TARTALOM
II. rész
2006: VIII. tv. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni vé-
dekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény módosításáról . . . . 178
2006: XXIII. tv. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról. . . . 183
2006: XXIV. tv. A helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, az egyes címzett támogatással folyamatban lévõ beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. tör- vény módosításáról . . . . 185
10/2006. (I. 18.) Korm. r. A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elõirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról . . . . 216
17/2006. (I. 26.) Korm. r. A területfejlesztési célelõirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 26/2003. (III. 4.) Korm. rendelet módosításáról . . . . 216
20/2006. (I. 31.) Korm. r. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási igénybejelentéséhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány tartalmáról és értékelésének rendjérõl szóló 104/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról. . . . 217
39/2006. (II. 20.) Korm. r. A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elõirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról . . . . 219
4/2006. (I. 26.) PM–BM e. r. A helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat 2006. évben egyes központi költségvetési kap- csolatokból megilletõ forrásokról. . . . 220
6/2006. (II. 8.) BM r. A pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatainak 2006. évi költségvetési támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályairól. . . . 221
IV. rész Tájékoztató a településrészi önkormányzatok mûködésérõl . . . . 231
A településrészi önkormányzat feladatai, jogkörei . . . . 235
A településrészi önkormányzatok jellemzõ feladat- és hatáskörei . . . . 236
A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács közleménye a helyi önkormányzatok 2005. évi céltámogatásáról . . . . 238
2006. évi VIII.
törvény
a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos
súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény módosításáról*
1. § (1) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos sú- lyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV.
törvény (a továbbiakban: Kat.) 3. §-ánaka)–c)pontja he- lyébe a következõ rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában:]
„a) Belsõ védelmi terv:a veszélyes anyagokkal kapcso- latos súlyos balesetek kialakulásának megelõzését, a bal- esetek elhárítását, következményeinek mérséklését szol- gáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felké- szítési feladatok veszélyes ipari üzemen, veszélyes létesít- ményen belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabá- lyozó üzemeltetõi okmány.
b) Biztonsági elemzés:az üzemeltetõ által készített do- kumentum, amely tartalmazza a veszélyes ipari üzem üze- meltetõjének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelõzésére vonatkozó általános célkitûzéseit, továbbá annak az irányítási, vezetési és mûszaki eszköz- rendszernek a bemutatását, amely biztosítja mind az em- ber, mind a környezet magas szintû védelmét, valamint an- nak bizonyítását, hogy az üzemeltetõ a veszélyes anyagok- kal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, illetõleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos bal- esetek kockázatát elemezte és értékelte. A dokumentum- nak elegendõ információt kell szolgáltatnia a hatósági, szakhatósági vélemények kialakításához.
c) Biztonsági jelentés:az üzemeltetõ által készített do- kumentum, amely annak bizonyítására szolgál, hogy ren- delkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos bal- eseteket megelõzõ politikával és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azo- nosította, illetõleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos sú- lyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte, a megelõ- zésükre a szükséges intézkedéseket megtette, kellõ mérté- kû a létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága. Ren- delkezik mûködõképes belsõ védelmi tervvel. A jelentés- nek elegendõ információt kell szolgáltatnia a külsõ védel- mi tervek elkészítéséhez és a hatósági, szakhatósági véle- mények kialakításához.”
(2) A Kat. 3. §-ánakm)pontja helyébe a következõ ren- delkezés lép:
* A törvényt az Országgyûlés a 2005. december 19-i ülésnapján fogadta el.
belül, meghatározott körülmények között jelentkezõ egészség-, illetve környezetkárosító hatás valószínûsége.”
(3) A Kat. 3. §-a a következõö)ponttal egészül ki:
„ö) Mûködõ veszélyes ipari üzem jelentõs bõvítése:a veszélyes ipari üzemben jelen lévõ veszélyes anyagok ter- vezett mennyisége a legutóbb beadott biztonsági jelentés- ben, illetve biztonsági elemzésben meghatározott mennyi- séget legalább 25%-kal meghaladja.”
(4) A Kat. 3. §-ánakp)–s)pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában:]
„p) Rendkívüli esemény: a veszélyes ipari üzemben a rendeltetésszerû mûködés során, illetõleg a technológiai folyamatokban bekövetkezõ olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel és magában hordoz- za a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset ki- alakulásának lehetõségét.
q) Védendõ adat:az üzemeltetõ által meghatározott üz- leti titok, illetõleg az üzem külsõ támadás elleni biztonsá- gára vonatkozó lényeges adat.
r) Súlyos káresemény:az emberek életét, egészségét és környezetét, anyagi értékeit súlyosan veszélyeztetõ vagy károsító olyan esemény, amelynek következményei az erre szervezett erõkkel elháríthatók, felszámolhatók és nem igénylik a katasztrófa esetére vonatkozó különleges intézkedések bevezetését.
s) Üzemeltetõ:bármely természetes vagy jogi személy, illetõleg jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, aki vagy amely veszélyes ipari üzemet vagy veszélyes lé- tesítményt mûködtet vagy alapszabály, alapító okirat, illet- ve szerzõdés alapján döntõ befolyást gyakorol a veszélyes ipari üzem mûködésére.”
(5) A Kat. 3. §-ánaku)–x)pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában:]
„u) Veszélyes anyag:e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfe- lelõ anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyers- anyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes ter- mék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyek- rõl feltételezhetõ, hogy egy baleset bekövetkezésekor lét- rejöhetnek.
ü) Veszélyességi övezet: a veszélyes anyagokkal kap- csolatos súlyos ipari baleset lehetséges következményei- nek csökkentése érdekében a veszélyes ipari üzem környe- zetében a hatóság által kijelölt, az egyéni sérülés kockáza- tához igazodó terület.
v) Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset:
olyan mértékû veszélyes anyag kibocsátásával, tûzzel vagy robbanással járó rendkívüli esemény, amely a veszé- lyes ipari üzem mûködése során befolyásolhatatlan folya- matként megy végbe és amely az üzemen belül, illetõleg azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszé- lyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetõleg a környezetet.
lyes létesítményben – ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is – veszélyes anyagok vannak jelen a tör- vény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérõ mennyiségben (tekintet nélkül az üzem tevékenységének ipari, mezõgazdasági vagy egyéb besorolására).
x) Veszélyes létesítmény:olyan, a veszélyes ipari üzem területén lévõ technológiai, illetõleg termelésszervezési okokból elkülönülõ területrész, ahol egy vagy több beren- dezésben (technológiai rendszerben) veszélyes anyagok elõállítása, felhasználása, szállítása vagy tárolása történik.
Magában foglal minden olyan felszerelést, szerkezetet, csõvezetéket, gépi berendezést, eszközt, iparvágányt, ki- kötõt, a létesítményt szolgáló rakpartot, kikötõgátat, rak- tárt vagy hasonló – úszó vagy egyéb – felépítményt, amely a létesítmény mûködéséhez szükséges.”
(6) A Kat. 3. §-ánakzs)pontja helyébe a következõ ren- delkezés lép:
„zs) Dominóhatás: a veszélyes létesítményben bekö- vetkezõ olyan baleset, amely a közelben lévõ más, veszé- lyes ipari üzemre átterjedve a veszélyes anyagokkal kap- csolatos súlyos balesetek valószínûségét és lehetõségét megnöveli vagy a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményeit súlyosbítja.”
2. §(1) A Kat. 4. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
„(1) E törvényt kell alkalmazni a katasztrófahelyzetben, illetve a katasztrófa megelõzése érdekében (beleértve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést is) a Magyar Köztársaság területén végzett katasztrófaveszélyes tevékenységre, továbbá akkor, ha a katasztrófa károsító hatása ellen a Magyar Köztársaság területén védekezés szükséges.
(2) A törvény IV. fejezetének hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén mûködõ, veszélyes ipari üzemekre és veszélyes létesítményekre, valamint a veszélyes anya- gokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelõzésében, az el- lenük való védekezésben érintett közigazgatási szervekre és gazdálkodó szervezetekre, helyi önkormányzatokra, természetes személyekre.”
(2) A Kat. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) A törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki:
a) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 1. § (1) bekezdésében az atomenergia alkalmazásával összefüggésben meghatározott tevékenységekre, jogosult- ságokra és kötelezettségekre,
b) a veszélyes anyagoknak a veszélyes ipari üzemen kí- vüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására, illetve a szál- lítás közbeni ideiglenes tárolására,
c) a veszélyes anyagoknak a veszélyes ipari üzemen kívüli vezetékes szállítására, beleértve a szivattyúállomá- sokat,
ti tevékenységekre, kivéve az ásványi nyersanyagok vegyi vagy termikus feldolgozását, tárolását, ha annak során a külön jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérõ mennyiségû veszélyes anyag jelen van,
e) a hulladéklerakókra, kivéve az ásványi nyersanya- gok kitermelésébõl származó hulladékok, meddõk feldol- gozására szolgáló létesítményeket (beleértve a derítõ- és ülepítõmedencét is), ahol a külön jogszabályban meghatá- rozott küszöbértéket elérõ mennyiségû veszélyes anyag van jelen, különösen abban az esetben, ha a tevékenység a hulladékok vegyi és termikus feldolgozásával jár együtt,
f) a katonai célból üzemeltetett veszélyes ipari üzemek- re, veszélyes létesítményekre.”
3. §A Kat. 30. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„30. § (1) Veszélyes ipari üzemre, veszélyes létesít- ményre építési engedély, használatbavételi engedély, továbbá veszélyes tevékenység megkezdésének engedé- lyezése csak a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigaz- gatóságnak (a IV. fejezet alkalmazásában: hatóság), a Magyar Mûszaki Biztonsági Hivatal (a továbbiakban:
szakhatóság) szakhatósági hozzájárulásával kiadott enge- délye alapján adható. Az engedély iránti kérelemhez az üzemeltetõnek csatolni kell a biztonsági jelentés vagy biz- tonsági elemzés egy-egy példányát.
(2) Amennyiben a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés védendõ adatot tartalmaz, az üzemeltetõ egyide- jûleg a nyilvánosságra hozható, védendõ adatot nem tartal- mazó biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést is kö- teles a hatóság részére benyújtani.”
4. §A Kat. a következõ 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § (1) Amennyiben a biztonsági jelentés vagy biz- tonsági elemzés nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, annak a hatósághoz történõ beérkezésétõl számított negyvenöt napon belül a hatóság hiánypótlásra hívja fel az üzemeltetõt. A szakha- tósági eljárásban a szakhatóság a megkereséstõl számított harminc napon belül értesíti a hatóságot a hiánypótlás szükségességérõl.
(2) Ha az üzemeltetõ nem vagy nem megfelelõ módon tesz eleget a veszélyes ipari üzemre vonatkozó biztonsági jelentéssel vagy biztonsági elemzéssel kapcsolatos hiány- pótlási felhívásnak és a biztonsági jelentésben vagy biz- tonsági elemzésben a biztonságos üzemeltetést bizonyíta- ni nem tudja, annak teljesítéséig a hatóság a veszélyes te- vékenység végzését korlátozhatja vagy felfüggesztheti.
(3) A hatóság és a szakhatóság a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés valóságtartalmát helyszíni szem- le keretében is ellenõrizheti, ennek során a tényállás tisztá- zása érdekében személyes adatokat tartalmazó iratot, nyil- vántartást vagy adatbázist lefoglalhat.”
5. §A Kat. 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„31. § (1) A veszélyes ipari üzemek megvalósítását, bõ- vítését, megszüntetését, illetve azok veszélyességi övezeti
lyességi övezeten belüli fejlesztésekkel kapcsolatos eljárá- si rendet a biztonsági követelmények figyelembevételével külön jogszabályban kell szabályozni.
(2) Az üzemeltetõ a hatóság számára köteles haladékta- lanul bejelenteni
a) a veszélyes ipari üzem, veszélyes létesítmény bezá- rását,
b) a veszélyes tevékenység ideiglenes megszüntetését, valamint a veszélyes tevékenység újbóli megkezdését,
c) a mûködõ veszélyes ipari üzem jelentõs bõvítését vagy ha a veszélyes ipari üzem, veszélyes létesítmény, tá- rolóberendezés vagy a technológiai eljárás, vagy az alkal- mazott veszélyes anyagok jellege, vagy fizikai tulajdonsá- ga a biztonságra kihatóan lényegesen megváltozik.
(3) A (2) bekezdésc)pont szerinti bejelentéshez csatol- ni kell az új körülményekre vonatkozó biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést.
(4) A veszélyes tevékenység egészét, illetõleg a védeke- zés belsõ (létesítményi) rendszerét érintõ jelentõs változta- tás esetén új biztonsági jelentést, illetõleg biztonsági elem- zést kell készíteni vagy a meglévõt ki kell egészíteni, ame- lyet a veszélyes tevékenység megkezdése elõtt a kérelem- mel együtt meg kell küldeni a hatóságnak. Ha a hatóság a kérelmet elutasítja, a megváltoztatott veszélyes tevékeny- ség nem kezdhetõ meg.”
6. §(1) A Kat. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a kö- vetkezõ rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben a veszélyes ipari üzemben a veszélyes anyagok mennyisége eléri a jogszabályban meghatározott alsó küszöbértéket, de nem éri el a felsõ küszöbértéket, az üzemeltetõ a külön jogszabályban meghatározottak szerint biztonsági elemzést készít és a hatósághoz elfogadásra be- nyújtja.”
(2) A Kat. 32. §-a a következõ (3) bekezdéssel egé- szül ki:
„(3) A biztonsági elemzést, mûködõ veszélyes ipari üzem esetén a külön jogszabályban meghatározott idõsza- konként, de legalább ötévenként az üzemeltetõ felülvizs- gálja és szükség szerint módosítja. A felülvizsgálat ered- ményét, illetve a módosított biztonsági elemzést a hatóság részére megküldi. A hatóság a biztonsági elemzés alapján dönt az engedély meghosszabbításáról, illetve annak felté- teleirõl.”
7. §A Kat. 33. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„33. § (1) Amennyiben a veszélyes ipari üzemben a ve- szélyes anyagok mennyisége eléri vagy meghaladja a jog- szabályban meghatározott felsõ küszöbértéket, az üzemel- tetõ a külön jogszabályban meghatározottak szerint biz- tonsági jelentést készít és a hatósághoz elfogadásra be- nyújtja.
(2) A biztonsági jelentést, mûködõ veszélyes ipari üzem esetén a külön jogszabályban meghatározott idõszakon-
illetve a módosított biztonsági jelentést a hatóság részére megküldi. A hatóság a jelentés alapján dönt az engedély meghosszabbításáról, illetve annak feltételeirõl.”
8. §A Kat. a következõ 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § A hatóság a hozzá benyújtott biztonsági jelen- tés vagy biztonsági elemzés vizsgálata alapján állapítja meg a dominóhatásban érintett veszélyes ipari üzemek kö- rét. A hatóság a dominóhatásban érintett üzemek irányába intézkedik a veszélyes ipari üzemek veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset-megelõzési célkitûzéseinek, biztonsági irányítási rendszerének, belsõ védelmi tervei- nek összehangolására a biztonsági jelentés vagy biztonsá- gi elemzés soron kívüli felülvizsgálatának kezdeményezé- sével. A hatóság az intézkedéseirõl tájékoztatja a külsõ vé- delmi tervek és a lakossági tájékoztatók elkészítésében érintetteket.”
9. §A Kat. 34. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„34. § (1) A hatóság a biztonsági jelentés és a biztonsági elemzés megküldésével értesíti a veszélyeztetett települé- sek polgármestereit, a veszélyeztetett fõvárosi kerületek polgármestereit (a továbbiakban együtt: a veszélyeztetett települések polgármesterei), valamint a fõvárosban a fõ- polgármestert az új veszélyes ipari üzem építésével vagy a már mûködõ veszélyes ipari üzem jelentõs bõvítésével kapcsolatos engedélyezési eljárás megindításáról.
(2) A biztonsági jelentés nyilvános és a veszélyeztetett település polgármesterének biztosítania kell, hogy abba a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelõen bárki betekinthessen. Amennyiben a biztonsági jelentés védendõ adatot is tartalmaz, akkor az üzemeltetõ által ké- szített, a biztonsági jelentésnek a védendõ adatot nem tar- talmazó változata bocsátható nyilvános megtekintésre.”
10. §A Kat. a következõ 34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. § (1) A védendõ adatot tartalmazó biztonsági je- lentésbe, illetve biztonsági elemzésbe csak az üzemeltetõ vagy írásban meghatalmazott képviselõje, a hatóság és a szakhatóság eljárásban érintett képviselõi (a továbbiakban együtt: eljárásban érintett felek), valamint a külön jogsza- bály alapján arra jogosultak tekinthetnek be.
(2) A nyilvánosságra hozható biztonsági jelentésrõl, il- letve biztonsági elemzésrõl a hatóság csak az eljárásban érintett felek, a veszélyeztetett települések polgármesterei, e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megjelölt szervezetek és a külsõ védelmi terv készítésére kötelezettek részére adhat másolatot.”
11. §A Kat. 35–38. §-a helyébe a következõ rendelke- zések lépnek:
„35. § (1) A külsõ védelmi terveket a BM Országos Ka- tasztrófavédelmi Fõigazgatóság illetékes területi szerve a veszélyeztetett települések polgármestereinek közremû-
állapítja meg. A külsõ védelmi tervek elkészítésének és gyakoroltatásának költségeit a BM Országos Katasztrófa- védelmi Fõigazgatóság saját költségvetése terhére bizto- sítja.
(2) A hatóság külön jogszabályban meghatározottak szerint végzi a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelõzésével és elhárításával, valamint a bekö- vetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balese- tek kivizsgálásával kapcsolatos mûszaki, szervezési és ve- zetési információk gyûjtését, értékelését és készíti a nyil- vános nemzeti jelentéseket.
36. § (1) A telepítés helye szerint illetékes polgármes- ternek az üzemeltetõvel és a hatósággal együttmûködve külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítania kell, hogy a lakosság véleményt nyilváníthasson az új veszélyes ipari üzem engedélyének vagy a már mûködõ veszélyes ipari üzem tevékenységének jelentõs változtatá- sára, illetve módosítására vonatkozó engedély kiadása elõtt.
(2) Külön jogszabály szerint biztosítani kell, hogy a ve- szélyes ipari üzem veszélyességi övezetének határán belül történõ fejlesztések során a lakosság véleményt nyilvánít- hasson.
37. § (1) A hatóság a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó határozatát a veszélyeztetett települések pol- gármestereinek, az illetékes helyi, megyei védelmi bizott- ság elnökének, valamint a fõvárosban a fõpolgármesternek megküldi.
(2) A hatóság a veszélyes tevékenység végzésére vonat- kozó határozatának kiadását követõen a veszélyes tevé- kenységet végzõkrõl tájékoztatja az illetékes megyei (budapesti) rendõr-fõkapitányságot a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tûzoltó-parancsnokságot, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illeté- kes területi szervét, a területileg illetékes környezetvédel- mi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõséget, valamint az Országos Mentõszolgálat területileg illetékes mentõ szervezetét.
38. § (1) A hatóság az üzemeltetõt megfelelõ határidõ megjelölésével a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelõzéséhez szükséges intézkedések megtételé- re kötelezi, illetõleg a 30. §-ban meghatározott engedélyt visszavonja, ha a biztonságos üzemeltetés feltétele bár- mely okból hiányzik. A hatóság az elõírt intézkedés meg- tételéig elrendelheti a veszélyes tevékenység folytatásá- nak felfüggesztését.
(2) Ha az üzemeltetõ a biztonságos mûködéssel kapcso- latos kötelezettségeit nem teljesíti vagy a veszélyes tevé- kenységet hatósági engedély nélkül kezdi el, a veszélyes tevékenység folytatását a hatóság megtilthatja.
(3) A hatóság elrendelheti az üzemeltetõ költségére és veszélyére:
annak területén lévõ személyeknek a veszélyes ipari üzem területére történõ belépésének, illetve az ott-tartózkodásá- nak megtiltását, a veszélyes ipari üzem, veszélyes létesít- mény helyiségeinek lezárását és ennek hatósági pecséttel történõ hitelesítését,
b) a veszélyes ipari üzem, veszélyes létesítmény biz- tonsági õrzését,
c) a veszélyes ipari üzemben, veszélyes létesítményben található veszélyes anyagok, eszközök
ca) elszállítását,
cb) környezetvédelmi szabályok szerinti megsemmisí- tését,
cc) veszélyeztetõ jellegük megszüntetését.
(4) Amennyiben az üzemeltetõ a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesettel vagy rendkívüli eseménnyel összefüggésben a megelõzõ, az elhárító, illetve a környe- zeti károkat helyreállító intézkedésekre, valamint a veszé- lyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményei- nek kivizsgálására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a hatóság ezek megtételére kötelezi.”
12. §A Kat. a következõ 38/A. §-sal egészül ki:
„38/A. § A hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelõzése, valamint a jogszabályban, il- letve hatósági határozatban foglalt kötelezettségek teljesü- lése érdekében a külön jogszabályban meghatározott gya- korisággal hatósági ellenõrzést tart. A helyszíni ellenõr- zésrõl készült jegyzõkönyvet a hatóság az üzemeltetõ szá- mára az ellenõrzés idõpontjától számított harminc napon belül megküldi.”
13. §A Kat. 39–41. §-a helyébe a következõ rendelke- zések lépnek:
„39. § Az üzemeltetõ köteles:
a) gondoskodni a külön jogszabály szerinti tartalmi kö- vetelményeknek megfelelõ olyan belsõ védelmi tervek ki- dolgozásáról és a hatóságnak történõ megküldésérõl, ame- lyek tartalmazzák azoknak az eszközöknek és annak az üzemvezetési rendszernek a leírását, amellyel az emberi egészség és a környezet védelme magas színvonalon biz- tosított,
b) minden szükséges intézkedést megtenni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek megelõzésére, az esetleges baleset hatásainak enyhítésére és az okozott környezeti károk helyreállítására,
c) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeit kivizsgálni és az arról készült jelentést a ha- tóság részére megküldeni, a hatóság azt a szakhatóság ré- szére is eljuttatja,
d) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet követõ lehetõ legrövidebb idõn belül tájékoztatást adni a hatóság számára a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek közép- és hosszú távú követ-
ben tett intézkedéseirõl.
40. § Ha a veszélyes ipari üzemben vagy a védelmet el- látó szervezetben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos sú- lyos baleset kockázatát növelõ változtatás történik, az üze- meltetõnek a belsõ védelmi terveket pontosítani kell. Az üzemeltetõ a belsõ védelmi terveket legalább hároméven- ként felülvizsgálja és a tervek végrehajthatóságát a külön jogszabályban meghatározott módon gyakorlattal ellenõr- zi. A tervek pontosításáról, felülvizsgálatáról és gyakorol- tatásáról jegyzõkönyvet kell felvenni. A pontosított tervet és a felvett jegyzõkönyveket meg kell küldeni a hatóság- nak.
41. § A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos bal- esetek következményeinek csökkentésére vonatkozó ve- szélyes ipari üzemen belüli feladatait az üzemeltetõnek a belsõ védelmi tervben, míg az érintett állami és önkor- mányzati szervek veszélyes ipari üzemen kívüli feladatait a külsõ védelmi tervben kell meghatározni.”
14. §A Kat. 43. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„43. § Az üzemeltetõ köteles az illetékes megyei ka- tasztrófavédelmi igazgatóság, a fõvárosban a Fõvárosi Polgári Védelmi Igazgatóság ügyeleti szolgálata útján a hatóságot, továbbá az illetékes védelmi bizottság elnökét és a veszélyeztetett települések polgármestereit haladékta- lanul tájékoztatni:
a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, rendkívüli esemény körülményeirõl,
b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset- ben, rendkívüli eseményben szereplõ veszélyes anyagok- ról,
c) a lakosságra, az anyagi javakra és a környezetre gya- korolt hatások értékeléséhez szükséges adatokról,
d) a megtett intézkedésekrõl.”
15. §A Kat. 50. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés lép:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés 50. § Ez a törvény a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenõrzésérõl szóló, 1996.
december 9-i 96/82/EK tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító, 2003/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
16. §A Kat. 53. §-ánakd)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kapnak az illetékes miniszterek, hogy rendeletben szabályozzák:]
„d)a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balese- tek megelõzésével kapcsolatban a tervezési, jelentési,
nek szabályait.”
Záró rendelkezések
17. §(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivé- tellel – a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
(2) Az e törvény hatálybalépésének napján már üzemelõ vagy építés alatt álló veszélyes ipari üzem üzemeltetõje a külön jogszabályban meghatározottak szerint a hatóság számára bejelentést tesz, illetve elkészíti a biztonsági je- lentést vagy biztonsági elemzést és a hatósághoz benyújt- ja. A hatóság a biztonsági jelentés, illetve biztonsági elem- zés alapján határoz a veszélyes tevékenység végzésének feltételeirõl.
(3) Az eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmaz- ni, hogy a hatósági eljárásokban a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés benyújtása elektronikus úton nem gya- korolható.
(4) E törvénynek a 17. § (1) bekezdése szerinti hatályba- lépésével egyidejûleg a katasztrófavédelemmel összefüg- gõ egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi XCVI. törvény 17. §-ának (2) bekezdése és 19. §-a, vala- mint az egyes törvények környezetvédelmi célú módosítá- sáról szóló 2001. évi LV. törvény 23. §-ának (1) és (3) be- kezdése hatályát veszti.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
18. §Ez a törvény
a) a Tanács 96/82/EK irányelve (1996. december 9.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszé- lyeinek ellenõrzésérõl,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/105/EK irányelve (2003. december 16.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenõrzésérõl szóló 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról, 1. cikk (1) bekezdés, 1. cikk (2) bekezdésb)pont, 1. cikk (4) be- kezdés, 1. cikk (7) és (8) bekezdésben foglaltaknak való megfelelést szolgálja.
Sólyom Lászlós. k., Dr. Szili Katalins. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló
2005. évi CLIII. törvény módosításáról*
1. §A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 30. §-ának (6)–(7) bekezdése helyébe a következõ rendel- kezés lép:
„(6) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltató egyházi fenntartója 2007. évben normatív hozzájárulásra akkor jogosult, ha a fenntartó, illetve fenntartóváltozás esetén a jogelõd fenntartó 2006. szeptember 30-áig beje- lenti a Magyar Államkincstár – fenntartó székhelye szerin- ti illetékes – területi, regionális igazgatóságának
a) a normatív hozzájárulás-igénylés alapjául szolgáló várható feladatmutatót (ellátotti létszám, férõhelyszám, szolgálat, központ) és
b) az igénybevétel 2007. évi várható idõtartamát.
(7) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltató – (6) bekezdésben nem említett – nem állami fenntartója 2007. évben normatív hozzájárulásra akkor jogosult,
a) ha a fenntartó, illetve fenntartóváltozás esetén a jog- elõd fenntartó 2006. szeptember 30-áig bejelenti a Magyar Államkincstár – fenntartó székhelye szerinti illetékes – te- rületi, regionális igazgatóságának
aa) a normatív hozzájárulás-igénylés alapjául szolgáló várható feladatmutatót (ellátotti létszám, férõhelyszám, szolgálat, központ), és
ab) az igénybevétel 2007. évi várható idõtartamát, va- lamint
b) ha a fenntartó, illetve fenntartóváltozás esetén a jog- elõd fenntartó az általa fenntartott, az igénylés alapjául szolgáló ellátotti létszámra, férõhelyszámra, szolgáltatóra, illetve központra 2006. december 31-én külön jogszabály szerint jogerõs mûködési engedéllyel rendelkezik, és
c) új, belépõ szolgáltatások, illetve férõhelybõvítés esetén, ha az általa fenntartott, és az igénylés alapjául szol- gáló ellátotti létszámot, férõhelyszámot, szolgáltatót, köz- pontot a szociális ágazat irányításáért felelõs miniszter az irányított területi kiegyenlítési rendszerbe – külön jogsza- bály szerint, a biztosított szolgáltatás szakmai, minõségi jellemzõi és mûködésének szakmai-gazdasági hatékony- sága alapján, a szolgáltatások területi lefedettségét figye- lembe véve – befogadja.”
* A törvényt az Országgyûlés a 2006. február 13-i ülésnapján fogadta el.
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben álla- pítsa meg:)
„d)legkésõbb 2006. június 30-áig a szociális ágazat irá- nyításáért felelõs miniszter által mûködtetett irányított te- rületi kiegyenlítési rendszer részletes szabályait”.
3. §A Kvtv. 1. számú mellékletében a XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium fejezet 10. „Családi támogatások” cím 7. „Pénzbeli és egy- szeri támogatás” alcímének megnevezése „Pénzbeli gyer- mekvédelmi támogatások”-ra változik.
4. §(1) A Kvtv. 3. számú melléklet 12.ca)alpontja he- lyébe a következõ szövegrész lép:
(Amennyiben az intézményben az emelt színvonalú férõ- helyekre megállapított személyi térítési díjak éves összegé- nek átlaga)
„ca) nem haladja meg a 400 000 forintot, akkor 730 000 forint,”
(2) A Kvtv. 3. számú melléklet 19.a)pontjának utolsó bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
[19. Kollégiumok közoktatási feladatai a) Kollégiumi, externátusi nevelés, ellátás]
„A Közokt. tv. szerint gyógypedagógiai nevelésben, ok- tatásban résztvevõk kollégiumi neveléséhez, oktatásához nem ez, hanem ad)pont szerinti hozzájárulás igényelhe- tõ.”
(3) A Kvtv. 3. számú melléklet 22. a) pontjának elsõ szöveges bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
[22. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggõ jutta- tások, szolgáltatások
a) Óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett ked- vezményes étkeztetés]
„A hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, kollégiumban ellátásban, to- vábbá az iskolában nappali rendszerû oktatásban részt vevõ – a 15–17., és 19. jogcímen figyelembe vehetõ – gyermekek, nappali rendszerû iskolai oktatásban részt vevõ tanulók után, akik számára a fenntartó a Gyvt.
148. §-a (5) bekezdésének a)–d) pontja alapján 50%-os normatív étkezési térítési-díj kedvezményt vagy ingyenes étkeztetést biztosít.”
(4) A Kvtv. 3. számú melléklet Kiegészítõ szabályok 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„4. A helyi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások az általuk nyújtott 11. a), c)–e), 11.g)–h)jogcím szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, továbbá az általuk fenntartott intézményekben a 11. b), 11.j–k), 12–14. pontok szerinti hozzájárulásokra jogosul- tak az egyes jogcímekben szereplõ feltételek szerint azzal, hogy a lakosságszámhoz kapcsolódó feltételt a többcélú kistérségi társulásban e feladat(ok)ban részt vevõ települé- sek együttesen kell teljesítsék.”
„5. A 11–14. b) pontokban szereplõ hozzájárulásokat azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat mûködésének engedélyezésérõl, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezésérõl szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet, illetve a gyermekjó- léti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedé- lyezésérõl, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyrõl szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm.
rendelet szerinti mûködési engedéllyel rendelkeznek.”
(6) A Kvtv. 3. számú melléklet Kiegészítõ szabályok 8. pontjának második gondolatjeles bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
[8. A 12. pontban szereplõ, a gyermekvédelmi szakellá- táshoz kapcsolódó hozzájárulások (12. aa)és12. ba) jog- címek) igénybevételének sajátos szabályai:]
„– Amennyiben a gyermekvédelmi ellátásban részesü- lõ gyermek bölcsõdei ellátásban vagy közoktatási szolgál- tatásban részesül, akkor az intézményt fenntartó önkor- mányzat jogosult a feladathoz kapcsolódó e melléklet sze- rinti normatív hozzájárulásoknak a 19.d)pont kivételével történõ igénybevételére is, az ott meghatározott feltételek szerint. A 19.d)pont szerinti ellátás esetén az intézmény- ben elhelyezett gyermekek után a 12.ba)pont szerinti nor- matív hozzájárulás vehetõ igénybe.”
(7) A Kvtv. 3. számú melléklet Kiegészítõ szabályok 10.j)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„j)A 20.ba)pont második gondolatjelében meghatáro- zott jogcímeken a foglalkozásokon részt vevõ tanulók 2006. évi költségvetési évre – tanévenként – becsült átlag- létszáma alapján tervezhetõ, illetve igényelhetõ a hozzájá- rulás. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók szerint a naptári évre naponként összesített létszámot 185 nappal kell elosztani. Ha az elõírt heti hat óránál kevesebb foglal- koztatást szerveznek a költségvetési éven belüli tanítási évek átlagában, a hozzájárulás nem jár. Abban az esetben, ha a heti hat órai idõkereten felüli foglalkoztatást is szer- veznek, nem igényelhetõ egy tanuló után ezen a jogcímen többszörös hozzájárulás.”
(8) A Kvtv. 3. számú melléklet Kiegészítõ szabályok 10.n)pontja elsõ mondata helyébe a következõ rendelke- zés lép:
„n)a 22.a)pont alatti, a gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez kapcsolódó hozzájárulás az étkeztetést igénybe vevõ, a Gyvt. 148. §-a (5) bekezdésének a)–d) pontjában meghatározott normatív térítésidíj-ked- vezményre jogosult gyermekek, tanulók 2006. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervez- hetõ, illetve igényelhetõ.”
5. §A Kvtv. 8. számú melléklet II/1. Egyes jövedelem- pótló támogatások kiegészítése jogcím elsõ bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ szövegrész lép:
III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján rendszeres szociális segélyben, idõskorúak járadékában, a Szoctv.
41. §-a (1) bekezdésében szabályozott ápolási díjban, a Szoctv. 55/A. §-a (1) bekezdésénekb)pontja alapján adós- ságcsökkentési támogatásban, az adósságkezelési szolgál- tatáshoz kapcsolódó, a Szoctv. 38. §-ának (5) bekezdésé- ben meghatározott lakásfenntartási támogatásban és a Szoctv. 38. §-ának (2) bekezdésében szabályozott lakás- fenntartási támogatásban részesülõ személyek számára, valamint a Szoctv. 41. §-ának (1) bekezdésében szabályo- zott ápolási díj után járó nyugdíjbiztosítási járulékra kifi- zetett összegek, a Szoctv. 55/A. §-ának (3) bekezdése sze- rinti elõrefizetõs gáz- vagy áramfogyasztást mérõ készülék felszerelési költségei, a gyermekek védelmérõl és a gyám- ügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. §-a alapján kifizetett rendszeres gyermekvédelmi támogatás 90%-ának, valamint a Szoctv. 43/A. §-ának (1) bekezdése szerinti emelt összegû ápolási díjra való jogosultság meg- állapítását megalapozó szakvélemény díjának és a „Sike- res Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról szóló 156/2005.
(VIII. 5.) Korm. rendelet alapján kamattámogatásra jogo- sultak számára kifizetett összeg fedezetére szolgál.”
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletérõl szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása
6. §A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a tár- sadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletérõl szóló 1998. évi XXXIX. törvény 7. §-a a következõb)ponttal egészül ki:
(Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei:)
„b) a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság;”
7. §(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ nyolcadik na- pon lép hatályba. Ezzel egyidejûleg hatályát veszti a Kvtv.
101. § (1) bek.d)pontja.
(2) Ha a személyes gondoskodást nyújtó szociális, illet- ve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltató nem állami fenntartója a mûködési engedélyt 2006. janu- ár 1-jét követõen szerezte meg, a normatív állami hozzájá- rulásra a mûködési engedély jogerõre emelkedésétõl jogo- sult, ha megfelel a Kvtv. 3. számú mellékletében meghatá- rozott feltételeknek, és a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérõl szóló 2004. évi CXXXV. törvény 30. §-ának (6) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettsé- gének eleget tett.
Sólyom Lászlós. k., Dr. Szili Katalins. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
törvény
a helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, az egyes címzett támogatással folyamatban lévõ beruházások eredeti döntéseinek
módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról*
Az Országgyûlés a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. tör- vény (a továbbiakban: Cct.) alapján a helyi önkormányza- tok 2006. évi új címzett támogatásáról, az egyes címzett tá- mogatással folyamatban lévõ beruházások – jogszabályi változásból eredõ – eredeti döntéseinek módosításáról, va- lamint a Cct. módosításáról a következõ törvényt alkotja.
1. §A helyi önkormányzatok címzett támogatással meg- valósuló beruházásaihoz 2006. évtõl nyújtandó támogatás összegét ágazatonként, önkormányzatonként és beruházá- sonként az1. melléklettartalmazza.
2. § Az 1. mellékletben szereplõ mindazon beruházá- sok, amelyek összköltsége az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2005. évi XCVII. törvény 1. §-ának hatálybalépése folytán csökken 250 millió forint alá, mentesülnek a Cct. 1. § (1) bekezdésa)pontjában elõírt összeghatár alól.
3. §Nem részesülnek címzett támogatásban a2. mellék- letbenszereplõ helyi önkormányzatok.
4. §A Cct. 3. §-ának (8) bekezdése alapján – jogszabá- lyi változásból eredõen, a támogatásban részesülõ beruhá- zással ellátandó feladat jelentõs változása miatt – a folya- matban lévõ beruházásokkal kapcsolatos eredeti döntések, valamint a helyi önkormányzatok 2004. évi új címzett tá- mogatásáról és az egyes címzett támogatással folyamatban lévõ beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, vala- mint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítá- sáról szóló 2004. évi XLII. törvény 1. melléklet „Kultúra”
fejezet 19. sorában szereplõ Nagykanizsa Volt Filmszín- ház épület mûemlék jellegû bõvítéses rekonstrukciója, zsi- nórpadlás belsõ szintosztásával címzett támogatásban részesült beruházással kapcsolatos eredeti döntés a3. mel- lékletszerint módosul.
Záró rendelkezések
5. §A Cct. 3. § (1) bekezdése helyébe a következõ ren- delkezés lép:
* A törvényt az Országgyûlés a 2006. február 13-i ülésnapján fogadta el.
28-ig – benyújtott, a feltételeknek megfelelõ igénybejelen- tések javasolhatók címzett támogatásra. A határidõ elmu- lasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztõ.”
6. §A Cct. 9. § (4) bekezdése helyébe a következõ ren- delkezés lép:
„(4) A tárgyév július 1-jétõl lemondással, a 14. § (7) be- kezdése szerinti elvonással, valamint a 14. § (8) bekezdé- se, a 16. § (2)–(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése sze- rint, továbbá az Állami Számvevõszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos – maradványt növelõ – elõirányzat szük- ség szerint felhasználható a mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatására, valamint a cél- jellegû decentralizált támogatás éves költségvetési tör- vényben meghatározott vis maior tartalékra. Ez utóbbi sza- bályt kell alkalmazni a céltámogatás kiegészítõ jegyzéké- ben fel nem osztott összegre.”
7. §A Cct. 11. § (4) bekezdése helyébe a következõ ren- delkezés lép:
„(4) A kivitelezést a támogatási jogosultság kihirdetésé- tõl számított tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni.”
8. §A Cct. 11. §-a a következõ új (7) bekezdéssel egé- szül ki:
„(7) A finanszírozási szerzõdés a közbeszerzési eljárás lefolytatását követõen köthetõ meg.”
9. §A Cct. 12. § (2) bekezdése helyébe a következõ ren- delkezés lép:
„(2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az önkormányzat a következõ évben, illetõleg – a 14. § (13) bekezdésében foglaltak kivételé- vel – a beruházás tervezett befejezését követõ év végéig használhatja fel.”
10. §(1) A Cct. 14. § (1) bekezdéseb)ésc)pontjai he- lyébe a következõ rendelkezés lép:
[(1) Ha az önkormányzat ugyanazon mûszaki tartalmú beruházáshoz címzett és céltámogatásban is részesül, az egyik támogatásra való jogosultságát elveszíti és választá- sa szerint az egyik támogatásról haladéktalanul le kell mondania. Az önkormányzat a központi támogatásra való jogosultságot elveszíti, ha]
„b) a támogatásra jogosultság kihirdetésétõl számított tizenkét hónapon belül – a 11. § (5) bekezdésében foglal- tak kivételével – nem kezdi meg a kivitelezést,
c) a központi támogatást a beruházás tervezett befeje- zését követõ év végéig nem használta fel.”
(2) A Cct. 14. § (4) bekezdésc)pontja helyébe a követ- kezõ rendelkezés lép:
tizenkét hónapon belül – a 11. § (5) bekezdésében foglal- tak kivételével – nem kezdi meg a kivitelezést,”
(3) A Cct. 14. § (7) bekezdése helyébe a következõ ren- delkezés lép:
„(7) Ha az önkormányzat a 13. §-ban, valamint a 14. § (4) bekezdésében foglaltakat nem teljesíti határidõre, ak- kor a fel nem használt elõirányzat elvonásra kerül.”
(4) A Cct. 14. § (8) bekezdése helyébe a következõ ren- delkezés lép:
„(8) Ha az önkormányzat a 14. § (5) bekezdésében fog- lalt esetekben a központi támogatást jogtalanul használta fel, akkor év közben haladéktalanul, de legkésõbb a külön jogszabályban megjelölt határidõre köteles a jogtalanul felhasznált támogatást visszafizetni, és az Áht. szerinti ka- matot fizetni a központi költségvetés javára.”
(5) A Cct. 14. § (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(10) A helyi önkormányzatok központi támogatásának adott évi elõirányzatából, továbbá az elõzõ évek elõirány- zat-maradványából az adott év június 30-áig lemondással, illetve a (7) bekezdés szerinti elvonással, valamint a (8) bekezdés, a 16. § (2)–(3) bekezdése és a 19. § (1) be- kezdése szerint, továbbá az Állami Számvevõszék vizsgá- lata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafi- zetett összeggel azonos – maradványt növelõ – elõirányzat felhasználható az egyes címzett támogatással folyamatban lévõ beruházások a törvény 3. § (8) bekezdése szerinti többletköltségeire, valamint a 9. § (2) bekezdés szerinti céltámogatási igények kielégítésére.”
(6) A Cct. 14. §-a a következõ (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2005. évi XCVII.
törvény 1. §-ában foglaltakra tekintettel a helyi önkor- mányzatok a címzett és céltámogatással megvalósuló be-
tésének megfelelõ részét
a)a beruházás megvalósítása során felmerülõ elõre nem látható, mûszakilag indokolt többletköltségek fedezetére használhatják fel a támogatási arány módosítása nélkül,
b)a többletköltségekre történõ felhasználást a terület- fejlesztésért felelõs miniszter engedélyezi.”
11. §A Cct. 23. §c)pontja helyébe a következõ rendel- kezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„c) Saját forrás:a támogatást igénylõ önkormányzat és a társult önkormányzatok éves költségvetésében a támoga- tott beruházás megvalósítására jóváhagyott elõirányzata (tényleges saját forrás), továbbá a lakossági hozzájárulás, valamint az egyéb állami és nemzetközi forrásokból szár- mazó dokumentumokkal igazolt támogatások, amelyek mértéke legfeljebb a beruházási összköltségnek a cél- és címzett támogatásból és az önkormányzat tényleges saját forrásából nem fedezett része.”
12. §A Cct. 23. §g)pontjának 1. alpontja helyébe a kö- vetkezõ rendelkezés lép:
[g) Beruházási költség: az m) pont szerinti beruházás fogalmához, valamint az alapfunkcióhoz közvetlenül kap- csolódó költségek a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény szerint. A központi támogatás szempontjából nem vehetõ figyelembe]
„1. a beruházás lebonyolítását, megvalósítását segítõ jogi, gazdasági és mûszaki ellenõrzési tevékenység (a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatási Jegyzék SZJ 74.1, valamint 74.20.40 szerinti besorolás) díjából a beruházási összköltség 1%-át meghaladó része,”
13. §A Cct. 6. számú mellékletének címe, I. és II. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
Sor-
szám Támogatható cél Igénybevétel feltételei
I. Szennyvízelvezetés és -tisztítás 1. A szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhetõ.
A támogatás az egyes utcákban létesített utolsó állandó lakosú ingatlanig igényelhetõ a törzshálózat és szenny- vízbekötõ-vezeték építéséhez, közbeesõ, üdülõ céljára hasznosított ingatlan bekötõ vezetékével együtt.
A Regionális Fejlesztési Tanácsok a benyújtott céltá- mogatási igényeket az alábbi szempontok alapján rangsorolják:
2. Nem igényelhetõ támogatás a meglévõ létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggõ, az üzemelte- tést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz, vala- mint a meglévõ szennyvízcsatorna-hálózat kapacitás- növelõ átalakításához.
1. A tervezett fejlesztés a mûszakilag az elmúlt évek során szétszakadt beruházásnak minõsíthetõ-e.
2. A beruházás megvalósítása a Nemzeti Szennyvíz- elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program telje- sítéséhez szükséges-e. Ezen belül is elõnyben kell ré- szesíteni:
2.1. a 10 000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területen fekvõ települést vagy agglomerációt,
2.2. a 15 000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású szennyvízelveze- tési agglomeráció területét,
2.3. a 10 000–15 000 lakosegyenérték terheléssel jel- lemezhetõ szennyvízkibocsátású szennyvíz-elveze- tési agglomeráció területét,
2.4. a 2000–10 000 lakosegyenérték terheléssel jelle- mezhetõ szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomeráció területét. Az azonos kategóriába esõ igények esetében a szennyezõ anyag csökkenésének mértéke szerinti sorrendet is fel kell állítani,
2.5. a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program- mal érintett települések, vagy azok társulásai függet- lenül a terhelés mértékétõl,
2.6. a 2.1., 2.2., 2.3., 2.4. alpontok alapján felállított sorrendtõl el lehet térni a 2.5. alpont figyelembevéte- lével, továbbá ha az adott régióban rendelkezésre álló költségvetési elõirányzat több mint háromszorosát elérik a benyújtott igények. A rangsor kialakítása so- rán törekedni kell a rendelkezésre álló költségvetési elõirányzat maradéktalan felhasználására.
3. Az igénykielégítés során elõnyben kell részesíteni azokat a beruházásokat, amelyeknél a megvalósítha- tósági tanulmány alapján kiválasztott megoldás beru- házási összköltsége és az üzemeltetési költségei a legelõnyösebbek. Figyelembe lehet venni – az egy ingatlanra jutó beruházási költség összegét, továbbá a talajviszonyokból és az úthelyreállításból adódó magasabb költségek szükségességét.
3. Nem igényelhet támogatást az az önkormányzat, ahol a bekötések száma a meglévõ szennyvízcsator- na-hálózat 1 kilométerére vonatkozóan a városokban az 50, a községekben a 30 bekötést nem éri el.
I.1. Szennyvízközmû beruházás: A szennyvíztisztító-te- lep, valamint a szennyvízcsatorna-hálózat együttes megvalósítása szennyvízközmû beruházásnak minõ- sül. Az önkormányzat a szennyvízközmû beruházás- ra vonatkozó igényét egy igénybejelentésben nyújtja be. Az I.2. és I.3. célok esetében az önkormányzat csak akkor nyújthat be igényt, amennyiben az a meg- lévõ szennyvíztisztító-telep kapacitásának növelésé- re irányul. Az I.4. célra csak akkor nyújtható be igény, amennyiben – a meglévõ tisztítótelep jobb ki- használása céljából – a csatornahálózat bõvítését ter- vezi az önkormányzat.
I.2. Szennyvíztisztító-telep építése Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, ki- véve a 2000 fõ alatti állandó népességû települési ön- kormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Fõváros Önkormányzata. A 2000 fõ alatti állandó népességû települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult ön- kormányzatok összes állandó népessége 2000 fõ feletti.
A 2000 fõ alatti állandó népességû település önkor- mányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruhá- záshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivó- vízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazol- ja, és a szakmai értékelést végzõ szervezet javaslatával alátámasztja.
Azoknak a helyi önkormányzatoknak – amelyek terüle- tén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá esõ szennyvizet bocsátanak ki a közcsator- na-hálózatba – igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító-telep üzembe helyezését követõen az ipari elõtisztító által kibocsátott szennyvíz minõsége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabály- ban szereplõ, a közcsatornát károsító anyagokra elõírt határértékeket. A támogatási arány: 75%.
I.3. Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, ki- véve a 2000 fõ alatti állandó népességû települési ön- kormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Fõváros Önkormányzata. A 2000 fõ alatti állandó népességû települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult ön- kormányzatok összes állandó népessége 2000 fõ feletti.
A 2000 fõ alatti állandó népességû település önkor- mányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruhá- záshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivó- vízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazol- ja, és a szakmai értékelést végzõ szervezet javaslatával alátámasztja.
További feltételek:
a) az önkormányzat központi belterületére kiterjedõ közmûves ivóvízellátás biztosított;
b) a létesítendõ tisztítótelep a késõbbiek során kiépí- tendõ közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehetõ.
A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támo- gatási arány: 75%.
I.4. Szennyvízcsatorna-hálózat építése Támogatást igényelhet minden települési önkormány- zat a szennyvízcsatorna-hálózattal még nem rendelke- zõ területek ellátásához.
Egy önkormányzat e célra annyi igényt nyújthat be, ahány közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni.
Az igényhez csatolni kell az önkormányzat nyilatkoza- tát arról, hogy az érintett területre vonatkozóan a terve- zett szennyvízcsatorna-hálózat 1 kilométerére nézve az ingatlantulajdonosok 80%-a, de városban legalább 50, községben legalább 30 ingatlantulajdonos vállalta, hogy legkésõbb az üzembe helyezést követõ 1 éven be- lül rácsatlakozik a szennyvízcsatorna-hálózatra.
A támogatási arány 75%.
II. Egészségügy – Mûködõ Kórházak és szakrendelõk gép-mûszer beszerzései
Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasz- nálódó egészségügyi gép-mûszer beszerzéséhez a kö- vetkezõ szakterületek számára:
A Regionális Fejlesztési Tanácsok a céltámogatási igényeket az alábbi szempontok szerint rangsorolják:
– képalkotó-diagnosztika, kivéve CT és MRI berende- zések;
– aneszteziológiai-intenzív terápiás-sürgõsségi eszkö- zök;
1. Az ellátásban részesülõk társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az orszá- gos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliség- gel sújtott településen élnek-e.
– onkológiai ellátást biztosító sugárterápiás eszközök, gépek.
2. Az érintett kórházak az egészségügyi ellátásban betöltött progresszivitási szintjük szerint hol helyez- kednek el.
3. Az érintett egészségügyi intézmény által ellátottak száma magas-e. Ezen belül: – azon önkormányzatok esetében, amelyek több kórház fenntartói teendõit látják el, külön kell vizsgálni az egyes kórházak által ellátottak számát.
4. Elõnyben kell részesíteni azon mûszerigényeket, amelyek nélkülözhetetlenek a mûködéshez szüksé- ges minimumfeltételek teljesítéséhez.
A támogatási arány: legfeljebb 75%.”
mogatási Keret megállapodásnak a Bizottsággal történt aláírása után, az operatív programok ismeretében és a pá- lyázati felhívások megjelenését követõen
a) rendeletben jelölje ki a finanszírozási szerzõdéssel még nem rendelkezõ e törvény 1. mellékletében szereplõ önkormányzati beruházások közül azokat, amelyek illesz- kednek az operatív programok intézkedéseihez;
b) rendelje el aza)pont szerinti beruházások esetében az operatív program elõírásainak megfelelõ dokumentu- mok irányító hatósághoz való benyújtását;
c) kezdeményezze az Országgyûlésnél ezen törvény- ben meghatározott címzett támogatások visszavonását az a)pont szerint kijelölt azon önkormányzatoktól, amelyek beruházásának uniós forrásból történõ megvalósítására született támogatási döntés kihirdetésre került, vagy az adott operatív programból elnyerhetõ forrás megszerzésé- hez elõírt feltételeket nekik felróható okból nem teljesítik;
javaslatot ezen beruházások címzett támogatási keret ter- hére történõ kiegészítõ támogatására. A kiegészítõ támo- gatás mértéke legfeljebb a beruházási összköltségnek az európai uniós támogatásból és az önkormányzati saját for- rásból nem fedezett része.
15. §(1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Cct. 8. § (3) bekezdése, a 10. § (3) bekezdés c) pontja, a 10. § (4) bekezdése, a 14. § (4) bekezdés e)pontja, a 14. § (9) bekezdése, a 21/A.§-a, a 21/B.§-a, a 21/C.§-a, valamint a 21/D. §-a.
Sólyom Lászlós. k., Dr. Szili Katalins. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
Ezer Ft
Egészségügy
1. Békéscsaba Békés megye Dr. Réthy Pál
Kórház-Rendelõintézet
belgyógyászati tömb rekonstrukciója
960 000 144 000 816 000 68 000 391 000 357 000
2. Orosháza Békés megye Városi Kórház-Rendelõintézet szakrendelõjének rekonstrukciója
764 160 115 200 648 960 54 000 311 000 283 960
3. Békés M. Ö. Békés megye Pándy Kálmán Békés Megyei Kórház Szeghalmi fekvõ- és járóbeteg-ellátó Egységének rekonstrukciója
948 480 94 848 853 632 90 000 399 000 364 632
4. Miskolc Borsod-Abaúj-
Zemplén megye
Semmelweis-rendelõintézet Egyetemi Oktató Kórház Szülészeti és Nõgyógyászati O. rekonstrukciója
748 800 112 320 636 480 53 000 305 000 278 480
5. Ózd Borsod-Abaúj-
Zemplén megye
Almássy Balogh Pál Kórház szakrendelõjének rekonstrukciója
805 901 80 590 725 311 70 000 342 000 313 311
6. Mosonmagyaróvár Gyõr-Moson- Sopron megye
Mosonmagyaróvári Karolina Kórház-Rendelõintézet meglévõ fõépületének részleges
rekonstrukciója
957 576 171 876 785 700 65 000 376 000 344 700
7. Jász-Nagykun- Szolnok M. Ö.
Jász-Nagykun- Szolnok megye
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház
belgyógyászati épületének bõvítéses rekonstrukciója
960 000 96 000 864 000 90 000 405 000 369 000
8. Karcag Jász-Nagykun-
Szolnok megye
Kátai Gábor Kórház rekonstrukció II. üteme
1 472 544 220 882 1 251 662 59 000 622 000 570 662
9. Jászberény Jász-Nagykun- Szolnok megye
Erzsébet Kórház Belgyógyászati Osztály bõvítéses rekonstrukciós, Szülészet-nõgyógyászati Osztály áthelyezése
960 000 211 200 748 800 70 000 305 000 373 800
10. Mátészalka Szabolcs-Szatmár- Bereg megye
Mátészalka Területi Kórház sebészeti-diagnosztikai épület
960 000 144 000 816 000 85 000 382 000 349 000
ÖNKORMÁNYZATOKKÖZLÖNYE191
Sor-
szám Önkormányzat Megye Az igény megnevezése Beruházás
összköltsége
Ebbõl Az igényelt támogatás ütemezése
Saját forrás Igényelt
támogatás 2006 2007 2008
11. Szabolcs-Szatmár- Bereg M. Ö.
Szabolcs-Szatmár- Bereg megye
Pszichiátriai Szakkórház Nagykálló rekonstrukciója és szakambulancia építése, 1000 adagos konyha felújítása
780 000 78 000 702 000 58 000 336 000 308 000
12. Tolna M. Ö. Tolna megye Balassa János Kórház
„B” épületének részleges rekonstrukciója
668 957 100 344 568 613 10 000 291 000 267 613
13. Keszthely Zala megye Keszthely, Városi Kórház rekonstrukció III. ütem
960 000 144 000 816 000 56 000 397 000 363 000
Egészségügy összesen 11 946 418 1 713 260 10 233 158 828 000 4 862 000 4 543 158
Kultúra
14. Kalocsa Bács-Kiskun
megye
Kalocsa Mûvelõdési Központ és Klubház rekonstrukciója
863 880 129 582 734 298 61 000 351 000 322 298
15. Kiskunfélegyháza Bács-Kiskun megye
Kiskunfélegyháza Petõfi Sándor Városi Könyvtár bõvítése, rekonstrukciója
463 834 69 575 394 259 33 000 188 000 173 259
16. BAZ M. Ö. Borsod-Abaúj- Zemplén megye
Levéltár raktárbõvítése 268 800 26 880 241 920 30 000 111 000 100 920
17. Szeged Csongrád megye A Szegedi Ifjúsági Ház – többfunkciós mûvelõdési intézmény – rekonstrukciója
364 800 54 720 310 080 30 000 146 000 134 080
18. Fejér M. Ö. Fejér megye Fejér megyei Levéltár kiváltása 1 221 120 145 920 1 075 200 60 000 530 000 485 200 19. Budapest XIX. kerület Fõváros KMO Mûvelõdési Ház
rekonstrukciója
418 560 62 784 355 776 29 000 170 000 156 776
20. Gyöngyös Heves megye Mátra Múzeum-Orczy Kastély és kertje rekonstrukció
1 238 400 185 760 1 052 640 87 000 504 000 461 640
21. Tatabánya Komárom-
Esztergom megye
Jászai Mari Színház, Népház, Városi Könyvtár rekonstrukció, bõvítés és környezetrendezés
1 920 000 288 000 1 632 000 136 000 782 000 714 000
22. Szombathely Vas megye A Szombathelyi Bartók Terem bõvítése, rekonstrukciója és akadálymentesítése
430 752 64 613 366 139 30 000 175 000 161 139
23. Ajka Veszprém megye Városi Könyvtár és Szabadidõ Központ bõvítése (238 m2) és rekonstrukció
241 920 36 288 205 632 17 000 98 000 90 632
ÖNKORMÁNYZATOKKÖZLÖNYE3.szám
24. Bakonybél Veszprém megye Közösségi ház építése (839,56 m2és 51 db parkoló)
261 096 39 164 221 932 18 000 106 000 97 932
25. Budapest VI. kerület Fõváros Közösségi és Kulturális Színtér létrehozása
796 800 204 720 592 080 49 000 283 000 260 080
Kultúra összesen 8 489 962 1 308 006 7 181 956 580 000 3 444 000 3 157 956
Oktatás
26. Pécs Baranya megye Pécs, Csokonai V. Mihály Általános Iskola rekonstrukciója, bõvítése, teljes
akadálymentesítéssel, lifttel, aulával, konyhával, étteremmel
811 227 121 684 689 543 50 279 333 998 305 266
27. Bács-Kiskun M. Ö. Bács-Kiskun megye
Bács-Kiskun Megyei
Önkormányzat Bajai Közoktatási Intézménye és Gyermekotthona bõvítéses rekonstrukciója
423 360 42 336 381 024 31 752 182 574 166 698
28. Bács-Kiskun M. Ö. Bács-Kiskun megye
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kecskeméti Közoktatási, Szakszolgálati és Gyermekvédelmi Intézménye bõvítéses rekonstrukciója
364 800 36 480 328 320 9 000 166 000 153 320
29. Kerekegyháza Bács-Kiskun megye
Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény átalakítása, bõvítéses rekonstrukciója
468 578 70 287 398 291 32 966 185 436 179 889
30. Miskolc Borsod-Abaúj-
Zemplén megye
Avasi Gimnázium épületbõvítése és rekonstrukciója
768 000 115 200 652 800 54 000 313 000 285 800
31. Szeged Csongrád megye Szegedi Tömörkény István Gimnázium és Szakközépiskola bõvítéses rekonstrukciója
576 000 86 400 489 600 40 000 235 000 214 600
32. Dunaújváros Fejér megye József Attila Általános Iskola 96 férõhelyes középiskolai kollégiummá történõ átalakítása
480 000 72 000 408 000 34 000 195 000 179 000
33. Budapest XVI. kerület Fõváros Budapest XVI. kerületi tanuszoda építése
488 064 146 419 341 645 28 000 163 000 150 645
ÖNKORMÁNYZATOKKÖZLÖNYE
34. Budapest Fõváros Fõváros Mozgásjavító Általános Iskola, Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat épületeinek rekonstrukciója, korszerûsítése és bõvítése
2 880 000 1 920 000 960 000 80 000 460 000 420 000
35. Sopron Gyõr-Moson-
Sopron megye
Széchenyi István Gimnázium átalakítása, tetõtér beépítés
614 082 92 112 521 970 43 000 250 000 228 970
36. Vámospércs Hajdú-Bihar megye
Általános iskola bõvítése 368 957 55 344 313 613 26 000 150 000 137 613
37. Nádudvar Hajdú-Bihar
megye
Általános iskola bõvítése 480 000 72 000 408 000 34 000 195 000 179 000
38. Hajdúböszörmény Hajdú-Bihar megye
Általános iskola bõvítése 835 456 345 856 489 600 40 000 235 000 214 600
39. Füzesabony Heves megye Remenyik Zsigmond Gimnázium által üzemeltetett térségi tan- és városi uszoda építése
698 880 104 832 594 048 25 000 296 000 273 048
40. Tiszabõ Jász-Nagykun-
Szolnok megye
100 férõhelyes óvoda építése 248 950 12 543 236 407 19 000 113 000 104 407
41. Komárom-Esztergom M. Ö.
Komárom-Eszter- gom megye
Bottyán János Mûszaki
Szakközépiskola rekonstrukciója
773 280 77 328 695 952 60 000 332 475 303 477
42. Taksony Pest megye Taksony, Német Nemzetiségi Napköziotthonos Óvoda létesítése
420 000 63 000 357 000 29 000 171 000 157 000
43. Fót Pest megye Fót, Fáy András Általános Iskola építése
1 686 000 870 000 816 000 68 000 391 000 357 000
44. Péteri Pest megye Pittner Dénes Általános Iskola bõvítése
351 388 52 708 298 680 24 000 143 000 131 680
45. Pest M. Ö. Pest megye Szentendrei Petzelt József Szakképzõ Középiskola felújítása és bõvítése
493 843 49 440 444 403 37 000 212 000 195 403
46. Gyál Pest megye Gyál, Ady Endre Általános Iskola bõvítése és korszerûsítése
553 172 82 976 470 196 39 000 225 000 206 196
47. Csömör Pest megye Csömör, új óvoda építése 422 568 144 000 278 568 23 000 133 000 122 568
ÖNKORMÁNYZATOKKÖZLÖNYE3.szám
48. Nagyatád Somogy megye Nagyatádi Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola rekonstrukciója és bõvítése, valamint a József A.
Kollégium rekonstrukciója, 7 új tanterem, közösségi tér, kiszolgáló egység építés (1448 m2)
1 174 567 176 185 998 382 83 000 478 000 437 382
49. Balkány Szabolcs-Szatmár-
Bereg megye
Balkány, Szabolcs Vezér Általános Iskola átalakítása, bõvítése
1 171 655 117 166 1 054 489 72 000 513 213 469 276
50. Szabolcs-Szatmár- Bereg M. Ö.
Szabolcs-Szatmár- Bereg megye
Deák Ferenc Gimnázium (Fehérgyarmat) rekonstrukciója és bõvítése
480 000 48 000 432 000 36 000 207 000 189 000
51. Veszprém Veszprém megye Lovassy Gimnázium rekonstrukciója
(5127,33 m2), megszûnõ tantermek pótlása (638,1 m2), tornaterem építése (1185,5 m2)
859 343 129 743 729 600 17 000 371 000 341 600
52. Pápa Veszprém megye 16 db általános tanterem, 7 db szaktanterem és egy aula rekonstrukciója
960 000 144 000 816 000 68 000 391 000 357 000
53. Balatonfüred Veszprém megye Eötvös Lóránd Általános Iskola épületének bõvítése
249 600 37 440 212 160 17 000 102 000 93 160
54. Nagykanizsa Zala megye A fõépület K-i irányú bõvítése, rekonstrukciója, új tornaterem építése
836 304 125 445 710 859 59 000 340 000 311 859
55. Budapest XX. kerület Fõváros Iskolai tanuszoda építése 571 920 204 000 367 920 31 000 177 000 159 920
Oktatás összesen 21 509 994 5 614 924 15 895 070 1 209 997 7 659 696 7 025 377
ÖNKORMÁNYZATOKKÖZLÖNYE
