360.
joga a korlátoló t u l a j d o n o s t visszterhes a l a p o n tei-heli". (228.
1.) Ezen álláspont megalapozásául a r r a hivatkozik, hogy az e r d ő t ö r v é n y a sziikségut igénybevételével okozott károk, ki- adások, költségek megtérítését rendeli. Még h a ezt a szabályt á l t a l á n o s í t a n á n k is az erdőtörvény keretein túlmenő érvény- nyel, akkor sem tenné ez a sziikségut jogát visszterhessé — a m i n t h o g y az autó h a s z n á l a t á n a k ingyenes átengedését n e m teszi visszterhessé, h o g y a m á s i k fél az elhasznált benzin á r á t lizeti, v a g y a h a s z n á l a t közben okozott károk j a v í t á s i költsé- geit megtéríti. A m i szolgáltatásról itt szó van, az n e m a szük- ségbeli u t h a s z n á l a t á n a k tűréséért, hanem azzal kapcsolatos, de mégis f ü g g e t l e n jogcímeken j á r és igy visszterhes jelleg m e g a l a p o z á s á r a fel n e m hozható.
Ez a megemlékezés n e m a k a r t ismertetés lenni, de azt szükségesnek t a r t j u k megemlíteni, hogy a m o s t m e g j e l e n t kö- tet a dologi jóig a n y a g á n a k egyik részét dolgozza fel. A máso- dik kötet is rövidesen megjelenendő. H o g y ezt a m e g j e l e n é s t a jogászközönség érdeklődéssel v á r j a —• a l i g h a kell megemlí- teni. I t t is csak a szokásnak hódolva e m i i t j ü k m e g ; A l m á s i jelentősége régen túlnőtt egy bókszerü m e g h a j l á s m é r e t e i n túlra. ^ B. S.
Az Ügyvéd szövetség pályázatán díjnyertes munkák,, I. Dr. Vészi Mátyás és Dr. Wagner Lilla: Az ügyvédi hivatás művészete. Grill Károly könyvldadóvállalata. A munka úttörő és nagy feladatot tiiz maga elé: bebizonyí- tani, hogy az ügyvédség művészet, még pedig nem ugy, ahogy szólásra ód szer-ül eg mondani szokták, hanem épen ugy, mint a költészet, vagv a festészet és ennek elméleti, filozófiai megalapozása után meg' akarja alkotni ennek a művészetnek esztétikáját. Felállítja egészen önállóan a hivatásművészet fogalmát, hol a művészi alkotás a folya- matos cselekvésben testesül meg. Rövid lenne itt a hely ahhoz, hogy ,e teóriát alaposan ismertessük és esetleg vitába szálíjunk vele. Kár is lenne ezt az egészet, ame-' Ivet az ügyvédi hivatás izzó szeretete hozott létre, szét-
szedni és analizálni, ha nem is helyes esetleg a „teoretikus ész" szempontjából, de mint kategorikus imperativus, kí- vánatos lenne, ha minden ügyvéd előtt állna, mikor hi-
vatását végzi. __ ^ A munka a hivatásművészet fogalmának megalkotása
és körülírása után az ügyvédi hivatás lélektani, erkölcsi és műveltségi előfeltételeit taglalja, azután az ügyvédi hivatás eszközeivel, majd magával az ügyvédi működés- sel és feladataival foglalkozik. Ez a feloszlás logikailag helyes és hibátlan, azonban azt hiszem a szerzők is rá- jöttek munka közben, hogy in praxi túlságosan részletező
és többszörös ismétlésre kényszerit. Nem beszélhetünk az ügyvédi hivatás feltételeiről anélkül, hogy az ügyvédi
361.
működést és feladatait ne ismemők. Szerzők ugyan elég ügyesen érdekessé teszik ezeket az ismétléseket ujabb szempontokkal és anyaggal és nem szorulnak rá a fárad- ságos utalásokra, de mégis magúval az ügyvéd szemé- lyével és működésével, azután az ügyvédnek a biróság, a hatóságok, az ügyfél, a kartársak és a közönség, eset- leg a jogfejlesztés és jogalkalmazással való viszonyával foglalkozni. A rendszernek ez a nehézsége, ami úttörő munkánál természetes, nem változtat a tartalom gazdag- ságán. Amit a munka a dialektikáról, az ügyvédi takti- káról ir, vagy mikor az ügyvédnek a bírósággal, a közön- séggel szembeni' viszonyát fejtegeti, stilus, szóbőség te- kintetében is szépet és kimerítőt alkot.
A dialektikánál, az ékesszólásnál, a pszichotechnika fejtegetésénél talán inkább többet ad, mint ami e munka keretébe szorosan belelilik.
Külön ki kell emelnünk azt a részt, ahol az ügyvéd és a biró, továbbá az ügyvéd és az ügyész lélektani be- állitottságából folyó természetes eltérésekről és súrlódá- sokról ir, kivánatos lenne, ha e részeket sok biró és ügy- véd olvasná és az intelligens ember objektivitásával igye- kezne felülemelkedni ezeken a természetes egyoldalúsá- gokon. Ugyancsak mélyen lélektani az a fejtegetés, ahol a közönség ügyvédellenességének az ügyvédi hivatásból folyó és csaknem kiirthatatlan okait fejtegeti. Helyesen emeli ki, hogy bár az ügyvéd törvényt soha nem szeg meg törvénytiszteletből és igy konzervatív beállítású, de vi- szont hangsúlyozza, hogy az ügyvéd az, aki a törvény, réseinek az egyedi esetben való kitöltése, áthidalása által u j jogot, az élet élő jogát megalkotja, fejleszti és azért ki- vánatos,: hogy a biróság az ügyvéd fejtegetéseiben, ha az nem is szoritkozik az eset száraz ismertetésére és a para- grafusok élettelen felhívására, hanem az életkörülmé- nyek, az eset színezetének megfestésével és a jogi réseken keresztül a méltányosság, az u j jog körvonalainak meg- sejtésével foglalkozik, ne lássa ebben az ügyvéd okvet- lenikedő okoskodását, hanem segítőtársát a jogalkalma- zásban -és a minden jogalkalmazásban bennerejlő jög- fejlesztésben.
II. Dr. Oppler Emil: Az ügyvédkedés művészete...
Grill Károly könyvkiadóvállalata. Mig az előbb ismer- tetett pályamű az ügyvédi művészet esztétikai rendsze- rét akarja adni, addig Oppler könyve egy hivatását sze- rető, bő tapasztalatú és képzett ügyvédnek tapasztalatait adja hosszú gyakorlata alapján. Amit a szerény hangú előszó igér, azt bőségesen be is" váltja és^ kitűzött célját, hogy a fiatal ügyvédgenerációnak tanulásul és útmuta- tóul szolgáljon és a jóérzésű ügyvéd gondolatainak és
362.
érzéseinek kifejezést adjon, el is éri. Felállítja a művész- ügyvéd ideálját, de hosszú tapasztalatai alapján tudatá- ban van annak, hogy ez az ideál alig érhető el, csak meg- közelíthető. Az egyes fejezetek nem egy rendszernek ré- szei, hanem egy-egy összefoglaló cim, mely alatt saját tapasztalatait és a fegyelmi judikatura érdekesebb dön- téseit ismerteti. Amit az ügyvéd magatartásáról mond a szerződések szerkesztésénél, a jogi vélemények adásánál, a polgári és büntetőperben való helyzetéről, a szegény- védelemről, az mind hasznos útbaigazítás lehet gyakor- latunk közben és sokszor feleslegessé teheti az egyéni döntés nehézségeit, fejtöréseit. A munka egy idealista ügyvédnek gyakorlati, praktikus könyve. Stílusa tiszta, világos, könnyen olvasható és áttekinthető.
I f j . Dr. Szigeti László.
Dr. Deutsch Maurus: A magyar-osztrák végrehajtási jogsegély a gyakorlatban. Grill^ 7929. Lapunk illusztris főmunkatársa e munkájával az 1914:XLII. t.-c.-kel sza- bályozott osztrák-magyar végrehajtási jogsegélyegyez- mény alkalmazása körül ugy Ausztriában, mint nálunk kifejlődött birói gyakorlatot alapos elméleti tudással pá- rosult kiváló gyakorlati érzékkel ismerteti és ezzel ezen jogsegélyegyezmény gyakorlati alkalmazóinak igen érté- kes szolgálatot tesz, mert az Ausztria és Magyarország közötti gazdasági forgalom állandó fejlődése a két állam közötti végrehajtási jogsegély jelentőségét is állandóan fokozza.
Szerző kitűnő megvilágításba helyezi a fentemiitett jogsegélyszerződés alapelveit, az ezek alkalmazásánál sű- rűn felvetődő nemzetközi perjogi ós magánjogi kérdése- ket és a viszonosság kérdéseit.
Nagyon alaposan, ismerteti a szerző a jogsegélyszer- ződés alkalmazása, szempontjából a végrehajtási kérvé- nyek alaki kellékeit és a jogsegélyszerzödés téves alkal- mazása esetén mindkét államban igénybe vehető jogor- voslati rendszereket is.
Kiváló gyakorlati érzékre valló jogászi szabatosság- gal magyarázza, hogy az egyik állam bírósága a másik államban keletkezett végrehajtható határozat vagy egyezség végrehajtásánál a jogsegélyszerződés rendelke- zései szerint a perbíróságnak illetékessége kérdéseiben hozott határozatait milyen mérvben bírálhatja felül és mennyiben tagadhatja meg a végrehajtást a két állam diszpozitiv vagy cogens 'anyagi jogszabályai közötti el- térések és a közrendet, közerkölcsiséget érintő akadályok miatt.
