módon beszéli el átélt élményeit.

H a d t ö r t é n e l m i K ö z l e m é n y e k — III—IV. • 18

(12)

Reitzendorf er Emil t á b o r n o k ismerteti a n n a k a b i z o t t s á g n a k h a t á r o z a t á t , a m e l y a n é m e t - o s z t r á k köztársaságtól k a p o t t utasítás f o l y t á n megvizsgálta azt, hogy t ö r t é n t - e m u l a s z t á s B e l g r á d n a k 1914. december h a v á b a n b e k ö v e t k e z e t t f e l a d á s á n á l ? A h a t á r o z a t m e g á l l a p í t o t t a , hogy Potiorek t á b o r s z e r n a g y nem k ö v e t e t t el hibá- k a t a c s a p a t v e z e t é s teréu. A szerb h a d j á r a t szerencsétlen végét h a d á s z a t i h i b á k o k o z t á k . A c s a p a t o k m a g a t a r t á s a k i v á l ó volt és Szerbia e h a d j á r a t k ö v e t k e z t é b e n hosszú időre tétlenségre volt k á r h o z t a t v a .

Rauch József és Stauf v. d. Marsch Ottokár h á b o r ú s élmé- n y e i k e t beszélik el.

Friedrich Hugo szkv. százados P r z e m y s l v á r á n a k békebeli, fő- leg a z o n b a n h á b o r ú s történetével foglalkozik. A szerző m a g a is részt vett a v á r védelmében, így t e h á t közvetlen módon í r j a le ottani észleleteit. F r i e d r i c h százados t a n u l m á n y a elég világosan f e l t ü n t e t i a z o k a t az okokat, a m e l y e k a v á r f e l a d á s á t szükségessé t e t t é k .

Dr. Eisenthal J ilmos szkv. százados a h a r c t é r e n eltöltött k ü l ö n b ö z ő évbeli k a r á c s o n y i ü n n e p e k r ő l emlékezik meg.

Makovecz W. „A h a l o t t a k ü t e g e " c í m ű elbeszélésében a sabáci h a r c o k e g y i k e p i z ó d j á t í r j a le. Az 1/27. tábori á g y ú s ü t e g azt a fel- a d a t o t k a p t a , hogy a c s a p a t o k visszavonulását fedezendő, utolsó e m b e r i g k ü z d v e m a r a d j o n meg á l l á s á b a n . A p a r a n c s szerint az üteg és az e l ő n y o m u l ó szerbek k ö z ö t t m á r nincsen semmiféle csa- p a t u n k . — Az üteg felkészült az utolsó h a r c r a a b b a n a hitben, h o g y elpusztul és a „ h a l o t t a k ütege'" n e v é n f o g j á k m a j d emlegetni úgy, m i n t az 1866. évi k ö n i g g r ä t z i c s a t á b a n , ezen a n é v e n ismert üteget. — Ez az eset a z o n b a n nem k ö v e t k e z e t t be, mivel a vissza- vonulási p a r a n c s még kellő időben megérkezett s az üteg S a b a c r a m e h e t e t t vissza.

Gorsky Károly Ernő szkv. főhadnagy igen r ö v i d e n v á z o l j a a P a l a s t i n á b a n lefolyt h á b o r ú s eseményeket.

G. P. „A zboróvi n a p " című leírásában az 1917. július h a v á - b a n lefolyt c s a t á t ismerteti és a 55., t o v á b b á a 75. gyalogezred m a g a t a r t á s á t , v a l a m i n t az ellenség soraiban k ü z d ő cseh légionis- t á k g y a l á z a t o s viselkedését jellemzi.

I rbanski Ágoston ny. altábornagy a h a r c t é r e n eltöltött első húsvéti ü n n e p e k r ő l emlékezik meg. L e í r j a a c h a r k o w i t á m a s z p o n t v é d ő i n e k és az oroszoknak együttes ünneplését.

Sclieff Károly, a volt 6. dragonyos ezred századosa: „ H a d i - n a p l ó 1914—1918." cím a l a t t l e í r j a a 6. lovashadosztály, különösen p e d i g s a j á t e z r e d é n e k t é n y k e d é s é t 1914 szeptember 9.-éig.

Mielőtt a h a d i e s e m é n y e k e t ismertetné, r ö v i d e n v á z o l j a a galí- ciai h a d s z í n t é r s a j á t o s s á g a i t , viz-, út- és v a s ú t v i s z o n y a i t , lakos- ságát, m a j d a m o n a r c h i a l o v a s h a d e r e j é t és a n n a k tagozódását.

A 6. lovas h a d o s z t á l y A u f f e n b e r g hadseregéhez tartozott s részt- vett a híres k o m a r o w i c s a t á b a n . A szerző e z e k u t á n l e í r j a ezredé- nek az ország h a t á r á r a való f e l v o n u l á s á t és a biztosító szolgálat- b a n eltöltött n a p o k eseményeit. 1914 a u g u s z t u s 8.-án tűznek össze első ízben az ellenséggel. Augusztus 15-án és 14-én a 6. lovashad- osztály előnyomul T o m a s z ó w r a , ahol k e m é n y harcot vív az oro- szokkal és m i n d a k é t fél visszavonul. — A k ö v e t k e z ő n a p o k ide-

(13)

oda meneteléssel telnek el a n é l k ü l , hogy nevezetesebb e s e m é n y tör- tént volna. A u g u s z t u s 19-én a h a d o s z t á l y ú j r a l o m a s z ó w r a nyo- m u l t előre, a z o n b a n M a j d a n g o r n o n á l heves h a r c b a k e v e r e d i k az ellenséggel, a m e l y e t legyőzött. A u g u s z t u s 22-én a h a d o s z t á l y La- mosce várost szállotta meg, a m e l y e t az oroszok ö n k é n t e l h a g y t a k .

— A u g u s z t u s 26-án ú j r a h a r c b a n volt része a h a d o s z t á l y n a k , a m e l y b e n a 10. lovas h a d o s z t á l y is k ö z r e m ű k ö d ö t t . A k ö v e t k e z ő n a p o n ezt a h a d o s z t á l y t egy orosz k ü l ö n í t m é n y m e g l e p t e és telje- sen szétszórta. U g y a n c s a k ezen a n a p o n érte a 15. gyalog h a d - osztályt az a szerencsétlenség P u k a r c z o w n á l , a m e l y e t m i n d n y á j a n eléggé i s m e r ü n k .

S z e p t e m b e r 3-áig a 6. lovas h a d o s z t á l y megint csak ide-oda tolatott el; nevezetesebb esemény nem t ö r t é n t . E k k o r k a p t a azt a parancsot, h o g y R a w a - R u s k a i r á n y á b a v o n u l j o n el. Az oroszok u g y a n i s a r r a t ö r e k e d t e k , hogy A u f f e n b e r g és B r u d e r m a n n serege közé b e t ö r j e n e k és a kettőt egymástól teljesen elkülönítsék. A két hadsereg közötti ür felderítése és betöltése volt a h a d o s z t á l y fel- a d a t a . — S z e p t e m b e r 4-én a c s a p a t R a w a - R u s k á n át Zolkiewre n y o m u l t előre, amelyet az ellenség megszállva t a r t o t t . A t á m a d á s r a előkészült h a d o s z t á l y t a z o n b a n m á s n a p R a w a - R u s k á r a visszaren- delték.

S z e p t e m b e r 7.-én és 8.-án R z y c z k i mellett a 6. d r a g o n y o s ezred k a r a b é l l y a l a kezében r o h a n t a meg az oroszokat.

Scheff százados m á r az e d d i g i h a r c o k a l a p j á n is megálla- p í t j a , hogy az ellenséges lovasság lövésben való k i k é p z é s e felül- m ú l t a a m i e n k e t ; l ó a n y a g a is j o b b a n b i r t a a nélkülözést. A h a d - osztály lovai a folytonos menetelés, az elégtelen á p o l á s k ö v e t k e z - tében n a g y o n elgyöngültek, az e m b e r e k pedig a kellő t á p l á l k o z á s h i á n y á t n a g y o n érezték. — Kevésnek b i z o n y u l t a 80 t ö l t é n y h a d i -

lövőszer is. Sz.

D U N Á N T Ú L K Ö N Y V K I A D Ó É S N Y O M D A R. T. P É C S E T T

(14)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A sérelem második csoportját az erdélyi orosz beavatkozás eseményei alkották (1849 jan. törökországi vissza- hatásukkal egyetemben. így a török területre menekült magyar

készlettel és Vi adag kétszersülttel) adagot hozott, míg a XIII.. A szerző már több dolgozatot írt.. két és a csapatok harckészségét. A történetírás mai szem-

hadsereg kötelé- kébe (71. hadosztályba) osztották be. hadosztály helyzetét egy csapással kedvezőre for- dította. a Runcul mare két ízben történt elfoglalása és a Magura

A koroncói csata hadtörténeti szempontból rendkívül érdekes, mert ez volt a kuruc sereg első nagy csatája nyílt mezőn, reguláris, — harcrafejlő- dőtt, — császári

De céljuk a magyar katona legen- dás hősiességének leírásával nemcsupán az volt, hogy ennek méltó emlék- művet állítsanak, hanem az is, hogy a trianoni csapástól

Megállapítja, azt, hogy annak első nyomait Kálmán szlavóniai herceg idejében (1229) találhatjuk meg. A későbbi árpádházi királyok közül, külö- nösen IV. Bélának

Hat kölőgát és öt torony alkotja : ezek közül három egyszerű, a többiek pedig ikertornyok (Torri gemelle). Az átellenes homlokzaton már csak két egyszerű, négyszög-

—1595-ig, azaz Mária és Zsigmond együttes uralkodása alatt foly- tak le. fejezet végül a Zsigmond egyedüli királysága alatti bel- és külpolitikai mozgalmakat, a