Az Ötv. településrészi önkormányzatra vonatkozó sza-bályozása ilyen szûkszavú, így a települési önkormányzat-nak nagy szabadsága van a helyi sajátosságok meghatáro-zásában, mely rendeletben történhet, jellemzõ módon a Szervezeti és Mûködési Szabályzatban.
Jellemzõen az alábbi területeken gyakorolnak külön-bözõ hatásköröket a részönkormányzatok:
– rendszeres kapcsolatot tartanak a településeken mûkö-dõ önkormányzati, állami és civil szervezetekkel,
– elõzetesen véleményezik a településrészt érintõ fej-lesztési, rendezési terveket, megvalósításukat figyelem-mel kísérik,
– a rendelkezésre bocsátott forrásból megvalósítani ter-vezett munkákat számba veszik, rangsorolják, döntenek a forrás felhasználásáról,
– véleményezik a településrészt érintõ költségvetési elõirányzatokat,
– véleményezik a településrész lakóit érintõ szociális, kulturális, oktatási, sport ügyeket,
– elõzetesen véleményt nyilvánítanak a településrészek közterületeinek elnevezésérõl, köztéri szobor, mûalkotás elhelyezésérõl,
– a településrészen mûködõ önkormányzati intézmény létesítését, átszervezését, megszüntetését, elnevezését vé-leményezik,
– elõzetes véleményüket kell kérni a településrészen mûködõ intézmények vezetõinek kinevezése, megbízása esetén,
– a településrészt érintõ rendelet-tervezeteket vélemé-nyezik, a szabályozásra javaslatot dolgoznak ki,
– javaslatot tehetnek a mûködési területükön lévõ va-gyon felhasználására,
lakosságát, bevételeit, kiadásait, az ott mûködõ intézmé-nyek tevékenységét érinti,
– véleményezi a településrészt érintõ helyi tömegközle-kedéssel, közbiztonsággal, energiaszolgáltatóval, közmû-velõdési tevékenységgel kapcsolatos ügyeket.
Az összefoglaló 2. sz. melléklete példaként tartalmazza Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata SZMSZ-ének Balatonakarattya településrészi önkormányzatra vonatkozó rendelkezéseit.
Fõszabályként a képviselõ-testület diszkrecionális jog-körében dönthet, hogy létrehoz-e településrészi önkor-mányzatot. Nyilvánvaló, hogy lakossági kezdeményezés esetén a testületnek tárgyalnia kell a kezdeményezésrõl és a döntésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a területré-szen élõknek igényük van sajátos érdekeik képviseletére.
Lakossági kezdeményezés esetén kötelezõ a részönkor-mányzat létrehozása:
– az egyesítéssel létrejött településrészen;
– külterületi lakott helyen;
– olyan üdülõterületen, amelynek népessége eléri a tele-pülés állandó lakosságának egynegyedét.
A létrehozásról szóló döntés is rendeleti formát igényel.
A részönkormányzást is testület gyakorolja. Az Ötv. 28. § (1) bekezdése szerint a településrészi önkormányzat tele-pülési képviselõkbõl és más választópolgárokból hozható létre. Testületének vezetõje azonban csak települési képvi-selõ lehet. A törvény nem rendelkezik a testület létszámá-ról, ezért ezt szintén a képviselõ-testület határozza meg.
A szabályozásból levezethetõ, hogy az érdemi mûködés-hez legalább 3 tagra (az elnökkel együtt) van szükség, de figyelemmel kell lenni a településrész nagyságára, illetve arra is, hogy túl nagy létszámú testület mûködése nehéz-kes.
Figyelemmel arra, hogy a részönkormányzatra vonatko-zó szabályozás az Ötv. bizottsági fejezetében található, to-vábbá azon alapelvre, hogy önkormányzati döntést az álta-la váálta-lasztott bizottság (vagy ilyen jogállású testületi szerv) vagy személy (polgármester) – illetõleg a helyi népszava-zás hozhat, a részönkormányzat testületét a képviselõ-tes-tület hozza létre, tagjait megválasztja.
Mint utaltunk rá, a részönkormányzat testületébe vá-laszthatók települési képviselõk és más választópolgárok is, egyetlen törvényi kötöttség van: elnök csak települési képviselõ lehet. Ebbõl következõen – a bizottságokra vo-natkozó szabályoktól eltérõen – a többi tag lehet képvise-lõ-testületen kívüli, ún. más választópolgár is (nem szük-séges a települési képviselõknek többséget biztosítani a részönkormányzat testületében). A részönkormányzat tes-tületébe beválasztható települési képviselõnél (így az el-nöknél sem) nem feltétel, hogy az adott területrészen lak-jon, hiszen figyelemmel a választási rendszerre, ez sok
részt vegyen a részönkormányzat munkájában, mert ismeri a helyi viszonyokat, a sajátos érdekeket.
A részönkormányzat testületének választásától (amely a képviselõ-testület hatásköre) elválasztható a tagok „kivá-lasztása”, lényegében jelölése. Erre vonatkozóan az Ötv.
nem tartalmaz rendelkezéseket, ezért ezt helyi rendeletben (mint utaltunk rá, célszerû az SZMSZ-ben) szükséges meghatározni. Több megoldás jöhet szóba a helyi sajátos-ságok figyelembevételével:
– az adott területrészen a választási szabályok értelem-szerû alkalmazásával a tagokat „kiválaszthatják” a válasz-tópolgárok;
– történhet ez a kiválasztás az adott területrészen tartott fórumon (falugyûlésen);
– „delegálhatnak” tagot a területen mûködõ civil szer-vezetek;
– jelölhetnek tagokat más szervezetek, a választópolgá-rok meghatározott hányada, a képviselõ-testület bizott-ságai is.
Szükséges a figyelmet felhívni arra, hogy a tagok kivá-lasztása után a részönkormányzat testületének létrehozása, a tagok és az elnök kiválasztása a képviselõ-testület hatás-köre. Természetesen a képviselõ-testület ennek során köteles a rendeletében foglaltak betartására.
A képviselõ-testület nem csak a részönkormányzat lét-rehozásáról, de annak megszüntetésérõl is dönthet, ha a mûködés feltételei nem biztosíthatók, illetve a létrehozást megalapozó okok megszûntek, nincs igény erre a tevé-kenységre. A megszüntetésrõl szóló döntést is csak rende-leti formában lehet meghozni.
Azokban az esetekben, melyekben kötelezõ a részön-kormányzat létrehozása, a képviselõ-testület megszünteté-si lehetõsége is korlátozott, csak lakossági kezdeményezés esetén hozhat ilyen döntést. Erre tekintettel is célszerû a helyi szabályozásban kitérni arra, hogy mi minõsül helyi kezdeményezésnek.
A törvényi célkitûzést sok helyen hamar felismerték, a jelenleg mûködõ 152 településrészi önkormányzat meg-alakulása folyamatos volt, kiemelkedõ évnek 1991-et te-kinthetjük, amikor a törvényben foglalt lehetõségnek meg-felelõen nagy számban alakítottak részönkormányzatokat.
A legnagyobb létrehozott részönkormányzat lakosság-száma 23 205 fõ (Budapest IV. kerületben), a legkisebbé 22 fõ (Vérteskozma településen). A részönkormányzatok 47%-a korábban egyesített településrészen jött létre, 29%
elkülönült településrészen. Alacsonyabb arányban jöttek létre külterületi lakott helyen (14%) és üdülõterületen (6%). Az országban összesen 4 lakótelepen mûködõ rész-önkormányzat található.
Az Ötv. nem határozza meg a részönkormányzat testü-letének létszámát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az átlagos testületi létszám 4-6 fõ (a legkisebb 2 fõvel, a leg-nagyobb 25 fõvel mûködik).
Az Ötv. 9. § (3) bekezdése alapján a képviselõ-testület egyes feladat- és hatásköreit átruházhatja a részönkor-mányzat testületére. Fõszabályként a képviselõ-testület döntheti el, hogy átruház-e hatáskört és melyeket. Az Ötv.
55. § alapján azonban nem tagadhatja meg a kizárólag a te-lepülésrészt érintõ hatáskör átruházását azon részönkor-mányzatoktól, melyek létrehozása kötelezõ. Természete-sen ezen kötelezettség nem terjed ki az Ötv. 10. §-ában szabályozott át nem ruházható hatáskörökre.
A hatáskör-átruházás rendeletben (SZMSZ) történhet.
A képviselõ-testület adhat véleményezési, javaslattételi, egyetértési, döntési jogot a településrészi önkormányzat testületének. Szükséges a figyelmet felhívni arra, hogy a részönkormányzat érdemi mûködéséhez valós hatáskörök-re van szükség. Természetesen a település egészének mû-ködését, életét meghatározó döntési jogot nem célszerû át-ruházni, de a településrészt érintõ ügyekben a helyi közös-ség számára is lehetõvé kell tenni a döntésben való részvé-telt. A felsorolt lehetõségek (pl. véleményezés, javaslatté-tel, döntés) különbözõ erõsségûek, segítségükkel differen-ciált szabályozás alakítható ki. Fontos, hogy a képvi-selõ-testület partnernek tekintse a részönkormányzatot, amely segít az eltérõ érdekek egyeztetésében és lehetõsé-get teremt a helyi demokrácia kiszélesítésére, hiszen a tele-pülésrész (lakóközösség) választópolgárainak biztosítja a helyi önkormányzásban való aktív részvételt (külön jele-nítjük meg, hogy a gyakorlatban milyen hatásköröket ru-háztak át a képviselõ-testületek a részönkormányzatra).
Az Ötv. szabályozása a részönkormányzat esetén is ga-rantálja a képviselõ-testület elsõdlegességét, hiszen a ha-táskör-átruházás esetén a hatáskör gyakorlásához utasítást adhat (nem konkrét, egyedi ügyekben, hanem általános ér-vényû követelmények meghatározásával), a hatáskört visszavonhatja. Fontos, hogy az átruházott hatáskör to-vább nem ruházható.
A részönkormányzatok 45%-a csak véleményezési (ja-vaslattételi) joggal rendelkezik, 45%-ban azonban döntési hatáskört is kaptak, s csupán 10%-ban fordul elõ, hogy egyáltalán nincs hatásköre a településrészi önkormány-zatnak. Ez utóbbi esetekben a mûködés formálisnak te-kinthetõ.
Megállapítható, hogy érdemi tevékenységet ott végez-het a részönkormányzat, ahol a sajátos érdekek érvényesí-téséhez megfelelõ hatáskörökkel rendelkezik. Ez nem azo-nosítható teljes egészében a döntési hatáskörökkel, hiszen a vélemény-nyilvánításnak is lehet meghatározó jelentõ-sége, de kétségtelenül teljesebb a mûködés döntési jogosít-ványok birtokában.
A különbözõ hatáskörök részletezett listáját a3. sz. mel-léklettartalmazza. Ezzel a felsorolással szerezhetnek egy-mástól ötleteket azok, akik a részönkormányzat tevékeny-ségét bõvíteni szeretnék.
ges az is, hogy megfelelõ forrás álljon rendelkezésre.
Anyagi eszközök hiányában ugyanis a feladatok ellátása veszélybe kerülhet.
A települési részönkormányzat számára átadható anyagi eszközök
A képviselõ-testület az Ötv. 28. § (2) bekezdése alapján anyagi eszközöket is átadhat a részönkormányzatnak a te-lepülésrészen megoldandó feladatok ellátására. Ennek összegét a költségvetési rendeletben lehet meghatározni.
Ahol a területrész (pl. lakótelep) nagysága, a részönkor-mányzatra átruházott hatáskörök indokolják, és az anyagi lehetõségek megengedik, célszerû meghatározott forráso-kat biztosítani a településrészi önkormányzat számára.
E mellett indokolt lehet, hogy a költségvetés elõkészítésé-nek folyamatába bevonják a településrészi önkormányza-tot és a megoldandó feladatok közötti prioritások meghatá-rozásában támaszkodjanak a véleményére. A részönkor-mányzat anyagi eszközeinek bõvülése elõsegítheti a kö-zösségi életszínvonal emelkedését, mely következtében a település népességmegtartó képessége javulhat.
150 településrészi önkormányzat – az összes 98,6%-a – rendelkezik különbözõ nagyságrendû forrásokkal. A gya-korlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a részönkormány-zat testülete mellett a lakosság is igen kedvezõen fogadja, ha a településrész problémáinak megoldásában (pl. útújítás, fásítás) szerepet kap és dönthet anyagi eszközök fel-használásáról.
A részönkormányzatok rendelkezésére álló anyagi for-rásokat az alábbi felsorolás mutatja:
– 200 000 Ft-ig terjedõ összeggel gazdálkodik 29, – 200 000–500 000 Ft-tal 25,
– 500 000–999 999 Ft-tal 37, – 1 millió–5 milló Ft-tal 35,
– 5 millió feletti összeggel 21 részönkormányzat.
A források nagyságrendje igen eltérõ (130 ezer–30 mil-lió forint között mozog), de ez természetes, hiszen a tele-pülésrészek lakosságszáma is igen eltérõ. Örvendetes, hogy nagy számban rendelkeznek 1 millió Ft feletti forrá-sokkal, és csak 5 részönkormányzat jelezte, hogy mûködé-si forrásokat egyáltalán nem biztosítottak számára. Olyan településeken (pl. Zalaegerszeg, Gyõr, Pécs, Komló), ahol több részönkormányzat mûködik, kétféle megoldással ta-lálkoztunk. Egyes városokban minden településrészi ön-kormányzatot azonos mértékû támogatás illet meg, míg más helyen differenciáltak, figyelembe véve a település-rész nagyságát, illetve lakosságszámát.
A részönkormányzatok felénél a költségvetés elkülö-nítve (nevesítetten) jelenik meg a települési önkormányzat költségvetésében. Helyes az a gyakorlat, hogy a költségve-tés tervezésénél a részönkormányzat javaslatait a telepü-lési önkormányzat figyelembe veszi (72%-nál).
A településrészi önkormányzat testületként mûködik, de erre vonatkozóan az Ötv. részletes szabályokat nem tar-talmaz. Figyelemmel arra, hogy a részönkormányzatra vo-natkozó rendelkezések az Ötv. bizottsági fejezetében talál-hatók, mûködésére alkalmazhatók a bizottságokra irány-adó szabályok megfelelõ eltérésekkel. Ezeket a kérdéseket célszerû az SZMSZ-ben meghatározni és részletezni.
A részönkormányzat ügyviteli feladatait – a bizottságok-hoz hasonlóan a polgármesteri hivatal látja el.
Az Ötv. 29. §-a lehetõvé teszi, hogy a képviselõ-testület a részönkormányzat munkájának segítésére hivatali kiren-deltséget hozzon létre. A kirendeltség egyben a lakossági ügyintézésben ügyfélszolgálati teendõket is elláthat. Ki-rendeltség létrehozása nagyobb településrészeken indo-kolt, ahol a részönkormányzat testülete gyakran ülésezik, átruházás alapján érdemi hatásköröket gyakorol, ezért fo-kozott apparátusi közremûködést igényel. A nagyobb la-kosságszámú területrészeken (lakótelepeken) lakossági igény jelentkezhet a helyi ügyintézés feltételeinek megte-remtésére, az ügyfélszolgálati teendõket is ellátó kiren-deltség jelentõs mértékben megkönnyítheti a mindennapi ügyek megoldását, minõségi közigazgatási szolgáltatás megújítását biztosíthatja helyben, a lakóhelyhez közel.
Üdülõterületeken a helyszíni ügyfélszolgálat lehet idõsza-kos, az üdülési idényre kiterjedõ.
A településrészi önkormányzatok többsége rendszere-sen ülésezik. Harmaduk 4-6 ülést tart évente, 38 részön-kormányzat csupán 1-3 alkalommal, 26 részönrészön-kormányzat 7-9-szer, de sok (29) részönkormányzat 10-nél többször ülésezik egy évben.
Mûködésük, döntéseik (ahol átruházott hatáskörben jár-nak el) törvényesek, csak néhány esetben tettek törvényes-ségi észrevételt a közigazgatási hivatalok. A részönkor-mányzat testületének ülésein rendszeresen áttekintik a te-lepülésrész problémáit, egyes helyeken átfogó elemzése-ket is készítenek. Az ülések idõpontját gyakran hozzáiga-zítják a képviselõ-testület ülésének idõpontjához, különö-sen azokon a helyeken, ahol véleményezési, javaslattételi joggal rendelkezik a részönkormányzat.
A lakosság elõtt a részönkormányzatok általában egy-szer számolnak be egy évben, de elõfordul, hogy „igény szerint”, azaz nagyobb horderejû kérdések megvitatása, vagy egy megvalósult program utáni beszámoló alkalmá-ból kerül sor a lakosság bevonására.
A részönkormányzat tevékenységének képviselõ-testü-let által történõ értékelése országosan igen eltérõ képet mutat. A települések egy részében a képviselõ-testület ál-talában évente egyszer önálló napirendként tárgyal a tele-pülésrészi önkormányzat munkájáról, van, ahol cikluson-ként beszámolási kötelezettséget írnak elõ a településrészi önkormányzat elnökének, máshol a települési önkormány-zatra vonatkozó beszámoló részeként foglalkoznak a té-mával, de nem kevés azon helyek száma, ahol egyáltalán nem kerítenek sort az értékelésre. Ezen esetekben –
állás-az a megoldás is, hogy a településrészi önkormányzat által átruházott hatáskörben hozott döntésekrõl a képviselõ-tes-tület soron következõ ülésén beszámolnak.
Vegyes az országos kép a településrészi önkormányzat civil szervezetekkel és más önszervezõdõ közösségekkel fennálló kapcsolatait illetõen. Az esetek többségében, összesen 81 helyen csupán 1-3 civil szervezettel tartanak kapcsolatot. 40 részönkormányzat már 4-10 szervezettel alakított ki együttmûködést, de, ahol igen intenzív, kiter-jedt a kapcsolatrendszer, ott 10 feletti a kapcsolatok szá-ma. Ez mutatja a részönkormányzat társadalmi támogatott-ságát, a speciális részérdekek becsatornázását. Fellelhetõ azonban a másik véglet is: 25 részönkormányzatnál egyál-talán nincs ilyen együttmûködés. Ez utóbbi esetben óva-tosnak kell lenni a minõsítéssel, mert elképzelhetõ, hogy a településrészen, vagy az adott településen nem mûködik (vagy nagyon kevés) a civil szervezet, illetve tevékeny-sége nem kapcsolható a részönkormányzathoz.
Ami a szolgáltatások és közösségi programok gyakori-ságát illeti, nagyon változatos idõközönként tartanak foga-dóórát a részönkormányzati vezetõk és képviselõk. Lakos-sági fórumot általában évente egyszer, eltérõ helyszínen rendeznek. Egyelõre meglehetõsen kevés helyen mûködik polgármesteri hivatali kirendeltség a településrészeken (28 ilyen részönkormányzattól jelezték), ezek többsége naponta fogadja a helyi lakosokat.