2 9 0
leendő visszkereseti igénye tekintetében a biztositékszerzési megkísérelhesse és ha ily körülmények között a hitelező a kezest a teljesítésre akkor h i v j a fel, amikor az egyenes adós időközben m á r tönkrement és a kezes visszkereseti igényét vele szemben n e m érvényesítheti, ezért a hitelező felelőssége a kezessel szemben fennáll. Élesen hangsúlyozza a K ú r i a ha- tározata, hogy á l l á s p o n t j á t nem érinti az sem, lia a kezes a követelés l e j á r a t i n a p j á r ó l t u d o m á s s a l bir.
A határozat érdekes továbbfejlesztése a hitelezőt terhelő b e h a j t á s i diligencia tekintetében eddig is f e n n á l l o t t j o g g y a - korlatnak, amelynek során a K ú r i a ugyancsak a közelmúlt- ban hozott h a t á r o z a t á v a l m á r előzőleg elvi éllel kimondotta, hogy a b e h a j t á s i diligencia kötelezettsége a készfizető kezes j a v á r a is éppen u g y fennáll, m i n t az egyszerű kezes j a v á r a . H i b á s felfogás volna, ha az e téren kialakult j o g g y a k o r l a t ellenében azzal a gazdaságpolitikai természetű érvvel hada- koznának, hogy a m o s t vázolt j u d i c a t u r a a. hitelezői pozició gyöngitését jelenti. A helyes nézőpont az, hogy ebben a ha- t á r o z a t b a n a kötelező jogérvényesítésnek h a r m a d i k érdekelt
fél oltalma érdekében szükséges gondolata, szólal m e g és kiván a g a z d a s á g i életben egy nagyobb fegyelmezettséget megteremteni. B. S.
Nemi vagyoni k&r. A s a j t ó t ö r v é n y t á r g y a l á s a alkal- mából a nem v a g y o n i kór, m i n t intézmény, szinte ana- t é m a a l á . k e r ü l t . A s a j t ó a n k é t ós a lapok t u d ó s í t á s a i csak megöblösitették az intézmény elleni felszólalásokat. A fel- szólalások tükrében a nem v a g y o n i k á r gondolata, a m i a mo- d e m jogfejlődós egyik kifinomult h a j t á s a k é n t szerepelt a köz- tudatban, szinte e g y h a n g ú l a g abban a megítélésben része- sült, m i n t h a -ez az intézmény csak a visszaélések t á g k a p u j á t n y i t n á meg. A m i szemünkben is a s a j t ó s z a b a d s á g u g y a n - azt a, feltétlen tiszteletet érdemli meg, mint a m i t a leg'tul- zotta'bb ujság'irói f e l f o g á s v i n d i k á l számára, sőt tisztában va- g y u n k azzal, hogy a sajtószabadság'hoz fűződő n a g y közér-.
dek, a s a j t ó szabad m u n k á j á n a k lehetővé tétele érdekében m é g azt is t ű r n i kell, hogy itt-ott egyeseket i g a z s á g t a l a n s á - gok, sérelmek érjenek, de a sajtószabadság n e m az egyedüli szentség. Az egyéni becsület, az egyéni becsület integritása, h á b o r í t a t l a n s á g a épp oly alapvető f u n d a m e n t u m a ' a jogrend- nek, m i n t a sajtószabadság, Mindkét eszme megköveteli a m a g a feltétlen érvényesülését és ha. kivételesen a kettő össze- ütközik, egyiket sem lehet teljes egészében áldozatul dobni a másikénak. Sajnos, a s a j t ó t ö r v é n y v i t á j a körüli felszóla- lások során senki sem tette meg- a szükséges distinkciót, hogy a s a j t ó s z a b a d s á g intézményesen épp u g y megóvandó, m i n t a h o g y a n az egyéni becsület számára a védelmet feltétlenül biztosítani kell, a m i egyértelmű a nem vagyoni k á r elvi el-
231 ismerésével. Birói konkrét kognició dolga, hogy a nem va- gyoni k á r intézménye ne legyen fegyverül felhasználható a s a j t ó ellen és a n n a k a megítélése, hogy a nem v a g y o n i k á r intézményére való hivatkozás m i k o r tekinthető a joggal visszaélésnek. A nem vagyoni kár-igénnyel éppúgy lehet visszaélni, m i n t a sajtószabadsággal, de ha a sajtóval űzött visszaélés lehetősége nem indok a s a j t ó s z a b a d s á g n a k elejté- sére, u g y a nem vagyoni k á r r a l való visszaélést sem lehet oka ennek az intézménynek a jogrendből való száműzésére.
Akik a s a j t ó s z a b a d s á g mellett a nem vagyoni k á r jogesz- méjének gyenge p a l á n t á j á t féltették, azok nem szívesen lát- ták a s a j t o s u k é t erős ostorát és azt az ellenmondást, hogy a s a j t ó s z a b a d s á g barátai a. velük egyezően progresszív gon- d o l a t f c r r á s b ó l kiinduló másik következést, a n e m vagyoni k á r gondolatát oly élesen t á m a d t á k .
A nem vagyoni k á r természetesen nem kizárólagos saj- tójogi intézmény, de az intézmény ellen felhozott érvek a n e m s a j t ó j o g i területre eső nem vagyonikárkövetelésekre is u g y a n o l y erővel kihatnak. Örvendetesnek t a r t j u k , hogy a kir. K ú r i a egy u j a b b h a t á r o z a t á v a l (P. IY. 8647/1927. 1929.
ápr. 3.) az alsóbiróságoknak a nem vagyoni k á r megítélésére vonatkozó döntését helybenhagyta. Az adott esetben a nem vagyoni k á r követelésének alapja az volt, hogy a felperes, aki megelőzőleg az ellene lopás, csalás és sikkasztás m i a t t tett és a l a p t a l a n n a k talált feljelentés m i a t t h a t ó s á g előtti r á g a l m a z á s címén büntető p a n a s z t tett és ennek során az al- peresek bűnösnek találtattak, gondatlan vádemeléssel elkö- vetett h a t ó s á g előtti r á g a l m a z á s vétségében, az ellene tett a l a p t a l a n feljelentéssel neki okozott nem v a g y o n i k á r é r t in- ritott pert. A K ú r i a a P o l g á r i jogi H a t á r o z a t o k T á r á b a n 537. és 538. számok a l a t t közölt esetekre hivatkozva állapí- totta, meg, hogy a felperesnek nem v a g y o n i k á r k é n t érvénye- sített pénzbeli elégtételre is joga. van. Sajnos, a pénzbeli elég- tétel összege, amely elleni felülvizsgálati t á m a d á s t a K ú r i a ugyancsak elutasította, a K ú r i a határozatából nem tűnik ki, n o h a az összeg kiszabása, sem jogi érdekesség nélkül való.
Amig természetszerű, hogy a bíróság a napi h a n g u l a t o k vál- tozó á r j a által nem befolyásoltathatja, magát, mégis öröm- mel regisztráljuk, hogy a n e m v a g y o n i k á r ezúttal is elisme- r é s r e talált birói g y a k o r l a t u n k b a n . Ettől független m á s kér- dés, hogy a netán mutatkozó visszaéléseik lenyesése éppen a gondolat megerősödése érdekében u g y a n c s a k f e l a d a t a a birói g y a k o r l a t n a k . B. S.
Hamis vágány egy külföldi viszonylatú magánjogi eset eldöntésében. /Magyar pénzintézet hazai toriiTcto'n valutacsereügyletet kötött, amely Temesváron volt telje- sítendő. A felek egyike azután megtagadta a teljesítést,
20*
