• Nem Talált Eredményt

A Német Demokratikus Köztársaság gazdaságának hat éve

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A Német Demokratikus Köztársaság gazdaságának hat éve"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

1133

A Német Demokratikus Köztársaság gazdaságának hat éve

A Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népe 1955. október 7—én ünnepelte a Köztársaság megalapításának hatodik évfordulóját.

A Német Demokratikus Köztársaság

—ipari termelése, előzetes számítások sze- rint, ma több mint kétszerese a háború előtti ipari termelésnek.

Az ipari termelés alakulása

Év 19363100 1950-2100

1936 ... 100

1950 ... 110,7 100 1951 ... 136 123 1952 . . 157 142 1953 . . 176 159 1954 . . 195,1 176 1955 . . 211,6 191 Forrás: Statistische Praxis, 1954. 5. szám. Die Wirtschaft. 1954. szeptember 3. 1954. évi terv- jelentés. Gerhard Becker cikke. Szabad Nép. 1955. október 7. v A Német Demokratikus Köztársaság még a felszabadulás előtti időkből fejlett iparral rendelkezik. Ezért a fő feladat nem az ország iparosítása, hanem az ipar- ban a kettéosztottság miatt fennálló aránytalanságok megszüntetése volt. A Német Demokratikus Köztársaság terüle— tén a felszabadulás előtt ugyanis arány— lag kisméretű volt a nyersvas— és acél— termelés, hajóépítőipar egyáltalán nem volt stb. Ezeknek az aránytalanságoknak a fel- számolását a Szovjetunió és a népi demok— ráciák érc- és üzemanyagszállításainak segítségével sikerrel oldják meg a Né- met Demokratikus Köztársaság dolgozói: 1949-ben 250000 tonna, 1955—ben pedig már több mint másfélmillió tonna nyers- vasat termeltek. A hengerelt acél terme— lése 1949—ben 355000 tonna volt, jelenleg az évi termelés eléri az 1 800000 tonnát. Az acéltermelés az 1950. évi 996000 tonná- ról emelkedett 1955—ben 3,5 millióra, a barnaszéntermelés az 1950. évi 137 millió- ról 180 millió tonnára. Az 5 éves terv során jelentős ipari léte— sítményekkel gazdagodott a Német De- mokratikus Köztársaság. Fürstenbergben megépült a Sztálin acélkombinát és az or— szág első szocialista városa. A Keleti ten- gerparton, ahol 1949-ben még egyetlen nyílttengeri hajógyár sem volt, ma már három működik, 7500, 8000, illetve 5000 alkalmazottal. Az ipari termelésen belül az ötéves terv során megnövekedett az állami szektor termelésének aránya, ugyanakkor abszo- lút méretekben az elmúlt években jelen- tősen emelkedett a magánipar termelése is. így míg 1950—ben az állami üzemek az összipari termelés 75 százalékát adták, ad- dig ez az arány 1953-ban 83 százalékot, 1955—ben pedig több mint 85 százalékot ért el. A szocialista szektor részesedése az alapanyaggyártásban a legmagasabb; meg— haladja a 90 százalékot. " Évről évre nőtt a munka termelékeny— sége az iparban. Az ötéves terv ideje alatt a növekedés meghaladta az 50 százalékot. A munka termelékenységének növekedése Ev 1950. év százalékában 1950 ... 100

1951 ... 115

1952 ... . . . ... 131

1953 ... 143

1954 ... 149

1955 ... 154

Forrás: Die Wirtschait. 1954. július 23. Tervjelen- Éber-TÉMA! békéért. népi demokráciáért. 1955. ok—

A népi tulajdonban levő vállalatok ter—

melésének önköltsége az ötéves terv idő- szakában több mint 19 százalékkal csök- kent.

A sikerek mellett a Német Demokra- tikus Köztársaság iparában még számotte- vők a hiányosságok. ,,...meg kell állapí—

tanunk, hogy sok problémát még nem 01- dottunk meg, vagy csak most oldunk meg.

Még nem valósultak meg azok a nagy fel—

adatok, amelyeket Németország Szocia—

lista Egységpártjának IV. kongresszusa a szénbányászat, a kohászat, a vegyipar, az építőanyagipar fejlesztése céljából kitű—x

zött, elsősorban nem elégítettük ki telje- sen a villamosenergia-szükségletet... A második ötéves terv egyik legfontosabb feladata, hogy feltétlenül kiküszöbölje a

(2)

1134

STATISZTIKAI TAJEKOZTATO

népgazdaság említett aránytalanságait"1 -- írja ezekről Wilhelm Pieck elvtárs.

.

Németország mezőgazdasága világvi—

szonylatban is magas színvonalon állott.

Magas volt a terméshozam, különösen fej—

lett az állatállomány és nagyfokú volt a gépesítés.

A földreform után eltelt évek során azonban világossá vált, hogy a kisparaszti gazdálkodás útján el lehet ugyan érni a háború előtti; termelési színvonalat, de ,,1..a terméshozam növelése és a dolgozó parasztok életszínvonalának további eme—

lése csak a szövetkezeti munkára való át- térés útján lehetséges".2

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek gyors fejlődése 1952—ben indult meg. A szövetkezetek számának alakulása a kö—

vetkező volt:

Mezőgazdasági lermelószövetkezelek száma

1952. július ... 59

augusztus ... 160

szeptember 387 október ... 855

november ... 1204

december ... 1815

1953. december ... . . 4751

1954. december ... 5106

1955. augusztus 31. 5980 ' Forrás: Tágliche Rundschau. 1954. dec. 18.. Sta— üstische Praxis, 1954. 5. szám, Neues Deutschland. 1953. november 27. 1955. október '7. A termelőszövetkezetek számának emel- kedésével együtt nőtt a fejlettebb, a III. típusú termelőszövetkezetek részaránya , az összes szövetkezeteken belül. Míg ará- Jnyuk 1952—ben csak 9, 1953—ban 41, 1954- ben már 60 százalékot ért el. A szövetke— zetek 1953—ban a megművelhető terület—

- nek kb. 13 százalékán, 1954—ben több mint

14 százalékán, 1955. júliusban pedig 14,3 százalékán gazdálkodtak. A szocialista szektor (termelőszövetke— zetek, állami gazdaságok stb.) 1953—ban a megművelhető' földterület 30 százalékára terjedt ki. Évről évre több állami gép— és traktor- állomás segíti elő a termelőszövetkezetek fejlődését. * 1 Tartós békéért. népi demokráciáért! 1955, okt. 9. ' Németország Szocialista Egységpártia IV. kong— resszusa, Szikra. Buda-pest. 1954. 110. old. A gép— és traktor-állomások száma 1950—ben ... . ... . . 524

1951-ben ... .. .- ... .. 540

1952-ben ... . 590

1953-ban ... 605

*Forrds: Staiistische Praxis, 1953. október.

A gép- és traktorállomások 1953—ban 23 042 darab traktorral, 24 360 traktorvon- tatású ekével, 10 878 kévekötő aratógépa pel és 402 kombájnnal rendelkeztek.

A szocialista szektor térhódításának, valamint az egyénileg gazdálkodó parasz- toknak nyújtott sokoldalú segítségnek eredményeként az ötéves terv során az összes gabonaneműeknél túlszárnyalták a terméshozamok háború előtti színvonalát.

A terméshozamok alakulása

(ar/ha)

Megnevezés 1934/38 1946 1951 1953

Búza ... 24,6 17,5 ; 322 zs,s

Bozs ... 17,1 12,9 23,4 19,3 Takarmánygabona 22,0 ] 5,5 27,7 25,6 Gabona (összesen) 20,6 14,8 26,5 23,2 Burgonya ... l73,0 120,8 l78,9 167,7 cukorrépa. ... 291,0 198,4 279,4 290,6 Olajos növények . 14,6 5,9 14,4 10.6

Forrás: Statistische Praxxis. 1954. 5. szám.

A hozamok emelését nagyban elősegí—

tette a felhasznált műtrágya mennyiségé—

nek növekedése.

A műlrdaualelhaszndlds alakulása (kg/ha)

Nitrogén Káli

Év

műtrágya

1938I39 ... . 44,2

1947/48 .. . . 20,2 37,5

1950/51 . . . 29.33 fú,!)

1952/53 . . , .. 31,3 632

1954 ... 31,5 67,7

Forrás: Statistische Praxis. 1954. 5. szám. Obzor Ekonomicseszkogo Polozseniía Evropi v 1954 godu.

*

A Német Demokratikus Köztársaság

külkereskedelmi forgalma 1950—től 1954—ig két és félszeresére nőtt. Évenkénti alaku- lása a következő:

(3)

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A külkereskedelmi forgalom alakulása százalékban

Index: 1950 :: 100 1*00.0

l38.1 1573 HMA 251,4 2921)

Forrás: Die Wirtschaft. 1954. szeptember 3.. Neues Deutschland. 1955. október 7.

1135

A Német Demokratikus Köztársaság külkereskedelmi forgalmának mintegy 75 százaléka a szocialista tábor országai 'felé irányul, Ennek összvolumene ma már az

1950. évinek háromszorosa.

A Német Demokratikus Köztársaság külkereskedelmében legnagyobb súlya a Szovjetuniónak van. A Szovjetunióval való külkereskedelem forgalmának szerkezete 1954—ben a következő képet mutatta:

A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közötti külkereskedelem szerkezete

A Német Demokratikus Köztársaság exportja a Szovjetunióba

A Német Demokratikus Köztársaság importja.

;,a Szovjetunióból

Százalékos Százalékos

Megnevezés összetétel Megnevezés összetétel

Készáruk ... 88,2 Ipari nyersanyagok, részben berendezések 60,0 Nyersanyagok és félkészáruk . . . 11,8 Élelmiszerek, közszükségleti cikkek . . . . 40,0

Összesen 100,0 Ösazesen 100,0

Forrás: Die Wirtschaft. 1954, november 4.

A baráti országok részesedését a legfontosabb tábla szemlélteti:

importcikkekben a következő

A legfontosabb eikkek behozataldból a demokratikus országokra eső rész

Megnevezés Százalékban Megnevezés Százalékbsn

Kőszén ... 99,6 Kenyérgabona ... 100.0 Keksz . . . . ... 92,0 Takarmánygabona ... 99,0 Vasérc ... 99,4 Hús ... 96,0 Hengerelt anyag ... 88,0 Gyapot

Természetes kaucsuk ... 96,0 Réz .. ... 100,095,0 Gyapjli ... 84,0 Ólom ... 100,0

Forrás: Der Aussenhandel, 1954. december 21.

Fejlődött a Német Demokratikus Köz—

társaságnak a kapitalista országokkal folytatott külkereskedelme is. A tőkés or—

szágokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalom 1954—ben csaknem kétszerese volt az 1950. évinek. Különös jelentősége van a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország között folyó árufor- galomnak, mely 1950 óta így alakult:

Év Index: 1950 : 100

1950 ... ... 100

1951 . 52

1952 . 44

1953 . 83

1954 140

Forrás: Die Wirtschaft. 1954. szeptember !.

A gazdaság megszilárdításában elért si—

kerek a Német Demokratikus Köztársa- ságban létrejött új rendszer hatalmas élet-$

erejét bizonyítják.

Ezek a sikerek hatalmas jelentőségűek a német népnek Németország egységéért vívott harcában. A Német Demokratikus Köztársaság állandó támasza egész Né- metország békeszerető és demokratikus erőinek s megtestesíti azokat az eszmé- nyeket, amelyekért Németország haladó erői hosszú éveken át harcoltak.

Kőszegi Lászlóné

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Ennek során avval szembesül, hogy ugyan a valós és fiktív elemek keverednek (a La Conque folyóirat adott számaiban nincs ott az említett szo- nett Ménard-tól, Ruy López de

25 A rasszisták természetesen jellemzően nem vallják magukat a bíróság előtt rasszistának. Ennek következtében, ha sértettek, akkor azzal érvelnek, hogy nem

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább