A magyar főiskolai hallgatók statisztikája az 1932/33. tanévben

12. szám. ——

1061 —-— 1934

A szöveges analízis további fejezetei a tanulók

osztályok szerinti megoszlását, tanulmányi ered-

ményeit;, érettségi vizsgálatait s pályaválasztási adatait világítják meg. A bennük sorakozó értékes adutösszeállításokbó'l fidekívánkozik annak meg- említése, hogy 1915/16-ban a régi oi'szágterüleiten 7.295, 1932/33—baun viszont a mai Magyarország középiskoláiban sem sokkal kevesebb: 6.111 tanuló tett sikerrel érettségit. Asztalos József dr. kultúr—

politilkiai szempontokból is nagyon figyelemre- méltó tanulmányát érdekes számításokkal fejezi be.

Ezek egyrészt— a középiskolai tanulók és a közép- iskolát végzettek népességi arányáról tájékoztatt—

nwk, ——- pl. arról, hogy a középiskola I—VIII. osz- tályába járóknak a 10—17 évesek számához viszo- nyított arányszáma a régi Magyarországon 1910/11- ben 24'7, míg a mai Magyarországon 1920/21—ben 40'0, sőt 1930/3l-ben 58'50/00 (a férfiaknál 911), a nőknél 25'9%o) volt —— másrészt nemzetközi viszony- latban igazolják a magyar középiskolai oktatás

fejlettségét és intenzitását. Th, I.. dr.

A magyar főiskolai hallgatók statisztikája az 1932/33. tanévben.

La statistiguc des étudicmts des écoles supe'rieures hongroises en 1932-33.

Ma ar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 90. kötet.

ggzerkesztette és kiadja a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.

Publicatzons Staiístígues Hongroises, Nouvelle sén'e.

Volume 90. Rédigée et publiée par l'Of/ice central royal hongrois de staiistígue.

Budapest, 1934. 48 l. — p.

A főiskolai hallgatókra vonatkozó statisztikai felvétel eredményeit önálló kiadványban most ne—

gyedízhen teszi közzé a Statisztikai Hivatal. Mint—

hogy szöveges ismertetését Szemlénk 1934. évi 1.

számai) Asztalos József dr. és 2. száma?) Jánki Gyula dr. tollából teljes egészében közölte, az adatok méltatását e cikkekre való utalással mellőzzük. AZ ismeplletésuhez csatlakozva a kiadvány méga főiskolai felvétel részletes eredményeit is közli táblázatos ösz- szeállitásokban.

Szádeczky-Kardoss Tibor dr. : A lakbér—

viszonyok alakulása Budapesten.

DV Tibor Szádeczky-Kardoss: Los conditions de log/ez íz Budapest.

Statisztikai Közlemenvel' dr.) 54. kötet, 4. .

város Statisztikai 81

Publícalíons Sto/i'stigucs i, izgc'es par Iz Dz Louis [.

Ill iif/iz lni.) Volume 54, numero 4. Publiaes par le Ihtiotiu de statísíítgm' de la villa de Budapest. 81 pages.

's7erkeszti: lllyefaloí I. Lajos adja. Budapest székesfő—

Szerző jórészben töretlen lilllljllll járó alapos és értékes tanulmímyúnzik l)(?l)['i'('ll;SC' tömören ll'lll-

1) Asztalos Jozsef dr.: A főiskolai hallgatók főbb adatai az 1932/83. tanévben. Magyar Statisz—

tikai Szemle 1934. Ill—26 !.

2) Jánkí Gyula dr.: A főiskolai hallgatók szn—

eiárlis és tanulmányi viszonyai az ltl32/33. tanévben.

Magyar Statisztikai Szemle. 1934. 8l——98. ].

tat rá a lakbérstatisztilkxai vizsgálódások jelentő—

ségére a közgazdaságtan, a társmlalompolítika s a penziigyi politika szempontjából. Egyben utal arra is, hogy a lakbérek alakulását befolyásoló összes tényezőket statisztikailag nem lehet megragadni.

A lakbérstatiszlika'i adatok értéke azonban így is oly nagy, hogy az idevágó adatgyűjtések fejlesz- téséhez világszerte fontos tudományos és gyakor- lati érdekek fűződnek. Ezért látjuk különös öröm- mel, hogy szerzö tanulmánya anyagának elemzés-ét megelőzőleg a lakbérviszonyok vizsgálatának mód—

szertani problémái és forrásai fel—elit leirt szemlét.

Minthogy a lakbéristiatisztika tárgya a lakás ára, mindenekelőtt azt a kérdést tisztázza, hogy ez alatt mi értendő: csupán a puszta lakbér—e, vagy pedig az egyéb költségek (központi- ifűtés stb.) is. A lak- béirs'tat—iszt'ikaei anyag első kézenfekvő csoportosí—

tása a lakbérek nagyságához igazodik. További szempont a lakás nagysága, minősége és felszere—

lése, a ház és a lakás fekvése. Utóbbi szempontok- nál megjegyzi, hogy Wiesel-nek azt a megállapítá- sát, amely szerint a lakáspiacon a lakók túlkínála- tánxak emelkedő vonala kettős irányban halad: ho- rizontálisan városnegyedek szerint kívülről befelé

és vertikálisan, minden háznál felülről lefelé eme—

letek szerint, a budapesti legújabb lokból-statisztika alig igazolja, Szerepet játszák a lakbérek alakulá—

sánál a házak fennállásának időtartama is, és tár- sadalmi szempontból jelentős a lakbéreknek a;

egyes lakások lakóival való szembeállítása. Hasonló—

képen érdekes az albérlők és ágybérlők által fizetett lakbéreknek a főbéír'lők iliaikbéi'évezl való szembe—

állítása. A lakbérek s a jövedelmek közötti kiap—

csolat kérdésének tárgyalásánál az ü. n. Schwabe—

l'e'le törvény (minél jobbmódú valamely család, annál nagyobb összeget— fordít a lakbérre, de az ősiszk'iaidásokhoz képest százalékosan annál keveseb—

bet) kivételleir—e figyelmeztet: ez ugyanis nem érvé- nyes azoknak a köz és mngántisztviselőknek s általában középosztálybclieknek lakbórviszonyairo, akiknek viszonylag csekély jövedelmük, (le nagyobb lakásigényeik vannak; o lakás nagysága továbbá nemcsak a jövedielemita'il, hanem lt családtagok szá- mától is függ. Mindez egyébként n mű elvi jellegű első fejezeteiben foglal helyet, Munkájának főanya—

gálioz az 1930. o'm' lmdnpcslí anyagának

szól—cas fővá m sui

népszámlálás igen Vizsgz'iláitz'xlioz :;

láttam—1930. évi eredményeinek rövid összefoglalása vezet el. Majd

gazdag analitikus

lnkás'slml iszt ikn

n rendes lakások lakásbérleti viszonyainak tömör ismeretése következik sorra. A könyv tulajdon—

kÚDiODi tői'zse't alkotó Vl. fejezetben o budapesti lakbérviszonyok 1930 Végi részletes taglalását talál- juk meg a következő szempontokra kitcrjesz'kedő—

leg: (: főbérleti lakások számának megoszlása a lakbér nagysága és városról—szek szerint; a lakbérek alakulása a lakás nagysága szerint: a lakbérek ala—