Kedvezményezett: Levegô Munkacsoport,1075 Budapest, Károly krt. 3/a III. e. 2.telefon: (06-1) 411-05-10, www.levego.huVegyszerezett világ - kampánya fenntartható vegyi anyag használatértKEOP-6.1.0/B-2009-0003

Kedvezményezett: Levegô Munkacsoport, 1075 Budapest, Károly krt. 3/a III. e. 2.

telefon: (06-1) 411-05-10, www.levego.hu Vegyszerezett világ - kampány

a fenntartható vegyi anyag használatért KEOP-6.1.0/B-2009-0003

MÉRGEKTÔL MENTES JÖVÔT!

REACH, pesztici dek, bio cid ok

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

1. Kémiai bizonytalanság 4.

2. A REACH végrehajtása 8.

Feladat: korlátozás, helyettesítés – az SVHC-lista 10.

SVHC – veszélyes anyagok listái 12.

Információ a lakosságnak 13.

3. Növényvédô szerek 14.

Az európai növényvédôszer-szabályozás 16.

Feladat: nemzeti akcióterv készítése 18.

Derogációk, hormonhatású anyagok engedélyezése 20. 4. Új feladatok – az EU biocid irányelv felülvizsgálata 22.

5. Vegyszerezett világ - kampány a fenntartható vegyi anyag használatért 26.

Felhasznált irodalom 29.

Hasznos linkek 30.

TARTALOM

A vegyi anyagok használatából adódó egészségügyi és környezetvédelmi kockázatok folyamatos növekedése a jogi szabályozások szigorodását hozta. Az Európai Unió egymás után alkotja meg a különbözô vegyi anyagok engedélyezését és használatát szabályozó rendeleteket és irányelveket.

Kiadványunk célja, hogy közzétegyük hazai kutatásunk eredményeit, a magyar lakosság vegyi anyag ismereteirôl és félelmeirôl, valamint bemutassunk néhány új kutatási eredményt. Rámutatunk az Európai Unió által 2006-ban elfogadott új vegyi anyag szabályozási (REACH) rende- let végrehajtásának környezet- és egészségvédelmi hiá- nyosságaira. Összegezzük a környezetvédô szervezetek javaslatait a 2009 �ôszén elfogadott uniós növényvé- dôszer-szabályozásból adódó hazai feladatokkal kap- csolatban. Az Unió döntéshozói, a Parlament és a Tanács 2010-ben fogja tárgyalni a biocidok új szabályozását.

A negyedik fejezet rámutat arra, milyen biocid rende- let képes biztosítani az emberi egészség és a környezet megfelelô védelmét.

Mindössze 4 százalék vé- lekedik úgy, hogy a szinte- tikus anyagoknak nincs számottevô egészségügyi hatásuk. A válaszadók sze- rint a mesterséges anyagok a daganatos betegségek 40 százalékáért lehetnek fele- lôsek.

A félelmeknek sajnos van alapjuk, hisz az Európai Unió- ban, így hazánkban is jelen lévô több mint százezer kü- lönbözô, ember által elôállí- tott vegyi anyag döntô több- ségérôl nem tudjuk, hogy miként hatnak az egészsé- günkre. Egy uniós vizsgálat szerint a leggyakrabban használt anyagok 80 száza- lékáról nem tudjuk, hogy az emberekre nézve rák- keltô hatásúak-e, illetve okoznak-e károsodást a V^{ÉLEMÉNYEK A}MESTERSÉGES

VEGYIANYAGOK EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSAIRÓL (^SZÁZALÉK)

A hazai lakosok közel kéthar- mada (64 százalék) szerint a mesterséges vegyi anyagok akár súlyosan is károsíthatják az egészségünket, derült ki a Levegô Munkacsoport 2009 nyarán, a Mediánnál készítetett közvéleménykuta- tásából.

nincs számottevõ egészségügyi hatásuk kis mértékben hatnak az egészségünkre akár súlyosan is károsítják az egészségünket nem tudja

1. K ^ÉMIAI BIZONYTALANSÁG - I ^{SMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A VEGYI ANYAGOKRÓL}

nemzôképességben vagy az utódainkban. Szervezetünk naponta tízezernyi szinteti- kus vegyülettel érintkezik. A vegyi anyagok gyakorlati- lag életünk minden pontján körülvesznek minket, meg- találhatóak a bútorokban, a ruhákban, a festékekben és a tisztítószerekben, a mû- szaki cikkekben, az élelmi- szerekben, üdítôitalokban is.

A vegyi anyagok már be- kerültek a Föld ökorend- szerébe, sôt az emberek szervezetébe is: kutatások szerint egy európai ember vé- rébôl körülbelül 300 mester- séges vegyi anyag mutatható ki, például égésgátló anya- gok, növényvédôszerek és a mûanyagok lágyítószerei is. A szervezetünkben tehát egy teljesen követhetetlen,

hatásaiban kiszámíthatatlan vegyi koktél van. Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) felmérése szerint az összes munkahelyi meg- betegedés legalább 18, legfeljebb 30 százalékáért a mesterséges anyagok a felelôsek.

A Medián felmérése alap- ján kijelenthetô, hogy a hazai lakosság nem bízik abban, hogy a jogszabályok megvédik ôket a mester- séges vegyi anyagoktól. A válaszadók ötöde szerint a jelenlegi szabályok egyál- talán nem garantálják a hétköznapi termékekben lévô vegyi anyagok bizton- ságosságát, és további 41 százalék sem lát egészségü- gyi és környezeti szempont- ból törvényi garanciát.

1. K ^ÉMIAI BIZONYTALANSÁG - I ^{SMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A VEGYI ANYAGOKRÓL}

tenek a védtelen embriókra és a fejlôdô gyermekekre nézve. Különösen azok az anyagok veszélyesek, me- lyek hormonként hatnak, károsítják a szaporítószervek mûködését vagy fejlôdési rendellenességet okoznak.

A gyerekek mellett a nôket veszélyeztetik fokozottab- ban a vegyi anyagok, hiszen ôk érintkeznek gyakrabban a háztartási vegyi anyagok- kal és a kozmetikumokkal.

A várandós nôkben talál- ható szennyezô anyagok egy része, akár az ötöde is átjut a méhben fejlôdô gyermekbe, majd késôbb az anyatejbe is bekerül. Az USA-beli vizsgálatok 287 mesterséges vegyi anyagot tudtak köldökzsinórvérben azonosítani.

A megkérdezettek döntô többsége (84 százaléka) szerint az élelmiszerekben található vegyi anyagok jelentik a legnagyobb koc- kázatot az ember egészsé- A lakosság szerint elsô-

sorban a gyártóknak (84 százalék említette), illetve az ezzel foglalkozó állami szerveknek (52 százalék) kellene tennie a termékek- ben található vegyi anya- gok biztonságosságáért. A megkérdezettek csupán 15 százaléka nem lenne haj- landó (vagy nem képes) többet fizetni egy hasonló, ám káros vegyi anyagoktól mentes termékért.

Számtalan, korábban ár- talmatlannak hitt anyagról derült ki, hogy hosszú távon egészségkárosító hatása van.

A veszélyes kemikáliákat alig vonják ki a forgalom- ból, még ha bizonyítottá is válik egészségkárosító ha- tásuk. A rákkeltô anyagok mellett számos ideg-, im- mun- és hormonrendszer- károsító, továbbá a géneket és a szaporodási képességet veszélyeztetô anyag is for- galomban van. A kemikáliák fokozott kockázatot jelen-

gére. Elsôsorban a 18- 29 év közöttiek és a diplomások aggódnak a kozmetikumok és a tisztítószerek káros ha- tásai miatt (70, illetve 72 százalék említette),

míg a mûanyagok és a mûszaki cikkek jelentette veszélyek- tôl kevésbé tartunk. A valóságban sokszor kockázatot jelentô bú- torokra, szônyegekre mindössze 5 száza- lék gondolt, pedig az uniós „különös aggodalomra okot adó” anyagok listáján² például mûszaki cik- kekben, bútorokban, ruhákban található, a májat, az agyat, az ideg- és a hormon- rendszert károsító, a szervezetben fel- halmozódó brómo- zott égésgátlók és szaporodási képessé- geket károsító ftalátok szerepelnek.

VÉLEMÉNYEK ARRÓL, MELY TERMÉKEKBEN TALÁLHATÓVEGYSZEREKJELENTHETNEK LEGINKÁBB KOCKÁZATOT AZEGÉSZSÉGRE

(^{NYITOTT KÉRDÉS}, ^{EMLÍTÉSEKARÁNYA},

SZÁZALÉK)

alapján a hatóságok helyett a gyártók kötelessége lett a vegyi anyagok biztonságosságának garantálása. Ez a rendszer elvben arra ösztönzi a cégeket, hogy az elavult káros anyagok helyett új, korszerûbb anyago- kat fejlesszenek. A REACH cél- ja, hogy a következô 11 évben bevizsgálják a leggyakrabban használt 30 000 anyagot és a legveszélyesebbeket betiltsák.

Az évi egy tonna feletti mennyi- ségben használt vegyi anyago- A vegyi anyagok kockázatainak

kezelése sok éve az egyik leg- fontosabb környezetvédelmi kérdés. Az Európai Unió kö- zel tíz éves vita után fogadta el 2006-ban vegyianyag-poli- tikája reformját, a REACH-et (vegyi anyagok bejegyzése, ér- tékelése és engedélyezése). Az új szabályozás célja, hogy a vegyi anyagokat forgalomba kerülésük elôtt egészségügyi és környezetvédelmi szem- pontból ellenôrizzék. A REACH

2. A REACH VÉGREHAJTÁSA

kat a gyártónak/importálónak részletesen meg kell vizsgál- tatni; bizonyítania kell, hogy az adott anyag nem káros az egészségre és a környezetre.

A REACH regisztrációs eljárása nem vonatkozik azok- ra az anyagokra, amelyek engedélyezését más törvé- nyek szabályozzák, például növényvédôszerek, élelmiszer adalékanyagok. A rendszer koordinálására létrehozták az

Európai Vegyi Anyag Ügynökséget, amely ér- tékeli a cégek által benyúj- tott adatokat, kiadja az enge- délyeket, és nyilvánosságra hozza a bejegyzés során megis- mert adatokat. Valószínûleg a bejegyzésre kötelezett vegyi anyagok 80 százalékánál nem lesz szükség további intézke- désekre, a kemikáliákat szaba- don forgalmazhatják, ráadásul azok biztonságát is garantálni tudják majd a fogyasztóknak.

A különösen magas koc- kázatot jelentô, például rákkeltô anyagokat enge- délyeztetni kell. Ám ha a gyártó garantálja, hogy az anyag használatából fa- kadó kockázat megfelelôen kezelhetô és „megfelelôen ellenôrizhetô”, akkor az anyag használatát enge- délyezik. A civil szervezetek szerint nincs „megfelelô el- lenôrzés”, hiszen a kénysze- rítô intézkedések hiánya mi- att korábban sem törôdtek a gyártók a határértékekkel.

Az elmúlt idôszak azonban sajnos azt mutatja, hogy a cégek nem igazán akarják kivonni a káros anyagokat, hanem mindenáron szeret- nék azokat továbbra is a piacon tartani. Az Európai Vegyi Anyag Ügynökség ter- mészetesen korlátozhatja

egy anyag használatát. A korlátozási eljárás részeként, mely az egész Európai Unióra kiterjed, feltételeket szabhat az anyag gyártására, fel- használására és forgalom- ba hozatalára vonatkozóan, sôt meg is tilthatja annak használatát. Sajnos mind- ezidáig a korlátozás helyett sok káros anyagot, pél- dául ftalátokat és brómo- zott égésgátlókat engedé- lyeztek. Bár a legtöbb ftalát használatát tiltják például a gyerekjátékokban, azok számos más, gyermekek ál- tal használt termékben, így ruhákban, cipôkben és or- vosi eszközökben is jelen le- hetnek³. Ráadásul a REACH nem zárja ki a hormonha- tású anyagok használa- tát, így például semmi nem tiltja, hogy biszfenol A

FELADAT: K

,

–

SVHC-

(Bisphenol-A; BpA) nevû anyag legyen a cumisüvegekben.

Ez az anyag növeli a fejlôdési rendelle- nességek kialakulá- sának esélyét, ezért Kanadában és az USA-ban is kivonták a forgalomból.

Tehát a REACH sze- rinti “különös ag- godalomra okot adó anyagok” listája még igen hiányos. A zöldek szerint a REACH-listán lévô�anyagok mellett több mást is korlátozni, de legalábbis jelölni kellene a termékeken.

A Levegô Munkacso- port internetes blogja a témában:

http://vegyi.blog.hu

FELADAT: K

,

–

SVHC-

4

A REACH definíciója szerinti

„különös aggodalomra okot adó anyagok” mihamarabbi helyette- sítése érdekében az International Chemical Secretariat (ChemSec) létrehozta a S.I.N. (Substitute It Now – Helyettesítsd Most) lista 1.0- t, melyen jelenleg 267 vegyület található: www.sinlist.org. Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) követelése szerint a listáján szereplô vegyületeket a dolgozók és a fogyasztók egészségének vé- delme érdekében mihamarabb biztonságosabb anyagokkal kell helyettesíteni. Az ETUC listáján jelenleg 306 vegyület található (www.etuc.org/r/830).

• Rákot okoznak (karcinogének).

• Károsítják a DNS-ünket (mutagének).

• Károsítják a szaporítószerveket vagy a magzatot (repro- toxikusak).

• Nem bomlanak le a környezetben (perzisztensek), fölhal- mozódnak a szervezetben (bioakkumulatívak), lehetséges mérgezôek (PBTk).

• Más módon, de ugyanannyira káros hatásúak, mint a fentiek.

A REACH definíciója szerint azok a legveszélyesebb, úgynevezett

„különös aggodalomra okot adó anyagok”, melyek:

SVHC - V

ANYAGOK LISTÁI

Az engedélyezés hiá- nyosságain túl a REACH nem követeli meg, hogy a veszélyes vegyülete- ket jelezzék a címkén.

Így még választási le- hetôségünk sincs, hogy biztonságos, egészsé- günkre káros anyago- kat nem tartalmazó ter- méket választhassunk.

Ennek ellenére a REACH biztosítja az európai fogyasztóknak azt a jogot, hogy infor- mációhoz jussanak az egyes termékekben ta- lálható veszélyes anya- gokat illetôen. A cégek 45 napon belül kötele- sek válaszolni arra, hogy van-e a REACH szerinti legveszélyesebb anya- gokból a termékeikben.

A Levegô Munkacsoport a Greenpeace-szel közös kampányának keretében készített egy mintalevelet (www.levego.hu/letoltes/

k a r o s v e g y s z e r e k . d o c ) , melynek leadása után a cégek kötelesek a REACH szerint az uniós listán lévô

“legveszélyesebb” vegyi anyagok jelenlétérôl infor- mációt adni a vásárlóknak.

I

LAKOSSÁGNAK

A növények termesztése során jelentôs mennyiségben használnak különféle növényvédô szereket (peszticideket).

Ezek nagyobbrészt elbomlanak, mire a termék a fogyasztók asztalára kerül.

Sajnos azonban a hivatalos vizsgála- tok szerint a hazai boltokban kapható zöldségek és gyümölcsök közel fele tartalmaz ilyen anyagokat. A peszti- cidek (növényvédô szerek, biocidok) feladata a kártevôk elpusztítása, te- hát funkciójuknál fogva mérgek.

A XX. század elejétôl folyamato- san növekvô peszticidhasználat a hatvanas-hetvenes években tetôzött világszerte és Magyarországon. A környezetszennyezés problémájára is sokan a DDT nevû rovarirtószer- szennyezésrôl szóló Néma tavasz címû könyv hatására eszméltek rá. A rendszerváltást követôen egészen az ezredfordulóig hazánkban folyama- tosan csökkent a mezôgazdaság- ban felhasznált vegyszerek tonná- ban kifejezett mennyisége, 2000 óta azonban újra növekszik. Jelenleg a hazánkban mezôgazdaságilag

3. N ÖVÉNYVÉDÔSZEREK

megmûvelt terület legalább 95 százalékán végeznek vegyszeres kezelést. Így gyakorlatilag minden nap fogyasztunk vegyszerma- radékokat, ráadásul az itt- hon forgalmazott termékek huszadában, a határértékek feletti mennyiségben talál- hatóak növényvédôszer-ma- radékok. Az Európai Bizott- ság utolsó felmérése szerint 2006-ban minden eddiginél nagyobb arányban voltak növényvédôszerekkel szeny- nyezettek az unióban vásá- rolható élelmiszerek. Az elmúlt öt évben közel húsz százalékkal emelkedett a szennyezett élelmiszerek aránya. Aggodalomra ad- hat okot, hogy egyre több olyan terméket találtak, me- lyekbôl többféle hatóanya- got is ki lehetett mutatni.

Olyan terméket is vizsgáltak, amelyben összesen 29 kü- lönféle permetszer volt, bár

mind a hatályos határérték alatt. A vegyszerek együt- tes hatásáról szinte semmit sem tudunk, de tudományos vizsgálatok szerint elôfor- dulhat, hogy több vegyszer együttes hatása sokkal erôsebb lehet. Egy francia vizsgálat szerint más vegy- szerek jelenlétében a vinklo- zin nevû szer harmincszor jobban károsította a kísérleti állatok egészségét. Mivel például a hazai szôlôben rendre hat-hétféle vegyszert mutattunk ki , így egyálta- lán nem lehetünk biztosak abban, hogy a határértékek garantálják az egészségünk védelmét. Emellett a rák- keltô, az immunrendszert és a szaporodási képessé- get károsító anyagok már egészen kis mennyiségben is kifejthetik káros hatásukat, tehát ezen szerek használa- tát nagyon szigorúan kel- lene korlátozni.

5

6

szabályokat, és elvben csak az EU-val engedélyeztetett szereket használhattuk.

A gyakorlatban számos kockázatos anyagra, mint például a fent említett atra- zinra, többéves derogációt kértünk. 2009-ben fogadták el az unió új növényvédelmi szabályozását, a növény- védô szerek használatát szabályozó irányelvet és az engedélyezési rendeletet. Az új jogszabályok célja az em- beri egészség és a környezet védelme, azaz hogy csök- kenjen az élelmiszereinkben található vegyszer mennyi- sége, és eltûnjenek a káros anyagok a mezôgazdaság- ból. Az új jogszabály ugyanis tiltja a rákkeltô, génkárosító és hormonhatású anyagok használatát, bár ha az adott káros növényvédô szer nem Már az ’50-es évek óta

csak a mindenkori föld- mûvelési hatóság által kiál- lított engedéllyel lehet Magyarországon növényvé- dôszert forgalmazni és fel- használni. Az EU tagországai eddig saját hatáskörben dönthettek arról, mely szerek használatát enge- délyezik. A vízszennyezô, immunrendszert károsító at- razint például Olaszország már évtizedek óta tiltotta, miközben olasz gyártók még az elmúlt években is szállí- tották ezt a szert hazánkba.

Az MTA növényvédelmi ku- tatóintézetének vizsgálatai során ez az anyag volt a leggyakrabban talált víz- és talajszennyezô.

Az európai uniós csatla- kozással hazánk is átvette az uniós növényvédelmi jog-

A

-

A

-

váltható ki, akkor kérhetnek a tagállamok derogációt a használatára. A korábbihoz képest az új rendszerben a tagországoknak minimális beleszólása lenne az enge- délyezésbe, miközben több, a nagy cégeknek kedvezô módosítás lépne életbe.

A változásokat indokolják a Levegô Munkacsoport idei felmérései: kiderült , hogy a hazai lakosság döntô több- sége (84 százalék) szerint az élelmiszerekben található vegyi anyagok jelentik a leg- nagyobb kockázatot az em- ber egészségére.

A félelmek sajnos megala- pozottak, hisz nyár eleji vegy- szermaradék-vizsgálataink során 16 paprikamintából 10-ben, 17 epermintából

pedig 13-ban találtunk vegy- szermaradékot. Egy Ma- rokkóból származó papriká- ban a lehetséges rákkeltô dimethoate koncentrációja közel hétszerese volt a meg- engedettnek, egy epermin- tában pedig a határérték kétszeresét érte el egy per- metszer mennyisége.

A fenntartható növény- védelmi gyakorlat kia- lakulása érdekében elôny- ben kell részesíteni a vegyszermentes megoldáso- kat. Jelentôsen szigorítják a vegyszeres növényvédelmet a köz- és lakóterületeken, valamint a Natura 2000 ter- mészetvédelmi területeken, és korlátozzák a légi per- metezés alkalmazását is.

A jogszabályok várhatóan 2011 nyarán lépnek életbe a tagországokban.

7

8

Az új irányelv elôírja, hogy minden országban, az érde- keltek bevonásával nemzeti akciótervet kell készíteni ar- ról, hogy miképp lehet az adott országban csökkenteni a szerhasználatot és a növé- nyvédôszerek jelentette kock- ázatokat. A zöld szervezetek szeretnék, ha a hazai ak- cióterv valós pozitív változáso- kat hozna, azaz sikerülne mi- nél jobban függetlenítenünk a mezôgazdasági terme- lésünket a veszélyes vegy- szerektôl. A Környezet- és Természetvédelmi Társadal- mi Szervezetek 2009-es, XIX.

Országos Találkozójukon ezért elfogad-tak egy egysé- ges állásfoglalást a nemzeti növényvédelmi akciótervrôl, amelyet ajánlanak a magyar kormánynak elfogadásra.

FELADAT: N

•

•

•

•

•

•

•

•

A terv része kell hogy legyen a stratégia és az intézkedési terv az ökológiailag ellenôrzött gazdálkodás támogatására és gazdasági ösztönzésére, valamint egy szigorú kritérium- rendszer az integrált növényvédelemre vonatkozóan, illetve ösztönzôk az IPM (Integrált Növényvédelem) támogatására.

A Környezet- és Természetvédelmi Társadalmi Szervezetek (zöld szervezetek) kérik az illetékes minisztériumoktól, hogy a nemzeti cselekvési tervek készítésébe az irányelv elôírá- sainak és az Aarhusi Egyezmény követelményeinek megfele- lôen vonják be a zöld szervezetek delegáltjait.

A zöld szervezetek a hazai cselekvési tervben valós, jelentôs és betartatott mennyiségi célkitûzéseket és menetrendet szeretnének látni.

A tervekben maximálisan figyelembe kell venni a környezeti és az egészségügyi szempontokat.

Elengedhetetlen a növényvédelmi hatóságok megerôsítése és a szermaradvány-mérések számának növelése.

A növényvédôszer-szennyezések esetén (környezetbe, illet- ve élelmiszerekbe, termékekbe került szermaradék) teljes körûen érvényesíteni kell a szennyezô fizet elvet.

A zöld szervezetek továbbra is kiállnak Magyarország GMO- mentességéért. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a génmódo- sított növények termesztése a vizsgálatok szerint nem jelenti a növényvédôszer-használat csökkentését.

A nemzetközi egyezmények szellemében (Stockholmi Konven- ció, Bazeli Konvenció, Rotterdami Egyezmény) induljanak programok a hazai növényvédôszer-hulladékok megsemmi- sítésére.

A növényvédôszer-enge- délyezési rendelet szerint Európában ezentúl nem használhatóak a rákkeltô, a génkárosító (mutagén), a szaporodási szerveket és az endokrin rendszert károsító anyagok. Sajnos amíg a legtöbb európai ország ko- rábban is kivonta a pozitív listákról lekerülô, egészség- károsító anyagokat, addig hazánk sokszor derogációért folyamodott.

Az új szabályozás értel- mében egy adott, akár rák- keltô vagy hormonrendszert károsító anyagot csak ak- kor kell kivonni, ha ren- delkezésre áll az adott kár- tevô elleni védekezésre kevésbé ártalmas anyag.

Tehát csak azokat a növény- védô szereket tiltják be, amelyeket más anyaggal helyettesíthetônek ítélnek.

Az új engedélyezési ren- delet is lehetôséget ad a

derogációra. A zöld szer- vezetek szeretnék, ha a döntéshozók elsôsorban a lakosság egészségét és a környezet érdekeit tartanák szem elôtt, és nem csupán a szergyártók érdekeit.

Nem a gyárak nyereségé- nek fenntartása az ország érdeke, hanem az egészsé- günkre kockázatos vegysze- rek mielôbbi kivonása. Ezért kérjük, hogy a kockázatos anyagok helyettesítése le- gyen a prioritás, és próbáljuk elkerülni, minimalizálni a veszélyes anyagok hazai használa- tára vonatkozó d e r o g á c i ó - kérelmeket!

D

,

A klímaváltozás sajnos a szúnyogok és kullancsok terjedését és számuk növe- kedését eredményezi. A háztartási rovarirtó szerek viszont funkciójuknál fogva mérgek.

Az árusított rovarirtók- ban megtalálható például a növényvédô szerként már betiltott lehetséges rákkeltô és immunkárosító perme- thrin, a hormonkárosító d- fenothrin, a lehetséges rák- keltô s-bioallethrin. Francia vizsgálatok szerint, ha az anya a háztartásában – akár csekély mennyiségben is – rovarirtó szert használ, ki- mutathatóan növekedik a daganatos betegségek ki- alakulásának esélye a gyer- mekeknél.

Míg a növényvédôszerek használata csökken Európá- ban, addig a biocidok (peszti-

cidek, melyeket nem növény- védelemben használunk, hanem például a rovarirtó szerekben) alkalmazása jelentôsen nô. Számítások szerint 2009-tôl világszerte évente 5,4 százalékkal fog nôni a biocid-piac. Eköz- ben a biocidok jelentette egészségügyi kockázatok is folyamatosan nônek. A legis- mertebb biocidként használt szert, a DDT kivonását saj- nos nem követték hasonló kockázatcsökkentô intézke- dések.

Számos, a hormonrend- szert és a géneket károsító, lehetséges rákkeltô biocid, illetve sok, a halakra és egyéb vízi élôlényekre fo- kozottan mérgezô rovarirtó szer van forgalomban. A hazai vegyszeres szúnyogir- tásban is rendre lehetséges rákkeltô, sôt a szabályok sajátos értelmezése miatt

4. Ú ^{J FELADATOK} – ^AZ EU ^{BIOCID IRÁNYELV} FELÜLVIZSGÁLATA

9

Az Európai Bizottság 2009.

június 12-én fogadta el a bio- cidok európai engedélyezé- sérôl szóló rendelet terveze- t é t ( C O M ( 2 0 0 9 ) 2 6 7 ) . 1 1 Az Európai Bizottság sajtó-

közleménye szerint az új rendelet célja, hogy foko- zottabban óvjuk az emberi egészséget és a környezetet –így remélhetôleg hama- rosan el fognak tûnni a leg- károsabb szerek Európából.

Az új jogszabály értelmében lesz egy pozitív lista, hogy forgalomból kivont szereket

használnak.

4. Ú ^{J FELADATOK} – ^AZ EU ^{BIOCID IRÁNYELV} FELÜLVIZSGÁLATA

9

10

11

mely biocidok használhatóak Európában, illetve lesz egy egységes új uniós szintû engedélyezési procedúra.

A jogszabály az 1998-as (98/8/EC) irányelvet fogja kiváltani, és a tervek sze- rint 2013. január 1-jétôl fog életbe lépni.

A jelenlegi szabályozás az ipar számára költséges és nehézkes, ugyanis akadozik a kölcsönös elismerés , azaz az egyik tagállamban enge- délyezett szer másikban történô engedélyezése, to- vábbá az adatmegosztás hiánya miatt minden tesztet párhuzamosan végeznek.

A REACH-hez hasonlóan kötelezô megosztani a gerin- ces állatokon végzett kísér- leti adatokat, elkerülendô a felesleges párhuzamos állat- kísérleteket és költségeket.

Az Európai Bizottság számí- tásai szerint az egységesülô piacnak köszönhetôen 2,7 milliárd eurót tudnak a vál- lalatok az elkövetkezô tíz évben megspórolni. A jog- szabály a biocid használa- tát is szabályozni fogja, il- letve, mivel rendelet és nem irányelv, nem hagy szabad mozgásteret a tagállamok- nak a végrehajtásra. A jog- szabály része jelenleg egy kri- tériumrendszer, hogy mely, egészségre és környezetre veszélyes biocidok nem lesznek engedélyezhetôek Európában. Emellett ezentúl csak nagyon korlátozottan lehet ruhákat és bútorokat biocidokkal kezelni.

A Növényvédôszer Akció- hálózat (PAN Europe) –mely- nek a Levegô Munkacsoport is tagja– azt szeretné, hogy

12

13

a hamarosan sorra kerülô európai parlamenti szavazás során az EP-képviselôk a vegyszergyártó cégek érde- kei helyett alapvetôen a lakosság érdekeit, illetve a környezetvédelmi és egészségügyi szempontokat tartsák szem elôtt. A zöld szervezetek kérik a dön- téshozókat, hogy csak az egészségre nem kockázatos anyagok engedélyezését tegyék lehetôvé, azaz az el- kerülhetetlen vészhelyzete- ket leszámítva ne enged- jék a veszélyes biocidok használatát. Fontos, hogy minél hamarabb legyenek kiváltva a káros anyagok kevésbé ártalmasakkal.

Szigorú kritériumrendszert kell ezért felállítani, hogy mely anyagokat szükséges azonnal kivonni a forgalom-

ból és melyeket lehet foko- zatosan helyettesíteni. Így a rákkeltô, a géneket, az im- mun- és a hormonrendszert, valamint a szaporodási képességeket károsító anya- gokon túl fontos, hogy az emberek szervezetében fel- halmozódó, illetve nem le- bomló, azaz bioakkumulatív és perzisztens anyagokat is szigorúan korlátozzuk.

A Levegô Munkacsoport szerint továbbá fontos, hogy hatékonyan korlátozzák a köztereken használt bio- cidok (elsôsorban szú- nyogirtó szerek) fajtáit és alkalmazásuk módját. A biocidrendeletrôl az unió döntéshozó szervei, az Európai Parlament és a kor- mányokat egybefogó Tanács az elkövetkezendô években fog dönteni.

nem kerülhetne szennyezett termék. Ennek érdekében egy egyéves, országos szem- léletformáló kampány kere- tében mutatjuk be a vegyi anyagok jelentette kocká- zatok csökkentésének le- hetôségeit és a nem kémiai, alternatív módszereket, meg- oldásokat.

Lakossági ismeretterjesz- tô kiadványunkban a hét- köznapjainkban használt vegyszereinkrôl és az élel- miszereinkben fellelhetô vegyi anyagokról kívánunk bôvebb és részletesebb in- 2009 májusában kampányt

indítottunk azzal a céllal, hogy a lakosság kevesebb és kevésbé káros kemikáliával találkozzon, és lehetôleg kerülje a felesleges, pazarló vegyszerhasználatot.

Emellett szeretnénk, ha a mezôgazdasági termelésben csak az indokolt mennyi- ségû és elfogadható veszé- lyességû növényvédôszert használnának, és a boltokba

5. V EGYSZEREZETT

^VILÁG

KAMPÁNY A FENNTARTHATÓ VEGYI ANYAG HASZNÁLATÉRT

formációt közzétenni. Vidéki partnereinkkel közösen hat akciónapot tartunk vidéki nagyvárosokban, illetve környezetvédelmi és ifjúsági rendezvényeken.

Az akciónapokon bemu- tatjuk a kémiai anyagok kockázataival kapcsolatos fontosabb tényeket, prob- lémákat, valamint tanácsot adunk a kockázatok csök- kentésére. Civil szervezetek kampányainak köszönhetô- en Nyugat-Európában több élelmiszerlánc vállalta, hogy csökkenti a növényvédôszer-

szennyezések mértékét az élelmiszereiben. E projektek nemcsak a termelôk és a fo- gyasztók egészségét védik, de versenyelônyt is jelen- tenek a kereskedôknek.

Célunk, hogy véletlen- szerû tesztelésekkel, illet- ve hatékony kampánnyal meggyôzzünk a hazánkban mûködô cégeket, hogy vál- lalják a magyar fogyasztók egészségét védô intézke- déseket, és minimalizálják az élelmiszerek vegyszer- szennyezettségét. Ezért le- vélben kértük a hazai

szupermarketeket, vállalják önként, hogy csak jóval a határértékek alatt fogadnak el vegyszermaradékokat ter- mékeikben.

Elsô tesztelésünk kere- tében hazai eperben és import paprikában keres- tünk vegyszermaradékokat.

A szermaradék-vizsgálat 300 különbözô vegyszerre terjedt ki.

Az Európából kitiltott vegyi anyagok sajnos nem tûn- nek el a földrôl, használatuk tôlünk délre és keletre, a harmadik világba tevôdik át. Ezek az anyagok a ter- mékekben (ruha, gyümölcs) visszajutnak Európába. Te- hát nem csak globális fele- lôsségünk, de saját érdekünk is a világszintû szennyezés csökkentése!

1. A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet felmérése a vegyi anyagok egészségügyi hatásairól. Az 1000 interjú július 3-a és 7-e között (a közép-magyarországi régió lakosainak kivételével) a 18 éves és idôsebb népesség körében készült.

2. ECHA Candidate List of Substances of Very High Concern for authorisation: http://echa.europa.eu/chem_data/authori- sation_process/candidate_list_table_en.asp

3. http://vegyi.blog.hu/2009/08/13/vegyi_hirek

4. http://vegyi.blog.hu/2009/05/20/biszfenola_a_cumisuve- gekben

5. http://vegyi.blog.hu/2009/10/29/egyuttes_hatasok 6. www.levego.hu/letoltes/vegyianyag/hirlevel0812.pdf

7. Kémiai bizonytalanság – közvélemény a vegyi anyagok egészségügyi hatásairól http://levego.hu/vegyianyag/sajto_

13.htm

8. Vegyszermaradék-vizsgálatok: Hétszeresen a határérték felett http://levego.hu/vegyianyag/sajto_14.htm

9. www.freedoniagroup.com/World-Biocides.html 10. www.levego.hu/vegyianyag/sajto_16.htm

11. http://ec.europa.eu/environment/biocides/revision.htm 12. http://ec.europa.eu/environment/biocides/pdf/council_

july09.pdf

13. www.pan-europe.info/

FELHASZNÁLT IRODALOM

• A Levegô Munkacsoport vegyi anyagokkal kapcsolatos tevékenységei, hírei: www.levego.hu/tevekenysegeink/

vegyi_anyagok

• A vegyi anyagok problematikájáról, a REACH szabályo- zásról; a Magyar Természetvédôk Szövetsége és a Levegô Munkacsoport a közös honlapja: www.vegyireakcio.hu

• Légszennyezésrôl, környezetszennyezésrôl, szennyezô anyagokról: www.tiszta.levego.hu

CIVIL SZERVEZETEK – KAMPÁNYOLDALAK

• A nemzetközi vegyi anyag kampány:

www.chemicalreaction.org

• A civilek összefogásából született, tudományos Nemzet- közi Vegyi Titkárság honlapja: www.chemsec.org

• A környezet-egészségügyi kérdésekkel foglalkozó EPHA honlapja: http://www.env-health.org

• Az Európai Fogyasztóvédô Szövetség honlapja:

www.beuc.org

• A környezetbarát egészségügyrôl: www.hcwh.org

• A kozmetikumok összetevôirôl:

www.ewg.org/reports/skindeep

HASZNOS LINKEK

kiadja: Levegô Munkacsoport felelôs kiadó: Lukács András

írta: Simon Gergely,

grafikai szerkesztô: Mogyoró Krisztina (Envitrend Kft) képek: srodas, aero73, jeborjam, mariapiva, genius,

robots, wastwater, stocks Levegô Munkacsoport cím: 1465 Budapest, Pf. 1676 telefon: (1) 411-0509, 411-0510

fax: (1) 266-0150 e-mail: levego@levego.hu honlapok: www.levego.hu

www.levego.hu/tevekenysegeink/vegyi_anyagok A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Regionális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A növényvédô szerekkel kapcsolatos munkánkat a Sigrid Rausing Trust és a PAN Germany is támogatja.

Budapest, 2010

IMPRESSZUM

HASZNOS LINKEK