1923 ——-143— 5—6. szám.
fg:
pítható meg, ami a házasulók kor szerint való megoszlását is jellemezte, t. i. hogy a. világháborús évek alatt a fiatalabb kor- osztályok aránya csökkent, az ldősebbeké pedig emelkedett.
Nálunk az apák korára vonatkozó 1913.
évi eredménynek az 1918. évivel való össze—
hasonlítása a következő képet mutatja.
Száz törvényes újszölött apja volt:
20 éven 20—24 25— 29 80— 39 40—49 50— 59 60'even
Év aluli é v e s felüli
1913 0'4 7'5 28'9 43'2 17'3 2'5 02 1918 04 70 19'3 45'9 21'7 5'1 0'5
Salle Tivadar dr.
Az 1920. évi népszámlálás eredmé—
nyeinek közzététele. —— Publication des données du recensement de la population ale llannée 1920. A m. kir. központi stat. hivatal
A nagy háborúk mindig a társadalmi erköl- csök hanyatlásával jártak s a kriminalitás alakulását kutató egyénre nem hatottak meg- lepetés erejével azok a jelenségek, melyek mindjárt a világháború kitörése után nálunk is lépten-nyomon erre mutattak. A háborúk a bűn társadalmi megítélésében új, a meg- szokottnál sokkal lazább felfogást hoznak felszínre; a háborúk által átformált erkölcs sokszor az egyeni lelkiismeretet tágítja. Az
; új világba csöppent egyén gyakran nemcsak megbocsájtja és megérti, de ami több —— leg- alább bensőleg — helyesli is a bűnözés olyan formáit, melyek a büntetőtörvények hézagainak kihasználásával kerülték meg az igazságszol—
gáltatás kezét. Az ilyen esetek megvizsgálása természetesen kívül esik a statisztika meg- figyelése körén. A társadalom erkölcsi életé- nek, megbetegedésének tüneteit szemlélendő, tehát meg kell elégednünk azokkal az ada- tokkal, amelyek a megtorolt bűncselekmé- nyekre vonatkoznak. Igy is elrettentő képét nyerjük az erkölcs leromlásának. Különösen a háborúval kapcsolatos, nyomor az, amely feledteti az emberekkel az erkölcsi korlátokat s ha nyilvánvaló is, hogy e részben a férfiak- kal sem tesz kivételt, figyelmünk fokozottabb mértékben fordulhat a nők felé, akik köz- tudomás szerint általában inkább ellenállanak a bűn csábításainak, mint a másik nem. A háború a magáramaradt nőt -—— ezt fogják
a Magyar Statisztikai Szemle e füzetével egy—
idejűleg adja kiaz 1920. évi népszámlálás veg—
leges eredményeit tartalmazó közleménysoro—
zat I. kötetét (Magyar Statisztikai Közlemé-
nyek. Uj sorozat 69. kötet), mely a fontosabb
demográfiai adatokat közli községek, továbbá népesebb puszták, telepek és egyéb lakott helyek szerint. A kötet beosztása és tartalmahasonló az 1910. évi népszámlálásról kiadott
első kötethez, szövegét pedig most is Kovács Alajos, min. tanácsos, a M. Tudományos Akadémia lev. tagja írta, aki a népszámlá- lási munkálatokat vezeti. A kötet alapára 5 korona, mely a mindenkori könyvkereske-
delmi szorzószám (jelenleg 600) 400/0—ával
szorzandó, ára tehát jelenleg 1.200 korona.A kötet tartalmából itt csak azt említjük meg,
hogy a jelenlegi Magyarország területe 92.916
§] km, lakossága pedig 7.980,143 lélek. A tényleges szaporodás 10 év alatt ugyanezen a területen 373,172, vagyis 4'90/0.
A nők kríminalítása a háború folyamán.
Criminalité des femmes pendant la guerre.
adataink ékesen, igazolni —— arra az útra sodorja, melytől a béke éveiben a nők tömegei távol álltak. Mondhatjuk-e ma ezt?
A bíróságok által elítélt nők száma.
Nombfe des femmes condamnées par les tribunaux.
l A bűntett és vétség miatt elitelt
, lnők —— Femmes condamnées
E v §—_____—______pom crimes et délits
, 1'—1-
A n n e 6 száma azt§§síflgáíf
Nag/"bye m 9/0 du íotal
7 des condamnés
§
Az 1909—1913. évek i
átlagában—Enmoyen,
des an'ne'es 1909—1913 10.702 155
Én 1914. évben . . 10.895 * 18'1
,, 1915. , 17.257 32-3
,, 1916. ,, . . § 19.597 see
a
,, 1917. ,, . . H 23.929 43'1
1917-ig, tehát nem is a háború végéig a bűnöző nők száma — a békeévek kétszeresét is meghaladva —— 123'60/0-ka1 nőtt meg. Könnyű ennek okát megtalálni. A családfenntartók százezerszámra kénytelenek bevonulni. Az anya magáramaradt családjával és a nő, aki eddig többnyire csak a háztartás gondjait viselte, most keresőjevé és egyedüli tegyelmezójévé is válik az elárvult csaladnak; Ha nincs vagyon, mit ér az a pár korona hadisegély, melyet az
