CZÁR KATALIN
H auszmann Alajos pavilonos kórházterve
H ISTORIZM U S
Az 1860-as években építész berkekben egyfajta vita folyt a kívánatos stílus m agyarországi al
kalm azásáról1. Az építészek egyik fele a gótikát ta rto tta üdvösnek ( He n s z l m a n n Im r e) - ami nem csoda, hiszen a kor építészei az 1856-os alapítású József Politechnikum , m ajd an n ak 1871- ben József M űegyetem m é alakulása előtt leginkább Bécsben és B erlinben, illetve kisebb ném et egyetem eken sajátították el az építészi m esterséget, a m ásik felük a reneszánsz híve volt - mivel a rendszerint külföldön végzett diákok hosszabb észak-itáliai tanu lm án yú tra vállalkoztak, ahol közelebbről m egism erhették a reneszánsz stílusjegyeit.
Az évtized végére eldőlni látszott a „vita” a neoreneszánsz javára, a neogótika visszaszorult a tem plom építészetre, s az 1870-1880-as években kibontakozott az érett historizm us. Ez a felújított történeti form ák széles skáláját, ezen stílusjegyek pontos alkalm azását jelentette. Az építészeknek erős ingerekre volt szükségük, hogy a m egkívánt reprezentációt m egvalósíthassák. A reneszánsz erőteljesen tagolt és plasztikus form ái megfelelő eszköznek bizonyultak ezen feladat ellátására2. A neoreneszánsz által áthatott eklektika megfelelt a társadalom jelentős többségének. N em a hiteles
ség volt a fontos, han em a hatás. N em volt ritka, hogy egy épületen keveredtek különböző stílusok.
A historizm us olyan közkedvelt stílussá vált, hogy túlélte a századfordulót is.
A kiegyezést követően m egváltoztak a m agyar igények, illetve a technikai fejlődés rengeteg újítást tett lehetővé az építészetben, új típusú, m onum entális épületek jelentek meg: színházak (pl.
O pera, Yb l Mi k l ó s, 1876-1884), intézm ények (pl. Fővámház, Yb l M i k l ó s, 1870-1874), tem p lo m ok (pl. Bazilika, Hi l d Jó z s e f, Yb l Mi k l ó s, Ka u s e r Jó z s e f, 1851-1905).
A városegyesítést követően a főváros roham os fejlődésnek indult, Berlin után a leggyorsabban növekvő és fejlődő várossá vált. M indez új igényeket is jelentett, Budapest várostervezése idősze
rűvé vált. E nnek érdekében hozták létre 1870-ben a Fővárosi K özm unkák Tanácsát. A Sugárút és a N agykörút megépítése, az Erzsébet híd létesítése kapcsán új főútvonalak (Kossuth L. u.) kiépítése és terek nyitása (Ferenciek tere) sikeres és látványos eredm ények voltak.
A városiasodás technikai újításokat is kívánt. A vasszerkezetes építm ényeket gyakran nyers
tégla felületekkel alkották, a díszítést visszafogottabbá tették, m in d en t a funkciónak rendelve alá.
1 Sisa József: H istorizm u s. In M agyarország ép ítészetén ek története. Szerk.: Sisa József és D óra W ieb en so n . Budapest, V in ce, 1998. p. 202.
2 D éry A ttila-M erén yi Ferenc: M agyar ép ítészet 1867-1945. B udapest, U rbino, 2000. p. 14.
PAVILONOS KÖZÉPÍTÉSZET
A 19. század folyam án olyan épülettípusok jelentek meg, amelyek a közös funkció és szerkezet alapján m in d en európai országban m egtalálhatók. Ezzel az építészet eljutott a nem zetek feletti, rendeltetés-központú építészetig3.
A pavilonok a kom m unális építészetben tűn tek fel, am ikor a tervezők, figyelembe véve a tel
kek adottságát, az üzem eltetési és esztétikai szem pontokat, a nagym éretű épületet feldarabolták.
Ezek a különálló házak, pavilonok vagy össze voltak kapcsolva folyosóval, árkáddal, vagy teljesen el voltak különítve egymástól. Két nagy csoportra oszthatók alkalm azásukat illetően4: az egy köz
p o n tra szervezett börtönök, illetve a szellősebb elrendezésű laktanyák és kórházak.
Szerkezetükről elm ondható, hogy a bejárat tengelyére voltak szim m etrikusan felfűzve az ép ü letek, funkciótól függött a m éretük. M indig volt egy központi épület, általában m aga a bejára
ti épület, amely visszafogott díszítéssel a reprezentáció funkcióját töltötte be. Az épületegyüttes szervesen m agába foglalta a gazdasági épületeket - raktárak, istállók - is, kellően elkülönítve a többitől.
A kórházak esetében azonban - szem ben a börtönökkel, dologházakkal és laktanyákkal - , nem az összetartozás, hanem az elrekesztés m iatt használták a pavilonos rendszert. A 18. század végén a kórház kaszárnyaépület volt, a folyosóhoz kapcsolódó terem sorral - jó esetben egysoros ablakkal - , és az udvaron elhelyezett fürdővel. A zonban a járványok idején a kórházi épületen belül is nagy volt a fertőzésveszély. Fel kellett ism erni, hogy a karantén nem csak a városban, h a nem a kórházban is alkalm azható és hatásos. A betegeket betegség szerint kell csoportosítani és a többitől elkülöníteni. Az egy központi épület köré szerveződő pavilonos rendszer a 19. század első h arm adáb an keletkezett és az 1860-as évek végére általánosan elterjedt Európa-szerte.
Külső m egjelenésükben tük rözték a korszak stílusjegyeit, de egyszerűbben voltak díszítve, kö lt
ségcsökkentési célból. A kevés díszítést igénylő kórházak, börtönök, iskolák esetében egységesen a téglaburkolatot kezdték használni, amellyel a neoreneszánsz jegyeit csak jelezték. Az igényesebb középületekre kerám iadíszeket helyeztek. A század végére m észkő és m űkő elemek gazdagították az egységes vöröstégla burkolatot.
A belső ritkán volt díszített, csak a díszterm eket látták el stukkókkal, ritkábban falfestm ények
kel, illetve a lépcsőházakat reprezentatív elemekkel.
A pavilonos rendszer elterjedése a középület-építés gyors és olcsó m egoldását jelentette. Sze
m et nem bántó, semleges épületek születtek, a téglaburkolatos reneszánsz a középületek védjegyé
vé vált.
H A U SZM A N N ÜJ TÍPUSÜ KÓRHÁZTERVE
Budapest 1873-as egyesítése m érföldkő volt a város életében, a kórházépítészetben úgyszintén.
M ár a városegyesítés előtt tisztában voltak a városatyák azzal, hogy B udapestnek több közkórház
ra lesz szüksége, tekintve a lakosok szám ának jelentős növekedését. 1873 után a közegészségügyi bizottság felm érte a hiányosságokat és az igényeket, és újabb kórházak építését javasolta.
1874-ben a Rókus K órház igazgatója, Dr. Ge b h a r d t La j o s szintén javasolta új közkórházak létesítését, arra hivatkozva, hogy a Rókus és fiókkórházai nem képesek egyedül ellátni közfelada
taikat5. A városvezetés felismerte a problém a fontosságát, m iszerint szükség van m in d k özkórhá
zak, m ind járványkórházak létesítésére. Ge b h a r d t kapott m egbízást a program kidolgozására és a pályáztatás lebonyolítására.
1876-ban a főváros vezetése három új kórház építését hirdette meg, 600-600 férőhellyel. Egyet az Üllői úti vám mellett, egyet a Kerepesi úti vám on túl és egyet a budai Retek utcába terveztek.
A pályáztatás 1877. áprilisában lezárult, 22 pályam ű közül a kórházépítési bizottság - m elynek tagja volt többek között Ybl Mik l ó s, Bókay Já n o s, Ge b h a r t La jo s, Pa t r u b á n y i Gergelytiszti főorvos - úgy határozott, hogy tekintve a sürgető helyzetet egyszerre kell felépíteni m indh árom kórházat. V iszont pénzhiány m iatt csak egynek az építésére nyílt lehetőség, az Üllői útira, erre is kölcsönt kellett a fővárosnak felvennie, s így összesen 1.000.000 forint ju to tt az építkezésre.
A pályázaton nyertes Ha u s z m a n n Alajo s (1847-1926), illetve Ge b h a r d t Lajos egyetemi tan ár 1880-ban a főváros m egbízásából tan ulm ányutat tett az épülő kórház terveihez m egkeresni a legmegfelelőbb m intát. Lipcsében, D rezdában és B erlinben (a legtökéletesebb pavilonkórház, a F riedrichshain közkórház itt található) tanulm ányozták a legkorszerűbb városi kórházakat, illetve Ha u s z m a n n m aga szám ba vette a többi európai kórházat, a neves európai szakértők terveit, és arra a m egállapításra jutott, hogy a pavilonrendszer a legtökéletesebb kórháztípus, és ő is ennek megfelelően fogja m egtervezni az új közkórházat.
Észrevételeit és gondolatait a Kórházépítési tanulm ányokban foglalta össze. Ha u s z m a n n eb ben röviden végigtekintette Európa kórházügyének a történetét, és ennek alapján 3 nagyobb típust határozott meg: 1. centrális vagy k orrid o r rendszerű kórház, 2. pavilon- vagy barakk-kórház, 3.
ezek közti átm enet, olyan kórházak, ahol a kó rterm eket elkülönítik a szárnyak végeibe.
Ha u s z m a n n fo n to sn a k tartotta, h o g y az alábbi k ritériu m ok n ak m in d e n k ép p en m egfeleljen a m o d e r n kórh áz típusa.
- Elhelyezkedése: A külvárosban, távol a bűzös, szennyezett levegőtől - istállótól, pályaudvartól - kell m egépíteni, ha lehet, m agaslaton, m e rt a tiszta levegő a gyógyulás alapfeltétele, illetve esetleges járvány esetén a kórház m ellett élőknek nem szabad m egfertőződniük. A folyó m el
lett sem ideális építkezni, mivel a folyó légcsatornája is szennyezett levegőt áram oltat. Ideális az észak-déli tájolást figyelembe venni.
- Talaj: Az építési telek talajának nem szabad „kórosnak” lennie, azaz m ég beépítetlen terület legyen. Ez szintén a fertőzésveszélyt volt hivatva megelőzni.
- Épületek: Szabadon kell állniuk, m indenfajta folyosó-összeköttetés nélkül. Az épületeknek max. kétem eletesnek, azaz három szintesnek szabadott lenniük, hogy a túlzsúfoltságot elke
rüljék. A lépcsőknek az épület közepén kell lenniük, ezt használják a betegek, a látogatók és a személyzet. A szárnyak végében ajánlatos 1-1 szolgálati lépcsőt is létesíteni. Az épületeknek egym ástól legalább olyan távolságra kell állniuk - m in. m agasságuk kétszeresére hogy ne vessenek árnyékot egym ásra.
- Betegek: A betegeket először betegség, m ajd nem szerint kell elkülöníteni. Fontos szem előtt tartan i a lim itált betegfelvételt, de a kórházaknak fel kell készülni különleges esetekre, hogy nagyobb betegszám ot tudjanak ellátni. M eghatározta az egy betegre eső légköbm étert is.
- Burkolatok: A tiszta fa épületek vagy a falazott barakkok alkalm azása helyett a téglaépületeket részesíti előnyben. Belül a drága vízálló m alter alapú olajfestés helyett a meszelést javasolja.
Padlóburkolat csak ritka esetben, inkább - m ettlachi - kőlapok használata ajánlott.
- Technikai újítások: N agyon m egnyerte H auszm ann tetszését a londoni St. Thom as kórházban alkalm azott, gyapotszűrővel rendelkező ventilátor, illetve a Douglas G alton-féle, aspiráció el
vén m űk öd ő ventilátor, amely a középnyom ású vízfűtéssel volt összekapcsolva. A term észetes és m esterséges szellőztetés, illetve a term észetes és m esterséges világítás összekapcsolása elő
nyös. A fűtésre gőzt és gázt ajánl.
- Egyéb: A kórház rendelkezzen saját gyógyszertárral, adm inisztrációs és gazdasági épületekkel, hullaházzal és boncterem m el.
A H A U SZM A N N ÁLTAL TERVEZETT K ÓRHÁZAK FŐBB JELLEMZŐI 1. Szent István kórház (1878-1880), IX. Nagyvárad tér 1. (Új Kórház)
- A kórház kijelölt helye jó fekvésű: a: cen trum tól nincs túl messze, m agasan fekszik, ezért tiszta levegőjű, környezete alig beépített és lakott, közel van az O rczy-kert (ÉK), egy kiserdő (DK), a telek m ég nem volt beépítve, ezért tiszta a talaja
- Szükség van telekrendezésre a szabálytalan alaprajz m iatt - Pavilonkórház (8) - szabad pavilonos rendszer:
- A z épületek ÉN y-D K -i tájolásúak
- A napsugarak beeső szöge term észetes fényt biztosít - A z épületek nem árnyékolják be egym ást
- A levegő általi fertőzések elkerülése, de nem is nagyon lesznek fertőző betegek fölvéve (1 és 2 em eletes pavilonok között 37 m, 2 em eletesek között 45.5 m)
- Össz. 656 beteg, rendkívüli esetben m ég több, betegség és nem beli elkülönítés - Osztályok:
- sebészet (2) 69 fő/osztály, 16/fő/kórterem - belgyógyászat (4) 95 fő/osztály, 28/fő/kórterem - rákos (1 )6 8 fő/osztály, 16/fő/kórterem
- (nem fertőző) bőrbeteg (1) 70 fő/osztály, 16/fő/kórterem - K ülönszoba külön pénzért (48 szoba) 1-4 fő szám ára
- Burkolatok: a belgyógyászaton fapadló, a hézagok aszfalttal kitöltve, a többi osztályon m ettlachi vagy keram it lapok
- Boltozatos m ennyezet a görbített vasgerendák m iatt, tehát folytonos átm enetet képez a fallal, nincs rés vagy zug, ahol a levegő m egrekedne, s így elég hely m arad a levegő elvezetéséhez használt csatornákra
- A falakat takarékossági okokból meszelik, csak a nappali szobák és a folyosók vannak 2 m -ig olaj festékkel bem ázolva
- Technikai újdonságok: Schlick-féle I-tartók közötti hullám os vaslemez födém , szellőzési re n d szer a falcsatornákban és a centralizált gőzfűtéses kazánházból (Volpert-féle szívófejjel) + te tő gerinc szellőztetés nyáron
- Légszeszvilágítás
- A fűtést gőzzel végzik, központi kazánházból, amelyet 2 fűtő m űködtet (de mivel nagy hőveszteséggel jár a csövekben való elvezetés, Ha u s z m a n n nyitott a gázfűtéses m egoldásra) - Gőz kell a m osókonyhához, főzőkonyhához, gőzfürdőhöz, fertőtlenítéshez, m elegvíz-ellátás
hoz
- Az osztályokon rendelő orvosoknak 2 szoba, az ápolóknak 1 szoba, teakonyha, a sebészeten &
rákoson operáló helyiség, a felveendő betegeknek külön felvételi szoba és fürdő
- A gőzfürdőben 12 beteg lehet egyszerre, hideg-, langyos-, melegvizű m edence, gőzkam ra, tu solok
- A dm inisztrációs épületek
- Felvételi épület: főbejárat, gyógyszertár, ülésterem , igazgatóság, plébániai hivatal, ebédlő az itt lakó alorvosoknak, lakások (főtisztviselők, kapus, 4 háziszolga)
- főépület: egyedüliként díszített, sárga-vörös téglaburkolat, terrakotta díszek, palm ettás és alakos félköríves főbejárat, edikula feletti lépcsős talapzaton ötalakos K risztus-csoport, 4-4 tengelyes szárny, bábos m ellvédű Vendramin-ablakok, bennük m agyar orvosokat ábrázoló m edaillonokkal
- az ápoló apácák lakóháza: klastrom szerű lakhely 64 főre, hálóterm ek, főnöknő lakása, nappali, iskolaterem , fürdő, mosdó
- G azdasági épületek:
- K onyhaépület: élelm ezés 750-800 főre, 8 gőzfőző katlan, 6 tartalék kőszéntüzelésü katlan, külön sütő a hús, barom fi, tészták szám ára, ételkiadó terem , inspektori szoba a kiadás ellenőrzésére, élelm iszerkam rák, m osogatóhelyiség, pince (hús, bor, tej, zöldség), a konyhaszem élyzet lakásai
- M osóintézet: a főm osónő és a m osólányok lakásai, gőzgépek, centrifugagép, az 1.
em eletre felvonóval szállítják a ruhát, ahol a gőzszárítóban szárítják (csak télen, Schim m l- fé le végtelen láncú gőzszárítógép), m ángorolják, helyiségek a ruha be- és kiadására, javítására, vasalására
- K azánház: kazánok (4 v. 5 H ein-féle), 12 lóerős gőzgép (m osoda gépeit hajtja, vízszivattyúzás), m űhely, széntár, gépész és fűtők lakásai
- Fertőtlenítőház: m osás előtti fertőtlenítés szárazgőzzel kem encében (2 órás folyam at: 20
25 p m elegedés 125 °C-ra, 1 órás gőzölés, 30 p hűlés 30-35 °C-ra), napi 2 fertőtlenítés a kórház szükségleteit fedezi, kém iai fertőtlenítésre szoba, tetűégető kem ence, alsóbb tisztviselők lakásai, kocsiszín, tárházak, lóistálló
- H ullaház: a telek D Ny-i sarkában, hullakam ra, reanim ációs szoba, boncterem , orvosi szoba, szolgalakás, beszentelési kápolna (a tem etésre gyülekezők elzárt udvarban tartózkodnak), az alagsorban koporsók.
2. Vöröskereszt Egylet Erzsébet Kórháza (1882-1884), X II Győri út 17-19. (Sportkórház) - A M agyar Vöröskereszt m egalakulása után (1881) kórház építését határozta el
- 2 funkciót kellett betöltenie: egészséges, praktikus, nagy terjedelm ű zöld környezetben - szabad pavilonos rendszer
- 120 ágy, h ábo rú esetén 600-zal több beteg elhelyezése - 1913-ban m ár 19 pavilon
- alapszakokon (belgyógyászat, sebészet, szülészet-nőgyógyászat, gyerm ekgyógyászat) való el
látás m ellett ápolónő-képzési feladatok - vöröstégla burkolat
