II. rész JOGSZABÁLYOK
A Kor mány tag ja i nak ren de le tei
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
66/2007. (VII. 26.) FVM rendelete
a 2007. évben tavaszi fagykárt szenvedett mezõgazdasági termelõk hitelhez jutási lehetõségérõl
A me zõ gaz da sá gi, ag rár-vi dék fej lesz té si, va la mint ha - lá sza ti tá mo ga tá sok hoz és egyéb in téz ke dé sek hez kap cso -
ló dó el já rás egyes kér dé se i rõl szóló 2007. évi XVII. tör - vény (a továb biak ban: Tv.) 81. § (4) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján, és a föld mû ve lés ügyi és vi dék fej - lesz té si mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 162/2006.
(VII. 28.) Korm. ren de let 1. § a) pont já ban meg ha tá ro zott fel adat kö röm ben el jár va, va la mint a költ ség ve té si vi szont - ga ran cia vál la lá sá nak és ér vé nye sí té sé nek rész le tes sza bá - lya i ról szóló 48/2002. (XII. 28.) PM ren de let 2. § (1) be - kez dés d) és e) pont já ra te kin tet tel a kö vet ke zõ ket ren de - lem el:
1. § E ren de let al kal ma zá sá ban
a) me zõ gaz da sá gi ter me lõ: a nem ze ti agrárkár-eny - hítési rend szer rõl szóló 2006. évi LXXXVIII. tör vény 2. § b) pont ja sze rin ti me zõ gaz da sá gi ter me lõ;
b) köz tar to zás: az adó zás rend jé rõl szóló 2003. évi XCII. tör vény 178. § 20. pont já ban fog lal tak sze rint;
Bu da pest, 2007. jú li us 26., csütörtök
99. szám
Ára: 588,– Ft
TARTALOMJEGYZÉK Ol dal
66/2007. (VII. 26.) FVM r. A 2007. év ben ta va szi fagy kárt szen ve dett me zõ gaz da sá gi ter me lõk hi tel hez ju tá si lehetõségérõl . . . . 7403 67/2007. (VII. 26.) FVM r. Az Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi Vi dék fej lesz té si Alap ból a fia tal me zõ -
gaz da sá gi ter me lõk szá má ra nyúj tan dó tá mo ga tá sok rész le tes fel - té te le i rõl . . . . 7408 68/2007. (VII. 26.)
FVM–EüM–SZMM e. r.
Az élel mi szer-elõ ál lí tás és for ga lom ba ho za tal egyes élelmiszer- higiéniai fel té te le i rõl és az élel mi sze rek ha tó sá gi ellenõrzésérõl 7411 1059/2007. (VII. 26.) Korm. h. A Kor mány ügy rend jé rõl szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. ha tá ro -
zat mó do sí tá sá ról . . . . 7419 2/2007. (MK 99.) ME ut. A Mi nisz ter el nö ki Hi va tal 1/2006. (MK 94.) ME uta sí tás sal ki adott
Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tá nak mó do sí tá sá ról . . . . 7422 A Jász-Nagy kun-Szol nok Me gyei Me zõ gaz da sá gi Szak igaz ga tá si
Hi va tal hirdetménye . . . . 7430
c) pénz ügyi in téz mény: a hi tel in té ze tek rõl és a pénz - ügyi vál lal ko zá sok ról szóló 1996. évi CXII. tör vény 5. §-ában meg ha tá ro zott pénz ügyi in téz mény;
d) BUBOR: Bu da pes ti Bank kö zi Fo rint Hi tel ka mat láb;
e) ke zes ség vál la ló in téz mény: a Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl szóló 2006. évi CXXVII. tör - vény 40–41. §-ai alap ján vi szont ga ran ci á val ren del ke zõ pénz ügyi vál lal ko zás, il let ve nem gaz da sá gi tár sa ság ként mû kö dõ jogi sze mély (Hi tel ga ran cia Zrt., Ag rár-Vál lal ko - zá si Hi tel ga ran cia Ala pít vány);
f) kár eny hí té si tör vény: a nem ze ti ag rár kár-eny hí té si rend szer rõl szóló 2006. évi LXXXVIII. tör vény;
g) fagy kár: a kár eny hí té si tör vény 2. § a) pont ja sze rin ti ele mi kár;
h) kár eny hí té si tá mo ga tás: a kár eny hí té si tör vény alap - ján ka pott tá mo ga tás;
i) me zõ gaz da sá gi cso port men tes sé gi ren de let: az Európai Bi zott ság 1857/2006/EK ren de le te (2006. de cem - ber 15.) a Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a me zõ gaz da sá gi ter mé kek elõ ál lí tá sá val fog lal ko zó kis- és kö zép vál lal ko - zá sok nak nyúj tott ál la mi tá mo ga tá sok ra tör té nõ al kal ma - zá sá ról és a 70/2001/EK ren de let mó do sí tá sá ról;
j) tá mo ga tás tar ta lom: a ked vez mé nye zett szá má ra nyúj tott ál la mi tá mo ga tás fo rint fi ze tõ esz köz ben szá molt tá mo ga tá si egyen ér té ke. A hi tel tá mo ga tás tar tal má nak kiszámítását az 1. szá mú mel lék let, az in téz mé nyi ke zes - ség vál la lá sét a me zõ gaz da sá gi vál lal ko zá sok ál tal de mi ni - mis tá mo ga tás ként igény be ve he tõ in téz mé nyi ke zes ség - vál la lás ról szó ló 50/2007. (VI. 27.) FVM ren de let (a to - váb bi ak ban: kü lön jog sza bály) tar tal maz za;
k) tá mo ga tás tar ta lom ról szóló iga zo lás: a ked vez mé - nye zett nek nyúj tott tá mo ga tás tar ta lom ról szóló iga zo lás, ame lyet a fi nan szí ro zó pénz ügyi in téz mény, il let ve a ke - zes ség vál la ló in téz mény ál lít ki és küld meg a hi tel fel ve võ ré szé re;
l) tá mo ga tás in ten zi tás: a tá mo ga tás tar ta lom és a ho - zam ér ték-ki esés ér té ké nek há nya do sa, szá za lé kos for má - ban ki fe jez ve.
2. §
E ren de let alap ján ked vez mé nyes hi tel fel vé tel re jo go - sult az a me zõ gaz da sá gi ter me lõ, aki a kár eny hí té si tör - vény 3. §-a alap ján a kár eny hí té si jut ta tás ra való jo go sult - sá got meg sze rez te és a te rü le tén el szen ve dett fagy kárt a kár eny hí té si tör vény 4. § (1) be kez dé sé nek c) pont ja sze - rint a Me zõ gaz da sá gi Szak igaz ga tá si Hi va tal hoz (a to váb - bi ak ban: MgSzH) be je len tet te.
3. §
(1) A ked vez mé nyes hi telt a me zõ gaz da sá gi ter me lõ a ter me lés anyag- és esz köz szük ség le té nek fe de ze té re és egyéb kö te le zett sé ge i nek meg fi ze té sé re hasz nál hat ja.
(2) A ked vez mé nyes hi tel prog ram ke re té ben fel vett hitelekhez ke zes ség vál la ló in téz mény ál tal nyúj tott, kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott ke zes ség vál la lás is kap csol - ha tó.
4. §
(1) A ked vez mé nyes hi tel prog ram ke re té ben fel vett hi tel a) össze ge nem ha lad hat ja meg a 4. szá mú mel lék let sze rin ti ter mék kör ben a kár eny hí té si tör vény elõ írásai sze - rint meg ál la pí tott vár ha tó ho zam ér ték-csök ke nés 70%-át,
b) fu tam ide je leg fel jebb nyolc év le het, leg fel jebb két - éves tõ ke tör lesz té si tü rel mi idõ biz to sí tá sá val,
c) ka ma ta nem ha lad hat ja meg a min den ko ri ka mat - meg ál la pí tás idõ pont já ban ér vé nyes há rom ha vi BUBOR plusz leg fel jebb két szá za lék pon tot, amely hez a me zõ gaz - da sá gi ter me lõ a ka mat meg ál la pí tás idõ pont já ban ér vé - nyes há rom ha vi BUBOR 50%-ának meg fe le lõ össze gû kamattámogatás ve he tõ igény be.
(2) A hi tel szer zõ dés alap ján a pénz ügyi in téz mény a hitelszerzõdés meg kö té sét köve tõen a ka ma ton kí vül az üz let sza bály za tá nak meg fe le lõ mér té kû ren del ke zés re tar - tá si ju ta lé kot, ké se del mi ka ma tot és a kö ve te lés ér vé nye sí - té sé vel kap cso la tos költ sé ge ket, va la mint a szer zõ dés mó - do sí tá si dí jat szá mol hat ja fel.
5. §
Nem jo go sult tá mo ga tás igény be vé te lé re az a me zõ gaz - da sá gi ter me lõ, aki/amely csõd-, fel szá mo lás, vég el szá mo - lás vagy vég re haj tá si el já rás alatt áll, va la mint le járt köz - tar to zás sal ren del ke zik.
6. §
(1) A hi tel ké rel me ket 2007. de cem ber 31-ig fo lya ma to - san le het be nyúj ta ni a ked vez mé nyes hi tel konst ruk ci ó ban részt vevõ pénz ügyi in téz mé nyek hez.
(2) A pénz ügyi in téz mé nyek csak olyan hi tel ké rel me ket fo gad hat nak be, ame lye ket a me zõ gaz da sá gi ter me lõ la kó - he lye/szék he lye sze rint te rü le ti leg ille té kes Mezõgazda - sági Szak igaz ga tá si Hi va tal elõ ze tesen nyil ván tar tás ba vett és a 3. szá mú mel lék let sze rint zá ra dé kolt. A zá ra dék tar tal maz za a fel ve he tõ ked vez mé nyes hi tel össze gét, valamint azt, hogy a hi tel ké re lem meg fe lel az e ren de let - ben meg ha tá ro zott fel té te lek nek.
(3) A zá ra dé ko lá si ké re lem hez csa tol ni kell a 2. szá mú mel lék let sze rin ti nyi lat ko za tot.
7. §
A ka mat tá mo ga tást a me zõ gaz da sá gi ter me lõ a pénz - ügyi in téz mé nyi ka mat ter he lés gya ko ri sá gá nak meg fele -
lõen az ese dé kes ka mat meg fi ze té sé rõl szóló iga zo lás – elsõ igény lés kor a hi tel szer zõ dés és a zá ra dé kolt hi tel ké - re lem – egy ide jû csa to lá sá val igé nyel he ti az ille té kes ál la - mi adó ha tó ság tól. A tá mo ga tás ki fi ze té sét a for rás ren del - ke zés re ál lá sát köve tõen az Adó- és Pénz ügyi El len õr zé si Hi va tal a 10032000-01905616 szá mú „Ag rár fi nan szí ro zás tá mo ga tá sa” fo lyó sí tá si szám lá ról tel je sí ti.
8. §
(1) A ked vez mé nyes hi tel prog ram az 1. § i) pont ja sze - rin ti me zõ gaz da sá gi cso port men tes sé gi ren de let 11. cik ke sze rin ti ked ve zõt len ég haj la ti je len sé gek foly tán járó támogatás sza bá lyai sze rint mû kö dik.
(2) A ked vez mé nyes hi tel prog ram ról a Föld mû ve lés - ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té ri um (a továb biak ban:
mi nisz té ri um) a me zõ gaz da sá gi cso port men tes sé gi ren de - let 20. cik ké nek (1) be kez dé sé ben elõ írt ha tár idõ ben és az I. mel lék le té ben elõ írt for má ban tá jé koz tat ja az Eu ró pai Bi zott sá got.
(3) A ked vez mé nyes hi tel prog ram ban a 4. § (1) be kez - dés c) pont ja sze rin ti ka mat fel té te lek és a 3. § (2) bekez - dése sze rin ti ked vez mé nyes in téz mé nyi ke zes ség vál la lá si díj mel lett fel vett hi te lek tá mo ga tás nyúj tá sát je len tik a me zõ gaz da sá gi ter me lõk ré szé re.
(4) A ka mat ked vez mény ál tal meg tes te sí tett tá mo ga tás - tar tal mat a pénz ügyi in téz mény az 1. szá mú mel lék let ben, il let ve a ke zes ség vál la lás tá mo ga tás tar tal mát a ke zes ség - vál la ló in téz mény a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mód szer tan sze rint szá mol ja ki, és er rõl a hi tel fel ve võ szá - má ra tá mo ga tás tar ta lom ról szóló iga zo lást ad, amely iga - zo lást a tá mo ga tást nyúj tó szerv és a ked vez mé nye zett is 10 évig kö te les meg õriz ni.
(5) A me zõ gaz da sá gi cso port men tes sé gi ren de let 20. cikk (2) be kez dé sé ben fog lal tak alap ján a Me zõ gaz da - sá gi és Vi dék fej lesz tés Hi va tal (a to váb bi ak ban: MVH) a ki adott tá mo ga tá sok ról szóló iga zo lá sok ada ta i ról nyil - ván tar tást ve zet. A nyil ván tar tás hoz a pénz ügyi in téz mény a ked vez mé nyes hi te lek tá mo ga tá sá ról szóló iga zo lá sok ren del ke zé sé re álló ada ta it és a ked vez mé nyes hi te lek támogatásintenzitásának szá za lé kos for má ban meg ha tá ro - zott ér té két, to váb bá a ke zes ség vál la ló in téz mény a ke zes - ség vál la lás tá mo ga tás in ten zi tá sá nak szá za lé kos for má ban meg ha tá ro zott ér té két az MVH ré szé re 2008. ja nu ár 31-ig meg kül di.
9. §
(1) A kár eny hí té si tá mo ga tás, va la mint a hi tel és a ke - zes ség vál la lás tá mo ga tás in ten zi tá sa együt te sen leg fel jebb a kü lön jog sza bály sze rint meg ha tá ro zott ho zam ér ték - csök ke nés 80%-a le het. A tá mo ga tás in ten zi tás ma xi mu - má nak túl lé pé se ese tén a túl lé pés össze gé vel meg egye zõ
vissza fi ze té si kö te le zett ség ter he li a me zõ gaz da sá gi ter - me lõt.
(2) A tá mo ga tás in ten zi tás ma xi mu má nak túl lé pé sét az MVH a 8. § (5) be kez dé se sze rint ren del ke zé sé re bo csá tott nyil ván tar tá si ada tok, va la mint a kár eny hí té si tá mo ga tás össze ge alap ján ál la pít ja meg. A túl lé pés mér té ké rõl írás - ban ér te sí ti a me zõ gaz da sá gi ter me lõt.
(3) A (2) be kez dés sze rint meg ha tá ro zott vissza fi ze ten - dõ össze get a 8. § sze rin ti ka mat tá mo ga tás össze gé bõl, annak kéz hez vé te lé tõl szá mí tott tíz mun ka na pon be lül kell be fi zet ni a 7. §-ban meg je lölt szám lá ra.
(4) Amennyi ben a vissza fi ze tés re a (3) be kez dés ben meg ha tá ro zott ha tár idõn be lül nem ke rül sor, a vissza fi ze - ten dõ összeg jo go su lat la nul igény be vett tá mo ga tás nak mi nõ sül.
10. §
A ked vez mé nyes hi tel prog ram ról a mi nisz té ri um éves je len tést ál lít össze, ame lyet az Eu ró pai Bi zott ság ré szé re to váb bít a me zõ gaz da sá gi cso port men tes sé gi ren de let II. mel lék le té ben fog lalt for má ban.
11. §
Az e ren de let sze rin ti ked vez mé nyes hi tel tá mo ga tá sá ra vo nat ko zó el já rá si kér dé sek ben a Tv. IV. fe je ze tét kell alkalmazni.
12. §
Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ na pon lép ha tály ba.
13. §
Ez a ren de let a Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a me zõ - gaz da sá gi ter mé kek elõ ál lí tá sá val fog lal ko zó kis- és kö - zép vál lal ko zá sok nak nyúj tott ál la mi tá mo ga tá sok al kal - ma zá sá ról és a 70/2001/EK ren de let mó do sí tá sá ról szóló 2006. de cem ber 15-i 1857/2006/EK bi zott sá gi ren de let (HL L 358., 2006. 12. 16., 3. o.) ha tá lya alá tar to zó tá mo - ga tást tar tal maz.
Gráf Jó zsef s. k.,
föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter
1. számú melléklet a 66/2007. (VII. 26.) FVM rendelethez
A hi tel tá mo ga tás tar tal má nak kép le te
TT Q i
i
r r
i P F
P F
= ´æ - è
ç ö
ø
÷ + -
´ -
æ
èçç ö
ø÷÷
1 ’ 1
( )
ahol:
TT – tá mo ga tás tar ta lom, a tá mo ga tá sok össze gé nek je len ér té ke Q – hi tel összeg
i – re fe ren cia rá ta
r = 1
1 ( +i)
i’ – ked vez mé nyes ka mat láb P – fu tam idõ (tü rel mi idõ vel együtt) F – tü rel mi idõ
2. számú melléklet a 66/2007. (VII. 26.) FVM rendelethez
Nyilatkozat
Alul írott
név/meg ne ve zés: ...
szék hely/cím: ...
adó szám/adó azo no sí tó szám: ...
re giszt rá ci ós szám: ...
nyi lat ko zom, hogy
a) nem ál lok csõd-, fel szá mo lás, vég el szá mo lás vagy vég re haj tá si el já rás alatt, b) köz tar to zá som fenn áll/nem áll fenn*,
c) kár eny hí té si tá mo ga tást nem kap tam/kap tam ... Ft összeg ben*, d) vál lal ko zá som a kö vet ke zõ ka te gó ri á ba tar to zik:
mik ro vál lal ko zás kis vál lal ko zás kö zép vál lal ko zás
(kö zép vál lal ko zás: ke ve sebb mint 250 sze mélyt fog lal koz tat, éves for gal ma nem ha lad ja meg az 50 mil lió EUR-t, és/vagy éves mér leg fõ össze ge nem ha lad ja meg a 43 mil lió EUR-t;
kis vál lal ko zás: ke ve sebb mint 50 sze mélyt fog lal koz tat, éves for gal ma és/vagy éves mér leg fõ össze ge nem ha lad ja meg a 10 mil lió EUR-t;
mik ro vál lal ko zás: ke ve sebb mint 10 sze mélyt fog lal koz tat, éves for gal ma és/vagy éves mér leg fõ össze ge nem ha lad ja meg a 2 mil lió EUR-t.)
Dá tum: ...
...
alá írás
* Meg jegy zés: a nem kí vánt rész át hú zan dó.
3. számú melléklet a 66/2007. (VII. 26.) FVM rendelethez
Záradék
A hi tel igény lõ azo no sí tó ada tai: Ik ta tó szám:
Név (meg ne ve zés):
Cím:
Adó szám (adó azo no sí tó jel):
Re giszt rá ci ós szám:
A kért hi tel össze ge:
Ho zam ki esés ér té ke:
A fel ve he tõ ma xi má lis hi tel összeg:
A ... Me gyei Me zõ gaz da sá gi Szak igaz ga tá si Hi va tal meg vizs gál ta a be nyúj tott hi tel ké rel met és megálla - pította, hogy a hi tel ké rõ a kár eny hí té si jo go sult sá got meg sze rez te a nem ze ti kár eny hí té si rend szer rõl szóló 2006. évi LXXXVIII. tör vény 3–4. §-ában fog lal tak alap ján.
A hi tel ké rel met a ... Me gyei Me zõ gaz da sá gi Szak igaz ga tá si Hi va tal zá ra dé kol ta, an nak egy pél dá nyát le tét be he lyez te. A zá ra dék a hi tel ké re lem el vá laszt ha tat lan ré szét ké pe zi.
Kelt: 200.... ... hó ...-én
...
hi va tal ve ze tõ
4 . számú melléklet a 66/2007. (VII. 26.) FVM rendelethez
A szõlõ és gyümölcs átlagárak a hozamérték-kiesés számításához
Meg ne ve zés
Éves át lag ár (Ft/kg)
2003. 2004. 2005. 2006. 2007.
Ipar i alma 17,3 10,8 23,0 24,7 38,5
Ét ke zé si alma 51,5 45,6 40,1 58,4 65,0
Kör te 42,3 50,8 48,5 48,5 57,2
Cse resz nye 143,1 134,7 144,6 165,6 195,5
Meggy 170,5 67,9 104,3 104,7 146,0
Szil va és ring ló 61,8 29,3 62,2 41,7 58,1
Sár ga ba rack 83,6 58,5 104,8 70,5 98,3
Õszi ba rack 74,3 58,4 47,4 54,2 75,7
Nek ta rin* 81,7 64,6 52,1 59,6 83,3
Kösz mé te 219,2 261,8 163,2 71,0 83,8
Ri bisz ke, pi ros és fe hér 158,2 78,7 64,7 63,9 89,2
Ri bisz ke, fe ke te 110,6 37,2 44,7 50,4 70,3
Mál na 238,6 206,0 187,4 207,5 244,9
Sza mó ca 214,3 248,7 298,6 375,6 443,3
Cse me ge szõ lõ 106,3 47,9 90,5 95,1 112,2
Bor szõ lõ 59,5 45,0 47,3 62,8 74,1
Dió, hé jas súly ban 194,8 163,7 227,9 260,4 307,3
* Meg jegy zés: a nek ta rin át lag árai kal ku lált árak, mert idõ so ros ada tok nem áll nak ren del ke zés re.
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
67/2007. (VII. 26.) FVM rendelete
az Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi Vi dék fej lesz té si Alap ból a fia tal me zõ gaz da sá gi ter me lõk szá má ra nyúj tan dó
tá mo ga tá sok részletes feltételeirõl
A me zõ gaz da sá gi, ag rár-vi dék fej lesz té si, va la mint ha - lá sza ti tá mo ga tá sok hoz és egyéb in téz ke dé sek hez kap cso - ló dó el já rás egyes kér dé se i rõl szóló 2007. évi XVII. tör - vény (a továb biak ban: Tv.) 81. §-a (3) be kez dé sé nek a) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján, a föld mû ve lés - ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. ren de let 1. §-ának a) pont já ban meg ha tá ro zott fel adat kö röm ben el jár va a kö - vet ke zõ ket ren de lem el:
A támogatás célja
1. §
Az in téz ke dés cél ja a fia tal me zõ gaz da sá gi ter me lõk gaz da ság ala pí tá sá nak, va la mint a bir tok struk tú ra át ala kí - tá sá nak elõ moz dí tá sa, a me zõ gaz da sá gi mun ka erõ kor - struk tú rá já nak ja ví tá sa, a vi dék né pes ség meg tar tó ké pes - sé gé nek nö ve lé se és a me zõ gaz da sá gi te vé keny ség hosszú távú fenn tar tá sa.
Fogalmak
2. § E ren de let al kal ma zá sá ban
1. me zõ gaz da sá gi üzem ve ze tõ je: a gaz da ság ré szét képezõ in gat la nok – be le ért ve a ter mõ föl det is – tu laj don - jo gá val vagy bér le ti jo gá val ren del ke zõ, te võ le ges me zõ - gaz da sá gi te vé keny sé get vég zõ egyé ni vál lal ko zó;
2. gaz da ság: a ter mõ föld, az ál lat ál lo mány, to váb bá a me zõ gaz da sá gi ter me lõ te vé keny sé gé hez kap cso ló dó kvó ták, gé pek, épü le tek és kész le tek összes sé ge;
3. élet ké pes gaz da ság: az a gaz da ság, amely nek gaz da - sá gi élet ké pes sé gi mu ta tó ja (SFH) na gyobb, mint 4 Eu ró - pai Mér ték egy ség (EUME);
4. gaz da ság át vé te le: az Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi Vidékfejlesztési Alap ból a me zõ gaz da sá gi ter me lõk gaz - da ság át adá sá hoz nyúj tan dó tá mo ga tás rész le tes fel té te le i - rõl szóló kü lön jog sza bály alap ján tá mo ga tás ban része - sülõ, to váb bá tá mo ga tás ban nem ré sze sü lõ, egy vagy több gaz dál ko dó tól át vé tel re ke rü lõ gaz da ság és a hoz zá tar to zó tá mo ga tá si jo go sult sá gok és kö te le zett sé gek összes sé gé - nek meg szer zé se;
5. me zõ gaz da sá gi te vé keny ség: a gaz da sá gi te vé keny - sé gek egy sé ges ága za ti osz tá lyo zá si rend sze ré rõl szóló 9003/2002. (SK. 6.) KSH Köz le mény (a továb biak ban:
TEÁOR) 01.1., 01.2., 01.3. és 01.5. sze rin ti te vé keny ség;
6. hi te les má so lat: az ok irat ki ál lí tó ja vagy köz jegy zõ ál tal hi te le sí tett má so lat.
A támogatás jellege, összege
3. §
(1) A fia tal me zõ gaz da sá gi ter me lõ (a továb biak ban:
ügy fél) e ren de let alap ján a me zõ gaz da sá gi te vé keny ség meg kez dé sé hez, egy al ka lom mal jö ve de lem pót ló tá mo ga - tást ve het igény be.
(2) A tá mo ga tás össze ge 40 000 eu ró nak meg fe le lõ forintösszeg.
A támogatás igénybevételének feltételei
4. §
(1) Az ügy fél a tá mo ga tást ak kor ve he ti igény be, ha:
a) a tá mo ga tá si ké re lem be nyúj tá sa kor el múlt 18 éves, de a tá mo ga tá si ké re lem be nyúj tá sá nak évé ben 40. élet - évét még nem töl töt te be;
b) me zõ gaz da sá gi üzem ve ze tõ je ként elsõ al ka lom mal kezd gaz dál kod ni, új gaz da sá got hoz lét re, vagy gazda - ságot vesz át;
c) az Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi Vi dék fej lesz té si Alap társ fi nan szí ro zá sá ban meg va ló su ló tá mo ga tá sok igény be - vé te lé nek ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 23/2007. (IV. 13.) FVM ren de let 5. szá mú mel lék le té ben fel so rolt képzett - ségek leg alább egyi ké vel, vagy fel sõ fo kú ag rár vég zett - ség gel ren del ke zik, ide ért ve a kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001. évi C. tör vény sze rint ho no sí tott kül föl dön szer zett bi zo nyít vá nyo kat és ok le ve - le ket is;
d) gaz dál ko dá si te vé keny sé ge fej lesz té sé re vo nat ko zó üz le ti ter vet nyújt be.
(2) Az ügy fél a tá mo ga tást nem ve he ti igény be, ha a tá - mo ga tá si ké re lem be nyúj tá sa kor ré szé re a Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal (a továb biak ban: MVH) ál tal ki adott, ag rár vagy agár-vi dék fej lesz té si célú ér vé nyes támogatási ha tá ro zat tal vagy ér vé nyes tá mo ga tá si szer zõ - dés sel ren del ke zik.
(3) Az ügy fél kö te les:
a) az Új Ma gyar or szág Vi dék fej lesz té si Prog ram ke re - té ben szer ve zett kö te le zõ kép zé sen részt ven ni, és azt el vé - gez ni;
b) a me zõ gaz da sá gi üze met sze mé lye sen ve zet ni, az élet ké pes ség el éré se után a me zõ gaz da sá gi te vé keny sé get fõ te vé keny ség ként foly tat ni;
c) az üz le ti terv ben fog lal ta kat az ab ban meg ha tá ro zott üte me zés nek meg fele lõen tel je sí te ni;
d) ha az üzem mé re te a tá mo ga tá si ké re lem be nyúj tá sa - kor nem éri el a 4 EU ME-t, ak kor az üze mé nek mé re tét a tá mo ga tá si ha tá ro zat kéz hez vé te lét kö ve tõ 3 év alatt leg - alább 4 EU ME-ra nö vel ni, és az élet ké pes gaz da ság mé re - tét fenn tar ta ni az üze mel te té si kö te le zett ség idõ tar ta má ig;
e) ha az üzem mé re te a tá mo ga tá si ké re lem be nyúj tá sa - kor el éri a 4 EU ME-t, ak kor az élet ké pes gaz da ság mé re tét fenn tar ta ni az üze mel te té si kö te le zett ség idõ tar ta má ig;
f) a me zõ gaz da sá gi te vé keny sé get a tá mo ga tá si ha tá ro - zat kéz hez vé te lét kö ve tõ 5 évig egyé ni vál lal ko zó ként foly tat ni;
g) az Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi Vi dék fej lesz té si Alap - ból, az Eu ró pai Ha lá sza ti Alap ból, va la mint az Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi Ga ran cia Alap ból tá mo ga tott prog ra mok és in téz ke dé sek pénz ügyi, szám vi te li és el len õr zé si rend - sze rek ki ala kí tá sá ról, le bo nyo lí tá sá nak rend jé rõl szóló 82/2007. (IV. 25.) Korm. ren de let 19. §-ában fog lal tak nak meg fele lõen biz to sí té kot nyúj ta ni a tá mo ga tás mér té ké nek 120%-áig a Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal (a továb biak ban: MVH) ré szé re, ami ingó vagy in gat lan dol got ter he lõ jel zá log is le het.
A támogatási kérelem benyújtása
5. §
(1) A tá mo ga tá si ké rel met a 2007. év ben de cem ber 3. és 2008. feb ru ár 7. kö zött, ezt köve tõen min den év áp ri lis 15.
és má jus 15. kö zött le het be nyúj ta ni az MVH ál tal rend sze - re sí tett nyom tat vá nyon írott for má ban, va la mint az MVH hon lap ján ke resz tül elekt ro ni kus for má ban is.
(2) A tá mo ga tá si ké re lem hez mel lé kel ni kell:
a) az MVH ál tal köz le mény ben köz zé tett üz le ti terv min ta alap ján el ké szí tett üz le ti ter vet;
b) a vég zett sé get iga zo ló ok irat hi te les má so la tát;
c) az egyé ni vál lal ko zói iga zol vány hi te les má so la tát, amennyi ben az ren del ke zés re áll;
d) az ér té ke lé si szem pon tok hoz a mel lék let ben meg ha - tá ro zott iga zo lá so kat, nyi lat ko za to kat, do ku men tu mo kat;
e) biz to sí ték fel aján lá si nyi lat ko za tot a 4. § (3) be kez - dé sé nek g) pont já ban fog lal tak nak meg fele lõen;
f) amennyi ben a fel aján lott biz to sí ték in gat lan, an nak 30 nap nál nem ré geb bi tu laj do ni lap ját, vagy an nak hi te les má so la tát, va la mint ér ték becs lé sét;
g) amennyi ben a fel aján lott biz to sí ték in gó ság, an nak tu laj don jo gát iga zo ló do ku men tu mot, ér ték becs lé sét, va - la mint a tu laj do no si nyi lat ko za tot az in gó sá gon fenn ál ló ter hek rõl;
h) amennyi ben a biz to sí ték ként fel aján lott in gat lan, illetve in gó ság tu laj do no sa nem a ké rel me zõ, a tu laj do nos - nak a jel zá log jog-be jegy zés hez tör té nõ tel jes bi zo nyí tó ere jû ma gán ok irat ba fog lalt hoz zá já ru ló nyi lat ko za tát.
A kérelem elbírálása
6. §
A tá mo ga tá si ké rel me ket az MVH a Tv. 32. § (1) be kez - dé sé nek c) pont ja sze rint rang sor ál lí tá sá val bí rál ja el a mel lék let sze rin ti pont rend szer alap ján vég zett értéke - léssel.
A támogatásban részesült ügyfél kötelezettségei
7. §
(1) Az ügy fél a tá mo ga tá si ké rel met jó vá ha gyó ha tá ro - zat kéz hez vé te lét kö ve tõ 20 na pon be lül kö te les az MVH-nak pos tai úton be nyúj ta ni:
a) ingó vagy in gat lan biz to sí ték ese tén a be jegy zett zálogjogot iga zo ló ok ira tot (in gat lan ese tén a tu laj do ni lapot, vagy an nak hi te les má so lat; ingó va gyon tárgy ese - tén köz jegy zõi ok ira tot és a be jegy zés rõl szóló ta nú sít - ványt);
b) kész pénz le tét biz to sí ték ese tén az át uta lás iga zo lá sá - ról szóló do ku men tu mot;
c) bank ga ran cia, il let ve ke zes ség biz to sí ték ese tén a meg fe le lõ tar tal mú bank ga ran cia, il let ve ke ze si nyi lat ko - za tot.
(2) Az ügy fél a tá mo ga tá si ké rel met jó vá ha gyó ha tá ro - zat kéz hez vé te lét kö ve tõ 90 na pon be lül kö te les az MVH-nak pos tai úton be nyúj ta ni:
a) az egyé ni vál lal ko zói iga zol vány hi te les má so la tát, amennyi ben az a tá mo ga tá si ké re lem hez nem lett mel lé - kel ve;
b) a gaz da ság át vé te lé rõl szóló adás vé te li vagy aján dé - ko zá si szer zõ dés hi te les má so la tát;
c) az át adott gaz da ság ra vo nat ko zó an a be jegy zõ ha tá - ro za tot, az új tu laj do nos tu laj don jo gá nak be jegy zé sét tar - tal ma zó tu laj do ni la pot, föld hasz ná la ti lap szem lét, az ál la - tok át adá sá ra vo nat ko zó ok ira tot, egyéb do ku men tu mo kat, ame lyek iga zol ják, hogy az át adó gaz dál ko dó a tulajdon - jogot az át ve võ re át ru ház ta;
d) bé relt föld te rü let ese tén a bér le ti szer zõ dés hi te les má so la tát, il let ve a tel jes föld hasz ná la ti lap szem lét, bér tar - tás ese tén a vo nat ko zó szer zõ dés hi te les má so la tát.
Kifizetés
8. §
(1) Amennyi ben az ügy fél tel je sí ti a 7. § (1) bekezdé - sében meg ha tá ro zott kö te le zett sé gét, az MVH a támoga - tási összeg 90%-át egy összeg ben fi ze ti ki. A tá mo ga tá si összeg ki fi ze té se vo nat ko zá sá ban a tá mo ga tá si ké rel met ki fi ze té si ké re lem nek kell te kin te ni.
(2) A tá mo ga tá si összeg fenn ma ra dó 10%-ának ki fi ze - té sé re a 4. § (3) be kez dé sé nek a)–f) pont ja i ban és a 7. § (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott fel té te lek tel je sí té sét köve tõen, kü lön ki fi ze té si ké re lem be nyúj tá sa ese tén ke - rül het sor, leg ké sõbb a tá mo ga tá si ha tá ro zat kéz hez vé te lé - tõl szá mí tott har ma dik évet kö ve tõ elsõ ki fi ze té si idõ szak - ban.
(3) A ki fi ze té si ké rel met – a (2) be kez dés ben fog lal tak ra te kin tet tel – éven te ja nu ár 1–31. és jú li us 1–31. kö zött lehet be nyúj ta ni.
(4) A ki fi ze tés re csak a meg fe le lõ biz to sí ték ren del ke - zés re bo csá tá sa ese tén van le he tõ ség, ide ért ve az (1) be - kez dés ben fog lalt ki fi ze tést is.
Jogkövetkezmények
9. §
(1) Amennyi ben az ügy fél nem tel je sí ti a 4. § (3) be kez - dé sé nek b)–f) pont já ban fog lal ta kat, az igény be vett tá mo - ga tás jo go su lat la nul igény be vett tá mo ga tás nak mi nõ sül.
(2) Amennyi ben az üzem EU ME-ban ki fe je zett mé re te a 4. évre vál lalt mé ret tõl 30%-ot meg ha la dó an ma rad el, ak kor a 30%-ot meg ha la dó csök ke né sen túl szá za lék pon - ton ként a tá mo ga tá si összeg 5%-át kell vissza fi zet ni.
(3) Amennyi ben az ügy fél a tá mo ga tá si ké re lem ben vál - lalt mun ka vál la lói lét szám nál ke ve seb bet fog lal koz tat az
üze mel te té si kö te le zett ség idõ tar ta ma alatt, ak kor kö te les a tá mo ga tá si összeg bõl – hi ány zó fog lal koz ta tot tan ként éven te – a tá mo ga tá si összeg 2%-át vissza fi zet ni.
(4) Amennyi ben a mel lék let sze rint nyi lat ko zat tal alá tá - masz tott pon to zá si szem pon tok el len õr zé se so rán ki de rül, hogy az ügy fél nem va lós ada tot szol gál ta tott, ak kor az ad - dig ki fi ze tett tá mo ga tás jo go su lat la nul igény be vett tá mo - ga tás nak mi nõ sül, és az ügy fél tá mo ga tás hoz való joga meg szû nik.
Záró rendelkezés
10. §
Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ nyol ca dik na pon lép ha tály ba.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
11. §
Ez a ren de let az Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi Vi dék fej lesz - té si Alap ból nyúj tan dó vi dék fej lesz té si tá mo ga tás ról szóló 1698/2005/EK ta ná csi ren de let 22. cik ké nek vég re haj tá sá - hoz szük sé ges ren del ke zé se ket ál la pít ja meg.
Gráf Jó zsef s. k.,
föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter
Melléklet a 67/2007. (VII. 26.) FVM rendelethez
Értékelési szempontok
HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK: max. 50 pont
Ké rel me zõ élet ko ra 25 év alatt
25–30 év kö zött 30–35 év kö zött 35–40 év kö zött
10 pont 8 pont 5 pont 0 pont
Ter me lõi szer ve ze ti tag ság Ter me lõi cso port, TÉSZ tag ság 10 pont
Roma szár ma zá sú Nyi lat ko zat 4 pont
Nõ 4 pont
Fo gya ték kal élõ Nyi lat ko zat 2 pont
Szak kép zett ség Fel sõ fo kú szak kép zett ség
Tech ni ku si szak kép zett ség
10 pont 5 pont
SZAKMAI ÉS KOMPLEX ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJA: max. 40 pont
A vál lal ko zás pénz ügyi ter vé nek koherenciája
Áfa kör tõl füg gõ en
Áfa meg fe le lõ szá mí tá sa 2
Mun ka bér 4
Pénz ügyi terv va ló ság tar ta lom vizsgálata
Pénz ügyi táb la ada ta i nak re fe ren cia ada tok kal tör té nõ össze ve té se a mû köd te tés alatt
Ter me lé si ér ték 2
Anyag jel le gû rá for dí tá sok 2
Be fek te tett esz kö zök ér té ke 2
Mun ka erõ-fel hasz ná lás 2
Pénz ügyi terv üze mel te té si-ha té kony - sá gi vizs gá la ta
6
Össze sen: max. 20
Üz le ti terv I. Ve ze tõi össze fog la ló 2
II. Tá mo ga tást igény lõ be mu ta tá sa 5
III. Pi ac elem zés és ér té ke sí tés 10
IV. Ter me lés 5
V. Szer ve zet, em ber i erõ for rá sok 4
VI. Te vé keny ség fej lesz té sek be mu ta - tá sa
14
Össze sen: max. 40 pont
Össze sen: max. 100 pont
Kom mu ni ká ci ós terv (+) 5
A vál lal ko zás tár sa dal mi fe le lõs ség vál la lá sa (+) 5
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter,
az egészségügyi miniszter,
valamint a szociális és munkaügyi miniszter 68/2007. (VII. 26.) FVM–EüM–SZMM
együttes rendelete
az élelmiszer-elõállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeirõl és az élelmiszerek hatósági ellenõrzésérõl
Az élel mi sze rek rõl szóló 2003. évi LXXXII. tör vény 20. §-a (3) be kez dé sé nek b) és c) pont já ban és (4) be kez dé - sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján – a gaz da sá gi és köz le - ke dé si mi nisz ter rel egyet ér tés ben – a kö vet ke zõ ket ren del - jük el:
Általános rendelkezések
1. §
(1) Ezt a ren de le tet – a (2) be kez dés ben fog lalt ki vé tel - lel – a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén elõ ál lí tott, il let ve for - ga lom ba ho zott élel mi sze rek re kell al kal maz ni.
(2) Az e ren de let 3. és 9–14. §-ában fog lal ta kat a ven dég - lá tó ter mé kek elõ ál lí tá sá ra és for ga lom ba ho za ta lá ra nem kell al kal maz ni.
(3) E ren de let te kin te té ben az eu ró pai élel mi szer jog ál ta - lá nos el ve i rõl és kö ve tel mé nye i rõl, az Eu ró pai Élelmiszer- biztonsági Ha tó ság lét re ho zá sá ról és az élel mi szer-biz ton - ság ra vo nat ko zó el já rá sok meg ál la pí tá sá ról szóló, az Eu ró - pai Par la ment és a Ta nács 2002. ja nu ár 28-i 178/2002/EK ren de le té nek, va la mint az élel mi szer-hi gi é ni á ról szóló, az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 2004. áp ri lis 29-i 852/2004/EK ren de le té nek fo ga lom meg ha tá ro zá sa it kell al kal maz ni.
2. §
(1) Az élel mi szer-el len õr zõ ha tó sá gok nak se gít sé get kell nyúj ta ni a tag ál la mok élel mi szer-el len õr zõ ha tó sá ga i - nak, il let ve se gít sé get kér het nek a tag ál la mok élelmiszer- ellenõrzõ ha tó sá ga i tól a ha tó sá gi élel mi szer-el len õr zés során, va la mint az élel mi sze rek re vo nat ko zó elõ írások meg sér té se ese tén.
(2) Az (1) be kez dés sze rin ti el já rás ban a Ma gyar Élel mi - szer-biz ton sá gi Hi va tal az össze kö tõ szerv. A Ma gyar Élel - mi szer-biz ton sá gi Hi va tal ve szi fel a kap cso la tot a töb bi tag ál lam össze kö tõ szer ve i vel; fel ada ta az in for má ció to -
vább adá sa és ko or di ná lá sa, a meg ke re sé sek fo ga dá sa és to vább irá nyí tá sa. Az össze kö tõ szerv ki je lö lé se nem zár ja ki a köz vet len kap cso lat tar tást, in for má ció cse rét vagy együtt mû kö dést a kü lön bö zõ tag ál la mok ille té kes ha tó sá - ga i nak mun ka tár sai kö zött.
(3) A Ma gyar Élel mi szer-biz ton sá gi Hi va tal az (1) és (2) be kez dés sze rin ti te vé keny sé gé vel kap cso la tos ada to - kat meg ad ja az Eu ró pai Bi zott ság nak.
A Helyes Higiéniai Gyakorlatra vonatkozó útmutatók
3. §
(1) Az élel mi szer-hi gi é ni á ról szóló, az Eu ró pai Par la - ment és a Ta nács 2004. áp ri lis 29-i 852/2004/EK ren de le - té nek 7. és 8. cik ké ben meg ha tá ro zott He lyes Hi gi é ni ai Gya kor lat ra (Good Hy gi e ne Prac ti ce, a továb biak ban:
GHP) vo nat ko zó út mu ta tó kat a Hi gi é ni ai Bi zott ság érté - keli ab ból a szem pont ból, hogy a jog sza bá lyok ban fog lal - tak nak meg fe lel nek-e.
(2) A Hi gi é ni ai Bi zott ság 7 ál lan dó tag ból áll, tag ja it a Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té ri um (a továb biak ban: mi nisz té ri um), az Egész ség ügyi Mi nisz - té ri um, az élel mi szer-vál lal ko zá sok, a ha tó sá gi élel mi szer - el len õr zés, a fo gyasz tói ér dek vé del mi szer ve ze tek kép vi - se lõ i bõl a föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter ne ve zi ki. A Hi gi é ni ai Bi zott sá got az el nök a GHP-ra vonatkozó út mu ta tók té má ja sze rint meg hí vott szak ér tõk - kel egé szít he ti ki.
(3) A Hi gi é ni ai Bi zott ság el nö ke a mi nisz té ri um, he lyet - te se az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um kép vi se lõ je. A Hi gi é - ni ai Bi zott ság tag jai kö zül tit kárt vá laszt, ügy rend jét maga ala kít ja ki, ame lyet a föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter hagy jóvá.
(4) A mi nisz té ri um hi va ta los lap já ban meg je len te ti, valamint to váb bít ja az Eu ró pai Bi zott ság nak azon GHP-ra vo nat ko zó út mu ta tó kat, ame lye ket a Hi gi é ni ai Bi zott ság meg fe le lõ nek ítél.
(5) A mi nisz té ri um hi va ta los lap já ban tá jé koz ta tást ad az Eu ró pai Unió Hi va ta los Lap já nak C so ro za tá ban ki hir - de tett GHP eu ró pai út mu ta tók el ér he tõ sé gé rõl.
Oktatás, továbbképzés
4. §
(1) Va la mennyi élel mi szer-vál lal ko zó nak gon dos kod - nia kell ar ról, hogy az élel mi sze rek kel fog lal ko zó dol go - zók te vé keny sé gük nek meg fe le lõ mó don hi gi é ni ai szem - pont ból fel ügye let alatt áll ja nak, és azok ban az élel mi - szer-hi gi é ni ai kér dé sek ben, ame lyek mun ká juk so rán érin - tik õket, rend sze re sen meg fe le lõ tá jé koz ta tás ban, ok ta tás - ban ré sze sül je nek.
(2) Az élel mi szer-elõ ál lí tás és for gal ma zás fo lya ma tá - ban részt vevõ sze mé lyek nek leg alább kü lön jog sza bály sze rin ti vég zett ség gel kell ren del kez ni ük.
(3) Az élel mi szer ipa ri vál lal ko zó kö te les a mun ká ba állást kö ve tõ egy hó na pon be lül a mun ka vál la lót a mun ka - kö ré nek meg fele lõen az élel mi szer-elõ ál lí tás ra és -for gal - ma zás ra vo nat ko zó an meg fe le lõ ok ta tás ban ré sze sí te ni.
(4) Az ok ta tás nak tar tal maz nia kell a he lyes hi gi é ni ai gya kor lat tal, il let ve a nem ze ti út mu ta tók kal és az adott élel mi szer-ipa ri vál lal ko zás ra vo nat ko zó minõségbiztosí - tási rend szer rel kap cso la tos is me ret anya got.
(5) Az ok ta tás meg tar tá sá ról, an nak mód já ról, do ku - men tá lá sá ról, az ok ta tás ha té kony sá gá nak el len õr zé sé rõl az élel mi szer-ipa ri vál lal ko zó gon dos ko dik.
(6) Amennyi ben az élel mi szer-el len õr zõ ha tó ság vizs - gá la tai so rán úgy íté li meg, hogy a dol go zók nem ren del - kez nek a te rü le tet érin tõ – a (4) be kez dés sze rin ti – kielé - gítõ is me re tek kel, elõ ír ja az új bó li ok ta tás szük sé ges sé gét, ame lyet egy hó na pon be lül tel je sí te ni kell. Az el len õr zõ ha tó ság el len õriz he ti a meg is mé telt ok ta tás eredményes - ségét.
(7) A nem meg fe le lõ ok ta tás ból szár ma zó min den fe le - lõs ség az élel mi szer-ipa ri vál lal ko zót ter he li.
Az élelmiszer-elõállító hely, élelmiszer-kereskedelmi üzlet, illetve tevékenység közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai szakhatósági elbírálásához, hatósági engedélyezéséhez szükséges dokumentáció
és tervdokumentáció tartalmi követelményei
5. §
(1) Az élel mi szer-elõ ál lí tó hely lé te sí té sé re vo nat ko zó szak ha tó sá gi ál lás fog la lás hoz szük sé ges do ku men tá ci ó - nak és terv do ku men tá ci ó nak tar tal maz nia kell a kö vet ke zõ ada to kat:
a) az élel mi szer-elõ ál lí tó hely te vé keny sé gi kö ré nek meg ha tá ro zá sát,
b) hi va ta los hely szín raj zot, c) tech no ló gi ai fo lya mat áb rát,
d) tech no ló gi ai el ren de zé si raj zot M 1:50 mé ret arány ban, e) anyag moz ga tá si és sze mély for gal mi ter vet,
f) mû sza ki-tech no ló gi ai le írást,
g) az épü let gé pé szet sze rel vé nye zé si, fû té si, szel lõ zé si, vi lá gí tá si, hû té si ter ve ket,
h) gyár tás tech no ló gia sze rin ti gép jegy zé ket, i) köz mû nyi lat ko za tot,
j) mel lék ter mék és a hul la dék ke ze lé si és ár tal mat la ní - tá si ter vét,
k) az ivó víz mi nõ sé gét ta nú sí tó víz vizs gá la ti ered - ményt.
(2) Az élel mi szer-ke res ke del mi üz let, il let ve te vé keny - ség köz egész ség ügyi, élel mi szer-hi gi é ni ai szak ha tó sá gi
el bí rá lá sá hoz szük sé ges do ku men tá ci ó nak és terv do ku - men tá ci ó nak tar tal maz nia kell a kö vet ke zõ ada to kat:
a) az üz let mû sza ki le írá sát, b) köz mû nyi lat ko za tot,
c) tech no ló gi ai el ren de zé si raj zot M 1:50 mé ret arány ban, d) épü let gé pé sze ti mû sza ki le írást vagy terv do ku men - tá ci ót (az épü let gé pé szet sze rel vé nye zé si, fû té si, szellõ - zési, vi lá gí tá si, hû té si ter vei),
e) anyag moz ga tá si és sze mély for gal mi és göngyöleg - tárolási ter vet,
f) az áru szál lí tás ter ve zett mód ját, esz kö zét, g) ter ve zett al kal ma zot ti lét szá mot,
h) tisz tí tá si, mo so ga tá si, ta ka rí tá si uta sí tást,
i) mel lék ter mék és a hul la dék ke ze lé si és ár tal mat la ní - tá si ter vét,
j) az ivó víz mi nõ sé gét ta nú sí tó víz vizs gá la ti ered ményt.
(3) Épí tés ügyi ha tó sá gi en ge dé lye zés alá nem tar to zó átalakításhoz, il let ve a be je len tett ada tok mó do sí tá sá hoz szük sé ges szak ha tó sá gi ál lás fog la lás ki adá sá nak fel té te le há zi la gos ki vi te le zé sû, mé ret ará nyos alap rajz és az áru sí - ta ni kí vánt ter mék cso port lis tá já nak csa to lá sa a ké re lem - hez.
(4) Moz gó bolt ese té ben a do ku men tá ci ó nak és terv do - ku men tá ci ó nak tar tal maz nia kell:
a) a ivó víz el lá tás, szenny víz el ve ze tés, il let ve -el he lye - zés, ener gia szol gál ta tás,
b) a hul la dék szál lí tás, -el he lye zés,
c) a kéz mo sá si, WC-hasz ná la ti le he tõ ség, és d) a mo so ga tás, ta ka rí tás, fer tõt le ní tés
fel té te le it tar tal ma zó uta sí tást, va la mint az áru sí tó he lye ket és a te lep he lyet.
6. §
(1) A moz gó áru sí tás en ge dé lye zé se irán ti ké re lem hez csa tol ni kell:
a) a ivó víz el lá tás, szenny víz el ve ze tés, il let ve -el he lye - zés, ener gia szol gál ta tás,
b) a hul la dék szál lí tás, -el he lye zés,
c) a kéz mo sá si, WC-hasz ná la ti le he tõ ség, és d) a mo so ga tás, ta ka rí tás, fer tõt le ní tés fel té te le it tar tal ma zó uta sí tást.
(2) Moz gó áru sí tás en ge dé lye zé sé re irá nyu ló ké re lem - ben a ter ve zett út vo na lat és áru sí tó he lye ket, a bá zis he lyet is meg kell je löl ni.
Mintavétel és ellenõrzés hatósági élelmiszer-ellenõrzés keretében
7. §
(1) A ha tó sá gi élel mi szer-el len õr zés ke re té ben tör té nõ min ta vé tel rõl ké szült jegy zõ könyv nek tar tal maz nia kell:
a) a min ta vé tel idõ pont ját, kö rül mé nye it, a vett min ta pon tos azo no sí tá sát, a vizs gá lat alá vont té tel mennyi sé gét, egy ség árát,
b) a min ta adó ter mé sze tes, il let ve jogi sze mély vagy jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa ság ne vét és cí mét (szék he lyét, il let ve te lep he lyét),
c) az élel mi szer-elõ ál lí tó vagy élel mi szer-for gal ma zó ter mé sze tes, il let ve jogi sze mély vagy jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa ság ne vét és cí mét (szék he lyét, illetve te lep he lyét), va la mint
d) el len min ta vé telt.
(2) Az élel mi szer elõ ál lí tó ja, ke res ke del mi el len õr zés ese tén a hiba oko zó ja a vizs gá lat és a min ta vé tel költ sé ge it kö te les meg té rí te ni, ha a vizs gált élel mi szer az elõ írt biz - ton sá gi, a je lö lés ben fel tün te tett vagy a vizs gá lat alá vont ter mék gyárt mány lap ján, il let ve a ven dég lá tó ter mék ese - té ben az anyag há nyad-nyil ván tar tás ban vál lalt mi nõ sé gi jel lem zõ ket, il let ve a jog sza bá lyok ban elõ ír ta kat nem elé - gí ti ki. Amennyi ben a hiba oko zó ját nem le het meg ál la pí - ta ni, vagy az oko zó te vé keny sé ge nem tar to zik a ma gyar jog sza bá lyok ha tá lya alá, a költ sé ge ket an nak kell meg - fizetnie, aki nél a nem meg fe le lõ ter mé ket a ha tó ság meg ta - lál ta.
(3) A ké re lem re vég zett ha tó sá gi élel mi szer-el len õr zés és iga zo lás ki adá sa díj kö te les, ame lyet a ké rel me zõ nek kell meg fi zet nie a kü lön jog sza bály sze rint.
8. §
(1) A ha tó sá gi min ta vé tel lel el len õr zés re ke rü lõ élel mi - szer-té telt úgy kell meg vá lasz ta ni, hogy az azo nos ter me - lõi he lyen gyár tott vagy azo nos be szer zé sû és azo nos je lö - lé sû (azo nos nap – mû szak – szál lít mány) ter mék egye dek - bõl áll jon.
(2) A min tát – ha jog sza bály vagy a Ma gyar Élel mi szer - könyv kö te le zõ elõ írása más ként nem ren del ke zik – az élel mi szer bõl a ha tó sá gi élel mi szer-el len õr zés cél já val össz hang ban, vé let len sze rû ki vá lasz tás sal, an nak mennyi - sé gé tõl füg get le nül úgy kell ki ven ni, hogy az a vizs gá la tok el vég zé sé hez ele gen dõ le gyen. A min tá ba – a cso ma go lás és a je lö lés vizs gá la tá nak ki vé te lé vel – cso ma golt ter mék ese tén csak ép, sé rü lés men tes cso ma go lá sú egy sé gek vá - laszt ha tók. Amennyi ben a fo gyasz tói ki sze re lés nagy sá ga meg ha lad ja a min ta ke ze lé sé nél el fo gad ha tó mé re tet, vagy ha az élel mi szert a ke res ke del mi tech no ló gi á ban is meg - bon tot ták vagy meg bont ják (sze le tel ték, da ra bol ták, ada - gol ták stb.) és bon tott ál la pot ban is for gal maz zák, il let ve fel hasz nál ják, meg bon tott cso ma go lá sú egy ség bõl is vehetõ min ta. A cso ma go lás meg bon tá sá nak kö rül mé nye it azon ban a min ta vé te li jegy zõ könyv ben rög zí te ni kell.
(3) A min ta vé tel so rán el já ró sze mély kö te les ar ról gon - dos kod ni, hogy a vett min ta sér tet le nül, vál to zás és ká ro so - dás nél kül, azo no sít ha tó mó don, szük ség ese tén hût ve, a le he tõ leg rö vi debb idõ alatt ke rül jön a vizs gá la tot vég zõ la bo ra tó ri um ba.
(4) Az élel mi szer-el len õr zõ ha tó ság in téz ke dé se és a jog kö vet kez mé nyek meg ál la pí tá sa az (1) be kez dés sze rint meg min tá zott élel mi szer-té tel re vo nat ko zik.
A tejellenõrzéssel összefüggõ minták vizsgálatának elvégzésére jogosult laboratóriumok
9. §
(1) A nyers te jet ter me lõ vagy fel vá sár ló élel mi szer-ipa - ri vál lal ko zó nak az ön el len õr zé si rend szer ke re tén be lül a nyers te jet rend sze re sen, leg alább ha von ta két al ka lom mal a (2) be kez dés sze rin ti akk re di tált la bo ra tó ri um ban meg kell vizs gál tat nia és mi nõ sít tet nie össz csí ra szám, szo ma ti - kus sejt szám, gát ló anyag, zsír tar ta lom és fe hér je tar ta lom te kin te té ben.
(2) Az ön el len õr zé si rend szer ke re tén be lül nyers tej vizs gá la tá ra
a) a Ma gyar Tej gaz da sá gi Kí sér le ti In té zet Kft. Bu da - pes ti Nyers tej mi nõ sí tõ La bo ra tó ri u ma,
b) az Ál lat te nyész té si Tel je sít mény vizs gá ló Kft.
( Gödöllõ) jo go sult.
Egyes tengeren szállított élelmiszerek forgalomba hozatalának feltételei
10. §
(1) Olyan öm leszt ve, ten ger já ró tar tály ha jók ban nem kizárólag élel mi szer-szál lí tás ra fenn tar tott tar tá lyok ban szál lí tott ola jok és zsí rok, ame lye ket em ber i fo gyasz tás ra szán nak vagy vár ha tó an ilyen cél ra hasz nál nak, ak kor hoz - ha tók for ga lom ba, il let ve ál lít ha tó elõ élel mi szer be lõ lük, ha tel je sül nek a kö vet ke zõ fel té te lek:
a) amennyi ben az ola jat vagy zsírt rozs da men tes acél tar tály ban, vagy epo xi gyan ta bé lés sel vagy az zal mû sza ki - lag egyen ér té kû más bé lés sel el lá tott tar tály ban szál lít ják, a tar tály ban köz vet le nül elõt te szál lí tott szál lít mány vagy élel mi szer kell, hogy le gyen, vagy a mel lék let ben fel so rolt el fo gad ha tó elõ ze tes szál lít má nyok egyi ké nek kell len nie, vagy
b) ha az ola jat vagy zsírt az a) pont ban le ír tak tól el té rõ anyag ból ké szült tar tály ban szál lít ják, a tar tály ban elõ ze - tesen szál lí tott há rom szál lít mány nak élel mi szer nek vagy a mel lék let ben fel so rolt el fo gad ha tó szál lít má nyok kö zül va ló nak kell len nie.
(2) Olyan öm leszt ve, ten ger já ró tar tály ha jók ban nem kizárólag élel mi szer-szál lí tás ra fenn tar tott tar tá lyok ban szál lí tott ola jok és zsí rok, ame lye ket to vább nem dol goz - nak fel, és ame lye ket em ber i fo gyasz tás ra szán nak vagy vár ha tó an ilyen cél ra hasz nál nak, ak kor hoz ha tók for ga - lom ba, il let ve ál lít ha tó elõ élel mi szer be lõ lük, ha tel je sül - nek a kö vet ke zõ fel té te lek:
a) a tar tály rozs da men tes acél ból ké szül, vagy epo xi - gyan ta bé lés sel vagy az zal mû sza ki lag egyen ér té kû más bé lés sel el lá tott, és
b) a tar tály ban az olaj, il let ve zsír elõtt szál lí tott há rom szál lít mány élel mi szer.
11. §
(1) A szál lít mányt kí sé rõ ok má nyok kö zött az em ber i fo gyasz tás ra szánt vagy vár ha tó an ilyen cél ra fel hasz ná - lás ra ke rü lõ öm lesz tett fo lyé kony ola jat vagy zsírt tar tá - lyok ban szál lí tó ten ger já ró hajó pa rancs no ka ál tal ve ze tett pon tos nyil ván tar tás nak kell len nie az érin tett tar tá lyok ban szál lí tott há rom meg elõ zõ szál lít mány ra és az e szállít - mányok kö zöt ti tisz tí tá si el já rás ha té kony sá gá ra vonat - kozóan.
(2) Ha a szál lít mányt át rak ják, az elõ írt nyil ván tar tás mel lett a fo ga dó hajó pa rancs no ka ál tal ve ze tett pon tos nyil ván tar tás kell ar ról, hogy az öm lesz tett olaj vagy zsír szál lí tá sa a meg elõ zõ szál lí tás so rán meg fele lõen tör tént, va la mint a má sik tar tály ha jón az e szál lít má nyok közt vég - zett tisz tí tá si el já rás ha té kony sá gá ról.
(3) Az (1)–(2) be kez dé sek ben fog lalt nyil ván tar tá so kat az ille té kes el len õr zõ ha tó sá gok ké ré sé re be kell mu tat ni.
12. §
Az olyan nem ki zá ró lag élel mi szer-szál lí tás ra hasz nált tar tá lyok ban, il let ve tar tály ha jók ban ten ge ri úton szál lí tott öm lesz tett nyers cu kor, ame lyet élel mi szer ként vagy élel - mi szer-össze te võ ként tel jes és ha té kony fi no mí tá si eljárás nél kül nem szán dé koz nak fel hasz nál ni, ak kor hoz ha tó for - ga lom ba, il let ve ál lít ha tó elõ élel mi szer be lõ le, ha tel je sül - nek a kö vet ke zõ fel té te lek:
a) mi e lõtt a nyers cuk rot be ra kod nák, a tar tályt, il let ve tar tály ha jót ha té ko nyan meg tisz tí tot ták, az elõ zõ szál lít - mány ma rad vá nya it és egyéb szennye zõ dé se ket el tá vo lí - tot ták, va la mint mind ezt el len õriz ték, és
b) a nyers cuk rot köz vet le nül meg elõ zõ szál lít mány nem le het fo lyé kony anyag.
13. §
(1) Az az élel mi szer-for gal ma zó, amely a nyers cu kor ten ge ri szál lí tá sá ért fe le lõs, olyan ta nú sít ványt ál lít ki, amely pon to san és rész le te sen le ír ja az érin tett tar tá lyok - ban és tar tály ha jók ban szál lí tott elõ zõ szál lít mányt, és a nyers cu kor szál lí tá sa elõtt al kal ma zott tisz tí tá si el já rás jel - le gét és ha té kony sá gát.
(2) A ta nú sít vány a szál lít mányt vé gig kí sé ri a szál lí tás min den ál lo má sán, egé szen a fi no mí tó ig, és a fi no mí tó meg õr zi a fen ti ok irat egy pél dá nyát. A ta nú sít vá nyon jól
lát ha tó an és ki tö röl he tet le nül az aláb bi mon da tot kell fel - tün tet ni: „Ezt a ter mé ket em ber i fo gyasz tás ra való fel hasz - ná lás elõtt fi no mí ta ni kell.”
(3) Az az élel mi szer-for gal ma zó, amely a nyers cu kor ten ge ri szál lí tá sá ért, il let ve fi no mí tá sá ért fe le lõs, az ille té - kes élel mi szer-el len õr zõ ha tó sá gok ké ré sé re be mu tat ja a ta nú sít ványt.
14. §
(1) Az olyan nyers cuk rot, amely nek ten ge ri szál lí tá sa nem ki zá ró lag élel mi szer-szál lí tás ra fenn tar tott tar tá lyok - ban, il let ve tar tály ha jók ban tör tént, tel jes és ha té kony finomításnak kell alá vet ni, és csak ezt köve tõen le het élel - mi szer ként vagy élel mi szer-össze te võ ként való fel hasz ná - lás ra al kal mas nak te kin te ni.
(2) Az élel mi szer-elõ ál lí tó, il let ve élel mi szer-for gal ma - zó, amely a nyers cu kor ten ge ri szál lí tá sá ért, il let ve fi no - mí tá sá ért fe le lõs, a nyers cu kor be ra ko dá sát meg elõ zõ tisz - tí tá si fo lya ma tot a fi no mí tott cu kor biz ton sá ga és egész - séges vol ta szem pont já ból dön tõ fon tos sá gú nak kö te les tekinteni, figye lembe véve a tar tály ban vagy tar tály ha jó - ban elõ zõ leg szál lí tott szál lít mány jel le gét.
Záró rendelkezések
15. §
(1) E ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ hó nap elsõ nap ján lép ha tály ba.
(2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti:
a) az élel mi sze rek rõl szóló 1995. évi XC. tör vény vég - re haj tá sá ról szóló 1/1996. (I. 9.) FM–NM–IKM ren de let 1/A. és 3. §-a, va la mint 1. szá mú mel lék le te,
b) a vag dalt, da rált és elõ ké szí tett (fû sze re zett) hú sok elõ ál lí tá sá nak és for ga lom ba ho za ta lá nak élelmiszer- higiéniai kö ve tel mé nye i rõl szóló 77/2002. (VIII. 23.) FVM–ESZCSM együt tes ren de let,
c) a nyers tej, a hõ ke zelt tej és a tej ala pú ter mé kek elõ - ál lí tá sá nak, for ga lom ba ho za ta lá nak élel mi szer-hi gi é ni ai fel té te le i rõl szóló 1/2003. (I. 8.) FVM–ESZCSM együt tes ren de let,
d) az élel mi sze rek elõ ál lí tá sá nak és for gal ma zá sá nak élel mi szer-hi gi é ni ai fel té te le i rõl szóló 90/2003. (VII. 30.) FVM–ESZCSM együt tes ren de let,
e) az élel mi sze rek elõ ál lí tá sá nak és for gal ma zá sá nak élel mi szer-hi gi é ni ai fel té te le i rõl szóló 90/2003. (VII. 30.) FVM–ESZCSM együt tes ren de let mó do sí tá sá ról szóló 129/2003. (XII. 23.) FVM–ESZCSM együt tes ren de let,
f) a ha tó sá gi élel mi szer-el len õr zés rõl szóló 92/2004.
(V. 25.) FVM–ESZCSM–GKM együt tes ren de let,
g) az élel mi sze rek elõ ál lí tá sá nak és for gal ma zá sá nak élel mi szer-hi gi é ni ai fel té te le i rõl szóló 90/2003. (VII. 30.) FVM–ESZCSM együt tes ren de let mó do sí tá sá ról szóló 141/2004. (IX. 30.) FVM–ESZCSM–GKM együt tes ren - de let.
(3) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a kister - melõi élel mi szer-ter me lés, -elõ ál lí tás és -ér té ke sí tés fel té - te le i rõl szóló 14/2006. (II. 16.) FVM–EüM–ICSSZEM együt tes ren de let 2. §-ának 9. és 10. pont ja he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép:
[2. § E ren de let al kal ma zá sá ban:]
„9. He lyi kis ke res ke del mi vagy ven dég lá tó egy ség: a kis ter me lõ gaz da sá gá nak he lye sze rin ti te le pü lé sen lévõ kis ke res ke del mi vagy ven dég lá tó egy ség.
10. Ter me lé si ré gi ón be lül mû kö dõ piac, vá sár és en ge - dé lye zett ide ig le nes áru sí tó hely: a kis ter me lõ gaz da sá gá - nak he lye sze rin ti me gyé ben, il let ve az az zal szom szé dos me gyék ben mû kö dõ piac, vá sár és en ge dé lye zett ide ig le - nes áru sí tó hely az zal, hogy e ren del ke zés vo nat ko zá sá ban a fõ vá rost és Pest me gyét egy me gyé nek kell te kin te ni.”
16. §
Ez a ren de let a kö vet ke zõ uni ós jogi ak tu sok nak való meg fe le lést szol gál ja:
a) az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 2004/41/EK irány - el ve (2004. áp ri lis 21.) az em ber i fo gyasz tás ra szánt egyes ál la ti ere de tû ter mé kek elõ ál lí tá sá ra és for ga lom ba ho za ta - lá ra vo nat ko zó élel mi szer-hi gi é ni ai és ál lat egész ség ügyi fel té te lek rõl szóló egyes irány el vek ha tá lyon kí vül he lye - zé sé rõl, va la mint a 89/662/EGK, a 92/118/EGK ta ná csi irány elv és a 95/408/EK ta ná csi ha tá ro zat mó do sí tá sá ról,
b) a Bi zott ság 96/3/EK irány el ve (1996. ja nu ár 26.) a fo lyé kony ola jok és zsí rok öm lesz tett ten ge ri szál lí tá sa te kin te té ben az élel mi szer-hi gi é ni á ról szóló 93/43/EGK irány elv egyes ren del ke zé se i tõl való el té rés en ge dé lye zé - sé rõl,
c) a Bi zott ság 2004/4/EK irány el ve (2004. ja nu ár 15.) a fo lyé kony ola jok és zsí rok öm lesz tett ten ge ri szál lí tá sa te kin te té ben az élel mi szer-hi gi é ni á ról szóló 93/43/EGK ta ná csi irány elv egyes ren del ke zé se i tõl való el té rés en ge - dé lye zé sé rõl szóló 96/3/EK irány elv mó do sí tá sá ról,
d) a Bi zott ság 98/28/EK irány el ve (1998. áp ri lis 29.) az öm lesz tett nyers cu kor ten ge ri szál lí tá sa te kin te té ben az élel mi szer-hi gi é ni á ról szóló 93/43/EGK irány elv egyes ren del ke zé se i tõl való el té rés en ge dé lye zé sé rõl.
Gráf Jó zsef s. k., Dr. Hor váth Ág nes s. k.,
föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si egész ség ügyi mi nisz ter mi nisz ter
Dr. Lam perth Mó ni ka s. k.,
szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter
Melléklet a 68/2007. (VII. 26.) FVM–EüM–SZMM együttes rendelethez
Megengedett elõzõ szállítmányok jegyzéke
Anyag (szi no nim el ne ve zé sek) CAS-szám
Ecet sav 64-19-7
Ecet sav-an hid rid (etán-an hid rid) 108-24-7
Ace ton (di me til-ke ton; 2-pro pa non) 67-64-1
Sav ola jok és zsír sav-desz til lá tu mok – nö vé nyi ola jok ból és zsí rok ból, il let ve azok nak ál la ti zsí rok kal és ola jok kal vagy ten ge ri hal zsí rok kal és ola jok kal kép zett ke ve ré ke i bõl
Am mó ni um-hid ro xid (am mó ni um-hid rát; am mó nia ol dat; aqua am mó nia) 1336-21-6
Am mó ni um-po li fosz fát 68333-79-9
10124-31-9 Ál la ti, nö vé nyi és ten ge ri hal ere de tû ola jok és zsí rok (ki vé ve a ke su di ó héj-
ola jat és a nyers tall-ola jat)
Méh vi asz (fe hér és sár ga) 8006-40-4
8012-89-3 Ben zil-al ko hol (csak gyógy sze ré sze ti és re a gens tisz ta sá gú) 100-51-6
Bu til-ace tá tok (n-; szek-; terc-) 123-86-4
105-46-4 540-88-5 Kal ci um-klo rid-ol dat csak ak kor meg en ge dett elõ zõ szál lít mány ként, ha az
azt köz vet le nül elõ zõ szál lít mány sze re pel e jegy zék ben, és nem vo nat koz nak rá ha son ló kor lá to zá sok
10043-52-4
Kal ci um-lig no szul fo nát 8061-52-7
Kan de lil la-vi asz 8006-44-8
Kar na u ba-vi asz (Bra zil vi asz) 8015-86-9
Cik lo he xán (he xa me ti lén; he xa naf tol; he xa hid ro-ben zol) 110-82-7 Epo xi dált szó ja olaj (mi ni mum 7% – ma xi mum 8% eti lén-oxid kö té sû
oxigénnel)
8013-07-8
Eta nol (etil-al ko hol) 64-17-5
Etil-ace tát (ecet éter, ecet ész ter, ecet naf ta) 141-78-6
2-etil-he xa nol (2-etil-he xil-al ko hol) 104-76-7
Zsír sa vak:
Ara chin sav (ei ko zán sav) 506-30-9
Be hén sav (do ko zán sav) 112-85-6
Vaj sav (n-vaj sav, bu tán sav, etil-ecet sav, pro pil-han gya sav) 107-92-6
Kap rin sav (n-de kán sav) 334-48-5
Kap ron sav (n-he xán sav) 142-62-1
Kap ril sav (n-ok tán sav) 124-07-2
Eru ka sav (cisz-13-do ko zén sav) 112-86-7
Hep tán sav (n-hep tán sav) 111-14-8
La u rin sav (n-do de kán sav) 143-07-7
La u ron sav (do de cén sav) 4998-71-4
Li nol sav (9,12-ok ta de ka di én-sav) 60-33-3
Li no lén sav (9,12,15-ok ta de kat ri én-sav) 463-40-1
Anyag (szi no nim el ne ve zé sek) CAS-szám
Mi risz tin sav (n-tet ra de kán sav) 544-63-8
Mi risz to le in sav (tet ra de cén sav) 544-64-9
Olaj sav (n-ok ta de cén-sav) 112-80-1
Pal mi tin sav (n-he xa de kán sav) 57-10-3
Pal mi to lén sav (cisz-9-he xa de kán-sav) 373-49-9
Pe lar gon sav (n-no nán sav) 112-05-0
Ri ci nol sav (cisz-12-hid ro xi-ok ta de cén-9-sav; ri ci nus olaj sav) 141-22-0
Szte a rin sav (n-ok ta de kán sav) 57-11-4
Va le ri án sav (n-pen tán sav; va le ri án sav) 109-52-4
Zsír al ko ho lok:
Bu til-al ko hol (1-bu ta nol; bu til-al ko hol) 71-36-3
He xa nol (1-he xa nol, he xil-al ko hol) 111-27-3
Ok ta nol (1-n-ok ta nol; hep til-kar bi nol) 111-87-5
Ce til-al ko hol (C 16 al ko hol; 1-he xa de ka nol; pal mi til-al ko hol; n-pri mer he xa de cil-al ko hol)
36653-82-4
De cil-al ko hol (1-de ka nol) 112-30-1
Hep ta nol (1-hep ta nol, hep til-al ko hol) 111-70-6
La u ril-al ko hol (n-do de ka nol, do de cil-al ko hol) 112-53-8
Mi risz til-al ko hol (1-tet ra de ka nol, tet ra de ka nol) 112-72-1 No nil-al ko hol (1-no na nol; pe lar gon-al ko hol; ok til-kar bi nol) 143-08-8
Ole il-al ko hol (ok ta de cén-ol) 143-28-2
Szte a ril-al ko hol (1-ok ta de ka nol) 112-92-5
Tri de cil-al ko hol (1-tri de ka nol) 27458-92-0112-70-9
Zsír al ko hol-ke ve ré kek:
La u ril-mi risz til-al ko hol – (C12-C14) Ce til-szte a ril-al ko hol – (C16-C18)
Zsír sav ész te rek – bár mely olyan ész ter, amely a fent fel so rolt zsír sa vak nak a fent fel so rolt zsír al ko ho lok kal való kom bi ná ci ó já ból ke let ke zik. Pél dá ul bu til-mi riszt rát, ole il-pal mi tát és ce til-szte a rát
Zsír sav me til ész te rek:
Me til-la u re át (me til-do de ka no át) 111-82-0
Me til-pal mi tát (me til-he xa de ka no át) 112-39-0
Me til-szte a rát (me til-ok ta de ka no át) 112-61-8
Me til-ole át (me til-ok ta de ce no át) 112-62-9
Han gya sav (me tán sav; hid ro gén-kar bo xil-sav) 64-18-6
Gli ce rin (gli ce rin al ko hol; gli ce rin) 56-81-5
Gli ko lok:
Bu tán di ol
1,3-bu tán di ol (1,3-bu ti lén-gli kol) 107-88-0
1,4-bu tán di ol (1,4-bu ti lén-gli kol) 110-63-4
Po li pro pi lén-gli kol (400 fö löt ti mo le ku la tö me gû) 25322-69-4 Pro pi lén-gli kol [1,2-pro pi lén-gli kol; 1,2-pro pán di ol; 1,2-di hid ro xi-pro pán;
mo no pro pi lén-gli kol (MPG); me til-gli kol]
57-55-6 1,3-pro pi lén-gli kol-(tri me ti lén-gli kol, 1,3-pro pán di ol) 504-63-2
Anyag (szi no nim el ne ve zé sek) CAS-szám
n-Hep tán 142-82-5
n-He xán (tech ni kai tisz ta sá gú) 110-54-364742-49-0
Izo bu til-ace tát 110-19-0
Izo de ka nol (izo de cil-al ko hol) 25339-17-7
Izo no na nol (izo no nil-al ko hol) 27458-94-2
Izo ok ta nol (izo ok til-al ko hol) 26952-21-6
Izo pro pa nol (izop ro pil-al ko hol; IPA) 67-63-0
Li mo nén (di pen tén) 138-86-3
Mag né zi um-klo rid ol dat 7786-30-3
Me ta nol (me til-al ko hol) 67-56-1
Me til-etil-ke ton (2-bu ta non) 78-93-3
Me til-izo bu til-ke ton (4-me til-2-pen ta non) 108-10-1
Me til-ter ci er-bu til-éter (MTBE) 1634-04-4
Me lasz 57-50-1
Mon tán-vi asz 8002-53-7
Pa raf fin vi asz 8002-74-263231-60-7
Pen tán 109-66-0
Fosz for sav (or to fosz for sav) 7664-38-2
Ivó víz csak ak kor meg en ge dett elõ zõ szál lít mány ként, ha az azt köz vet le nül elõ zõ szál lít mány sze re pel e jegy zék ben, és nem vo nat koz nak arra ha son ló kor lá to zá sok
Ká li um-hid ro xid (ká li lúg) csak ak kor meg en ge dett elõ zõ szál lít mány ként, ha az azt köz vet le nül elõ zõ szál lít mány sze re pel e jegy zék ben, és nem vo nat - koz nak arra ha son ló kor lá to zá sok
1310-58-3
n-Pro pil-ace tát 109-60-4
Pro pi lén tet ra mer 6842-15-5
Pro pil-al ko hol (pro pán-1-ol; 1-pro pa nol) 71-23-8
Nát ri um-hid ro xid (ma ró szó da, lúg) csak ak kor meg en ge dett elõ zõ szál lít - mány ként, ha az azt köz vet le nül elõ zõ szál lít mány sze re pel e jegy zék ben, és nem vo nat koz nak arra ha son ló kor lá to zá sok
1310-73-2
Szi lí ci um-di oxid 7631-86-9
Nát ri um-szi li kát (víz üveg) 1344-09-8
Szor bi tol (D-szor bi tol; he xa hid ro-al ko hol; D-szor bit) 50-70-4
Kén sav 7664-93-9
Kar ba mid-am mó nia-nit rát ol dat (UAN)
Bor sep rõ (vi nasz, vi nac cia, bor kõ üle dék, vini, ar gil-agyag, arc il la-agyag, weinstein, nyers bor kõ pép, nyers ká li um-bi tar ta rát)
868-14-4
Fe hér ás vány ola jok 8042-47-5
