H A D T Ö R T É N E L MI I R O D A L OM

H A D T Ö R T É N E L M I I R O D A L O M

Csengery Antal iratai és feljegyzései. Közzétette dr. Csengery Loránd (f). bevezető tanulmányt írt hozzá báró Wlassics Gyula, 8° 578 lap. A Magyar Történelmi Társulat kiadása. Budapest, 1928. Ára 20 pengő.

Csengery Antal, tudvalevően, Deák Ferenc legszűkebb baráti köréhez tartozott; bizalmas munkatársa volt a kiegyezési tárgya- lások folyamán s az ezekkel kapcsolatos államjogi és pénzügyi tárgyalásokban vezető, sőt néha elöntő szerepet játszott. Iratai te- hát nagyon sok fontos adattal gazdagítják a kiegyezés korának történetét.

Minket, katonákat, különösen érdekel a kötet tartalmából az a bizonvos ,.Grivicic-ügv", amely az 1868-i magyar delegáció már- cius 12-i ülésén olyan nagy port vert fel. sőt csaknem meghiúsította a hadügyi költségvetés megszavazását. Mint Csengery Deák Ferencnek írja,

az ellenzéket sikerült a tárgyalások során elné- mítani, úgy, hogy a szavazás eredménye már nem volt kétséges.

Ekkor felállott Grivicic György tábornok, a hadügyminiszter meg- bízottja s olyan modorban szólalt fel. amely óriási felindulást kel- tett a delegátusok között. A beszéd az 1867-i XII. törvénycikkben a közös hadsereg egyik részeként szereplő, de voltaképen meg nem levő, magyar hadsereg ellen irányult s a fegyveres erő meg- bonthatatlan egysége mellett kardoskodott. A felszólalás báró Kuhn Ferenc hadügyminiszter megbízásából hangzott ugyan el.

de nem abban a formában, ahogyan Kuhn megfogalmazta. Grivi- cic sok mást is hozzátett, ami a magyar delegátusokkal szemben valóságos kihívás volt s szinte fenyegetésszámba ment. Erre a helyzet úgy felfordult, hogy még a leghiggadtabb Deák-pártiak is kijelentették, hogy a hadügyekre most már egy krajcárt sem sza- vaznak meg.

Kuhn hadügyminiszter, bárha nem is értett egyet Grivicic felszólalásának formájával, még se akarta megcáfolni az ő meg- bízásából beszélő tábornokot. Mint Csengery írja:"

„Nem könnyű tlolog volt Kuhn hadügyminiszterrel boldogulni.

Ugy látszik, rámentek a katonai reactio fejei: egészen más han- gon beszélt ma, mint tegnap.

Kuhn kitűnő katona, de megszokta a parancsnoki hangot.

Egyenes, őszinte jellem, de nyers, pattogó modorú. Gyűlöli a ka- tonai kormányzat visszaéléseit, ez Augias istállóját, mint mondá előttünk egy alkalommal; de azért nem ment a régi osztrák tiszti-

1 269. és k. 1.

2 275. és k. 11.

kar előítéleteitől. Nem tagja a katonai reaetiónak, de azért nyomása alól nem tud egészen menekülni. Híre volt, hogy a reaetio Gablen- zet.

aki igen jó viszonyban áll Andrássyval, Horvátországból és

Liechtensteint 4 Budáról e l a k a r j a tétetni és s a j á t eszközeit tenni

helyükbe. Andrássy Grivicic előtt említé e hírt. Kuhn kijelenté neheztelését. hogy ilyesmit föltehet róla. Míg ő lesz a hadügy- miniszter. úgymond, nincs oka ilyesmitől tartani. De van egy pont. mely a hadseregben a reaetio körén túl is erős visszhangra talál a tisztikarban s ez a hadsereg egysége. Grivicic, bár túl- ment megbízatásán és oly kihívó eszélytelen modorban, sőt egy katona egész cinizmusával — de mégis ez eszme mellett lépett föl.

Hogy desavouálja ez eszmét? S éppen egy táboruok személyé- ben? A testületi szellem összes előítéletei, szenvedélyei felébredtek benne. Másfelől élesebb esze van, hogy sem a kérdés politikai je- lentőségét is be ne lássa. Helyzete a reactioval szemközt, különben is nagyon kellemetlen: mindjárt-mindjárt kijelenti, hogy ő megy, ő nem marad, természetes, hogy ily válságos percben, mikor a reaetio is erősebb nyomást gyakorolt reá s egy ú j tényező, az al- kotmányosság nyomását is érezni volt kénytelen, még kínosabb helyzetben volt, a ki megszokta a hadsereg élén a parancsolást, amely nem talált ellenmondásra. Belátta, hogy jóvá kell tenni, amit Grivicic tett: de bosszankodott, hogy Andrássy szabja eléje a módot. Sehogy sem akarta idézni a magyar törvényt, mely a hadsereg egységéről s a magyar hadseregről, mint az összes had- sereg kiegészítő részéről szól. Andrássy megmagyarázta, minő súlyt fektet épen e törvény idézésére az ő pártja, mind Grivicic, mind a baloldal ellenében. .. . A mit a fejedelem maga is kimon-

továbbá — nemcsak a törvény ellen nem szabad föllépnie. Iianem

niszteri tanácsban, egyezett bele Kuhn.

Sehogyse akarta leírni a sajnálkozás kifejezését se. Ő felsége vetett véget a vitának.

..Schreiben Sie! — úgymond — s tollba mondta a hadügyminisz- ternek az általam föltett nyilatkozat kezdő szavait: Sajnálattal értesültem, stb."

Grivicicnek távoznia kellett s a déli 12 órakor kezdődött bi- zottsági ülésen már Ghyezy őrnagy jelent meg a hadügyminiszter oldalán.

Megjegyzendő, hogy Grivicic alapjában véve nem volt úgy- nevezett „magyarfaló". Jól beszélt magyarul s a magyar állás- pontot illetőleg, legalább eleinte, kellő megértést tanúsított. Ké- sőbb azonban a katonai reaetio hatása alá került s ennek nyomása késztette március 12-i tapintatlan fellépésére, amelyet a józanab- bul gondolkozó osztrákok is elítéltek.

Amennyire nem volt rokonszenves a magyar delegációnak a követelődző, kissé nyers modorú Kuhn hadügyminiszter, annyira

Báró Gablenz Laios lovassági tábornok a trautenaui győző.

4 Herceg Liechtenstein Frigyes lovassági tábornok, magyarországi főhad parancsnok.

5 Március 15-án.

megnyert mindenkit legethoff Vilmos altengernagy, a lissai győző. Csengery így ír róla:6

„Egyike a legkedvesebb embereknek, akiket ismertem valaha.

A legkedélyesebb ember s szerény, igénytelen és a mellett igen józan felfogású mindenben. Megjelenése a hadügyi albizottságban különös varázshatással bírt ellenzékünkre is. Mintha kicserélték volna Ivánkát, Perczeit, Váradyt stb. Sohasem tanúsítottak annyi készséget a kért összegek megszavazásában."

A hadügyminiszter maga is megjegyezte: „Ennek mindent megadnak, mert győzött."

A tartalmas kötetet, az elhunyt dr. Csengery Loránd helvett.

dr. Luk inich Imre rendezte sajtó alá s ő látta el a szükséges jegy-

zetekkel is. —.v—

„A Háborús Felelősség"'. Diplomáciai és történeti szemle. Megje- lenik negyedévenkint. 1928. júl—okt. szám.

Hány Elmer Barnes, a világháború külpolitikai kérdésének egyik legkiválóbb ismerője, aki „Genesis of the World War" című művében a világháborúnak eddig legteljesebb és legtárgyilagosabb külpolitikai történetét adta, most Sidney Bradshaw Fay „The Ori- gins of the World War" című könyvét ismerteti angol nyelven.

Fay könyvét évek óta feszült érdeklődéssel várták, mert már 1920 óta úgy hírlett, hogy a tudós professzor a hivatalos Amerika megbízásából írja meg a háború okairól szóló nagy művét.

A háborús felelősség kérdésében a történetírók három pártra oszlanak. A gyűlöletet lihegő ententepártiak kritika nélkül fogad- ták el mindazt a rémmesét, amelyeket a központi hatalmak bűnös- ségéről valaha kitaláltak. Ezeknek az elvakult ítélkezőknek a szelleme érvényesült a békediktátumokban: de ez az álláspont ma már tarthatatlan. Ma már nem akad komoly történetkutató, aki az entente hatalmakban az ártatlan bárányt, a központiakban pedig a mindenáron vérengző farkast látná.

Még az elfogult írók belátóbb csoportja is inkább csak azt hangoztatja, hogy a háborús feszültség létrejöttében mindkét fél hibás, de a háború az utolsó pillanatban mégis elkerülhető lett volna, ha a központi hatalmak engedékenyebbek s el nem sietik a döntő lépéseket. S épen itt zúdul reájuk a háborús felelősség súlya.

Végül a revizionisták álláspontja az. hogy a döntő lépés Oroszország elhamarkodott mozgósítása volt s ebben a francia bosszúpolitikának is része volt. A háborús felelősség súlya leg- alább is megoszlik az ellenfelek között.

Fay könyvéből mindhárom pártcsoport a saját álláspontjá- nak alátámasztását várta. És most is, a könyv megjelenése után, mindenki a saját párthívét látja a szerzőben.

Ez a tény a könyvben mutatkozó ellenmondásokban találja magyarázatát.

509. 1.

Fay nagy tárgyilagossággal állapítja meg a történelmi té- nyeket. felhasználva minden hozzáférhető forrást. De a helyesen megállapított tényekből nem mindig vonja le helyes következtetés- sel az ítéletet.

Minthogy a mű egyébként igen logikusan gondolkodó törté- netíróra vall. Barnes azt hiszi, hogy Fay — politikai és egyéb okok miatt — nem mondhatta ki teljes őszinteséggel a tényekből leszű- rődött meggyőződését.

Az egyébként igen értékes műnek egy másik nagy hibája a nyilvánvaló ellenszenv Berchthold személye iránt s ezzel kapcso- latban az elfogultság a volt Monarchia külpolitikájának meg- ítélésében.

Fay Németországról a legjobb erkölcsi bizonyítványt állítja ki: elismeri róla, hogy a háború elkerülésére többet tett, mint bármely más hatalom, kivéve Angliát.

Ausztria-Magyarország terhére a következőket állapítja meg:

..Berchthold gróf nagyobb mértékben felelős a háborúért, mint bárki más" és ,.Ausztriát a háború közvetlen előidézésében több felelősség terheli, mint bármely más nemzetet."

Nehezen érthető a szerzőnek ez a nézete, mert a tényeket jól ismeri és Szerbia szerepét is behatóbban tárgyalja, mint az eddig megjelent szakmunkák.

Megállapítja Jovanovits bűnrészességét a szerajevói merény- letben és a részletekig beszámol mindama orosz és szerb intrikáról, amelyet Ausztria-Magyarország ellen a Balkánon szőttek. Jól látja

Téved azonban aljban a feltevésében, hogy Ausztria-Magyar- ország

még semmit sem tudott a hivatalos Szerbiának a gyilkos merényletben való bűnrészességéről. Berehtold már 1914 július havában tudta mindazt, amit ez ügyben ma tudunk, csak épen a főcinkosnak, Dimitrijevitsnek személyét nem tudta meg- állapítani és nem tudta teljes mértékben bizonyítani Pasicsnak a szerb képviselők előtt tett nyilatkozatait. Wieser kétségtelenül fel- fedte Szerbia bűnrészességét Ferenc Ferdinánd meggyilkolásában.

Sőt Fay is felhívja a figyelmet arra, hogy Potiorek jelentése 1914 július havában még jobban kiemeli Szerbia bűnösségét, mint M iesneré. Kezében volt Faynak Szapáry eredeti levele is, és a leg- újabban felmerült adatok, melyekből kitűnik, hogy Ausztria- Magyarország teljesen tudatában volt Szerbia bűnös felelőssé- gének.

Fay rossz néven veszi Ausztriától, hogy inkább háborúval, semmint békés úton igyekezett a szerb kérdést elintézni. Nem veszi figyelembe, hogy az általa annyira dicsért Dickinson „nem hiszi, hogy volna olyan állam, amely hasonló körülmények között nem úgy határozott volna, mint Ausztria: háborúval vetni véget egyszersmindenkorra a fenyegető veszélynek. Ausztria talán rosz- szul számított, ele nem vádolható jogtalansággal."

És ha Ausztria háborút akart is Szerbiával, az nem jelenti azt, hogy európai háborút akart. Nem lehet összehasonlítani Berchthold végzetes jegyzékét Sazonov elhamarkodott katonai in- tézkedésével. amely a világháborút elkerülhetetlenné tette. Mi történt volna, ha Sazonov olyan megfontolt és késlekedő lett volna

H a d t ö r t é n e l m i K ö z l e m é n y e k . — II. 8

a mozgósítással, mint Berchtold a Szerbiának szóló ultimátum elküldésében?

Poinearét azzal mentegeti Fay, hogy ez a háborút elkerül- hetetlennek hitte. Berchtoldnak még azt sem t u d j a be mentségül, hogy Szerbiával a háború tényleg elkerülhetetlen volt. Szerbia túlzó nacionalismusa állandóan fenyegette a Monarchia területi épségét. Franciaországét senki sem veszélyeztette; Németország 1871 óta állandóan kereste a megbékiilést Franciaországgal: de 1912-ben is hasztalanul tette meg javaslatát Elsas autonómiájára:

Franciaország nem akarta elfogadni a közeledést. Több joggal hitt-e ilyen körülmények közt Poincaré a háború kikerülhetetlen- ségében, mint Berchtold, aki pedig csak a Szerbiával való háborút hitte kikerülhetetlennek, de feltétlenül el akarta kerülni az euró- pai háborút, mert — érdekei is azt javasolták, hogy komplikációk nélkül oldhassa meg a szerb kérdést.

Fay könyve, hibái mellett is, igen használható, mert kritikai- lag t á r g y a l j a az angol, német, francia és olasz nyelven eddig megjelent hasonló tárgyú műveket. Ugyancsak Harry Elmer Barnes veszi bonckés alá Mr. Bernadotte azelőtt Mr. Schmitt cik- két, amelyben a — szerinte — már megállapított háborús fele- lősség revíziója ellen rohan ki. Jellemző, hogy már !Vlr. Berna- dotte sem védi azt az elavult véleményt, hogy a világháborúért csak Németország és Ausztria-Magyarország felelősek. Csupán azt igyekezik bizonyítani, hogy a felelősség megoszlik a hadvi- selő felek közt. Mr. Schmitt már 1914 j a n u á r j á b a n megjósolta, hogy Németország európai háborút készít elő. A tárgyilagos tör- ténetírónak azonban „éleslátásra" és nem ..látomásokra" van szüksége. Szó fér azonban Mr. Schmitt tárgyilagosságához is, mert

— mint az angol tüzérség hadnagya — egyoldalú állást foglalt el a háború kérdésében, habár a gyűlölt teuton f a j gyarmatain született, ha t a g a d j a is germán származását.

Mr. Schmitt nem lát elég bizonyítékot arra, hogy Francia- ország háborúval akarta visszaszerezni Elsas-Lotharingiát, holott Stierte könyvének függelékében ott van az authentikus okmány, amelyből kitűnik, hogy Delcassé 1913-ban arról tárgyalt Orosz- országban. hogy az európai háború kapcsán Franciaország visz- szakapja Elzast. Judct-nek „Georges Louis" című könyvéből pedig kitűnik, hogy a francia-orosz szövetség alapjául már 1910- ben azt a megállapodást tekintették, hogy Oroszország Konstan- tinápolyt és török tengerszorosokat, Franciaország pedig Elzast fogja megkapni. Mr. Schmitt nem a k a r j a tudomásul venni Sazo- nov 1913 decemberében tett kijelentését, hogy Oroszországnak meg kell kapnia a tengerszorosokat s hogy azokat csak európai háború árán k a p h a t j a meg, és hogy az orosz minisztertanács már 1914 február jában tárgyalt a háború intézésének kérdéséről. Mr.

Schmitt úgy látja, hogy Oroszország politikája olyannyira enge- dékeny volt Németország iránt, hogy Németország 1914-ben nem is számolt Oroszország közbelépésével. A balkáni háború alatt Oroszország tényleg előzékeny volt. mert azt remélte, hogy Tö- rökország legyőzetése esetén megkapja a felügyeletet a szorosok felett. Oroszország magatartása azonban lényegesen megválto- zott fegyverkezésének előrehaladásával és Suchomlinovnak 1914

m á r c i u s á b a n és j ú n i u s á b a n m e g j e l e n t c i k k e i m á r n a g y o n is h a - misak és k i h í v ó a k v o l t a k . N é m e t o r s z á g 1914-ben f ő l e g a z é r t n e m hitt O r o s z o r s z á g f e g y v e r e s k ö z b e l é p é s é b e n , m e r t a császár n e m h i h e t t e , h o g y a c á r g y i l k o s o k v é d e l m é r e f e g y v e r t fog.

Mr. Schmitt P o i n c a r é á r t a t l a n s á g á t h a n g s ú l y o z z a s azt hiszi, hogy Poincaré k é n y t e l e n volt az oroszokkal v a l a m i f é l e szövet- séget kötni, m e r t t u d t a , h o g y N é m e t o r s z á g h á b o r ú r a k é s z ü l F r a n c i a o r s z á g ellen. D e m a g a P o i n c a r é í r j a 1912-ben: „ N é m e t - o r s z á g h a j l a n d ó a k ö z e l e d é s r e . " De h o z z á t e s z i : „ez a z o n b a n n e m lehetséges Lisas visszaadása nélkül."

T é n y , h o g y 1. P o i n c a r é v i s s z a u t a s í t o t t a a n é m e t e k közele- dését: 2. m e g í g é r t e 1912-ben O r o s z o r s z á g n a k , h o g y részt vesz a h á b o r ú b a n N é m e t o r s z á g e l l e n ; 5. részes G e o r g e s Louis visszahí- v á s á b a n és felelős a g y ú j t o g a t ó D e l c a s s é és P a l é o l o g u e orosz- országi k i k ü l d e t é s é é r t ; 4. m e g e n g e d t e a f r a n c i a l a p o k b a n a há- b o r ú r a uszító orosz i n t r i k á k a t ; 5. h o z z á j á r u l t az orosz f e g y v e r - kezés c é l j á t szolgáló n a g y k ö l c s ö n m e g a d á s á h o z ; 6. j e l e n t ő s sze- r e p e t j á t s z o t t az orosz-angol f l o t t a e g y e z m é n y l é t r e j ö t t é b e n 1914 t a v a s z á n ; 7. S z t . - P é t e r v á r i l á t o g a t á s á v a l f e l b á t o r í t o t t a az orosz h á b o r ú s p á r t o t 1914 j ú l i u s á b a n ; 8. l a t b a v e t e t t e s z e m é l y e s befo- l y á s á t a h á b o r ú mellett 1914 j ú l i u s 29-ének s o r s d ö n t ő é j j e l é n , h a b á r t u d t a , h o g y d i p l o m á c i a i t á r g y a l á s o k f e g y v e r n é l k ü l is el- i n t é z h e t n é k a f ü g g ő k é r d é s e k e t ; 9. segített f é l r e v e z e t n i a f r a n c i a k ö z v é l e m é n y t és oly m é r t é k b e n f é l r e l ö k t e F r a n c i a o r s z á g d e m o - k r a t i k u s szellemű p o l i t i k a i b e r e n d e z é s e i t , h o g y D e m a r t i a l h e l y e - sen m o n d h a t t a el, hogy F r a n c i a o r s z á g o t 1914-ben az é l e t b e v á g ó k é r d é s e k i s m e r e t e és szabad e l h a t á r o z á s a n é l k ü l v i t t é k bele a h á b o r ú b a , a k á r a c s i r k é t , a m e l y e t z s á k b a n a d n a k el a mészá- r o s n a k .

Mi is elhisszük, h o g y P o i n c a r é n e m v é r s z o m j a s s z ö r n y e t e g ; csak j ó f r a n c i a h a z a f i , aki v a l ó r a v á l t o t t a F r a n c i a o r s z á g r é g i v á - g y á t . De' — a m i n t D u p i n m e g á l l a p í t j a — ez n e m m e n t i fel őt a h á b o r ú s felelősség alól.

Mr. S c h m i t t G r a y p o l i t i k á j á t is á r t a t l a n n a k t a l á l j a a h á b o r ú előidézésében, m e r t G r a y 1912-ben n e m igért f e l t é t l e n t á m o g a t á s t F r a n c i a o r s z á g n a k . A t é n y e k b e s z é l n e k : 1914-ben mégis t á m o - gatta. És Sazonov m á r 1912-ben azt j e l e n t e t t e a c á r n a k : „Most G r a y a s a j á t k e z d e m é n y e z é s é b ő l e r ő s í t e t t e m e g azt. amit e d d i g csak Poincarétől t u d t a m , hogy t. i. e g y e z m é n y van F r a n c i a - o r s z á g és A n g l i a között, a m e l y s z e r i n t N é m e t o r s z á g g a l való há- ború e s e t é r e A n g l i a k ö t e l e z e t t s é g e t vállalt, h o g y n e m c s a k a t e n - g e r e n . h a n e m a k o n t i n e n s r e szállított c s a p a t o k k a l is t á m o g a t n i f o g j a Franciaországot."'

Mr. Sch m i t t a k ö z p o n t i h a t a l m a k b ű n ö s s é g é n e k l e g f ő b b bi- z o n y í t é k á t M o l t k e n a k C o n r a d h o z i n t é z e t t t á v i r a t á b a n l á t j a . D e ez a t á v i r a t csak e l ő v i g y á z a t d o l g a v o l t : m i n d e n e s e t r e bizonyos, h o g y a t á v i r a t a k k o r kelt, a m i k o r a b é k é t az orosz mozgósítás m á r l e h e t e t l e n n é tette. E g y é b k é n t ha A u s z t r i a - M a g y a r o r s z á g és N é m e t o r s z á g a k a r t a is a h á b o r ú t S z e r b i a ellen, az m é g n e m vonta m a g a u t á n f e l t é t l e n ü l a v i l á g h á b o r ú t . D i c k i n s o n h a n g s ú -

lyozza. h o g y O r o s z o r s z á g n a k s e m m i f é l e t ö r v é n y e s j o g c í m e és k é n y s z e r í t ő o k a n e m volt a r r a , h o g y a b ű n ö s S z e r b i á é r t f e g y v e r t

ragad jon. És ez — mondja ugyancsak Dickinson — a sarkpont ja a háborús felelősség megállapításának.

A helyi háború hegyébe Oroszország hozta az általános euró- pai háborút. S annál nagyobb Oroszország felelőssége, mert Oroszország területi épsége semmi tekintetben nem volt veszé- lyeztetve. A legrosszabb esetben is áll a tétel, hogy ..a központi

terheli őket a háborús felelősség.

( estire Santoro f r a n c i a n y e l v ű c i k k b e n i s m e r t e t i a s z e r b k o r m á n y b ű n r é s z e s s é g é t a s a r a j e v ó i m e r é n y l e t b e n és f e l h a s z - n á l j a \ \ i e s n e r v o l t o s z t r á k m e g h a t a l m a z o t t m i n i s z t e r t a n u l m á - n y á t is. aki a n n a k i d e j é n r é s z t v e t t a m e r é n y l e t ki n y o m o z á s á r a k i k ü l d ö t t b i z o t t s á g b a n . A k é r d é s t a t a n u l m á n y 4 i d ő s z a k s z e r i n t

t á r g y a l j a . A 1. A k é r d é s á l l á s a azon a n a p o n , a m i d ő n a k é s e d e l m e s j e g y -

z é k e t á t a d t á k S z e r b i á n a k (1914 j ú l i u s 25.)

2. A v á d i r a t b i z o n y í t é k a i a m e r é n y l ő k " e l l e n . (1914 o k t . 25.) 5. A h e l y z e t a v i l á g h á b o r ú o k o z ó i n a k ki n y o m o z á s á r a és f e l e l ő s s é g r e v o n á s á r a k i k ü l d ö t t b i z o t t s á g j e l e n t é s é i g : a b é k e t á r - g y a l á s i k o n f e r e n c i á n a k á t a d o t t j e l e n t é s . (1919 április.)

4. A k é r d é s m o s t a n i á l l á s a .

A s z e r b k o r m á n y e g y h i v a t a l o s k é k k ö n y v k i a d á s á t j e l e z t e , a m e l y b ő l az 1914-iki k o r m á n y t e l j e s á r t a t l a n s á g a k i d e r ü l ; m á r k é t é v e h i á b a v á r j a a v i l á g a s z ó b a n f o r g ó k ö z l e m é n y t és W i e s n e r a z t hiszi, h o g y t a n u l m á n y a e m l é k e z t e t n i f o g j a a s z e r b k o r m á n y t í g é r e t é n e k b e v á l t á s á r a .

A z 1914. j ú l i u s 25-án S z e r b i á n a k á t a d o t t o s z t r á k j e g y z é k c s a k azt p a n a s z o l j a , h o g y a s z e r b e k az O s z t r á k - M a g y a r - M o n a r - c h i a , , b i z o n y o s részeit"' el a k a r j á k s z a k í t a n i s a z z a l v á d o l j a a b e l g r á d i k o r m á n y t , h o g y s e m m i t s e m t e t t e m o z g a l o m e l n y o m á - s á r a ; de a j e g y z é k n e m a d o t t k i f e j e z é s t a n n a k a v é l e m é n y n e k , h o g y a s z e r b k o r m á n y n a k t é n y l e g e s r é s z e volt a m e r é n y l e t b e n .

A szerb kormány tagadta a hivatalos Szerbia részességét a merényletben; szerinte a merénylet az osztrák-magyar területen lakó szerbek elnyomatásának a gyümölcse volt és főleg a for- rongó boszniai ifjúság forradalmi szervezetére vezethető vissza.

Lehet, hogy szerb alattvalók, sőt szerb állami alkalmazottak is részt vettek az összeesküvésben, de ezt saját felelősségükre és veszélyükre tették. A hivatalos Szerbia minderről nem tudott és minden ilyen feltevést visszautasít.

Stanojevits belgrádi egyetemi tanárnak és Wendel szocia- lista képviselőnek leleplező röpiratai után a tagadás nehéz volt.

Mindketten egybehangzóan állították, hogy a sarajevói merény-

let értelmi szerzője Dimitrijevits szerb vezérkari ezredes, a

kémkedési osztály vezetője, a „Fekete kéz" titkos társaság ve-

zére volt, aki már 191"> őszén elhatározta Ferenc Ferdinánd meg-

gyilkoltatását. Princip. Cabrinovits és Grabez csak eszközök vol-

tak. A vizsgálat kétségtelenül megállapította azt is. hogy a me-

rénylők kiutazása a szerb hadügyminiszter intézkedésére és tá-

mogatásával történt. A szerb vezérkar és vámőrség bűnrészes-

sége nyilvánvaló lett.

Vannak egyéb súlyos bizonyítékok is, hogy a hivatalos Szerbia teljesen be volt avatva a merénylet tervébe. Ciganovits, aki a szerb kormányt az összeesküvésről tájékoztatta, nyomtala- nul eltiint. S ugyanaz a rendőrfőnök, aki Ciganovitsnak kiadta a rendeletet, hogy Belgrádot h a g y j a el. röviddel azután azt állí- totta, hogy Belgrádban Ciganovits nevű ember nem tartózkodott.

A szerb kormány válaszjegyzékében azt állította, hogy Cigano- vits nem található, holott a háború végéig ott szerepelt a szerb vasúti tisztviselők nyilvántartásában — Danilovits álnév alatt.

Mindez igazolja, hogy a szerb kormány, amelynek épen Ciganovits volt ebben az ügyben megbízott embere, tudott a Di- mitrijevits és lankosits tervezte merényletről.

Mindenki tudott róla, hogy a szerb trónörökös összeköttetés- ben állott a Fekete kézzel. Wiesner bizonyságát a d j a , hogy a trónörökös 1914 április 10-én találkozott Princippel s hogy igen bizalmas természetű politikai megbízatásról esett szó köztük. A boszniai összeesküvés tagjait, ha Belgrádba jöttek, a trónörökös vagy egy tábornok fogadta.

Simits ezredes a „Clarté" francia folyóirat 1927 májusi szá- mában elmondja, hogy Dimitrijevits a belgrádi orosz katonai megbízottat. Artamanov ezredest is tájékoztatta a merénylet ter- véről s hogy néhány nappal később Artamanov tannk jelenlété- ben ezt mondotta válaszképen Dimirijevitsnek: R a j t a ! Csak előre! Ha b a j lesz, nem lesztek egyedül.

A legfőbb bizonyítékokat azonban a szaloniki b ű n p e r szol- gáltatta. D i m i t r i j e v i t s e t állítólag S á n d o r t r ó n ö r ö k ö s ellen t e r v e - zett merénylet miatt ítélték halálra. Tényleg azonban m i n t a t r ó n ö r ö k ö s b ű n r é s z e s s é g é n e k m é g m e g m a r a d t e g y e t l e n , vesze- delmes t a n u j á t tették el láb alól. A másik cinkos, l ankosits 1913- ben elesett a h a r c t é r e n . 1921-ben a k o r m á n y k é p v i s e l ő i n e k j e l e n - létében e x h u m á l t á k s ú g y ü n n e p e l t é k , mint Bosznia f e l s z a b a - d í t ó j á t .

A szerb kormány bűnrészességét kétségtelenül Jovanovits Ljuba leplezte le a ..krv Slovenstva"-ban, Jovanovits tudvalevően közoktatásügyi minisztere volt a Pasits kabinetnek 1914 m á j u s vége felé. Pasits maga mondotta minisztertársainak, hogy ..bizo- nyos egyének Sarajevoba készülnek, hogy Ferdinánd trónörököst megöljék." Protits belügyminiszter vállalta, hogy a fiatalembere- ket átsegíti a határon s megfelelő utasításokat ad az illetékes hatóságoknak. De az összeesküvés t a g j a i tudták, hogy az utasítás elkésett. Jovanovitsra a merénylet híre rettenetesen hatott, habár előre tudta a bekövetkezetteket." Jovanovits ezt a nyilatkozatát később még határozottabb alakban is megismételte, hozzátéve, hogy végeredményében nem mondott egyebet, mint amit már 1914-ben mindenki tudott, S hozzátette, hogy ezeket a tényeket már tagadni sem lehet felelősség nélkül. Az 1926 április 26-iki parlamenti vitában pedig Jovanovits szemébe vágta Pasitsnak az általános megdöbbenést és elhallgatást okozó nyilatkozatot:

„Ami a ..Krv Slovenstva"-ban megjelent cikkemet illeti, elő- adhatom itt is okmányaimat és bizonyítványaimat, de kérem a ház elnökét és a külügyminisztert, hogy azután vállalják a fele- lősséget."

Erre az apostrofált Uzunovits és Nincsits tiltakoztak a bizo- nyítékok előterjesztése ellen, s kérték Jovanovitsot, hogy ne kö- zölje azokat.

A szerb kormány b ím részessége ezek szerint nem tagadható tény.

Pasits a merénylet után újságnyilatkozatot adott, hogy a belgrádi kormány idejekorán figyelmeztette Bécset a készülő veszélyre. Újabb nyilatkozatában viszont azt mondotta, hogy a szerb kormány nem értesíthette ilyesmiről az osztrák-magyar kö-

vetet. mert nem is volt tudomása semmi merénylettervről.

Nyilvánvaló, hogy a szerb kormány jóval előbb tudott a készülő gyilkosságról, s azt nemcsak nem akadályozta meg.

hanem elősegítette a cinkosok tervét s későbben pedig hazugsá- got hazugságra halmozott, hogy elhárítsa magáról a soha le nem

tagadható szörnyű felelősséget. Kispalócz.

Max Freiherr von Pitreich: Lemberg 1914. 8° 179 lap. Holzhausen

kiadása. Bécs, 1929.

A fenti cím alatt olyan könyv jelent meg, amely a terjedel- mes világháborús irodalomban is méltán feltűnést keltett. A szó- banforgó munkában a régi Monarchia egyik kiváló vezérkari tisztje, báró Pitreich volt közös hadügyminiszter fia, a lembergi csatákat írja le. A szerző azonban nem elégszik meg azzal, hogy művében a kezdet nagy hadműveleteit pusztán hadtörténelmileg feldolgozva tárja elénk, hanem kutatásait olyan taktikai és stra- tégiai elmefuttatásokkal fűszerezi, amelyek a legkiválóbb katonai szakírók mélységére és klasszisára emlékeztetnek.

1914-ben európaszerte megnyíltak a zsilipek, a népek milliói

fegyverbe állottak és egymásra rontottak, hogy az államok világ-

hatalmi elhelyezkedését újból szabályozzák. Ausztria-Magyar-

ország és Németország három arcvonalon keveredett élet-halál-

harcba. Sereget délen Szerbia és Montenegro ellen, északon

Oroszország ellen és nyugaton az egy

esült francia, angol és belga

haderőkkel vették fel a küzdelmet. Közös megállapodás szerint,

a háborút úgy gondolták eldöntheti!i. hogy azalatt, amíg az

osztrák-magyar haderő Oroszországot leköti és skartban tartja,

a német haderő gyors iramban legázolja Franciaországot. Mi-

helyt Franciaország térdre kényszerült, a győztes német seregek

zöme megfordul és az osztrák-magyar haderők által lekötött

oroszokra veti magát, hogy egyesülten azután azokat is összerop-

pantsák. Ennek a tervnek alapján az osztrák-magyar hadvezető-

ség elhatározta, hogy hat hadseregéből néggyel Galíciában vonul

fel és a Búg és Visztula közötti súlyponttal megtámadja az oro-

szokat. Annak ellenére, hogy Oroszország sokkal hatalmasabb

haderővel rendelkezett mint a Monarchia, a hadvezetőség vállalta

ennek a támadásnak kockázatát, mert meg volt győződve arról,

hogy gyorsabban mozgósított seregeivel ellenfelére súlyos csa-

pást mérhet, mielőtt ez még egész haderejét mozgósíthatta és

mielőtt mozgósított részei hadműveleti ütőképességüket elnyer-

hették volna. A terv végrehajtását azonban előre nem látott kö-

r ü l m é n y e k lényegesen b e f o l y á s o l t á k . Oroszország m á r 1914 j ú l . 25-én f e l r i a s z t o t t a h a t á r m e n t i a l a k u l a t a i t : j ú l . 50-án elrendelte a részleges és júl. 31-én az á l t a l á n o s mozgósítást. A M o n a r c h i a ezzel szemben az á l t a l á n o s mozgósítás 1. n a p j á t , v a s ú t t e c h n i k a i okokból — a Szerbia ellen folyó f e l v o n u l á s m i a t t — aug. 4-ével h a t á r o z t a meg és ezzel az orosz mozgósítással szemben 5 n a p o t vesztett. Ez az időveszteség a későbbi h a r c o k r a végzetesen k i h a - tott, a n n á l is i n k á b b , mivel az északi h a r c t é r r e szánt, de előbb a B a l k á n o n f e l v o n u l t 2. hadsereg csak részletekben és n a g y késés- sel ért galíciai f e l v o n u l á s i körletébe. A n n a k ellenére a z o n b a n , hogy e n n e k b e h a t á s a a l a t t a g y o r s a b b mozgósítás előnye veszen- dőbe ment, az o s z t r á k - m a g y a r hadvezetőség k i t a r t o t t t á m a d ó t e r v e mellett és két hadsereggel a Visztula és Búg k ö z ö t t előretört. Ez a t á m a d á s az orosz 4. és 5. h a d s e r e g e t t a l á l t a . Az előbbi a k r a s z - niki. az u t ó b b i pedig a k o m a r ó w i c s a t á b a n vereséget szenvedett.

1. és 4. h a d s e r e g ü n k h a d m ű v e l e t e i t keleti i r á n y b a n a 5. és a 2. hadsereg egyes részei biztosították. Ezek ellen az orosz 5. és 8. h a d s e r e g vonult fel. U t ó b b i a k f e l a d a t a az volt, hogy az o s z t r á k - m a g y a r h a d e r ő k e t k e l e t - n y u g a t i i r á n y b a n m e g t á m a d j á k és v a g y felgöngyölítsék, v a g y az észak-déli i r á n y b a n t á m a d ó másik két hadsereggel e g y ü t t két tűz közé szorítsák és össze- r o p p a n t s á k . Az oroszok, k é m s z e r v e z e t ü k révén, még békéből he- lyesen ismerték a s z á n d é k o l t o s z t r á k - m a g y a r f e l v o n u l á s i tervet.

Keletről j ö v ő két h a d s e r e g ü k tehát h a r c h o z f e j l ő d v e , zárt csopor- tosításban lépte át a h a t á r t , m e r t azt remélte, hogy r ö g t ö n az o s z t r á k - m a g y a r h a d e r ő zömére b u k k a n h a t . C o n r a d a z o n b a n a m i n t ismeretes, n é h á n y h ó n a p p a l a h á b o r ú előtt m e g v á l t o z t a t t a a f e l v o n u l á s t (ezt az oroszok m á r n e m t u d t á k meg) és O l á h o r s z á g b i z o n y t a l a n m a g a t a r t á s a miatt, az izolált j o b b s z á r n n y a l felvo- n u l á s i l a g visszament. Az e l ő n y o m u l ó 5. és 8. orosz hadsereg ennél- f o g v a nem talált m i n d j á r t n a g y o b b e r ő k e t ott, ahol ezeket a régi f e l v o n u l á s i terv szerint feltételezte. H a d v e z e t ő s é g e a sötétben t a p o g a t ó d z o t t és e n n é l f o g v a csak lassan és s i s t e m a t i k u s a n nyo- m u l t elő. Sajnos, a cs. és k. h a d v e z e t ő s é g sem l á t t a tisztán az ellenfél helyzetét.

Az oroszok z á r t tömegben, n y o l c h a d t e s t t e l n y o m u l t a k elő, a felderítés a z o n b a n é p p e n a középső h a d t e s t e k i g n e m j u t o t t előre és így a mi r é s z ü n k ö n az a téves felfogás k e r e k e d e t t felül, hogy két k ü l ö n á l l ó , elszigetelten e l ő n y o m u l ó orosz h a d c s o p o r t t a l v a n dolgunk. A hadvezetőség az oroszoknak ezt a gyengeségét ki a k a r t a h a s z n á l n i és a cs. és k. 5. hadsereggel, a feltevés szerint, izoláltan e l ő n y o m u l ó északi orosz c s o p o r t r a v e t e t t e m a g á t . Az o s z t r á k - m a g y a r h á r o m h a d t e s t aug. 26-án a z o n b a n m i n d j á r t 4 ellenséges h a d t e s t r e b u k k a n t . Az összeütközésből t ö b b n a p i g t a r t ó harcok f e j l ő d t e k ki. a m e l y e k b e 2. h a d s e r e g ü n k egyes részei is b e a v a t k o z t a k , de b e a v a t k o z o t t a z o k b a az orosz 8. hadsereg 4 h a d - teste is, a m e l y h a m a r e l d ö n t ö t t e az egyenlőtlen k ü z d e l m e t . Az 1. lembergi csata elveszett. Az o s z t r á k - m a g y a r h a d e r ő a lembergi vereség u t á n a Wereszczyca mögé vonult vissza, a h a d v e z e t ő s é g a z o n b a n , ú j t e r v a l a p j á n , h a m a r o s a n ismét f e l v e t t e a k ü z d e l m e t . C o n r a d gyors elhatározással m e g f o r d í t o t t a a K o m a r ó w n á l győztes cs. és kir, 4 hadsereget azzal a s z á n d é k k a l , hogy a 5. hadsereggel az

orosz e r ő k e t leköti, s z á r n y a i k a t p e d i g é s z a k r ó l a 4., délről az i d ő k ö z b e n a B a l k á n r ó l t e l j e s e n b e é r k e z e t t 2. h a d s e r e g g e l á t k a r o l v a m e g t á m a d j a . A 4. h a d s e r e g m e g f o r d í t á s a s i k e r ü l t . H o g y ez m i t j e l e n t , a z t a m a g a t e l j e s s é g é b e n c s a k az érti meg. aki t u d j a , h o g y e g y - e g y h a d s e r e g h á t á b a n t ö b b m i n t 10.000 s z e k é r mozog.

S z e p t . 6 - á n m e g k e z d ő d ö t t a 2. l e m b e r g i c s a t a . A k ö z é p e n k ü z d ő 3. és a d é l r ő l e l ő r e t ö r ő 2. h a d s e r e g s z é p s i k e r t ért el, a n é l - k ü l a z o n b a n , h o g y az ellenséget d ö n t ő e n m e g v e r h e t t e v o l n a . A 4. h a d s e r e g e t ez a l k a l o m m a l e l h a g y t a a h a d i s z e r e n c s é j e . A h e l y e t t , h o g y az ellenséget á t k a r o l t a v o l n a , m a g a k e r ü l t c s a p d á b a . Az oro- szok t ú l s z á r n y a l t á k és á t k a r o l t á k ezt a h a d s e r e g e t , b e k e r í t é s s e l , i l l e t v e f e l g ö n g y ö l í t é s s e l f e n y e g e t v e egész a r c v o n a l u n k a t . S m i v e l a n a p o k o n át t a r t ó h e v e s ü t k ö z e t az összes t a r t a l é k o k a t f e l e m é s z - tette, s z e p t . 11-én a h a d v e z e t ő s é g k é n y t e l e n volt az á l t a l á n o s visz- s z a v o n u l á s t e l r e n d e l n i . A 2. l e m b e r g i c s a t a is e l v e s z e t t .

A n n a k ellenére, h o g y a v e s z t e t t c s a t á b ó l k i f o l y ó l a g a z o s z t r á k - m a g y a r h a d e r ő egészen a D u n a j e c m ö g é v o n u l t vissza, m a g á r a v á l l a l t f e l a d a t á t t e l j e s egészében m e g o l d o t t a . Az orosz h a d e r ő z ö m e le volt k ö t v e , e g y e s h a d s e r e g e i a l a p o s a n m e g v o l t a k t é p á z v a . H a a n é m e t e r ő k F r a n c i a o r s z á g b a n most t e r v s z e r ű e n fel- s z a b a d u l h a t n a k . s e m m i sem m e n t h e t t e v o l n a m e g O r o s z o r s z á g o t a k a t a s z t r ó f á t ó l . Seregei, n e h é z h a r c o k b a n l e k ö t v e , m é l y e n b e n n á l l o t t a k G a l í c i á b a n és L e n g y e l o r s z á g b a n , a m e l y h e l y z e t b e n e g y p l . 1 h o r n i r á n y á b ó l m e g f e l e l ő e r ő v e l b e k ö v e t k e z ő lökés végzetessé v á l t v o l n a . N é m e t o r s z á g a z o n b a n n e m t u d t a F r a n c i a o r s z á g o t g y o r s i r a m b a n l e g y ű r n i ; h a d i t e r v e a z e l v e s z t e t t m a r n e i c s a t á v a l meg- b u k o t t és így a z o s z t r á k - m a g y a r h a d e r ő p u s z t á n a k e l e t p o r o s z o r - szági n é m e t e r ő k á l t a l t á m o g a t v a , m é g hosszú h ó n a p o k o n á t el- s z i g e t e l t e n és e g y e d ü l á l l t a az orosz t ö m e g e k r o h a m á t , a g ő z h e n g e r n y o m á s á t . N e h é z és v e s z t e s é g g e l - t e l j e s h a r c o k b a n s i k e r ü l t u g y a n az orosz g ő z h e n g e r t m e g á l l í t a n i , a z o n b a n a z e g y e n l ő t l e n k ü z d e - l e m b e n előérzeti a es. és k. haderő színe-java. a tényleges tiszti- kar legkiválóbb része. Az o s z t r á k - m a g y a r h a d s e r e g — a l e g j o b b , a m e l y e t a M o n a r c h i a n é p e i v a l a h a k i á l l í t o t t a k — a szövetséges é r d e k é b e n f e l á l d o z t a m a g á t . Veszteségei túl g y o r s a n j ö t t e k és túl n a g y o k v o l t a k a r r a , h o g y e z e k e t v a l a h a is t e l j e s e n p ó t o l h a t t a v o l n a . I g a z s á g t a l a n t e h á t az, aki az o s z t r á k - m a g y a r h a d e r ő sze- r e p l é s é t b í r á l n i a k a r n á a n é l k ü l , h o g y az 1914. évi ö n f e l á l d o z á s t kellően m é r l e g e l n é .

A szerző a k ö n y v m á s o d i k r é s z é b e n a h á b o r ú és a h a r c m o d o r p r o b l é m á i t t á r g y a l j a és b o n c o l g a t j a . F e j t e g e t é s e i a l e g m a g a s a b b s z í n v o n a l o n m o z o g n a k és k l a s s z i k u s tömörséggel v á z o l j á k a h a d - viselés f e j l ő d é s é t . E s z m e f u t t a t á s a i a l ö k ő e r ő r ő l és a lökés t a k t i k a i és s t r a t é g i a i é r t é k é r ő l , az e r ő ö s s z e v o n á s r ó l és a s ú l y p o n t k é p z é s r ő l , o l y a n m é l y e n s z á n t ó a k , h o g y C l a u s e w i t z , Moltke, C o n r a d v a g y S c h l i e f f e n ö r ö k é l e t ű m u n k á i r a e m l é k e z t e t n e k .

P i t r e i c h m ű v e t e h á t m i n d e n t e k i n t e t b e n e l s ő r a n g ú k a t o n a i s z a k m u n k a . E l ő k e l ő s t í l u s b a n és t ó n u s b a n , szellemes és t a n u l s á - gos. M ű v e l t k a t o n á n a k ezt a m u n k á t o l v a s n i a kell!

Horváth László.

Generalfeldmarschall Colmar F r h r . v. d. Goltz: Denkwürdig-

Németország egyik legkitűnőbb katonai írójának és jeles hadvezérének emlékiratai nem régen jelentek meg. Goltz tábor- nagy ismert személyiség volt; ismerték őt a katonák mint szá- mos katonai szakmunka szerzőjét, ismerték mint kitűnő vezér- egyéniséget. de ismerte az egész világ, mint Törökország egyik leglelkesebb reformátorát. A megjelent könyvnek csak néhány fejezetét írhatta meg személyesen a tábornagy, mert korai hősi halála már 1916-ban kiragadta őt a küzdők sorából. Feljegyzései és naplója alapján azonban fia Frigyes és Wolfgang Förster levéltári főtanácsos, befejezhették élettörténetének ismertetését.

Goltz keletporoszországi elszegényedett földbirtokos csa- ládból származott. Apja korán elhalt, édesanyja pedig csak ne- hezen és a legnagyobb nélkülözések között nevelhette fel gyer- mekeit. Colmar fiát katonaintézetbe adta. A fiú ott pompásan fejlődött és alig 17% éves korában már hadnagy volt. A fiatal tiszt nélkülözésekkel teljes fiatalságot élt át. Otthonról anyagi segítséget nem kaphatott és így csak fizetésére átalva sokat kop- lalt. de sokat dolgozott is. Hogy némi mellékkeresetre szert tehessen, irodalmilag tevékenykedett és hamarosan ismert nevű író lett. Goltzot néhány évi esapatszolgálat után a hadiakadé- miára vezényelték. Tanulmányait azonban 1866-ban meg kellett szakítania. A német hegemóniáért akkor tört ki Poroszország és Ausztria között a háború, amelyben Goltz is mint szakasz- parancsnok vett részt. Trautenaunál súlyosan megsebesült és amikor felgyógyult, vége volt már a háborúnak. Goltz újból a hadiakadémiába jutott, amelyet kitüntetéssel elsőnek végzett el. Az 1870/71. évi német-francia hadjáratot már mint vezérkari tiszt harcolta végig, utána pedig különböző vezérkari beosztás- ban szolgálta hazáját. Különös hírnévre, mint a hadiakadémia tanára tett szert. Ennek köszönhette, hogy Törökország, had- seregének újjászervezésénél, ezt a kiváló vezérkari törzstisztet kérte instruktornak. Goltz 1885-ban át is lépett török szolgá- latba. ahol tizenkét éven át működött és magának hervadhatat- lan érdemeket szerzett az ozmán birodalom modernizálásában.

Egész Törökország ma is benne látja újjáteremtésének egyik legkiválóbb és leglelkesebb munkását.

Törökországból hazatérve, Goltz a német hadseregben a leg-

fényesebb pályát futotta meg. 1896-ban hadosztályparancsnok

Frankfurtban. 1902-ben hadtestparancsnok és 1907-ben hadsereg-

felügyelő. Utóbbi minőségében mozgósítás esetére hadsereg-

parancsnoknak szemelték ki. A német császár rendkívül be-

csülte Goltzot. Volt idő, amikor őt akarták a német nagyvezér-

kar főnökévé kinevezni. Ezt az állást ugyan nem érte el, a csá-

szár azonban 1911-ben a legmagasabb katonai ranggal tüntette

ki, tábornaggyá nevezte ki kiváló hadseregfelügyelőjét. 1915-

ban, több mint 50 évi tényleges szolgálat után nyugalomba vo-

nult Goltz és emlékiratainak feldolgozásával foglalkozott. Mun-

kássága 1914-ben hirtelen megszakadt. Újból háború tört ki és a

több mint 70 éves aggastyán felajánlotta szolgálatát a hazának.

Mély fájdalmára nem kaphatott hadsereget, meg kellett neki elégednie azzal, hogy a császár bizalma a meghódított Belgium élére állította. A tábornagy ezt a megbízást is örömmel vette;

megfiatalodott és i f j ú hévvel látott neki ú j feladatának. Ad- minisztrálta Belgiumot, de személyesen is részt vett az Antwer- pen körüli harcokban. Utóbbiak alatt mindig az első vonalak- ban volt látható, buzdította és lelkesítette katonáit. Ezekben a harcokban meg is sebesült.

Nem sokára azonban olyan események következtek be. ame- lyek Goltznak lehetővé tették, hogy nagy tudását a kellő helyen érvényesíthesse. 1914. őszén Törökország is csatlakozott a köz- ponti hatalmak táborához és a konstantinápolyi német nagy- követ kérésére, a császár Goltz tábornagyot katonai tanácsadó- ként küldte Törökországba. 1914 végén az agg tábornagy már Konstantinápolyban van; benne úgy a szultán mint Enver pasa, kitűnő segítőtársat kapott. Levelei tanúskodnak arról, hogy mi- lyen találóan ítélte meg mindig a helyzetet.

A z ő t a n á c s á r a h a t á r o z t a el m a g á t F a l k e n h a y n 1915-ben S z e r b i a l e v e r é s é r e és az ő t a n á c s a i s z e r i n t v i s e l t h a d a t a t ö r ö k b i r o d a l o m . A m i k o r 1915-ben A n g l i a Á z s i á b a n p r ó b á l t T ö r ö k - országon h a l á l o s sebet e j t e n i , a k k o r a t á b o r n a g y f á r a d s á g o t n e m k í m é l v e , s z e m é l y e s e n á t á z o t t M e z o p o t á m i á b a és P e r z s i á b a . Meg- h i ú s í t o t t a az angol t e r v e k e t és e l ő k é s z í t e t t e a z o k a t a h a d m ű v e - l e t e k e t . a m e l y e k K u t - e l - A m a r a elestével, n a g y t ö r ö k g y ő z e l e m m e l f e j e z t é k be az 1916. évi ázsiai h a d j á r a t o t . G o l t z s a j n o s , m á r n e m é l v e z h e t t e g y ő z e l m e g y ü m ö l c s e i t . A f r o n t o n v a l ó t a r t ó z k o d á s a a l k a l m á v a l k i ü t é s e s t í f u s z b a n b e t e g e d e t t m e g és á p r i l i s 17-én Bag- d a d b a n m e g h a l t .

A törökök szeretett és nagyrabecsült segítőtársuk holttete- mét Konstantinápolyba szállították és ott a legnagyobb keleti pompával helyezték örök nyugalomra.

Suhay Imre.

M. v o n G a l l v i t z : Meine Fülirert ätigkeit im Weltkrieg. E. S. M i t t l e r

& Sohn kiadása. Berlin. 1929. Ära fűzve 13 márka.

Alig van nevezetesebb német hadvezér, vagy felsőbb parancs- nok. aki haditapasztalatairól emlékiratok formájában nem szá- molt volna be. Az emlékiratok értékesek, bár bizonyos elfogult- ságot tőlük nem lehet elvitatni: mégis mély bepillantást nyújta- nak a lezajlott történelmi eseményekbe, amelyek alapján sok mindent tudunk meg a kulisszák mögötti titkokból, amelyekre a hivatalos kutatás talán csak évek vagy évtizedek multán vethet fényt. Ebből a szempontból rendkívül értékes Gallvitz munkája is. Ä szerző a háború első két évének eseményeit tárgyalja, külö- nös tekintettel az általa vezetett seregtestek szereplésére.

Gallvitz 1914-ben a gárda tartalék hadtesttel vonult hadba.

Ez a kiváló elite-csapat azon erőkhöz tartozott, amelyek Schlief-

fen világhírű haditerve szerint. Belgiumon átkanyarodva, a

francia erők átkarolására voltak szánva. A német nagy győzel-

mek hatása alatt azonban a Schlieffen-féle elgondolás mindjárt

a h á b o r ú e l e j é n e l h o m á l y o s u l t : a h a d v e z e t ő s é g a b b a n a h i s z e m - b e n . h o g y az e l l e n s é g e t m á r d ö n t ő e n m e g v e r t é k , a B e l g i u m o n á t e l ő r e t ö r ő n é m e t j o b b s z á r n y a t i d ő e l ő t t g y e n g í t e t t e és k é t h a d - iestet K e l e t p o r o s z o r s z á g b a i r á n y í t o t t . A k r i t i k a e z e n h a d t e s t e k e l t o l á s á b a n l á t j a e g y i k o k á t a n n a k , h o g y a n é m e t e k a s z e p t e m b e r h ó első n a p j a i b a n l e z a j l o t t m a r n e i c s a t á t e l v e s z í t e t t é k .

Az á t i r á n y í t á s az i d ő k ö z b e n h a d s e r e g p a r a n c s n o k k á v á l t G a l l v i t z t á b o r n o k k é t h a d t e s t é t é r t e , a k i l e í r j a , h o g y a m í g ő s e r e g t e s t e i v e l v a s ú t o n ü l t . a d d i g H i n d e n b u r g a t a n n e n b e r g i g y ő - z e l m e t a r a t t a . E n n é l a h a d m ű v e l e t n é l t e h á t a n y u g a t i f r o n t r ó l á t d o b o t t 2 h a d t e s t r e n e m volt s z ü k s é g , a M a r n e n á l a z o n b a n h i á n y u k k a t a s z t r o f á l i s volt.

A s z e r z ő p l a s z t i k u s a n l e í r j a a z u t á n s z e r e p é t a m a z u r i ü t k ö - zetben és részletesen — p a r a n c s o k és i n t é z k e d é s e k közlése mel- lett — t á r g y a l j a az 1914/1915. évi e s e m é n y e k e t az o r o s z f r o n t o n . A G a l l v i t z - h a d s e r e g e z e k n é l a m ű v e l e t e k n é l K e l e t p o r o s z o r s z á g - b a n és L e n g y e l o r s z á g b a n h a r c o l t . A g o r l i c e i á t t ö r é s t k ö v e t ő ü l d ö z ő h a r c o k b a n p e d i g a N a r e w e n és N j e m e n e n á t a kis Berezi- n á i g j u t o t t előre.

É r d e k e s a s z e r z ő n e k a z e s e m é n y e k k e l k a p c s o l a t o s b í r á l a t a s k ü l ö n ö s e n f i g y e l e m r e m é l t ó a z o s z t r á k - m a g y a r h a d s e r e g r ő l t á p - lált v é l e m é n y e . A n é m e t h a d s e r e g p a r a n c s n o k e r r e v o n a t k o z ó a n k i f e j t i , h o g y :

A l e g é n y s é g t ö b b n y i r e erős t e s t a l k a t ú és j ó b e n y o m á s t t e s z : á l t a l á b a n j ó a k a r a t o t t a n ú s í t és f e l t é t l e n ü l f e g y e l m e z e t t . N a g y k ü l ö n b s é g e k v a n n a k a z o n b a n a k i v á l ó m a g y a r - és n é m e t a j k ú , v a l a m i n t a g y e n g é b b n e m z e t i s é g ű k a t o n á k k ö z ö t t ; u t ó b b i a k n á l k ü l ö n ö s e n a c s e h e k m e g b í z h a t a t l a n o k .

A t i s z t i k a r f r i s s és jó b e n y o m á s t k e l t és n e m z e t i s é g r e v a l ó t e k i n t e t n é l k ü l b a j t á r s i s z e l l e m t ő l v a n á t h a t v a .

A k i k é p z é s á l t a l á b a n igen j ó ; é r e z n i a z o n b a n , h o g y az e l s ő n a g y c s a t á k v e s z t e s é g e i f o l y t á n e l h a m a r k o d o t t a n i g é n y b e v e t t p ó t l á s o k , k i k é p z é s i leg m á r n e m á l l a n a k t e l j e s e n a h e l y z e t m a g a s l a t á n .

A lovasság lovai e l s ő r a n g ú a k . különösen kínálnak a magi/ur huszárok, mint lóra termeti katonák.

A t ö r z s e k jól és p o n t o s a n d o l g o z n a k , de t ú l n é p e s e k , e n n é l - f o g v a s o k a t a k t á z n a k és túl sok részlettel f o g l a l k o z n a k .

A haderő erős támadó szellemben nevelkedett.

A szerző ezzel sok e s e t b e n t a l á l ó a n j e l l e m e z t e az o s z t r á k - m a g y a r h a d s e r e g e t .

1915 őszén G a l l v i t z egészen ú j f e l a d a t o k elé k e r ü l t . A szövet- séges h a d v e z e t ő s é g e k , az orosz h a d m ű v e l e t e k s i k e r é n f e l b u z d u l v a e l h a t á r o z t á k , h o g y e r ő f e l e s l e g ü k k e l S z e r b i á t v e r i k le. E r r e a c é l r a M a c k e n s e n t á b o r n a g y p a r a n c s n o k s á g a a l a t t . Kövess e g y o s z t r á k - m a g y a r h a d s e r e g g e l B e l g r á d d a l s z e m b e n v o n u l t f e l ; G a l l v i t z ve- zérlete a l a t t p e d i g a B á n á t b a n g y ü l e k e z e t t e g y n é m e t h a d s e r e g , h o g y a D u n á n é s z a k - d é l i i r á n y b a n á t k e l v e , a s z e r b h a d e r ő t meg- s e m m i s í t s é k . O k t ó b e r e l e j é n a h a d m ű v e l e t e k meg is i n d u l t a k . Kövess és G a l l v i t z c s a p a t a i á t k e l t e k a D u n á n és n a g y l e n d ü l e t t e l v e t e t t é k m a g u k a t a s z e r b h a d e r ő k r e . Az első s i k e r e k u t á n Bul- g á r i a is c s a t l a k o z o t t a k ö z p o n t i s z ö v e t s é g e s e k h e z és o l d a l b a t á -

madta a szerbeket. Szerbia az egyesült támadás alatt összeroppant s hadseregének csak kis részei menekültek Albánián át Korfura.

Gallvitz mémoireja teljes bepillantást nyújt ezekbe az érde- kes és tanulságos hadieseményekbe.

Az entente, Szerbia megsegítésére Szalonikinél szállított partra egy nagyobb hadsereget. A szövetségesek, Szerbia leverése után, ennek megtámadását határozták el. Az osztrák-magyar, né- met és bolgár seregtestek fel is vonultak az újonnan keletkezett ellenféllel szemben, a támadást azonban nem hajtották végre. Az entente-csapatok ennélfogva a háború végéig ott maradtak, sőt ez a haderő volt az, amely 1918-ban a bolgár hadseregen áttört és a központi hatalmak összeomlásának folyamatát is megindította.

Bennünket magyarokat, Gallvitz könyvének egyik fejezete különösen fog érdekelni, az, amelyben a magyar viszonyokról szá- mol be. Pl. Budapestről a következőket írja: Gyönyörű város, fe- lülmúlhatatlan szép fekvéssel. Budapest nagy világvárossá való fejlődése gyors folyamatban van. A szerző szépen emlékszik meg továbbá a magyar vendégszeretetről, előzékenységről stb., stb.

A mű 254 oldalra terjed s 57 szövegvázlat járul hozzá. Stílusa könnyed, s így a laikusnak is élvezetes és tanulságos olvasmány.

Suhny Imre.

D U N Á N T Ú L EGYETEMI N Y O M D Á J A , P É C S E T T .