• Nem Talált Eredményt

Gazdálkodási modul

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Gazdálkodási modul"

Copied!
18
0
0

Teljes szövegt

(1)

Gazdálkodási modul

Gazdaságtudományi ismeretek I.

Üzemtan

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

(2)

A termőföld pénzügyi értékelése

34. lecke

(3)

Termőföld

(4)

Földterület megoszlása művelési ágak szerint (2008)

Megnevezés Ezer hektár %-os megoszlás

Szántó 4 503 48,4

Kert 96 1,0

Gyümölcsös 99 1,1

Szőlő 83 0,9

Gyep 1 010 10,9

Mezőgazdasági terület

5 791 62,2

Erdő 1 883 20,2

Nádas, halastó 94 1,0

Termőterület 7 768 83,5

Művelés alól kivont terület 1 535 16,5

Összesen 9 303 100,0

(5)

Földjáradék számítása

Megnevezés Mérték-

egység Érték

Termelési érték Ft/ha 190 000

Termelési költség Ft/ha 150 000

Jövedelem Ft/ha 40 000

Földtőkén kívüli tőke kamatigénye és vállalkozói

járadék 19 800

- befektetett eszközök Ft/ha 120 000

- forgóeszközök Ft/ha 65 000

Összesen Ft/ha 185 000

Töke kamatigénye 8 % Ft/ha 14 800

- vállalkozói járadék Ft/ha 5 000

Fj = TÉ – (TK + Ki + Vj) = 190 000 – (150 000 + 14 800 + 5 000) = 20 200 Ft/ha

(6)

Föld árának számítása

A föld ára a földjáradék tőkésítésével számítható ki.

Az előbbiekben meghatározott földjáradék tőkésítése 3%-os kamattal számolva:

Föld ára = Fj x 100 = 20 200 x 100 = 673 333 Ft/ha A földtulajdonos jövedelme

1. Földjáradék 20 200 Ft/ha

2. Földtőke értéknövekedése ( a föld árának 6 %-a évente)

40 400 Ft/ha Földtőke jövedelme összesen 60 600 Ft/ha

(7)

Magyarország területi megoszlása

aranykorona érték szerint

(8)

Földadó mértéke*

1 ha-ra jutó átlagos AK érték

Szántó Rét, legelő Szőlő, gyümölcs

10,01 – 12 6 3 -

12,01 - 14 10 4 -

14,01 – 16 14 5 -

16,01 – 18 18 6 -

18,01 – 20 22 7 -

20,01 – 22 28 8 -

22,01 – 24 34 9 -

24,01 – 26 40 10 6

26,01 – 28 46 11 8

28,01 – 30 52 12 10

30,01 – 32 58 - 12

32,01 – 34 64 - 16

34,01 – 36 68 - 20

36,01 – 38 72 - 24

38,01 – 40 78 - 28

40,01 – 42 82 - 32

42,01 – 44 - - 36

44,01 – 46 - - 40

46,01 – 48 - - 44

48 felett - - 48

(9)

Földminőség és határköltség

változása

(10)

Földvásárlás árajánlatának felső határa a jövedelemtermelő képesség alapján

Megnevezés Ft/ha/év 20 ha-ra összesen

1. Földjáradék 20 200 404 000

2. Föld

értéknövekedése 40 400 808 000

Összes

hozadék 60 600 1 212 000

3. Tíz évre számolt

hozadék 606 000 12 120 000

4. Föld piaci ára 630 000 12 600 000

Különbség - 24 000 - 480 000

(11)

Földvásárlás árajánlatának felső határa pénzügyi megvalósíthatóság alapján

1. Vásárláshoz rendelkezésre álló tőke 2 500 2. A gazdaság hosszúlejáratú éves hitel visszafizetési

kapacitása a földvásárlás után 1 400

3. A Függelék táblázata alapján számított földtőke kamatának adózás utáni (szerződés szerinti) rátájával egyenlő kamatláb, figyelembe véve a tervezett időszak hosszát.

7,3601

4. Maximális kölcsön földvásárlásra (2. sor szorozva a 3.-

kal) 10 304

5. Az összes területért fizetendő ár felső határa 12 804 6. 1 ha-ra jutó ár felső határa (5. sor osztva a tervezett

vásárlás méretével (20 ha) 640

(12)

A földár három változatának összehasonlítása

Megnevezés

Teljes területért

(20 ha)

1 ha-ért

Piaci ár 12 600 000 630 000 Árajánlat felső határa a

jövedelemtermelő képesség alapján

12 120 000 606 000

Árajánlat felső határa a pénzügyi

megvalósíthatóság alapján

12 804 000 640 000

(13)

A földtulajdonos hektáronkénti költsége a bérleti díj megállapításakor

Földtőke kamatigénye

(673 333 Ft 3 %-a) 20 200 Ft/ha Amortizáció

(vízelvezető rendszer) 200 Javítás, karbantartás 200

Biztosítás 100

Adók (földadó,

vagyonadó) -

Földtulajdonos hektáronkénti

költsége 20 700

(14)

A bérlő fizetőképességének meghatározása

Termelési költség 150 000

Jövedelem 40 000

le: bérlő saját tőkéjének

járadéka 14 800

bérlő vállalkozói járadéka 5 000 A földjáradékra rendelkezésre

álló jövedelem 20 200

(15)

A bérleti díj három változatának összehasonlítása

Piaci érték a kereslet kínálat

alapján 19 000

Ft/ha

Földtulajdonos költsége alapján 20 700 A bérlő jövedelemtermelő

képessége alapján 20 200

(16)

1.Értékesítési árhoz kapcsolt rugalmas bérleti díj

3 év átlagában a bérleti díj 20 000 Ft/ha

3 év átlagában főtermék, búza értékesítési ára 25 00Ft/t

Adott évben a búza ára 10%-kal nagyobb 27 500 Ft/t

Így a bérleti díj is 10%-kal nő 22 000 Ft/ha 2.Hozam változásához kapcsolt rugalmas bérleti díj

3 év átlagában főtermék, búza hozama 4,5 t/ha

Adott évben búza hozama 13%-kal több. 5,08 t/ha

Így a bérleti díj is 13%-kal nő 22 600 Ft/ha

3.Az ár és terméshozam együttes változásához kapcsolt rugalmas bérleti díj

Előző példák adatai szerint

(17)

A tulajdonos és a bérlő költség- hozzájárulásának meghatározása

Felhasznált erőforrások Költség

Összesen tulajdonosé bérlőé Műtrágya (32 000) megosztott megosztott

Vetőmag 14 000 - 14 000

Gépüzemeltetés 48 000 - 48 000

Bérmunka 3 000 - 3 000

Forgóeszköz kamata 7 600 - 7 600

Géptőke kamata 12 200 - 12 200

Földadó - - -

Földhasználat költsége 20700 20 700 - Bérlő munka és

menedzsment költsége 5 000 - 5 000

Összesen 110 500 20700 89 800

Hozzájárulás % 100 18,7 81,3

(18)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Racionális rekonstrukció: mai gondolkodóként nézünk bele a korba és így vizsgáljuk. Történelmi rekonstrukció: megpróbálunk történészként belenézni a korba és

• Hasznos jószág: minden olyan anyagi vagy nem anyagi jószág, amelyre vonatkozóan a társadalom valamely tagjának hiányérzete van.. • Hasznossági függvény: a

(MP= marginal product) az a szám, amely megmutatja, hogy mennyivel változik az össztermelés, ha az adott tényező felhasználását egységnyivel

• Elsüllyedt költségek: (sunk cost) vagy elveszett kiadások azok a költségek, amelyek az adott döntés pillanatában, illetőleg az adott döntéssel kapcsolatban már

• Természetes oligopólium esetén néhány vállalat alacsonyabb költséggel képes előállítani a teljes piaci keresletet. kielégítő kínálatot, mintha ennél több

A gazdasági járadék: az a különbség, ami az adott termelési tényezőnek ténylegesen kifizetett összeg és az adott termelési tényező megszerzéséért. minimálisan

• A piaci elégtelenség (vagy tökéletlenség) azt jelenti, hogy a szabályozatlan, tisztán piaci mechanizmusok által eredményezett tényező allokáció eltér a

osztatlanul szolgálják az egész közösség javát, függetlenül attól, hogy egyénileg meg kívánják- e (vagy meg lehet-e) ezeket vásárolni vagy sem. A magánjavak