PAlkÚ GYÍJRGY — BÁLINT JÚZSLF — KUVÄDI LÁSZLÚNÍ ~ VLLLA . W S L F
A LENGYEL, MAGYAR ÉS A SZUVJL1 11/ 1KAIANÍIÁlí É!i S i/IKAiAHÄliKl'l'/rs HELYZETE ÉS ENNEK 1ÜKRÜZÖÜÉSE A SZAKIROUALíJMBAN
A b st ra c t : This paper gives a review on the present day circumstances of teaching physics at primary and secondary schools i n Poland, Hungary and the Soviet Union from the view-po int of the educational reforms i n i t i a t e d i n the above-mentioned co u n t rie s . The authors w r i t e about the number of lessons a week per cla ss and the r a t i o of the i n d i v i d u a l chapters w i t h i n the s u bj ect s. At the end the a r t i c l e reviews the system of the ed uca ti on of the school-teachers of physics i n the above-mentioned co u n t r i e s .
A tudományos-műszaki haladás mai körülményei kö zö t t a f i z i k a i kép- zettséggel szemben az igények egyre növekednek, és ez megköveteli az a l - s ó - , közép- és f el ső f ok é f i z i k a o k t a t á s tudományos színvonalának eme l é s é t . A f i z i k a alapozó szerepet t ö l t be a modern t e ch nika , az en e r g et i ka és számos más ter melési folyamat f e j l e s zt é sé b e n; megismerése elen gedh et e tlen összetevője a korszerű műveltségnek, és fontos eszköze a tudományos mate- r i a l i s t a v i l á g n é z e t k i a l a k í t á s á n a k.
A f i z i k a o k t a t á s tartalmának kor sze r űsí té se és ó j , hatékonyabb mód- szereinek alkalmazása így sürgető szükségszerűséggé, mindennapi f e l a d a t t á v á l t .
A t e s t v é r i országok i l y e n irányú t a p a s z t a l a t a i n a k tanulmányozása és összevetése hasznos l e h e t , mind a f i z i k a o k t a t á s módszer tanával kapcsola- tos sok ré s zle t ké r dé s kidolgozásához, mind pedig a f i z i k a o k t a t á s e l m é l e t i alapjainak és c é l j a i n a k gazdagításálioz.
Ezen a téren lehetőséget n y ú j t számunkra a Zielona Góra-i (Leng ye l- ország) és V l a g y i m i r - i (S zo vj et u ni ó) tanárképző intézményekkel f e n n á l l ó par tnerkapcsolatunk.
E három partnerintézmény o k ta t ó i nak közös megegyezése, hogy mind a t a n á r i , mind a h a l l g a t ó i szakmai utak alkalmával fő f e l a d a t ké n t a három
- 72 - \
ország f i z i k a szaktanráképzésének ö s s z e h a so n l í t á s á t , v i z s g á l a t á t t ű z i k i c é l u l ,
A megszerzett t a p a szt a l a t o k r e a l i z á l á s á r a u t a t nyi t hat az a h a t á r n / a t , amely a magyaroroszági á l t a l á n o s i s k o l a i tanárok számára az 19(15--19flé.
t a n é v t ő l kezdve ú j s z e r ű , úgynevezett i n t e n z í v továbbképzési vezet et i, be.
Az 1 éves tanfolyam b e f e j e z t é v e l a résztvevők zár ódolg ozatot í r n a k . Ennek kapcsán merült f e l az igény a magyar o k t a t á s előző szakaszainak, i l l e t v e a szomszédos országokban f o l y ó o k t a t ó - , o ktatásszerve ző munkának az a l a - posabb megismerésére.
Ennek az igénynek a k i e l é g í t é s e k é s z t e t t e az e g r i Ho Si Minh lanáfképző Fő i s k o l a F i z i k a i Tanszékének néhány o k t a t ó j á t - - a j e l e n tanulmány s z e r - z ő i t — a r r a , hogy vázl at os i s m e r t e t é s t adjanak e három ország f i z i k a o k - t a t á s á r ó l , és v i s zo n y l a g bőséges b i b l i o g r á f i á t á l l í t s a n a k össze az e l é r - hető és a f e l t e v é s e k s z e r i n t leginkább haszno sí t hat ó l e n g y e l , magyar és s z o v j e t forrásmunkákból.
Mindhárom s z o c i a l i s t a állam a l s ó - , közép- és f e l s ő f o k ú f i z i k a t a n í t á s á b a n ó j o k t a t á s i reformokat vezetnek be, e z é r t az összeha so nlí tás eredményei- b ő l hosszútávra kö vetkeztet ések nem vonhatók l e . Mégis úgy v é l j ü k , é r d e - mes e témával behatóan f o g l a l k o z n i , mert tudományos igényő módszerekkel megismerhetjük egymás f i z i k a o k t a t á s pedagógiai módszerének r e n d s z e r é t , és a jónak v é l t fogásokat a lehetőségekhez mérten alkalmazzuk s a j á t o k t a t á s i munkáinkban.
Az i s k o l a i tanulmányokat mindhárom országban a k ö t e l e z ő j e l l e g ű al ap f okú o k t a t á s vezeti be. Jelen t ős e l t é r é s e k mutatkoznak v i s z o n t ezek k e zd e t é t , i l l e t v e t a r t a l m á t i l l e t ő e n . (Lásd I . sz. t á b l á z a t . )
A magyar elsősök kezdenek f i a t a l a b b a n : a 6, életévük b e t ö l t é s é t kö ve t ő szeptemberben, l e n g y e l és s z o v e j t t á r s a i k 1 évvel később l é p i k á t az i s - k o l a k a p u i t . A k öt e le z ő időszak v i s z o n t a Szovjetuniób an a leghosszabb:
10 év. Ez már középfokú vé gzet t sé get ad és értelemszerűen u t a t n y i t a f ő - i s k o l á k r a , i l l e t v e az egyetemekre. E t t ő l e l t é r ő , de egymással lényegében egyező a másik k é t i s k o l a r e n d s z e r : a 0—0 é vi köt el ező tanulmányok b e f e - jezése után középfokon képe zhetik magukat a t a n u l ó k , és így szerezhetnek j o g o t a f e l s ő f o k ú i sme re t sze rzé sre. I d e á l i s esetben tehát a lengye lek 19, a magyarok 10, a s zo v je t e k 17 éves korukban kezd he t ik meg tan ulmányaikat az egyetemeken, i l l e t v e f ő i s k o l á k o n . Ugyanebben s sorrendben h é t — h é t ,
i l l e t v e ö t é v i g t a n u l n a k f i z i k á t , mi nd e g yik esetben a 6, i s k o l a i é v t ő l kezdve és e z t a t á r g y a t v é g i g m e g! ar I va .
Ezek után v i z s g á l j u k meg e három országban VI. o s z t á l y t ó l a X I I . osz- t á l y i g a f i z i k a o k t a t á s óraszámai t , h e t i bontásban:.
1974—1975. t a n t e r v :
Ország V I . V I I . V I I I . IX. X. X i . X I l . összesen:
Lengyel
64 96 96 102 60 102 90
19 610
Magyar
2
66 66 66 99 99 116
16,5 512
Szovjet
70 70 105 140 175
16 560 I I . sz. t á b l á z a t
1905—1986. t a n t e r v :
Ország V I . V I I . V I I I . IX. X I. X I I . összesen:
Lengyel
Magyar
2 3 2 3 3 4 3 4 2 3 2 3 19
64 02 82 114 .114 70 70 601
16
64 64 64 64 64 96 04 500
Szoviet
60
3 4 5
60 102 136 154
15,5 520
I I I . s z . t á b l á z a t
A f elszaba dulás után a s z o c i a l i s t a országokban, Így a f e l s o r o l t or szá gok- ban i s többször k e r ü l t sor a f i z i k a o k t a t á s r e f o r m j á r a . í z - - amint a táti- l á z a t o kb ó l i s k i d e r ü l — nem az óraszám lényeges v á l t o z á s á t , hanem a t a - nanyag tartalmának megújulását j e l e n t e t t e .
Az é j programok c é l j a az o k t a t á s színvonalának eme l ése , a tananyag k o r - s z e r ű s í t é s e , a f i z i k a és más természettudományi tárgyak oktatásának szo- rosabb összekapcsolása, a természettudományos megismerés módszereinek i s - mertetése v o l t . A j e l e n l e g i t an t er v Magyarországon 1970-ban, L e n g y e l o r - szágban 1970-ban és a S zovjetu nióban 1904-ben l é p e t t érvénybe. Nézzük meg, hogyan a l a k u l t a f i z i k a o k t a t á s b a n az egyes f e j e z e t e k aránya. A I V.
sz. t á b l á z a t az egész f i z i k a tananyagon b e l ü l az egyes f e j e z e t e k °s-os arányát mu t at ja meg na pja in kban.
F e j e z e t LIK MNK SZSZK
Mechanika
M o l . f i z . és termodinamika E l e k t r o t e c h n i k a
Optika
R e l a t i v i t áselm élet Atom- es m agfizika Egyéb
31 14 29 10 1 4 1
27 24 26 6 1 13 3
33 15 30 10 l 5 6
I V . sz. t á b l á z a t
Amint l á t j u k a legtöbb i d ó t a mechanika és az e l e t rod ina mi ka t a n í t á s á r a f o r d í t j á k , ezt e f e j e z e t e k g y a k o r l a t i j e l e n t ő s é g e t e s z i szükségessé.
Az é j programok értelmében növekszik a mechanika, az e l e k t r o n - és kvan- tumelmélet j e l e n t ő s é g e , s így a tananyag tengelyévé ezek v á l t a k . A r e f o r m során a hagyományos f e j e z e t e k ta rtalma módosult. Új elemek i s k e r ü l t e k a tananyagba, mint p éld ául a f o t o - e f f e k t u s e l m é l e t e , az e l e k t r o n h u l l á m t e r - mészete, a l é z e r , az i r á n y í t o t t termonukleárus r ea kci ó v i z s g á l a t a s t b .
- 76 -
Lengyel Népköztársaság
Az 1970-es évek e l e j é n az á l t a l á n o s i s k o l a f e l s ő tagozata ( 5 . — 0 . o s z t á - l y i g ) t a n á r a i t a hároméves pedagógiai f ő i s k o l á k o n képezték. Az 1903—04.
t a n é v t ő l kezdve fokozatosan bevezették a pedagógusképzés ú j r e n d s z e r é t , amely 1984-re f e j e z ő d ö t t be.
Az egyetemi t í p u s ú intézmények közé t a r t o zn a k a pedagógiai f ő i s k o l á k , melyek 5 év a l a t t képeznek f i z i k a t a n á r o k a t . Az egyetemi és f ő i s k o l a i t í - pusú intézmények e l k ü l ö n í t é s e nem elnevezésük s z e r i n t t ö r t é n i k , hanem a s z e r i n t , hogy melyik intézményben adnak a vég ze tt ha ll g a t ók na k magi szt e- r i címe t. E t e k i n t e t b e n döntő szempont v o l t az o k t a t ó i kar tudományos k v a l i f i k á l t s á g a . 1904-ben valamennyi f ő i s k o l a á t t é r t a 4 éves képzé si r e n d s ze r rő l az 5 éves képzési r en d sze rr e . Az e ls ő 4 év a l a t t alap t a n - tárgyak és k i e g é s z í t ő t ár gyak o k t a t á s á v a l , az 5. évben pedig s p e c i á l i s kollégiumok h a l l g a t á s á v a l és a szakdolgozatok e l k é s z í t é s é v e l f o g l a l k o z - nak.
Lengyelországban a f e l s ő f o k ú intézmények bizonyos szabadságot élveznek az o k t a t á s i t e r v ö s s z e á l l í t á s á b a n , az egyes tantárgyak k ö t e l e ző óraszámainak meghatározásában, a t a nt á rg ya k ta nít ásá n ak sorrendiségében és az o k t a t á s tartalmának megváltoztatásában i s .
Magyar Népköztársaság
1945 nyarán népi demokratikus forradalmunk egyik l e g j e l e n t ő s e b b k u l t u r á - l i s eredménye az egységes n y o l c os z t á l y o s i s k o l a megteremtése v o l t . így szűntek meg Magyarországon a gimnáziumok alsó o s z t á l y a i , továbbá a p o l g á - r i i s k o l a és az elemi i s k o l a k ö z ö t t i különbségek. Az á l t a l á n o s i s k o l a szakrendszerű oktatásának megteremtéséhez me gfelelő pedagógusgárda képzé- se v á l t szükségessé. így 1 9 40 -t ó l pedagógiai f ő i s k o l á k f e l á l l í t á s á r a ke -
r ü l t sor . i
Az á l t a l á n o s i s k o l a i f i z i k a szaktanárképzés f e j l ő d é s e lényegében 3 sza- kaszra bont hat ó :
Első szakasznak t e k i n t h e t ő a hároméves kétszakos képzési időszak 1940—
19 54-ig; m; sodiknak a négyéves háromszakos képzési írfő 19 6 0 - i g , míg a harmadik a négyéves kétszakos tanárképzés 1960-tól napja i n k i g . A j n l n n l e - g i képzésben a szakok egyenrangúak.
S z o v j e t u n i ó
Ha már a f iz i k a s z a k o s tanárképzés f e l a d a t a i t az egyetemek m e l l e t t döntően a 201 pedagógiai f ő i s k o l a l á t j a e l . A f e j l ő d é s következményeként a 10 o sz t á ly os á l t a l á n o sa n képző k ö z é p i s k o l a i f i z i k a s z a k o s tanárok túlnyomó ré szét a pedagógiai f ő i s k o l á k o n k ép e z ik . A képzési i d ő 1 szak esetén 4 év, 2 vagy több szak esetén 5 év. Az 5 éves képzési i d e j ű karokon a l e g - k ü l ö n f é l é b b szakpárosítás lehet sé ges. A j e l e n l e g i érvényes ú j t a n t e r v e k e t
19 70-t ől vezet ték te.
B e f ej ez ésü l u t a l u n k a r r a , hogy a f i z i k a t a n á r o k i r á n t i e l v á r á s s en- nek megfelelően a szaktanárok képzésének c é l j a i s — mindhárom orszá g- ban alapvetően különböző. A l e n g y e l egyszakos s p e c i á l é r t é k ; magyar k o l l é - gáik ké t egyenrangú szakra k é p e s í t e t t é k , míg a s z o v j e t kétszakos t a ná ro k- nak egy fő és egy mellék szakjuk van. E g y a k o r l a t ki a l a k u lá s áh o z az o p t i - mumra való törekvés v e z e t e t t , és ez Önmagában i s j e l z i a s o k f é l e s é g e t . Egyben i n t ő j e l i s a r r a , hogy egymástól t anu lh atunk ugyan — és k e l l i s tanulnunk — , de egyedül ü d v ö z í t ő , másolható receptek nincsenek.
Iro dalom
Lengyelo rszág
1. Az o k t a t á s i és n e ve l é s i rendszer f e j l e s z t é s é r ő l s zó l ó t ör v én y.
OPKM 0 14970
2. POLNY. R.: Reformok a Lengyel Népköztársaság á l t a l á n o s líceumaiban.
Vergleichende Pädagogik, 1971. No 2. 0PKM 0 30191
70 -
3. PECHERSKI. M.: A lengye] i s k o l a r e f o r m megvalósítása. Bi ld un g und Erziehung. 1967. No 1. Of'KM I) 10552
4 . DOBOS IEWICZ, S t . : A szakok la l.;'is t a n t er v r e f o r m j a . Szkola 7awodowa.
1966. No 6 / 7 . OPKM Ü 10441
5. ZIELINSKA. Z . : A s z a k i s k o l a i reform a l a p e l v e i . Chorzów 1966. OPKM ü 18655
6 . Az oktatásügy h e l y z e t é r ő l k é s z í t e t t j e l e n t é s a l a p t é t e l e i és t é z i s e i , Warszawa, 1973. OPKM D 30501
7. WIL0CH. T . : A l eng yel o k t a t á s i rendszer k o r s z e r ű s í t é s é r e i r á n y u l ó oktatás szerve zet e. Vergleichende Pädagogik, 1975. No 4. OPKM 0 31424
0 . A l en g yel á l t a l á n o s középfokú o kt a t ás fokozatos bevezetésének p rog - ramtervezete. Warszawa, 1973. OPKM U 30500
9 . A Lengyel Népköztársaság Országgyűlésének 1973. o k t . 13-i ha t ár oz at a a k ö z o k t a t á s i r e n d s z e r r ő l . Glos N a u c z y c i o l s k i . 1973. No. 43. OPKM D 30638
10. Viták a 10 oszt ályos i s k o l a t a n t e r v i r ő l . Glos N a u c z y c i e l s k i . 1976.
No. 14. OPKM 0 31454
11. GEZIERSKI. R,: Az á l t a l á n o s a n képző kö zé p isk ol a t a n t e r v e i v e l f o g l a l - kozó v i t a küszöbén. Glos N a u c z y ci e l s k i . 1976. No 15. OPKM D 31455 12. A Lengyel Népköztársaság Országgyűlésének 1973, o k t . 1 3 - i h a t á r o z a t a
a kö zé p ok ta t ás i r e n d s z e r r ő l . Glos N a u c z y c i e l s k i . 1973. No 43. OPKM D 30638
13. A Lengyel Népköztársaság o k t a t á s- és nevelésügyi munkaprogramja az 1976—1980-as évekre. Dziennik Urzedowy M i b ni st e r st w a oswiaty i wychowania, 15. rarca 1976. No 3. 3 4 - - 4 3. p. DPKM 11 31437
14. Az á l t a l á n o sa n képző kö zé p isk ol a t a n t e r v i t e r v e z e t e . Az 1 - 3 . o s z t á - lyok t a n t e r v e . Warszawa. 1976. 0PKMD 30251
15. Az á l t a l á n o s a n képző 10 os zt ályos kö zé p i sk ol a és az ok t a tá sü g yi r e - form fokozatos bevezetésének programja. O ktatás- és Nevelésügyi M i - n i s z t é r i u m . Varsó. I s k o l a i és Pedagógiai Kiadó. 1974. 35. p.
16. PECHERSK1. M.: A l e n g y e l i s k o l a r e f o r m megvalósítása. Bi ld u ng und Erziehung. 1967. No 1. 31—43. p. OPKM D 18552
17. S0SN0WSKI. T . : Szakmai munkára e l ő k é s í z t é s az á l t a l á n o s a n kézö kö- zépiskolában. Szkola Zawodowa. 1966. No 6. 7 — 10. p. OPKM 0 10432
18. Az isk o l a re n d sz e r programja és folyamatos f e l a d a t a i . Warszawa. 1975.
Ori<M H 31.322
19. A l en gyel á l t a l á n o s középfoké o k t a t á s folyamatos bevezetésének prog- ramtervezete. Warszawa. 1973. 45. p. OPKM 11 30500
20. GEZIERSKI. R . : Az á l t a l á n o s köz ép isko la t a n t e r v e i v e l f o g l a l k o z ó v i t a küszöbén. Glos N a u cz yc i e l s k i . 1976, No 15. 1—3. p. OPKM D 31455 21. P0MYKAL0. W.: A len gyel i s k o l a a reform küszöbén. Re vis ta de Pedago-
g i c . 1976. No. 4. 76—70. p.
22. WALCZAK. M.: A szakoktatás az 1966—1970-es időszakban. Szkola Zawo- dowa. 1967. No 3. 5—6. p. ÜPKM D 19334
23. 0080SÍEWICZ. S t . : A szakokt at ás t a n t e r v - r e f o r m j a . Szkola Zawodowa.
1966. No 7 / 8 . 2—9. p. OPKM D 10441
24. ZIELINSKA. Z . : A s z a k i s k o l a i reform a l a p e l v e i . Chorzów. 1966. ÜPKM 0 18655
25. Az is ko la re n d sz er ref ormja és folyamatos f e l a d a t a i . Warszawa, 1975.
OPKM D 31322
26. A Lengyel Népköztársaság Országgyűlésének 1973. o k t . 13-i h a t á r o za t a a kö z o k t a t á s i r e n d sz e r r ő l . Glos N a u c z y c i e l s k i , 1973. No 43. 10—12.
p. OPKM ü 30630
27. K i l e n c európai ország f e l s ő o k t a t á s i s t r u k t ú r á j a I . I I . Budapest.
1976.
28. KUNZMANN. M.: Sza koktat ási rendszer egyes s z o c i a l i s t a országokban.
Forschung der s o z i a l i s t i s c h e n B e r u f s b i l d u n g . 1973. 3—56. p. OPKM U 31131
29. A Lengyel. Népköztársaság o k t a t á s - és nevelésügyi munkaprogramja az 1976—BO-as évekre. Oziennik Urzedowy M i n i s z t e r s t w a .
Ma gy arország
50. B á l i n t J. — Berkesi J . : V i l á g n é z e t i kérdések a f i z i k á b a n . Á l t a l á n o s i s k o l a . Tk. Bp. 1904,
31. Balázs L . : Az é j f i z i k a t a n t e r v t anításának t a p a s z t a l a t a i Heves me- gyében. V. Észak-magyarországi á l t a l á n o s i s k o l a i f i z i k a t a n á r i ankét . Heves. 1980.
- 00 -
32. Gecső F . : A M i n i s z t e r t a n á c s 01976. IV . 27. sz. rendeletének k ö v e t - kezményei a f i z i k a t an ít ásáb an . A f i z i k a t a n í t á s a . ?. 197H.
33. Halász T . : Néhány gondolat az á l t a l á n o s iskoláb an 1970-t ól t a n í t o t t f i z i k a bemutatására. F i z i k a i Szemle 0. 1979.
34. Kovács 0 . : Az ú j t a n t e r v és az i s k o l a t e l e v í z i ó f i z i k a i műsorai. V.
Észak-magyarországi á l t a l á n o s i s k o l a i f i z i k a t a n á r i ankét. Heves.
1980.
35. Marx Gy.: M it tanít sun k f i z i k á b ó l ? A f i z i k a t a n í t á sa . 3. 1901.
36. N y i l a s 0 . : Az ű j á l t a l á n o s i s k o l a i t a n t e r v bevezetése e l é . A f i z i k a t a n í t á s a . 3. 1970.
37. Vidó I . : Az elemi s z i n t ű f i z i k a o k t a t á s ala kulás a Magyarországon.
Tud. Közi. XVI. Eger, 1902.
38. Tanterv az á l t a l á n o s i sk o l á k számára 162/1962. (M.K. 2 3 .) módosítva a 114/1973 ( M. K . 9 . ) NT 1. sz. u t a s í t á s a a l a p j á n . F i z i k a 6 - - B . o s z t á l y 1974. Z r í n y i Nyomda 74. 1022/4-2530.
39. Zátonyi S . : Az á l t a l á n o s i s k o l a i nevelés az o kt a t á s t e r v e t a n t e r v i útmutató. F i z i k a 6 - - 0 . o s z t á l y , f k . D p ., 1977.
40. Zátonyi S . : Eredményvizsgálat témazáró f e l a d a t l a p o kk a l ( f i z i k a 6 - - 0 . o s z t á l y ) Országos Pedagógiai I n t é z e t 1902.
41. Szabó Á.: A f i z i k a , mint t a n t á r g y a s z o c i a l i s t a országok i s k n l á i b a n I . rész. A f i z i k a t a n í t á sa 5. 1906. 154. o l d .
42. Szabó Á. : A f i z i k a , mint ta nt á rgy a s z o c i a l i s t a országok i s k o l á i b a n I I . rész. A f i z i k a t a n ít á s a 6. 1986. 104. o l d .
43. Patkó Gy. — Vida J . : Országos A l t a l á n o s I s k o l a i F i z i k a t a n á r i Ankét Egerbe. F i z i k a i Szemle. 19 8 1. / 9.
44. M á t r a i T . : Százéves a n e z ő f i z i k a . Heves, 1980.
45. Patkó Gy.: F i z i k a az e g r i lanárképzó F ő i s k o l á n . T i z i k a i Szemle, üp.
1979/0.
46. B á l i n t J. — Hubai L-né - - Vida J. — Vidó 1 . : Az 11V adásainak d i - d a k t i k a i , met od ika i ké rd é s e i , különös t e k i n t e t t e l az 1978/1979-es 6. osztá lyo s á l t a l á n o s i s k o l a i f i z i k a s o r o z a t r a , lévépedagógiai 1979/1.
/
47. Vidó I . : V i s s z a p i l l a n t á s az á l t a l á n o s i s k o l a i f i z i k a s z a k t á r g y i ve- t é l ke d ő k r e . F i z i k a i Szemle. Bp. , 1979.
40, Kovách Lászlóné: F e l v é t e l i e l ő k é s z í t ő riwjF>l<rí az e g ri fin ;>i Minh t a - nárképző F őisko la f i z i k a tanszékén Mi». 2, í szlei-fpm>
49. Makronczy B . : Az á l t a l á n o s i s k o l a i f i z i k a t a n í t á s időszerű k é rd é- s e i . A f i z i k a t a n í t á s a . 1973.
50. Balázs 5 . : törekvéseink az eredményesebb f i z i k a t a n í t á s é i t . A f i z i k a t a n í t á s a . 1972.
51. Kövesdi P.: A f i z i k a s z a k o s tanárképzés al ka lma zo t t o k t a t á s i formák k r i t i k a i v i z s g á l a t a a gondolkodásra nevelés szempontjából. A f i z i k a t a n í t á s a . 1968.
52. Zátonyi S. : Tapasztalatok és j a v a s l a t o k az á l t a l á n o s i s k o l a i f i z i k a - t a n í t á s s a l kapcsolatban. A f i z i k a t a n í t á s a . 1972.
53. Lénárd F . : Az á l t a l á n o s iskolai , ű j f i z i k a t a n t e r v é n e k néhány p r o b l é - m á j á r ó l . A természettudományok t a n í t á s a . 1955.
54. Varga L . : Tanulmányozzuk az á l t a l á n o s i s k o l a i ú j f i z i k a t a n t e r v e t . A f i z i k a t a n í t á s a . 1962.
55. SzombathyM.: JUPAP-kongresszus Egerben (1970). A f i z i k a t a n í t á s a . 1971.
56. Paál T. : A szakközépiskolák ü j f i z i k a t a n t e r v é r ő l . A f i z i k a t a n í t á s a . 1978.
57. Kedves F . : Ált al án os i s k o l a i f i z i k a t a n á r i ankét fgnr ben. A f i z i k a t a n í t á s a . 1975.
58. Vidó I . : Felszabadulásunk vívmánya a 0. oszt ályos á l t a l á n o s i s k o l a . A f i z i k a t a n í t á s a . 1975.
59. Vida 3 . : Ál ta lános i s k o l a i f i z i k a s z a ko s tanárok t a l á l k o z ó j a M át r a - füreden. A f i z i k a t a n í t á s a . 1977.
60. Páhán I . : Jav asl at a gimnáziumi f i z i k a tananyag csökkentésére. A f i - zi ka t a n í t á s a . 1973.
61. Gecső E . : Egy nemzetközi pedagógiai f e l m é r é s r ő l . A l i z i k n t a n í t á s a . 1974.
62. Marvik M.: Javasl at a f i z i k a versenyek szervezéséhez. A f i z i k a ta- n í t á s a . 1. sz.
63. Svéku 0. — Varga L . : F i z i k a t a n á r o k n y á r i továbbképző tanfolyama.
A f i z i k a t a n í t á s a . 1965/5.
64. Varga L . : Az á l t a l á n o s i s k o l a i és a gimnáziumi tananyagcsökkentésé- r ő l . A f i z i k a t a n í t á s a . 1973.
65. Az á l t a l á n o s i s k o l a i növelés és o k t a t á s terve FIZIKA 6 0. o s z t á l y O ktat á si M i n i s z t é r i u m . 1970.
66. A gimnáziumi nevelés és o k t a t á s terve l i z i k a ! -4 . o s z t á l y . Ok la I á M in i sz t é r i u m . 1979.
67. Köveséi P. — Bor P. — Halász 1. - - Kovács L. - - M is k o l c z i J - n é : F i z i k a 6. Tk. Bp. 1906.
60. Köveséi P. — Bor P. - - Halász 1. — Kovács L. - - Szánté f . : F i z i k 7. Tk. Bp. 1900.
69. Köveséi P. - - B o r i f e r t ü -né — Halász 1. - - M i s k o l c z i J-né - - Szántó L . : F i z i k a 0. Tk. Bp. 1986.
70. Csákány A-né — Kár olyházi F . : F i z i k a 6. Tk. Bp. 1907.
71. Halász T. — M is k o l c z i J-né — Kovács L . - - Szántó 1 . : F i z i k a 6.
Tanári kézikönyv Á l t a l á n o s i sk ol a I k . Bp. 1905.
72. Bor P. - - Halász T. — Kovács L. - - Mi s k o l c z i J-né - - Szántó !_.:
Hogyan t a n í t s u k a f i z i k á t a 7. o s z t á l y b a n . ! k . llp. 1979.
73. Halász T. — Kovács L . — Köveséi P. — M i sk o l c z i Jné - Szántó L.
Hogyan t a n í t s u k a f i z i k á t a 0. o s z t á ly b a n . I k . Bp. 1900.
74. Bakányi M. — Fodor F. — Marx Oy. - - Sarkadi J. - - l o t h L. - - U j j J . : F i z i k a I . I k . Bp. 1901.
75. Dede M. — Isza S.: F i z i k a I I . I k . Op. 1904.
76. Holies L . : F i z i k a 111. I k . Bp. 1904.
77. Tóth E.: F i z i k a IV. Tk. Bp. 1904.
70. Fodor E. — Sarkadi J . : T i z i k a l . Munkafüzet I k . Op. 1904.
79. Dede M. — Isza S.: F i z i k a I I . Munkafüzet I k . Bp. 1904.
00. Hol ies L . : F i z i k a I I I . Munkafüzet Tk. Bp. 1904.
01. Tóth F. : F i z i k a IV. Munkafüzet I k , Bp. 1904.
02. Czimer L . : F i z i k a T. Mechanika I . Tk. Bp. 19700.
03. Czimer L . : F i z i k a I I . Mechanika 11. I k . Bp. 1977.
04. Bor P.: F i z i k a I I I . Hőtan I k . Bp. 1977.
05. L i t z J . : Elektromosságtan I . Tk. IJp. 1970.
06. L i t z J . : Elektromosságtan I I . I k . Bp. 1977.
87. Mátr ai T. — Patkó G y. : Fénytan ( O p t i k a ) I k . Bp. 1900.
00. Kövesdi P . : A t o mf iz i k a Tk. Bp. 1977.
09. Veidner J . : A f i z i k a t a n í t á s a I k . Bp. 1976.
90. Veidner J . : Demonstrációs g ya korl a t ok Tk. Bp. 1977.
91. Kövesdi P.: V á l o g a t o t t fe .(ive lek a/ e l m é l e t i l i z l k a Si ii I'liHI . Tk. Dp. 1962.
92. Patkó Gy. — Márkus J. — Szabó L. — Hidasi K. — Knváoh Lnó — Kiss L . : F i z i k a i praktikum I - I I . I k . üp. 1906.
93. Budó Á. — Pócza J . : K í s é r l e t i f i z i k a I . I k . Dp. 1965.
94. Budó Á. : K í s é r l e t i f i z i k a TI. Tk. Bp. 1960.
95. Budó Ä. — Mátrai T . : K í s é r l e t i f i z i k a I I I . i k . Bp. 1977.
96. Má t ra i T . : G y a k o r l a t i spekt roszk ópia. Műszaki Könyvkiadó. Bp. 1963.
Szov je tun ió
97. Pravda. 1958. dec. 25. 22. 1. Ford. s z . : OPKM 0 13287.
98. Pravda. 1966. nov. 19. 323. sz. 1 - 2 . Ford. s z . : OPKM D 18330.
99. Az SZKP XXV, kongresszusa. Kossuth Könyvdiadó. 1966. 95. 1.
100. "A Sz ovj et un i ó és a szövetségi köztársaságok kö z o k t a t á s i a l a p t ö r v é - nye" ( t e r v e z e t ) . I z v e s z t y i j a . 1973. á p r. 5. 00. sz. 3 - 4 . 1. Ford.
s z . : OPKM D 30502.
101. Az á l t a l án o sa n képző középiskolák tar»terve. Proszvescsen yije. Moszk- va. 1968. 510. 1. Ford. s z . : OPKM 0 19104.
102. A f a k u l t a t í v foglalkozások bevezetéséről szóló ú j r e n d e l e t . U c s i t y e l s z k a j a Gazeta. 1975. 12. sz. 1. 1. Ford. s z . : ü 31512.
103. A s z o c i a l i s t a országok 1973. és 1974. évi s t a t i s z t i k a i évkönyvei;
a KGSi népgazdasága. S t a t i s z t i k a i adatgyűjtemény. Budapest. 1974.
104. Az SZKP XXV. kongresszusa. Kossuth Könyvkiadó. 1976. 91. 1.
105. M. A P r o k o f j e v : Az iskolaügy problémái a 10. ötéves tervben az SZKP XXV. Kongresszusán liozott liatározatok fényében, S zov j e ts zka j a Peda- gogika. 1976. 7. sz. 3-13. I . Ford. s z . : OPKM D 32552.
106. K oszt ya skin. E. G . : A 2000. év i s k o l á j á n a k néhány pedagógiai és s ze r v e z e t i ké rd é s e i . Szo vjet szka ja Pedagogika. 1976. 4. sz. 102—
110. 1. Ford. s z . : OPKM 0 31479.
107. P etr ov. .1. V. - - ö e l i k o v . A. P . : Az i s k o l a és a termelés; a pá l y á v á- v á la sz tá s és az i f j ú s á g be ille sz ked és e a munkába. S zo vj e t sz ka j a Pe- dagogika. 1976. 2. sz. 42—47. 1. Ford. s z . : OPKM 0 31442.
- 04 -
108. Az SZKP KD és a S zo vje t u ni ó Min iszte rtan ácsának lia táro za ta a szak- munkásképzés rendszerének további t ö k é l e t e s ! l é s é r ő l . -Pravda. 1977.
181. sz. 1. 1. F o r d . s z . : OPKM ü 30273.
109. Az SZKP KB és a S zo vj et u ni ó M in i s zt e rt a n á c sa "A középfokú szakokta- t á s i intézmények i r á nyí t á sá na k további t ö k é l e t e s í t é s é r ő l és a közép- i s k o l a i végzettségű szakemberek képzésének m e g j a v í t á sá r ól " szóló hat á rozat a. Pravda. 1974. 250. sz. 1. 1. Ford. s z . : OPKM Ü 30975.
110. I . F. Obrazcov: Az 0SZSZSZK középfoké s z a ko k t a t á s i intézményeinek ú j f e l a d a t a i az SZKP KB XXV. kongresszusának tükrében. Szrednyeje szpe- c i a l n o j e o b raz ov an yi je. 1976. 9. sz. 2—10. 1.
111. Az SZKP KD és a SZU Minisz tert aná csá nak hat ározata "A f e l s ő o k t a t á s t o v á b b f e j l e s z t é s é r ő l " . Vesztnyik V i s z s e j S k o l i . 1972. 0. sz. 3—7.
1. Ford. s z . : OPKM D 21102.
112. A f e l s ő - és középfokú szakoktat ás f e l a d a t a i az SZKP XXV. kongresszu- sa hat á roz at ain ak megvalósítása t er én . O j u l l e t e n y M i n y i s z t y n r s z t v a vi szsevo i szrednyevo szpecialnovo ob ra zovanyija SZSZSZR. 1976. 7.
sz. 20—26. 1. ( F o r d í t á s a l a t t )
113. Babanszkij. J . K . : Az á l t a l á n o s a n képző középiskolák pedagógusainak képzése a S zo vj et u n i ó pedagógiai f ő i s k o l á i n . Vergleichende Pädagogik 1971. 3. sz. 263—283. 1. Ford. s z . : OPKM 0 21051.
114. A S zo vje tu n ió ál t a l án o san képző kö zé pi sko lá in a k s za bá ly za ta . Szov- j e t u n i ó Kö zo kt at ási M i n i s z t é r i u m . Moszkva. 1968. 1 - - 3 6 . 1. Ford.
s z . : OPKM D 19107.
115. D a r i n s z k i j . A. V . : A pedagógus továbbképzés rendszerének j a v í t á s a . Szovje tsz ka ja Pedagogika. 1976. 0. sz. 9 - - 1 7 . I . ( F o r d í t á s a l a t t ) 116. O a r i n s z k i j . A. V . : Permanens képzés. S zo vje t szka j a pedagogik. 1975.
1. sz. 16—26. 1. Ford. s z . : OPKM 0 31159.
Rövidítések
OPKM : Országos Pedagógus Könyvtár és Múzeum Tk : Tankönyvkiadó
