SARKALATOS TÖRVÉNYEI, S

Teljes szövegt

(1)

(2) ^4\>*\.

(3) 5St9^5!lW^.

(4)

(5) MAGYARORSZÁG. SARKALATOS TÖRVÉNYEI, S. ÁlLAMJOGI FEJLDÉSE 1848-ig.. GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN HAGYOMÁNYAIBÓL.. PEST, MDCCCLXrV.. EGGENBERGERFERDINÁND akad. könyvkereskedése..

(6) :. ;. „Elejcít. valami. abiKiriiiis. létnek, gyógyszerét valain-. nyavalytró állapotnak .... csak upy vehetni n<fy talál hatni fel, ha azon ki'itfö, melybül az illyes keletkezik, tö" kéletesen el van ismerve és ennek megsemmisitésére nynjtatik segédkéz s vitetik kell szer. És ha most azt kérdezitek tölera hol lappang hát ezen kútf / Vála.szoni ím ez Le<relsöl)hon is ott, hogy az anstriai kormány legfközelebti idkig nem méltatá eléggé, süt éppen nem méltatta a magyarnak sem nemzetiségét, sem alkotmányát, de a kíizállodalmi bonyodalom egyszersítése végett, folyton folyvást az egésznek egybeolvasztására s minden részek egj-bepontositására törekedett S aztán ott, hogy a magyar nemzetnek élénkebb, pezsgbb része soha sem tndta, soha sem akarta, s most és im itt fekszik a masem tudja, most sem akarja magát gyar ellenzéki hazafiak niegbocsáthatlan btíne jihilosophiai felfogással azon cldöntlietlen ténybe bele gondolni, és e szerint bölcsen cselekedni is, hogy Magyarország az anstriai tartományokkal biz egybe van iiázasitva, és a közálladalom egyik ii-gföbb kiegészít részét képezi, ngy hogy egjedül e kapcsolatban találhat szerencsét, vagy sehol". .•<. ,. :. :. —. —. Gróf Széchenyi István ,,. Politikai. programmtöredék 1847".. J/V. ^5. Peiit,. 1864. Nyomatott Pollák testvéreknél 2 sas utcza 24. sz..

(7) A „LEGNAGYOBB MAGYAR" ELSSZÜLÖTTJÉNEK,. SÁRVÁRI FELSVIDÉKI. GRÓF SZÉCHENYI BÉLA. ÚE,. PÖLÖSKE ÉS SZENT GYÖEGY-YÁR ÖRÖKÖS KAPITÁNYA. Ö. MÉLTÓSÁGÁNAK,.

(8) A KEGYELET ÉS RAGASZKODÁS HSEGÉVEL AJÁNLJAK. A. KÖZL. ÉS KIADÓ..

(9) E L. S Z O. alkotmányos rehabilitatió. Valamint az 1790-dik évi. —. felejthetetlen korszaka,. éppen ugy jelenleg országló szere-. Urunk Királyunk O Felségének. tett. delmi. t. ö r. t. é. ne. ga1ap. t i j. kotmány birtokába visszahelyezni. i. r. da. 1. államjognak. m. terére. átvitte a. is. szándékozott. tudományos. és. munkásságot,. si. az. n,. csak a gyülésteremekben élénkítette a politikai az. feje-. 1860-Jik évi october 20-dikán Ma-. okmánya, mely. gyarország népeit a. azon. —. ,. vitákat, s. a. al-. nem de. magyar. rendszeres megállapítását, az. életben és iskolában, tetemesen elmozdította.. Innét van, hogy a. nagy. részét az 1790 körüli. utóbb 1847-ig, (st is,. kitnbb magyar közjogi munkák. Barta. 1,. gróf. még. Cz. i. évekbl. birjuk,. s. hogy az. e téren. a 48-dik évi események közben. r á. k y,. és. V. i. r o z s. i 1. vels. s. után. tollaikból).

(10) VI.. latin. nyelven. közjogi. munkák. müvek nyomán. jolesb. nK';j;)elont. minil uj. mind. a korábbi classikus iratok. magyarításában a Icgörvcndetesb. verseny keletkezett, ugy. annyira. Írásában,. hogy tudományos. ,. ezen. irodalmunk. ága,. fal-. kotmányos önérzetünk becsületere legyen mondva), jelenleg bármely más európai nemzet hasonló munkásságával bátran merközlietik.. S azon kiváló részvét e. téren. fogadtatik, egyike azon. gyar nemzet a vósságát,. minden. irodalmi tevékenység. az. ,. mellyel hazánkban. ,. 1. k. f). nu'ly. s. t. ,. különösen. ujablj. terméke. jellemz vonásoknak, melyek. mányos. a. ma-. öntudatát, politikai életszi-. ragaszgodását. si. i. n. s t. i. u. t. t i. ó. i. ho z. visszatükrözik.. 8 eme részvétnek és. hasznos. táplálékot. véltem én nyújtani,. is. midn. ujabl). igen. azon szives engede-. lem folytán, melyet a halhatatlan emlékezet gróf. nyi Istvánt ó csáthatására vázolatot lyet a. is. még. tetlen. hséggel. kiengesztelésén sén. életében nyertem, azon érdekes. „legnagyobb magya r", tanakodva,. midn már. azon. elhatározám, me-. az ország. nehéz. közjogi. legkitnbb. napokban. álb'tott. megtört szivvel ugyan, de egyenlen. Királya s. Széche-. többrendbeli kiadatlan kéziratai közrebo-. az olvasó közönségnek átadni. státusférfiaival. egybe,. 1,. kedves. és. Nemzete. iránt,. sér-. a fejedelem. a nemzet alkotmányos életének megmenté-. tndött.. Els. pillanatra kitnik,. hogy a. dicsült eme. latban, kerülve a szokott rendszert és részletes. vázo-. kiterjeszke-.

(11) vn dést,. egyedül. történeti össze f ti ggésében,. könnyen. s. emlékezetben tartható vels rövidséggel, kivánta az si ma-. gyar államjait. egybe. és. foglalni, ismertetni.. S épen az mely. közjog fejldését és legnevezetesb sarkpont-. ily. szerkezetben rejlik azon. közügyekkel. dolgozatot. e'. elny. érdem,. és. vagy tanulni. foglalkozó. szeret hazánkfiai számára különösen becsessé teendi. nak megjelenésére tani. mint. ,. alig lehetett. midn már. mint. pragmatica sanctio törvényeink horderejét,. jogainak. s. melyeknek. tését az. min érdekünkben. si. el-. alkuba. is. sarkalatos törvényeinknek,. s. a. végett,. óvatos. —. hogy a. szellemében megitélni tudjuk alap-. v. é. dn. i. azokat, melyek a korona. az ország autonómiájának biztosítása. idegeníthetleuek, kat,. alkalmasb pillanatot válasz-. történeti jogalapnak,. a. an-. bocsátkoznunk a körülmények hatalmával,. ismeretével bii-nuuk. s teljes. s. nemzeti életünk további sorsának. döntése halaszthatlanná levén, kell mulhatlanúl. ;. s. szemügyre venni azo-. viszont. módos. í t. á. el-. végett. s. á. t. vagy kiegészí-. összes monarchia alkotmányossága,. vagy. helye-. is. sebben mondva, a központi hatalom alkotmányos kezelése a nagy egésznek érdeke. Midn. tehát. a. elkerülhetetlenné. s. teszen.. -legnagyobb magyar". gondos. honszeretetének ez ujabb nevezetes emlékét közrebocsátva,. annak számára a nemzet méltó kegyeletét igénybe veszem,. — mind a magyar közjog barátinak dynasticus mivelöinek kedves. smind. tenni, az által,. hogy. ,. mind a hazai. szolgálatot. e könyvhez, a. véltem. történet. egyszer-. vállalkozó. szel-.

(12) VTIT. hiiu'i. kiadó áldozatkeszsofi^eböl,. (ogyroszbon. nyokat. a. nicg kiadallan). végett. Í8. függelék. ljccfi<'s. gyanánt, némely. közjogi történeti. csatoltam, hogy azok együtt,. s. okmá-. könnyen. feltalálhatók legyenek.. Pest, october. If),. 1864.. Török János. a. magyar akadémia. tagja..

(13) IMAGYARORSZÁG sarkalatos törvényei 1848-ig.. OSSZERZODES.. A. magyar alkotmány. d é s képezi, melyet a ^B nevezet alatt ismeretes néptörzs. hiag-yar. e' 1. ir. ^'ezérei. ,. amaz ö. alapját. s s z e r z. a király ne'vtelen jeg-yzoje' bizonyítása szerint, a hét. midn. éppen. elfoglala:i-. d(5k. voltak mostani hazánkat, Magyarországot. más. közt a következ feltételek alatt kötöttek. els. -. ,. egy-. :. hogy mig éltök tart, mind maguknak, mind maradékaiknak is, fejedelmük mindig Almos nemzetségébl legyen. ,,Az eskü. Az eskü. má. jt munkájokkal. s. állapotja. od. -. így vala. állapotja. szerezhetnek,. vala. így. senki. :. valami. :. közülök ki ne. legyen zárva belle.. Az eskü harmad- állapotja így azon fejedelmi ratjokból. soha a. bl. személyek, kik. választották. fejedelem. egyátalában. ki. urokká,. Almost se. valaki. lem. és. és. se. tanácsából és az ország. fiaik. tisztjé-. ne rekesztessenek. vala. utódaik közül htlenné lenne a ellen,. hogy. :. szabad aka-. maguk,. Az eskü négy ed -állapotja így személye. vala. :. hogy ha. fejedelem. meghasonlást mívelne a fejede-. rokonai közt,. a. vétkesnek. vére. ontassék, 1.

(14) ,. verk. mikép az. fejedelemnek. omlott az eskübeu, melyet Almos tettének.. Az eskü ö (ul-iíllüpolja í^y vala hogy ha vaAlmos fejedelem c's a többi fejedelmi szemét. laki. :. lyek utódaiból esküjük állapotjait. meg akarná. szegni,. átok alá legyen vetve mindörökké." (Lásd a jegyzetek közt. Az Almos gek. 1-s. sz.. ezen alapon felépített magyar alkotmány, az. A r pádtól. fiától,. és királyok,. magyar. a.). származott magyar herce-. nevezetesen pedig. virágzásnak örvendett; de trónraléptekor megesküdött. ország jógáit és a történetirók. tisztelni. által. II.. István els. sz.. és ennek több utóda. király. arra,. áldásdds. alatt. Eudre. király,. hogy. habár. fentartja az. fogja a korona méltóságát. összhangzólag elismert. sége és rósz gazdálkodása, valamint az. gyenge-. hogy. által,. a pénzügyek vezetését zsidókra és izmaelitákra bízta, és. végre udvaroncainak eltrt önkényuralma. által. az. országot a végpusztukís, romlás örvényéhez vezette.. AZ AUANY BULLA.. Ezen fenyeget veszély. nos. elhárítása. végett Já-. esztergami érsek a papirend és nemesség több. tagjával. szövetkezett, és ezek által támogattatva, rá-. vette a kiráUt arra, ellátott, és ez. lájának'. okból. hogy egy függ arany. ^11.. nevezett, és. Endre király. pecséttel. aran. harmincegy cikkbl. }'. bu. 1-. álló okle-. vélben, mint maga a király ennek bevezetésében mondja,. mind a nemeseknek, mind pedig országa többi lakosainak visszaszolgáltatta a sz. I s t v á n els magyar király.

(15) adott szabadságokat, és egyéb rendelkezéseket. által. melyeket az ország javára szolgál andknak. tett,. A. magyar nemzetnek. ekkép. ezen,. is. hitt.. keletkezett, és. Magyarországnak ,,Corpus Juris Hungarici" nevezet dr. törvénytárában. ismeretes. alatt. e a e. R eg. 11.. i. d ecre. s. cím. e. um. t. (II.. alatt. ,,An-. :. Endre. király. törvénykönyve)" elforduló nagy chartájából közöljük ezennel. lényeges. a. hogy a. (s. erV. en. t. cikkeket,. Akarjuk azt. azon megjegyzéssel. e s) nevezet alatt. nemesek. ben mindig a ,,. i. értendk.. úgymond hogy sem mi. is,. :. a latin idézetek-. (a ki-. sem utódaink le ne tartóztassák és el ne nyomha csak elbb meg nem idéztettek és a törvény rendé szerint el nem maraszrály),. ják a nemeseket,. taltattak." (2. cikk.). 2.). „Semminem adót nem örökségein. meg nem. hacsak. szállunk,. népeitl. ;. szedetünk a nemesek sem házaikban, sem falvaikban meg nem. is. tünk be.". teljességgel (3.. c.). hivatunk.. Az egyházak. semmi adót nem. szede-. 3.). ,,Ha valamely nemes figy érmek nélkül hal meg, leányát. birtokának. illesse. felett. tetszése. bejött. halála. szerint. miatt. legközelebb teljességgel száll.". (4.. ,,A lett. álló. negyedrésze,. rendelkezzék. nem. rendelkezhetik,. rokonokra szálljon az. semmi nemzetsége c.). és. ,. nincs,. a. a többi. ha a ;. hozzá. ha. és. királyra. 4.). megyei. ne hozzanak. fispánok Ítéletet.". (5.. a nemesek birtokai c.). fe-. 5.). ,,Ha a király sereget akar az országon vezetni, a. köz-. kivül. nemesek ne tartozzanak vele menni 1*. ,. ha.

(16) — nem. csak. ;i. költségén.. ö. z. —. 4. (ellenséges) sereg jöne nz országra,. tartoznak.. állani. akarunk. gyünk. valumennyien. ki-. ha az orsztlgon kivül. Továbbá,. magunk mevalamennyi várispányok a mi költsé-. azzal,. tartoznak velünk menni.". (7.. minden. ntldor országunk. ,,A. ha. király) hadsereget vezetni, és. (a. günkön. pedicr,. Ellenben. 6). c.). emberei. fe-. lett különbség nélkül bíráskodjék; a nemeseknek. ben és birtokban járö nélkid,. üg}'eit,. ne végezhesse.". el. ,,Ha külföldiek,. a királynak tudomása c.). (8.. 7.). az ország tanácsa nélkül. jönek az országba,. c.). 8.). vagy. ,,A természetes halállal kinnilöknak,. ,,A. más okból elhalóknak nejeik ne. vagy. meg. hitbéröktöl." (12.. furak ugy kövessék a. a szegények. fosztassanak." (13. ,,. c.). viseli. hogy ne. ki. állása. oly. ország színe. az. méltságától, és. adja vissza. eltt. tisz-. vagy. kivánja,. fosztassék meg, ha. bizon)'ul ellene,. c.). fispán nem. magát, mint. várnépeit sanyargatja,. lük." (14.. 9.). király udvarát,. 10.). Továbbá, ha valamely. tességesen. c.). ne nyomattassanak általuk és. el. Ítélet. vagy pedig párviadalban. folytán háláira Ítélteknek,. fosztassanak. emberek,. tudniillik tisztességes. méltóságokra ne emeltessenek." (11.. elesteknek,. f-. ez be-. csiiíságosan. nekik, a mit. elvett. t-. 11.). ,,Azon birtokaitól, nielyeket valaki jogos szolgálata által. n\'er,. soha. meg. ne fosztassék." (17.. c.). 12.). István király várjobbágyokkal a Ital s érzett s z a b a d s á g szerint kell h)áiini; liasoidóképen a külfiildiekkel, bármin nemszent. ,,A. ;i. 7..

(17) — legyenek. zetbeliek. ,,A. a kezdettl fogva. is,. mányozott szabadság. ö. szerint kell bánni." (19.. püspökök. számára, sem. ket behordani. Továbbá, serte'seink a. és 22.. pénzügyek kamar a gr. ne válhassanak." (24.. izmaeliták és. ;. c.). c.). f jai. -. gunk nemesei legyenek. a kirá-. nemesek erdi-. ben vagy rétéin ne legelhessenek." (21.. ,,. 13.). ne tartozzanak tizede-. birtokokba azok emberei. ,,A. c.). a nemesek öröklött birtokairól. ne adjanak tizedet lovaink lyi. nekik ado-. 14.). orszá-. zsidk azokká. 15.). Továbbá, fekv birtokok az országon kivüiiek-. nek (külföldieknek). ne. Ha. adományoztassanak.. ily. birtokok adományoztattak vagy eladattak, az ország. népének adassanak cikk.). megváltás. vissza,. végett.". (26.. 16.) ,,. Azt, ki a. taltatott. el,. mazhassa." (28. ,,. törvény. rendje. semmiféle hatalmas c.). a. ember ne. király. s. kivül, tudniilHk. a királyné. két méltóságot senki se viseljen." (30.. ,,Hogy ha mi. bármikor. lyike. oltal-. 17.). Továbbá, ezen négy fm'on. a nádor, a bán,. marás z-. szerint. (a király). :. udvarbirái, c.). 18.). vagy utódaink valame-. ezen rendeletünk ellen véteni akar-. szabadságukban minden htlenségi vétek nélkül mind a püspököknek, mind más uraknak nánk, álljon. és az ország. lenleg. és. nemeseinek, összesen és egyenkint, je-. jövben nekünk. és. utódainknak. gülni és ellenmondani örökre." (31.. c.). ellensze-. 19.). Ezen, az arany bulla záradékának (clausula Bulhie aureae) nevezete alatt hiressé vált, az ország nemességét a törvényszeg király elleni ellenszegülésre. fel-.

(18) — zárcikk. liatalniíizó. nu'g-. 1231-ki orszíígg-y ülésen. hogy. a. —. (í. Kiidi'e. ÍI.. oila ni. megsért. t(">i\L'n}t. sek által egyházi. tilalom. do. (>. s. kii;íly. az. itatott ugyan,. í. az esztergami. kir;íly. ér-. az említett. vettessék;. alá. nlutt. cikk azonban kezdetleges szövegében, és pedig mint. a nemesség egyik. sarkalatos joga, mégis. felvétetett. Verböczy. Hármnskönyvébe (I, rész 9. c. G. §.), ausztriai házbi származott els Ferdinánd, mind [)edig utódai által egé-. és e szerint király,. szen. I.. I.. mind az. Liptig. az arany bulla. tartalmával. többi. egyetemben a koronázási eskü letételekor megersíttetett. végre. ;. I.. L. i. p. lG87-ki országgylésen a. ország. az. alatt. t. törvénycikk. 4.. rendjei. az. §-ban az. 1.. arany bullának kérdéses záradékát megszntnek n y V á n í t á k ugyan, de azon vilái 1. gos kikötéssel, hogy a többire nézve az arany bulla csonkítatlanul. fentartassék, és. dai az ország rendjeit ,,az. váltságaikban. ,. k. si. szabadságaikban,. örökké fenntartsák, giis,. hogy a király. ipsorum. (in. j. o g. aikban,. ki-. törvényeikben. és. avitis juribus,. libertatibusque et legibus in. és utd-. privile-. omne tempus. con-. servaturi sint.)". A MAGYAR NEMZET (MINDENFÉLE AJKÚ NEMESSÉG) SARKALATOS JOGAL. A. Magyarország. védbástyáiul. szabadságának. alkotmányos. tekintend alaptörvények. és. szerzdé-. sek idrendi sorzatában az arany bulla után. lítendk a rétl,. ság. királyi tör vény hal. Verböczy. meghagyásábl. Is. t. ván. t. kidolgozott, az. 1. megem-. eg}'kori itélmeste-. II.. U. 1. á s z. 1. király. lol4-ki országgylés.

(19) úliíd. j\áliagyott és három részbl. vénykönyvnek. tattatott ezen fölirat. de. liungarici-be. jnris. alatt. is. beik-. ,,Opus tripartitum Juris. .. Regni Hungáriáé,. Az els. 1). auctore. Stephano. 9-dik cime a. nemeseknek els. az arany bulla idézve,. rész. 2.. vagy perbe. híva. folyamodására, vagy. sehol és. szabadsága (öszhangzólag. cikkével) az,. elmarasztalva nincsenek,. §.). nemesek föjo-. :.. ,,A. (1.. tör-. Vérb ez.". gairl. is. magyar. vonatkozó liatározmányai, mely. erre. törvénykönyv a Corpas. consuetudinarii. álld. senki. által. hogy k, hacsak elbb. a törvény rendje szerint. s. szeméi yökben. bárkinek. panaszára, vagy kérelmére, le. nem. tartztattathatnak.". 20.). szabadság, hogy az egész ország ne,, Második. mesei senki más hatalma. vényesen megkoronázott fejedelmünk. is. alatt. nincsenek, mint a tör-. fejedelemé. alatt, és. valakinek puszta panaszára és. maga sutto-. gására, senkit közülük törvény utján kívül és a sik félt. meg nem. hallgatva,. má-. személyében vagy va-. gyonában rendes hatalmánál fogva meg nem háboríthat.". (4.. §.). 21.). Harmadik. hogy törvényes jogaikkal, és földbirtokaik határin belül fekv minden jövedelmeikkel tetszésök szerint mindenkor szabadon élhetnek, és (rendszerint) minden szolgalmaktól, adalékok és ,,. gyüjtelmek. az,. ad, vám. és. harmincad fizetésétl egészen. mentesek, és kivétetvék; csupán az. mére. katonáskodni tartoznak.". ,,A negyedik és. (5.. ország védel§.). 22.). utols (mely azonban, mint már.

(20) — fennebb 1.. í^.. az 1687 ki ország-gy ülésen. enilitük,. eltöröltetett). által. néhai. niehike. Endre. —. 8. nz,. lioj^y. második,. .a. 4.. Jeruzsálemi. c.. melléknevii. fejedelem átalános. kiníly ur, fenséges. t.. királyaink vala-. jia. \6g-. zeményében (melynek megtartására minden magyar mieltt a szent koronával. király,. nyilvánított. szokott letemii). hitet. tik,. nemesi szabadságuk. ellen. nemeseknek). ellenmondani." ,,A. lós. urakat,. és. szabadságukban. áll. annak mindenkor ellenszegülni. és. (6.. nemesek. kifejezett. e's. valamit termi fognia, akkor. minden htlenség vétke nélkül fa. megkoronázta-. feje. §.). alatt. 23.). pedig minden. fpap. a többi országnagyokat. szágnak más frendéit. értsd." (7.. §. és. és zász-. ezen or-. 24.). ). A TÖRVÉNYHOZÁSI KÖZÖSSÉG JOGA.. A törvénykönyv második törvényhozás jogárl 2). a. részének. :. ,,Azon kérdés merül. fel,. alkothat-e törvén veket,. gától. a nép beegyezése. is. járuljon hozzájuk?'*. önkényesen. végzéseket (törvényeket és alaptörvényeket). hanem a nép egybehivása. váljon. nem?. neki kik. az. olyan. midn. azt. és. törvények felelik,. tetszenek-e. hogy igen. Többnyire pedig maga a nép. miket a közjóra hasznosaknak határoz,. s. vél,. nem. hoz-. megkérdezésével. végzések aztán törvényekül tartatnak." ,,. ma-. váljon a fejedelem. vagy szükséges, hogy. ,,A fejedelem (király) jószántából és. hat,. címe. 3.. (3. is. :. :. vagy. az ilyen §.). 25.). némelyeket,. egyhangúlag. el-. írásban a fejedelemnek benyújt, esedezvén,.

(21) — hogy azok. iránt. maga. fejedelem. helybenhagyja. :. —. törvény alkottassák. És ha a. neki is. 9. az ilyetén végzéseket elfogadja. akkor azok törve'nyeröt nyernek. törve'nyekül tekintetnek.". f-i.. e's e's. 26.). §.). — CSAK A SZABAD EMBER TARTOZOTT A NÉPHEZ.. A NÉP ESZMÉJE EÉGENTE.. 3). A. második rész. 4.. címe. elbbi címben. az. elforduld ,,nép" (popnlns) értelmérl. nép. ,,A. nevezete. alatt. :. pedig e. helyütt. e'rtsd. csupán a fpap, zászls és más országnagy urakat, és. minden nemeseket, de nem a nem-nemeseket.". 27.). A KIRÁLYT VÁROSOK.. Miután azonban. Zsigmond. kora. király. mint ennek 1405-diki rendeleteibl a Corpus. éta,. Juris. Hungarici-ban, nevezetesen pedig ez utbbi bevezetésének. 3.. §-b(51. látható,. azon szokás. szabad k r. városok s a u a k az országgylésekre,. hogy. a. i. szággylés a koronázás. utáni. jött. megh. is. az. (post. divatba,. 1. i. va. s-. 608-ki or-. coronationem). I-s cikkében törvényileg is kimondá ezt, az országos Rendeknek, mint Magyarország törvényhoz testületének fogalmát következleg határozván törvény. meg. :. ,,Az ország. rendéi megkivánták határozni,. értessenek az ország Karai és Rendéi nevezete és kiknek kelljen. gylésére. kir.. felsége által az. kik. alatt,. oiszdg köz-. felsége királyi meghivó levelei.

(22) —. 10. birniükV'^. tal. ós az. nie<2^1iivatinok. ;ílt;il. (1.. orsziígo^yüléscn. szavazat-. 28.). §.). ,,Mintliogy Magyarorszjíg Karai ós Kendéi. rendbeli országlakosokbdl, azaz. sokból vagyis országnaoyokból,. :. négy. föpapokb()l, zászló-. nemesekbl. és. sza-. bad városükb.n állnak,'^ (2. §.) 29.) ,,hogy H szabad városok is, kiváltságaikban. és. a. Karok. Kendek szánníban megtartassa-. és. nak, igazságosnak. az országos Kendek; és liogy. Ítélik. követeik az országos Kendek közt lielylyel és szavabirjanak. zattal. azt. ,. szág Rendéi." (10.. méltányosnak. is. tartják. az. or-. 30.). §.). A TÖRVÉNY KÖTELEZ EREJE.. A második ki) telez erejérl 4). „Ha. rész. 5.. címe a. törvények. :. kérdeztetik, kiket. köteleznek a rendeletek. (törvények) és végzemények? Tudni. kell,. hogy el-. ször kötelezik magát a fejedelmet, ki azokat a nép kí-. vánatára kibocsátotta, ,,. aztán köteleznek minden, a fejedelem törvény-. hatósága. levket." 31.). alatt. KORONÁZÁSI ESKÜ.. ]\Iiiitliogv. azonban. a királyok az. ország alaptörvé-. nyeinek csonkítatlan fentartására egy szentebb kötelezettség által II.. és III.. is. ösztönöztetve érezték magukat, idvel. Endre. királyok példájára, kiknek elsbbike,.

(23) —. —. 11. megkoronáztntása aikalmával, a mi némelyek szerint azeltt szokásban nem volt, esküt tett arra, liog-y or-. szágának jogait és koronájának méltságát fenntartandja. ;. se'rtetlenlü. az utóbbi pedig azonkivül az országos. Rendeket jogaik megrzését illetleg egy külön koronázási kötlevél (decretum inaugm-ale) által. — ezen. után — mondom —. elzmények. ve'nyleg behozatott,. hogy a. is. biztosítá. idvel. tör-. megkoronáztatá-. király,. sakor, mint Angliában, különös eskü letétele mellett. fogadalmat tegven és. arra,. bogy az ország. szabadságait, különösen pedig. zik az. Endre. II.. arany bulláját sértetlenül fentartandja. törve'nyeit. király. erre vonatko-. ;. következ két pontja nemesek senki másnak hatalma alatt nin-. els. ,,A. rész 9-dik cimének. :. csenek, mint a törvényesen megkoronázott fejedelemé (királyé). alatt. (4.. melynek. §.);. (II.. aranybullájának) megtartására minden. mieltt a szent koronával tet szokott) letenni." Kétséget. vegben a. ,,. tartozik),. (kell,. nem. sólet". §.j. király i-. 32.). szenved, hogy ige. király. magyar. megkoronáztatnék, h. feje (6.. Endre. itt. az eredeti szö-. egy jelentség a ,,debet"-tel. minthogy egy. szokásról van sz; már. srégi törvényes. pedig a törvényes. kások, ha valahol, ugy bizonyára. és. szo-. kivállag Ma-. gyarországban ugyanazon kötelez ervel birtak, mint a legjobb alakban kibocsátott. Ez állása,. volt. törvények.. Magyarország alapjogainak. midn. ausztriai. irott. I.. Házbi,. Ferdinánd, a. és. Rendéinek. mint els király az. mohácsi gyászos napon. elesett.

(24) — Líijos. II.. rályi. lialííhi. iílt.'il. 111. cg. ii. mag-yar. kijzjoo-. galommal. nin^^vni'. 1. ii 1. ki-. szempontjáb<jl bizvást liallga-. mellüzliet a türténetirk. t;íssal. es. r. lépett.. tr(»iir;i. A. —. 12. fejtegetett és. idben. a legújabb. dalról megpendített ke'rdés. :. nagy buz-. oly. által. váljon. I.. is. több. ol-. Ferdinánd. a magyar országos Rendek szabad választása folytán, vagy pedig egy, az ö vagy atyjai. Miksa császár. U. és II.. 1. ás. z. magyar. 1 (j. szerzdés. dési. erejénél. király közt kötött. fogva. a. lépett-e. trnra? Minthogy kétséget nem. örökösö-. magyar. szenved, hogy ö épp. ugy, mint minden utódai az ausztriai Házból egészen I,. t. Lipótig n ö rök 1. r ó. bezárólag, ki alatt az ausztriai é s e. határoztatott,. Magyarországban országg). tek. által. is. vonatkozva. I.. örzí"). I.. királyainak. tárták,. szolgáltatja. ennek,. Ferdinándra,. Hungarici, melynek sura mellett,. ülésileg el-. hanem. Ferenc. nem az. nevezetesen. Corpus. a. alatt. és. Háza. császár és király. kibocsátott. jogait oly. világosan. az. mondatik,. buzgón. különös. törvények. szabaI.. bevezetéséül. I.. meg válasz tátik,". hogy ,,már iránta hajlammal viseltet majdnem szes (5.. országnagy oknak ujböl király lyá §.). 33.J. Fer-. Ferdinándról hogy ,,Magyar ország. szolgáló történeti jegyzetekben,. királyává helyesen. Juris. csak szigorúan kezelt cen-. dalmával 1822-ben eszközlött kiadásában, az. dinánd. az or-. és. ilyenek gyanánt tekintettek és ismertet-. bizonylatát. el;. fi-. — magukat Magyarország nem örökl,. hanem választott szág. Ház. és. ösz-. kikiáltatik.".

(25) —. 13. —. KORONÁZÁSI ESKÜ.. Miután választatott,. F e r n á o d ekként midn 1527-ik e'vi nov. I.. királylyá. cl i. meg-. 3-án Székes-Fe-. hérvárott megkoronáztatnék, a következ esküt tettele,. mely a Corpus Jmús Hnngarici-ba ,,Mi. Ferdinánd. szünk, liogy. Istennek. is. Magyarország. beigtattatott. királya,. :. eskü-. a fpapokat, zász-. egyházait,. városokat és minden or-. lósokat, nemeseket, szabad. száglaksokat mentességeikben. szabadságaikban,. és. jogaikban, kiváltságaikban, és régi. s. jóváhagyott szo-. kásaikban megtartandjuk és mindnyájuknak igazságot. fogunk. szolgáltatni. néhai fenséges. ;. rály rendeleteit (arany bulláját). gyarországunk. határait, s. joggal vagy címmel m'tjük,. lünk dent. meg nem. kitelik,. II.. András. ki-. megtartandjuk, Ma-. bármin nem idege-. mindazokat, a mik. hozzá tartoznak,. el. hanem, a mennyiben t-. csorbítjuk,. növelni és kiterjeszteni fogjuk, és min-. megteendünk,. Magyarországunk közja-. a mit. vára, tiszteletére, és gyarapítására igazságosan. meg-. tehetendünk." 34.). hogy ezen esküben I. Ferdinánd örököseinek kötelezettségérl semmi említés nem tétetik; mert, minthogy Ferdinánd az akkor Magyarországban még gyakorolt szabad Egészen rendjén. van,. királyválasztási jog mellett fennálló. féltékenyen védett elvének. sem. praejudicalhatott. tartására. az. :. még. esküt. sem. alkotmány. saját örökösei javára. tehetett. annak meg-. részükre, mire csak azon. lehetett volna kötelezni ezeket,. magyar királyokká elre. ezen. esetben. ha megválasztatásuk. biztosíttatott volna..

(26) —. 14. A BÉCSI BÉKEKÖTÉS. Küriilményes fejtegetése azon eseményeknek és ország fels. okoknak, melyek nevezetesen az keire kimondhatatlan. B o c sk ay. -. fé. 1. e. nyomort. elbeszélése igen hoszadalmas. és ezen fejtegetés lendeltetésével itt. jegyeznünk, hogy, a. árasztott. elidézték, valamint. po^gárhábort. magának a háborúnak szeegycztethet,. Ínséget. és. \\(\é-. korántsem levén üsz. meg-. mellzzük. Elég csak azt. midn Rudolf. második romai császár) az. király. néven. (e. 1604-ki magyar or-. szággylésen hozott törvénycikkekhez még egyet, a 22-ket, a vallásügyeket illetleg, az országos Rendek. magát. tudta és beleegyezése nélkül és mint ,,j tolt,. szántából,. királyi. teljhatalmábl"'. kifejezte. :. hozzácsa-. az elégületlenségnek ürügyül szolgált, az ország. éjszakkeleti. melynek lem. és. megyéiben. azon. fegyveres. B o c s k a y István. élére. felkelésre,. erdélyi. fejede-. állott.. Az. ellenségfeskedések. kudozások ]\íátyás. ausztriai. dolf meghatalmazottja,. késbb nádorrá. meo-szüntetését. és. fherceg mint. Bocskay. megválasztott. 1. 1 1. vezettek.. Minthogy. Bécsi. békekötés". Iliingarici-ban. ,,. nensisj cím alatt. elforduló,. és. az. a. al-. Ru-. megbizottja a. é s. közt szíivettek, és a Bécsben 1606. jun.. Ijékektésre. célz. h á z y István 23-kdn. Corpus. Juris. (Pacificatio. 1608-ki. aláirt. Vien-. ország-. gylésnek a koronázás eltt hozott törvénycikkeiben tüzetesebben értelmezett békekötés, Magyarország alkotmányos. szabadsilgíinak.. fleg a vallásügyben. uj.

(27) —. —. 15. magyar. biztosítékokat nyújtott, és mint ilyen, a. al-. kotmány alajDtörvényei közé sorolandó adjuk a következkben annak ide vonatkozó határ ozmányait, :. elhagyván. a kevésbé lényegeseket. Miután minden. egyébb eltt, mint fennebb em-. lítk, a király által az 22.. tolt tett. 1604-ki. a következ. cikk. t.. törvényekhez szavakkal. csa-. eltörölte-. :. Minthogy az. ,,. 1604-ki 22. törvénycikk) az. (az. országgylésen kivül. és az ország beleegyezése nél-. kül igtattatott be: azért. —. :. el. is. (l.c.)35.):. töröltetik.''. a többire nézve az határoztatott, hogy. Minden Karoknak. :. vallásuk szabad gyakorlata megengedtessék; mindazonáltal a romai katholika vallás rövidsége nélkül; és hogy a katholikusok papsága, ,,. templomai. és. Rendeknek. egyházi községei sértetlenek és szaba-. dok maradjanak, mindkét részrl. és. a. melyek a zavarok idejében. elfoglaltattak,. szaszolgáltassanak". rozmány. és. cikk,. (1.. kölcsönösen ismét visz2. §.). 36.),. az említett 1608-ki országgylés. ben következleg értelmeztetett bvebben vallás. mely hatá-. gyakorlata mind. a. bároknak,. :. 1.. cikké-. ,,Hogy a. országnagyok-. mind pedig a szabad városoknak valamennyi országos Karoknak és Rendeknek a. nak, nemeseknek, és. maguk. és. a közkincstár jószágain, valamint Magyar-. ország végvidékein. egyiknek. is. saját vallása. a magyar és hite,. katonáknak, mind-. nemkülönben a. bad városoknak és falvaknak, melyek és. szabadon. el. ezt. sza-. önkényt. akarják fogadni, mindenütt szabad. le-.

(28) —. —. 16. gyen, és annak szabad élvezetében és gyakorlatában senki se gátoltassék bárki által.". nádor. ,,A. (az. halála ti,. tehát. mnga méltóságával tartandó. pedig ö kelhet. gének. alkotmány fötáma szadi szolgáld. Nádasdy Tamás. nádori méltóság történt. .37.). ö.si. 46 éven. nádornak 1562.. át betöltetlen volt). szokás szerint a legközelebb. Magyarországon nem. és kir. felsége. hogy. annakokáért elhatároztatott,. :. Minthogy. országgylésen megválasztassék. cs.. a. (Mátyás fhercegnek). kinek meghatalmazottja. az ö felsége által neki. volt). szé-. fensé-. (Rudolf, adott. telj-. hatalma szerint Magyarország ügyeiben a Nádor és. magyar cs.. és. tanácsosok kir.. felsége. eladni,. delkezni,. mindazokban,. végezni, cselekedni és ren-. elitélni,. mik. országlakosok. szükségeseknek. fognak. badsága legyen.". (3.. Ezen cikknek. kiUönben, mintha ö. személyesen jelen volna, ügyeket. hallgatni,. tására és az. nem. által,. Magyarország. nyugalmára. láttatni,. cikk.). fentar-. javára. és. teljhatalma. és sza-. 38.). vonatkozó ha-. a nádorválasztásra. tározmányaaz 1608-ki országgylés. cikkében követ-. 3.. kezleg van bvebben körülirva ,,0 kir. felsége ar mai kalliolikus rendbl két egyént és ugyanannyit az :. ev^angelikus hitvallásnak közül jelölend ki, kik közül a. Karok. és. Rendek bármelyiket választhatják;. felsége. MZ uj nádor megválasztásáraegy év alatt a nádor halála. közországgyülést hirdetend. ;". hogy. után. kiÜön. [)edig. ne függjön a király iJnkényétl, a nádori mél-. 39.). tóság betöltését, mint addig történt, bizonytalan idre elhalasztani, elhatároztatott. felsége megtenni. (az. továbbá. :. ,,A. mit ha. országgylést nádorválasztásra.

(29) — nem. egybehívni). nek, tisztségének. tott. nádor választásra. :. 1608-ki. 4.. (melyet. a király visszatar-. megválasztatnának. és. az. ,. (4.. c),. azoknak kezei közt,. cikk szerint). annak rzésére világiak. közül. or-. egybehívni." 40.). és. korona,. magánál) Magyarországba visszahozassák. és (az. kik. országbir<5-. tárnokmester-. és hivatalainak tökéletes elvesztése. szággylést hirdetni ,,Hogy a. az. létében, a. hatalom adatik. mellett,. akkor. akarna,. n a k, vagy ennek nem. —. 17. magyarok. született. országban. hagyas-. sék." 41.). Kincstárnokká. magyarok és világiak választassanak (5. cikk), és hogy külfajbeliek, (t. i. a'kik nem közvetlenül a magyar ,,. mindenkor. született. szent koronának erre qualificált alattvalói.) ezentúl az. ország. semminem jövedelmeibe. kat" (az 1608-ki országgylés ,,0. részeket. kir.. be ne avassák magu-. 5. cikke) 42.). Magyarországot. felsége. magyarok. született. és. Továbbá: a kapcsolt. által. kormá-. mind nagyobb mind kisebb hivatalait, a végrhelyek kapitányságait is magyaroknak adományozza minden valláskülönbség nélkül, nyozza, az. országnak. (9. és 10. cikk.). 43.)". — „Gondoskodik. nehogy idegen nemzetek. mányok. (az. kir. felsége. osztrák örökös tarto-. más nemzetek emberei magukat a magyar kormányzásba beavassák, és hogy mag}-ar ügyekben, ne másoknak, mint magyaroknak tanácsával, minden valláskülönbség nélkül, éljen fellakosai) és. .. sége." (1608-ki 10. ,,A panaszosok,. cilck.). 44.). sérelmeik iránt a törvény utján. tegyék keresetöket, és (egybehangzlag az. I.. rész. 2. 9..

(30) -. másként, mint. címével) senki tetve. ne. törvényeivel. (11.. c.). mel)'ek legköze-. javíttassanak. ki.". 45.). Midn kekötés. idt'z-. elniíirasztalva,. ellenkeznek, a. országgylésen. tartandó. lebb. utjfin. Az országos végzemények,. büntettessék.. az orszííg régi. törvényesen. rend. a törvénykezési. e's. —. 18. mi. itt. mindent mellzünk, a. okmány ál.)an helyén. vonatkozik,. mi a bé-. személves viszonyokra. tisztán. találjuk,. ,,a. mi Bocskay ur. személyét és az (quod personam. nem. kielégíttetését illeti, Dom. Bocbkay ejusque contentatio-. concernit)'* feliratú. 31. cikkbl csak a 21. és 27.. § okkal foglalkozni, melyeknek elsejében ez. Bocskay. mindazok, kik. hségéhez. Felségének. úrhoz csatlakoztak,. visszatérjenek,". utóbbiban pedig azun Ígéret. foglaltatik,. gyarország rendéi és megyéi. hségére ván. :. ,,az. gükben. kir.. 46.). hogy. az. ,,. Ma-. :. magukat,". egyúttal viszont. —. kimondat-. ország jogainak és szabadságainak. tartása mellett,". kir.. —. felségének örök. és engedelmességére kötelezik. mindkét szakaszban. de. áll :., hogy. épsé-. 47.). Végre, miután a 26. §-ban megígértetett, „hogy. mindezek nagyobb szilárdsággal megersíttessenek,. ersen megígéri, s mellette Csehország is, az ausztriai fhercegség, a Morva rgrfság, a sziléziai hercegség, és fenséges Ferdinánd herceg, a s t. királyi felsége ezen oklevelével. i.. r. i. a. i. hercegséggel. felsége a magyarokkal kir. hogy kiegyezkedést minden részeiben sértetlenül meg-. nak nyújtani tett. egyetemben biztosítékot fog-. tartandja,. és. :. a szomszéd. oiszágok és. tartományok.

(31) 19. mi a szomszédság jogát. semmit,. nem. kedni nak,. fognak.. Szileziának,. —. 48.). egyesült. csele-. Morvá-. Csehországnak,. Lausitznek. és. sérthetné,. rendéi. a. magyarországi rendekhez 1606. september 16-dikán inte'zett. átiratukban szintén biztosíták ezen békekötés. sértetlen. san. ezen. fenntartását,. mondván. ezt. §-ban világo-. 5.. hozzájárulván. ö. felhatalmazása,. szabadon. ,,. :. átirat. kir,. felségé-. nek. beegjezése. nem. erltetve fogadjuk, és Magyarországnak valamint. Erdélynek ö. karait és rendéit. felsége a. kir.. nemcsak. dést. és. sértetlenül. szersmind. Csehországnak. és rendéi. is. gyarok hetné. ellen,. ;" 49.). országi,. a mi a. morva,. ezen kiegyezke-. tett. megtartandja,. hanem. cselekedni a. megsért-. Magyarország rendéi. és a cseh-. sziléziai és. lausitzi. rendekhez 1606.. 23-án intézett válaszukban megigérték. az. felségével és a tett. ma-. szomszédság, jogát. sept.. mányokkal. egy-. tartományainak karai. és. semmit sem fognak. — mire. hogy. biztosítjuk arrl,. magyarorokkal. és. ,. szomszéd országokkal. kibékülést szintén. minden részeiben megtartandják.". :. ,,hogy. és tarto-. sértetlenül. és. 50.). LTNCZI BÉKEKÖTÉS,. A bécsi békekötés. némely,. nevezetesen a. vállá sügyela'e. vonatkozó cikkei alkalmazása idvel uj. surldásoki'a. szolgáltatott. különböz vallások. böz mdon. okot,. hivei és az. minthogy azokat a államhatalom külön-. értelmezték, a felmerül. pártálláspon-. tokhoz képest azoknak különböz, majd tágabb, majd korlátoltabb értelmet tulajdonítván, a minek folytán. 2*.

(32) — nchc'zse'o-ek. s'/.erf'eletti. kpleíke^tf^lc. súrlódások. Kzeii. sítiLsában.. ellenségeskedésekké,. nyilt. midn. tak,. I.. Rákczy. lem azon ürügy. 1644 ben. III.. azoknak. Ferdinánd. alatt. st i)olgárháboriivá fajulGyörg-y erdélyi fejede-. vallási és politikai szabadságát,. Magvarországra,. betört. fopi-nnnto-. hogy megakarja uvnl a hazá-. alatt,. nak veszélyben forgó gyéknek. —. 20. és. fels. a. me-. a tiszai Nidéknck hozzá csatlakozó, kivá-. s. lólag protestáns nemessége fegyvert ragadott. Miután. a változó szerencsével folytatott háború a III d i n á n d és. Rákóczy. tal. Gy.. 1645. aug.. lyére vonatkozólag,. a vallási. befejeztetett,. í^'er-. közt, ez utóbbinak szemé8-áti. kötött béke ál-. viszályok. kiegyenlítésére. még ugyanazon évi decemb. Linczben, mely napon aláiraliiiczi békekötés.. vonatkozó alkudozások 16-ig folytattattak tott. a jiíressé vált. A. békekötésnek ezen. bocsátott 1B4(). —. felirat. III.. a Corpus Juris. és. 1047-ki országgylés alatt. :. ,,A. Ferd. i. nánd. Hungarici-ba, ötödik. által ki-. mint az. törvénycikke e. nagyságos erdélyi Fejede-. lemmel, U á k ó c z y György úrral kötött béke kir ály ok e el e" 51.) beigtatott okmánya 1. i. \. Magyarország alkotmányának a 1 a p t ö r v tartozik. Föh-itározmányai a következk ,,Az. ország. minden. é. ny. e. i. li. e z. :. karai és rendéi, a szabad. városok, kiváltságos mezvárosok, és a. magyar ka-. tonák az ország véghelyein Nallásuk szabad gyakorlatával birjanak mindenütt, a. templomok,. és temetkezés szabad Insználatával együtt,. vallása. szabad. ne gátoltr.ssék.". harangok és. senki. gyakorlattlban ne liáborgattassék és (5.. §.). 52.).

(33) 21. ,,Hogy a földnépe. béke e'rdekében. a. is.. és. az. ország nyugalmáért, bármely földesuraknak és a közkincstárnak jószágain. vagv ennek. ö kir. felsége,. guk. szabad gyakorlatában. vallása. földesurai által ne háborgattassék. lyoztalhassék ríttettek,. és. :. nek,. pedig. háborgatottak. használatát ismét. felvenni,. és az ö vallásukkal. vagy. akadályozottak,. eddig. az. vagy a ma-. ministerei,. szabad. vallásuk. folytatni. és. akadá-. kénysze-. engedtesse-. ellenkez szertartások kö-. vetésére ne szoríttassanak.'' (6. §.) 53.) ,,A lelkipásztorok, által. vagyis. bárkik. hitszónokok. elmozdítatni és kizavartatni semmi képen ne en-. pedig elmozdíttattak volna,. gedtessenek: a kik. sza-. bad legyen azokat visszahozni, vagy helyökbe másokat beállítani." ,,A. (7.. vallás. §.). 54.). ügyét és. a. templomok. illet sérelmek a legközelebb. tartandó. sen kiegyenlíttessenek, nehogy. foglalások történjenek.. ezentúl. Azon templomok. elfoglalását. országgylétemplom-el-. me-. pedig,. lyek a zavaroknak ezen idejében (a Rákóczy-háhoru alatt). mindkét részrl. evangehkasoknak. is. visszaadassanak,. elfoglaltattak,. valamint. az ka-. a. Azon sérelmeket pedig, melyek a a vallás ügyében mind a katholikusok,. tholikusoknak. jövben. erszakkal. is.. mind az evano-ehkus hitvalláson levk részérl felmerülnének, valamint más sérelmeit is mind az evanFelsége orgélikusoknak mind a kathohkusoknak szágg\ ülésenként. teljesen. ..Hasonlóképen. elintézendi.". elhatároztatott,. (8.. 55.). §.). hogy a. többi. mindkét részrl ezen békekötésben sürgetett és gyalt. kérdésekb.m,. milyenek. :. az. országos. tár-. tisztsé-.

(34) — sdgeknck. ^s. 92. liivattil(jknak. vnll;ísklili)iibs(?g. minden. való osztogatásáról,. ni'lkiil. Magyarországot. illet. békealkudozásoknak a törökökkel, vagy bármely más. szomszéd nemzetekkel szabadságait. roztassék, vagy a. —. mindj;irt. bizonyos. valami. k'o-közelebbi orszáfíffN' ülésen. ál-. minden más, a haza. szlk,. iig\ekrl. illet. magyarok. született világi. úgyszintén. tárgyalásár(51,. tal. már határozottak ugyanott. a. liatá-. tettleg. foganatosíttassanak." (11. §.) 50.). Végezetül a békeokmány zárszakaszában (14. III.. F érdi. n á n d nemcsak magát. nak épségben fenntartására, vében. is. hogy. megigérte,. szág törvényes. ,,. an-. hanem utdainak. ne-. ennek. utdainkat. nak) megtartására. §.). kötelezte. is,. (a. békeokmány-. azaz,. Magyaror-. kötelezetteknek lenni akar-. királyait. juk.- 57.). Habár ekként. különböz. a. vallásfelekezetek hí-. veinek jogviszonyai mind egymás közt, mind az. Magyarország alkotmányá-. lamhoz, az e tekintetben. nak alaptörvényei gyanánt tekintend bécsi czi. békekötések. elrendeztetfek,. által. késbbi országgylések,. uj, és. és lin-. mégis a. az említett békekötések-. ben eléggé meg nem oldott kérdések felmerülése oda. indítatva. 179%1-diki a 2G. 3.. törvénycikkben,. uj törvényeket. magukat. érzék. — az. —. nevezetesen az. 1843-ki és 1844-ki pedig. bocsássanak. ki;. inkább. telmezését és egyes esetekre. magukban a. megállapított. ,. által. a. — hogy a vallásügyekre vonatkozó. nek határozmányai. lalják. ál-. minthogy azonban ezekcsak. val. fennendíteít. elveknek;. elég,. ha. határozottabb. alkalmazását két itt. ér-. fog-. békekötésben csak átalános-.

(35) — ságban említjük. —. 23. azokat, és \gy részletes tartalmuk-. fel. nak közlését bízvást mellzhetjük. AZ ELSSZÜLÖTTSÉGI TRÓN-ÖRÖKÖSÖDÉS MEGÁLLAPÍTÁSA FLÍGON.. Az eddig eladottak Magyarországnak viszonyait egészen az 1687-ki. el, melynek. tik. tozást szenvedtek,. rályság az. országgylésig tünte-. folyamában azok. jelentékeny vál-. minthogy az eddig fennállott. ausztiiai. Ház. királysággá alakíttatott. alkotmányos. közjogi. fi. át,. jogainak. ágához. ki-. tartoz örökös. de az ország minden többi. Midn. mellett.. biztosítása. ugyanis az említett évben egybeült országos rendek I.. Lipót. jóváhagyásával,. ennek. elsszülött. Józsefet, a szokásos koronázási eskü királylyá. ifjabb. megkoronázták,. visszaemlékezéssel kodása. alatt,. nak fvárai,. fiát,. letétele. I.. után. hálás Lipót ural-. egyúttal. hogv 1. az ország egy nagy részén kívül, annevezetesen pedig, a magyar királyokarra,. nak srégi lakhelye, Buda vára, visszahódíttattak a törököktl,. —. az ausztriai ház fiágának trónöröklési. megalapító. jogát. kesztek. második cikket következleg szer-. :. „Magyarország. és a hozzákapcsolt. szes karai és rendéi kinyilatkoztatják. senkit mást, mint. cs.. és. kir.. felsége. fiörököseinekels szülöttjét örökre. törvényes. gyülésileg. e. királyokul. ösz-. hogy ezentúl (L. Lipót). tartandják mind-. urokul,. és. ország-. Magyarországon annak rendje szerint. megkoronázandják;" ,,és. és. :. részek. 58.). —. de ezen hozzáadással. :. mindannyiszor, valahányszor koronázás történik,.

(36) 24. niindio-. a. csátandd elfogadjísa, felett. cikl< éknek. (liitlevólheli). (lij)loiiKii. leteend eskü. azt eldei tették.". biztosítiísn,. kir;íl\i. vapj-v. elüreboaz e. s. azon alakban, melyben. mellett,. 59.). A KORONÁZÁSI HITLEVÉL, (DIPLOMA.). Ezen. most említett. alkotmányos. élet. Magyarországban az ,,. diplomái. vonatkoz(51ag meg-. cikkekre",. dij^lomatici,). (articnli. és. ,. egyik ftdnyezöje't ke'pz. jegyzend, hogy Mfigyarország Rendéi, elhárítandk surldásokat, melyek a király és nemzet. a sokszerii. alkotmányos. közt az. származliatnának, példájára, iránt. támaszkodva. Endre. idvel azon szokást zandó király. hozták be,. király. megvása. jogaik. koronázási diploma által. kiiliin. ságainak. III.. Rendéit. az ország. ki. ingatagságábl. alaptörvények. biztosította,. is. hogy a megkoroná-. részint az ország szabad-. elé bizonyos,. részint pedig a régi visszaélé-. biztosítását,. sek megszüntetését tartalmazd pontokat terjesztettek; a király aztán megkoronáztatása alkalmával, azon kí-. hogy az ország jogainak. vül,. tartását,. vel. mint Angliában. gyakorlatban van, eskü-. Ígérte, az említett pontokat,. gyanánt. azoknak eskü tin. is. és szabadságainak fenn-. a. szerkesztve, sértetlen. megtartására magát. által szentesített királyi. kifejezés ez. Ezen nál fogva. :. királyi :. ,,. nak (Diploma. külön királyi. törvénjtárba. ,,in. okmány. beigtatá,. a. és. koronázási. szavával (a szokásos la-. verbo nostro regio") kötelezte.. okmány,. kibocsátásának. szent diplomának, koronázási sacrnni,. indoká-. diplomá-. l)i})loma coronationale,. vagy.

(37) ,. inaugnrale)",. a benne. s. —. 25. foglalt. biztosításnál fogva. „királyi biztosításnak (assecuratio regia)",. pedig e sztól. jai. beli). cikkeknek. A. :. (articuli. diplomatici)". koronázási diploma. említsünk, adja az. annak pont-. — „diplomái. „diploma". példáit,. (hitlevél-. neveztetnek.. bogy többet ne. országgylés 2-dik,. 1622-ki. az. 1638-ki országgylésnek 1-sö, és az 1659-ki ország-. gylésnek. szintén. 1-sö cikke. Ferdinándnak, a nándnak, és a harmadik II.. zási. melyek közül az els második III. Ferdi,. I.. Lipótnak. koroná-. diplomáját foglalja magában.. A. mi. e tekintetben. korábban si szokás. volt,. forg 1687-ki 2. c. törvény nyé alaminthogy a magyar korona öröklési jogát. azt a kérdésben. kítá I.. át,. Lipt. fiutdaira ruházván,. nek elörebocsátand tosításai,. és. ,,a. elfogadását. azonkívül. az. eskü. diplomái. vagy. cikkek-. királyi. biz-. a meg-. letételét". (Lásd. koronáztatás mellzhetetlen. feltételeiííl rendeli.. az 58 sz. alatti jegyzetet.). Az 1687-ki második. vénycikk e szerint valamint egyrészrl. tör-. az Uralkodó. Háznak biztosítá a trnöröklést fiágon, épp ngy más részrl örök idkre biztosítá a magyar nemalkotmányának fenntartását,. zetnek. is. utbbit. azáltal,. hogy az. I.. Lipt. által. és pedig. mind. ez. saját. mind utdai nevében jóváhagyott ezen törvény világosan meghatározza, hogy az ö utódai csak ugy és akkor juthatnak a magyar szent korona, mint a királyi hatalom symboluma feltevése mellett a törvényes joggyakorlat címéhez, ha és miután letették az ország jogainak fenntartását igér esküt, és errl az or-. szág Rendéi a királyi koronázási oklevél. által. még. kü-.

(38) — lön(5sen. biztosítv.i. vénvcikk a. ág. kotmányos eírv. —. 20. lettek.. Sz/val, az. trónöröklesi jogát és az. alá. az alkotmány alap-. fejtegetett, és. törvényeihez lartoz 1687-ki. törvénycikk kie-. 2-dik. gészítéséül szolgjíl a mindjárt utána. mely igy hangzik. „Ha fi. cs. :. felségének. és kir.. következ 3-dik. L. (I.. i. p. t. ivadék a meg találna fogyatkozni:. az ekképen tovább szálland és öröklése. —. al-. ugyanazon. helvzi.. Az épp most. t(")rvénycikk,. 2- tör-. ország". megrzésit. szabadságainak. oTiirantia. lG87-ki. szintén. elleges. n a k). akkor. felveend országlás. mdon. fennirt. a. és. elre bocsátandó királyi biztosítás és az emiétett hitlevél béli cikkelyek elfogadása és a reájok teend eskü mellett. Károly. fenséges. 11.. nak. ausztriai. (az. háramoljék. és. szálljon. át. urnák, Spanyolország királyá-. háznak. II.. Fülöp spanyol kimaI. Ferdinánd. rályti, V.. Károly. gvai* király. unokaöcsétl származó spanyol ága utols. fiátl, és. ivadékának) szintén fi-ivadékára.". 60.). Az. említett. megó-. törvénycikk végre az ország egyéb jogainak vására. vonatkozólag ezt mondja;. ,,Azon esetben,. nek. (I.. spanyol. Lipótnak),. ha mind. mind a. és kir.. cs.. királynak íimagva szakadna,. Magyarország Karainak benhagyott törvényes. Rendéinek. szokása. és. érvénybe lép srégi,. eljoga a. a királyok megkoronázása körül.". választás és. Ezen. és. két. másodszülött. íia,. tíh-. vény cikkely folytán. III.. Károly. felségé-. fennemlített fenséges. (e. helykirály61.). Lipótnak. néven a hatodik.

(39) — midn. római császár), rökös. 21-én e cím. történt. ,,. Rendéihez. és. fiö-. ma-. halála után. 1712-május. Királyi oklevél, melyet. megkoronáztatása. Karaihoz. Józsefnek. I.. megkoronáztatott,. alatt;. felsége,. szág. —. fivérének,. hátrahagyása nélkül. gyar király lyá kir.. 27. cs. és. alkalmával, intézett,". az or-. —. 63.). a. Corpus Juris Himgarici-ba az 1715-ki országgylés gyanánt a következ koronázási. 2-dik törvénycikke. oklevelet io-tattatá be:. Károly. „Mi. Magyarország ,,1). római választott. császár,. mint. királya, elismerjük:. Hogy. a hajdankorból leszármaztatott királyi. trónöröklésen és koronázáson kívül, a többire nézve. Magyarországnak összes és egyes. geit,. és. hozzá. a. közszabadságait, mentessé-. kiváltságait,. jogait, törvényeit. Részeknek. kapcsolt. végzeményeit,. és törvényes. Magyarország néhai dics. közönséges. melyeket. szokásait,. királyai és. dics emléke-. zet eldeink engedményeztek és megersítettek, ugy jövben engedményezendket és általunk meger-. a. sítendket. (melvekre. rítva birják a. alapítva,. mondott Karok. kiterjesztve és. Rendek. szövegét, mely a néhai felséges fejedelem,. dinánd. ur. ,. könyvei elején üdvözült. tdik. II.. e. király. ezerkétszáz. évi rendelete cikkelyének. szavakig:. örökre"j. az. eskü. I.. Fer-. dics emlékezeti! Eldünk törvényvan ;) kirekesztve azonban és mellzve. Endre. igy kezddik:. és szo-. huszonket-. azon záradékát, mely. ..Hogy ha pedig mi" stb. egészen ,,ellen állni és ellen mondani. minden pontjaikban,. cikkelyeikben, a. záradékaikban. hogy azoknak alkalmazása. és. és értei-.

(40) -. Karok. inezt'se iránt a Kirj'ily cs. ersen. tooiiak állapodni,. mások. meg. által. fogjuk tartatni." ,,. Az ország. (5.. or.szííggxiilc'sileo'. és. egyenként. §.). G3.). koronáját. szent. meg. szentül niegtartandjuk, és. es. összesen. is,. —. 28. séitlietlenül. az országlakk. régi törvényes szokása és a hazai törvények szerint,. az. kebelökböl eoNhano-ulao* választott és mejíbizott. <"). bizonyos világi személyek. juk riztetni.". (6.. §.). „Ezen országnak. és a hozzákapcsolt. eddig visszahdított, és. fog-. Részeknek. segedelmével. Isten. tartományait. visszah(5dítand(5. országban. az. által. 64.). az. részeit. és. ezentúl. eskü-. Magyarország-. forma (koronázási eskü). értelmében. ba és a hozzá. Készekbe a törvények és. kapcsolt. kiváltság-ok alkalmazásának és. módozata. emhtett (7.. §.). ben (mitl Isten Rendéinek. magvaszakadásunk. való. rizzen) i. ország Karainak. az. ,. r á. 1. eseté-. y. ^^. á. 1. a. s z t. á. s r. a. és és. régi érvényébe és állapotába vissza-. Magyarország,. mellett sértetlenül ,,. egészben bekeblezzük,". szerint. eljoga a k. koronázásra és. fenn-. G5.). ,,Hogy fiágon. lép. értelmezésének. és. a. megmarad.". Részek. hozzákapcsolt (8.. 66.). §.). Valahányszor királyi koronázás Magyarország. területén. idk. folytán. ülend lesz, trnutdaink a jö-. országgyülésileg. mindannyszor fiuörököseink és. ,. vendbeli újonnan koronázandó örökös királyok, kötelesek a jelen hitlevélbeli F.zonkíviil. ,,Mi. biztosítás elfogadására és. az eskü letételére." (9. tehát. Magyarország. és. §.). a. 67.). hozzá. kapcsolt.

(41) ;. — Részek egyetemes. 29. Karul. e's. — Rendéi fennérintett. ké-. relmét kegyelmesen elfogadván, lelkünk kegyes haj-. lama. nekik. és a. kegyesen. a feunbeigtatott minden cikkelyeket, és min-. szerint,. den azokban foglaltakat összesen seknek. kedveseknek. ,. és. ,. és. egyenként helye-. elfogadottaknak. kegyelmes jóváhagyásunkat. azokhoz. sunkat adtuk, és kal. akarásunk. kedveskedni. vallván,. és hozzájárulá-. azokat, minden bennök foglaltak-. egyetemben kegyelmesen elfogadtuk, helyeseltük,. szavunk-. jóváhagytuk és megersítettük; királyi. kal megígérvén és biztosítván az országos Karokat és Rendeket, hogy minden fennebbleket mind J\linmagunk megtartaudunk mind pedig minden más hü ,. alattvalóink. által,. bármin rangúak. állapotúak. és. meg fogjuk tartatni." (10 és 11. §.) 68.) Károly király aztán az I. Ferdinándéti a. legyenek. is,. fennebbi koronázási hitlevélben elöfordul szavakban. eltér következ koronázási esküt ,,Mi. Károly római. Magyarországnak rálya, az. él. és a. Istenre. ,. tette. le:. választott császár stb. mint. hozzá kapcsolt Részeknek legszentségesebb. anyja. ki-. Szííz. minden Szentekre esküszünk, hogy Isten egyházait, a fpap, bár urakat, országnagyokat, nemeseket, szabad városokat, és minden országhikkat. Máriára,. és. mentességeikben és szabadságaikban, jogaikban, vényeikben. ,. kiváltságaikban és régi. j. és. tör-. jóváha-. gyott törvényes szokásaikban, a mint azoknak értel-. mezése. és. alkalmazása iránt a Király és Karok or-. szággyülésileg. egyhangúlag meg. fognak. megtartjuk és mindenkinek igazságot néhai fenséges. Endre. állapodni,. szolgáltatunk. ku'ály rendeletét (aranybulla-.

SARKALATOS T&Ouml;RV&Eacute;NYEI, S

SARKALATOS TÖRVÉNYEI, S