• Nem Talált Eredményt

15. A RÖNTGENDIFFRAKCIÓ

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "15. A RÖNTGENDIFFRAKCIÓ"

Copied!
37
0
0

Teljes szövegt

(1)

1

15. A RÖNTGENDIFFRAKCIÓ

(2)

A molekula geometriai adatai

 kötéstávolságok, kötésszögek

 konformerek szerkezete és aránya

 (ha királis) centrumok konfigurációja

(3)

3

A molekulageometria

meghatározásának módszerei

Kvatumkémiai számítás – geometriaoptimálás Kísérleti módszerek

 Gázminta: mikrohullámú spektroszkópia forgási Raman-spektroszkópia

 Oldatminta: (NMR, konformáció)

(CD-spektroszkópia, királis centrumok)

 Kristályos minta: röntgendiffrakció

(4)

The Nobel Prize in Physics 1915

"for their services in the analysis of crystal structure by means of X-rays"

Sir William Henry Bragg

1862 - 1942 William Lawrence Bragg 1890 - 1971

(5)

5

15.1. Az ideális kristály

(6)

Elemi cella

(primitív)

Paraméterei:

a, b, c : élhosszak

, , : szögek.

Paralelepipedon

(7)

7

Kristályrendszerek

Kristályrendszer Független paraméterek száma Paraméterek

triklin 6 a b c,     

monoklin 4 a b c,  =  = 90  

rombos 3 a b  c,  =  =  = 90

tetragonális 2 a = b  c,  =  =  = 90

trigonális 2 a = b = c,  =  =   90

hexagonális 2 a = b  c,  =  = 90,  = 120

köbös 1 a = b = c,  =  =  = 90

(8)

Molekulák száma a cellán belül (jele Z)

(9)

9

Az n-ik atom pozíciója az elemi cellában

c z b

y a

x

r

n n

n

n

   

(10)

Kristályrács

Egy rácspontot origónak választva a többi rácspontba jutunk

transzlációkkal.

Rácspont: egy vagy több atomot, molekulát vagy iont képvisel.

c n b

n a

n

t

1

2

3

   

c , b ,

a   

: az origót a szomszédos rácspontokkal összekötő elemi transzlációk

n1, n2, n3 : egész számok

(11)

11

15.2 A röntgendiffrakciós kísérlet

A röntgendiffrakciós mérés célja:

a kristály pontos szerkezetének, azaz - az elemi cella paramétereinek

- a cellában elhelyezkedő atomok pozícióinak meghatározása.

(12)

A röntgendiffrakció jelensége

Kristályos mintán a röntgen-sugárzás szóródik (rugalmas szórás), a szórt sugárzás interferenciát mutat.

(A röntgensugár -ja és a, b, c összemérhetőek, ezért lesz interferencia)

Fontosabb módszerek:

- csak az elemi cella paramétereinek meghatározására

 Debye-Scherrer-módszer (pordiffrakció): monokromatikus röntgensugár szóródik kristályos pormintán

 Laue-módszer: polikromatikus röntgensugár szóródik egykristályon

- az elemi cella paramétereinek és atomi pozícióknak meghatározására

 forgó kristály módszer: monokromatikus röntgensugár szóródik egykristályon

(13)

13

A röntgenfotonok az elektronokon szóródnak.

Az atommagokon történő szóródás elhanyagolható.

(14)

c é l t á r g y ( C u )

m o n o k r o m á t o r n a g y e n e r g i á j ú

e l e k t r o n o k

f ó k u s z á l t r ö n t g e n s u g á r

- k ő r

d e t e k t o r f e lü le t

Röntgendiffrakciós készülék forgókristályos méréshez

(15)

Egykristály szórási képei

citromsav kristály(?) M. J. Vela, Crystalline Insights (tutorial, ppt fájl)

(16)

15.3. Az elemi cella paramétereinek

meghatározása

(17)

17

Visszaverődés két egymás alatti rácssíkról

 CD d sin

BC

(18)

Az erősítő interferencia feltétele

 CD 2 d sin n

BC Bragg-egyenlet

(19)

 1 sin

1

d d sin 

2

 2 

1

2

d

A Bragg-feltétel több  szög értékkel is teljesül.

(20)

Példa: ortorombos kristály

d = a

1a sin a 2

2 sin

a

2 a2

 3 sin

a

2

3a

….

(21)

21

Példa: ortorombos kristály

d = a

1a sin a 2

2 sin

a

2 a2

 3 sin

a

2 a3

….

d = b

1b sin b 2

2 sin

b

2 b2

 3 sin

b

2 3b 2csin c3  3

2 sin

c

2 c2

1c sin c 2

d = c

…. ….

Bragg-egyenletek

(22)

a b

(100) (010)

Példa: ortorombos kristály

Rácssíkok I.

(23)

23

(110) (210)

a b

Példa: ortorombos kristály

Rácssíkok II.

(24)

Miller-indexek

A rácssíkokat a (hk) Miller-indexekkel jelöljük.

Jelentése: a sík az elemi cella a élét az a/h, b élét a b/k,

c élét a c/ pontban metszi

a b

(25)

25

2 2 2

2 2

2 2

hk

b c

k a

h d

1 

Példa: ortorombos kristály

Rácssíkok távolsága

(26)

Az elemi cella paramétereit a reflexiós maximumok irányaiból

lehet meghatározni

(27)

27

15.4. Az atomi pozíciók meghatározása

(28)

Az atomi pozícióikat a reflexiós maximumok relatív intenzitásából

lehet meghatározni.

(29)

29

A relatív intenzitásokra vonatkozó képlet levezetése

1. Modell: a kristályban gömbszimmetrikus atomok vannak (vegyértékelektronokat elhanyagoljuk).

Levezetés lépései:

1.a Szóródás izolált atomon 1.b Szóródás egy elemi cellán

1.c Szóródás háromdimenziós kristályon

2. Modell: az elektronok eloszlása nem gömbszimmetrikus

(30)

Gömbszimmetrikus atomokból álló rács szórási intenzitásai

2 hk

hk

F

I

F

hk

a (hk  ) sík szórási amplitúdója,

szaknyelven szerkezeti tényezője

(31)

31

A szerkezeti tényező

 

n n n

n

n

hk

f exp 2iπ hx ky z

F

    

x

n

, y

n

, z

n

az n-ik atom koordinátái az elemi cellában

f

n

az n-ik atom atomi szórástényezője (szóró képessége)

(32)

Atomi szórástényező

    r dr

kr kr r sin

ρ

2

0

 sinθ

λ

k  4π

(33)

33

(34)

hk

hk

Im F

Re

 

n n n

n

n

hk f i hx ky lz

F

exp 2  

 

hk hk

hk

hk hk

hk

i F

i F

F

sin cos

exp

Miért komplex mennyiségek a szerkezeti tényezők?

hk hk

hk

A iB

F  

megadható valós és képzetes rész összegeként:

vagy amplitúdóval és fázisszöggel:

hk hk

hk

hk hk

hk

F B

F A

sin cos

Azaz valós és képzetes része: Fhk

(35)

35

Folytonos elektron-eloszlású cellákból álló rács szórási intenzitásai

2

F

hk

I 

x, y, zexp2 ihx ky z   dxdydz

c ρ b a F V

a

0 b

0 c

0

hk

 π

(36)

Ni-ftalocianid elektronsűrűség

térképe

(37)

37

Alapkérdések

99. Milyen alakú a (primitív) elemi cella? Milyen paraméterek jellemzik?

100. Milyen formában adják meg az atomi pozíciókat az elemi cellán belül?

101. A kristályszerkezet milyen jellemzőit tudjuk meghatározni röntgendiffrakciós kísérlettel, monokromatikus sugárzást használva, pormintát, ill. egykristály mintát vizsgálva?

102. Melyek a kristály-röntgendiffraktométer fő egységei?

103. Hogyan működik a röntgen-diffraktométerek sugárforrása?

104. Milyen mintatartót használnak a kristálydiffrakciós berendezésben?

105. Mit nevezünk a röntgendiffrakciós kísérletben szórási képnek (mintázatnak)?

106. Készítsen vázlatot a röntgensugár szóródásáról a kristályrácson!

107. Írja fel a Bragg-egyenletet!

108. Mik a Miller-indexek?

109. A kristálydiffrakciós kísérletben mért szórásmaximumok milyen jellemzőit használjuk fel az elemi cella paramétereinek, ill. az atomi pozícióknak a

meghatározásához?

110. Mit ábrázolunk az elektronsűrűség térképen? Hogyan állapítható meg rajta az atommagok helye?

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Érdekes mozzanat az adatsorban, hogy az elutasítók tábora jelentősen kisebb (valamivel több mint 50%), amikor az IKT konkrét célú, fejlesztést támogató eszközként

A helyi emlékezet nagyon fontos, a kutatói közösségnek olyanná kell válnia, hogy segítse a helyi emlékezet integrálódását, hogy az valami- lyen szinten beléphessen

A kristálytani koordinátarendszer tengelyei párhuzamosak az elemi cella éleivel, a kristálytani koordinátatengelyek által bezárt szögek azonosak az elemi celláival,

Kristályos mintán a röntgen-sugárzás szóródik (rugalmas szórás), a szórt sugárzás interferenciát mutat.. (A röntgensugár -ja és a, b, c összemérhetőek, ezért lesz

- az elemi cella paramétereinek és atomi pozícióknak meghatározására..  forgó kristály módszer: monokromatikus röntgensugár

A kristálydiffrakciós kísérletben mért szórásmaximumok milyen jellemzőit használjuk fel az elemi cella paramétereinek, ill. az atomi

A kristálydiffrakciós kísérletben mért szórásmaximumok milyen jellemzőit használjuk fel az elemi cella paramétereinek, ill. az atomi

- Az adatgyüjtési idő a reflexiók számától függ (az elemi cella nagysága