U f w Í N i K i l r ' i k . szemlék, referátumok
7. fejezel az olvasói és könyvtárközi kölcsönzéssel és mikroszámítógép-oktatás! támogató lehetőségeivel, a 8.
fejezet a szerzeményezés nyilvántartásával, a folyó
irat-érkeztetéssel és -nyilvántartással, a katalógus- kártya-elöállltással és bibliográfiák készítésével fog
lalkozik. M i n d e g y i k tárgykörben ismerteti a neve¬
sebb könyvtári alkalmazásokat, A 9. fejezet a könyvtár vállalati-irányítási rendszerét támogató mikroszámító
gépes szoftvereket tárgyalja (szövegszerkesztés, számvitel, elektronikus újság, slatisztikai elemzés.
személyzeti nyilvántartás, leltári ellenőrzés slb.).
Az utolsó fejezetet a várható fejlődésnek szentelték.
A könyvet a mikroszámitógépes rendszereket hasz
náló fontosabb könyvtárak, valamint az ismertebb gép- és szoftvergyártók jegyzéke, továbbá termino
lógiai gyűjtemény és részletes bibliográfia egészíti k i .
Ungváry Rudolf ( O S Z K )
W A L T O N , R . : M i c r u c o m p u t e r s : A p l a i i n i n g a n d i m p l e mentáljon puide fnr l i h r a r i a n s a n d i n f o r m a t i o n profes- s i n n a l s . ( M i k r o s z á m í t ó g é p e k : könyvtárosok és szaktá
jékoztatók tervezési és alkalmazási k a l a u z a . ) P h o e n i x : T h e O r v x Press. 1983. 9fi p.
i
MICROCOMPU APlanningand implementation Guidefor
Libraríansand Information Professionals
Ez a könyv azoknak a könyviárosoknak készült, akik n e m akarnak vagy n e m alkalmazhatnak számí
tástechnikai szakembert a könyviári technológia gé
pesítésében. A következő kérdésekben segít világo
sabban látni:
• M i is valójában a mikroszámítógép?
• M i t kell tudnia az érlelmcs kezdőnek, hogy üze
mellethesse?
• M i l y e n hardver és szoftver szükséges a könyvtári feladatok ellátásához?
• Hogyan kerülhetők el a hibák a mikrogépes rendszer beszerzésekor?
• Ha már van ilyen rendszer, hogyan kell irányítani és karbantartani?
A z első részben azokat a hardverrészeket magya
rázzák el, melyekkel a könyvtáros mindennapi m u n kájában kapcsolatba kerül (s amelyek a számítás
technikai szempontokat szem előtt tartó ismerteté
sekben többnyire háttérbe szorulnak): elsősorban a billentyűzetet és a képernyő használatát, a tárolóesz
közöket (hajlékony és kemény lemezek, mágnes
szalag-kazetták) és a nyomtatókat.
A második részt a programoknak, a hozzájuk kapcsolódó eljárásoknak és dokumentációnak szen
telik, egységes és a könyvtáros számára jól áttekint
hető rendszerbe foglalva a szoftverekre vonatkozó ismereteket és kereskedelmi adatokat. Először a hardver és a szoftver kompatibilitásának, a szoftver megbízhatóságának és alkalmazhatóságának kérdé
seivel foglalkoznak.- Erre támaszkodva ismertetik aztán a szoftver három fő tipusát: az operációs rend
szereket ( A P E X , A P P L E D O S - 3 J , A T A T I OS, C D O S , C P / M - 8 0 , C P / M - 8 6 , C R D - D O S , F A M O S , F L E X , H D O S , I B M D O S 1.1, l / O S , L D O S , M P / M - 8 0 , M P / M - 8 6 , M S - D O S , N E W D O S , O A S I S , O S - 9 , SOS, T R S D O S , T U R - B O - D O S , U N I F L E X és X E N I X ) , a programnyelve
ket (a különféle Assembler- és BASIC-változato- k a t ) , valamint az általánosan használható rendező- programokat (Dynasort, M / S O R T , S O R T , Super- Sori) és adatbázis-kezelő rendszereket ( C C A D M S , C O N D O R , Data Factory, Data Handler, Data M a -
384
T M T 33. é r i 1 9 * 4 / 5 - 6 - 7 .
nager. Data Masier, d B A S E I I , F M S , High T e c h n o logy D B M , I n f o r m a t i o n Masier, I n f o r m e r , Jinsam, M i c r o Data Base Sysiem, Microconductor, O n - l i n e Database, Profile/Profile I I , Selector I V és T I M ) . Végül a könyvtári célra készüli alkalmazói prog
ramokai tárgyalják, következőképpen csoportosítva őket:
Kipróbált, hagyományos alkalmazások
• szövegfeldolgozás
• számvitel
• táblázatkezelés
• katalóguscédula-készítés
• gerinccímkézés
• információkeresés központi adatbázisban
• film-és média-előjegyzés
• számitógéppel támogatott felvilágosítás
• cimnyilvántartás
• mutaiókészítés
Új, últöröjellegit alkalmazások
• periodika-nyilvántartás
• kölcsönzés-nyilvántartás
• beszerzés-nyilvántartás
• lakossági tájékoztatás (nyilvántartási idők, színház- és moziműsorok, programok, ügyeletek, közlekedési hírek stb.)
Korlátozott, ma még nehézségekkel küzdő alkalmazások
• online üzemmódban használható, nyilvános kata
lógus
• katalogizálás
A harmadik rész a leginkább elhanyagolt kérdés
sel, a mikroszámítógépes rendszerek beszerzésével és fenntartásával foglalkozik. Részletesen tárgyalja a megfelelő rendszer helyes kiválasztásának, felállítá
sának és a meglévő könyvtári szervezetbe való i n tegrációjának kérdését. Végül 37 könyvtári szovftver- készítő céget sorol f e l , megadva a pontos címet.
Ungváry Rudolf ( O S Z K )
Microcomputers for libraries: How useful are Ihey?
(Könyvtári mikroszámítógépek: hogyan hasznosítsuk őket?) / Ed. Krueger, D., Braumonl, J .
Ottawa: Canadian Library Association, 1983. 124 p.
A tanulmányok egyik csoportja a mikroszámítógé
pek kialakulásával, a hálózati kommunikációval és adatcserével, főleg pedig a könyvtár belső irányítási és gazdálkodási rendszerének gépesítésével (bérgazdál
kodás, beruházás-nyilvántartás, mérlegkészítés és könyvelés stb.) foglalkozik. A tanulmányok másik csoportja a kutatási célú információkeresési, főleg pedig a könyvtárakban használható általános adatbá
zis-kezelő programrendszereket tárgyalja. Bár az esz
ményi bibliográfiai szoftver még nem született meg, néhány meglévő termék felhasználható könyvtári célra, ha gondos tervezéssel és j ó progra
mozással k i tudják használni a bennük rejlő lehető
ségeket. A C C A D M S , a DS M A S T E R és a d B A S E II programcsomagokat hasonlítják össze, űrlapszerű formában összegezve főbb kereskedelmi, kezelési, szerkezeti és szolgáltatási tulajdonságaikat. A könyvtárosoknak meg kell tanulniok pontosan meg
fogalmazni a szoftverek iránti követelményeiket; ez is az egyik feltétele annak, hogy kiderüljön: a könyv
tárak és tájékoztatási intézmények figyelmet ér
demlő potenciális szoftverpiacot jelentenek. A m i k roszámítógépes bibliográfiai szoftver fontosabb j e l
lemzői:
385
