KÖNYVTÁROS, KIADÓ $S OLVASÓ A SZAKFOLYÓIRATOK ÁRADATÁBAN
/Szemle/
A folyóiratok és főleg a szakfolyóiratok számának emel
kedése világszerte sok gondot okoz az érdekelt kiadóknak, o l vasóknak és könyvtárosoknak egyaránt. A külföldi szaksajtó állandóan és behatóan f o g l a l k o z i k e z z e l a kérdéssel. Az alábbiakban k i v o n a t o s a n ismertetjük a kérdés néhány v o n a t k o zását, alapulvéve az OMK érdekelt munkatársainak e tárgy
ban t a r t o t t1 megbeszélését.
A szakfolyóirat "élete" - olvasó, kiadó.1/
Az 1956.évi A s l i b k o n f e r e n c i a e g y i k előadója az 1665- ben m e g j e l e n t első angol; folyóirat / p h i l o s o p h i c a l Transac- t i o n s / megállapítását idézte a szakfolyóiratok feladatáról:
"Olyan kisérletek megőrzésének és bevezetésének nyilvántar
tása, amelyek nem elég t e r j e d e l m e s e k ahhoz, hogy könyvben . j e l e n j e n e k meg, és egyébként elvesznének". A folyóiratok száma azonban időközben i g e n megnőtt. A World L i s t o f s c i e n - t i f i c p e r i o d i c a l s első kiadása 1925-ben 30 000 szakfolyó
i r a t cimét t a r t a l m a z t a , az 1952-es III.kiadás már 40'000-ét.
E z z e l o l y a n szakaszba érkeztünk, amikor a műszakiak még sa
ját szakterületüket sem tudják f i g y e l e m m e l kisérni, nem i s szólva a j tudomány egészéről.
J.D.Bernal p r o f e s s z o r s z e r i n t már maguk a referálóla- pok i s áttekinthetetlen méretűvé váltak. "így a Chemical A b s t r a c t s minden évben három kötetből áll, mindegyik 2000
o l d a l l a l , és ehhez járul még egy 1000 o l d a l a s i n d e x i s . "
A szakcikkeknek e z z e l az áradatával szemben b i z o n y o s rendszabályokat k e l l e n e foganatosítani. A "Nature" s z e r kesztője e célból a következőket j a v a s o l j a : "A tudomány em
b e r e i n e k meg k e l l f o n t o l n i o k annak lehetőségét, hogy k u t a tásaiknak csak a lényegét tegyék közzé, és a többit őrizzék meg r e f e r e n o e célokra." E s z e r i n t minden cikkiró c i k k he-
' The f u n c t i o n and use o f s c i e n t i f i c and t e c h n o l o g i c a l pe- s r i o d i c a l s , A s l i b p r o c e e d i n g s , 8.k. 4.s z.1956. n o v . p . 2 8 8-298.
29
l y e t t csak k i v o n a t o k a t i r n a , cikkének t e l j e s terjedelmét p e d i g gépírásban vagy m i k r o f i l m e n őriznék meg a kiadók és az e r r e kijelölt könyvtárak. /Az " E n g i n e e r i n g " szerkesztőségé
ben már f o l y n a k kísérletek a r r a vonatkozólag, hogy a hosszú és szűk szakterületen mozgó c i k k e k e t csak k i v o n a t o s a n közlik, mig a t e l j e s cikkről a kiadóban fotókópiák rendelhetők./
M i v e l minden l a p o t az olvasók részére szerkesztenek, elsőrendű fontosságú a folyóirat v i s z o n y a olvasóihoz" és az olvasók v i s z o n y a egymáshoz. íme a szakfolyóiratok olvasóinak néhány típusa:
a s z a k e m b e r . Részére a folyóirat tudományos eszköz, amely mások g o n d o l a t a i t rögzíti, és alkalmassá t e s z mások eredményeinek átvételére. Részére egy c i k k n e k érthető
ség és teljesség szempontjából i s a legtöbbet k e l l nyújtania.
M i v e l a szakember részére legérthetőbb saját szakmájának t e r minológiája, ezért a c i k k n e k saját nyelvén k e l i hozzá szól
n i a .
A * n e m s z a k e m b e r . Az angolok s z e r i n t en
nek a típusnak 3 változata van:
a. / Az a szakember, a k i orvvadászként tevékenykedik szá
mára i d e g e n területeken. Hogyan tájékozódik egy má
s i k tudományágban? Először tankönyveket, kéziköny
v e k e t s t b . o l v a s , s csaK végül érkezik e l a s z a k l a pokhoz. Közben tágítja terminológiai tudását mind
a d d i g , m i g saját szakterületére nem t u d j a v o n a t k o z t a t n i az o l v a s o t t a k a t .
b. / A k i látókörét tágítja. Közte és a kutató szakember között az a különbség,, hogy őt nem irányítják f o n tossági szempontok. A legtekintélyesebb általános • jellegű szakfolyóiratokat, és az úgynevezett közép- káderek részére s z e r k e s z t e t t l a p o k a t használja.
c. / A tulajdonképpeni l a i k u s , a k i a k i f e j e z e t t e n nem szakembereknek s z e r k e s z t e t t l a p o k a t o l v a s s a .
A különféle szaklapok és könyvtári kiadványok szerkesz
tésénél i g e n f o n t o s annak szem előtt tartása, hogy m i l y e n olvasóréteg részére készülnek. A szakfolyóiratokra elsősor
ban a következők jellemzőek: r e n d s z e r e s időközökben j e l e n nek meg, és minden számuk vonzza az olvasót, mert e g y e s i t i k magukban az újdonságot és a közvetlenséget. Hatósugaruk azonban túlterjed az újszerűségen, mert értékük rövidebb vagy hosszabb i d e i g a megjelenés után i s fennáll. Más sza
v a k k a l : a folyóiratoknak nemcsak raktározás előtti / p o l c
előtt/, hanem raktári / p o l c / életük i s van. A szakfolyóira
t o k jelentősége i l y e n k o r r e f e r e n c e j e l l e g e t ölt.
A szaklapok ujdonságértékének megszűnése után és a köz
p o n t i dokumentációs feldolgozás előtt van egy közbeeső idő
szakuk. I l y e n k o r i g e n megnő a könyvtárosok és dokumontátorok, az úgynevezett "hivatásos" vagy "intézményi" olvasók szerepe.
Ezek a l a p o k a t általában körözik, k i v o n a t o k a t készítenek be
lőle, b i z o n y o s idő után raktározzák és r e f e r e n c e célokra hasz
nálják. A kiadóknak kötelességük e z t a munkát a maguk erejé
ből támogatni. Néhány példa e r r e :
a l a p cimét, megjelenési idejét minden o l d a l o n tüntessék f e l ;
a fedőlapon vagy a belső cimlapon közöljék a l a p ciméhok nemzetközileg szabványosított rövidítését;
közöljék a c i k k e k e t f o l y a m a t o s a n ;
a cikkösszefoglalók i g e n hasznosak mind a k i v o n a t o l o k , mind az olvasók szempontjából;
i
ha egy tanulmány több részben j e l e n i k meg, az első f o l y tatásnál közöljék, hogy hány részből áll majd, és m i k o r j e l e n n e k meg a következő folytatások;
az egyes l a p o k o l d a l a i t egész évén át folyamatosan szá
mozzák;
a raktárak helykihasználása céljából negy segítség, ha a folyóiratokat általános szabványméretben adják k i ;
készítsenek i n d e x e k e t . Ez t e r j e d j e n k i a nem k i v o n a t o l t ,
"de értékesebb c i k k e k r e i s . Ha az i n d e x e t külön számban adják k i , az nagy segítséget j e l e n t o t t , a h o l nem köt
t e t i k a l a p o k a t ;
i g e n előnyös, ha a kiadó a folyóirat gerincén feltünteti a cimet és a megjelenési időt;
ha a l a p vékony, legmegfelelőbb, ha a fűzött felső végén /közel a széléhez/ tüntetik f e l ezeket az a d a t o k a t .
2/
A folyóiratok jövője 1
A XIX.század második felétől egyre növekvő számban meg
jelenő folyóiratok és folyóiratcikkek feltárásának kérdése egyre nehezebbé válik. A folyóiratok terén i s jellemző a
"specializálódás" •
2/ BOURGEOIS, P i e r r e : L ' a v e n i r du p e r i o d i q u e s c i e n t i f i q u e , L i b r i , 1956. T.sz. 'p.71-76
Ma már 2 millióra becsülik a m e g j e l e n t tudományos j e l legű folyóiratok számát. A fejlődésre az i s jellemző, hogy mig a XIX.század második felében a tudományos világ mindösz- sze öt n y e l v e n szólalt meg, ma a világ minden nemzete a maga nyelvén törekszik elmondani mindazt a m i t a nemzeti kultúra a tudomány,terén elért.
További jellemző, hogy egyre k i s e b b számban csökken az úgynevezett "egyéni" előfizetők száma és előtérbe lépnek a
"közületek": intézmények, könyvtárak, kutatóintézetek, do- • kumentációs irodák s t b .
A specializálódás m i a t t egyre k i s e b b az egyes l a p o k példányszáma.is, e z z e l párhuzamosan v i s z o n t nő az' előállítá
s i költség és az előfizetési d i j . /Ami ismét az egyéni elő
fizetők csökkenését v o n j a maga után./
. A fejlődés u t j a s a folyóiratokban közölt dokumentumok / c i k k e k , ábrák s t b . / házi reprodukálása, a folyóiratokban való közzététel után. A kiadók e z t a tevékenységet természe
t e s e n idegenkedve f i g y e l i k , h i s z e n ez a módszer "üzleti" ér
d e k e i k e l l e n szól.
A feltárás fejlődését kétségtelenül c s a k i s a lyukkár¬
t y a r e n d s z e r és az önműködő válogató berendezések elterjedé
se v i s z i majd előre.
Ma már mindenhol egyetértenek abban, hogy a mai folyó- ira-tforraa nem gazdaságos, az adatközlés gyorsasága szempont
jából már e l a v u l t megjelenési forma. Átalakulásához minden b i z o n n y a l évtizedekre l e s z szükség. Az UFESCO vállalta a j e l e n l e g i h e l y z e t felmérését és j a v a s l a t kidolgozását. A k i tűzött cél tisztázását nekünk magyar könyvtárosoknak i s elő k e l l segitenünk.
- 3/ •*
Raktározási költségek '
A folyóiratok válságával együtt világviszonylatban na
p i r e n d e n v a n a folyóiratok tárolásának kérdése. A folyóirat
állomány óriásivá duzzad, g y a k o r l a t i l a g s z i n t e lehetetlenné válik r e n d e z e t t és b i z t o s tárolása, a nemzetközi szakmai ' közvélemény egyre inkább a r r a törekszik, hogy mikrofilmezés
s e l segítsenek a könyvtárak a folyóiratok raktározási nehéz¬
ségeinek leküzdésében*
Amerikában elemző statisztikákkal kimutatták, hogy a L'emploi du m i c r o f i l m dans l'emmagasinage des périodiques, B u l l e t i n de 1*UNESC0 a l ' i n t e n t i o n des b i b l i o t h e q u e s, 1 9 5 7 . 2 - 3 .s z . p .53-56.
52
könyvek raktározási költsége /"beleszámítva az épület a m o r t i zációját, a korszerű állványzat, a fenntartás, fűtés, vilá
gítás s t b . költségeit/ évi 20 dollár-centre m g kötetenként.
Az a folyóiratkötet, amelynek átlagos vastagsága 800 l a p , két könyv helyét f o g l a l j a e l a p o l c o n , tehát költsége i s kétszeres. A raktározási kiadások egy o l y a n könyvtárban, amely évenként 500 folyóiratot vásárol, 30 év a l a t t 93 000 dollárra növekedne. Minél tovább tárolják a folyóiratokat, a költségek annál magasabbra nőnek. Egy régi folyóirat táro
lási költsége, melyet 50 éven át 5 évenként c s a k egyszer használnak a n n y i , m i n t egy folyóiraté, melyet évente 50- s z e r használnak.
Az U n i v e r s i t y M i c r o f i l m s a raktározási kérdések megol
dására a következő g y a k o r l a t i j a v a s l a t o t t e s z i :
1 . Az a d o t t könyvtár előfizet egy a d o t t folyóiratra,
2. Ugyanakkor előfizet a' U n i v e r s i t y Microfilmsnél az a d o t t folyóirat egész évfolyamának m i k r o f i l m példányára i s / e z t a másolatot a megrendelő könyvtár egy éven belül k a p j a meg/
3. Az a d o t t folyóirat n y o m t a t o t t / p a p i r / példányát a könyv
tár hém kötteti be. M i n d a d d i g használja, m i g e l nem rongálódik, majd "megszabadul" ettől a példánytól, és csak a közben beérkezett mikrofilmpéldányt őrzi. /A U n i v e r s i t y M i c r o f i l m s j e l e n l e g 1000 a m e r i k a i és külföl
d i tudományos folyó^rat-mikrofilmpédányra fogad e l elő
fizetést. Előfizetési j o g a azonban osak annak a könyv
tárnak, s t b . van, a k i az e r e d e t i -papirpéldányos- f o lyóiratra i s előfizetett.
\ . :?
- x -
X
A szakfolyóiratok kérdésének vizsgálatánál nem szabad Bacon tévedésébe esnünk a z z a l , hogy feltételezzük, hogy a tudományos jelentések összegyűjtése és rendszerezése már önmagában i s a tudomány előrehaladását j e l e n t i . % g y a k o r l a t i könyvtári és dokumentációs szempontok m e l l e t t állandóan f i g y e l e m m e l k e l l kisérnünk a tudomány és a társadalom köl
csönhatását, és ezen belül á s z a k i r o d a l o m szerepét és e l v i jelentőségét. A kérdések tanulmányozása világszerte f o l y i k , ebből a vitából a magyar szakembereknek i s k i k e l l venhiök a részüket.
/Közli: Dr.Balázs Sándor és Dr.Torabor T i b o r /
