STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
KU LFÖLDI STATISZTIKAI IRODALOM*
GAZ DASÁG STATISZTIKA
TÁVÉRZÉKELES
ÉS A MEZÖGAZDASÁGI STATISZTIKA
(Remote sensin and agricultural statistics.) FAO/ECE/87/-4. CES AC 61/4, 13 p.
Az űrkutatás gyors fejlődése és az egyre .,értelmesebb" műholdak felbocsátása nagy reményeket keltett az irányban. hogy mind- ezt a statisztikai és elsősorban a mező- gazdasági statisztikai adatok pontosabbá tételére is felhasználják. Az eddigi ered- mények biztatok. de még további kutatásra van szükség a szélesebb körű alkalmazás- hoz. Noha a távérzékelés tágabb fogalmat takar (légi felvételek, digitális távérzéke- lők stb.). az ,ENSZ Élelmezésügyi és Mező—
gazdasági Szervezetének (FAO) és az Európai Gazdasági Bizottságnak (ECE) anyaga csak a műholdak felhasználásával foglalkozik.
A mezőgazdasági statisztika számára főként a Landstat-sorazat műholdjai bírnak jelentőséggel. A sorozat első tagját 1972- ben bocsátottak fel az Egyesült Államok—
ban. Jelenleg öt ilyen műhold van földkö- rűli pályán. Ezenkívül a NCAA—6 és (:
NCAA—7, valamint a francia SIPOT szolgál—
tat a mezőgazdasági statisztika számára hasznosítható adatokat.
A működő berendezések mindenekelőtt az érzékelő szerkezetben különböznek. A Landstat—5 a spektrum látható és infravö- rös tartományában méri a napsugárzás visszaverődését a földről (és természetesen a felhőkről. ami nem jelent hasznos infor- mációt). A NCAA-műholdak szélesebb spektrumban működő sugárzásmérőt tartal- maznak. A SPOT szines felvételeket is ,készít.
Az egyes műholdtípusok feloldóképessége is különböző. A Landstat — a beépített berendezéstől függően — 60X60. illetve
3OX3O méteres objektumok megkülönböz- tetésére. a NOAA 1.1X1.1 kilométeres ki- terjedésű területek elhatárolására alkalmas.
A SPOT színes technikája 20X20. míg a fekete-fehér technikája 10X1O méter fel-
bontóképességű.
A műholdról érkező felvételek gyakori- sága fontos kérdés a mezőgazdasági sta—
tisztika szempontjából. A tárgyalt műholdak észak—déli irányban egy nap alatt kerülik meg a Földet. A Landstat és a SPOT szűk
—— mintegy 200 kilométeres —-, mig a NOAA szélesebb - 2600 kilométeres — sávról ké- szit felvételt. A Landstat 16 nap alatt ..látja" az egész Földet. azaz ugyanarról a területről ilyen időközönként készít újabb felvételt. A SPOT 26 nap után ér ugyan—
azon terület fölé, viszont érzékelője kelet—
nyugati irányban elforgatható. Az utóbbi lehetővé teszi, hogy akár naponta —— kü- lönböző szögből — felvételt készítsen egy adott területről (legalábbis a 45. szélességi fok táján).
A műholdnak két fő felhasználási területe lehet a mezőgazdasági statisztikában: 1.
a mintavételi keretek kijelölése; 2. egyes művelési ágak és növények területének meghatározása. A mintavételi tervek kidol—
gozásához főként a nagy területű országok- ban nyújtanak hasznos segítséget.
A művelési ágak közül az erdő világosan elkülöníthető a lakott (városi) területektől.
Ugyanígy a vízfelületek is jól elválnak.
Franciaország a Landstat felhasználásával a különböző jellegű mezőgazdasági körze—
tek — szántóföldi művelés, gyepgazdálko- dás - megkülönböztetését és azok határa- inak kijelölését hajtotta végre.
Az egyes növények területének meghatá- rozásához megfelelő azonosítókkal ellátott térképre van szükség. Az azonosítók teszik
' A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően a "Statisztikai lradalml Flgyelő"-ben :: kül- födi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.
A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv- és folyóiratcikk- ismertetésekre tagolódik.
7 Statisztikai Szemle
(Ezeket ' választja el egymástól.) Az ismertetések szerzők. Illetve ahol szerzö nincs. a címek betűrendjében következnek egymás után.
546 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
lehetővé. hogy a műholdas felvételeket a térképen koordináta—rendszerben helyezzék el. Maga a művelet számitógép igénybevé- telével jár: a műholdról érkező adatokat vektorként kezelik, kovariancia-mátrixot ké- szítenek. klva'szterező algoritmusokat halsz- nálnaki és diszkriminancia-anallzist végez—
nek.
Egyidejűleg végrehajtott földi megfigye- léssel ellenőrizhető a műholdas adatok megbízhatósága. pontossága. Az Egyesült Államokban négy államban mérve a búza területét, a kétféle adat között átlagosan 2.7 százalékos eltérés mutatkozott. Kukori—
cánál három államban mérve. az átlagos eltérés 2,2 százalékos volt. Kisebb területen termelt növényeknél (például szójabab) a hiba lényegesen nagyobb.
A műholdas adatok felhasználása költsé- ges. Az Egyesült Államok tapasztalata sze- rint közel kétszer annyiba kerül, mint a hagyományos mintavételi eljárás. A költsé- gek 43 százalékát a szómitástechnikai apparátus fizetése tette ki, 32 százalék ju- tott a gépidőre, és 15 százalék volt magára a műholdra fordított kiadás.
A műholdak szélesebb körű felhasználá- sához még néhány probléma megoldására, illetve feltétel biztosítására van szükség.
A felhős napok miatt biztositani kell a megfigyelés megismételhetőségét. Az ada—
tok feldolgozása időt —— esetenként hónapo—
kat — igényel. A nagy mennyiségű adat feldolgozása bonyolult, és csak nagy telje—
sítményű számítógéppel oldható meg.
(Ism. : Szász Kálmán)
KULKE—FIEDLER. C. —— FREIBERG. P.:
A TUDOMÁNY. A TECHNIKA ÉS A TECHNOLÓGlA A SZOCIALlSTA ÉS A TÓKÉS ORSZÁGOK
KÖZÖTTI KAPCSOLATOKBAN
(Wissenschaft, Technik und Technologie in den Ost—West-Wirtschaftsbeziehungen.) -- IPW-Beríchte.
_1987. 9. sz. 26—31. p.
A Német Demokratikus Köztársaság kül—
politikai és külgazdasági kubatóiintézetének folyóiratában a szerzők a nemzetközi mun- kamegosztás új vonásait elemzik. Figyelmü- ket a szellemi termékek nemzetközi forgal—
mára összpuontasitják, kiemelve a műszaki fejlődés komplex feltételeit és hatásait.
A nemzetközi kereskedelemben mind na- gyobb szerepet kapnak az információra, iicencre, know—howra, szervezési ismeretre.
számitógépes programokra stb. vonatkozó ügyletek. a műszaki—gazdasági tanácsadás, a szakmai képzés, továbbképzés, a kutatási eredmények kínálata.
A hetvenes évek közepétől a tőkés cégek évente több mint száz szerződést kötöttek
szovjet licencek megvásárlására, jelenleg 20 ország hasznosit ilyen ismereteket. A szovjet licenceknek több mint 30 százalé- kát a hat vezető tőkés országban haszno- sítják. például a vaskohászatban. a pneu- matikus szállítórenclszereknél. a hegesztési eljárásokban, egyes szemsebészeti eszközök gyártásában. A Német Demokratikus Köz—
társaság is több, például bányászati. kohá—
szati, környezetvédelmi licencet értékesített tőkés cégeknek.
A szerzők vitába szállnak azzal az állí- tással, hogy a KGST-országok azért vesznek több licencet a tőkés országokból. mert tudományos—műszaki elmaradásuk mérsék—
lésének ez fontos eszköze. A licencimport -— a statisztikák szerint — tartósan és nagy- mértékben meghaladta a szellemi exportot több fejlett tőkés országban is. így például Japán-ban (3.1-szeresen), Franciaországban és Svédországban (több mint kétszeresen).
valamint a Német Szövetségi Köztársaság- ban (körülbelül kétszeresen). A magyar számitástechnikai programokból (Számítás—
technika-alkalmazási Vállalat — SZÁMALK) jelentős értékben vásárol Ausztria, Svájc és a Német Szövetségi Köztársaság. igy magyar részvétellel kialakitott program működik több tőkés cégnél.
A műszaki—tudományos kooperáció nö- vekvő jelentőségű területe az űrkutatás. pél—
dául a szovjet—francia együttműködés. az űrszondák egyeztetett kialakitása. a szovjet asztrofizikai (KVANT) kutatólaboratórium, mely utóbbi berendezéseinek kialakításában brit, holland, nyugat—német tudósok is részt vettek. Perspekitivikus együttműködési tel—
adatokat rögzitenek az újabban létrehozott államközi megállapodások, például a biva—
technológia. a víruskutatás. az atomenerge- 'tikia területén. A szerzők ismertetik, hogy a Német Demokratikus Köztársaság meiy oszágokkal kötött ilyen jellegű megállapo—
dást. A szovjet és az amerikai tudományos akadémia 1986. áprilisban aláírt megálla- podása ismét hatályba léptette az Egyesült Államok részéről korábban egyoldalúan fel- függesztett együttműködést.
A szerzők bírálják—azt az illúziót, hogy az Egyesült Államok szankciói lefékezhetik a KGST-országok fejlődését, például a lézerek, mikroelektronikai, számitástechnikai termé- kek és ismeretek kiviteli tilalmával. Szovjet szakcikkre hivatkozva ismertetik a termo- nukleáris szintézis, az elektro—acélgyártás, a
kardiológiai és onkológiai eszközök stb.
csúfostech'niika terén elért szovjet eredmé- nyeket. A stratégiai cikkek COCOM-jegy- zékét is hatástalannak minősítik középtávon.
Az 1986—ban közzétett ENSZ-statisztikákra alapozva részletezik a licenc-forgalom mu- tatóit. ismertetve az érvényben levő kelet—
nyugati megállapodások ágazati szerkezetét
