[RODALOM
KÖNYVISMERTETÉS
!. PISZAREV
Új gazdaságscatisztikai tankönyv?
A Szovjetunióban megvetett—ék az alapját egy új statisztikának: a szocialista terv- gazdaság statisztikájának. A (marxizmus a statisztikát élenjáró, valóban tudományos módszertann—ail sze—relate fel. A temmelési esz- közök társ—aidall—mias'ittlása, a népgazdaság tervszerű, arány—os fejlesztésének objektiv szükségszerűsége az összes dolgozók érde- kében —— indították meg a statisztika széles—
körű fejlődését a Szovjetunióban és hozták meg a statisztika rendkívül nagy á'lilami j—e'enwség—ét. Lenin ismételten hangsúlyozta,
hogy a szocia'iizlmus —- számvitelt
A statisztika a Szovjetunióban xn—éigy alap- vető szervezési formában fejlődik: a Köz—
ponti Statisztikai Hivatal rendszerének (a szó szűkebb ertelmeben állami statisztika) statisztikája, amelynek ttelzadata az egész népgazdaság rendszeres vizsgálata; a mi- nisztériumok és főhatóságok statisztikája, amelynek ázgaiza'ti jellege van, de fel:—adatt- körébe tartozik a népgazdaságnak, mint egységes egésznek vrizsjgáTaita is; a válla.—
'liatok statisztikája, amely az egyes vátlta- 'ltatzok tevékenységet elemzi (eis—ősonban azért, hogy a lieíysz'inen megtegyek az. in- tézkedések-et az adott viá'tllauilalt munkáján—ak megjavítására); végül a tudományos-kutató intéz-etek statisztikája]. A statisztikának mindezeket az ágait ielhaszmátják a bőví- tett szocialista újtatermelés igényeinek ki- elegitesere. Az egész szocialista számvitel imányitásá-bain a vezetés és a szervezés a Központi Statisztikai Hivatal hatáskörébe tartozik.
A Szovjetunióban a statisztika gazda—g, sokoldalú igyakou'lllaltiát a statisztikai tudo- mánynak keil általánosít-anim Ebben a be- kliantetsben jefenltős (érdeklődésre tarthat szá- mi: az A. I. Petrov pxnofesszor szemeszte-
' Voproszü Ekonomlki. l953. 9. sz., llS—lZL old.
A bírált könyv magyarul is megjelent. (Statiszti- kai vK'ladóvállal—at, Budapest, 1953. 479 old.)
sében: ,,A gazdlaságstaiti'sztika tankönyve"
címen megjelent koti-aktív munka. A bírált tankönyv az első kisérte-t a: gazdaság- statisztika kérdéseinek trensdszenes tárgya-llá—
sára. A könyv nemcsak a statisztikusok, hanem a közgazdászok számára is hasznos, különösen abban a nészében, amely a nép- gazdasági mérleg, a nemzeti jövedelem ki- számításának kérdéseit és egyéb szintetikus kérdéseket tárgyal. A,,gazdaságstatisztika"
elnevezés, mint a tudományág megjelölése, feltételes, minthogy olyan ágazati (önálló) statisztikák tartoZnak keretébe, mint az maf- statisztika, a mezőgazdasági statisztika, a kereskedelmi statisztika stb. A különbség abban van, hogy a gazdaságsta—tisz-tikának az a célja, hogy általánosítsa a statisztika gyakortati alkalmazásának tapasztalatait, mint a megismerés olyan eszköze által szer—
zett tapasztalatokat, amelyet az egész bővi- tett szocialista újratermelés vizsgálatánál és tegezésénél használnak, Különösen fontos helyet tagltalmxalk el; ,,A ,glaizdiasátgisttcaltisztika tankönyvében'*, mint túlnyomórészben szin—
teti—kus tankönyvben, a népgazdasági tmuénlegibeszá-moibók kiszámításának kérdései.
Az ismertetett tankönyv 7 részből áll: 1.
Bevezetés; 2. N*épess—é-gi statisztika; 3; A
Szovjet—unió nemzeti vagyon—ának statiszti- kája; 4. A társa—dal ii team—ék termelésének statisztikája; 5. Az anyagi-műszaki eliátás, a: begyűjtés, az árufongailozm és a teher- szállítás statisztikája; 6, A nemz-eti jövede- lem statisztikája, pénzügyi statisztika és a fogyasztás statisztikája; 7. A Szovjetunió népgazdaságá—naxk mérlege, E munkat kiadá—sát vmint komoly (lépést kel—l értékelnünk a—b- ban az irányban, vhogy teljesértékű gazda—
ságstatisztikai talnkö'nyvüznk legyen. A tex- juedeilmes tankönyv (355 ív) szakértelem—
mel van megirva. A szerzők többsége tudományos dolgozó, .akik hosszú időt töl—
töttek el a statisztika területén és a tan—
könyv összeálllimáls;áinállz lílelliaszn álltátk sokéves tapasztalataikat.
,,A gazdaságstatisztika tankönyvet" a fent felsorolt részeken bellül megvilágítja a né- pességi, a nemzeti vagyon, az állóalapok, a termel—és, a munkaerő—források, a munka- tervmse'l-ékenysé—g, a munkabér, a kolhoz- kparasztok jövedelmeinek, a termelési ötn- lköÚ—tstég, az anyagi—műszaki ellátás, a be-
gyűjtés, az áruforgalom, az árak, a for- galmi költségek, a teherszállítás, a nemzeti jövedelem, *a pénzügyek, a !lakosság fo- gyasztásának és végül: a népgazdasági mérleg statisztikájának kérdéseit. Az ágá—
zatli kérdéseik—et a tankönyv igen tömören
tárgyalja, minthogy a 'k—e'rfdte'sek (részletesebb kif—ejtése túlzottan megnövellte vofna a ta -
könyv terjedelmét. De ilyen részletes vki—fejte'sre nincs is semmi szüksé , mert az iparsta-tisztikának, a; mezőgazdasági, a köz- lek—edés, a xkereskedelmi, a kantár-, stb.
statisztikának megvannak a speciális tan- könyvei.
A ,gazdasájgstati'sztilka új tankönyvének ei'ső kiadása egészében véve megérdemli a pozitív értékelést. Nem szabad azonban az igen súlyos hiányosságokat figyelmen kivüli hagyni. Elsősorban szemrehányás. te—
hető a szerzőknek azért, hogy nem foglal—
koztak egy önálló részben a termelőerők statisztizkájávali, a szocialista társad—alom amyagi-termrel'ie'si bázisának startisztiikájával.
Ezek a kérdések nem jutottak kellő kifeje- zésre a tankönyv felsorolt részeiben. Önkén- telenül is az a. benyomás alakul ki, hogy a könyv összeállilitói nem mindig indultak ki abból, hogy a gazdasági politika és ezen betűi a tervezés helye-.s vezetése lehetetlen számvitel nélkül, a számvitel pedig elkép- zelheto-tten statisztika ne'bküll.
A tenm-etrési és az energiatermelő beren- dezések statisztikájának ,,A Szovjetunió nemzeti vagyonának statisztikája" éimű részben egy önálló fejezett—et _ardltalk. Az új technika statisztikájának kérdéseit ebben a fejezetben mindössze öt ofidalon tárgyalják.
,,Az új technika statisztikája" című tar- talmitag szegény paragrafusban még csak nem is említik a villamosítást, ámbár az új technika fejlődésének alapja az eiícoktrsomros- energia. ,,A Szovjeuniió népgazdaságának 'mie'zniege" cimű részben van ,,Az anyagmér- xlvegelk és azok ősiszerállitásának cmodszemei"
című fejezet, de 'az olvasó itt sem talál semmit a népgazdaság viltlalmosiutásárol és a villtíamosenergiiazméirl—ejgről.
Az elektr—omosenengi'ának tudományosan kidolgozott mérlege csakis mint tkerfietí ménbeg lloépzeihetrőf l. A tenmelőerőak elhely—e- zése'neik szempontjából ezzel az igen fon- tos ik—érdéss 11 ,,A kerületi 4 anyagménlegek"
című paragrafusban mindössze egy félolda—
lon foglalkoznak, de a villamosítás kérdé- séről: és a statisztikának e kérdéssel kap- csolatos feladatairól egyetlen szót sem mon—
danak. Ily módon meg kell állapítanunk.
hogy (a népgazdasági .mériliejg egyik központi problémáját, a villamosanongia (termelés amiér'lcsgie'it *ttelljesesn !fiigyelirnern kívül hagyták egy olyan 'Danköiny—vlbcn, ameiI—y speciálisan a statisztika vmiéxrllegproblémáival! foglalkozik.
A statisztikusok a llegterve'kenye'bben részt vettek a Goeivro-trerv előkészítésé-ben; az egész népgazdaság víülamositásával, a villflaimuosenengia termelés és az új technika fejlődésével? összefüggő alapvető problé—
máik statisztikai vrizsgállatáinak még nagyobb a szerepe a jellem időszakban, a szocializ—
musból a komirnuenizmnsrb—a való (fokozatos
átmenet időszakában. 3
A wmzunikaerőwi'orrás—ok statisztikájának klér- diés-eit szerzök ,,A társadalmi termek ter- imeöeséneik statisztikája" című részben tár- gyalják, Ebből következik, hogy a társa- dlal'io'm tormeúőrerrőiit alkotó elemeket: a ter—
melési berendezés-eket, amelyeknek segit—
ségével illé'trehozzák az anyagi javakat, az embereket, akik a termelési berendezés-eket mozgás—ba hozzák lés megva'iósitjáck az anyagi javak ienrnoirésé—t —— a tankönyvben egymástól kliilön-vállascztot'ták.
A termelési berendezés—erk :k'ihaszznábásáina'k (kérdéseit főfeg azok értéke szerint tárgyal- járk és a termelési berendezés—eket; mint a nemzeti vagyon egy reszet vizsgáÉ—ják.
Kövte-tkez—őieg az adott esetben a szerzők inkább a könyveilésr'i, mint a statisztikai szempontokat tartották szem előtt. A ter—
melési brenendeze'seket termeszete—sen vizs- gálhatjuk, mint a nemzeti vagyonnak egy részét, ezzel azonban a statisztikai tanu!—
wmáinyozás taladiatia még egyáltalán nincs ici-merítve.
A t—eunm-eJTnőerők statisztikája elválaszthatat- lan kapcsolatban van a team—észeti kincsek statiszt'iakájával. Az ismertetett munka azonban ezzel a fontos kérdéssel, a ter- mészeti erőforrások stattiszt'iikiájávalt mind- össze két és ffie'il' o—l' Eaton foglalkozik. ,,A Szovjetunió természeti kincseinek statisz- tikája — írják a szerzők —— a következő természeti kincsek vizsgálatára terjed ki:
1. a földalap; 2'. az ondőalrap; 3. a hasznos
1050
x' IRODALOM
ásványi késztettek" (67. old., illetve a ma- gyar kiadás 57. olnd.) Ebben a felsorolás- ban nem szerepelnek avizíerőforrások; eze' ket egy másik helyen csak mellékesen emlitik meg.
A népgazdaság tervszerű, arányos fejlő—
désének törvénye megköveteli, hogy ne csak az egyes népgazdasági ágak, ha—
nem az egyes kerületek fejlődésében is meglegyen az összhang. Ezért hatalmas gyakorlati jelentősége van a kerületek gazdasá—gának a kerü'etközi gazd—asági kap- csolatoknak mérleg—módszerrel végzett sta- tisztikai megfigyelésének. Mint ahogyan már említettük, a kerületi mérlegek témájával! a szerzők szószerint csak egy f—élo'idrallxon fcig- lallkoznalk, két oldalon tárgyalják a kerületek közötti teherszállítás mérlegének kérdéseit s ugyanennyi helyet adtak .a statisztikai anyag kerület—elk szerinti csoportosítása kér- désének. Ily módon a kerületek komplex t ej - lesztése statisztikai tanulmányozásának rendkivül fontos témáját a ,,Tankönyv"
szerzői lényegében mellőzték.
Egyáltalában nem dolgozták ki a tan—
könyvben a társadalom anyagi és kulturá—
llis szükségletei statisztikai vizsgálatának problémáját sem. E mellett a beszámolási mérlegeknek ezen a területen igen nagy gyakorlati jelentőségük van.
Mi az oka annak, hogy a fent említett kérdések megvilágítása a munkában nem kielégítő? Lehet-e vitatni e kérdéseknek a ,,Gazdaságstabisztikai tanikönymbe" való fel- vételét? Az ilyen feltevést tehetetlen indo- koltnak elis-merni, minthogy e kérdések sta- tisztikai vizsgálatának szükségessége a szo- cializmus gazdasági törvényeinek követeli- ményéből folyik. Nem szabad figye'umen kívül hagyni, hogy a pártnak és kormány- nak közvetlen utasításai vannak az új tech- nika és a természeti kincsek stb. statisz- tikájának megjavítására és fejlesztésére vonatkozóan.
,,A gazdaság-siet—is'ztikai tankönyv" itt említett lényeges szerkezeti hiányosságai annak tulajdoníthatók, hogy a könyv szer- zői helytelenül értelmezték a statisztika elmélete és a statisztikai gyakorlat közötti összefüggést. A tankönyvnek a Szovjetunió Közoktatásügyi Minisztériuma mellett mű- ködő Módszertani tanácsban és a Szovjet- nn-ió Tudományos Akadémiá—ja Tudósok Házának statisztikai osztályán történt meg- vitatása :kimutatta, hogy a biirált tankönyv összeáll-itói mesterségesen szűkítették fel- adatkörüket és csak annak tárgyalására
törekedtek, ami a statisztika gyakorlatában már véglegesen kialakult.
A statisztika álltalános elméletére vonat- kozó régebben megjelent tankönyveket és vez—érinnalnalkat helyesen vették ibír-álalt alá a gyakorlat időszerű kérdie'seitől való el- szakadás miatt. A ,,Ga.zdasáigstatiisztika—i tankönyv" szerzői érdemes kísérletet tettek, hogy megjavítsák .a- statisztika elmélete és gyakorlata közötti kapcsolatot. 'A szerzők azonban, sajnos, sok esetben a gyakor—
lat egyszerű ie'nytkepezésére szorítkoztak.
Ezzel szemben a szerzői kollégium lfeladatla elllsősorban taiz llett volna, hogy tudományosan állt—alltánositsa a gyakorlatot, hogy .a gyakorlat lejilődésenek elmé- lotilog megalapozott útját ielvázolja Iés bí- rálja a ;gyakonlat hiányosságait. El kell ismerni, hogy azok a kérdések, amelyeket a statisztikai gyakorlatban már megoldot- tak, a népgazdaság statisztikai tanulmá- nyozásának módszertanilag jól kidolgozott fejezetei tökéletesebben vannak megvilá- gítva. Az új feladatok azomban, amelyeket az élet sugalmazott és a kommunizmus építésének gyakorl-ata vetett tell, de még nincsenek megoldva, kiestek a szerzők látó—
köréből, vagy tutólzaugosan emlékeztek meg azokról.
A gyakorlat tökéletes ismerete (amit a tankönyv sze—rzőitől nem lehet elvitatni), még nem elegendő egy teljes értékű elmé- leti tankönyv megírására. Ahhoz, hogy helyesen határozzuk meg a gyakorlat per- spektíváját és továb-bi fejlődésének útjai—t.
itelül kell] emelkedni a gyakorlaton és elméletileg kell azt általánosítani.
A megoldásra váró kérdéseik, amelyeket a tankönyv szerzői meillőztek, valóban gyengén vannak kidolgozva; a statisztika gyakorlata, sajnos még mindig elmarad a kommunizmus építésének követelményei- től. Éppen ez a körülmény teszi köteles-se'- .ge'vé a bírált tankönyv szerzőinek, hogy az új kérdéseket elméletileg tegyék [fel és dolgozzák ki.
A szerzők t.anlkönyvüldben gyakran egy- szerűen elmondják a végrehajtási utasítá- sok tartalmát: e melle-tt a iontoslat, az irányelvet nem választják el a lényegtelen- től, a harmadrendű kérdésektől. A könyv tele van tömve a *beszámolójelemes-minták sorszámának és egyezményes megnevezé- seinek teljesen szükségtelen i'déze'sueive'l.
Igy például a 13. fejezetben a hallgatók megtanulják a beszámolójelentés alábbi számú mintáit: 20-ber, l-ber, 6-lber, 23-ber,
2l-beir, számú jelentés mintákat. Nincs semmi szükség annak bebizonyitásária, hogy ezeket és az ehhez hasonló egyezményes elnevezéseket teljesen értelmetlen egy el- méleti tankönyvbe felvenni. A tanulók ezek- kel vmeigismerkedihetnek itenmellés'i gyakor- latuk, vagy iőisikolai tanulmányuk befeje- zése után, a gyakorlati munka folyamán.
Nem felesleges megemlíteni azt sem, hogy a beszámolójelentések számának csokken- tese folytán a beszámolójelenités-miniták közül, amelyekre a tankönyv hivatkozik, sok már megszűnt vagy megváltozott.
A marxizmus—leninizmus klasszikuseinek munkáiban, Sztálin: ,,A szocializmus köz- gazdasági problémái a Szovjetunióban"
cimű alapvető munkájában, a kormány és a párt határozataiban, ezek között a XIX.
Pártkongresszus irányelveiben, valamint a Szovjetunió Minísztertanácsánaik 1948.
augusztus 10-én a statisztikai apparátus megszervezésének kérdései—re vonatkozóan kiadott rendeletében —— azaz mindezekben a iorrásokban a gazdaságstatziisztika—i mutató- számok tudományos rendszerének sikeres telepítéséhez szükséges igen iontos út—
mutatások vannak, amelyek hivatva vannak, hogy aktívan segítsék a kommunista épités ügyét. A népgazdaság statisztikai tanul- mányozására szolgáló mutatószámok e tudományos rendszerének kell a gazdaság- sta'tisztíka tankönyvében .a központi neszt alkotnia.
Teljesen indokolt, hogy azokat a mutató—
számokart is, amelyek a gyakorlatban még nem jutoktak megfel—elő kifejezésre, fel- vegyék ebbe .az elméletileg megalapozott rendsze—nbe. Az elméleti statisztikai tan- könyv tel—adata elsősorban az, hogy segít- séget nyújtson a gyakorlatnak, ielvázolva .a iejlődés útját. A Szovjetunió Miniszter- tianáosániak 1948. augusztus 10-én kiadott rendelete rámutat arra, hogy az állami statisztika szervezete jelenleg nem felel meg az államigazgatás és .a népgazdaság tervszerű vezetése növekvő követelményei- nek és hogy lényeges hiányosságai vannak.
Megemlíti a rendelet azt is, hogy nincs kielégítő módon megszervezve és kezd—et- ilfeges állapotban van az anyaxgeillzátás statisztikája, a műszaki-gazdasági normák statisztikája, hiányzik az új technika állami
statisztikája és a :tenmészet'i kinos—ek sta-
tisztikái ai. .
Ezekből az útmutatásokibóil vitathatat- lanul i—olyik a gyakorlat számára fontos klér- dsásek elméleti kidolgozásának közvetlen
itelvadaita, a szerzők azonban ezt nem vették ifigyelienmbe A statisztikai gyakorlatnak nagyjában empirikus és tényképezés jellegű tárgyalás—a megzavarta a tankönyv össze- iáilxitóít a helyes szenkesztésben és meg- nehezítette azoknak a kérdéseknek meg—
világítását, amelyek ia gyakorlat—ban még nem jutottak kellő kifejezésre. Elsősorban ezzel a lényeges módszertani hibával kell iioglalkoznunk, minthogy az erősen em-
pirikus, fényképezés jellegű tárgyalási mód
a tankönyvnek majdnem minden fejezet—énmeglátszik, kivéve a legutolsó teáezetet,
amely a gazdaságstatisztika szintetikus kérdéseivel foglalkozik.
A másik igen komoly hiányossága a bírált munkának, hogy helytelen, téves meghatározásokat tartalmaz. Ime egy jellegzetes péld—a. A könyv 553. oflda'áin (ill.
461. old.) az állítja, hogy: ,,a termel-és sza- kadatlan növekedésének lehetősége a nép- gazdaság összes áigaliiban a szocializmus ter—
melési viszonyainak jellegéből folyó tör—
vény." Ebben a helytelen meghatározásban a törvény fogalma nem az objektiv szükség- szerűség, hanem a lehetőség kategóriáival van összekapcsolva. De hiszen minden lehetőség kihasználható, de az (is lehet- séges, hogy realtizáI—atian marad. A lehető- séget nem szabad összekeverni a valóság- gal. Ez a meghatározás hibás meg azért is, mert nem mutat rá a szocialista termelés céljá—ria. Vannak a könyvben meg egyéb nem gondos és felületes meghatározá- sok is.
Nem fogadható el a szerzőknek ez a ki- jeloent—ése sem, hogy ,,a fonradalomelőtti Oroszországban a statisztikai szervezet egy- általán nem volt kielégítő". (16. old., iik 14.
old.). Ez az állítás ellene mond a köz- ismert tényeknek. Például a parasztgazdas- ságot Oroszországban úgy tanulmányozták, mint sehol másutt a világon. Teljesen nem kielégítő módon volt megszervezve a kincs—
táini statisztika a cárizmus ifennállásán'ak utolsó éveiben. Ennek a —— Lenin kitej—eze'se szerint —- kontár statisztikának negativ jellemzését nem szalbad .meigkülönxbztet—és- nélkül kiterjeszteni az oroszországi statisz- tika egész történetére. A könyv e.gy-éJb pész- l—ecges hiányosságai között ezenkivül meg
kell említeni azt a téves megállapítást,
hogy a Szovjetunióban periódikusan tar- tanak népszámlálást (16. elid, ill. 14. old.), minthogy .a valóságban ez a periódikusság hiányzik. A könyv 251. oldalán: (tinik. 211.1052
on.) a szerzők közöituek egy bánilázatolt;
,,A sztahanovisták élenjáró munkamódsze- nénlek felhasználása és gazdaságú eme—dime- nyesslége" (kivonat: a műhely beszámolójá- ból). Ez a— táblázat a .buü'noknatjiknzs tludá- vlléloossálgf minta—képe; statiszltiikeii szempont- ból ez a *tá—bllázuat rossz s annak megjele- nése egy komoly tankönyv hasábjain csak a szerzők 'fellülletesséngéveli magyarázható.
Hibás a termékeknek a kolhozoktban a munkaegységek utáni elosztását egyenlő- nek venni a ttenmékek eltem—érték nélküli elosztásával (384. old., ill. 320. old.). Nincs szükség annak bebizonyítására, hogy gaz-
dasági természete szerint a termékek mun—
kaegységek alapján történő kiadásának a kolhoziokban nincs semmi közös vonása a tlenmékek . legbérfítés nnéíkülli elosztásával—.
A teljes terme-lés változás—ált meghatá- rozó tényezőket elemeznie (436—437. old., itt; 3464—865. mind.), a szerzők a leegyszerű—
sítés útjána 't-e'mnvek. A vafósuág—ban ez a fel- adat jelentősen nehezebb. Tekintve az adott kérdés specílál'lis j-eűlloeigéltl és hogy kevés a nend-esikezléSünkre álló hely, nincs—en lehető- ségünk amra, hogy .a b'írLátlat—ban e Ekérdxésset részletesebben fog'al'ko—zzunk. _ i
,,A igazídasáigístatlisztikaui tankönyv" ko- moly hiányosságainak megemlítése után, egyidejűleg hangsúlyoznunk kedd—, hogy annak hetedik mész-e: ,,A Szovjetunió nép- gazdaságának aménlle—gie" különösen érdek—
*lődwélsme tanthat számot. A népgazdasági mérleg sémtája (helyes előfeltétel—ekre van ___.eflxépítwe, bár —— mint ahogy fent emili- t'ettük —— itt is vannak hiányosságok.
A könyv térdeim—ének kelll betudni, hogy (
a népgazdaság mérlegével riogiluallk—ozó teje-STATISZTIKAI SZEMLE
IRODALOM
zenek a szovjet irodalomban először villá- :glIfL-jiálk meg mencdszenbe foglalva a nép- gazdasági mérelvesg %szeállüí-tásának ármány- lben :lze'uvtő módszereit. A !tlankönyv betejoző nészéme-k, amely megadja .a népgazdasági mérllelg sokéves számítási gyakorlatának á'lltalxánosítását, az elméleti színvonala magasabb, mint a könyv egyéb-_ nesze-i.e.
Nincs "kizárva, hogy .a népgazdasági be—
számolási mérleg előadott számítási sémá-
j:ának néhány elemét tudományos kritiká-
nak vetik alá. A szerző érdeme eilsősorlban abban van, hogy nyilvános megvitatás lat-á bodslábotta la népgazdasági mérlegnek a gyakorlatban kialakult sziámi—tási sémájlát.A népgazdasági méne—g érvényben lévő számítási sémái'nak xrlészlleftes umteug'vizlslgwá—
?leázsla —— egy külön tellladat, amely messze meghaladja egy tankönyv *búrákavtlániak kereteit. Véleményünk szerint a népgazda—
sálg—i mérleg kialakult számítási elém—ázinak Legnagyobb ftogyatuékossátga, Pnogy gyengén dolgozták ki a szocia-llizmns anyaggi-teirme-
*IléSlI bázisán—ak, az új technikának, a nép-
gazdasági tant—allre'ckolmak statisztikai tanul-
mányozátsát és az egész társadalom állan—dóan növekvő anyagi és kulturális szük- séglete—inek statisztikai vlz.s;g.álratuána vonat- kozó kerdeseket.
Befejezésül azt a kívánságunkat fejezzük ki, hogy javítsák ki a .b'íráillt tankönyvet és adják ki újra. Az átdolgozott tankönyvben tligy—exl—elmlbe kethl venni a tervezés megol- ud-áxsna váró összes. kérdéseit és a kommu- nizmus sikeres építése folyamán t-ellmexrüllt új feladatokat. A tankönyv új kiadását szélbe—skörű és részletes lmegvttactálsnak kell
meg-előznie.
%
Megjelenik havonta egyszer ' W ,;
_ Készült 6450 példányban
Felelős kiadó: a Statisztikai Kladóvállalat igazgatója Felelős szerkesztő: a Központi Statisztika Hivatal elnöke
Műszaki felelős: Szauer R.
Előfizetés: Posta Központi Hírlapiroda. Budapest. V., József nádor-tér !.
Telefon: ISO—850, ügyfélszolgálat: 183—022. Előfizetésl díj: 'I. évre 24.— Ft. lla évre 48.—— Ft.
1 évre 96.—— Ft. Csekkszámla: 61.272
A folyóirat régebbi példányai kaphatók a Posta Központi HIrl—apiroda Ujságboltjában (Budapest. V., József Attila-u. 3.)
öli/12801 -— Egyetemi Nyomda. Budapest, Dohány-u. 10-12. Felelős vezető: Janka Gyula igazgató
I. A Szovjetunió ipari termelésének növekedése
, - _a (19403100)
Megnevezés (1940;1944l194sj1946l1947 19441949 1950 19501952 11953M
(
_ *
lm
Az egész ipar ... 100 104) 92 77; 93 118 141 173 202 224 250 Ezen belül:
,,A" csoport !
Termelési eszközök 100 136 112 82 101 130 103 205 239 267* 300
,,B" csoport
Fogyasztási cikkek ( 100. 54 59 67: 82 90 107! 123 143 1563172
' Tervszám.
** Várható termelés.
Forrás: 6. M. Malenkov beszámolója az SZKP XIX. kongresszusán — 1952. évi iervjelentés. - 6. M. Malenkov l953. augusztus 8—i beszéde. 4
II. A termelési eszközök és'íogyasztúsí cikkek lermclésénvk aránya a Szovjetunió iparában
1915 1928 1932
Megnevezés 1913 1028 1932[1937If194011953
,,A" csoport
Term. eszközök 40,7 48,0 53,3 57,8 61,0 70,0
,,B" csoport —
Fogy. cikkek.. 59,3 57,0 46,7 42,2 30',0 3'),0
Forrás: A Szovjetunió szocialista építése, Statisztikai év-
könyv, 1939. — Á Szovjetufúó második ötéves népgazdasági
torve teljesítésének mérlege,' l939. — 0. M. Malenkov 1953. , %
augusztus 8—án tartott beszéde. MB/Wőlkőlők fiú!/ásd sicikkek
*III . A legfontosabb élelmiszerek termelése!)
1954 ] 1955 ' 1955. év
Megnevezés 1940 1950 . 1940. év 1950. év
előirányzat % _ ában % _ ában
Hús (1000 tonna) ... . . (§? . 812" 1275 2180 2550 314'" 200
Hal (millió (1) ... 16* 17 27 32 200" 183
Vaj (1000 tonna) ... . . . . 207 318 470 560 271 176 Sajt (1000 tonna). . . ; . . . ._, - 48 97 135 - 280 Kolbgiszáruk (1000 tonna) . . . . .' - 483 710 850 - 176 Margarin (1000 tonna) . . . ; . 118 196 390 450 381 230 Növényi olaj (1000 tonna). . . 724 781 1300 1500 207 192
( Édesipari készítmények (1000 — ,
' tonna)... ... - 992 1579 1825 - 184
Konzervek (millió doboz), ... 1000 921 1780 2045 205 222 Kristálycukor (1000 tonna). . . 2421. 2526 4300 4800 198" 190 *
Cukorfinomítvány (1000 tonna). - 705 1350 1550 - 220
' 1937.
** l955. év 1937. év %—ábzm.
1 A Szovjetunió második ötéves népgazdasági terve teljesitésének mérlege, Moszkva, 1939. —-—
A szocializmus és kapitalizmus gazdaságú versenye. Moszkva, 1939. —— Az élelmiszeripar az új ötéves tervben, Moszkva, 1948. — Loksin: A szovjet ipa—i' az új ötéves tervben '— A Szovjetunió Miniszter- tanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata ,,Az élelmiszerek termelésének kibővítéséről és minőségének javításáról" (Pravda, 1953. október 30.), adatai alaplán számítva.
*
iv. A— szönet— és lábbeliiermelés növekedése!)
1954 § 1955 1953. év
Megnevezés 1940 1953 ———————————— 1940. év
(;, előirányzat %_ában
Pamutszövet (millió méter).. 3955 § 5300 § 5549 0267 134 Gyapjuszövet (millió méter) . kb. 118 több m, 200 242 271 170 Selyemszövet (millió méter). kb. —80 több m. 400 504 573 t. m. 500
Bőr-lábbeli (millió pár) - , - 267' 318 '
1 A Szovjetunió Minisztertanácsának ős a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata ,,A közszükségleti iparcikkek terrr,i—lésének kibővítéséről és minőségének javításáról" (Pravda.
1953. október 28.), adatai alapján számítva.
V. Konfekcíonáli ruházati cikkek gyártása (millió darab)
H , , § uno ra,/má mém
? Megnevezés , LEE—LI liba—§ 19155" " 1954" , WM Z , "
w előirányzat § ev fifo—ában m ( sslyemszvvef
Gyapju felsőkabát . § 15 § 20 § 133 _ )) /
Gyapju öltöny. . . 12,4 § 10 § 129 m % ,"l
Pamut' öltöny ... 11,6 § 15 § 129 m ))",
Gyapjupantaló ... 10 13 § 130 m ( ' agswuggíelüüa
Pamut—és lenpantaió § 14 § 18 129 A) ;:Zí'ígmmám
Női— ruha ... § 10,3 § 13 120 ! m 0ng 1953 ! 1954 1955
Forrás: A Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának
!iatározÉtÉbHA közszükségleti iparcikkek termelésének kibővítéséről és minőségének javításáról" (Pravda,
1953. ot ar 28). * )
VI. Háztartási cikkek termelése VII. Házlartási gépek és felszerelések gyártása
M _ , [1954 § 1955 352 ÉV (1000 db)
egnevezes ———— .a . V
1955. év
. , 5 1901 1955
előirányzat %-áhan Megnevezés ——í—l-—— 1954. év
Zománcozott vas- előirányzat %—ában
edény (1000 to)..§ 12,3§ 20,1 163
Hagianyígztogü 1439 1937 13" Mosógép ... 110 196 178
e ny () .. ,; . , *) .. r
Alumínium edény § Hutőszekrény . . 207 330 109 _
(1000 to) ... 90,0 107,0 119 POYSZWÓ --- 243 483 199
Szamovár (1000 db) 075 800 132 Varrógép ... ,1335 2615 196
Petróleumfőző és Villanyvasaló. .. 3550 4375 123
petróleumgázfőző § !
(1000 db) .. ... 2900 3843 130
Közszükségletí cikkek termelésének emelkedése VIII. Egyéb közszükségleti és kullurcikkek ((1954:100)
termelése (1000 db.) 250
1954 § 1955 1955- év
Megnevezés ——————————— 1954. év
előirányzat % _ában
Kerékpár ... . . . 2510 3445 137 Motorkerékpár ... 190 225 1 18' Órák ... 10.800 22.000 131 '
ebből: karóra. . . . 5650 7150 127 Gramofon . . ... 921 1120 122 Rádió . . _, ... . 2861 3767' 132
Televíziós készülék. 325 760 234 Fényképezőgép . . . . 765 1000 .131
Forrás a VI., VII., VIII. táblához: A Szovjet—
unió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kom- munista Pártja Központi Bizottságának határozata .,A közszükségleti iparcikkek termelésének kibőví—
téséről és (minőségének javításáról", (Pravda, 1958. október 28.)
%%
.SÉ
%%
33":
