BARTÓK ADRIENN*
Letűnt gyógyszerform ák nyomában:
A pilulakészítés m últja és jelene
A p ilu la e ln ev ez ése a latin „pila” - labda - szó k ic sin y ítő k ép ző s alakjából szárm azik. A g y ó g y szerform át GALENUSnál m ég n em találhatjuk m eg. E lőször CELSUSnál az I. században fe d e z h e t
jü k fel, töb b nyire erős hatású szerekkel, an algetik us, h ip n o tik u s és k ö h ö g és ellen i in d ik á ció va l k apcsolataban . Ü g y készü lt, h o g y a d rog p ort sziruppal, m é zze l v a g y b alzsa m m a l ö sszeállították , és ib olya- v a g y olívaolajjal b ed ö rzsö lt újjal b o rsó n agyságúra form ázták . A p ilu lák nagyságát le g tö b b szö r a recep t adta m eg. A z íg y elk észü lt g y ó g y sze rt v ízze l v a g y borral eld örzsö lv e v ették be, len yelték, va g y szu b lin gv álisa n alkalm azták.
A középkorban a következő esetekben alkalm aztak pilulát:
1. Ha valam ilyen anyagot a gyom orban akartak eloszlatni (ezt közvetlenül evés előtt kellett bevenni).
2. Ha az agyvelő nedvességét akarták eloszlatni (2 órával evés után kellett bevenni).
3. A test nedveinek tisztítása céljából. (Éhgyom orra kellett bevenni, utána 6 órát vártak a következő étkezéssel.) [1]
A Lum inare május (1494) előírta, hogy a pilulát nem szabad közvetlenül az előállítás után alkalm azni, h anem legalább két hétig tárolni kell, am i által a drogok egym ással összekeverednek, ezáltal jo bban ki tudják fejteni a hatásukat. K ötőanyagként cukorszirupot, rózsam ézet, b o rt és vizet említ. A Lum inare május szerint azért szükséges pilulákat készíteni, m ert az orvosok kíván
ságára a gyógyszeranyagoknak olyan form át kell adni, amely tovább m arad a gyom orban. Ezáltal távolabbi testrészekbe is eljut, és ott hatást tu d kifejteni. Ezen kívül a keserű ízű anyagok ebben a form ában kevésbé kellemetlenek.
A gyógyszerform a elkészítésének újkori, m ódját Ha g e n: „Lehrbuch dér A pothekerkunst” (1781) cím ű m űvéből ism erhetjük meg. Míg korábban a technológiai fogások m esterről tanítványra száll
tak, Ha g e n összefoglalta kora gyógyszerform áinak készítési m ódját.
„A pilulák kis golyócskák, amelyeknek olyan a konzisztenciája, m int egy kem ény tésztának. A keverékben vannak porok, gyanták, gum ik, beszárított nedvek, kivonatok, balzsamok, szappanok, olajok, sók. M iután a porítandó anyagokat fin o m porrá aprítottuk, m indezeket az alkotóelemeket összekeverjük egymással. Ha a keverék egyszerre száraz és nem száraz anyagokat is tartalmaz, akkor nincs szükség további kezelésre ahhoz, hogy a megfelelő keménységet megkapjuk. Ha ez nem így van, akkor találni kell egy olyan kötőanyagot, amelynek segítségével a helyes konzisztenciát elő tudjuk állítani. A z így létrejött m asszát pilulam asszának nevezzük.
A szükséges kötőanyag a pilulamassza sűrűségével különböző módon változhat. Gyakran a diszpenzatórium ok, vagy az orvosok m ár előírják az összetételt. Ez azonban nem m indig megfelelő, így a gyógyszerésznek kell ezeket az alkotókat kiválasztani. Néha m ár egy meleg m ozsár és pisztillus is
bartok .adrienn@ chello.hu
1. ábra
M iután a gép hosszában kinyújtottuk a masszát, a megfelelő szám ú pilulát tudjuk kivágni belő
le." (Pilulavágó gép hiányában az olajjal bekent hólyagban tárolt masszából expediáláskor csipe
gették ki a szokásos, kecskeürülék nagyságú golyócskákat) [2], Az 1. ábrán lévő készülék kőrisfá
ból készült, vágófelületei szintén.
A 2. és 3. ábrán látható 19. századi eszközök (a Semmelweis O rvostörténeti M úzeum gyűjte
m ényéből) alapja szintén fa, de a vágófelületek fémből készültek. Ezek lecsavarozhatók, m egfor
díthatok voltak, így lehetőség nyílt különböző m éretű pilulák előállítására, és könnyebben tisztít
ható volt a gép.
3. ábra
A 4. ábrán a m a is használatos pilulagépet láthatjuk. A nyújtófelület üveg, a vágófelület fém, kétoldalú. Az egyik oldallal 30, a m ásikkal 50 pilula elkészítésére van lehetőség. Az eszköz ta r
tozéka még egy m űanyagból készült nyújtó, és egy, a pilulák utólagos göm bölyítésére szolgáló göm bölyítő tárcsa.
4. ábra
A zért, hogy elkészítés után a pilulák ne ragadjanak össze, és ne p uhuljanak m eg a szájban lenyeléskor, gyakran m eghintették valam ilyen könnyű p orral őket (pl. likopodium m al), vagy b e vonták arany vagy ezüst lapocskák segítségével. Ez egy különleges dobozban tö rtén t (scatula di aurantoria vei argentaria) (5. ábra). A hhoz hogy az aranyat és ezüstöt jól felvegye a pilula, és fényes legyen, ügyelni kellett arra, hogy a massza ne legyen sem túl kemény, sem túl lágy, m ert különben a fém vagy nem ragad meg, vagy a pilula túl sokat nyel el belőle és fénytelen lesz.
5. ábra
A 19. századi leírásokban m ár nem csak a konspergálásról, aranyozásról és ezüstözésről tesz
nek em lítést, hanem felsorolják a pilulák bevonásának egyéb m ódjait is. így a pilulák tetszetőseb
bé tehetők: zselatin, kakaóolaj, lakk, kollódium , cukor (drazsírozás!) és keratin (bélben oldódó bevonat!) segítségével. A bevonat egyben a kellem etlen íz és szag elfedésére is szolgál, valam int m egkönnyíti a bevételt. [3-5]
A gyógyszerform a definíciója is változott az idők folyamán. M ár nem csak az állagot, hanem a m éretet és rendeltetést is m agában foglalta a m eghatározás. „A labdacsok igen különböző - több
nyire rossz ízű vagy illatú - anyagokból készültek, s rendesen 0,1-0,2 gram m súlyú golyócskák, am e
lyeket egészben nyelnek le. A rendeltetésük, hogy a gyógyszerek a hatásukat lassú felszívódás által fejtsék ki. A labdacsok úgy legyenek előállítva, hogy a hatóanyagot egyenlő mennyiségben tartalm az
zák, ne legyenek sem túl kemények, sem túl lágyak.”( Dr. Ja k a b h á z y- Dr. Ny í r e d y- Dr. Is s e k u t z:
Gyógyszerisme 1895) [4]
Nagyobb szám ú pilula előállításához gépi berendezésre volt szükség, amellyel a megfelelő m i
nőségű és m ennyiségű gyógyszert elő lehetett állítani. M inden m unkam ozzanathoz a megfelelő gép állt rendelkezésre. Az emulgeálást - ha szükséges volt - em ulgeáló berendezésben végezték, am elyben akár 5-6 kg(!) em ulziót is m inden nehézség nélkül elkészíthetett egy m unkás.A gyúrás nagy erőkifejtést igénylő m unkáját a gyúrógép (pl. Seem ann-féle pilulagyúrógép, 6. ábra) végezte.
A legkisebb gyúrható m ennyiség 1 kg volt, ettől fölfelé m ind en nagyságban készültek vasból vagy bronzból gépek.
A megfelelő állagú massza elkészítése után szálprések segítségével hosszú, különböző átm é
rőjű hengereket készítettek a m atrica (acélcsücsök) nyílásának szélességétől függően. A legkisebb
„csücsök” 3,5 m m átm érőjű volt (a 0,05 g-os pilulákhoz), ezután 4-6 m m közt változott a m atrica nyílásának nagysága. Ezekkel gyakorlatilag a legtöbb pilulam éret elkészíthető volt. (6. ábra)
6. ábra
A présből kikerült szálat megközelítőleg olyan hosszú darabokra kellet vágni, am ilyen széles volt a pilulagép vágófelülete. Ezután talcummaX gyengén behintve, a szálak hosszával egyenlő szé
lességű bádoglapra helyezve, a feldaraboló gépre adták. Ezeket a gépeket két típusba sorolták. A z első típusnál a vágás kizárólag m ozgó felületek közt történt. Ilyen volt az Ar t h u r COLTON-Íéle pilula autom ata (7 .ábra) vagy Pa u l Fr a n k é három -heng er rendszerű pilulagépe (8 .ábra).
7. ábra
8. ábra
A m á so d ik c so p o rtb a tartozó g ép ek e se téb en az eg y ik felüket m o z g o tt csu p án, m íg a m á sik állt.
Ilyen v olt az ENGLER-féle, vagy a KiLiÁN-féle gép. (9 .ábra) E h h ez a típ u sh o z tartoztak az ún. sík vágógépek, am elyek u g y a n a zo n elv szerint d o lgo zta k , m in t a g yógyszertári p ilu lagép ek , de azok n ál jóval n agyob b ak v olta k és erőhajtással m ű k ö d tek . Ilyen p éldáu l a k ő szeg i g y ű jtem én y b en található ENDEMANN-féle pilulagép. A két kép n yitott és zárt állapotban m utatja a készü lék et. A vá gó felü let itt is cserélh ető volt. ( J 0. ábra)
10. ábra
Mivel egy gép sem szolgáltatott rögtön göm bölyű pilulákat, így m indig szükség volt utólagos gömbölyítésre. Ezt a pilula-autom aták m aguk is végezhették gum iszalagokkal, vagy forgó tárcsák segítségével. Végeztek azonban kézi erővel is göm bölyítést a recepturai göm bölyítőkhöz (1 l.ábra) hasonló, de azoknál jóval nagyobb tárcsákkal. (1 l.ábra) A kész pilulák konspergálása gyári eljá
rásnál ritkán fordult elő.
11. ábra
A pilulák bevonása üzem i m éretekben is jellem ző volt. A fent em lített bevonatok elkészí
tésénél, a zselatinnal tö rtén ő bevonás esetében használtak gépet. A pilulák cukorral bevonását drazsírozóüstben (12.ábra) végezték. [6]
1 2 .ábra
A 15-20. században M agyarországon használatos és hivatalos gyógyszerkönyvekben és ta
xákban egyre csökkenő szám ban m egtalálhatóak voltak a pilulák előiratai. [7-16]
Luminare május, 1520, 59 db;
Pharmacopoea Augustana, A ugsburg, 1694, 51 db;
Dispensatorium Pharm aceuticum Austriaco-Vienense, Bécs, 1729, 47 db;
Taxa Pharmaceutica Posoniensis. Pozsony, 1745, 43 db;
Pharmacopoea Austriaco-Provincialis, 1774-1795, 10 db;
Gyógyszerek árszabása Magyarországon, Buda, 1829, 6 db;
Pharmacopoea Austriaca, 1812-1855, 1 db Pharmacopoea Hungarica Editio I , 1871, 2 db Pharmacopoea Hungarica Editio II., 1888, 4 db Pharmacopoea Hungarica Editio III., 1909, 4 db Pharmacopoea Hungarica Editio IV., 1935, 4 db
A pilula a perorális gyógyszeradagolás egyik legrégebbi formája. Jelentősége a század elejétől kezdve fokozatosan csökkent, olyannyira hogy egyes országokban higiéniai okokból beszüntették gyógyszertári készítését is. A V I M agyar Gyógyszerkönyv (1967) m ár nem vette fel cikkelyei közé.
A hanyatlásban nagy szerepet játszott a gyógyszeriparban egyre nagyobb m ennyiségben gyártott tabletták és drazsék alkalmazása.
A m agyarországi patikákban napjainkban is kötelező felszerelés a pilulagép, ugyanis a FoNo V II.(2003) - bár m ár nem tárgyalja gyógyszerform ái között a pilulákat, - m egengedi, hogy a Pulvis coffeini 50 mg, ill. 100 m g vényelőiratai ne csak tabletta, hanem pilula form ában is elkészíthetőek legyenek.
Irodalom :
1. W olfgangSchneider: L exicón zűr A rzn eim ittelg esch ich te Bánd VI. P h a rm azeu tisch e C h em ik a lien u n d M ineralien.
Frankfurt 1975.
2. H agen: L ehrbuch dér A p oth ek erk u n st, K önigsberg u n d L eipzig 1781.
3. R eale E n cyclop ád ia dér G esam ten Pharm azie. B écs_L eipzig, 1886-1890.
4. Dr. Jakabházy Z s„ Dr. N yíredy Gy., Dr. Issekutz H.: G yógyszerism e, K olozsvár, 1895.
5. G yőry /., Schilberszky K „ Stöcker A .: G yógyszerészgyak orn ok i tankönyv, B udapest 1902.
6. Dr. Vondrasek /.: A gy ó g y szerészi gyakorlat és gy ó g y szerészi tech n ik a k ézkönyve. I-II. kötet, 1925.
7. Bosco, M anlius de: L um inare m aius. V elence, 1520. Lelőhely: F őszék esegyh ázi K önyvtár, K alocsa. Jelzete: K .8796/
koll.3.
8. P h arm acop oea A ugustana. A ugsburg, 1694. Lelőhely: F ő szék esegyh ázi Könyvtár, K alocsa. Jelzete: C 1504 9. D isp en sa to riu m P h arm aceu ticu m A u stría co -V ien en se, B écs, 1729. Lelőhely: F ő szék esegyh ázi Könyvtár, K alo
csa. Jelzete: C .2057
10. Taxa P harm aceu tica P o so n ien sis. P ozsony, 1745. Lelőhely: F őszék esegyh ázi Könyvtár, K alocsa. Jelzete: K .8676 11. G yógyszerek árszabása M agyarországon. Buda, 1829. Lelőhely: F őszék esegyh ázi Könyvtár, K alocsa. Jelzete:
G .253
12. Ernyei A M agyar Szent K orona országainak terü letén érvén yb en volt g y ó g y szerk ö n y v ek h ivatalos g y ó g y szere
in ek jegyzék e (1 7 7 4 -1 9 0 4 ). B udapest, 1905.
13. P h arm acop oea H u n garica E ditio I. B udapest 1871.
14. P h arm acop oea H ungarica E ditio II. B udapest 1888.
15. P h arm acop oea H ungarica E ditio III. B udapest 1909.
16. P h arm acop oea H u n garica E ditio IV. B udapest 1935.
17. F orm uláé N o rm a les E d itio V II. G y ógyszerészi kiadás Bp. 2003
