Bendzka, Fritz: A Német Demokratikus Köztársaság könyvtárügye, 1947–1957

470

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEIÁ)

(importált áruk árindexet csak néhány ország (például Anglia, Dánia, Svédor—

szág) publikálja. A cikk terjedelmes láb-

jegyzet formájában felsorolja, hogy me—

lyik tőkés ország milyen formula és me- lyik év bázisul vételével számítja külke—

reskedelmi volumen- és átlagárindexeit.

A nemzetközi kiadványokban az össze-

hasonlíthatóság biztosítása érdekében az összes országok indexeit közös bázisra

bázison közlik a külkereskedelmi indexe—

ket. Az ilyen átszámítás különösen a vál- tozó súlyozású indexeknél persze nem teljesen veszélytelen.

A cikk befejező részében a szerző a

Német Birodalmi Statisztikai Hivatal és

a Népszövetség (második világháború előtti), valamint az ENSZ statisztikai ap—

parátusának (második világháború utáni)

külkereskedelmi indexszámitását ismer—

számítják át. Az ENSZ kiadványok jelen- teti.

leg —— a lehetőségekhez képest — 1953. évi (Ism.: Valkovics Emil)

KULTÚRSTATISZTIKA

Bendzka, Fritz:

A Német Demokratikus Köztársaság könyvtáriigye 1947—1957

(Das Bibliothekswesen in der DDR 1947 bis 1957.)

—— Vierteliahreshelle zur Slatístík der Deutschen Demokratischen Republik, 1958. 3. sz. 110—112. p.

A Német Demokratikus Köztársaság—

ban évről évre jelentős összegeket fordí—

tanak a könyvtárak fenntartására, fejlesz- tésére és új könyvtárak létesítésére. A Német Demokratikus Köztársaságban már 1955—ben a községek 95 százalékában volt

közművelődési könyvtár, Nyugat—Német-

országban viszont a községeknek közel

75 százaléka még 1957—ben sem rendelke—

zett közművelődési könyvtárral. Itt a könyvtárakra évenként és lakosonként (átszámítva) 0,50 márkát, míg a Német

Demokratikus Köztársaságban 1,20 már—

kát fordítanak.

A közművelődési könyvtárak száma az

elmúlt tíz év alatt jelentősen emelkedett"

Év Könyvtárak száma

1917 . . . 3 935

1950 . . . 7 385

1954 . . 10 226

1957 ... 10 376*

* Év eleji adat.

A 10 875 könyvtár közül 991 felnőtl könyvtárat, valamint 529 gyermekkönyv' tárat vezet főfoglalkozású könyvtáros.

Minthogy a (demokratikus Berlin nélkül

számított) 10 280 könyvtárból 8484 kisebb

helységekben van, elmondhatjuk, hogy a könyvtárak behálózzák az ország úgyszól-

ván egész területét. Nyugat—Németország—

ban lényegesen kevesebb a vidéki könyv-

tár. Igy például Rheinland—Pfalzban

2888 községben 1953 végén csupán 468—

ban volt nyilvános könyvtár. Különösen szembetűnő Bajorország kis mértékű

könyvtári ellátottsága. 1953—ban 7024 ba—

jor község közül mindössze 843 rendelke- zett nyilvános könyvtárral.

Különösen a gyermekkönyvtárak száma növelendő jelentős mértékben. Indokolja ezt a gyermekolvasók nagy száma (1956-

ban a mintegy 2 millió olvasó közül

600000 volt 14 éves vagy fiatalabb) és a kikölcsönzött ifjúsági és gyermekművek

menyisége (29 millió könyv közül 9 mil-

lió volt az ifjúsági).

A nyilvános könyvtárak 1956-ban 1,8 millió aktív olvasót tartottak nyilván.

(Aktív olvasónak azt tekintették, aki egy

naptári évben legalább egy könyvet köl—

csönzött.) Ezek között l,2 millió volt 14

évesnél idősebb és ezenbelül 674000 a dol- gozó. A lakosság 10,5 százaléka volt a könyvtárak aktiv olvasója.

Közel 9 millió kötet állott az olvasók rendelkezésére. A nyilvános könyvtárak- kal rendelkező községekben minden ezer

lakosra 530 kötet jutott, ami megfelel az

első ötéves tervben előirányzott tervszám- nak.

1956-ban minden olvasó átlag 15,5

könyvet kölcsönzött. Ez a szám magasabb

a főfoglalkozású könyvtáros által vezetett könyvtárakban (19,6 kötet), mint azokban, amelyekben a teendőket a könyvtáros

mellékfoglalkozásként látta el (113 kötet).

A gyermekkönyvtárak átlagos kölcsön—

zése 18,4 kötet. A kisebb (200 lakosig) köz- ségekben az átlagos kölcsönzés 6,8 kötet, míg a nagyobbakban (5 OOO—10000 lakos) 17 kötet jut egy olvasóra.

(Ism.: Hajdú Elemérné)