• Nem Talált Eredményt

Beszámoló a szocialista országok találmányi hivatalainak bukaresti konferenciájáról megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Beszámoló a szocialista országok találmányi hivatalainak bukaresti konferenciájáról megtekintése"

Copied!
6
0
0

Teljes szövegt

(1)

0 6 1 . 3 : 6 0 8 . 5 : 0 2 5 . 4 9 BESZÍSJOLÖ A SZOCIALISTA ORSZÁCOK TALÁLMÁNYI HIVATALAINAK

BUKARESTI KONFERENCIÁJÁRÓL Ambrus D e z s ő - Köck István

A b u k a r e s t i konferencián a s z o c i a l i s t a orBZágok Találmányi H i ­ v a t a l a i n a k küldöttei a s z a b a d a l m i osztályozás e g y s é g e s i t u s é r ó l t á r ­ g y a l t a k 1 9 6 1 . október 2 - t ő l 9 - i g .

A s z a b a d a l m i o s z t á l y o z á s i r e n d s z e r e k a könyvtárakban, l e v é l t á ­ rakban vagy dokumentációs intézményekben a z i r o d a l o m o s z t á l y o z á s á r a s z o l g á l ó rendszerektől és egymástól f ü g g e t l e n ü l tudományos a l a p o k nélfcíil f e j l ő d t e k k i . Q s s z e * U i t á s u k k o r elsősorban az i l l e t ő ország i p a r i struktúrájának j e l l e g z e t e s s é g e i t és á l l a p o t é t vették f i g y e l e m ­ b e ^ tudományos o s z t á l y o z á s a l a p e l v e i n e k r o v á s á r a . A t e c h n i k a r o h a ­ mos f e j l ő d é s e , u j iparágak kibontakozása, hagyományos iparágak j e l e n ­

tőségének csökkenése következtében egyre inkább érződtek a tudományos a l a p e l v e k e t nélkülöző s z a b a d a l m i o s z t á l y o z á s i r e n d s z e r e k fogyatékos­

s á g a i . A s z a b a d a l m i l e i r á s o k egyenlőtlenül o s z l o t t a k meg a r e n d s z e r e n b e l ü l ; egyes területeken a szabadalmak száma aránytalanul nagy mér­

tékben s z a p o r o d o t t , más területeken egyre kevesebb j e l e n t meg. Az u j fogalmak nagy részének nem v o l t h e l y e a z o s z t á l y o z á s i r e n d s z e r e k b e n , és még i g y sorolhatnánk tovább a z o k a t a nehézságeket, amelyeken a z o s z t á l y o z á s i r e n d s z e r e k k i b ő v í t é s é v e l , további finomításával p r ó b á l ­ t a k s e g í t e n i . Az a m e r i k a i o s z t á l y o k a t gyakran módositják, és a műsza­

k i haladás szükségletei s z e r i n t k i e g é s z í t i k , a módosításokat p e d i g b u l l e t i n formájában t e s z i k közzé: a német s z a b a d a l m i o s z t á l y o z á s k i e ­ g é s z í t é s e i s állandóan f o l y i k .

A több m i n t 7 m i l l i ó r a f e l s z a p o r o d o t t s z a b a d a l m i i r o d a l o m b a n v a ­ l ó tájékozódás azonban e g y r e nehézkesebb l e s z , a m i o d a v e z e t , hogy a szabadalmak megadását megelőző u j d o n s é g v i z s g á l a t e g y r e b i z o n y t a l a n a b ­ bá, végső fokon lehetetlenné v á l i k . A problémát kétség k i v ü l egy mo­

d e r n , tudományos a l a p o k o n f e l é p í t e t t , l e h e t ő l e g nemzetközi s z a b a d a l m i o s z t á l y o z á s i r e n d s z e r oldaná meg.

Egy nemzetközi o s z t á l y o z á s i r e n d s z e r Ö s s z e á l l í t á s á n a k és e l f o ­ gadtatásának g o n d o l a t a mér r é g i k e l e t ű , töob i z b e n v e t e t t é k f e l , de megvalósítását c s a k n a p j a i n k b a n kezdték e l . 1 9 0 4 - b e n a z ' I p a r i T u l a j ­ don Védelmére A l a k u l t Nemzetközi I r o d a a P á r i s i Alapegyezményt a l á í ­ ró államok e l é t e r j e s z t e t t j a v a s l a t o t nemzetközi o s z t á l y o z á s b e v e z e ­ t é s é r e , 1 9 2 6 - b a n Franciaország, Spanyolország és Csehszlovákia a Bernben m e g t a r t o t t "Réunion T e c h n i o u e " alkalmával k i s é r l e t e s e t t nem­

zetközi o s z t á l y o z á s i r e n a s z e r e l f o g a d t a t á s á v a l , de e g y i k sem j á r t s i ­ k e r r e l . 1951 júliusában az Európatanács külön a l b i z o t t s á g o t a l a k í ­ t o t t , a m e l y e t a z z a l b i z o t t meg, hogy a z európai országok r é s z é r e d o l ­ gozzék k i közös s z a b a d a l m i o s z t á l y o z á s i r e n d s z e r t . E z a b i z o t t s á g

(2)

AMBEOS D. - KÖCZ I . : S z a b a d a l m i k o n f e r e n c i a

s t r a s s b u r g l ülésszakán t e l j e s e n u j r e n d s z e r t e r v e z e t é t d o l g o z t a k l a z u n . S t r a s s b u r g i Jegyzékben, a m e l y e t nem f o g a d t a k e l , f ő l e g a s k a n ­ dináv államok e l l e n v e t é s e a l a p j á n , amely s z e r i n t egy t e l j e s e n u j o s z ­ t á l y o z á s i r e n d s z e r kidolgozása t u l sokáig t a r t a n a , és S v á j c c a l e g y e ­ temben a z t j a v a s o l t á k , hogy az o s z t á l y o z á s a l a p j á u l a németet f o g a d ­ ják e l , és a z t a l a k í t s á k á t a modern követelményeknek megfelelően. A j a v a s l a t a l a p j á n 1 9 5 4 . december 19-én az Európatanács 8 f ő o s z t á l y r a , 103 o s z t á l y r a és 594 a l o s z t á l y r a f e l o s z t o t t nemzetközi a s a b a d a l m i o s z t á l y o z á s i r e n d s z e r t f o g a d o t t e l , amely az Iparjogvédelmi Unió t a g ­ államai e l ő t t n y i t v a á l l még a k k o r i 3 , h a nem t a g j a i a z Európatanács­

n a k .

A nemzetközi s z a b a d a l m i o s z t á l y o z á s /továbbiakban HSzO/ elemzé­

s e v o l t a b u k a r e s t i k o n f e r e n c i a központi v i t a a n y a g a , e z é r t a z a l á b b i ­ akban röviden ismertetjük a z KSzO l é n y e g é t .

NEMZETKÖZI SZABADALMI OSZTALYMTATO A s z ó /

M i e l ő t t a z HSzO elemzésére térnénk á t , néhány á l t a l á n o s e l v i k é r d é s t , i l l e t v e f o g a l m a t k e l l tisztáznunk. A s z a b a d a l m i o s z t á l y o z á ­ s i r e n d s z e r e k e l v i l e g két c s o p o r t b a sorolhatók:

1. o s z t á l y o z á s s z a k t e r ü l e t e k / f e l h a s z n á l á s / s z e r i n t és 2 . o s z t á l y o z á s az azonos funkció e l v e s z e r i n t .

Az e l s ő e s e t b e n a z o s z t á l y o z á s az i l l e t ő ország iparának á g a z a ­ t a i s z e r i n t , a szabadalom f e l h a s z n á l á s i t e r ü l e t é r e v a l ó t e k i n t e t t e l é p ü l t f e l / p l . a német/, a második e s e t b e n abból i n d u l u n k k i , hogy a találmány tárgya nem c s a k egy s z a k t e r ü l e t e n , hanem e s e t l e g minden t o ­ vábbi n é l k ü l más szakterületeken i s f e l h a s z n á l á s r a kerülhet / p l . U S A / . Egy konkrét p é l d á v a l szeretnénk r é v i l á g i t a n i a két r e n d s z e r k ö z ö t t i különbségre. Egy szabadalom tárgya p l . e s z t e r g a p a d a u t o m a t i k u s v e z é r ­ l ő b e r e n d e z é s e . A német o s z t á l y o z á s s z e r i n t a z e s z t e r g a p a d o k h o z kerül b e s o r o l á s r a a s z a b a d a l o m , mert nyilvánvalóan ebben az e s e t b e n a v e ­ z é r l ő b e r e n d e z é s t az e s z t e r g a p a d o k h o z használják f e l ; az USA o s z t á l y o ­ zása s z e r i n t a vezérlőberendezésekhez kerül abból a megfontolásból k i i n d u l v a , hogy a z a v e z é r l ő b e r e n d e z é s alkalmazható nemcsak a z e s z ­

t e r g a p a d o k h o z , hanem egyéb gépekhez, p l . fúrógépekhez, c s i s z o l ó g é p e k ­ h e z , sőt hasonló f a i p a r i gépekhez és i g y tovább. A két e l v egy o s z t á ­ l y o z á s i r e n d s z e r b e n sem v a l ó s u l meg t i s z t á n , egészen következetesen.

Az NSzO-ban mindkét e l v érvényesül, miután m i n t már e m l í t e t t ü k , a l a p j a a német o s z t á l y o z á s , azonban a korszerű követelményeknek meg­

f e l e l ő e n a h o l i n d o k o l t , o t t a funkciós e l v e t i g y e k e z t e k érvényre j u t ­ t a t n i .

Az HSzO ö s s z e á l l í t á s a k o r az Európatanács munkabizottsága az a ¬ l á b b i a l a p e l v e k e t tűzte k i maga e l é m i n t megvalósítandó követelménye­

k e t : a r e n d s z e r t

a / u j d o n e á g v i z s g á l a t o t végző és nem végző országok egyaránt h a s znáLhas s ák;

31

(3)

K E I 1 9 6 1 . d e o . V T I I . é v f . 6 . B z á m - b/ l o g i k u s f e l é p í t é s ű l e g y e n ;

c / a t e c h n i k a mai á l l á a á t tükrözze;

d/ t o v á b b f e j l e s z t h e t ő l e g y e n ;

e/ éa végül azerapontként j e l ö l t é k meg, hogy a a z e r k e z e t e éa a megválasztott szakfogalmak a g é p e s í t e t t ujdonaégviz3gálatra a l k a l m a s a k l e g y e n e k .

Az NSzO f e l é p í t é s é n e k éa a már eddig e l k é s z ü l t finombeosztásé­

nak elemzése alapján megállapíthatjuk, hogy a k i t ű z ö t t a l a p e l v e k l é ­ nyegében érvényesülnek benne. L o g i k u s f e l é p í t é s ű , miután a rokon szakterületek egy- e g y főosztályon b e l ü l s z i s z t e m a t i k u s a n épülnek be, i g y a rokonfogalmak egymáshoz közel kerülnek, és e z á l t a l a z újdonság- v i z s g á l a t , a z irodalomkutatás könnyebbé éa gyorsabbé v á l i k s e g í t s é g é ­ v e l , mint bármely e d d i g i o s z t á l y m u t a t ó v a l . I g y az ujdonságvizsgólatot végző országok r é s z é r e m e g f e l e l . Az u j d o n s á g v i z s g á l a t o t nem végző o r ­ szágoknak m á r a r e n d s z e r váza, a 8 f ő o s z t á l y , 1 0 3 o s z t á l y és 594 a l ­ o s z t á l y e l é g s é g e s . Franciaország p é l d á u l ma már, n e m z e t i o s z t á l y o z á ­ sát mellőzve, a z NSzO 594 a l o s z t á l y a s z e r i n t r e n d s z e r e z i szabadalmait, és valŐBZinüíeg nem i s t a r t igényt a finombeosztásra.

A harmadik követelményről - hogy a t e c h n i k a mai á l l á s á t tükröz­

ze - t e l j e s b i z t o n s á g g a l még nem mondhatunk véleményt, miután e z l d e - i g c s a k a z a l o s z t á l y o k i g terjedő f e l o s z t á s és négy o s z t á l y , a német o s z t á l y o z á s s z e r i n t i 45 /mezőgazdaság/, 71 / l á b b e l i k / , 77 / s p o r t , j á ­ ték, szórakoztatás c é l j a i t s z o l g á l ó eszközök/, 83 / ő r a i p a r / i s m e r e ­ t e s v é g l e g e s fínombeoaztéaával. Egy u j o s z t á l y , a G05 /szabályozás és v e z é r l é s / V D I / V D E - t e r v e z e t e szintén m e g j e l e n t már nyomtatásban.Az HSzO i s m e r t és e l f o g a d o t t vázénak, tehát az a l o s z t á l y o k i g terjedő

felosztásának elemzése már elég annak a megállapításához, hogy r e n d ­ s z e r e a tudományos rendszerezés ismérveit v i B e l i magán. A főosztályok l o g i k u s sorrendben következnek egymás után, azokon b e l ü l p e d i g az osztályok és a l o s z t á l y o k a f o g a l o m - p i r a m i s e l v e s z e r i n t épülnek f e l . A német o s z t á l y o z á s b ó l 54 o s z t á l y t , v a g y i s a z NSzO osztályainak k b . a f e l é t módosítások n é l k ü l , i l l e t v e c s a k minimális v á l t o z t a t á s o k k a l vették á t , természetesen a megfelelő főosztályokba á t c s o p o r t o s í t v a .

?őleg o l y a n o s z t á l y o k r ó l v o l t szó, amelyekben a t e c h n i k a f e j l ő d é s e l a s s ú ütemű, i l l e t v e többé-kevésbé l e z á r t n a k l á t s z i k . További 34 o s z ­ t á l y t v a l a m i v e l több v á l t o z t a t á s s a l v e t t e k á t . A többi o s z t á l y o k a t t e l j e a e n átdolgozták, i l l e t v e u j oaztélyokat h o z t a k l é t r e a műszaki f e j l ő d é s és a tudományos osztályozás követelményeinek megfelelően.

Az KSzO-nak ez a része elsősorban az e l e k t r o t e c h n i k a , a v e g y i p a r - b e l e é r t v e a műanyagipart i s - , a szabályozóstechnika, a m a t e m a t i k a i és s t a t i s z t i k a i gépek t e r ü l e t é r e v o n a t k o z i k .

Az osztályok és a l o s z t á l y o k u j beosztása i g y tehát m e g f e l e l a t e c h n i k a m a i á l l á s á n a k . A c s o p o r t o k b a és a l c s o p o r t o k b a v a l ó további finomítás az e z i d e i g e l k é s z ü l t részekből Í t é l h e t ő meg. M e g á l l a p í t h a ­ tó, hogy a finomítás mérve a rohamosan f e j l ő d ő szakterületeken, i l ­ l e t v e a szakfogalmak összevonása a l a s s ú Ütemben f e j l ő d ő területeken

jól s i k e r ü l t , amennyiben az egyeB a l c s o p o r t o k között arányosan o s z ­ l a n a k meg a szabadalmak, i g y a t e c h n i k a mai á l l á s á t j ó l tükrözik. Az e l ő i r á n y z o t t összes szakfogalmak száma mintegy 25-30 e z e r .

A k o r s z e r ű s í t é s r e jellemző a z újonnan l é t r e h o z o t t 0 0 5 o s z t á l y a

(4)

AMBRUS D. - KÖCK I . I S z a b a d a l m i k o n f e r e n c i a

szabályozás és v e z é r l é s t e r ü l e t é n , amely a német o s z t á l y o z á s 6 0 , 4 2 q , 4 2 r o s z t á l y a i , i l l e t ő l e g a l o s z t á l y a i Összevonása és 5 a l o s z t á l y b a v a ­ ló f e l o s z t á s a révén j ö t t l é t r e . A G05 o s z t á l y l é t r e h o z á s á v a l és a t e c h n i k a mai á l l á s á n a k megfelelő f e l o s z t á s á v a l a z e d d i g i o s z t á l y o z á s lényeges f o g y a t é k o s s á g a i t s i k e r ü l t kiküszöbölni és a funkciós e l v e t érvényre j u t t a t n i , u g y a n i s p l . e d d i g a s z a b á l y o z á s i t e c h n i k a e g y e t e ­ mes a l k a t r é s z e i t 61 különböző h e l y e n k e l l e t t k e r e s n i , u g y a n a k k o r a z u j beosztás az á l t a l á n o s alkatrészeknek és a s z a b á l y o z á s i szempontod­

nak egy o s z t á l y b a v a l ó Összpontosításét irányozza e l ő ; érthető módon nem f o g l a l h a t j a magába a különleges f e l h a s z n á l á s i célokat s z o l g á l ó különleges elrendezések e s e t e i t , amelyek a megfelelő s z a k t e r ü l e t e k o s z t á l y a i b a n maradnak. Ennek a z osztálynak a s z e r k e z e t e és k a p c s o l a ­ t a a s z a k t e r ü l e t e k elvén l é t r e h o z o t t o s z t á l y o k k a l k i f e j e z ő mádon mu­

t a t j a a funkciós e l v és s z a k t e r ü l e t e k elvének h e l y e s érvényesülését a z osztályozásban.

Az BSzO i r á n t i n e g y e d i k követelményt, a z a z hogy t o v é b b f e j l e s z t - hető, i l l e t v e a t e c h n i k a f e j l ő d é s é n e k megfelelően bővíthető l e g y e n , e g y r é s z t a f ő o s z t á l y o k , másrészt a c s o p o r t o k és a l c s o p o r t o k s z e r k e z e ­ t e b i z t o s í t j a . A f ő o s z t á l y o k ugy épülnek f e l , hogy e l v i l e g m i n d e g y i ­ kük 99 o s z t á l y r a b ő v í t h e t ő . J e l e n l e g a B f ő o s z t á l y /munkafolyamatok/

t a r t a l m a z z a a l e g t ö b b , mégpedig 2 - . o s z t á l y t , tehát tág t e r e v a n a t o ­ vábbi bővítésnek, h a e r r e szükség l e s z . A f ő o s z t á l y o k f e j e z e t e k r e o s z ­

t o t t a k / a B f ő o s z t á l y b a n p l . 4 f e j e z e t v a n / , ami lehetővé t e s z i a r e n d s z e r egészének megbontása n é l k ü l u j o s z t á l y o k szükBég s z e r i n t i l é t r e h o z á s á t . (

A c s o p o r t o k és a l c s o p o r t o k s z e r k e z e t e a következő:

A magyarázat szemléletesebbé t é t e l é r e közöljük a z HSzO egy r é s z ­ l e t é t .

C f ő o s z t á l y - F i z i k a -

Készülékek - f e j e z e t G05 o s z t á l y - Szabályozás és v e z é r l é s -

G05 b a l o s z t á l y - A szabályozó és v e z é r l ő berendezések e g y e t e ­ mes e l r e n d e z é s e i és építőelemei

lo t > V e z é r l ő láncok és szabályozó körök - °2 . S o r o s kapcsolások

. Párhuzamos kapcsolások - . . V e g y e s kapcsolások

30 0 V e z é r l ő és szabályozó s z a k a s z o k

Szabályozók éa á t v i t e l i tagok a r ö g z i t e t t - é r t é k v á l t o z á s módja s z e r i n t c s o p o r t o s í t v a

Kétpont-szabályozók . Rezgésszabályozók

. Ejtőkengyeles szabályozók Hárompontszabályozók

33 - o c

_o2 _o4

~o6

0 8

(5)

- l e p n a j í-öttai « T i.S3ioq.Bxoflstn iiadsS Í S B A q.8jjemxTJ0.iJirn ' i w ^ B i d p ^ o i O j X j j s a y ^ f s S B A » 8 z e ^ í r j j a z s S B B O B A T U ÍSoq <x u z e j t 9 e f S a n t l « [ 2 S H

* « f í . T p J O J O O S I 2 H X » ? o.BXTUOd'Bzg XA«q v - n o n i B z s ^ w i " ! ^ S B ^ X P - I O J ü.o^.JBtueAXTÁ'u 0 0 0 08T qqpq.

SeXtiaxaf ' x ^ J i a s a z a j i x a p i1 0'1 J5Í3Btn nAnB.iT UBA'XT- z e ^BpxuÖBBq ^ 0 j C x ? q s z s - p u e j 80q.Bx°B3aB3[ X9 S Sy 4 «9Is(; aqB?!> - T P '; c oJ V •IJ.OSBA'WB 5.q.oq.fpJOj8x * U B A - X P Í u 9BXTi.wodzpn s f u B t u c m B^ a s t i t u i o a J I U I T ^ T I ^ I Z B B ^ p Lli&X *3tSP - p X 3 t a p J 9 Z B ifBiHBqq.nC U ? C t n nosa3.xp.10j. S 9 X S J z o q 2 s í u B TPXP.J-TJPt V

'XH « f n . ? s o o q ppBTS T B T m ? P W [ r Z B - O U O l J B 3 ( p X ? J 8 J 8 i V * i 9 B B X ^ X3 oí32 8 B S ' Í - B ^ B I I O A T * P T A O J 3p(XO

8 3|XXZ03f ttp^n i(Oi.Bp« i x o j o e x a j V ' H T l T Z s e 2 8 T 5 i X P q ^ ö s p j ^ o j BBm q.nxJ8zs 288pq.eq8x (.<a|Q»* ' ^ s e a C x ^ l n e t i n o ^ B p B Z B xoq - V % B a e s s o 5 . u o d n o ^ s p i TBXjBjaoxxqXq * J t p C i a e i i[Husoq.noj n a S

" I *ÍBiiC4Epi: m n z s s s j u o j x T i q Q l - 8 tupqrBXEA ' ^ . e m x o i B 'ifWW* W e ' 4 8 A 8 U p Z J 8 Z B i. : . : : : - ' ^ [ - J U í i ' J O ; - - ^ V ' U 8 q p u a . I . I 0 S S B A S z e - Í 2 J B I s e - B X X yNT 0 9 P : v B p ^ B q x0*1 0 9 I B X ^ a z s j s z s p u a j ^ s v , ' S a n a i s u u a x a p u s q B a u o j . s o - g v ' ^ 0 n o ^ 9 i | P X P ^ S í e H / q

•XP.zcn Í O S B Í I T B i i o j o S o x a A "28ta HT-U3T - a f J O Z s q . B q 8 ^ U 3 A ^ ' B ^ B Z C I O B H X U H 0 8 9 - P U B X . d l B x q

- X S J 4 . U 8 Z B8tpiTIlJ«Hoa?-iP1*pacT<i V • ó" B x J » H A iSetn T i . a 5 . u 8 XaC treq3iBni.ioj. p z o q a p x t P t 3 - T8 Au ? i 3 p e . i a ^aiitra s a 'zvmxv^jv I J S Z B p p m p X ? J 8 J 8 J ' 8 8 B 8 q T A 2 8 q 3 8 A Í . Z 8 i S o p ' X B A B S B I I C A S q ^ a i u a n z a ^ u T u o i i

- O J T P X P J X T P I s ? -Xaq H 5.si[Ocmi.Ti3timj;op B C T . B XO S : > (Í B ^ x ^ A ^ m a ^ ' B x z e p u a a B 8 ' x x ^ t p S -1 8 ' T l C n ^ S e z s e p / a S e x z a a J BOT09í.uaamj(op n B q a a j o ^ - ^ « J I p u n u e u x q o B B m p n B i J ií j t m n ' B I /

l u o d z o ^ spxo?í-U8nmj(Op xq.azGada3pzen v ' x ^ s q s A eqíua3x p p p x ^ a p ^ ? u a p - u p a j . B n o 9 9 ^ B i x 9 9 x ° z e Bpxasq.uamnnop s o ^ e x o e o d B j i i^nfmp^ f%.-aa$ Y

• e s a p a a ^ a x z f i B J 3Aq.axXT 'BppHi?q.xB a x ? J

0t"0£

'q.3t 3(810(828 l U T m a x B A '3(OJ:O5.5(BJI. e e d X B i o i n ? x s9 - B 8 j [ a j a ] i Z'9X1'6Z9'-ZLÍ'1Í9 013 i o J o i n ? i i

• T ? o a i . XBBj, - e j r o i éa T L s a j z s s x C e j ^ a z s a d p S p z a m B q.ir[tnBXBA ' X B f d B x a x i a x a n - X a a-p%x$Á3dfíi X - 9 ?S BPz a 3p Z 8 0 i B ' s s s ^ x s e d a S S B S B p z c S x f e ^ z e q B ' 138X8P8AJÍU8APU 8 8 B B 3 . X , I B J | B i a q l8 ? X0 ( i a 'GBZ8Í3BJ1. ' B p X - B n u T u n S a r a C B x3! a ií9zp3izG8 ea 3[8CÍ98 x 9 a B B p z B 2 p z a m B xftT^q a s z s

£*I£9 Oia i 9 Z B 8 d a 3 x S B B B p z B S j z e n ' x i x n a x -nJaq.jp3ze ^ O B 8 ^ B i x ?3t ° z a epxoBjuaiDTmop puaxaCSani u a e a j a z B p u s , ! v

• B B B i X B O U z a s q e a a B g j T z e p u p x a ' B 8 B Í B I X3J moxBpOJX^tHZB XÍ-Ö^B

(6)

AMBRUS D. - KÖCK I . : S z a b a d a l m i k o n f e r e n c i a

>

2. Az NSzO felépitése és főleg az u j , a z Osztályozás funkciós elvét kihangsúlyozó osztályok, ezek k a p c s o l a t a a többi o s z ­ tályokkal a szabadalmi g y a k o r l a t sajátos követelményeinek minden e d d i g i osztályozásnál Jobban m e g f e l e l .

3. Az NSzO durva beosztása /8 főosztály, 103 osztály, 594 a l o s z ­ tály/ a maga rendszerével megfelel az u jdonségvizsgálatot vég¬

ző és nem végzó országok részéró egyaránt.

4. Az HSzO finombeosztása, amely 25-30 e z e r szakfogalmat irá­

nyoz e l ö , bőségesen elegendő az ujdonságvizsgálat, i l l e t v e irodalomkutatás gyors elvégzéséhez.

5. Amennyire az eddig elkészült

f i n o m b e o B z t á s u

osztályok s z a k f o - falmaiból

ÓB a 2 0 k

felépítéséből megitélhető, az NSzO alkalmas a l a p kőd-kulcs kiképzésére gépesített irodalomkutatáshoz, i l ­ l e t v e ujdonságvizsgálathoz.

A röviden összefoglalt és k i f e j t e t t érvek alapján a b u k a r e s t i k o n f e r e n c i a j a v a s o l t a , hogy az NSzO-t fogadják e l a s z o c i a l i s t a o r ­ szágok egységes szabadalmi osztályozási rendszereként.

AMBRUS Dezső és KÖCK István

35

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Talán mindannyian azon igyekeztünk, hogy ezt a napot arra is használ- juk, hogy a kerekasztal-beszélgetésekben és a fórumokon való hozzászólá- sokkal formálni tudjuk

Egy projekt vagy egy könyvtári szolgáltatás kommunikációja esetében az érintettek körébe kell értenünk a politikai dön- téshozókat és a fenntartót éppúgy,

ségével meghatározható, miképpen lehet egy-egy város vagy régió egyesített könyvtári és információs forrásait a leghatékonyabban felhasználni. Az elszámoltatás

vel dolgoznak (ilyen volt a munkacsoport ülésén résztvevők közül Hollandia és Dánia), szintén használják a nálunk ,,társadalmi össztermék&#34; néven ismeretes bruttó

Német Demokratikus Köztársaságban 15 049 önkiszolgáló üzlet, a Szovjetunióban pedig (csak az állami kiskereskedelmi hálózaton belül) 4035 önkiszol- gáló élelmiszerüzlet,

hogy kiimutasson a fejlődéssel (különösen a társadalmi bxer'enwdezkedésüket tekintve közel eső, európai szocialista országok fejlődésével) együtt járó

lSlS '75 Szeminárium Pozsonyban. A szocialista országok gazdasági szerkezetének kiegyenlítődése. Tömpe István ANemzetközi Statisztikai Intézet 40., Varsóban tartott

ládok szabad elhatározásától függ a gyermekeik száma és születésük időpontja. va- lamint azon, hogy erősíteni kell a családot mind gazdasági, mind társadalmi érte-